Skip to main content

Full text of "evkonyvel"

See other formats


Google 



This is a digital copy of a book that was preserved for generations on library shelves before it was carefully scanned by Google as part of a project 

to make the world's books discoverable online. 

It has survived long enough for the copyright to expire and the book to enter the public domain. A public domain book is one that was never subject 

to copyright or whose legal copyright term has expired. Whether a book is in the public domain may vary country to country. Public domain books 

are our gateways to the past, representing a wealth of history, culture and knowledge that's often difficult to discover. 

Marks, notations and other maiginalia present in the original volume will appear in this file - a reminder of this book's long journey from the 

publisher to a library and finally to you. 

Usage guidelines 

Google is proud to partner with libraries to digitize public domain materials and make them widely accessible. Public domain books belong to the 
public and we are merely their custodians. Nevertheless, this work is expensive, so in order to keep providing tliis resource, we liave taken steps to 
prevent abuse by commercial parties, including placing technical restrictions on automated querying. 
We also ask that you: 

+ Make non-commercial use of the files We designed Google Book Search for use by individuals, and we request that you use these files for 
personal, non-commercial purposes. 

+ Refrain fivm automated querying Do not send automated queries of any sort to Google's system: If you are conducting research on machine 
translation, optical character recognition or other areas where access to a large amount of text is helpful, please contact us. We encourage the 
use of public domain materials for these purposes and may be able to help. 

+ Maintain attributionTht GoogXt "watermark" you see on each file is essential for in forming people about this project and helping them find 
additional materials through Google Book Search. Please do not remove it. 

+ Keep it legal Whatever your use, remember that you are responsible for ensuring that what you are doing is legal. Do not assume that just 
because we believe a book is in the public domain for users in the United States, that the work is also in the public domain for users in other 
countries. Whether a book is still in copyright varies from country to country, and we can't offer guidance on whether any specific use of 
any specific book is allowed. Please do not assume that a book's appearance in Google Book Search means it can be used in any manner 
anywhere in the world. Copyright infringement liabili^ can be quite severe. 

About Google Book Search 

Google's mission is to organize the world's information and to make it universally accessible and useful. Google Book Search helps readers 
discover the world's books while helping authors and publishers reach new audiences. You can search through the full text of this book on the web 

at |http: //books .google .com/I 



LONDON. A 



/3S// 



^^00 ?/]"!': ^ :■'■ 





/ 



A\ 




■ r" 



* -J? 



< .•* 






r. 



•'•wimwoi 



LONDON. 



J 



%i 



/3S// 



^ 

•^ 



■iOL 






•■ (.1 



4 




I 



J J". 



■, » 



f.'* 



r 






. I 



• ■ ■ > 

• t 



^?.^fl 












■I- I 



V ... 



*■-.' 



r ^; • 



.;-• 



' J 



»• v 




A MAGYAR TUDOS TARSASAG 

EVKONYVEI. 



NEGYEDIK KOTET. 




BUJ)AN. 

a: MAGYAR KIRALYI EGYKTEM' BETUIVEL . 
1840. 



A' MAGYAR TUDOS TArSASAG' 



evkOnyvei 



NEGYEDIK KOTET. 



1850—1858. 



Say aoze^ €a AzetU^ AafneAzeUe^ 




BUD AN, 

A MAGYAK KIR. BGYETEM BETOIVEL. 

1840. 



SCHEDEL FERENXZ' UGYELESE ALATT. 



•ft 



T A R T A L M. 



// 



A' MAGYAR TUD6s TARSASAg* TORT^NETEL 

SCHBDEI. FERENCZ TIT0KN0KT6l. 



HETEDIK 6V, 

1836-7. 



ELS5 SZAKASZ: KIS OTfyUbSEK. 

1836. noY. 21 —* 1837. gept. 14ig. 

ELSd CZIXKEI.7. • 

Nyeiv konlli munksElatok. 

I. SSzotari munkalatok. . 3 

II. Regi m. nyelvemlekek. • 4 

mAsodik czikkelt. 

Tudomrfnyos munkdlatok es kiadott munkak. 

I. Tagok' ertekezesei. 7 

IL Gego Elek' jelentese moldvai utjarol. 7 

III. Kozhagznu tudomanjog kezi kdnjvek' terve 8 

IV. Tudomanytar 11 

V. Kiadas vegett bekuldott keziratok • 13 

VI. Megjelent munkak. ^ 13 



IV TARTAIiOM. 

HARMADIK CZIKKEL7. 

Jutalinak. 

I. Ai 1834-ki tOrtenetirasi p&lyamunkak' dolga 14 

II. Ai 1835-ki toitenetirasi paljamunkak' dolga i*^ 

III. Ai 1835-ki mathematical kerdeg' sona I<> 

IV. As 1 83 Vkidramaip4lyamunkak' dolga 1^*' 

NEGTEDIK CZIKKELT. 

Jatekszini ugy. 
A* jatekszini kGldottseg' munkilatai '» ai altala etzkoilott repertorium* lajstroma. . . 17 



mASODIK SZAKASZ : Vm. NAOT OTtLtS. 

Aug. 31. — Sept. 9. 1837, 

Horrath C^tiII clfoglalja rcadeatagi szekct. A' rendes kuldottsegek kinereztetnek. Mil es taj- 
szavak. Njelvcmlckek , 18, Dobrentei jclentcse , 19. Jaszaj Pale, 29. Paljamunkak' 
dolga. Uj jutalomkerdcsek , 34. Potlo hatarozatok a' paljamunkak' iigjeben. 35. N/om- 
tatasul elfogadott keziratok. Tudomanytar, 36. Kozhasznu tudom. kezi kOnyvek. Jatek- 
szini kuidottscg. A' nagy gyulcsi kuldottsegek' tudositasai, 37. Hulf Leopold' uj szamve- 
to m6djai, 3S. Konyrtanigy. Valasztaiok 39. Szeder kilcp a* tarsasagboi, Czuczor le- 
mond a' segedjegysosegrol. 40. 

IGAZGAT6sAgI GYtJLfes. 

• Sept. 4—9. 1837. 

ICinukok' megerositetese. Minden a' magyar kir. birodalomban kijott nyomtatyanyb6l egy pel- 
d&ny az academiai kunyrtarnak jut, 41. Az alaptuke' szaporodasai. Penztari szamadasok. 
A' k5nyyt4r felallitatni rendeltetik. Javitnok , 42. Jutalmak , tiszteletdijak , nyomtata- 
Rok. 43. Utasas. J&tekszin. Harmadik elegyet MU$, Szalay segedjegyzo. GyurikovicR* 
lemond6 lerele. V&lasztasok, 44. 

HATODIK KOZ ijhka* 

Sept. 10. 1837. 

Jegysokonyy Itt 



tartai:a)m. 



NYOI.CZADIK li:V. 

183?!,. 



Hci H : 



ELS5 SZAKASZ : KIS QYt] 

1837. Nov. 20. — 1838. Sept. 10. 

EUSO CZIKKEL7. 

Xyelv koriili mankdlatok« 

I. Szotari munkalatok 49 

II. Heljesiras' dolga. ..>.... oO 

mASODIK CZIKKELT. 

Tudomdnyos munkdiatok es kiadott munkak, 
I. Tagok' ertekezesei. ..• * 51 



II. Vass Lsiszlo' jelentese belga utjarol 52 

III. Tudomanytar. • 53 

IV. Kiadas vegett bekuldott keziratok 54 

V. Megjelent munkak 55 

VI. Astronomiai naplo. 5fi 

HARMADIK CZIKKELT. 

Jutalmak. 

Arvizi akadaJyok 56 

I. Az i836-ki tdrvenytudomanyi palyamunkak' dolga 57 

IK Az 1836-ki termeszettudomanyi palyamunkak' dolga 57 

III. Az 18378-ki dramai jutalom' iigyc 58 

IV. A' gr. Andrasy Gyorgy dital jutalommal ellatott pcsti kerd^ck 50 



VI TARTAI-OM. 

NEGTEDIK CTSTKKKf.Y. 

Jatekszini Dgy. 
A' magjar tsinmut^r' ujabb boTitetei. . 62 



* * 



MASODIK SZAKASZ : IX. NAOT OT0li». 

Aug. 30. — Sept. 9. 1838. 

Pecxelj Jozgef elfoglalja rendestagi szeket. A' rendes kuldotts^gek kinereztetnek. Heljetirai 
dolga, 04. Kettus betuk' jaraslata elbukik. Tajszotar. TorTenjtudomanji muBzotar, 65. 
Njelremlekek. Dubrentei' jelentese , 66. Paljamunkak, 76. Drama! jutalom' ujabb szer- 
kezete. Lfj jutalomtetelek , 77. Nyomtatas vegett elfogadott keziratok. Az Eykonjrek 
78. es Tudomanjtar* kdre. Jatekszin. Kuldottsegek' jelentesei, a' nagj jutaiom, 79. 
Moldyai magjarok' ugje, 80. Kunjytar, 81. A* Tdcki-konjvtar' atretele 's fcialli- 
tagarol , 82. Zipser-gjujtemenj. Valasztasok 84. Kulfoldi yiizonyok 86 

IGAZGATOSAGI GYULES. 
Sept. 5— «8. 1838. 

Elndkseg' megcrositetese, Penzugj 'szaporodaaa ea fogjasa, 87. Fisetetek, jutalmak, njom- 
tatasok, Jatekazin. Moldyai magyarok, 88. Valaaztasok 89 

HETEDIK KOZ UL&S. 

Sept. 9. 1838. 

Jegjzokunyy 89 



BESZtDEK. 

I. Beszed, melljel a' 6-d. koz ulest megnjita G. Teleki J6z9rf. 93 

II. Elmlekbeszed Georch llles felett. Perger Jdnot 98 

III. Beszed , mellvel a' 7-d. k5z ulest megnjita G. TeUki J6%$rf. 106 

IV. Emlekbeszed Petroyicg Fridrik felett. Ztivora Gydrgy Ill 

V. Emlekbeszed b. Szepesj Ignacz felett. i?iYitfc;ir £ii;o« IH 

^letrajzi toldalekok. 

I. G. Kornis Mihalj. Sch^d^l F^r^ncz 126 

II. Berzgenji Daniel. U, ax 127 

III. Gelei J6z8ef. U. ax 128 

IV. SchuBter Janos. U. ax 129 



TARTAIiOM. Til 

V. Pcrger J&noB. U. az. ]^\ 

VI. B. Szepesy Ignacz. {/. az » • Itti 

VII. Kdlcsej Ferencz. U. az 133 

VIII. Nyiry Igtvan. U. a 135 



^ 

4 



A' magjar tudos tarsasag' tzemelyet dllapotja 1838. as uj valasztasok elott. . . • 137 
A' tanagag'^tf/Ztfiiitfiiytft'' siaporodisa 1836-8 142 



I 






- r, ■ 



VIII TARTAIiOM. 



tRTEKEZtSEK. 



1836—8. 



I. NTELVTUDOMAmri osztAlt. 

I. Hellen-niagyar dramaturgia. Negjedik szakaaz. GuzmicB Izidor. ^ 

II. PHILOSOPHIAI OSZTAlt. 

II. A' philosophiai rendsserek' m^ltatasa, Horvdth CyrilL <iO 

III. Ohajtdaok a' philoaophiara nezre has4nkban. SztloMy JdnoB 87 

IW Tud6s egyesuletek 's alapitTanjok' hasjEnairol. Kdllay Ferepcx 98 

III. t0rt£netirA8i osztAlt. 

y, Zrednai Vitez Janos , n^mellj tekintettel Magyaronzag' altalanos allapotjara. Cxu- 

cMor Gergely 9 11*2 

VI. A' nemzeti gazdagsag' befoljaaarol a^ nenizeti miVelodesre. Pecxeiy J6xHif. . . 1 37 

IV. HATHEMATICAI OSZTAlT. 

VII. A' Ludolphi szam, tobb irek' erintoi ileal kifejtve. Vdllat Antal. 152 

V. TdRTiSNrBTTDDOMANTI OSZTAlt. 

VIII. A' iMnji negjedrol. SMiememiet Pdi. 117 

VI. TERBICfeSZETTUDOHANTI OSZTAlt. 

IX. A' honi vizszabaljoziiok' tokeletesiteaerol fuldmivelegi tekintetben. l7a/atAiis^ 184 

X. Termeuettudomanyi utazas a' Balk&n/ rideken. Harmadik kozles. Frivaid9xky Imre 194 



£LS6 OSZTALY. 



A' BIAGTAR TVDdS TARSASAO' 






rin 






Sf 




rin 



mL 



Wi Mi 



|856-4t. 



M. T. T. EVK. n'. 1. 



A* MAGYAR TUD6s TARSASAg' 

TdRT^NETEL 



TEDIK tV. 
1836. NOVEMBER' 21-tol 1837. SEPT. l4-ig. 



ELS5 SZAKASZ. 

KIS GYUL^SEK 1836. NOV. 21-tol, 1837. SEPT. 14-ig. 

Oflsxeten 37 ules. Grof Teleki Jozsef elndk foljvatt Becsben* 6r. Ssechenji Istvan ma- 
Kod elndk 5 izben vezette az ulest. Mint heljettesek elnokultek hkro Josika Miklos igaz- 
gato tag 5 izben, Fay Andras tiszt. tag 6, Jankowich Mikl68 t. tag 15, Schedius Lajog 
t. tag 6 izben* Jeieu voltak ii§zieieti tagok: Fky 9-, Jankowich 48zer (ide nem tudvan el- 
noklcsSket), biiro Wesselenji Miklos t. tag 1 izben; rend09 tagok: Bajza 35, Balogb 26, 
Bugat 34, Dobrentei 27, Fabian (yideki) 1, Gebhardt 32, Gyorj 27, Killaj 37, Luczen- 
bacher 35 , Perger 27 , Stettner (videki) 1 , Szemere 9 , Szilasj 37 , Sztrokay 29 , Vuros- 
martj 34; hveleE&k: Csato 5y grof Dessewflfj Aurel 10, baro EotTtos Jozsef 1, Ferenczj 1, 
Gego Elek 3 , Illes Pal 1 , Kiss Karolj 5 , Szalaj Uszld 1 , Toth Lorincz 3 , Vasarhelyi 
Pal 2, Warga Janos 1, az ujdon yilasztottak kozul (sept. 14.) Gaal es Jernej 1 ; -— a' ti- 
toknok 35, Czuczor Gergelj segedjegjzo 28 (zben. 

ELSd CZIKKELr. 

Nyeh koruK munkdlaiolu 

L A* ttt^y szotdr k^szit^se kOriili munkakiosztasban a* tarsasag^ 
Vlld. nagy gyiil^se altal a' ^^Magyar-n^raet zsebszdtar^^ volt veztJrkOny- 
vul kitiizye, melly mindazaltal ez ^vben el nem k^sziilhetv^n ^ az egyes 
osztalyokhoz tartozd^ 's ^rtelraeikre rokon ^s osszefiiggd kit^teleket tel- 
jes szaiKimal osszeszedni ^s cz^liranyosan klosztani nem lehetett : de mas- 
feljil hitelesen kitudddvan, mik^p nt^melly kereskedd utannyomas v^gett 



4 a' MAGYAR TUD. TARSASAG' TORTEWETEI. 

az emlitctt munka* ivei* megszerz^s^re tOrekedik , *s igy m^ltan attdl 
tartvan a* tarsasag, nehogy a' k^sz ivek' aimyifel^ kiosztandd p^ldanyai* 
egyikehcz valamikep huzza f(^rhessen, *s bar mas formabani utannyomas 
altal is araa* koltsc^ges munka' kelete, a' p^nztar' tetcmcs karaval, csok- 
kentcss^k: valainint sziiksc^gcsnek , ligy tanacsosnak is lattatott a* raun- 
kalkodas* megkezdes^t a* Zsebszdtar* teljes kijOvetel^ig felfuggeszteni. 
Az eldk^sziilctck' gyiijtcse azonban folyt; n^v szerint 

1. a* tnuszMahe ; kiilonosen a* torvdnytudomdnt/i miiszcitarhoz , 
mellynek szerkeszt^se Pcrger Janost foglalta el , Szasz Karoly r. t. sze- 
dett szavakat az erdelyi turv^nyt illetd munkakbol ; Szerencsy Istvan m. 
kir. udv. cancellariai cldadd tanacsos pedig , elnoki felk^resre , a* kir. 
tablai kiildottseg altal kidolgozott in. torv^nyes szdtar' kozlcsevel ne- 
velte e' szdkOiiy^' anyagait. A* termSszettudomdnyihoz kiilsdk kozul, 
orvosi muszavakat D. FlcSr Ferencz, philosophiaiakat BekeKristdf, Vesz- 
prem megyci aid. pap gjTijtott. 

2. A' Tdjszotdr sorozott keziratanak atn^z^s^vel VOrosmarty Mi- 
haly r. t. bizatott meg, kinek eldadasa mellett a' kis gyiil^sekben a* veg 
vizsgalat folyt ; egyszersmind azon tajszavak is beiktattatvan , mellyeket 
az ^v' folytaban tobb, int^zeten kivuli hazafiak, niv szerint Acsady San- 
dor iigy v^d Marczal' mell^k^rdl , Matics Imre acad. irnok Papa' videk^- 
rdl , Beke Kristdf tobb tajakrdl , kozlottek. 

3. A' regi szaeak' gyujtem^ny^t Bartal Janos ongai refor. pred. , 
Heltai* Krdnikajabdl szedettekkel , ^s Csatsko Imre gydri acad. k. prof, 
nevelt^k. 

4. A* nyehhasonlito nyomozatohat *) Hoblik Marton 1. t. foly- 
tatta a' magyar ^s szerb , Nagy Janos 1. t. a' magyar ^s n^melly keleti , 
Kallay Ferencz r. t. a' magyar es czigany, 's Bir^ny Agoston 1. t. a' ma- 
gyar ^s torok, hason hangu ^s ^rtelmii szavak Osszeirasaval. 

II. A' regi magyar nyehemlekeU gyiijtem^nye' szamara : 

1. Dobrentei Gabor megbizott r. t. kijelel^sei szerint tizenegy ha- 

zai lev^ltarban folytak a nrasolasok (1. alabb a Vllld. nagy gyiiles' dol- 

gai kOzt). 



*) L. Kvk. III. El86 oiizt. 3. es 56. 1. 



KIS GYULESBK 183^7- 5 

2. P. Gegtf EUek It. , visszat^rven Moldvabrfl, hova academiai uCa- 
sit^sal utazott *), a* dec. 12. 1836. tartott kis gyul^sben, eldlegesen az 
Erd^lyben talalt, 's r^szint leirt, r^szint, megbizatasahoz k^pest, le- 
iratni rendelt r^gi magyar iratok* sorat mutatta be ; nevszerint : 

a) A* marosvd$drhelyi grof-Teleki'kdnyvtdrban : 

Sz. Emerentia asszony, E^zmeria, ErzRebet, ker. Janos. 

Sz. Anna, Joachim' felesege. 

Sz. Procopius pragai ersek. 

Egj tekozlo ftuTol. 

Egj piispdkrul Angliaban. 

Kul5nb kiildnb csudairol sz. Annanak. 

Egj szerzetes Margit nevu szuzrol. 

ET konjretske ezer utszaz huszanhat esztendoben iratott Vasarhelj ei Ur 
Estjn regeztetett el iltala. 

A' szentseges szuc Maria' z8oltar4nak karmadik resse magjaiizatja. 
Adam' teremteae es elesese. 

E' kunjyetske husvethban harom het alatt irattatott. Ezer otszai husion or 
esztendoben* 

Christus Jezuinak az nagj rettenetes iteletre joveserol mongya stb. 1530dik esxt. 

Sz. Makariui' elete 's eg/ mas Imads^g. 1531dik eszt. Elyegre: 

Sz. Ferenczrol es sz. Domonkosrol (regibb, szebb es rovidebb, goth betukkel). 

Mind ezek egj kotetben 200 lapra terjednek Sretben. 

Masoltatnak : 

b) Mikhdzdn y a' $z. ferencEtek* konyvtdrdban : 
Egy iro4dsag „Azzonjunk" 1530b61. 1 oldal Sretben. 
Egj enek „Bizodalmunk^^ ; az eszt. nem tudatik. 1 lap. Sretben. 

Kulonfele , njelv' tekinteteben nem megvetendo rovid jegyzetek, 1504—95, I600-t6l 
— 1669-ig. 

Imadsag 1504-bol. 

Lemasoltattak : 

* 

c) CBtlcSomlyon y a' 8z» ferencu'ek!' konyvtdrdban: 

„FoIsegos wr isten" enek i5S7-bjI. 
De Barsai Cantio: „Eg6 Mngban.^^ 



•) L. Evk. III. Els6 oszt. 76—7 es 145—6 1. 






a Jl MAGYAR TUll. TARSASAG' TORTENETEI. 

„WilagoQ egh alatt^^ enek 1607Jik eszt. Rapolthj Istvan sajat keiirata. 1 lap. SretbeB. 

Imadsag ^,Eordk mindenhato^^ lem^golra Lira Miklos 1590-b. njomatott lal. kdnjvebol. 

Rakoczjr Gjorg/ levele 1631-bSK 

A' csiki gyiiles' hatarozata 1650-bul. 

Negj darab rimes yertezet. 1612-bul. 

N^elT es torteneti tekiatetben enlekes kiilunfeJe jegysetek 1585-tol 1610ig. 

Lemasoltattak : 

d) Kantdhan^ a' minoritdk* konyvtdrdhan : 

„Hosszu utcza keves kultseg^' czimu im&dsagos konjv' eloljaro besz^de (szerkeszte Ku> 
rospataki Kalnoki Mihaly). 
Egy 1636-dikbeii, es 
Egj 1679beli contractus. 

Leraasolva : 

e) KoloMvdrty a* magyar »zab6ez0V Iddqfdban: 

,Barath Istvan Biro stb/' Rendszabaljok l561-b5J. 
,No8 Laurentius stb/^ iVt iV. Rendsz. 1577-bol. 

fsmet a' legenvek' ijgjeben. Rendsz. 1554-bui. 

IJgyan ezen targjTol 1561 es 1584-bol. 

Egy szathmar-nemeti level I613-b61. 

A' nagybanjai czeh 1627. 

Batori Gabor fejedelem' szabojinak (Zabo Petemek) lerele egj aprod' (inas) iigjeben 
1614-bol, es erre a' kolosyari czeh^ tagad6 yillasza. 

A' kolosvari m. szaboczeh' levele Rak6czjr GjQrgyhoz a' szathmariak ellen. 

Bethlen Gabomak a' szurszabokhos intezett valasza. Datum in Castro Radnoth. Ima 
Julii 1627. 

A' szurszabok^ levele a' kegjelm. fejedelembes l633-b6l. 

Egj aranjosszeki level 1618-b6]« 

Kotelezvenj 1610-bol. 

Osztaljroli torvenjek 1603-b61. 

Masoltatiiak : 

Ezekcn ki\iil a* tisztelt tag , n^melly ^rdekes r^gi magyar iratok* 
kozl^s^re n^zvc, tobb maganyos hazafiak' ig^reteit is vette. 

3. Jaszay Pal It. a' sajd-szentpc^terieknek egy, boraik* arulasa feldl 
allitrflag 1403baii kolt eredeti lerelok' parjat kuld^ be, egy toredt^k ha- 
sonmassal 6s eszrev<5tclckkel , mellyeket a' kOzOns^g a' „R^gi magyar 
nyelvemlekek" kOzt veeiid. 



KIS 6YUJLE8EK 183??. 7 

mASODIK CZIKKELT, 

Tudomdnyot mtmkilaiok es kiadott mnnkak. 

I. A' tudomanyok' eMbbvitel^n 's terjesztesen kiilOnfdIe tudoma- 
iiyos ertekez^sek* irasaval faradoztak a' tagok; n^v szeriiit Hetenyi Jd- 
U08 a'magyar philosophia* tOrt^netirasat udta ^); Nytrff Istvdu az 1835. 
kJilR^ldi philos. literatiira' atn^zet^t tudomany-rendszcreseti ^); Kalian 
Ferencz a' bajviadalrdl ^rtekezett, turt^net- ^s t^rv^nytani tekintetben ^) ; 
Czuczor Oergely. ,,Zrcdnai Yit^z Janos' elctrajza, n^melly tckiiitcttel 
Magyarorszag* altalanos allapotjara^^ czimu eMadassal foglalta el, majus* 
8d. tOrt^net-osztalyi rendcs-tagi szekc^t *); Jdszay Pdl ^z 162r>ki gyar- 
niati b^k^rdl ^rtekezett ^) ; Luczenhacher Jdnos vC Yereben talaltatd r(iinai 
sirkOvekct ismertctte ^); 's a' grdf Karacsay Tivador altal kuzlott, lid. 
IJlaszld kiralyunktdl a' ragusaiaknak adott addfizctesi nyugtatydnyhoz 
irt felvilagositasokat ^) ; Oorove Ldszlo It. az academia* megbizd levelei. 
segedelm^vcl szerzett adatokbdl szerkesztett, 's a' bansagi bolgarok' haj- 
daiii *s mostani allapotjat eldadd munkajat mutatta be ^) ; v^gre Nytry 
hivdn rt. az angol miiipar' philosophiajat fejtegette ^). 

IL Gego Eleh It. 1837. Junius' 26d. terjesztette eld Moldvaba tett 
(udomanyos utjardl szdld jelentes^t, az academia altal neki kiadott uta- 
sitas* pontjaira vald terjcdelmes felvilagositasokkal. A' kis gyiil^s iranta 
Jankowich Miklds t. ^s Kallay Fercncz rt. tuddsitasait hallgatvan ki, a* 
nagy gyul^snek, mint hivatalos iromanyt, soron kivuli nyomtatasra 
ajanlotta. 



Tudomanytar , lij folyam, Ert. resz D. k6t. 76— lf>4 I. 

*) Tudomanytar, uj folyam, Lit. resz, I. kot. 129—152 I. 

*) Tudomanytrfr , rij folyam, ^rt. resz, I. kot. 261—311 I. 

*) L. az Evkonyvek' jelen kotete* 2d. osztalyaban V. alatt. 

') Tudomanytar, lij folyam, 11. kot. 39—75 1. 

•) Tudomrfnytdr, XIII. kot. 59—67 1. rajzokkah 

^) Tudomdnytar, lij folyam, I. kot. 155—7 1. 

*) Csak azon r^szeket akarvan a* tarsasdg, Tudomanytilrrfban , kiadni, mellyek a' 
tirgfTB. lij viUgot vetnek, a* szerzS' keresere, a* k^zirat s/abad rendelkezc- 
sere bocsattatott : mire 6 annak kiadasdt a' Tud. Gyiljtem^nyben eszkozlotte. 

•) Tudomrfnytdr, lij folyam, II. kot. 264—293 1. 



8 a' MAGYAR TUD. TABSASAG' TORTKNETEI. 

III. A* kozhasznu tudomdnyoi kezi konyveV gydjtem^ny^nek ter- 
ve *) a* YII. nagy gyul^s altal, a* jutalomt^teiek irant adandtf r^szletes 
javaslat* kidolgozasa v^gett a* kis gyiilesekhez utasittatvan vissza; iimen 
eldsziir is az osztalyok bizattak meg mind a* tcrv' kOr^be eso ^Ictirasok' 
targyai', mind azon k^zi kiinyvek' kijclel^s^vel, mellyek mind a' kiilon 
tudomanyok' fontossaganai , mind a* litcratura' jclen ailapotjdnai fogva 
elolegesen szuksegesek lenn^nek; majd, ezcknek beerkeztevel, az e'targy- 
ban mar munkalt kiildottsc^gre (Schcdius tt. elnoksege alatt Balogh jegyzd, 
gr. DessewiFy Aur<51, Perger, Schcdel) bizatott a' v^lem^nyek* szorgos 
mcgvizsgalasa, 's azok' segedelm^vel a* nagy gyiil^s altal kivant r^szie- 
tes javaslat* terv^nck k^szit^sc. A' kiildiitts^g ezt aug. 14. adta be, mint 
itt eg^sz kitcrjcd^s^bcn kOvctkezik : 

„A' kozhasxnu ismeretek' targyaban, az illet6 osztalyok altal bekuldott vele- 
menyek' melto tekintetbe vetele iitan, a' kiildottseg az els6 hat evre teijed6 cyclusra, 
a* leggzigombb el6reboc8atott megfontolas utan, kdyetkezend6 tudomdnyokat valasz- 
tott ki 'fi osztalyozott el. 

Az els6 esztend6re : 

1. Logicdij vagy helyes gondolkodas' mesterseget. Minden tudom^yos el6- 
menetel' alapja a' helyes gondolkodas, *s egy ezt tan i to kezikonyvet annyival inkabb 
el6re bocsatandonak itelt a* kiilddttseg, mivel honi nyelvunken nem bimnk mind 
eddig, a' mivelt classis' szimirn, keszdlt logicat; ollyat inelly nem csak szdraz tete* 
lek' es torr^nyek' untato^ felszamlalasabol 's ezeknek szetbootasabol , han^n «zen 
torvenyeknek a' koz eletre valo alkalmazasabol all, erdekes peldakkal ellatva *ft 
vilagos ^s kedveltetd nyelven irva, miUyet a* francziak birnak tobbek kozt baro 
Reiffetiberg^ munkajaban (Principes de logique. Bruxelles, 1833), mellyet meg az 
is gyonyorkodve olvashat, ki egyebkent a' philosophiai vitatasoknak nem baratja. 
Egy illy logicara a' kiildottseg koriil belul tiz ivet szant 's jutalmul 40 aranyat. 

2. Grammaiicdi. Egy a' Baco' szellemeben /rt, czeliranyos nyelvtudomany- 
nak, mellyb61 a* most, ha valaha, mulhatatlanul sziikseges, helyes iras' es besz^d' 
szabalyait mindenki konnyen 's unalom nelkiil felfoghassa es megtanulhassa, szem- 
beszokd hiaval vagyunk. A' kiildottseg meg van gydzSdve a' fel61, hogy a' helyes 
iras' es beszed' mestersege felette nagyon kiilonbozik a' rendszerinti grammaticdktol, 
vagy is az elvont regulak' 's iires theoriak* figyelemfaraszto *8 munkalkodastol ijeszt6 
elSadasatol, 's hogy azok nem kepesek tanitani es nyelvismeretet gegeszteni. A' kal- 
dottseg egy oUy nyelvtudomanyt ajanl , melly a' nyelv* minden formdit , reszint a* 
legjobb irokbol meritett peldakkal, reszint eredeti erdekes alkalmaztatasokkal ko- 



•) L. Evk. III. 1. oszt. 77-81 es 144 L 



KIS aYVJjESBK. 183$^. 9 

vetve adja-el6y ugy hogy az egeaz, honi nyelviink' egetiz mivoltat *s teljes kepet 
terjesxsze elo, roelly ne csak a' szaraz regulakat, hanem egyszersmind jobb iroink* 
szebb gondolatait 's eldadas* es alkalinaztatas-modjat is a' tudomanyok' minden ne< 
meben, magaban foglalja. Csak illy raoddal veli a' kiilddttseg, bogy a' helyes ira«- e« 
beszedmod , a' legvilagosb e« kellemetesb modon jutand mindennek^ birtokaba. Pel- 
danyul Nlurratf nngy becsd graminaticajat (An english Grammar: comprehending the 
principles and rules of the language, illustrated by appropriate exercises* York, 1816. 
2 vol.) , es Bescherelle* es Ldiait de Gaus* igen jeles nemzeti grammaticajokat (Gram- 
maire Nationale , Paris , 1835 — 36) kivanna kitiizefni a* kiildottseg* Nevelne egy illy 
munka' becset , ha jobb iroink lij peldakat 's alkalmaztatdsokat nyujtananak a' fel- 
dllitott elvekre es rcgulakra, mint azt az utobb nevezett franczia nyelvtudomanynai 
tettek a' nemzet* legncvezetesb iroi. — Egyebirant ezen nyelvtudoiudnyra 20 ivet 's 
jutalmul 50 aranyat szant a' kiildottseg. 

3. Europa* orszag- es itejnsmereiei. A* kuldottseg ez uttal nem ajanl vala- 
melly rendszeres foldleirdst y melly a' jelenkorban ugy is , felette nagy kiterjedese 
niiatt, a' kituzott czelnak meg nem felelne: hanem egy oily kezi konyvet, melly 
Europa' orszagait physiographiai , ethnographiai *s mennyire lehet geographiai tekin- 
tetben is, a' legujabb adatok *s folfedezesek szerint, kedveltetd oltozetben ismer- 
tesse meg. Ezen tekintetben Balbi* legujabb classicus munkdja nemi peldanyul szol* 
galhat. Egy illy munkara a' kiilddttscfg koriilbelul 30 ivet szant 's jutabuul 6(1 
aranyat* 

Mi illeti az eletirasi feladast, ezen evre a' kuldottseg harom nevezetes fer- 
fid' eletet ajanlana kidolgozandonak , jelesen: Apdczai Csere Jdnot^ Ro%g<m^ Ji- 
%ief es Marion Istvdu uraket. Az els6 mint a' magyar ajku philosophia' at^a, ma- 
sodik mint a* tapasztalati , 's az utolso mint a* critica philosophia' buxgd tanitoi, 's 
szamos tanitvanyok' kepz6i, mind szemelyok', mind korok' tekinteteb6l, teljes figyel- 
mnnket erdemlik. Ezen harom eletirasra tiz ivet szant a' kuldottseg 's jutalmul 30 
aranirat* 

Masodik esztend6re ajanl a' kuldottseg: 

1. Tapasztalaii psycioioguit , mint oily tudomanyt, melly mind erdekere, 
mind mindenekre kiterjedd hasznara nezve egy a* legszuksegesebbek Ikoziil. A' kul- 
dottseg erre 15 ivet 's jutalmul 30 aranyat ajanl. 

2. Iparumereiei y mint korunk' egyik leghasznosb es erdekesb tanulmanyat. 
A' kuldottseg meg van gydz6dve a' fel6l, hogy egyedtil az ipar* nevezetesb dgainak, 
a' gydrak' 's kezmuhazaknak alapos ismerete altal gerjed kedv honunkban a' kill- 
fold' ebbeli nagy eldlepeseinek kovetesere, az allhatatos munkalkodas' es fdradha- 
tatlan szorgalom' folytatasara, 's igy a' nemzeti szerencses let' e' reszben is el6mozdi- 
tasara. A' kuldottseg egy illy munkara korul belul 20 ivet 's jutalmul 60 aranyat szdnt* 

3. Egy kiilon munkat az ipar' legnevezetesb es hatalmasb segedeszkozeinek , 
a' g6zmachinaknak, g6zhaj6knak, gdzszekereknek , vas utaknak, csatorndknak , viz- 

M. T. T. KVK. IV. 1. 2 



10 A* MAGYAR TUB. tArSASAG* TORTKNETEI. 

szabalyozasoknak , hidaknak es gataknak leirasara , prof. Poppe' legiijabb munkai- 
nak szellemeben (Popular. Unterricht liber Datnpfmaschinen u. s. w. Tubingen, 1834. 
Die Telegraphen und Eisenbahnen u. s. w. Stuttgart, 1834.) A' kuldottseg ezen dol- 
gozatra korulbeliil 20 ivet ajanl 's jutalmul 60 aranyat. 

Harniadik esztenddre ajanl a' kuldottseg: 

1. Hittoria liieraridt^ ollyat melly a* tudomanyok* kifejiesenek legnevezetesb 
es erdekesb adatait, egy nemzetet sem zarva ki, inagaban foglaija, 's honi literatu- 
rankra kiilonos figyeleinmel leven, leheto teljes kepet nyujtsa az emberi elnie' tu- 
domanyos igyekezeteinek. Egy illy munkara a* kuldottseg korulbeliil 35 ivet 's ju- 
talmul 100 aranyat ajanl. 

2. Aestheticdt az ujabb legjobb nezetek szerint *s valogatott erdekes peldak- 
kal ellatva. A' kuldottseg erre 15 ivet 's jutalmul 40 aranyat szant. 

3. Konyvtartdst (Buchhaltung) vagy izdmviteltant^ ollyat, melly a' kozonscges 
elet* szubsegeire mind gazdalkodasi mind kereskedesi tekintetben kiterjeszkedjek. 
A* kuldottseg 15 ivet *s jutabnul 40 aranyat ajanl ezen dolgozatra. 

Ezen esztend6ben ezeken kiviil nagy Lajost 's iddkorat ohajtana el6adatni 
biographiai fuggelekiil, *s ezen nevezetes munkara 7 ivet *8 jutabuul 25 aranyat ajunh 

Xegyedik esztendSre ajanl a* kuldottseg: 

1. AtUhropologidt^ oily szellemben mint azt legkozelebb a' nagy hirii Burdach 
nemetdl tette. A' kuldottseg ezen nagy kesziiletet es sok ismeretet kivano munkara 
korulbeM 25 ivet 's jutalmul 80 aranyat szant* 

2. Rnropa' polgdruoddsdnak torienetet ^ a' nepek' vandorlasa , vagy talan he- 
lyesben a' ker. id6szdmlalas ota , egesz a' jelen korig. A' kuldottseg ezen nagy fon- 
tossaga munkaban teljes kepet kivanna adatni az emberiseg* fokonkenti kifejlodese- 
nek. Nem szanhat ugyan a* kuldottseg tobbet 35 i vnel ezen dolgozatra , melly kony- 
nyen 8 — 10 darabot is betolthetne , de ugy veli , bogy ha a' nepek' tortenetei hosz- 
szabb id6szakonkent vetetnek fel 's ezekben nem csak a' nemzetek* es idoszakok* er- 
kolcsei ^s szokdsai, hanem a' tudomanyok', miiveszsegek' 's ipar' kifejiese, azoknak 
az egyes nemzetekre valo befolyasa, nagy vonasokban 's kedveltet6 nyelven eloadat- 
nak, ez a' munka felettc nagy erdekii lehet mind azokra nezve, kik a' lAiveltseg' 
czim^re szamot tartanak 's kiket az embernck, ezen legmagasb allasu teremtmeny- 
nek, ^lete, kifejl6dese, 's el6menetele a' polgarisodas' litjan csak valamennyire is 
erdekel. Ket igen jeles munka, /?ow:r-/'Vrra//«fe' (Histoire des progres de la civili- 
sation en Europe, depuis I'ere chr^tienne, jusqu' an XIX. siecle. Paris, 1833. YI. 
vol.), 's prof. IFac^//i;//A/ (Europaische Sittengeschichte vom Ursprunge volksthum- 
licher Gestaltungen bis auf unsere Zeit. Leipzig. Eddig 3 kotet) e' tekintetben fe- 
nyes peldaul, biztos kalauzul szolgalhat. Ezen munkdra egyebirant 120 arany jutal- 
mat ajanlana a' kuldottseg. 



KIS GYiJIiESEK 183?^. ii 

Exeken kiviU ezen e8zten(i6re Tinddi es Zr/#ijft' elctirasat lyanija a' kiildoftseg, 
's a* ket eletirasra 8 ivet *8 jutalmul 25 aranyat. 

Otodik esztendore ajanl a' kiildottseg : 

1. CAemidtj egeszen practicus szellemben, az angol irok* mustraja szerint 's 
rea 25 ivet, jutalmul pedig 100 aranyat. 

2. Eszjogotj mint minden torvenytudomany' els6 alapjat, 's erre 20 ivet, ju- 
talmul pedig 40 aranyat. ^ 

3. Term^gzeikistoridi , fametszetekkel , a' legjobb 's erdekesb tij angol , fran- 
czia es nemct munkak' mustraja szerint. A' kulduttseg ezen nagy hasznu *s minden- 
nemii olvasot egyirant erdekl6 munkara 30 ivet 's jutalmul 80 aranyat tganl. 

Kletir^sokra ezen evre Faludi es Revai ajanltatnak a' kiildottseg altal, kii- 
riilbelul 9 iven, 20 arany jutalommal. 

Hatodik esztenddre ajanl a' kiildottseg: 

1. Magyarortzdg' $ialuticdjdt a' mennyire lehet a* legiijabb 's fontosb ada- 
tokkal, valami 35 iven, 100 arany jutalommal. 

2. Nemzeti gazdasdgot (Staatswirthschaftslehre) , raellynek a' nelkul is honi 
nyelviinkon teljes hianytival vagyunk.JEzen tekintetben Sijty es Mac CuUock' nagy hirii 
es erdekii munkaik ajanltatnak pcldanyul. E/en rank nezve igen sziikseges es hasznos 
munkara a' kuldottseg 30 ivet 's jutalmul 100 aranyat ajanl." 

A' tarsasag e' munkalatot aug. 14diki kis gyiil^s^ben vette tanacs- 
kozas ala, lijra aug. 29. 9 's azt mindeii r^szciben elfogadvan, a* nagy 
gyiil^snek ajanlotta. 

IV. A' Tudomdnytdr szerkesztos^g^t, a' Vlldik nagy gyiiles' in- 
t^zkedtis^hez k^pest, 1837' elej^n Luczcnbacher Janos ^s Balogh Pal rtt. 
vett^k altal, amaz az ertekezd, ez a' literaturai osztaly^t. Be^rkezett 
e' folydirat' szamara 2 nyelvtiid. ^s aesthet., 8 philos. 's nevel^si, 5 tOr- 
t^neti \ rokon, 2 mathematical, 2 tiirveny tudomanyi , 4 termeszettnd., 
Oszvesen 23 kezirat, mellyek' vizsgalataban eljartak: Bajza, Balashazy, 
Balogh, Bugat, Czuczor, Dubrentei, Gebhardt, Gydry, Kallay, Perger, 
Szilasy, Vurusmarty; Frivaldszky. Vissza, hat, vettetett; elfogadva ti- 
zenh^t Mn ; t. i. a' fent (6. 7. 1.) felhordottakon kivtil, nem-acaderaicusok- 
tdl a kOvetkezdk : 

Csatsko Imre: Bevezet^s a' term^szeti jogba, masodik kOzles; 
vizsgald Edllay ^) ; 



*) Tudomrfnytrfr, dj folyam, iSrt. rrfsz, I. kot. 96—154 1. 

2* 



12 a' MAGYAR TUD. tARSASAG' TORTENETEI. 

Csoma Jdnoi : A' status' cz^ljairdl ; vizsgald Perger ^) ; 
OregusB Mihdly: A' philosophia* elveirdl; vizsgald J9oftref/fet; 

MocsiMihdly: A' temi^szettudoinanyok* Vecs^rrfl ^s befolyasardl 
a' jdzanabb philosophidra ; vizsgald Bugdt ') ; YiUanyossag az ^letmiives 
lenyekben; vizsgald J?f/^af ^) ; Mclegs^g az ^letmiives l^nyekben; vizs- 
gald Bugdt ^) ; 

Tarczy iMJos : Elmc^lked^s a* poigari biintet^sekrdl ; yizsgal6 
Perger *); 

Vdllas Antal: A' b^csi m^rtekrendszer; vizsgaltf Oyory ^); Meiiy- 
nyis^gtudomanyi t^tclek; vizsgald Oyory '); 

Warga htvdn: Az orszagtudomany' fejldd^s^nek turtenete; vizs- 
gald Bajza ^) ; 

Zsaroldnyi Mdrton Ferencz .- A' szikes f^ldekrdl ; vizsgald Fri- 
raldszky; A' rozsanyardl; vizsgald Baldshdzy. 

Elfogadvan a' kis gyiil^s az ertekezd resz* szerkesztdje Luczenba- 
cher Janos' ajanlatat, miszerint ezentiil a' Tudomanytar* kutetei' elsd 
osztalyahoz mindenkor ,,OkleyeIes tpldalek^^ jarulna; annak, ebbeli isme- 
reteihez viseltetd bizodalombdl, a* targyak' meg\'alasztasat ^s bevezetc^set 
is egyeneseii sajat it^let^re bizta. 

A* Tudomanytar* bibliographiai czikkely^hez gr. Andrassy Gyorgy, 
Bolyai Farkas, Csaszar Ferencz, Czuczor Gergely, Fabian Gabor, Hob- 
lik Marton, Horvath Cyrill, Horvat Ejidre, Kis Janos, Kolossvari Sandor 
^ Szlemenics Pal kiild^k be, a' vid^kokre esd miihelyekben elk^sziilt, 
kOnyvek' jegyz^keit. 



') Tudomanytar, lij folyam, II. kot. 294—305 1. 

*) Tudomanytar, lij folyam, I. kot. 68—95 1. 

') Tudomanytar, lij folyain, I. kot. 312—332 1. 

«) Tudomanytar, lij folyam, 11. kot- 205—223 1. 

') Tudomanytar, i^' folyam, I. kot. 217^2261. 

Tudomanytar, XII, kot. 3—19 1. 

•) Tudomiinytar , dj folyam, I. kot. 203—216 • 

•) Tudomanytar, lij folyam, IL kot. 1—38 e» 171— 204 I. 



KIS GYUI«£SEK 183^. 13 

y. A' mult academiai t^vrdl vizsgalat alatt maradt, nyomtatdi v«- 
gett bekiildott munkakhoz jarult 31 , kiilOnOsen: nyelytudomanyi (^ 
sz^pliteratnrai 16 , philos. <^s nevel^si 3, historiai 1, inathematicai es 
hadtud omdnyi 5 , tOrvenyi 1 , term^szettudomdnyi 5. — Eljartak vizs- 
galatokban: Schedius tt.; Schedel titokDok; Bajza, Bali&shazy, Balogli, 
Bitnicz, Bugat, Czuczor, Gebhardt, Guzmics, Gydry, HorvatEndre, 
Horvath Jdzsef, KOlcsey, Nyiry, Perger, Szlemenics, VOrusmarty r. ta- 
gok; Angyalffy, Arvay, Bresztyenszky, Csaszar, Csattf, gr. Dessewffy 
Aur^ly Ferenczy, Frivaldszky, HoflFner, Horvath Cyrill, Kovdcs Pil, 
P^czely, Pdlya, Schoepf, SzalayL., Sz^kacs, Szontagh, Tdth Ldrincz c8 
Yasarhelyi 1. tagok. 

A* vizsgalat alatt volt k^ziratok kOzul kereken visszaiitasitatott 
20 ; visszav^tetett 2 \ javit^ v^gett yisszaadatott 2 ; elfogadtatott 10 , 
mellyek alabb, a* Yllld. nagy gyiil^s* dolgai kOzt lathatdk. 

VL Megjelenteh pedig a' kis gyiU^sek* folyamatja alatt: 

1. T\tdomdnytdr^ kiadja a* m. 1. 1. a) X — XII. szerk, Csatd P^I. b) 
Uj folyam ; Ji^rtekez^sek, szcrk. Luczenbacher Jinos. I. IT. kOt. — Litera- 
tura, szerk. Balogh Pal. I. kOt. 

2 — 3. Romai Cloisicusok, magyar forditasokban. Kiadja a* m. t. 
tars. Elso kotet, C. C. Sallustius' ^pen maradt minden miinkai. Magyarra 
Kazinczy Ferencz. Buda, 1836. n. 8r. 156 1. kotve 2 ft.; koz. pap. 1 fV. 
30 kr. — Mdsodik hotet: M. T. Cicerdbdl besz^dek, levclek ^s Scipio' 
alma. Fordit. Kazinczy Ferencz. Buda, 1837. n. 8r. 226 lap. kotve 1 ft. 
36 kr. , kOz. pap. 1 ft. 12 kr. 

4 — 5. Eredeti jdtSkszin. V. kOt. Zsamok apa. Drama 5 felv. Irta 
Jakab Istrdn. Buda, 1836. n. 12r^t. 122 lap. Postapap. kOtve 32 kr. — 
VI. kOt. Ekebontd Borbala. Szomorujat^k 5 felvon. Irta Toth Lorincz. 
Buda, 1837. n. 12r. 129 1. Postapap. kOtve 36 kr. 

6. Kulfoldi jdt^szin. Xm.kOt. Messinai holgy. SzomonijAt. SchiU 
lertdl, ford. Szenrey Jdzsef. Buda, 1837. n. 12r. Postapap. kOtve 50 kr. 

7. Ehd eltatdsra szolgdlo hezikonyt, vagyis a' legszuks^gesebb 
tudomanyok* Osszes^ge, vallasi kiilOnbs^g ndkal minden n^ptcmitdk' 's 
tanultfk* szamara kesziilt, 's a* m. t. tarsasag iltal elsd rendii Marcziba- 



14 a' MAGYAR TUD. TARSASAg' TORTENETEI. 

nyi-Lajos-jutalommal koszortizott palyamunka. IvIbl Edvi Illes Pal. Biida, 
1837. 8r. 672 lap. Magyar- ^s Erd^Iyorszag' foldk^p^vel a legiijabb al- 
lapot szerint, 's a* magyarorszagi merges nOv^nyek ^s gombak* szinezett 
k^peivel; postapap. es Mbdrben 2 ft. 46 kr., kem^ny tabl. 2 ft. 40 kr.; 
nyomt. pap. f(^lbtfrbeu 2 ft. 6 kr. , kein^ny tabl. 2 ft. ep. 

8. Vezerkonyv az elemi neveles es tanitdsra, vallasi kulonbseg 
ii^lkiil minden tanitdk' 's tanuldk' szamara kesziilt, 's a* m. t. tarsasag 
altal masodrendii Marczibanyi-Lajos-jutalommal koszortizott palyamunka. 
Irta Warga Jdnos. Budan, 1837. n. 8r. 152 lap. Elso kOtet. Az elemi 
nevel^s' alapvonatjai. Ara a' fall olvas<> tablakkal egyiitt 50 kr. 

9. Fall ABC es olvasd tablak prof. Warga Jdnost 61 Budan, 1837. 
5 iv eg^sz r^tben, 20 kr. 

10. Sebeszsegj, mellyet eMadasi k^zikonyvul kiadott dr. Chclius 
heidelbergi professor. A' iiegyedik oregbitett ^s javitott eredeti kiadat 
utan a' pesti m. kir. cgyetembeli ory. kar' oskolai haszualatara fordita 
Bugdt Pdl. Elsd kOtet 349 lap. Masodik kutet 469 lap, a ket kotetbeii 
eldforduld iniiszavak' deakn^met - magyar ^s magjar - ndmetdeak gyujte- 
m^nyevel. Buda, 1836—7, n. 8r. Miiidenik kutet' ara kiilun 1 ft. 40 kr. 

11. Fabini Jdnos tanitmdnya a szemhetegsegekrol. A' masodik 
javitott kiadas utan fordita dr. Vajnocz Jdnos. 332 lap. Budan, 1837, 
n. 8r. csinos boritekba kotve 1 ft. 36 kr. 

12. Magyar tudos tdrsasdgi nevhonyv 1837r6 (astronomiai kalen> 
dariommal, Nagy Kdroly r. tagtdl). Budan, 8r. 99 lap, postapap. fiizve 
jO kr. ep. 

HARMADIK CZIKKELT, 

Jutalmak. 

I. A' tarsasagnak 1832ben kituzott, 's felelet h^lkiil maradta utan 
1834ben ism^tlett, e' historiai kerdesere: „MilIyen befolyasok volt honi 
varosinknak nemzetiink' kifejtdd^s^re ^ csinosbulasara ?^^ 1836. dec. 31- 
keig , mint hatamapig , negy palyairat ^rkezett, illy jelig^kkel : 

1. Primus passus difficilis est. 

2. Yos oro obtestorque, indices, ut in sententiis ferendis, qnod sentietis, id 
andeatis* Cic pro. Mil. 



KIS GYLXESEK 183$7. 15 

3. Patriam, cnm posais, non illustrare scelus est. CVe. 

4. tl magyar, all Buda meg! Kisfaludy Kdroly. 

Biraldkka Bajza es Luczeiibacher helybeli, Czech videki rr. tagok 
neveztettek ; kiknek v^lem^nycik az aug. 28. tartott kis gyiilesben eW- 
adatvan, az elsd kcttd' 's igy a' tobbscig' ^rtelm^hez k^pest, a* 3. sz. 
alatti munka, mint viszonylag legjobb, *s hibai mellett is ^rdekes, ju- 
talomra es iiyointatasra ajanltatott a' nagy gyiil^snek; ellen^rc Czech Ja- 
iios' kulonben igen r^szletes velemeny^nek , melly szerint egy sem alH- 
tatott jutalomra, s igy nyomtatasra is, m^ltdnak *). 

n. Az 1835ben kituzutt, szinte historiai hSrdesre : ,,MiUyeii alia* 
pot ban volt a* miiipar ^s keresked^s honunkban az x4rpad ^ vegyes ha- 
zakbdl szarmazott kiralyok alatt , mi tort^nt fejedelmcink ^s tOrv^nyho- 
zasutik' reszerol azok' cMmozditasara; mellyek voltak nagyobb emelke* 
desuket hatraltatd akadalyok ; vdgtc^re , mino befolyasok volt nemzetiink' 
erkolcsi ^s ertehni kifejlodesere?^^ martius' 19ig mint hatarnapig^ nyolcz 
inunka ^rkezett, illy jelmondatokkal: 

1. „Be thou still free and beautiful, and far 
Aloof from desolation!^' ,Hunnia.' 

2. A* tarsasagnak valodi hatalma erkolcsi erejeben van. 

3. A' mult tiikre a* jelennek. 

4. Conamur tenues grandia. Hor. I. od, C. 

5. Mars' mezejen d/sxszel kuzd6 eleink az iparra 
Nem voltak figyeMk? 's epen csak honfiainkra 
Kell 'g lehet a' henyeseg' merges nyilait kilovelni? 

6. Tota nocte laborantes nihil cepimus. Late. 5. 5. 

7. Res ardua vetustis novitatem dare. 

8. — — — Xon omnia grandior aetas, 

Quae fugiamus habet, seris vcnit nsus ab annis. Ovtd. Met. 

a: munkak* vizsgalataval Czuczor helyb., Czech ^s Kis vidiki ren- 
des tagok bizattak meg; kik koziil Czuczor in Kis, aug. 30. elrfterjesz- 
tett v^lem^nyeik, mint elsd rangiit, tehat jutalomra 's egyszersroind 
nyomtatasra is m^ltot, egyet^rtdleg az i.szdm alattit tuzven ki; e' mel- 
lett Czuczor a 4. szdmut dics^retre, Kis ugyanezt nyomtatasra, Czech 



•) T. i.az osztaiyi jutalmaknak az Alaprajz' kivjinatahoz kepest, a' tobbi kozt leg- 
jobbnak ki kell adatni. L. Evk. I. kof. 103 lap. 



• . f . / ♦ 



16 A MAGYAR TUB. TARSASAG TORTENETEI. 

pedig jutalomra mehatvan; ainaz jutalom-, ez tisxteleldij melletti nyom- 
tatasra ajaidtatott a' nagy gyul^snek. 

III. A* szinte 1835-beli e7jen mathematicai kerdesre: ,,Mutattas- 
saiiak ki a* fclsdbb analysis* azon tan it many ai , mellyek a* miitudoma- 
nyokba (scientiae technicae) befolynak, 's adass^k eld n^pszeruen gya- 
korlati alkalmazasok^^, felclet ncm ^rkezett. 

lY. A' folyd ^vi dramai Jutalomra martins' 24-ig, mint hatarna- 

pig, a' kOvctkezd tizeuhdrom szmoriijdtek ^rkezett: 

1. A aet dldozaija, 5 felv, — A' ki annyit tesz, mennyit tenni kepes, mcg- 
vetest nem erdemel. 

2. Xlei e'i dbraudy 4 felv. — Ernst ist das Leben , heiter ist die Kunst. 

3. PirosAalom, 4 felv. — Kedveltesd RJt erenjt; gyuloltesd a' bunok* liijat! 

4. A' muve$z* alma , 5 felv. — Palyabert csak erdeiuert* 

5. Kuihen^ 5 felv. — Jot gyakorolj, igazat furkeszsz, es szepeket alkoss. 

G. Az druAi gffSril, 5 felv. — Dura tentamina prima spes boni successus emollit. 

7. Zaleukus , 5 felv. — Nem egov 's egyeb okok, fejedelmek teszik erkolcso- 
M'kke 's dics6kke a' nemzeteket. VoUairey Kaialia czdrt^ekoz^ 

8. Az atydilan^ 5 felv. — Szebb jovendot a' hazanak, rosz dramai mar valanak. 

9. Krivdn^ 4 felv. — Ten ge cbudak, kdo lakomno domaci Siski zanedba, 
Obrizoch ana cizjch, stagne si drhne zubi. 

10. Az utolso magyar kAdn, 5 felv. — Barbaras az, kinek a' kozjo nem oriil- 
teti szivet, es ki tehetseget sem szanja fel annak ugyere. Virdg, 

11.-4' Perenyieky 4 felv. — Was hilft alles Ankunsteln des Fremden? Die 
Kunst kann nicht ohne Natur bestehen, und der Mensch bat seinen menschlichen 
Mitbriidern nicbts anders zu geben als sich selbst. An W. Schlegel. 

12. Primavera, 3 felv. — Ich bin das Licht! Die Welt liegt in Nachten! Ich 
bin die Freiheit ! Sie ist vol! von Knechten ! Ich bin die Liebe ! Sie ist hassestran- 
ken! Ich bin die Wahrheit! Sie ist in Trug versunken! 

13. Pdrviadulj 5 felv. — Semminek okat nem tudjuk; mert az igazsag a' mely- 
segben fekszik. Pyrrho. 

A' dramak' vizsgaiataval az utolsd nagy gyul^s altal megbizott kill- 
dAtte^g — mellybdl Dobrentei szemei* gyeng^lkeddse mellett iddkiizben 
kilepven, hely^be Schedius tt. valasztatott — ^ egyenesen a' nagy gyii- 
leftnek advan be tuddnitaaat, a' biraldk* it^iete i» ott fordul eld. 



KIS GYUI-E8EK IS3%. 17 

» 

NEOTEDIK CZIKKEI.T. 

JdieTtixim igf. 

A' magyar szinmatar brfvitis^vel megbizott, 's a' Vll-dik nagy 
gyiil^s altal ebbeli mankalkodasaban meghagyott kiildottseg a kis gyft- 
l^ek* folyamata alatt 13 iil^sben folytatta dolgait, *s 16 be^rkezett szin- 
darab koziil eldleges eljatszatasra utasitott egyet, visszavetett harmat, 
vizsgalat alatt inaradt egy ; elfogadva pedig a' kOvetkezd tizenegy Mn *) : 

45. Richard kirAly a* tzent foldon. Torteneti szinjatek 4 felv. Szerze Lem- 
bert, ford/ta Szigligeti Edv^rd* 

46. Fiesco. Szomonijatek 5 felv. Szerze Schiller, ford. Nagy Ignacz. 

47. Griseldit. Draraai kolteiaeny 5 felv. Szerze Halm Fridrik , ford. Fancsy 
Lajos. 

48. Richard: vdnd^r elete. Yigjdtek 4 felv. Irta O' Keefe John utdn Kettel 
G. , forditotta Szigligeti Edvard. 

49. Noire ' Darned toronyore. Regenyes drdina 6 kepezetben ; Hugo Victor 
utan Birch-Pfeiffer Karolina; ford. Fancsy L^jos. 

50. Rdgalom' ttkoldja , vigjitek 5 felv. Sheridan Brinsley Richard utan forditd 
Toth Lorincz. 

51. Uiazds koxot koliiegen^ vig rajzolat 5 felv., irta Angely Lajos, fordita 
Fancsy Lajos. 

52. Monaldetckij szomonijatek 3 felv., irta Dumas Siindor, fordit. nemetb61 
Pavi Mihsily. 

53. A kirdly Ludason^ eredeti vigjatek 5 felv. Szerze Gaal Jozsef. 

54. Fiatal hdzaioky eredeti vigjatek 3 felv. Szerze Csato Pal. 

55. Gyamtdgj vigjatek 2 felv., irta Gerle es Horn, ford. Ecsedy Gyula). 



'') A' mult evekben szerzettek' sorat I. Evk. HI. kot. L oszt. 88 i% 89 1. 
M. T. T. EVK. rv. 1. 3 



18 a' MAGYAR TUD. TARSASAg' TORTENETEI. 



MASODIK 8ZAKASZ. 

NYOLGZADIK NAGY GTULJ&S, 1837. 

Aug. 31-tol sept/ 9-ig nyolcz ijles. EiSMS grof Teleki Jozsef. J0ien a' miisodelndk ; 
tiizteieW tagok kfizul: grof Andres}- Gyorgy 5, F^y 7, Jankowich 5, gr. Karolj GjiJrgy 1, 
^ehedina 4 ; a' tiioknok 8 ulegben ; rende9 tagok : Bajza 8 , Balish^sj 5 , Balogh , Bitnics , 
Bngpt, Csucsor, Dobrentei, Fabian, Gebhardt 8, Gusmicg 3, Gjory, Horrath Cjrill, Hor- 
vath Jozsef y K4llay 8 , Kig Janos 6 , Luczenbacher , Perger , Stettner , Szemere , Szilagy 8 , 
Sziemenicg 7, Sztrokay, Vorosniartj 8 ulesben; levelezSk: Cgato, grof Dessewffy Aurel » 
baro RotrSg Jozsef 6 , Ferenczj 2 , Friyaldszky I , Gego 6 , Edvi Tlleg Pal 4 , baro Josika 
Miklog 5, Kis Karolj 5, Magda 2, Rothkrepf 7 , Schoepf 1, Tasner 5 , gr. Teleki Laszlo 4, 
Vizarhelji 3, Wargn I ; — Helmeczy, szavazattal biro penztamok 7 ulesben. 

Az elnOk* lidvozlete utau, Horvath Cyrill, a' philosophiai osz- 
talyba a* Ylld. nagy gyiilesben valasztott videki masodik rendes tag, a* 
philosophiai modszereK meltatdsdrol szdld eldadassal foglalta el hely^t; 
's iirtekez^se , szavazatok* tobbseg^vel , az ifevkOny vek' jelen kOtet^ben 
kozoltetni rendeltetett. 

KOvetkezett, szokott mdd szerint, a* nagy gyul^si fiJbb targyak- 
baui eldk^sziiletekre harom kuldotts^g' valasztasa ; kiilOnOgen az 1836- 
diki nagy jutalom' targyaban FayAndras tt/ elnOks^ge alatt: Bajza, Bit- 
nicz, Kis J., Luczenbacher, Stettner, VOrosmarty; — az ^vkonyvi dol- 
gozatok' megvizsgalasara Schedius Lajos tt/ elnoks^ge alatt: Balogh, Bu- 
gat, Czuczor, DObrentei, Fabian, Gyrfry, Szemere, Sztrokay; — a' 
koz iil^s* elrendel^s^re grdf Sz^chenyi Istvan elnOks^ge alatt : Janko- 
wich tt. , Gebhardt , Guzmics, Horvath Cyrill es Jdzsef , Helmeczy, Per- 
ger, Schedel, Szilasy ^s Szlemenics. 

A* nyelv horuli munkdlatokra tartozdlag, Gombos Imre tt Marma- 
ros varmegy^ben a* sdaknaszati mtiszavakat gyujtOtte Ossze ; Ordddy Ti- 
vadar kOvesdi plebanos tdjszavak* lajstromat kuldOtt; a regi magyar 
fiyelremlekek' gyiijtem^ny^hez az elnuk, Yir Andras' allitdlag 1423 ^vi 
magyar nyugtatvanyanak JaszayPal It. altal vett hasonmasat mutatta be, 
inellynek kimetszet^se hataroztatott. DObrentei Gabor rt. pedig sept. 6. 
olvasta fel illetd kOvetkezd tuddsitasat: 



Masod jelentes 

a magyar tudtfs tirsfisdghoz 

1600-ig jOvd „R^gi magyar nyelveml^kekre " 's a' XVII-dik szaz^vbdl 
n^hany oily iratra n^zve, mellyek a' magyar nyelv' hiyatalos divatat 

matatjdk *). 

Az 1836beli geptemberben tartott Ylld. nagy gyoleskor beadattak ntin , ezen 
1837beli Yllldik nagy gyiil^sig kezemhez szerzett nUbolatok kdv«tkez6k. 

L 

Ujabb eredmenyei 1835b. es 1836b. tett u|az^ijiinak , mellyeken a' talaltak es ele- 

keregend6k' hiteles lemasoldsait elinteztem. 

A. Grdf&aaray lev^liirMl Kasa^ol 1600-ig 17 darab, IMOtpl i690ig 3. 
Ugjrmint 

Xyid.8zazev: 

1555. Jul. 9d. Felfogott birosdg eimarasztalja Yinnay Ldszlone ribniczei jobbagyat 
Mihiilkoyicg AJbertet, meg neni jelenese miatt, Ung vmegyeben. 

1557. mv. 2Sd. Rujszkai Dobo Istvan, Nagymihalyi Pongracz J^nosboz, szeredoyei 
varabol. 

1558. Horaonnai Drugeth Ferencz ungi fdispan'levele, Nagymihdlyi Pongracz Janoshoz 
az irflnt, hogy alispani hivataldtol fel nem mentheti. 

1560. oeiob. 3d. Ugyan e' Drugeth fAispdn, es Drugeth Gdspdr' vdlasza Perenb61 Lo- 
sonczi Banffy Annihoz, Nagymihalyi Pongracz Janosnehoz* 

1561. Drugeth Ferencz fSLspan Nagymihalyi Pongrdcz JiSnoshoz, hogy elint^z^se e|lfin 
marasztatott birsigon. 

1562. febr. 21d. Csemeri Zay Ferencz, terebesi tdbordbol, Banffy Sdndorjioz es 
Odonff y Ferenczhez , hogy taborba szdlljanak. 

1562. mdjus ild. Zay Ferencz, Nagymihalyi Pongracz Mdtydshoz es Janoshoz. 

i5G2. octob. 30d. Yranchich Antal egri puspok, hevesi ^s borsodi fSispdn, Nagymi- 
hdlji Pongracz Jdnoshoz ^s Matyrfshoz. Az alti^ok haszonberbe vett nagymi- 
halyi tizedek felett, ha vita tdmad, eldontese sz* sz^k eleibe valo. 

15^. Fogott hin(k itelete.NagymihiUyi Pongracz J^osnak jobbi(gya ellen folyt perben. 

1664. Nagy Tanuk mint biztos inti a' Nagymihalyi Pongrdcz csaUdot , hogy Nagy- 
mihdly viira er^siteaehez jobbrfgyail er6tes8e munkara inenni« 



'') L. az I. jelente^t: A' m. tud. tarsasig erkdnyrei. ^Qarmadik l^tet. Sudan 1837. I. oMCt. 
lap 95—141. 

3* 



20 a' MAGYAR TUD. tArSAsAg' TORTKNETEI. 

1566. Haditorvenyszek'itelete, raellyet Y^key Ferencz 6 felsegenek hadibiraja 's ka- 
pitanya Ungvarott eskutt ispdnokkal , nemes szemelyekkel hozott. 

1567. Drugeth Ferencz ungi fSispiin, Pongracz Janoshoz, GerenboL 

1572. Os8zebekeUet6 BanftySandor esSzecsenyi Zsofia Xagy IVIiklosne kozott. Kez- 

dete: Eln Nagh Miklos mind az en gazdam aszonnal egetemben Szeczenj Sophi 

ar5onnal • • • stb. 
1577. Yisszahelyzesi perben volt felelkezes' toredeke. 
1589* aprilii 2Sd. Melyth Istvan szepesi m. kainaranagy 'g Gergei Lrfszlo, Hoffman 

Gyorgy, Foldvari Istvan tanrfcaosok, Nagymihalyi Pongricz Deneshez Ung var- 

megye rovojdhoz, Kassarol. 
1 590. ja//tf or. 25d, Homonnai Drugeth Istvan f6ispan' levele, Thybai Laszlohoz, Ho- 

monnarol. 

XVnd. szazev. 

1620. juL 27d, Gaspar Janos (magUter curie) levele Kassarol JeszenS vara' tiszttarto- 
jahoz , a* fejedelem oda' utazasa fel6I *8 hogy a' jovedelmeket Kassara hozza. 
Lemasolta ezeket Krieger Janos, uzvegj grof Sztaray Vinczene grof Szirmay Johanna' 

kultsegcn, osszehasonlita 'g kiigazita a' masolatokat Szidor Antal praemonstrati szerzetbeli kir. 

professor es Ertly Janos hites ugyved 's leveltarnok, Julius 26d. 1836. 

B. Szab. kir. Katta tu vdrosa levelidrdbol. l600-ig ujabban 7 darab. 

1557. Aszalo* birajanak levele Kassaehoz. 

1558. Gombos Pal Miskolcz' biraja 's a' tobbi eskiittek, Kassahoz. 

1558. Yer Miklos sarospataki f6bir6* levele, Kassahoz. 

1559. Yendeghy Benedek es Bozinkay Mate , Kassa' kiildottei tudositjak varosukat 
Pozsonybol. 

1559. Eger varosa' biraja 's eskiltt polgarai Kassa' varosahoz. 

1559. Pels6czi Bebek Gyorgy gomori orokos f6ispan 's kir. f6kapitany, Kassa biraja- 

hoz szendroi vdrabol. 
1588. Nagy Janos turi f6bir6 a' tobb eskutt birakkal es polgarokkal egyetemben, 

Kassahoz. 
Krieger Janos ezeket a' ni. tudos tarsasag' kultsegen miftsolta le. Hiv Gsszehasonlitasu- 
kat az eredetiekkel bizonyitja Kassan Junius 5d. 1837. Gr. Dessewify Jozsef , tiszteleti tag, 
es Szidor Antal s. k. mathesis professora. 

CZ. A* $%. Ferencxe$ekne1 Poxionyban e' czimil nyomtatvdnybol: Breuiarinm 
Praemonstratensium, 1836b. mdjus 29diken idtalam kijelelt imddsagokat, mellyekr6l 
az Evkonyvek Hid. kotete' 128d. lapjan szol^k, negyed retben 52 lapra kesziilt ma'so- 
latban, Gyurikovics Gyorgy levelez6 tag, jnlius 23d. 1837. kolt levele mellett kulde 
hozzam. Az egesz, Kaszay Jozsef pozsonyi kaptalani jegyz6' irdsa, ket lap' hason- 
m^saval hartyapapiroson , 's fizetett ezekert a' m. t* tdrsasdg. Osszehasonlito volt 
Ivanoczi Gyurikovics Gyorgy, tobb vmegye' tablabir^ja, sz. kir. Pozsony varosa' ta- 



NYOLCZABIK NAGY GYULis, 1837. 21 

nacsbelie , ki azt , hogy ezen masolat a' valosagos eredeti kezirattal altala egybeha- 
sonlitatott, 's azzal szorol szora, betdr61 betiire megegyez, hitelesen bizonyit a , Ju- 
lius 23d. 1837. Hat levelnyit Sadban hasonmrfsola ezen 1520b. keszult imrfdstfgokbol 
P* MindssenCy Laszlo U, kedveskedesul. 

D. Sssab. Air. Paxiong vArwa* levMdrdbil ugyan Gyurikovics Gydrgy levelez^ 
tag, kdvetkez6 4 masolatot kulde hozzdm, altala hitelesitetten , kedyeskedesul : 

1566. Jul. I2d. Illeshdzy Istvdn Pozsony vmegye' kapitdnya, Pozsony varosa' birajdnak 

eg eskutt polgdrainak , Dioszegrdl. Kiadta ugyan ezt mar Gyurikovics az 1832b. 

Tudoin. Gyujtemdny' Xlld* kotete' 39d. lapjan, de ott botlasok csusztak nyom- 

tatdsdba* 
1596. aug. 2Sd. Karcsai Somogyi Farkas' csalokozi kapitdny' levele Pozsony vdrosa' 

birdjdhoz ^s eskntt polgaraihoz, sulyi kastelybol. 

1506. sepi. 1. E' Somogyi Farkas* megismervenye arrol, hogy Pozsony' varosanak 
biraja 's taniicsurai, neki, 2 szakallast, kanotot, egy tunna port, ahhoz 7. 5. 
font onat es a* ssakallashoz format kiilddttek megterites' fejebe. Siily kastelyb.. 

1596. dec. 7. Esterhazy Ferencz, Pozsony vdrmegye alispdnja Galantarol ir Pozsony 
varosa* birajanak ds eskiitt polgarainak, hogy a' ket portdtol igert egy gyalo- 
got bocsassak, mert j6 a' torok. 

£• Nagytzombai tz, kir. m vdrota* levelidrdban ^ 1836beli majusban tortent 
kijegyzdseim irdnt folyt levelezeseim' kovetkezteben, onnan, ezen '44 darab masola- 
tot vettem, minden levelhez regi irojanak kezevondsat evvel egyutt hdrtyapapiroson 
ragasztva. 

XYId. szdzev. 

1530 ds 1530 kozotti. Krus^th Jdnos kir. kapitdny Nagyszombat' birdjahoz, Korpo- 

narol. 
15311 Ivankai Witez Miklos, Szabo Peterhez Nagyszombat' birajahoz, Urmenyb6l. 
1537. Gdspar esMiklos, Szentpetery Janos ur' szolgai (vitezei), Nagyszombathoz. 
1543. Muthnoky Mihaly udvarbiro' levele Bolffmarhoz Nagyszombat' birdjdhoz. 
1550. Gyarmati Balassa Magdolna, n. Forgdcs Ferenczn^, Horvath Bertalan 's kom- 

jdti birak Nagyszombathoz. 
1550. Bucsani Korlathkovy Orzsebet, Nagysz. Nydry Ferencz hitese, Buday Janos- 

hoz Nagyszombat' birajahoz. 
1550. Kmssith Jdnos csdbrdgi varkapitdny, Bnda Jdnos nagyszombati birohoz. 
1550. Mesznyanszky Jdnos palotai vdrkapitdny , Nagyszombat' birdjdhoz. 

1550. Yecse falu' birdja, eskiittei, Nagyszombatnak* 

1551. Somogyi Gyorgyne Margit asszony, Budai Janos nagyszombati birohoz. 

1551. Szentivdni Nagy Ldszlo , J6k6 vdra' udvarbirdja, Nagyszombat' birajdhoz. 

1552. Bethlenfalvai Thurz6 Anna,Bdtori Andrdsne, Nagyszombathoz, semptei vdrdbol. 



22 a' magyah tud. tahsasag' tortenetei. 

1552. Dessewfiy Janos (kamaranagy) , Konneody Grfsparoak, Pozsonybol. 

1552. Gersei Peth6 Janos kir. pohdrnok es bixtos, Nagyszombathoz, Pozsonybol. 

1552. Illyeshazy Tamas, Lynder Sebestyenhez Nagyszombat' birajdhoz, sz. gyorgyi 

varabol. 
1552. Berenyi Barson , Lynder Sebestyen birohoz, Holicsrol. 
1552. Ugyan az, ugyan ahhoz es zamboki Szabo Peternek, Paisgyartolo Matyasnak, 

Barady Fabiaanak stb. Holicsrol* 
1555. Nagy Apponyi Apponyi Istvao , Nagyszombattol bakot (hohert) ker, Sipkorol 

Nyitrdban. 
1555. Szehtpetery BorbiHa, B. Zay Ferencz' anjja, Nagyszombathoz , OrvUtyeb61 

Nyitraban. 
1555. Ugyan az, ugyan oda. Orvistyebdl. 
1555. Galantai Bessenyei Taiaas Pozsony vmegyei szolgabiro, Linder Sebestyennek 

Nagyszombat' birdjanak. 
1557. Kovetjelentei, Gazdag Balazs es Torok Imre Nagyszombat' kovetei tudositjak 

vdrosukat a' pozsonyi orszaggyulesr6L 
1557. Torok Imre, Kalmar Lnrenek Nagyszombat' bin(]f(nak Pozsonybol. 
1557. Was btvrfn Pozsony vmegye' alispiina, Rechei Mdtehoz axon Tmegye' szolgabi- 

rrfjiChoz. 
1565. Mehmet Thyhaya es Mahmud beg vdczi fiharminczadosok Nagyszombathoz. 
1567. Gydrvarosa, Nagyszombat varosahoz. 
1567. Spdczai Mdrton (vicegerens ofticij Palatinalis) , Tunyor Janos nagyszombat i bi- 

ronak Spdczarol. 

1572. Cheery Mihaly, Sz6cs Mdtehoz Nagyszombat' birrfjdhoz Ujvdrrol. 

1573. Czobor Imre nrfdori hivatal' helytartoja, Nagyszombathoz Manigtfrol Nyitraban. 
1578. aug. I'iojen, Ugyan az, ugyan ahhoz, Sassinbol. 

1^78. $eft. Ad. Ugyan az, megint ahhoz. Sassinbol. 

1578. Nebojszai Balog Gergely itelomester, Nagyszombathoz, Nebojszarol Pozsony 
Yarmegyeben. 

1587. niyeshiizy Istvdn, Nagyszombathoz Bazinbol. 

1588. Benedek deak levai udvarbiro, Nagyszombathoz, Levdrol. 

1592. Illyeshazy Ferencz, Blaniar Matydsnak Szombat varosa' fSbiriganak. 

1592. Illy^shdzy 1st van, Nagyszombathoz, Bazinbol* 

1593. Ugyan az, ugyan "ahhoz. 

1597. Bodo Simon Nagyszombathoz, Pozsonybol. 

1599. Kutassy Janos esztergami ersek, kir. helytarto Nagyszombathoz, Pozsonybol. 
1583 es 1599 kozotti. Budai birak: Szdcs iMihaly fSbird es G^pdr dedk, a' tobb e«- 
kuttekkel irnak Nagyszombatba ^Otves Imrenek. 



NYOIiCZADIK WAGY GYUUES 1837. 23 

XYIId. Hxixiv. 

1603. Faber Pongrdczy menyekzdjere h/ja meg Nagygzombat' viirostft Modorba. 

1610. Makay Mdte' levele, Kerekgydrto Gyorgy nagyszombati birohoz Losonczr61, 

adossag* dolgaban. 
1625. Belavdry Miklos, Beber Bdlinthoz Nagygzombat'birdjahoz, Salgorol. 

£v nelkuly december lid. Komdrombol, Bakay Miklos az tisztelendA tzombati 
bironak. 



Harminczhat darab ezek kozul Maklarj Ferencz hites ugjved' masolata; nyolcs, 
ter Jozsef yaroai hites aljegyzoe. Kulonus figjelenunel illik mind a' ket lemasolo' baiaiii4g4t 
emlitenem , meit keresemben mindig legnagjobb keszseggel jaitak el , '% maaolataikat a' tiuUt 
tarsas^gnak kedveskedefiil ajanlj4k. 

n. 

Keresgeleseim folytatdadnak eredmenyei. 

A. 1837d. februariusban vala szerencsem Kaposmerei Merey Ldszlo, cs. kir. 
aranykulcsos ur' hazafi indulatjabol , mellyel oemzeti dolgaink' felvildgitdsat oromest 
segiti, a' Merey nemzetseg* leveltaraban lev6 Faksy csaldd jegyz6kdnyveb6l holmit 
kiszedegetnem. Latinul irdnak ugyan abba FaksyFal, Lajos, Imre, Janos gazdasagi, 
hizi iigyet *s egyeb nemelly torteneti nevezetesseget , hanem kozbe kozbe magyardl 
is ejtenek holmit. Igy van a' id. 5d, lapon legalul: It. In Anno Dni M'^^ Qu°>o geptua- 
gesimo Quinto : Serenissimus Mathias Rex fuit cu exercitu suo 9t turcos Ad castellu 
q vocaf Sabacz et illu castellu recepit. A' 14rf. lapon: In Anno D**^ M™<* Quin™® 
quinto Die Domico pCimo An Festum Bli dementis Pape £ Paulus de Pakos cupula- 
vit filiam E Dni Xicolai Hagmasi de Yerec^o Accepit .... A! 15 J. lapon: In Anno 
Dni M°^^ Qiia°*^ octuagesimo terchio Die Dnico proximo ante festum beati Martini 
Eppi >E Ludovicos de Pakos cupulavit filiam M. Georg. Parlagy in Cheghe stb. Az 
effelek koze magyariil elegyitettek koziil a' legvegen allot azert adom ele legel68zdr, 
mert annak keleset tobb historiai osszeveteseim 1489 — 1493 koriilre tetethetnek, 
mint azon Both Janos veszedehuere, szolgaja altal irt siralomeneket, ki akkor tajban 
hala meg valahol kovetsegeben , s6t felirva 1 es 9 jol kitetsz5 , illyen szdmjegyek 
koziil '1* . 9 0. Legels6 ideirdsnak vagy eredetinek azonban ez evb61 bizonyosan 
allitani nem mernem , lehetne inkabb kozelkoru mdsolat. A* vers hdrmas rimii, meg 
van belole het sorzat (stropha) ezek' els6 betiiib61: GREGORI . . . kifejleseig, 'sha 
ez, Gregoriui volt, ket sorzat hia, ha talan valamelljrik Gregoriantz, ligy harom 
vagy negy. Sot felteven, hogy addig rimelgete a' kolter, mig vezetek neve betdin 

is vegig ment, akkor tobb. 

•S most a' tobbieket evsorba veszem, ambar nem dgy beirvdk, vagy az 1700 
ITOlbeli bekotesnel fogva, nem rendben bekotvek. 1500 es 1505 k6z6ttr6l Idtszik 
lenni a' lid. lapon e* deak sorok forditasa: O cmx condigna suji omnia ligna Be- 



f __. _/ .^/_» 



24 A MAGYAR TUD. TARSASAG TORTENETEI. 

nigna -|~ ^u me asigna ne moriar morte maligna = O D^cheo kegelmeg meUhofagos 
kere'flh stb. Mellette evszibn nines, hanem a' I4d. lapon dll kiirva 1505, a' Sdikon 
pedig 1506 'g ezen sz^ok kolon knlon kezei. 

1506. Paksj P^r jegyzete. Ez mar k^tsegtelenul ezen ^vbeli, mert betuk 
yallj^k igj i In Anno Dni Af ^ Quin°*<> sexto : En k^ wagyhoc. p* P* emlekezem 
hogh stb. 

1508. Atyai keserTsz6. Eve megint kiirva: In feria quinta In fegto Yrbani 
Pape In Aurora Anno Dni M"<> Quin™© octauo Cristofems filiua E Pauiy d Pakos 
natus eft • . . In Anno spdicto post feftu Yrbani Pape feria fcda ob^t Criftofenu . . . 
In ecclefia Bte marie Yginig j Bewlczke iac^t (jacet). 

1510? Jegyz^k hdrom falu' adoja fel61, a. m. 6 .... A.... N. • . 9>Myndegy 
Modon walo Ado^ok waggon, ez harom falunak." Az^rt gondolhato itt 1510, mivel 
ugyan azon kez ira, ez utan, kitett 1510 gzammal, melly a' harom fain' adojat be- 
jegyze. 

1510. Registnim fctum sup. Jobagdes E. Pauli de Pakos que in H • • . scdro 
diuifionem eid fuccesserunt Anno Dni 1 — 5—10. A' melly kez ezen jiCrt, ugyan attol 
van a* 19d. lapon: Regestrum super taxam Jobagiones ad singnlorum domorum unus 
anni (Igy.) It. Waggon ejthendewyglen Adoya stb. 

1510. Emiekjegyzet osztalyrol. In Anno Dni 'l' 5-10. 

1516. Ilazepitesi koltsegek jegyzeke az 57d. lapon. Ugyan azon kez ira ezt 
ev nelkul melly kdvetkez6t, kitett evvel: Item Egregius Dhs Paulus filing Lodovici 
filii Michaelis Zemere de Pakos prius cepit edificare domos in B • • • .habitas Anno 
Dni 1. 5. 16. 

1522. A' 44d. lapon: Registrum super taxa Jobagiones ad singulor* domorum 
unius Anni In C ..... It. Az k^nek viij ewkre waggon, awag^ Iowa viij wagyon 
aznak IF ] adojra stb. Evszam e' felett nines, de, azert lehet venni 1 522 - belinek , 
mivel a' 38d. lapon ez talaltatik: Hoc Regestrum cessit sorte dne Lucie Rte quondam 
Ludovicj de Pakos et Paulo filio eiusd dne Lucie sup pertinen C ... ad portionem 
Dni Pauli Paxy Anno Domini 1522, 's kovetkeznek 6 helysegbeli jobbiigyok zselle- 
rek novel deakul. 1522b. irathatott tehat be a' C . . . jobbagyok tartoztfsa is. 

„Csekelyseg mind ez^^ mondhatni elso pillantasra. De fontosul , mihelyt azon 
kovetkeztetest huzzuk es huzhatjuk is bel61ek, bogy irni tudott tobb nemes, ekkent 
irogathata fel hazi dolgait magyanil mtir a' XYd. es X\ld. szazevben , sdt leveleze- 
teit hasonloan ligy kiilde. Azt vetni ellene , „miert nem talalunk hit nagyobb szam- 
ban oUyanokra ?^^ nem eldonto. Keves akad ele illyesmi , mert nem volt oUyan jo- 
szag6rz5 irat min6 a' deak oklevel, 'g elhanyatott mikent gok affele XYIId. XYIIId. 
gzazevbel' kalendariom, mellybe a' falusi nemes gazda, mai szokdskent, idSjartdt, 
hazi ugyeit, irkalgatta. E' Paksyak latszik dedkos emberek voltak, az idejokbeli 
iskoltik tehat tobb vilagit neveltek irastudovd, 's a' mint ez, magyanil beszelt neje, 
gyermekei, cgeledei koreben, dgy tev^ fel dedk betilivel csaMdi dolgait is. 



NYOIiCZADIKl NAGY O YULES 1837, 25 

XYIId. Bzazev. 

Figjrelmet kerek itten 's kulonoset, egy 1614beli iratra, inellyet Merey Laszlo 
C8. kir. aranyknlcsog ur maga keresett ki nemzetsege' levelei kozal. „Bogdaa Janos 
68 ket fia' esedezo magyar levele ez lid. Matyas kiraly eo feolghe szepeai kamara- 
jahoz , mellyre a' Kassan volt e' kamara magyar indorsatiit adott , igy : Keth hoo 
fizetest aggianak eo kegmeknek 'stb. Ex Consil. 18d. Octob. 1614. Yelemeoyem aze- 
rint kamarai vegzemenynek e' magyanil felirdidra akadiis » erdekesebb , mintsem ha 
egy e' tajatt kiadott oUyan magyar konyvet haznank ele lappangtabol ; meUynek 
volttat eddig nem is tudok. Mert e' konyyr61 csak azi lehetne mondani y,ir^ egy tudos, 
ki kulon magara magyar nyelvenek ada elsSs^get koriilotte hivatalos dolgokat dea- 
kul folytatott vilagban^' ; de mid5n magyar kiralyi fdtiaztsegnek Litjiik magyar indor- 
satajat, azt kerdjuk m^ltan ,,ki mondja meg ezutaa is, hogy hivatalos nyelvul di- 
casteriiimnal a' magyar, soha sem vetetett? Yegzemenyaek magyanil kiadasa, ules; 
beli tanacskozasnak is ugy folytat teteti fel, e' pedig a' nemzet' nyelve' orszagos mel- 
tatasat. 

B. Szepes varmegye' leveltdriibol bet darabot valek szerencses kapnom. En- 
gel Sandor Szepes varmegyei f6jegyz6 ur 's Fabriczy Samuel tablabiro, es m. aca- 
demiai levelez6 tag ur eszkozl^se dltal. Hatdt lemasoltam magam, egynek Franken- 
burg Adolf m. academiai leiro vette mrfsat. Kelesok ideje 's tartalmok, kovetkez6. 

1540. bewthben elfew wanfarnpo, Hevesi Bornemisza Benedek ,,Wychee Chapytan^^ 

Szepes varmegy^hez. 
1542. 3^nt AnnalTon napwta walo 5ombato (az az: julius 29d.) Bornenusza Benedek, 

Szepes vrfmegyehez. 
1544. Pynkefth efthyn (mdjus 31d.) Pblyankay Tamas , Berzeviczy Yalens, Berthol- 

thy Tamas , Kordtthyany Miklos hopenzt ker Szepes varmegyetdl , mellynek 

zaszloaljaban voltak. 

1544. Feria quarta Ante festum Scti Mychaelis (September 24d.) Polyankay Tamas , 

tarsival, hopenzt surget Szepes varmegyet6l. 

1545. Szent ywan napelewt walo waflfar napon (Junius 21 d.) Hevesi Bornemisza Be- 

nedek, Szepes vannegyehez. 

1546. In die Yrbani Pape (majus 25d.) Regy Kelemen Szendrd vara' kapitanya es La- 

czay (Lazai ?) 1st van ud varbiro , Szepes vannegyehez. 
1571. nov. 18d. Balassa Andras , Szepes varmegyehez. 

31ind erdekesek, mert 1. a' szepeBsegi nemetweg kuzott magjar njelv' diratat, 2. 
emiek ottani kulon yidekejteseit , Bx6j4r484t bisonyitjak. 

CZ. A' Nagykalloi KtfUay nemzetsegnek Pesten 6rz6tt lev^ltaran , Kallay Ist- 
f an kir. tanacsos urtol kereseinre nyert engedelemmel Fluck Edvdrd kir. ugyvisel6 's 
nemzetsegi leveltaros mene vegig 1837b. Meginditottam volt az abban keresest, 
mivel meg Erdelyben laktom alatt hallam a' szives tarsalgdsu id6sb grof Teleki Jo- 

M. T. T. EVK. IV. 1. 4 



{ 



/ _ » 



26 A MAGYAR TUD. TARSASAG TORTKNETEI. 

xsef cs. kir. aranykulcsos urtol, bogy, ertes/tet^sek^nt Kallayek levelei kozott Yitez 
J^oos pu8p6kt61 mint Hunyadi Matyas' nevel6jet61 taMltatn^k valamellyik akkori Kdl- 
layhoz, kinek fia Mdty^sal tannlt volna egyutt, a' fel61 irt magyar levele, mikent 
birakozott meg a' k^t tazes i^'a a' budai husdras legdnyekkel , verekedesben. Es bar6 
Jdsika Mikl6s , a' regdnykolter , meg epen Mdtyds kiraly ' magyar leveldt egy Kallay- 
hoz kivdna velem ott feltaldltatni , mellyr^l 6 , aposdtol KaUaytol , balla. Azonban 
Flack Eldvdrd dr, legaldbb a'.Pegten U\6 levelek kozott, egyikre sem akadott 's en 
sem az dltalam megnezbetettek' sordban , igy , ba megvan-e mdsutt valamellyik Kal- 
laynal kulon dllo nemzetsdgi iratok* csomdiban , meg keresendj maradt* A* mik itt 
kezembe adattak, azok' mdsolatdt, 's batnak hasonmdsdt az iigyyiseld or ocscse Fluck 
JdnoB kesz/te el teljes buzgdsdggal az ugybez , kedveskedesul. Tartalomsorak illyen : 

Desy nemzetseg' ivadekirdl jegyzet, leveltari szammal 42. Fagc. App. Reg. 3. 
Scfc. 1400. En azonban, bistoriai osszevetdsek szerint 1523 — 1530 koralre tennenu 
1 542. Bdtori Andrds rdszere Bdcsben vasdrlandok' jegyzeke. Tobb dedk szoval ele- 

gy/tetten. 
1 546. Nagytur mezdvarosa' levele Nagykdllai L6k6g Janosboz mint foldes urahoz. 
1550. 3ent Ergebetb ajjon napyan , Saroggy Janogd L6kdg Farkagboz Nagykalloba , 

KaggaroL 

1550. Gyalui Wag Lagzlde Kdllai L6kog Farkagboz, Tamagbida melletti taborboL 

1551. 3ent baromfagh Elewtt walo chieterteken , in arce . • • • Ugrai Igtvan, gyer- 

mekeinek gydmokat vail. 

1552. 5ent Fabfan eftbyn, Az Karoly * Janognal valo niorbaknak Regegtoma, kyk 

vdtanak az megbolt Bathori Farkage , eg az u felegdgee. 

1556. 5ent Anna a55on nap wtban walo cbeterteken, Kallay Fait eg Kallay Farkagt, 

mint fizete ki Kallay Ferencz, a' nagykalloi udvdrbdzbol, ki mogt Kallo vdra, 
Nagykdlloban. 

1557. In die Blagi, ex arce Cbyczwa, Szentbenedeki Jdnog, Egry Baldg varnagyok, 

Piligi Szalay Krigtof, Nagy Ferencz, Kortvelyegi Mibal, Dely Gergely, Nagy 

Balag , Solymogi Janog mint Nagyg. Batbori Gyorgy udvarnokai , Szorogzlay 

Benedekbez. 
1562. Kallay Ferencz dalgagot tegzen batalmagul , Antal Janog jobbagy bazan. 
1564. 1. 2. Negy, cg6ddrkeregked6 kezesirdsa, Szentjanogi Lajogtol kolcgon vett 

pdnzr61. 

1566. 3ent Gergely Papa napra , Szikgzay Miklog 20 forintot vegz koltgon Szentja- 

nogy Lajogtol Pozgonyban. 

1567. Letare vogarnap vtan valo Pynteken , Kallay Ferencz' megegyenegedege Kallay 

Pdllal, Semjenben. 

1568. aug. 24d. Fekete Kozma eg OrbanFilep kezeglevele Urokdrt Lipcgei Gyorgyert, 

Munkdcgon. 

1569. Az meiy borokat itb Salabinan az Jobagiok ky arwltanak volt. Annak az re- 

gtantiaya. 



NYOLCZADUL NA6Y GYUIiis 1837. 9t7 

1571. joHudr* 26d. Sxolnok vartfb61, Mahmiid bek Ssolnok viiriiiiak helytartoja eg K 
szamiak bekje, Serenyi MihlU3riiak kiUlai magjar kapittfnynak. 

1571. 3ent Andras hauanak .18. Dapian, Homonnay Drngeth ktvdh, Zemplen vine- 
gjei t6ui^in in nemet oiasz^ f^kapitanya, Szentjtf noisy Lajosnak (ki rossx 
gyiiiBatyJa volt) az thutorfag felol megenged, Homonnda. 

1573. 3ent Gergel Papa nap elewt val6 kedden, Nagy Myhalban, Bicsmegyei Miklds 
levele , Szentjanossy Lajoshos. 

1573. janudr' IQd. Homonnai Drugeth Ferencz Szentjanossy Lajoshoz Szalabindra. 
1573* od. 27dL Ex Tokay, Kolonica Jibioa Bertalan' le?ele (nem tadni kihez, mert a' 

czunzet papirosa ekzakadt). 

1574. febr. Id. Nagy Thwrb, Ulyesi G^p^, Chiepeos UUs tori f«birdk i% a' tobb 
eakutt birdk , Bagoly Orbtf nnak Kdllay Jdnos szabadoaltnak. 

1574. K^s a55on hauanak 1 napyA, Beclen btvdn' le?ele KiUlay Jtfnoshoz, Szentjd- 
nosrol. 

1575. Bagholy Mihdly' levele Semjenb6I, Kdllay Jrfnosnak. 

1575. apriiis' M. exKeresd, iQabb Betlen Gyorgy* levele K^llay Janoshoz. 

Oflszesen 24 darab. 

D. A'Gynla vagy idebbi nev^vel K^roly Fejervdri kaptalan' lev^ltdra, nem ku- 
lonben a* gr. Batthyibii ottani konyvtdr' meghdnyatdsdc Baczy Emil kanonok m- aca- 
demiai levelez6 tag hazafi buzgalml(ra biztam, 'a vele folytatott bartfti levelezesirare 
1837b. a' kdptalanbol e' ket hUtoriai irat' hitelenitett mdsolata erkezett hozzam: 

1539. Zent Thamaa Apastalnak Efthyn, Majlat btvdn, Balaisa Imre erdtfli vajddk, eg 
Kendy Ferenez ttfrnok' szovetoege. Ennek egtfszen hasonmtfb^ ii vev^ htfrtya- 
papirosra Horvtfth Liyos kdptalani requLsitor* 

1540. Zent Palon^ • • • karachon masod napyan, Majlat Istviin, Balasgi Inure, erdeli 
vBJdikj Kendy Ferenez ttfrnokmester, Kornia Miklos, Andriusy Morton, Ger^b 
Peter, L^dor Mih^, Kachyay Ferenez, hizir Imre, Nyujtodi Gergel' szovet* 
kezete. «-* Fizetett masolataik^rt a* m. academia' penztrfra. * 

£. Megigmerkedven Galantai Nagy Kdroly ca. kir. adv. haditandcsi fogalniaz6 
urral, bartftgdgogan kozlotte velem Buddn aprilisben 1837b. nemzeta^gi r^gi magyar 
leveleit, kozle egy azokon kiviil lev6 gyiijtemenyt mint amazokkal egyutt rea szdl- 
lottat, mind eredetiekben. A' felfedezea itt nevezetes, mert ime kdvetkez6k mntat- 
jak 6az Buda legdzolt vtfraban ig hivataloa ^let^t a' magyar nyelvnek , m^g pedig 
ellenseg altal elfogadva : 

1572. iept. ISd. Mii5taffa paasa az Hatalmaa torok Cya^arnak feo hel tartoia Badan eg 
gond uifeledye magiar Or^agnak, lid. Maximilian romai caaazdrhoz. 

1574. tept. Id. Ugyan azon Mu^taffa paaaa, Budarol, Tekf ntetoa ea nagifagoa vmak 
Trautfon JanofnacRoma^ Cia^ar Tanacianak ea ndnaranak fo gond uyfeloienek. 

4 • 



28 A MAGYAR TUB. TARSASAO TORTENETEI. 

1577. apriiu' \4d. Megint Mu^tafFa passa, Buddrol, Tekyntetos es nagifagos vrnak 
Erneftus Hercyegnek , Romai Ciazar zerelme's Attiafianak, tanacianak, es fo 
gonduyseloienek. 

1577. aprilit' i9d. Ismet Ma^taffa passa, Badarol, megint Ernertos Herciegnek. 

1577. aprihV 26d. Ugyan Muztaffa passa, Budarol, ngyan Emestna Herciegnek. 

1577. aprilis' 21 d. Megint attol, Badarol, megint annak, ket lev^L 

1577. aprilis' 2Sd. Ismet Muztaffa passa, Ernestus Herciegnek. 

1577. mdjfiM* 7d. Ugyan az, ugyan ahhoz. 

1577. oftg. 26(L Muztaffa passa, Budarol, Az folsegos Rodulphua Romay Cya5arnak. 

1578. martim' 3d. Muztaffa passa, Budarol, Ernestus Herciegnek. 
1578. mariitti' 23d. Megint az, megint ahhoz* 

1578. martins' 23. Muztaffa passa, Budarol, az folsegos Rodulphus Romai Ciazarnak. 

1578. apriiis* 5d. Muztaffa passa, Budi(r61, Ernestus Hercyegnek* 

1578. aprilis* 9d, Muztaffa passa, Buds(r61, Nomos es tyztoletos ferfiunak, Ferdinand 

Zamarianak, Komaromba. 
1578. majus* 6d, Muztaffa passa, Budarol, — nem tudni kinek? mivel czimzete le- 

szakadt. Megszolitasa: Tekyntetos es nagisagos vr... 
1578. atigmtus' I9d. Muztaffa passa, Budarol, Tekintetos es nagisagos vrnak Ernestus 

Herciegnek. 
1578. afignsifn' 3ld. Muztaffa passa, Buddrol, Ernestus Hercyegnek. 
1578. decemb. 1. Ferhat kyhaia az nagisagos Yeyz passanak tanacia es vduaranak 

fo gond uyseloie , Buddrol , Ernestus Hercyegnek. 

Hozzam adatvan ezen 18 darab levelnek eredetie, kulon kulon mlbolta le 
nalam mindeniket 1837b. aprilis' 13- majus' 13dikaig a'magyar tudos ttf rsasag' szamara, 
Frankenburg Adolf , mint annak leiroja. Kivilaglik ezekb61 is I. Miksa, I. Rudolf ki- 
rdlyaink' magyanil tudasa, ki, Erneszt f5herczege 's dgy az orsz^gban lakott n^met 
vezereke. Ezek' magyarsagdbol pedig az nyilvdnylik ele, bogy a' nemzet, hagya 
ugyan kelni r^gi szokas' megrogzottsege' utjan torvenyeit okleveleit deakul , de tanacs- 
kozati, trfrsalgasi, szerz6desi ugyekben altaljtfban sajrft nyelvevel elt, annak snrgette 
az 1550beli 5d. tdrvenyczikkben , 's az 1569beli 33dikban el6 divatat, mert a' torok 
pasak bizonyosan a' fennforgott szellemet tarti(k kovetni tanacsosnak , a' magyar hi- 
vatalos levelezest 6k nem kezdek, hanem az itten takUt lelkulet' vdltozata szerint 
vala , magyar , torok , latin nyelvekben jartas pasai udvari titkar korulok *) ; st(t a' 
diadalos, maga is kenytelen lett, legydzottje szolamdt megtanulni. Tortenet alkolonak^ 
ki, csatak 's egyezkedesek elesoroztfsa mellett, az egesz nemzeti korszellemet is meg 



*) MmjEtaiTa budai pasanak tolmacsa 1573b. Mehemmet agha yolt, mikent ennek Nagr- 
Bxombat' bir4ihos 1573beli martius' 17d. Sudan k5lt levelebol tudom. Omer beg pedig 
Bcsstercsebanja raroia' birijahos 1592beli aprilis' 14d. iva mag&t PSatjenbol „as Hatal- 
nas T5r5k esiassar akaratiabol Es Orssag iro Deakia-nak. Dd^ntet\ 



NYOLCZADIK NAGY GYULES 1837. 29 

tadja ragadni, iUyen, [igazrfn n^mzetjellemzo leleknek feladata, el^tuntetni ezutrfn 
az eddig seteten hagyott alanyokat, 's fejtegetni: miert nem talalunk? vagy talalhat- 
ntfnk-el a' m^g Buda fenyes vara lakta kirdlyoktol magyar iratokat, es, mi ebrede- 
lem adatd! a' dagalyos toroknek is hivatalos nyelveul, a' levert nemzet^t. Mert, e* 
szellet , nem aprosag. Ha csak derfk vilagban elteket fest^nek is a' kulf6ldr61 besza- 
kadt becsuletes kapWrok' derek fiai Pray es Feszler, mi^rt nem ereszked^nek a* nem- 
zeti ^letbe , regi honi eredetii tortenetiroink azon adatokbol epitve legaldbb , meUyek 
illyen, most el6huzottak eI6tt mar, ha gyeren is, valanak. Ezutanra, eflFele elekerul- 
tekb61 kovetkezteteseket huzni , tortenetiroi kotelesseg. 

ra. 

Jaszay Prfl levelezS tag' jelentese Szabolcs vmegye' leveltrfra fel61. 

Megkerem Jfbzay Palt , a' Nagykalloba Szabolcs vmegye m^It. grof fSispana- 
val, a' m. academia' melyen tisztelt elnokevel ezen ev' elejen utazottat, tekintene 
meg e' megye leveltardt 's ime k6vetkez6 jelent^set teszi arrol : 

Tekintetes Tarsasag! KOzelebbi Nagy-Kalldban mulatasom alkal- 
maval, az ott l^vd Szabolcs varmegyei, a* XIY-dik szazad elstf fel^ben 
kezd($d($ gazdag ley^ltart, nemzeti nyelviink* r^gibb maradvanyai* tekin- 
tet^b($l raegvizsgalvan, abban 1551-dik ^vig magyar iromanyt egyet sem, 
azontiil a* XVII-k szazad* kezdeteig kovetkezdket talaltam : 

1. A* hadhazi lakosok altal, a* parlaghiaktdl elfoglalt ftildek jegy- 
z^k^t, kelet n^lkiil, a* jegyzdkOnyv* bizonysaga szerint 1551-bOl, — kez- 
dd!dik : „ Az khemenche helynek az vtnak innet parlaghi feld ," v^gzddik : 
„Az bekheny vtig az ray hataronk es az my feldenk." Fasc. actor. Nr. 
16. 1551. 

2. Varday Mihaly* level^t Megyeri Mikldshoz , mellyben nyavalyas 
\o\tkv6\ panaszkodik 1560-bdl, — kezdddik: ,,Kozonetemet es magi 
ayanlasat yro . k.^* v^gztfdik: ,,Tonaba az wr isten tarcyon meg sok Jo 
eztendeig Jo miclos wri. 1,5,6,0. Warday Mihal." Fasc. 2. 1560. Nr.4. 

3. N^melly petnehazi emberek altal elkovetett hatalmaskodas lei- 
rasat, 1560-bdl, kezdddik: ,,156.0. ZZekel anntalnak kapitanfagaba pa- 
nazlotak volt^^ y^gzddik: „kit meg byzonytnk kegelmetek eldt hog az 
my feleletunk Igaz lizen.^* — Fasc. 2. 1560. Nr. 5. 

£z iromanyt nem csak stylusa kftlOnOss^ge miatt, de n^melly sza- 
vaknak, mint: „irtek, minjarast, mind jarat, hagyigaini, riatjak, mi- 
ket, be vOvrfk," e helyett: ,Jertek, mindjart, hajigdlni, riasztjdk, min- 



30 A* MAGYAR TUB. tArSASAg' TORTENETET. 

ket, be vivrfk," — tovdbba a* „vagyok" ig^nek illyk^pen: ,,nieiinek volt ; 
iszik yolt/^ sdt ,,inennek vol, megyen vol/^ mi a* mflnchcni k^ziratban 
eltffordiild „volni" = e$$e ig^vel talal, viigre „vtdt megyen, bikivet bo- 
csatson/^ e* helyett ,,ntdl megyen, b^k^vel bocsasson/^ ^s a* ,,nem gon- 
dolva^^ helyett somogysagi szdjarashoz vettf ,,nem gondolval /^ haszndla- 
sa^rt , nem kfilOmben a' harom pontos (T-nek mdr e* korbani divata^rt y 
szuks^gesnek it^ltem lemasolni ; mit ezennel ide' rekesztek. 

4. Kemecsey Andras r^sz^re k^sziilt birdi taniivallatast 1564-bdl, 
kezdddik : ,,1.5.6.4. Zent Iwan nap elewth valo vafarnap Kemechy 
Andras Az mely Jozagoth meg kerth kemechyen Kemechyey Iftwantol es 
az ew felesegetol erfebeth Azontol Zabolch varmegyeben^^ ; — ydgzddik: 
„Seges gye^VTgh meg efkewek azt vala hogy semyth Tud.^^ — Fasc. 2. 
1564. Nr. 7. 

5. Hasonldt Farkas Janos' r^szdre Bogdanyi Ferencz ellen 1566-bdl, 
kezdddik: „Anno Dili 1566. feria quarta^xima pot feftn viHtacionis Be- 
yate Marie vgis. Az farkas Janus bizonitafa Bagdani fr c elle. farkas vid 
Jobagy a Lazlo katona^^ ; — ydgzddik : ^^Sy^ hogy az mas zereys Iltik, 
de farkas Janos is zanthota. Fasc. 2. 1566. Nr. 8. 

6. Hasonldt Dersi Istvan* rdszdre Garay Mdrton ellen 1567-bdl, 
kezdddik : „Anno diii 1567. feria scnda In fefto concepcionis Marie y^is, 
az fzolgabiro eleot Nagy Mihal eleot, cs az ekwt leouey georg eleot^' 
ydgzddik: „hane az yta garay az w Jobagiaual ygy chinaltatot. hazat 
rayta. akoris tiltotakonya tule.^^ Fasc. 2. 1567. Nr. 12. 

7. Hasonldt Iklddi Marton rdszdre Ibranyi Ferencz ellen, 1567- 
bOl, kezdddik: „Iklody Marton hwtoiiy, 1. befenywdy ellek JanoP' 
ydgzddik : „az ferelmet nem tudgya hoi eflet de tudgyit hogy yagdaltak. 
Fasc. 2. 1567. Nr. 10. 

8. Hasonldt Garay Martonnd rdszdre Derencsdni Miklds ellen 1570- 
bol, kezdddik: „A2 garaj Martonne Y(alla)tara derenczyeni miclos el- 
len," — ydgzddik: „aztes twgia hog aas legint vete derenczienj Miclos. 
Fasc. 3. Actor. Nr. 1. 1570. 

9. Hasonldt Farkas Liszld' rdsz^re Farkas Mihiiy ellen, 1572-bdl, 
kezdddik „Farkas lazlo es farkas Mihalj bizonfagy^^ — ydgzddik: fynka 



NYOLCZADK NAGY GYUWfcs 1837. 31 

lamas farkas Janos Jobagia farkas lazlo tanwja bogdanj megh ef kwt re- 
mit fem tud. Fasc. 3. Actor. Nr. 4. 1572. 

10. Hasonldt Kemecsey Istvan* r^z^re Sz^kely Antal ellen, 1572- 
bOly kezdddik: ,,Anno dony 15.7.2. eztendedbe, Wy ttkaba mefser And- 
rafne Jobagia, Nagy Andras hytty zerent, azt valiotta"; — y^gztfdik» 
^yfyntor Petter kaiay ferencz Jobagia , meg efkut , azt valiia mynt mynte 
nag Andras cziak hogy az tyzed dyzno feled femit nem tnd roondany. — 
Fasc. 3. Actor. Nr. 5. 

11. Knssdli Jakcsi Boldisar ajandoklevel^t udvarbir&ja Dobmy M& 
nos r^z^re, egy n^melly hazhely feltfl 1573-b61, kezdtfdik: ,,My kivf- 
Talj Jakchy boldiflTar az meg holt kwflalj Jakchy mihalnak fia aggwk 
twttara es emlekezetire a kyknek Illik my ndeneknek^^ ; — v^gztfdik: 
,,Datam in Hadad octano Nouembris . Anno domini milleflimo quingen- 
tesimo reptnagellimo tertio (P. H.) BalthaOTar Jakcy de KiiflTal m. pr. Fasc. 
3. Act. Nr. 6. 

12. Ftfldesi Istyann^* rinzire ktflt birdi tanuvallatast Kussdli GyOrgy 
ellen 1573-bc$I, — kezdddik: ^^Anno domi 15.7.3. Foldeffy Iftvann^, 
Byzonyttarsa, kwrsaly gOrgh ellen, Bolthon, Zenth Mathias nap wttan 
valo chottOrthukOn^^ ; — vdgztfdik: ,,Kolch anttal Bolthon JOwewen em- 
ber." Fasc. 3. Actor. Nr. 7. 

13. Hasonldt^ Kussili GyOrgy rdszdre, Foldesi Istvannd ellen azon 
dvbdl, kezdddik: ,,15. 73. lovflaly gOrgh Byzonittaffa, es feleffege^ 
Bolthy fzofy aflbni^, Zenth Mattias nap elOth walo hetfwn, Bolthon, 
fzwniog Iftwan eloth By ro elOth , es larkoy Balynth efkwth elOth" ; — 
vdgzddik: „az fzenath en ghwittem fel egh Emberwel es latta hogh az 
fzenath fbldefly Iftwanne fegweres kezzel Jobagiwal el wyttette az reth- 
bol. — Fasc. 3. Actor. Nr. 7. 

14. Hasonldt Szakolyi GyOrgy ds Petnehazi J&nos ellen 1573-bdl , 
kezdddik: ,,Zapanos Janos Zakoly gerge Jobagya Zakoly, toka byrtalan 
Zakoly" ; — vdgzddik : „ Az myhaldy Jozabol egi modon vaTnak my t or- 
ban peter." — Fasc. 3. Actor. Nr. 10. 

15. Hasonldt Kdrcsi Miklds rdszdre Spaczay Janos ellen, 1573bdi, 
kezdddik: „Anno Do: 1.5.7.3. post feftn Mathie Sabatho, voltuk Madi 
Szolnokj Giorgi szolga biro, Lafkaj Balint efkut"; — vdgzddik: „tot 



32 A* MAGYAR TUD. TARSASAg' TORTENETEl. 

Jaiios foldet vgia ezeu ket ember Baczi Balas Baczj Janos fzantotta meg 
es ok vetettek be." — Fasc. 3. Act. Nr. 11. 

16. Agdrdi P^ter ellen kezdett birdi foglalasrdl sz61d taddsitast 
1573-bdl, kezdddik: ,,1573. die diiico ^xima pt fefta dorote v^inisExe- 
cutio facta" ; — v^gzddik : „ Agardy peternek kipibe kis Yardabi. Fasc. 
3. Actor. Nr. 12. 

Masat ide mell^kelve kOzlom. 
17. A* Nagy-Bakai kozbirtokosok' hatalmaskodasi per^t Yarday Mi- 
haly ellen 1578-bdl, kezdddik: 1578 . . . .Janos nap elotth M^alo Zereda 
leotth Byzonyfagh my elottwnk Petry eftwi az zolga byro es efkwtth lO- 
wey paal elotth" ; — vdgzddik : ,,ha megh nem ef kezyk az hatalmon Ray- 
tha maradnak. Francns Thegzes applt." Fasc. 3. Actor. Nr. 27. 

Nevezetes e* per, nem csak mert egdsz kiterjedds^ben magyar 
nyelven van irva, — tObb tOrvdnykezesi muszavaknak, pdldaiil: „tag- 
las" = verberatioy ,,kulon kiilon vald hatahnat mondunk , ezek cseleked- 
tdk mint hatalmasok, maga dljjan valtozhatik meg, felelgetds = a//6^a^io, 
leszallani a* pernek, koz fUlA, meg eskudni a' taniik melld, a* hatalmon 
rajta maradni," mar e' korban divatban Idtdt bizonyitja, — 's magat 
Yerbdczi I. R. 33-k. czimjdt is magyarul iddzi ekkdpen: „az decretomban 
harmincz harmadik titulusaban meg vagyon irvan, hogy valaki nyilvan 
hatalmasul az mas ember erdejdt akarja hordani, ds az fa vitelen kap- 
hatjak, ds meg foghatjak, hat marhajd oda vdsz ds u maga dij an valtoz- 
hatik meg" ; — de azdrt is, mert vilagos tanuja annak, mit a* megye* jegy- 
zdkOnyvei mdg brfvebben bizonyitanak , hogy a' megye eldtt folyd min- 
den perek szdval adattak eld a' felek* iigyvddei altal a* biraknak, 's 
hogy nem csak a^ perbirak, de a* felebbhivas* utjan a* tOrvdnyszdk is 
magyar itdletet hozott ; hogy vdgre a* hazaban diihOngd Ddzsahad gya- 
szos emldke mdg ekkor is dletben vala annyira, hogy a*sznletdsi dveit el- 
mdjdben megtartani nem tudd kOzndp, azon kOzOnsdgesen „keresztes 
kornak," „keresztes vilagnak" nevezett idd szaktdl sz&mita diet idejdt; 
— a* 60 esztenddn felul Idvd taniik ligyan is ekkdnt emlitetnek: „1. tha- 
nu Nobylis bakay Matty as , kereztessigett tugya ," — 2. thanu loAvey po- 
ther kereztefkory ember ," — mit mdg inkdbb felvilagosit a* Fasc. 3. 
Actor. Nr. 29. — jegyet valid iromany^ mellyben ez olvashatd: „primus 



NTOLC2ADIK VAOt (^TUlis 1837. 33 

testis prouidns Franciscos Jwhaa Jobagio Petri Zabo in Pofllone Gyula- 
haza commorans Juratus fassus fiiisset homo tempore Cniciferomm na^- 
tus/^ — £* tekintetekbtfl , az eg^sss, kulOnben rOvid pernek lemisol&i^t, 
— kihag3riran a* tanuvalloroasokat mint nem ^rddfeseket — *s ide rekesz- 
t^s^t ^rdemesnek tartam* 

18. Karolyi GyOrgy ^ Mihdiy ell^i Wghez vitt tanuvallat^l 
1576-bdl, — kezdtfdik: ,,Zenth Margytt azzony nap el^tth walo wafarnap 
byzonytattott my elotwk^ v^gzddik} ^^hwthy zerinch azth wallotta az 
mytt az Z^^ros boldyfar." — Fasc. 3. Actor. Nr. 28. ,^ 

id. Birdi foglaldsrdl sz6Id bizonysdglevelet Bornemisza Zsigmond 
r^z^e Parlagi OyOrgy eUen 1577-btfl, kezdddikt ,,1577. Execntio fa<^ 
In €reztered die fancte Marye Magdalene^^ -^ y^gztfdik: ,,far benedek 
pwztaja.^^ Fasc. 3. Actor. Nr. 34. 

20. Ibranyi Ferencz altal Ibfonyi Jinos ellen T<%hez vitetett bi- 
rd! tanuvallat^st azoh ^vbdl, — ^ kezdddik; ,,Attestatio frari Ibrany con- 
tra Joanne Ibrony ," — v^gzddik : „Ittem Michael bafly In Ibrony Job. 
einfde Juratus faffus eft nihil fcit. — Ebben mar esak a' tamik* yallomasai 
vagynak magyariil. — A* lemisoltakon kiriil literaturai tekintetben egy 
sem ^rdekes. 

A' megye* jegyzdkunyrei 1600-ig Idkdtdleg dedk, azontul yegye- 
sen magyar ^s dedk nyelyen irattak. 

Melly jelent^em mellett yagyok a' Tekintetes Tirsasagnak, Pesten, 
februar. 28d. 1337. alazatos szolgaja Jdsz&y Pdl 1. 1. 

IV. 

Pest, Pills, Zsolt T^ nnegye , sz. k. Buda ns f6vdros , 's a' Beniczky-nemxetS^g' * 

leveltdraiban hazafiiii elesegit^sel kezdett kereseseim' sikerer6I , bevegzesemkor , 

szolok. Itt meg csak egy javito emlekeztetesemet erintem meg az els6 jelentesemben 

1528b6I elebozott desCk bibliaba tortent magyar beirasokra nezve. L. Evkonyvek tttd, 

kot. 118 — llOif. lap. „Az ott 1.2.3.4.5. szdmmal elehozattakrol agymint elfeledem 

kitenni azoknak Erd68i I54lbeti kiadasa i^ testamentomabol odaErd6si Janos i-zese 

helyett 6-z6 hangoztat£(ssal iratasokat, javitasivbe pedig az^rt nem csatolhatam ezt, ' 

mivel akkor utazdson valek. Tobb sajtobottds egyebirant kijeleltetett 

Bnddn , September 4d. 1837. 

Dobreniei Gdbor , m, k. 

rendes tag, mint „R. m. nyeLremlekHverkesxto." 
M. T. T. KVK. IV. 1. 5 



34 A MAGYAR TUD. TARSASaG t6RT£N£T£I. 

£z alkalommal tett jelent^st az emlitett szerkeszto reudes tag a* 
Nyelvemlekek* nyomtatasa' mibeiilet^rdl is, miszeriiit az L, IL ^s III. 
kutetekbdl a*YILnagy gyiil^s 6ta 61 iv keriilt ki az egyetem* sajtdi aldK 

— Folterjesztetvea a* kis gyiil^sbol a* iortenettudomdnyi pdlya^ 
munhdhrol szdld pontok, *s a' biraldk* v^lemeiiyei — Czechnek a' va* 
rosokrdl ^rtekezd jutalomiratok iranti biralatat kiv^v^n, mint a* melly 
egyet sem m^ltatvan jutalomra , az aiaprajziiai fogva el nem fogadliatd 
javaslatot foglalt magaban — a' tarsasag megnyugodott a* kis gyiil^s* ajan- 
lataban *). Minek kovetkez^s^ben felbontati^an a* koszoriizandd palya* 
munkak' jelig^s levelkc^i, a varosok* befolyasat eldterjesztd illyjelig^u: 
Patriam, cum possis stb *s 4. szamu ^rtekez^s* szerzdjc^nek Hetetiyi Jd- 
nos ekeli reform, pap talaltatott; a' honi miiipar ^s keresked^s* tOrt^aeteit 
eldadd munkak kOziil jutalomra m^ltatott, angol jelig^, 1. szim alatti* 
irdjanak Kossovics Kdroly Nyitra varmegye* aljegyzdje ; v^gre ugyan ezek 
kOziil a 4. szamu^nak, Cofwrnur tenuei mondattai, Horedth Mihdly 
vaczi megyebeli pap ^s lelki segM, 

A* dramai jutalomra bekiildott szomoriijat^kokrdl meghallgatvdn 
a tarsasag a killdOtts^g' aug. 27. kolt tuddsitasat, 's okaiban megnyu- 
godvan, az elsd jutalom ki nem adatott; ellenben az Atydilan czimii, iv 
szerinti negy arany tiszteletdijjal kinyomatni , e' ntJgy pedig : A% uiolso 
magyar khdn, Muvesz dlma, Pdrviadal ^s A' Perenyieky dicsdrettel em- 
litetni hataroztatott. Ezutan a' dijra m^ltatott szinmu jelig^s levele fel- 
toretv^n, szerzdiil Toih Loriucz it. idvezeltetett. 

Yaiamennyi fenmaradt jeligds levelek , szokas szerint , egy erre ki- 
kiildott biztossag (Fay, Kis Janos, VOrOsmarty) altal az eldteremben bon- 
tatlanul el^gettetlek. 

Uj jutalmak* kitiizds^bcn a* nyelvtudomdnyi ^s philonaphiai oszta- 
lyokat drv^n a* sor ; az altalok ajanlottak kozul a* tarsasag a* kOvetkezd* 
ket fogadta el : 

!• Nyel vtudomanyi : 
Mellyek a* k^t hazaban ds hajdani magyar tartomdnyokban rdszint 
fenlevd, rdszint rdgi emldkekben talaltatd, azon magyar hangzatii hely- 



) L.felebbl5. lap. 



NYOLCZADIK NAGY GYULK8, 1837. 35 

irAsi (topographiai) ^s csalad-nevek , mellyeknek eredeti jelent^s^t bizo- 
nyofis&ggal, vagy legalabb hihettf s^ggel , roeghatarozhatni ? *) 

2. Philosophiai : 

Nyomoztass^k ki a' pantheismus* tenneszete, eredete, sziild okai- 
val *s elagazasaival egyiitt; adass^k eld: millyen befolyasa volt a' r^gi, 
kOz^p ^s iijabbkori philosophiai rendszerekre ? 

Bekiild^s* hatarnapjaul 1839. mart. 24. allapitatott meg. 

Az 1838ra be^rkezendd vigjat^kok* megvizsgalasdvai lijra a' most 
munkalkodottakban , u. m. Fay ^s Schedius tt , Bajza, Kolcsey ^s YOros- 
marty r. tagokban egyesiilt a' kOz bizodaiom. 

N^melly roszakardk altal a* palyadramak* vizsgalatayal megbizot- 
tak, yalamint a* titoknok ellen is szdrt al hirek 's gyannsitasok* ko vetkez^- 
s^ben, tobbnyire magok az ^rdeklettek' ajdnlatara, a' pdlyamunJtdK ugyS- 
ben J bdrraelly szakbeliek legyenek azok, a* kOvetkezd lij hatarozatok 
kOltek, vagy nyertek erdsit^st: I. Mind az illetd biraldk*, mind a* tar* 
sasag* tekintete' ^rdek^ben , a* palyamunkak' k^ziratai, ezentiil, ki ueni 
adatds' eset^ben is, a' tarsasagnal maradnak, a* n^lkiil termdszetesen , 
hogy a* szerzd mnnkaja' sajatsagi jogat elveszten^. — II. A' palyamun- 
kak' idegen k^zzel iratasa kikiitd felt^tel l^v^n: ha a' jelig^s lev^l* fel- 
bontasa utan kitetszen^k , hogy a' munka sajat keze* irasa a' szerzdnek , 
ez a* jutalomtdl elesik. — III. A* birakat akar lev^l altal, akarmi mask^p 
darabjardl drtesiteni tilos ; 's ha a' pecs^tes levelk^k' felnyitasa utan m^g 
is kitudddn^k a* levelez^ , az illy szerzd a' jutalomtdl hasonldlag elmoz- 
ditatik. Egydbirant a' netalan ertesitendd biraldnak kotelessdge, tOrtdiit 
felszdlitatasa irant pecsdt alatt a' kis gyfildsnek beadni jelentdsdt , melly 
a* jutalom* e' darabnak jutasa' esetdben fel fog nyittatni. — FV. A* titok- 



*) Schedel Ferencz, sept. 2. a' kdvetkez6 kerdes-javaslatot terjesztette eld : Fejies- 
senek ki nyelvunk^ mindenkori emlekeibol^ a' jelen orszdgos et tdjtzokds-j valamin/ 
az irii nyelvbol axon torvenyeky melly eken a' magyur izohelyzes e$ szdviszony ala- 
ptil; tekinteliel a' keleii '# a' magyarral erintkezesbe joti nyugoti nyelveK hefo- 
lyiidra; '# hataroziatiek weg, metmyihen hzabad ezekbol izokoiesuukbe valamH 
divifmi. A' gyiiles oda nyilatkozott , hogy szokotesi kerdesekbe a' szonyomozas* 
fdbb pontjai' felvilagositatasa utan fog bocsatkozni. 

5* 



» _ . . _ / ._»_» 



36 A MAGYAR TUB. TABSASAG TORTENETEI. 

nok' k^relmcSre ezutaa mindeanemii k^rdesek' elkerill^siire a' palyairatak* 
bekJlldhet^se' v^ghataraul mindenkor oily nap rendeltetett t^tetni, meiiyre 
kozvetlenul kis gyiiles szokott tartatni. — V. Barinelly jutalomra egy- 
szer bekiildott palyamunkat szerzdje vissza tobb^ nem hiizhat. 

— A' kis gyul^sekbdl a* kuvetkeztf ktiziratok ajaoltattak az igaz- 
gatdsagnak nyomtatajs vigeiU 

1 . Philosophiai anthropologia. Irta Koteles S^biraeL Yizsgalok Kallay Feraics 
r. es Szontagh Qusztav 1. tagok. 

2. X' levelezdk, vigj. 2 My. Steigentesch man n<^ai«tb61 Kulkey Henrik , es 

3. Esz es sziv, vigj. egy felv. ugyaoattol; ford, Kulkey Hearik. — Yizsgalok 
Horvath Cyrill r. es Arvay Gergely 1. tagok. 

4. A'kenytelen hazassag, vigJ. t felv. Molieretfil; fordit. Kazin czy Ferencz. 
-«- Yizsg^k Schedel Ferencii es Bajza Jozsef rr. it. 

5. Ragalrai' iskoUja, vigj. 5 felv. Sheridantdl; aagottol ford. Todi Liriiics. 

— Yi^galok gr« Dessewffy Aurel es Tasoer Antal L tagok. 

6. Romeo es Julia, szoraordjdt« 6 felv. Shakespeart61; angolbol Ndvay AntaL 

— Yizsgalok Schedel Ferencz es Balogh Pal rr. tt. 

7. Iphigenia, Euripides'' tragoediaja; gorogbfil Guzraics Izidor. — Yizsgdlok 
Schedius Lajos t. ^s Peczelj Jozsef n tt. 

8. Az dllatorszag' tortenete, Cuviert6l; 2d. osat^y^ a' madank; francsiaftol 
Yiyda P^ter. — * Yizsgalok Schedel Ferencz rt. es Polya Jozsef It. 

9. FelsSbb egyenletek egy ismeretlennel. Irta Yallas Antak — YizsgfUok 
Gy6ry Sdndor r. es Ydsarhelyi Pal 1. tt. 

10. A'hazudsag, v/gj. 5 felv. Goldonitol; olaszbol ford. Galvacsy Liszlo. — 
Yiz8gfU6k grof Dessei^ffy Aurel es baro Eotvos Jozsef 11. tt. 

11. Sebeazseg, Cbelioatol; harmadtk kotet; ford. nenietb61 D; SniaDEOvifla- Mi- 
haly. *^ Yizsgalok Horvath Josssef r. es Polya Jozsef 1. tt. 

V^gre Oego Elek It. tuddsitasa a Moldvai magyar telepekrtfl is, 
Jankowich Miklds t. ^ KaJlay Ferencz rtt.' ajanlatdra — ^s pedig soron 
kiviil — nyomatni hataroztatott. 

Egyed Aiital It. rimes forditasut kuldv^n be TibuUnsaak ; a' kis 
gyiiles* ez iranti tudakolasara hataroztatott, hogy eredetileg gOrOg *s rd- 
mai m^rt^kben irott munkak' fordltasai , ha e* formatdl elt^rn^aek , vizs- 
galat ala ncm fogadtatnak. 

— A' Tudomdnyidr ism^t meghagyatott folyafnatjabaii^, Lnczen- 
bacher ^sBalogh' gondjaik alatt; 's az irdk' nagyobb serkeirt^s^re nagyobb 



NYOLCZADK NAGT GYtJUCS, 1837« 37 

dijak ajanltatvan a' Ids gyfU^s altal^ liieghagyatott ennek, dolgozn^k ki 
egy javaslatot, mi szerint a' kiilOn ncniMi '0 ^tdemti dolgoftartokat oBzta- 
lyozni , ehhez k^pest aranylag jutabnaznl ^ 's e' kOlts^gnOv^ked^ a' 
kOayvkiadd p^nztar^ el^gtelens^ge miatt, noutga a' Tudomanytdr' jOvedel- 
meibdl fedezni lehessen; addig is n^melly m^itanyos kedvez^sek' meg- 
ad^bat az igazgatdsagnak ajanlvin, mellyekrdl alabk -^ Egy uttal az ^r- 
tekezd r^sz' szerkesztdj^nek k^rdlm^e^ a' CadomaB^rtafi delgozatok vizs^ 
galdinak meghagyatott, szoros tekintettei lenn^nek a' nyiilybeli eidadasra 
»y ikgy hogy az e* tekintetben gondatiaaai k^ziiltek cgak azoknak szor- 
g08 kijavifisa' felt^tele mellett v^tethessenek fi)L 

— A' koz hasznu tudomdnyos h^zihonyffeV vallalitta' megindftsbat, 
a* iim. einOk' jelent^se szerint a' p^nztar* jelen allapotja nem eiigedv^n 
meg, r^szletes ferv^nek (1. felebb 8 — 11 lap) bdvebb vizsgalata ia a' leg* 
kOzelebbi nagy gyfil^sre hagyatott. 

— A' Jdteksztni kSldottsegj melly ez ^vben a* Fendelkez^s^fiB bizva 
volt 200 ft erej^vd a* magyar sziamutdrt ism^ ft dofabbal bd^yitette, 
mellyek kOzt 2 eredeti (I. felebb 17 I.)) mimkdfkodMban ism^t megha- 
gyatott; sdt aug. 27. a' pesti ideigleni m. szinhaz, tagasabb mnnkakur- 
rely megnyittatvan, 183%ra 400 ft. kirendel^se, az lij hazban is sziner- 
kely' tart^a ajinltatott az igazgatdsa^iak ; *s a' kiddOtts^ghesi m^ harom 
tag adatott, u. m. Csatd Pdl, b. EOtvOs Jdzsef ^s Szalay Laszld 11. tt. 

— KOvetkeztek a' nagy gyOl^si killdOtts^gek* (1. 18.l.)tHddsitdsai. 

1. Az 1836-ki nagy jutalom iigy^ben munkalt kOldOtts^g* javas* 
lata minden rdszben elfogadtatvan , a' koszoruzds* eredm^ny^re n^zve , 
ism^U^s' elkerui^se v^gett, a*kOz ul^s jegyzdkunyv^re utasitatik az olvasd. 

2. Az EelonyveUe szant dolgdzmtokat rizsgalt koldotts^g* ajin^ 
latara Perger J^os' eml^kbesz^e Georch felett, Szilasy J^nostdl: Ohaj- 
tasok a* philosophi^ra n^zve hazankban, Kallay' ^rtekez^se a' tudds egye- 
sttlatek 'a alapitvdnyok' hasznairdl', Szlemenics^ a* lesbiynegyedrdl , ^s 
Balashdzy^ a vizek' Sl^abafyoisds^dl fbldmiveli^si tekiAt^tben, a' jelen 
kotetben terjesztetnek a^ kOzdns^g el^e. 

3. A* koz aUs* targyai y ^a, illetd bizottsdg' ajanlasahoz k^pest ren- 
dekettek el. L. ez fil^' jegyzdkOnyv^t alabb a* 46—48 IL 



38 A* MAGYAR TUD. TARSASAG' TOHTENETEI. 

-*- Ugyan ezen nagy gyiilds' lefolyta alatt terjeszt^ Hulf Leopold 
pesti hazankfia , taval Pdrizsban franczia *) — *s ez id^n B^csben nt^met 
nyelyen **) kibocsatott, n^melly uj szamyet^si mddjait a' tarsasag' it^lete 
ala, azon k^r^ssel, hogy a' targy kOriil munkaban levtf nagyobb dolgo- 
zat' elk^zulte utan a' k^rd^ses szamitasi ismeretek' terjed^s^t eliTmozdi- 
tana. A' gyiil^s k^t osztalybeli tagja' kihallgatasa utan , az iigyet annak 
idej^ben partolni hatdrozta. Emlitett hivatalos tuddsitdsa a megbizott 
k^t tagnak igy hangzik: 

„Tek. Tlirsas^g ! A' nekunk kiadott sztfmvetesi mnnkacska az esz- es irrfsbeli 
szamvetesnek bizonyos oszvekapcsolasa. Rovid ismertetesiil a' sokszorozasnak kovet- 
kez6 peldaja szolgaljon. Ha mint a' 9dik lapon talaitatik 51()9-et kellene 2463-inal sok- 
szorozni , volna a' kozonseges modon : 

5109 ^8 az oszTeadando jegyek' els6 oszlopa egy^ a' masodik kei y a' hanna- 

^^^ AWihirom ... 'stb. jegyekbdl dll. Ezen munkalatokat gyBkorlott szam- 

15327 yet6 elmejeben is leiras nelkul v^ghez viheti. Igy: ax eb6 oizlop a'ket 

30654 y^g86 jegyek' sokszorozciHaboi szariuazik , tehat lessen : 3 X 9 = 27 , 

10218 mellyb61 7 ulolso jegydl leiratvan, fent marad 2. A^moiodik ovdop ket 

- reszletes tevetekb61 all; a' felsd' masodik jegyenek az also' els6jevel. 



es a' fels6' elsd jegyenek , az also' masodik jegyevel teend6 sokszoro- 
zasabol, melly csupdn az elm^ben vegrehajtatvdn : 3 X = a' fentmaradt 2vel = 2 ; 
6 X^ = 54, tehat 54 + 2 = 56, mellyb61 a' 6 leiratik. A' harmadik oizl.X X 3 = 3 a' 
fentmaradott 5tel = 8; 6 X = tehat 8 -1-0 = 8; 4 X 9 » 36,tehtft 36 -h 8 = 44 
mellybdl 4 leiratik > 4 fentmarad ... stb. 'S vegre a' hasonlatos monkalatok megiigita- 
saval, mellyeknek alapja a' mondottakbol vilagos, lehet6 az egesz tevetet (factum) a' 
tobbi szamjegyek* elmellozesevel azonnal a' ket szorzo aid leirni. Azonban a' franczia 
hiVlapok'ide mellekelt kivonatai' ertelmet61 elter61eg megjegyezzuk: 

a J Ilogy az iij mod szerint mind azon munkalatoknak , mellyeknek keletkez- 
luenyei (resultata) kozonsegesen a* magok jegyeikkel leiratnak, elin^ben legalitbb 
vegre kelletven hajtatni; a' kozlott szabalyok nem annyira konnyitesek 's.egyszeriii- 
tesek, mint inkdbb a' munkalat' nemi megnehezitesevel 's bebonyolitasaval eszkoz* 



*) Le calcul sans chiifres. Paris , 1836. 8r. Yd : Comtiiuiionnel^ 5. oct. > Si^cle , 
17. Oct., 's b6vebben La Charie de 1830. 4. nov. 1836. 

**) Neue Methode fiir Multipliciren , Dividiren and Quadriren, nach welcher Pro- 
dukt, Quotient und Quadrat, bloss miltels der Ziffer der zwei Faktoren, des Di- 
visors und Dividends und der zu quadrirenden Zahl (ohne Ansatz irgend einer 
sonstigen Ziffer) und schneller als nach der bisherigen Methode gefunden werden. 
Wien, beiHeubner, 1837. 8r. YI ^s 341." 



NYOliCZADIK NAGY GYULfiS, 1837. 39 

I5tt, 's egyedul szamveCesbeli gyakorlat es ugyesseg altal megnyerhetd idA* 's iras- 
kimeles. Ennel fogva: 

hj Altalaoos sikert ugyan, melly az egesz eddigi szamvetesek' rendszeret fel- 
forgatassal fenyegesse, ezeknek kozlesetdl nem vdrunk, mint azt tobbfele tudva levo 
's megis a' kozonseg' tomegebe be nem hatott sz^vetesi fogasok' peldili nyilvtfn bi> 
zonyitjak. Legtobbekre nezve mar magok a' sokszoroz^ls, eloszUs stb. kdzons^get 
modjai is , mellyekben az emiekezet annyira mint ezakben fesziilve nem tartatiky nagy 
szamokntfl oily farasztok, bogy azokra nezve megkivantato ugyesseget is csak tobb* 
szori gyakorlat otan erhetik el. Mindazaltal : 

cj Tekintetben tartvan a' tarsasrfgnak azon nem caekely gz^u oszttflytft, kik 
naponkent fSkep szdmvetesekkel foglalkodnak, kik a' mindennapi gyakorlat altal, azon 
ieheta^get, mellyet a' szerzd lir mindjart els6 lapon megkivan, meg pedig az ott mon- 
dottakhoz potlolag: oUy mdrtekben magokevd tettek^ bogy nem csak „ket jegyn szdmo^ 
kat elmeben oszveadni tudjanak^^, hanem: kepesek legyenek azoknak dsTsvezesei tohb 
teteleken is keretziiil folyiatm , ezekre nezve: (mint a' kik tehat kiilonben a' divatozo 
mod szerint, kcsz ngyessegoknek ngy szolvdn semmi haszndt nem veszik, 'a a' redjok 
nezve szuksegtejen Icinisokkal farasztvan magokat, az elcrhet6 sokszorta nagyobb 
gyorsasagtol ok nelkul feltartoztatvdk) , a' jelen munkdt , kivdlt ba az , a' 8zerz6' ig^ 
rete szerint tobb szdmvetesi ktfrdesek' megfejtesere is Id fog terjesztetni; minden illA'* 
iiiellatassal a' Tek. Academia' figyelmebe es p^rtolrfsdba ajdnljuk. Pest, sept* 5. 1837. 

Gyory Sdndor mk» helybeli rendes tag. Biimcs Lajos mk^ r. t. 

— Tetemesen ^re^ven a' tirsasag' tagjai azon hianyt , mellyet 
kOnyvekben szenvednek , a' kis gyiil^s' k^relme a' m^lt. grdf Teleki^haz 
altal ajand^kozott kOnyvtar' felallitasa irant, partolva az igazgatdsagnak 
ajanltatott ; yalamint masfelul annak kieszkOzl^se, hogy a* pesti nyilvdnos 
kOnyvtarakbdl a' tarsasag' tagjainak is engedtetn^k meg, t^ritv^ny mellett 
otthoni hasznalatra kOnyveket kivemii. 

«-^ A' f)dla$%tAsok kOriil sept. 1. folyt eMleges tanacskozasban el* 
faataroztatott , hogy a' sok agu mathematical osztalyba, mint a* melly 
kiilOnben is sok dologgal van elfoglalva, *s m^gis Oszvesen csak hdrom, 
helyben pedig ^pen csak egy taggal bir, egy lij helybeli rendes tag ajanl- 
tassi^k az igazgatdsagnak ; -^ egy littal a' tag^janlasi ivek' kit^tele is meg- 
nyittatott, meUyek sept 6. leiratasra bocsatatvan, szerintuk rendes tag- 
sigra k^t — , leveleztf tagsagra huszonegy tudds talaltatott ajdnlva. Ma^ 
gok a* v&lasztdsok sept.' 7. y^tettek eM; 's miutan az ajanlott szdmhoz 
's eldadott okokhoz k^pest tiz levelezd* elvalasztatasa hataroztatott ; »K 
talanos szdtiibbs^g e' helyekre a* kOvetkezd hazafiakat vette fel: 



40 A* MAGYAR TUD. tIbAAsAo* TORTENETEr. 

BraBsal Sdmael , a' kolosvftri unit coUegiiimban t5rt^etek' tan/toja. 

Fenyes Elek , bites ugyved Pesten. 

Gaal Jozsef , tii. kir. helytartoaitgi aGceuitta Badi(n« 

Jemey Jfinos, hitea ngyv^d's titblabiro Pesten. 

KacakoTies Lajos, h. ngyv. 'a a^ Gazdasrfgi-Egyesiilet' tltoknoka^ 

Karekaa Ferencz, a' debrecxeni ref. coUeg. term^zettoitanet' itt chemia' prof. 

Tan^rky Sdndor, ayagalm. kir. firnagy 6yArdtt« 

Ycjda Peter. 

TdUas Antal, pbilos« dr. 

fboldos Ign^Gz, Teszprem vmegye' fdjegyzAje ^s trfblabiro. 

Majd a* betOltendd helybeli masodik rendes tagsdgra a* mathema- 
iicai osztalyban^ fulterjesztettek az igazgatdsagnak. 

YdUas Antal It 
Yastfrbelyi Pal It. 

.Halal Altai a' tdrsasag a lefolyt 183?^ki academiai ^vben tagot nem 
vesztett el. Ellenben Szeder Fabian It. 1838- febr. 12. kOlt level^ben *) 
9* (arsasagbdl kil^p^s^t jeleiitette , melly a' nagy gyiU^ altal sept. 6. el is 
fogadtatott ; Cznczor Gergely rt. pedig viszonyai' valtozasanal fogva mond* 
van le seg^jegyzrfi 's ley^tamoki hivatatarrft **), jegyzdkOny vbe kivanta 
ft* nagy gyitl^s iktattatni^ mik^p, tekintv^n a'^tisztelt tagnak mint tars- 
iM tisztviseldnek becsdt, egyedtl €£(ak viszenyai' parancsold erej^nek en- 
g^^ye^ tdjesiti kivansAgat; 's kerelin^ reodestagi allAsanak eKntiiz^ 's 
ii) ¥ala&ztas v^ett az igazg^tdsag el^be terjesztette. 



*) Melly fgy hangzik: ^Piannonia' begyen 12. febr. 1837. Tekiatetes Titoknok Ur ! 
En[ a' magyar Iti44s tarsasagbam level#z6 tagnak kineveascelesem vtan nindjdrt 
k^sz^l^k a' megtiszteltetest aUzatosan megkdszonni, ha baratim nem akadaiyo%* 
tatnak szandekoipban azon biztatassal, bogy ugy is nem sokara rendes tag lebe- 
tek. Azonban megcsalvdn a' remeny, a'mit egesz eddig beketiir^ssel balasztek, 
Wgbez vinni most battfrozdnb Kilepek tebtft a^ tad. tarsastfgbdl ^b diplomrfmat n. 
liszt. Czuezor Gevgely urhoz koklem az ^adiCs r^gett, aaoD sajadldssal, bogy 
b^u&afiiu buzgosagooviak a' partolaAlaofi^ matt igy egesaes kialodnw. keliett 
Itfagamat kegyessegebe ajanlvan, ininden tia^teleHel muradok Tek. Titoknok Ur- 
O^k alazatos szolgaja Szeder FaMdn mk.^^ 

*'') Levele igy szol: „NagymeIt6sdgu Grof ElAlul6 l^r, Tekintetes Tad. Tarsasdg! 
Nemi el6re nem Mthatott yiszonyaim, *9 as esekbA T^letlentt kifiejjWdott fontos 



IGAZGATO TANACS* GYUliESK , 1837. 41 

IOAZOAT6 TANACS QYtl±SE. 

kAt tJLjfessEL, SEPT. 4- is 9-dik£n, 1837. 

Grof Teleki Joisef elolulese alatt, jelen: gr. Ssechenji Istran maiod-ehiok ; igaxgato 
tmgok: grof Andrasj Gy orgy, baro Josika Miklot, grof K4roI)ri Gjorgjr , grof Keglevich Ga- 
bor, Pcchj Imre, baro Pcrenji Zsigmondy b. Pronay Sandor, Somsich Pongracs, Saegedjr 
FercDcs; Schedel Ferencs titoknok (az elso uleaben caak nyolex igazgat6 jelenren meg, ai 
eddigi asokashez kepest ideigleni saaraaattal) ea Czucsor Gergelj legedjegyso. 

Pdrtfogd 6 Fens^g^nek az elnOks^g' k. kir. megerdsit^et kOzld k. 
valasza' olvasasaval nyittatott meg a' gyiil^ ; mire a' m. kir. helytartd- 
sdg' levele hirdettetett ki j mellyben tudtara adatik a' nm. gr. elnOk ur- 
nak, mikep 6 Fels^g^nek az orszag' rendeihez int^zett k. ieirasa' kOvetr 
kez^s^ben a' sziiks^ges utasitasok a' tudomanyos keriiletek' iliettf fdigaz- 
gattfihoz megt^tettek az iraiit, kogy ezutan minden Magyarorszagban 's 
a'jhozza tartozd tartomanyokban kijOtt munkakbdi egy p^ldany kiildes- 
8^k az academia' kOnyi'taraba. KOvetkezett a' szokott targyak' feiv^tele 
kOvetkezdk^pen : 

I. Eldterjeszt^ a* titoknok a' tarsasagnak kuzelebb mult ^vi mun- 
kalkodasairdi szdid jelent^s^t, yalamint a' p^nztarnoki hivatal^t is a' 
p^nztar* azon ^vi bev^telei, kiadasai ^s allapotjardl, mellyek szokott mdd 
szerint az orszag* torv^nyhatdsagaival , *s lijsagok mellett a' kOzOns^ggel 
is, kOzOltetni rendeltettek. 



akadlilyok miatt oily helyheztetesbe jutvtf n , melly Pesten tovabbi dUando lakha- 
tasomat szinCe lehetetlenne teszi: kenytelen vagyok Excellentirfd 's a'Tek. Tar- 
sasl(g^ nagyon tisztelt bizodalmabol ream ruhitzott 8eg^djeg]rz6i 'a levelt^moki 
hivatalomrol, mint egyediil itt helyben viseihet6r6i, altfzatos koszonetem mellett 
lemondani, a'leveltdrt, e' jelennen folyo nagy gyolesek' jegyzdkonyreinek be- 
v^geztevel, ^taladando anaak, kit a' Tek. Ttfrsasag e' tisztre meltataad. Minthogy 
pedig erintett hivatalomon kivill a' helybeli rendes tagok kozze is szereacses Ta- 
I^k szrfm/tatni, az e' tekintetb61 szemelyem irtfnt teend6 intezkedesen a' nagy 
gyolesnek anntfl inkabb megnyugszom, mirel a'Tek. Ttfrsasdgnak, mint hazai 
koz intezetnek munkdlataihoz csekely tehets^gem szerint minden modon jtfmlni 
legedesb kotelessegemnek tartottam es tartandom. — Ki tobbnyire tapasztalt ke- 
gyeikbe ^jlinlott megkulonboztetett mely tisztelettel vagyok Excellenti^dnak 's a' 
Tekintetes Tarsasagnak Pest, aug. 31. 1837. aldzatos szolgtfjok C%ue»ar Qergely 
mk. m. t. tdrs. rendes tag. 

M. T* T. tVJL. IV. 1. 6 



42 A BdUGYAR TUD. TARSASAG TORTENETEI. 

II. A' titoknok a' tarsasag' tdk^j^nek az utolsd gyiil^s dta , alapit- 
vaiiyok 's adomanyok altal lett szaporodasat jelentette be, mellyek a* 
kuvetkezdk : 

1. A' nagyenyedi casino* kOldem^nye 40 ft. 

2. jB. Lakos Jdnos ttag, egy tudomanytari ^rtekez^se' tiszteletdi- 
jat ajandf^kozta vissza 1 5 ft. 30 kr. 

3. Perlahy Ddeidy mosony-gyrfri evang. esperest: „TOrt^neti ada- 
to^^^ czimii kunyyecsk^j<^bdl Otven p^ldauyt ajand^kozott; ara 20 kr. 

4. Kucsera Loriiscz h. iigyv^d „A' rOvid utu visszafogialasrdl" 
szdltf ^rtekez^s^bdl szdz p^ldanyt; ara 30 kr. 

5. Hrabovszky David neveld y^Utazasi rajzai^^ k^t kutet^bdl ha- 
senld cz^Ira harmincz p^Idanyt; dra 2 ft. 40 kr. 

6. Meyer Jdnos londoni szucsmester , szepesi fi, ut font sterlin- 
get kiildott, vagyis 50 ft. 

in. Hasonldk^p a^ penztdrt illetdleg 1. olvastattak annak ez acad. 
evben k^tszer tort^nt elnoki megvizsgaltatasardl kiilt jelent^sek, mellyek 
szerint p^nz es szamold konyvek 's iromanyok rendben talaltattak. 

2. A' tiszti ugy^sz altal eldleg megvizsgalt 1836-ki szaniadasok, 
k^t igazg. tagnak (gr. Andrasy Gyorgy ^s gr. Karolyi Gyiirgy) adatvan ki 
v^g atn^z^s y^gett, azok teljes rendben talaltattak. 

3. A' penztar' jelen allapotjardl szcild jelentes* felolvasasa ntan az 
el<^g tetemes kamattartoz^k* (5036 ft. 24 kr.) sikeres behajtasara 's a' ha- 
tod* ttfk^sit^s^re rendszabalyok t^tettek. 

rV. A* tarsasag' tObbszOri siirgetd kerelm^nek kivanvan az igazga- 
gatdsag ei^get tenni, noha a' kamattartoz^kok m^g folyvast kotye tart- 
j4k kezeit, tekintyen m^gis a* hatodok utan eyenkent, bar Ids mennyi- 
s^gben, szaporodd jOyedelm^t, a' grdf Teleki-haz altal nagylelkiileg ide 
ajanlott konyy tar' felallitasat elrendelte ; 's e' y^^e a* Trattner - Karoly i- 
haznak, hoi kiilunben i& a' tarsasag' tereme *s hiyatalai y annak , kuzep 
^piklete elsd-udyari sorat kiy^tetni , 's mindenek eldtt a' sziiks^ges biico- 
rokkal felk^szitetni hatarozta. A* p^nztir igy lij *s mar elkenilhetlen kult- 
s^gekkel terheltety^n , ez izben. sem l^ptettetett egy is az eyek dta fize- 
t^st yard rendes tagok kOzui IBzet^sbe. A' jayitnoki bjlyatal azonban ^ a 



NYOLCZABIK NAGY GYXJLES, 1837. 43 

munkak' folyvasti szaporodasa* tekintet^bdl , 240 ft. ^vdijjal allanddsi- 
tatott. 

V. I. Az 1836-ki magyar munkak kOzt „Kazinczy Ferencz' Ver- 
sei^^-nek it^ltety^n nagy gylil^ Altai a* koszorii; noha a' szerzd tObb^ 
nem ^1, szamos ^s magas ^rdemei' tekintet^bdl is, a* 200 arany az em- 
lek-billikommal , arvainak kiadatni rendeltetett 

2. Hasonldlag kirendeltetett a' k^t rendbeli tOrt^netirasi palya- 
muiikanak a' szaz szaz arany osztalyi jutalom. 

3. Yalamennyi a' nagy gyiil^ altal felterjesztett munkak' kinyo- 
matasa elrendeltetett, 's — az elsd karbelieken kiviil — a kOvetkezd tisz- 
teletdijak meUett: 

a — d) Gego Eleknek „A' moldvai magyar telepek" czimd munka- 
ja^rt, Horvdth Mihdlynak tOrt^neti — , Toth Lorinczneh dramai palya- 
munkaja^rt, y^gre Koteles Sdmuet Ozvegy^nek a ,,Philos. Anthropolo* 
gia^rt", iv szerint mJgy arany. 

e) Kiilkeyneh k^t steigenteschi vigjat^ka^rt , iy szerint egy arany. 

f — g) Kazinczy Ferefhc% aryainak a' Moli^re y igjat^ka^rt : (K^nyte- 
len hazassag, ^s Naray Antalnak Romeo^rt iy szerint n^gy arany. 

h — i) Toth Lorifhcznek a' ,,Ragaiom' iskolaja^^^rt, Ocflvday Lasz- 
lotiak a' ,,Hazudsag^^ yigjat^k^rt, iy szer. masf<^i arany. 

k) Ouzmics Izidornak az Eurip/ Iphigeniaja^rt iy sz. harom arany. 

1) Vajda Peterneh Cuyier' Allatorszaga masodik szakasza^rt iy 
szer. harom arany. 

m) Vdllas Antalnak a „Felsdbb egyenlit^sek"^rt iy sz. n^gy arany. 

n) Smalkovics Miluilynak Chelius' Seb^szs^ge' 3d. kOtete^rt iy sz. 
masf<^I arany. 

Y^gre o) Edvi Illes Pdlnak koszoriizott ,,KOzhasznu k^zikiinyye^^ 
jayitott 's bdyitett k<^zirata^rt , iy szerint hat eziist forint tiszteletdij , 's 
a' U\ iv alatt elkelt munkanak e' szerint lijra nyomatdsa, ^s pedig k^t ezer 
p^Idanyban , hataroztatott. 

VI. A' Tudomdnytdrra n^zye, a nagy gyiil^s' ajanlatara hataroz- 
tatott: 1) hogy a literaturai r^szn^l, mint a melly tOmOttebb nyomta- 
tasu, minden iy ut negyednek szamitass^k, 's igy az eredeti dolgozatok 
ujabb rendeletig tiz , forditm&nyok nyolczadf(^l p. fttal tiszteltessenek. — 

6* 



1 



44 A* MAGYAR TUD. tArSAsIg* TORTVMETEI. 

2) Hogy a' Tudomanytar' valamelly ^vfolyamata elkely^n, mint a' tObb 
munkaknal , ugy itt is , a' tiszta haszon* egy harmada a' szerkesztos^ge 
legyen." 

YIL A' urn. ElnOk lir felhatalmaztatott, hogy Dobrentei Gabor- 
iiak, az altala n^melly lev^ltaraknak magyar nyelyr^gis^gek' tekintet^- 
bdl teeudo megjarasara, a' maga idejiibeii segedelmet rendeljen. 

YIII. A' jat^kszini kuldutts^g' r^sz^re kivaiit kolts^g (37. lap) meg- 
adatott. 

IX. A* pesti kOnyvtaraknak a* tagok altal otthon hasznalhatasa* 
targyaban a' fens, fdhg-nador-partfogdhoz feliras hataroztatott. 

X. 1. Felol vastatott Csttcsor <?6rf ^/y eddigi seg^djegyzd lekOszOna 

levele (40. 41. 1.), mellyet az igazgatdsag is sajnalattal vev^n, vele minden 
tekintetben vald teijes megel^ged^s^t jegyzdkOnyvben is kifejeztetv^u , 
lakheiye' valtozasa* tekintet^bdl , dt a' tOrt^netosztaly' vid^ki harmadik 
hely^re tette altal ; seg^djegyzd' yalasztasa v^gett pedig sept. 9kAre el c- 
gyes lil^st readelt, mellyben a kil^pettnek hely^be Szalay Ldszio 1. 
tagot iktatta tetemes tubbs^g, kinek a* jegyzrfi fizet^ nov.' Ij^tdl fogva, 
mellyen hiyatalat kezdendd y olt , rendeltetett kiadatni. 

2. Olyastatott Oyurikovics Gyorgy It/ leyele, mellyben a* mult ^y- 
ben ttirt^nt rendes tagga kineyeztet^se^rt kOszOnetet mondyan , azt tiszti 
elfoglaltsagi miatt el nem fogadhatni jelent^ *) ; *8 igy a* m^g ures yid^ki 
negyedik helyre a' tOrt^netosztalyban, a' VII. nagy gyiilds altal ajanlottak' 
elseje , Pecssely Jozsef It. neyeztetett ki. 



•) „Tekintete8 Doctor, Professor, 'a Titoknok tjr! Meltosagos Grof, igeo kegyes 
es melyeo tisztelt El61uld urnak a' folyo eszt. sept. 15. napjarol hozzain bocsatott 
levele, mellyel a' m. tados tinasa^ igazgatos^ga rfltal sept. lOken tartott ule- 
s^ben rendes tagjdul lett kineveztetesemet meltoztatott tudtomra adni, — leger- 
zekenyebb halaadasra gerjeszte lelkemet: nem azert, mintha illy megkiildnbdz- 
tetesre eddigi csekely literaturai tetteim 's munkilim dltal erdemesitve gondolnam 
magamat, hanem mivel abban inkabb bazdfto szozatot hozzdm intezve veltem 
hallani. Hogy csekely szemelyem honankban es kolfoldon nemi nem haszontalan 
ertekez^seknek szerkeztet6je Tala, — mit a' m^lt. E16KiI6 urnak legnagyobb 
becsa levele oily kedvez6 kitetelekkel emii't, azt egyediil a' melt, igazgatosdg* 
tagjainak szerfeletti kegyessege tolajdonithatja, magam pedig nem vehetem er- 



NYOLCZADIK NAGY GTUliES, 1837. 45 

3. A* mathematicai osztalyba, helybeli masodik rendes tagul, a* 
>^^y gyiiil^s' ajanlottai' elseje, Vdllai Antal It. neveztetett 

4. y^gre y az alaprajzhoz k^pest letev^n elnOk ^s masodelnuk , 
hivatalat; de jOvd ^vre is abban a'kuz bizodalom altal megmarasztaltat- 
van; gr<if Keglevich Gabor koronadr, kincstari elnOk i% ig. tag k^retetf 
e' valasztast , kiralyi megerdsit^s* kieszkOzl^se y^gett , Partfogd 6 Fen- 
s^ge el^be terjeszteni. 



dememul : mert erdseo hiflzem , hogy gzamos honfi mig tobbet tett 's miVelt , 
mint a' mil in igyekezhettem az id6mnek szuk volta miatt e' reszben edes hn- 
nunk' javtfra cselekedni. 

Ezen oknal fogva igen nagy mertekben erezteti velem az erz^keny szi vein 
tartozo hiUadaCossagomat a' in. t. tdrs/ bizodalma ^s kegyessege irdnt, ugyan- 
azert is buzgo koszonetemet tiszta lelkemb6l mondom: mindazonaltal igen nyo- 
mos okok, mellyek hivatalos helyheztetesembdl szirmaznak, 's a' mellyeket itt 
rovidcden kifejtenem kell, engemet arra a' szigoni kinyilatkoztaCdsra birnak, 
86t k^nyszer/tenek, hogy a' rendes tagot illet6 kotelessegeket el nem vdllalhatom. 

Az en varosi hivatalomhoz oily gzamos foglaIatossl(gok kotve Tannak, es 
naprol napra meg inkabb szaporodnak, f6kepen mostani id6ben az orszcig' gyii- 
lege' itteni gyakori tartasa miatt, hogy azoknak sokasaga minden id6met any- 
nyira foglalja el, hogy egy hetnek , 86t neha honapnak lefolyta alatt alig marad 
meg egy ket iires ora. Ezen rendes varosi tisztem felett neha a' t* ns* vmegyt 
is parancsol a' szolgdlatimmal , es meltdn : mert az htf ladatos sz/vem kotelesnek 
erzi magiit, az ifju koromban tapasztalt kegyesseget visszaszolgdlni. Ehhez jtfnil 
ama czelba vett szandekom, mellynel fogva en nemelly ^rdekes literaturai tar- 
gyak' kidolgozas^t mdr az el6tt kit6ztem magamnak: illyenek 1) a' varosi gaz- 
dag leveltdrban lev6 szrfmtalan meg eddig ismeretlen oklevelek' haszntflasa; 2) 
a' 8z. kir. varosok' alkotmanyi torvenyok' elkesz/t^se ; 3) Mosony — 4) Tren- 
chin vmegyenek leirdsa. 

Ezen okoknal fogva, meg vagyok gy6z6dve, sem m^lt. E16lul6 ur, sem 
melt, igazgatosag, sem a' tobbi nagyra tisztelt tagjai a' m. t. tarsasagnak nem 
fogjak baira magyardzni kinyilatkoztatasomat , melly oUyan honfitdl fajlalva 
tetetik , ki elegend6 peldajat 's bizonysstgdt adta annak , hogy 6 a' becsulet' es 
hazafiui erzes' tigyeben nem szokott hatra maradni. 

Mid6n magamat mind a' t. tiirsasdg' nagy becsd kegyesseg^be , mind annak 
egyes tagjai , es kiilondsen a' Tekintetes Ur' szives baratsagaba ezentiil is ajdn- 
lanam, orok hala 's megkiilonbdztetett tisztelet' ^rzetevel maradok Tekintetes 
Umak Pozsonyban 13. nov. 1836. aldzatos szolgtfja OyurikwicM Gyorgy mk. 



46 a' MAGYAR TUB. TAIL8ASAG TORTENBTEI. 

HATODIK Kta tlJBB* JI9GTZ6KdNTVE. 

PE8TEN, A' N8 VARMEGTE* NAGTOBB TBREMEBEN, 1$37. SEPT. 10. DEL KL6tTI 

10 ORAKOR. 

KJolulo: grof Teleki Jonef; jeleo a' nagj g^ulesen roltak. SzaniM es fences hallgato kar, 
nemzeti kontosben a' palotaban , a' nelkui ^s asszonjsagok a' karzaton. 

1. Az elnok megnyitja az lil^st. Z. a beszedet aldhh I. sz. alatt. 

2. A' titohnoh eldadja rOviden a' tarsasagnak 1836b. no v. 21-tdl 
fogva 1837. sept. 9-ig folytatoU munkalkodasait. 

3. Baldshdzy Jdnos rt. a' vizek' szabalyozasardl olvas , foldmive- 
l^si tekintetben. Z. ertekezeset a II. oszi. IX. szdm atatt. 

4. Perger Jdnos rt. eml^kbesz^det mond Georch Illes tt. felett. 
Z. a beszedek kozt II. 9Z. alatt. 

5. Chgo £lek It. tured^keket olvas a' moldvai magyar telepekrdl. 
KUlon jelent meg 1838. 

6. Czuczor Qergely rt. Yit^z Janos* ^letrajzat adja eld nemelly te- 
kintettel Magyarorszag' altalanos allapotjara Matyas kiraly' koraban. Z. 
a IL oszt. V. sz. al($tt. 

7. Felolvassa a segedjegyzo az 1836ki, 200 db arany jntalomra 
erdemesitett magyar munka feldl, *8 a' dics^retes mas nyolcz munkak- 
rdl szdld jelentes^t ekk^p : 

Yisszatekintven a' tdrsastfg az 1836dik ev' lefolyta alatt kijott magyar kony- 
vekre , orommel tapasztala nemelly munkakban a' nemzeti tudomanyos es szepmuve- 
szeti miveltsegnek tijabb jeles haladasat, 's koziildk a' 200 arany nagy jutalmat, 
koz egyezessel, kdvetkez6 czimunek itelte: ^^Kazinczy Ferencz' eredeti foetai mun- 
kdi. BudUj 1836/^ Mert annak szerz6je lelkesseg, es izles' tekinteteben koranal jo- 
val elebb jarvan , egy lij korszak' teremt6je Ion ; 's poetai munkai mind kiilonfele- 
segre, mind belsfi bees es kuls6 csinra nezve reszint maig is a' legjobbak, reszint 
a' legjobbakkal yetelked6k , mellyek literaturank' illet6 nemeiben eddig megjelentek, 
nemellyek pedig utol nem erve allanak. 

Dicserettel einlitend6nek talaltatott a' kovetkez6 nyolcz munka beturend 
szerint : 

Czntczor* poetai munkai. 

Fenyes Eleky Magyarorgzagnak 's hozza kapcsolt tartomanyuknak mostani 
allapotja statisticai tekintetben. Els6 kotet. 

Goal Jdzsef, Szirmay Uona. Ket kotet. 

Qyory Sdndar^ Fela6bb analysis' elemei. £Li6 fiizet. 



* 
■X 



HATOBIi: KOZ ULES, 1837* 47 

Josika MMoi, Abafi 2 kot. 
-— — Zolyomi. 

Kerekei Ferencz , Ertekezes es kiteresek. 
Sxlemenics Pal, Fenyi t6 tdrvenyszeki magyar torveny. 
Kolt Pestcn , a' m. t. t. Yllld. nagy gyulese' 7d. iiles^ben , sept. 7d. 1837. 

D. Schedel Ferencz ^ tiloknok, 

8. Olvassa ugyanaz az 1834-ben masodszor kitett tOrt^netirasi jn- 
talomk^rd^re be^rkezett palyamnnkakrdl e' j^lent^st: 

Ak 1834-iiiki koz iilesben mcbodszor kihirdetett ezen tdrt^netirtisi kerdesre: 
y^illyen befolyaiok volt h&mvdresainkftak nemzetunk* kifejtodetere ei crinoihttAsiraP^ 
negy rendbeli felelet erkezett , melly a' tortenettndomanyi osztaly' hdrom rendes 
tagja AXtdX megyizsgdltatvan , koziildk ezen jelmondatii : Pairiam, cum ponii, non 
ilhtttrare scelns m/," jeles historiai adatai, helyes it<(leten alapolo fejtegef esei , 'k 
philosophiai eszszel tett '8 eirendeit eszrevetelei miatt, 100 arany jntalomra , es ki- 
nyomtatasra meltonak iteltetett. 

Feltoretven a' szerz6' nevet rejto pecsetes levelke, nyilranosstf Ida, bogy ezen 
palyafelelet' iroja Heienyi Jdno$ , ekeli ref. prediki(tor 's a' m. 1. 1. ley. tagja. 

Kolt Pesten, a' m. t. t. Yllld. nagy gyiilese^ 2d. ules^ben, sept. 1. 1837. 

D. Sckedel Fere/tcz , titotnok. 

9. Hasonldk^p az 1835ki k^rd^sre bekiildOtt, szinte tOrt^netirasi 
palyamimkakrdi e' jelent^tr 

Az 1835ben kihirdetett ezen tortenettudomanyijutalomkerdesre: ^jMillyen sil- 
lapothaa volt a' kereskedes honankban az Arpad- es vegyes hazakbol szaniiazott ki- 
riUyok alatt, mi tortent fejedelmeink' es torvenyhozasunk* re8zer61 azok' el6mozdita- 
siira, mellyek voltak nagyobb emelkedesoket hatraltato akadalyok, vegtere min6 
befoly^sok volt nemzetiink' erkolcsi es ertelmi kifejlddesere 1^^ 8 rendbeli palyafelelet 
adatott be, mellyek kozott e' jelmondatii : yyBe thou ititt free y and beautiful y and 
fair J Aloqf from desolation^^ »zerz6jenek tortenetirati es statusgazdasagbeli jeies is- 
meretei, a' targyba mely behatasa, jozan elvei, rendszeres es csinos eloadasa' te- 
kinteteb61, iteltetett a' 100 darab arany jutalomra meltonak. Tovabba e^en jelszavd : 
y,Conamur tenueg grandia^'y mint az elsohoz legkozelebb alio, adatbeli gazdagsaga 's 
az okoskodas' alapossaga' tekinteteb6l, mint masod rangu palyamunka, ivet6l negy- 
negy arany tiszteletdij mellett kinyomatni rendeltetett. 

Mire a' szerzok' neveit rejt6 pecsetes levelek felbontatvan , kitiint, hogy az 
els6 jutalmat , u. m. a' 100 aranyat Kossovics Kdroly, Nyitra varmcgyei aljegyz6 
nyere, a' tiszteletdijt pedig D. Horvdth Mihdly vaczi megyebeli pap es lelki seged. 

Kolt Pesten, a'm. t. t.' Yllld. nagy gyiilese' m^sodik iil^seben, sept. 1. 1837. 

D, Schedel Fereticz^ tttoknok. 



48 A* MAGYAR TUD. TARSASAG TORTiNETEI. 

10. Az 1835ki mathematicai jiitaloink^rd^s' sorsardl: 

Az 1835 ben kitett matheinaticai osztlilyi kerdesre a' kituzott hati(rid6re felelef 
liein joven , a' jutalom ez uttal elmaradt* 

KoltPesten, a' m.t. t' Yllld. nagy gyulese' masodik lileseben, sept. 1. 1837. 

D. Schedel Fereticz^ tiloknok. 

11. Ass 1836 — 7ki dramai jutalomrdl szdld jelent^t : 

Az 1837dik evre bekuldott 13 szindarabbol kitetszett, hogy iroink mind in- 
kabb aejteni kezdik, mire kell e' piUyan torekedniok, miert \a nemellyek character' 
ereje, mdsok helyzetek' meglep6 bonyoiodaga dltal kivantak miveiknek erdeket sze- 
rezni ; azonban e' szetagazo torekvesek azon feliil , hogy egyesttve nincsenek , re- 
»zint mersek', reszint siker' hiaval vannak , '« kiilondsen hibazik e' szinmuvekben a* 
tragoedia' komoly meltosaga 's mely«ege ; a' miert is a' bekiildott szomorujatekok ko- 
ziil egy sem taldltatott a' nagy jutalomra meltonak; literatarank'jelen allasaban mind- 
azaltal, mdsod'karbelikent, tiszteletdij mellett nyomtatandonak iteltetett az jyAtjfai- 
lan'^ czimil , jo szerkezete , sz/ni hatast iger6 erdeke 's szep dictioja' tekinteteb6l. 

Felbontatvdn az emlitett jelszavd levelke, kinyilvanult, hogy e' szomonijatek' 
K7.erz6je Toth LSrincx ievelez6 tag. 

Dicseretre meltdknak talaltattak: ^^Az Hi oho magyar kAdfi^^, j^MSvesz dlma^\ 
y^Pdrviadal^^ es „A' Perenyiek^^ czimu darabok. 

KoU a' m. t. t. Yllld. nagy gyiilese' otodik nleseben, sept. 5. 1837. 

D, Schedel Ferenc%^ tiioknok, 

12. KOvetkezett a' lijonan kitett jntalomk^rd^sek' kihirdettet^se 
(I. felebb 34. 35. lap); mik ntan az elnOk az tU^st berekesztette. 

A' jatalomkerdeseken kivul kiosztatott ez iiles' alkalmaval: ,,A' m. t. tar- 
sasfig* igazgatosagdnak jelentese a' tarsasag' 1836beli mankaiodasairol 's penztara* 
mibenletdr6I. Hatodik esztendfi. Budan, a' m. kir. egyetem' betdivel. 1837. 8r. 16 I. 



A' MAGYAR TUD6s TARSASAg* 

TdRTI^NETEL 



NTOIXSADIK tV. 

1837. NOVEMBER' 20-t61 , 1838. SEFTBMB. iO-ig. 



ELS6 SZAKASZ. 

K18 GTiiL^SEK 1837. NOV. 20-t61, 1838. septemb. 10-ig. 

Oitieten 31 ules. Grof Teleki J6zgef elnok martius kosepeig Becsben, axon tiil iunet 
elfoglalyan sseket, 11 gTulesben lilt elul. Grof Ssechenji htrkn masod elnok 2 izben yesette 
az ulest. Mint heljettesek elnokSltek Vkj Andraa tiszt. tag 7, Jankowich Mikl68 t. t. 9 , es 
Schedios LajoB t. t. 2 izben. Jelen roltak t$9zteleti tagok: Faj 4, Jankowich 1, Schedius 
3 iil^ben (ide nem tudran elnoklesoket) ; render tagok: Bajza 27, Balogh 15, Bugat 22, 
Czech (rideki) 1, Dobrentei23, Gebhardt 28, Gjory 25 , Kallaj 29, Luczenbacher 28, 
Peczelj (rid.) 1, Perger 11 (f), Stcttner (rid.) 2, Szemere 15, Szilagj 31, Sztrokaj 30, 
Villas 31, Vorozmartj 25; ieveiezSk: Antal 2, grof Detzewfij Aurel 4, Gaal 17, Jerney 
23, Kacskoyics 5, Karacson 1, Kauai 1, Kiu K4rolj 4, Szekac^ 11, Tan4rkj 3, Tas- 
ner 2 , gr6f Teleki Laizlo 1 , Vajda 5 , Vagkrhelyi 5 izben ; a' titoknok mindig , Szaiaj 
Li«zl6 aeg^djegyzS 27 ikieaben. 

BL86 CZIKKBLT, 

Nyelv koruli mimkdlaiok. 

I. A' nagy $%6tdrhoz tartozd eMk^sziiletek* gyujt^se folyt, tarsa- 
sagon kiyiili hazafiak segedelm^vel is ; n^v szerint : 

1. A' mtUzarake; kiilOnOsen Sarvary Pal It. kOzlOtt lijabb jegy- 
z^seket a' Mathematical Muszdtarhoz ; Majer Istvdn Esztergam megyei 
lelki seg^d pedig a' mutani szdtarhoz a' r^zmetsz^szeti munyelyet dol- 
gozta ki y 's terjesztette a' tarsasag el^be. 

. iff. T. T. KVK. IV. 1. 7 



7p 



50 a' MAGYAR TUB. TARSASAg' TORTENETEI. 

2. A' Tdjsz6tdrho7j J mieldtt annak kisgyul^si atn^zet^se martins' 
5d. befejeztetett, Dobrentei Gabor rt. meg Vas ^s Sopron varraegyei taj-^ 
szavakkal jarult; utdbb Majer Istvan muzslai tajszavakkal , yalamint 
Muzslan divatozd sajatsagos kcresztnc^v formak / szdjarasok, kozmonda- 
sok es n^pdalok gyujtem^nyevel , melly el^bbieknek a' nagy szdtar* dol- 
gozasa koriil fog hasznok yetetni. 

II. A' Helffesirds es Szoragasztdt fobb szahalyai masodik kiadasa 
elfogytaval, azou kerdes tamadt , vajjon nem kellene-e amiak lij atn^ze- 
tiirdl gondoskodni : melly alkalommal a* kis gyiil^s oda nyilatkozvan ^ 
hogy a' masodik kiadas' kesziiltekor folyvast szem eldtt tartattak a' ta- 
goknak a' targyra tett szamos jegyzeseik, 's igy egy lijabb atni^zes nem 
sziikseges, de liirtelen Vciltoztatasok e' targyban nem is tanacsosak: egy 
harmadik, valtozatlan kiadas' k^szitet^se rendeltetett. 

Ide tartozdiag, targyalds ala vette a* kis gyuli^s a kettos rndssal- 
hangzok' egyszerttese ugy^t is. Mar az 1832-ben tartott masodik nagy 
gyiiles' alkalmaval vonta a' nyelvtudomanyi osztaly e' targyra az acade- 
mia' figyclm^t, minek kovetkezt^ben ez, helyeselv^n az eszm^t, javas- 
latk^szit^ssei bizta meg azon osztalyt '). Eldterjesztv^n ezt 1834-ben 
osztalya' resztJrdl VOrOsmarty Mihaly rt, az inditvany' okaival egyiitt, 
a* tarsasag azt mind J^rkOny veibcn ^) , mind Tudomanytaraban ') kozze 
t^tette, hogy az ennek kovetkezt^ben nyilatkozandd vtilem^nyek szerint 
int^zze e' targyban Ic^pc^seit. ]fcs csakugyan, midta e* kerd^s a* tarsasag 
altal megpenditetett, az irdk figyelme lijra is ezen, Gyarmathi <^s R<^vai 
6ta tobbek altal inditvanyozott targy fel^ fordult; 's mind az academian 
kivul tobben, helyesld ^rtelemben, hallatak v^lem^nyeiket, kik kozul 
erdemes itt megnevezni Szildgyi Jdnost {TxiAom. Gyiijt. 1833. IV. kot.), 
fdleg pedig Kerekes Ferenczet , kinek e* targy alkalmat adott ,,l^rtekez^s 
iS% kit^r^sek" (Debreczen, 1836.) czimu tudds munka' irasara; mind a' 
tdrsasagnak eldterjesztdk ireisban javaslataikat; ndv szerint: Povolni Mi- 



') L. Magyar helyesiras es szoragasztrfs* ffibb szabalyai. Pest, 1832. 5. 1. 2d. kia- 

drfs, Buda, 1834. 7. 1. 3d. kiadf(s, u. ott, 1838. 7. I. 
«) n. kot. II. osztdly, 276—281. 1. 
') Tudomanyta'r VII. kot. 179—184. 1. 



KIS GYiJIiESEK, 183%. 51 

hdly xmgvixi human, prof. , Wetiz Fridrih szantdi evang. pred. , Hodosi 
Kardcsoay Ldzdr hites ligyv^d, egyszersmind a' magyar nyelvbeni han- 
gok ^s hangjegyekrtfl tudomanyosan ^rtekezv^n, 8$po8 Jozsef b^k^si 
ref. pred. , Udvardy JdnoM It. szinte ertekezi^ssel , J7. jKardaony Ldzdr , 
masodszor az ,,Egyetemi abc^'rtfl elm^lkedv^n, Fojtenyi Cassidn pannon- 
halmi benedictinns ^^IJjon egyszeritett magyar betiirend , ^szrev^tellel a* 
Tndomanytarban javaslott egyszerii betiik irant^' czimii ^rtekez^s^vel , 
Vidra „A* magyar alphabet 40 betujegyben", Peregriny Eleh neveM Po- 
zsonyban, D. Too Istadn Kolosvart, Kecskemethy Csapo Ddniel m. aca- 
demiai imok , ^s Czollner LajoSy a' m. k. egyetem' nyomtatd-muhely^nek 
betiimetsztfje, ki a' maga altal javaslott betiiket kimetszve ^s lenyomtatva 
mutatta be. Ezen eml^kiratok ^s javaslatok az apriF 2. ^s mdjus 7. 1838. 
tartott kis gyiiysckben eldterjesztettek, 's ezekre, valamint a' Gyarma- 
thy, Revaiy Kerekes stb ajanlataikra yald tekintettel, a' majusban folyt 
iil^ek az eddig k^t jellel kifcjezett massalhangzdk helyebe a kOvetkezd 
egyeseket k^szitett^k, 's a' legkOzelebbi nagy gyiil^snek ajanlottak: 

Cs Gy Ly Ny Sz Ty Zs 
3 Ir Y q r T Z 

3 j^ y q ft ^- 

A' cz helyett az egyszerii c fogadtatvan el. 



mAsodik czikkelt. 

Tudomdnyoi munkdlatok eg kiadutt munkdk. 



I. E' kis gyiil^sek' folyamatja alatt a' tagok kuvetkezd dolgozato- 
kat terjesztettek a' tarsasag el^be: Ouzmics Izidor ^rtekezes^t a' muv^- 
szi y kiilonOsen szin^szeti nyelvrol ') ; Warga Jdnos a' philosophia' ency- 
clopaediajat kezd^ meg Hegef ^rtelm^ben ; Kdllay Ferencz a' szabad aka- 
ratrdl ^rtekezett ^) ; JdssMyPdl az 1627. szonyi b^ke' tOrt^net^t adta eM 



') Tudomdnyttfr, lij folyam, Ertekez6 resz, III. kot. 66—89. lap. Yizsgiflo Voros- 
marty. 

^) Tudom^nyttfr^ lij folyam, ^rtekez6 resz, IV. kot. 1—34 lap. Yizsgalo Szilasy. 

7* 



52 A* MAGYAR tUH. TARSASAG* TORTENETEt. 

kiitfdkbdl ^) ; Jerney Jdnot Anno kiin-avar puspuk' pecs^tj^t ismertette ') ; 
Podhradczkfj Jozsef Kaldy Gytivgy ^let^t adta ') ; Waltherr Ldszlo ka- 
lendariomi magyar r^gus^geket gyujtutt *) ; Vdllas Antal noy. 20d. ren^ 
des tagi sz^ket foglalvan el, a* Ludolphi szamrdl olFasott, tubb ivek' 
erintdi altal kifejtve ^) ; 's az erdegykOz^nyrdl (parallelogrammnm virium) 
^rtekezett ^) ; Szlemenia Pal a' fdret^tethetd ^s megerdtlenithetd v^g- 
int^zetekrdl hazai tOrv^nyeink szerint ^) ; Luczenbacher Jdnos pedig tObb 
rendbeli okleveleket israertetett ^s magyarazott ^). 

II. A' tarsasag kebel^bdl ez ^vben Yass Laszld tiszt. tag tev^n na- 
gyobb randulatot a' kulfoldre, n^v szerint Francziaorszag- , Belgium- ^s 
Angliaba, Magyarorszagot illetd targyak' tekintet^bdl az ottani kOnyyta- 
rak ajanltattak iigyelm^be, kiilonosen pedig arra szdlitatott fel, hogy 
Ildik Lajos Ozvegye Maria kiralyn^val a' hazabdl kivitt , 's a' briisszeli 
kOnyvtdrban netalan m^g feltalaltatd kuny vek in k^ziratokrdl tenne jelen- 
t^t az academianak. A' t. tag erre az 1837. no v. 20d. tartott kis gyiil^s- 
nek eldterjeszt^ , mikepen az altala meglatogatott kOnyvtarakban semmi 
magyar nevezetess^gre nem akadt , a' tarsasag szamara mar leiratott tat- 
rosi keziraton kiviil Miinchenben , ^s, csakugyan a' briisszeli kir. kunyv- 
tarban , egy fejedclmi pompau corvinianns codexen kiviil , melly Matyas 
kiralyunk' kOlts<^geiu Florenczben 1485-ben k^sziilt, 's mellyrdl a tisztelt 
tag a' kovetkezd adatokat kozlotte: 

„Ezen irott misemondo konyv az ugy neveztetett Bibliotheqne Royale des Dues 
de Bourgogne , most varasi konyrtarban talaltatik , es ezen konyvtarnak legnagyobb 
ekessege. 



') Tudomanytrfr, lij folyam, I^.rtekez6 resz, IV. kot. 167—274-1. Vizsgalo Bajza. 

») Tudomrfnytdr, lij folyam, tnekez6 resz, IV. kot. 48—78. I. Vizsgilo Luczen- 
bacher. 

») Tudomanytar, uj folyam, Ertekez6 resz, IIL kot. 296—327. 1. Vizsg. Szilasy. 

*) Tudomrfnytrfr, lij folyam, ]6rtekez6 resz, IIL kot.l 328—344. es IV. 275-294 I. 
Vizsgrflo Luczenbacher. 

^) L. a' jelen kotet lid. osztalyaban VII. szam alatt. 

Tudomanytdr, lij folyam, lirtekez6 resz. III. kot. 34—64. 1. Vizsgrflo Gy6ry. 

Tudomrfnytrfr, lij folyam, l^rtekez6 resz , IIL kot. 90— 104. 1. Vizsgalo Sztrokay. 

") Tudomanytdr, lij folyam, trtekezd resz, II. kot. 306—310. IIL 184—192. es 
345—348. IV. 158—166. 



KIS GYUUESEK 183^. 53 



Mi kenyesen 6riztetik, onn^t is kitetszik, hogy a' konyvtarnok az idegen kez 
megerinteset attol szorgalmatosan elharitja, es maga is azt minden vigyazattal for- 
gatja, nehogy valainikepen e' draga kincs csak kevesse is megmocskositassek. 

Ezen misemondo konyvet Corvinus Matyas Florentiaban 1485. eszt. keszittette. 
A^ konyv igen nagy es masod ret ben (in fol.) barsonyba van kottetve. Az. iras es fes- 
1^8 aranynyal es mas legszebb szinekkel a' szemlel6t csodalkozasra ragadja. A' rajzo- 
latok kozott lathatni Corvinus Matyas' es Beatrix n6je' k^pet penzi alakban (in stilo 
numismatico) ^ Magyarorszag' czimeret a' kett6s kereszttel , harom hegygyel es negy 
folyoval, vegtere egy hollot, a' halhatatlan kiraly Corvinus nevere jatszot. 

Mid6n a' spanyol kiralyok, kesSbben pedig a' fels. ausztriai hazbol eredett 
csaszirok, Belgiumot birtak, belgiumi uralkodasokba lett belepesok' alkalmatossaga- 
val vagy magok, vagy igazgatoik es igazgatoneik altal ezen misemondo konyvre 
tettek le , az orszag' rendei' jelenleteben , az iinnepelyes eskiivest , bogy az orszag' 
jogait es torvenyeit fentartjak. 

De micsoda bal sors fosztotta meg edes haztfnkat e' draga kincset6l, '6 hogyan 
kerult ez az idegen foldre? E' nagy karunknak is a' mohacsi veszedelem oka. Minek- 
uti(na Mohaes mezeje raagyar verrel elontetven , Lajos kiralyunk is e' gyaszos terse- 
gen talalta volna kora halalat, Maria, annak ozvegye, I. Fiilop spanyol kiralynak 
leanya es V. Karoly cs. testvere, utobb ugyan V. Karoly cs. kinevezeseb61 Belgium' 
igazgatoneja y ki a* maga haszonvetelere tobb konyveket gyiljtott ossze , • nevezetesen 
ket igen dra'ga konyvet , mellyek Corvinus Matyas* konyvtarabol valok voltak , Ma- 
gyarorszdgbol magaval Belginmba vitt. Az els6 konyv a' negy evangeliumot arany 
betukkel iratva foglalta magaba, 's ezen okbol ar(u$y konyvnek neveztetett. Maria ezt 
U. Fiilop ^^panyolorszag'kiralyanak ajandekozta, ki ezt az Escurialban a' maga konyv- 
tardba helyheztette. Mondatik, bogy ezen konyv a' kivancsi idegeneknek nagy ceri- 
monidval, eg6 viasz gyertyak mellett mutattatott meg. 

A' mdsodik konyv az a' misemondo konyv, mellyr6l itt ertekezunk. Ez Maria 
halala utan annak mas konyveivel egyutt II. Fiilop Spanyolorszag' kiralydnak rende- 
lesebol a* fen neveztetett briisszeli kony vtdrnak tulajdona , dicsdsege es buszkesege 
lett." — 

A* franczia kiraly' kOnyvtara' ungaricainak teljes jegyzeket is bemntatta 
az emlitett tt. , melly Oszvesen huszonnyoicz , tOrt^neti ^s nyelvtani , is- 
meretes munkat foglal magaban. 

in. A' Tudomdnytar szamara 3 nyelvtudomanyi , 5 philosophiai 
^ nevel^stani , 10 turti^neti 's rokon, 1 mathematicai , 2 torv^ny- ^s 
kOzrend^szeti y 3 term^szet- ^s miitani^ — oszvesen 24 k^zirat ^rkezett, 
mellyek' vizsgalataban eljartak: Bajza, DObrentei, Gydry, Kallay, Lu- 
czenbacher, Szemere, Szilasy, Sztrokay, VOrosmarty; Filinger, Jerney 



t _ . . I ._'_» 



54 A MAGYAR TUD. TARSASAG TORTENETEI. 

^s Pcilya. Vissza, ot, vettetett; elfogadtatott tizenharom; ^s pedig az 
im^iit felhordottakon kiviil, nem-academicusoktdl , a' kOvetkezdk: 

D. Mdnyih Jdnos: A' biintctc^si jog, c5s a foghazak; vizsgald Potya; 

Szenczy Imre: C. Sallustius Crispus, erkolcsi tekintetben; vizsgalci 

Szemere ^). 

Kulfoldi tuddsok kuziil bard Ganjal^ Limogesban a franczia kir. 
torv^nysz«5k' elsd einuke 's a franczia netnzeti int^zet' felirasi ^s sz^pmii- 
v^szeti academiajanak lev. tagja, egy emiekiratat terjeszt^ a tarsasag ele- 
be , mellyben azon kerd^st hozza szdnycgre : van-e a' magyar ^s franczia 
ruthenok kuzt valami rokonsag ? 's az a' Tudomany tarban ^) jelent meg. 
J^nai egyetemi prof. Schueller Ousztdv pedig, ki hazankat term^zettu- 
domanyi tekintetbdl tObb ideig vizsgalgatta, ennek geologiajardl „P(itl^- 
kok Magyarorszag' foldtani ismeret^hez" czim alatt nyiijta be egy ^rte- 
kezest, melly szinte a* Tudomanytarban terjesztetett a' kuzOns^g el^be ^). 

A' Tudomanytar' bibliographiai czikkely^hez gr. Andrdsy GyOrgy, 
Bolyai Farkas, Czech Janos, Czuczor Gergely, gr. DessewflFy Jdzsef, 
Fabian Gabor, Hoblik Marton, Horvath Cyrill ^s Jdzsef, Kis Janos, 
Kolossvari Sandor, Nyiry Istvan, P^czely Jdzsef, Szilagyi Ferencz, Szle- 
inenics Pal jarultak; felszdlitott nem-tagok kuziil Breznay Pal szigeti 
prof , Jdnas Jdzsef p^csi prof , Kolonics Antal vaczi prof, ^s Tiiry Fe- 
rencz brassai kir. tartomanybiztos. 

IV. A' mult academiai dvrdl vizsgalat alatt maradt, nyomtatds 
v^gett bekiildutt munkakhoz jarult 15, kiilOnOsen: nyelvtudoraanyi ^ 
sz^pliteraturai 6, classica - literatnrai 3, philosophiai ^s nevel^stani 5, 
kadtudomanyi I. Eljartak vizsgalatokban grdf DessewflFy Jdzsef ^s Fay 
Andras tiszt. tt.; Bugat, Czuczor, Gydry, Horvat Endre, Horvath Jdzsef, 
KOlcsey Ferencz, Nagy Karoly, Perger Janos ^s VOrOsmarty Mihaly rr. tt. ; 
Baricz, Bresztyenszky, Frivaldszky, Gaty, Kiss Kdroly, SchoepflT, Sz^- 
kacs, Szontagh, Tdth, Vajda ^s Warga Janos 11. tt. 



') Tudoraanytdr , uj folyam, Ertek. resz, III. kot. 226—244. 1. 

*) tij folyam, Ertek. r^sz V. kot. 6— 15. 1. 

') Bugat Pal rt. ^tal forditva, lij folyam, Ertek. r^sz UL kot, 1—33. 1. 



^' 



KIS GYULfiSEK, 183^. 55 

A' vizsgalat alatt volt k^ziratok kOziil kereken visszautasitatott 9 , 
felt^telesen adatott vissza 1, elfogadtatott 4, mellyek alabb, a' IX. nagy 
gylil^s' dolgai kiizt lathatdk. 

V. Megjelenteh pedig a' kis gyiil^sek' folyamatja alatt: 

1. A* magyar tudos tdrsagdg* evkonyvei. Harmadik kotet Baddn, a' ni. kir. 
egyetem bet. (1837; a' masod cziinen:) 1838. n4r. Berzsenyi acz^linetszetii arczkepe- 
vel, ket rezmetszettel es het k6rajzzal. VIII. 1. Eli6 osztaly: A' m. t. t. tortenetei 
1834—36. 236 1. Masodik oszt.: A' nyelvtud., philos. es torteaetirasi osztalyok erte- 
kezesei , 238 1. Harmadik oszt. : A' inathem. , torveny- es termeszettudom. osztalyok* 
ertekezesei, 184 1. Szinezett kepii 's vaszoo kotesu velin pelddoy' ira 8 ft., szine- 
zetlene , papiros boriteku kemeny kotesben , postapap. C ft. cp. 

2. Tudomdnytdr^ kiadja a' iii. t. t. «) Ertekezesek, szerkeszto Luczenbacher 
Janos, HI. es IV. kdt. h) Literatura, szerk. Balogh Pal, II. kot. Budan. n8r. rez 
es kometszetekkel. 

3. Magyar helyesirdt e$ gzoragaszids' fobb sxabdlyai. A* m. t. t. kiilonos hasz- 
nalatara. Harmadik kiadas. Budan, 1838. 8r. 42 1. filzve 10 kr. cp. 

4. Magyar eg nemei zsebi%6idr. Kozre bocsatd a' m. t. t. Els6 vagy magyar- 
uemet resz. BudAn, 1838. 8r. VIII es 792 1. fuzve 3 ft., postapap. 3 ft. 30 kr. ep. 

5. Termeszettudomdnyi ^fdlyamunkdk. Kiadja a' m. t* t Els6 kotet. Budan, 
1837. n8r. oszv. 160 I. ara 48 kr. cp. Tartalma: A' magyarorszagi pokolvar, annak 
termeszete, okai, ovo ^s gyogyszerei. Ket rendbeli jutalom-ertekezes D. Topperczer 
TamdSj Csongrad vmegyei tiszt. f6 orvos, es D. Ctorba Jdzsef^ Somogy vmegyei (6 
orvoB es 1. tagtol. 

6. A' moldvai magyar telepekrol. A' magyar tud. academia elebe terjesztve P. 
Gego Elek It. altal. Ket toldalekkal 's Moldvaorszag' abroszaval. Budan, 1838. n8r. 
(8 es) 166 1. fuzve 1 ft. 20 kr., postapap. 1 ft. 40 kr. cp. 

7. EU6 okiaidira szolgdld kezikfinyv ^ vagyis a' legszuksegesebb tudomanyok' 
dszvestfge, vallasi kulonbseg nelkiil minden neptanitok 's tannlok szamara kesziilt, *s 
a' m. 1. 1. altal els6 rendu Marczibanyi-Lajos-jutalommal koszoriizott palyamunka. Irta 
Edvi lUeg PdL Masodik, megjav/tott es bovitett kiadas. Elsd kotet: KozAoiznu nepi 
olvoidkonyv , negy reszben ertelemgyakorlasokat , erkolcsi elbeszeleseket es okta- 
t^sokat, az illend6seg es okos magaalkalmazas' szabalyait 's mindenfele tanulsagos 
es mulattato verseket foglalvan magaban. Budan, 1838. 8r. VIH es 136 1. kemeny 
trfblllba kotve, angol vrfszon hrfttal, iropap. 36 kr., nyomt. pap. 30 kr. cp. 

8. Vezerkonyv az elemi neveles es tamid4ra, vallasi kiilonbseg nelkul minden 
tanitok 's tannlok' szamara kesziilt, 's a' m. t. t. rfltal masod rendu Marczibdnyi-Lajos- 
jutalommal koszoriizott palyamunka. Irta Warga Jdnot. Budan, 1838. n8r. XH es 
284 1. Masodik kotet: Az elemi ta/mlmduyok* alapvonaijai. Ara, Magyarorszag' fold* 
kepevel 's egy szepirasi peldanynyal egyiitt , filzve 1 ft. 20 kr. cp. 



fi 



9 .^ _^ ^r««*^'^> «,". 



56 A MAGYAR TUB. TARS AS AG TORTENETEI. 

0. Eredeti jdtekiMtn. Kiadja a' m. t. t. I. kotet: Vernasz; elsd palyadijt nyert 
szomonijiitek ot felv. Irta Vorosmarty MihdJy. Masodik kiadas. Budiin, 1837. nI2r. 
163 I. Postapap. filzve 48 kr. cp. 

10. Blair Hugo* rhetoricai es aestheticai leczkei. Nemelly kihagyaso kkal es 
rovidit^sekkel angolbol Kis Jdnos superiat. stb. iltah Els6 kotet. Bndan, 1838. n8r. 
40(1 I. filzve nyomt. pap. 1 ft. 40 kr. , postapap. 2 ft. cp. 

11. M, tudot tdrscuagi NtvkoHyv astronomiai napkonyvvel es kalefiddriommal 
1838-ra. Bnddn. St. 1201. velinen, fdzve 35 kr. cp. 

VI. Elnuki megbizasbcSl , bekiildv^n Nagy Kdroly r. tag az altala 
1839-re k^szitett astronomiai naplcSt nemelly hozzaadasokkal ; az iiles 
az emlitett tagot ennek illy terjedelemben tovabbi fol^'tatasara is felszd- 
litotta. 



HARMADIK CZIKKEI.T. 

Jutalmak. 

A' tarsasagnak 1833. aprilis' 2dikai kis gyul^si^t a' titoknok azon 
jelentf^ssel nyitotta meg, hogy az 1836-ban tartott Vlld. nagy gyiil^s 
altal kituzutt tOrvi^nytudomanyi k^rd^sre n^gy, a' term^szettudomanyira 
egy palyamnnka ^rkezett martins' 19-ig, mint hatarnapig; azonban mar- 
tins' 20d., elnOk' meg nem jelent^se miatt rendes iil^s nem tartathatvan, 
e' palyairatokat , jelig^s leveleikkel egytitt , tizenegy r. ^s 1. tag' jelenl^- 
t^ben lepecs^telte. Igy, mintan a' masod elnok altal, az aryiz altal oko- 
Kott kOz zavar miatt a' kis gyuli^sek tovabbi rendel^sig felfuggesztettek, 
a' martins' 24-^ig, mint a' dramai palyadijra szabott hatarnapig ^rkezett 
17 vigjat^k' jelig^s levele is mindjart mas nap, n. m. martins' 25-k^n a' 
masod elnOk szallasan ennek 's az academia' pecs^teivel lezarattak, a' da- 
rabok pedig a' nagy gyul^s dltal nevezett yizsgaldkhoz kfildettek. Melly 
kezel^s helyeseltetv^n , minthogy az ez ^vi jutalmakra k^sziilt palyaira- 
toknak magok' idej^n bekiildhet^se a' kOzbejott vizar altal tobbekre 
n^zve lehetetlenn^ valhatott, az aprilis 2-i iil^s, gr. Teleki'J. elnOklete 
alatt, e' rendkiviili akadaly' tekintet^bdl mind a' turveiiy- ^s term^szet- 
tudomanyi, mind a' dramai pi^lyamunkaknak mar eltult hataridej^t ma- 



.4 



jiis* 1-ig kiterjessBteCBi rendlelto, ikiiA^ti jdvehddre netaMh hushattf kfi^ 
yetl:ezteC^8 n^lkiil. 

Ekk^pen, I. af tOrv^nytadomdnyi k^rd^sre: ^jBontian refte 
eredet^t tSrt^nyeinkhen az Ssi javaV elide'genftMnek korl4tozd$a, mi- 
k^ ggakoroltatott a% iorszakonh^nf 9 's a polgdri tdrsasdgra nezre 
dlialdban mil toltdk annak hasznos ^s kdros kotetkezesei f^^ az lijabb 
hatarnapig tobb mimka Hem ^rkezv^n — a* kdretkesstf n^gy , u. m. 

1. Friendship and virtu met each other in the street — the golden age returhd 
and hung oyer the town. 

2. Kik a'pdiyan futnak, mindny^jan futnakngjom, de egy kapja el a' dia- 
dabnat* I. ad Cor. c. IX. 24. 

2. Qui se habet, nihil perdidit. 
4. Miskolcz, Sajo. V. T. E. F. 

bocsatatott vizsgaiat ala, birakikul Stettner GyOrgy, Szlemenics Pal ^s 
Sztrokay Antal rendes tagok neveztetven ki ; kiknek v^lem^nyei az au- 
gustus* 29 d. volt kis gyiil^sbea eldadatvan, a' jntalom, a* yizsgal6k' egy 
^rtelmii it^lete szeriut^ az L szaiDUnak adatni ^s ugyan ez nyomatni is 
ajanltatott a' nagy gyiil^snek. 

II. A* term^szettudomanyi felt^telre: ^^Keszitessek bar- 
melly fnagyarorszdgt\ hozzd kapcsolt tartomdnyheli^ tagy erdelyi ter- 
fedelmesb ride'k' termSszettudomdnyi leirdsa^^ az elsd hatarnapig ^rke- 

zetthez m^g kettd jaralt, *s igy Osszesen hafom ment vizsgaiat- ala : 

• 

1. Hazank' Karpatinak term^szettudomanyi leirasa* — Dcs prln- 

cipes simples et uniformes gouvernent 1' univers. 

2. Az opalbanyak' vid^ke SdroiGr^ Zempl^Q megy^k' hatdriban, 

term^ettadomanyi tekintetben. — NuUus argento color est avaris abdito 
terns. 

3. A' magyarorszagi szikes vid^kek, term^szettudoiiianyi tekintet- 

ben* — OUyan vagyok, ki edes hazamnak boldogulas^in orvendeaiy sanyaigattata- 
sdtol felni , veszedelmen irtozni tudnek. Dugonics' Eielkdja. 

A' vizsgaldk Bugat, Gebhardt ^s Horvath Jdzsef rendes tagok* elt^ro 
T^em^nyeik szinte aug. 29d. terjesatettek eltf, mellyek szerint Horvath 
Jtfzsefaz 1. szamunak it^l^ a* jutalmat nyomtatassal , a 3-nak tisztelet- 

U. T. T. EVK. IV. 1. 8 



( ■ 



58 A* MAGVAR TUB. TARS AS AG* TORTENKTBL 

dij melletti nyomtatast ; Bugat jutalmat az 1-nek nyomtalis n^lkiil, a' 
3-nak nyomtatsust dszteletdijjal ; Gebhardt a* 3. szamut jutalomra in kia- 
datasra. A' tarsasag ^ valamint mindenkor fentartotta maganak a' vizsga- 
Idk altal nyujtott y^lem^nyi adatok' Osszehasonlilisa utan a*jutalom* eli- 
t^l^s^t, ligy a' jelen esetben is, tekintv^n, hogy az 1. szamu irat azon 
biral6 altal is, ki annak, leginkabb formajanal fogya, elstfs^get ad tar- 
sai felett, a' helyleiras' kiyantatd tulajdonainak meg nem feleldnek, *8 
nyomtatasra nem alkalmatosnak itdtetett; a' masik altal tartalma szerint 
szinte el^gtelemiek, legnagyobb r^szt masok utan dolgozott , ide szoros- 
ban nem tartozd ^rtekez^sekbol alltfnak, 's ez^rt nyomtatasra szinte nem 
ajanlhatdnak allittatott; middn a* 3. szamu, habar e* k^t vizsgild iltal 
a' helyiras' felt^teleit ki nem el^gitdnek mondat^k : de minthogy a' fog- 
lalat r^szletes eldadasa szerint is legtartalmasbnak , legfontosbnak, 'a a* 
kfy^t formdtdl eltekintye, belstf becs^n^l fogya legjobb munkanak mu- 
tatkozott y *s ez^rt mtW a' hdrom vis^igdldtol saftora is irdemeiitetett , 
midtfn a* mdsik ketttf csak egy ajanldt talilt : a* kis gyul^s ennek jayaa- 
lotta adatni a* jutalmat *s azt sajtd aid is bocsatatni *). 

III. A* dramai jutalomra ^rkezett 1 7 yfgjat^khoz a* meghosszab- 
bitott hataridd alatt m^g egy jarult : 

1. Bariv6c3si^ v. cholera ti tzerelem^ !• fely. — S^pienti pauca. 

2. Kaproncxai Oedeom^ v. a* mgari uemei otikon^ 3 fely. — Ridentem dicere 
verum quid vetat. Har* 

3. Az oxvegjf noy 3 ftlv. — Honkossord n&kxl meddi telek e' royid diet Fo« 
rS$mmrty. 

4. VeiOkedok^ 4 felv. — Kez4jen, ki haladni akar. 

5. A' taldn^y 3 felv. -r La gravUd But un myittee da corps, inyente pour ca- 
mber leg defauts de Tesprit. 

6. Az oitoloizmet Kaadn^ 3 fely. 

7. A! iorvenytzSmet Peiien^ 4 felr. 
9. A'/egjfvenxuf§eij 3 fely. 

9. A' kmzar verhunk , 3 felv. 



•) L. bAvebben az ind/to okokat a' Term^ixeti. VUymmumkik* mifHk kStei^ eld- 
. isavdban, 



KisGTULEsrac^ 183%. 59 



10. A izerelem mindeni meggyax, 3 fehr. 
M. A! keltemeiei kikelet^ 3 felv. 

12. A' hmor tel, 3 felv. 

13. A iz^ nydr^ 3 felv. 

14. A i%amaru oi%, 3 felv. 

15. Ax erkoks' probajaj 5 felv. 

16. A Aorizellemy 3 felv. 

17. A koixSrui^ 3 felv. — E' tizanketti (6—17) egy jelmondat alatt: Tob- 
bekkel is. 

18. MJkong keiepeze, 4 felv. — 'Viazket a' szunyogcsipes, faj a* meh' fultfokja 

A* nagy gyiil^sileg kirendelt birdldk egyenesen nagy gyiil^s el^be 
teijesztv^n tnddsitasokat, aiuiak eredm^nye is ott forduland eltf. 

rV. OrOmmel vctte a' tarsasag ns GOmOr vmegye rendei' bizodalmdt, 
mellyel az ez ^vi budapesti arvesz^ly* kOvetkezt^ben gr. Andrasy GyOrgy 
ig. tag dltal kitett jutalomk^rd^ek* kihirdet^^re az academiat k^rt^k. 
Eml^kezet* oka^rt kOzoljilk itt mind a* ns megye' kOz gyiil^s^nek a' tar- 
gyat bdyebben eMadd jegyzdkOnyyi pontjat, mind a* nemes grdf level^t, 
roellyben a* targy* eg^sz kOz^pponti kezel^^re a* tarsasagot szdlitja fel. 



Gomor eg Kis-Hont torvenyeaen egyesult varmegyenek rendei M eltosagos Csik 

Szentkirldyi es Kraazna Horkai grof Andrdsy Gyorgy, ca. kir. aranykulcaos , magyar 

tttdos tiSnasiCgi igazgato tag, 6 nagyadgfEnak Felstfges Uruak altal fSispani hely- 

tartojokka kegyelmesen lett kineveztetesen keblokben gerjedt bels6 tiszta orom- es 

tiszteleterzeseiket f6kormanyz6i szekebe leend6 iktatasa alkalmaval a' kuls6 szertar- 

tdsoknak inentul unnepelyesebb elrendezese altal is kitnntetni ohajtottdk ugyan , — 

azonban O Nagysiiganak szerenyseg ^8 hazafiui lelkesedes dltal vezerlett elSterjeazte** 

sei folytaban ineggy6zettetven arrol, bogy mind azon feluletessegeket, mellyek az 

illyes beiktatrfsi es hasonlo egyeb szeitartllsokncU nemzetunk' kikialtott, a' valosaggal 

pedig ^pen nem egyez6 gazdagsi(gl(nak tan inkdbb gdnyllra , mint valos/tasrfra diva- 

toznak, jobb volna hasznosabb czelra forditani, elfogadn^ O Nagysrfga' azonkivdn- 

sdgat , bogy beiktatdsi szertartdsaban csak a' rdgi magyar egyszeraseget kovetve, min« 

den az el6iteletek altal nemzetisegunkhoz mdzolt fdnynzest kikeruljenek; ororatelve 

's bdlds drzessel vett^k e' belyett azon az alabb megirt pontokbaa foglalt bazafioi szdp 

ajdnlatdt, mellyet, enddkezetbe hozvdn Pestbnda hazdnk testver fSvddosdnak a' ko- 

zelebb nralt b6jtmds bavdban a' Dana vizdnek ddbdng6 arja dltal ohtmint siralluis sor- 

sdt 's letelenek az egdsz baza , kfilondsen pedig megyenk' drdekeivdl Is szoros, kap- 

8^ 



'^^. 



60 a' MAGYAR TUD..TABSASAG* TORTENETEI. 

csolatu egybefaggeset : ezen varosokad^ hasonlo veszelyek ellea lebetA bistositasat 
iranyzolag, bizonyos jutalomkerdesek megfejtesera po en»eoyeb61 tett, '9 azt koz 
hi nil tetetni elhataroztak. 

JuitJomkerdeiek* 

1. Mi karokat tett a' Duna a' legregibb id6k otg Magyarorszag' varesaiban, 
iigymint: Pozsony, Gyor, Komaroin, EUztergam , Yacz 's kivalt Budapestea, 's az 
orszag' egyeb helyein ? f6bb tekintettel leven mindig Pest es Buda f6varosokra , kor* 
nyiUallasosan 's torteaeti bizonyossaggal, a' kiitforrasok' kijelelesevel adasaek el6, ligy 
a' mennyire lehet az is: mik voltak okai az aradasoknak, mikent 's miert terjed- 
tek azok? 

Az erkezend6 feleletek koznl az elsd rendunek jatalma 100 , a' masodiknak 
50 , a' harmadiknak 30 darab arany , oily feltetellel azonban , hogy a' harom pdlya- 
iiiunkabol egy egeszet lehessen szerkeztetni.. 

2. Mi lenae — nem emlitve azoa modokat, mellyek a' ket varos' tehetsegek 
felulmuljak — a' legczeliranyosabb epitesi modPest es Buda varosaiban, hogyazok az 
ideihez hasonlo rendkivuli , de ismei tdrtenhet6 aradas altal rom- 's duledekke ne val- 
janak? Ezen epitesi mod ne csak a' hazakra nezve adass^k el6, hanem a' canalisokra 
IS terjesztessek ki , mellyek a' varos' tisztasaga miatt elkerulhetlenek , de jelen alla- 
potjokban mint a' veszedelemnek talaa f6 okai , meg sem maradhatnak. A' pestbu- 
dai epito szerek' reszletes megvizsgalasa esbiralasa szintemegkivantatik, figyelemrael 
leven egyszersmind az oily annyira szuksegesse valt epitesi rendeszetre (Ban Polizey). 

Tovdbbd kerdes gyanant anaak lehet6sege 's czeliranyossiga felol szinte vele- 
meny kivantatik , hogy tudniillik : Nem leheitne-e egy mar annyiszor 's oUy sok oldai- 
rol szoba hozott csatornat Pest varosan keresztul az ugy is jol ismert legmelyebb 's 
Xfkn regi medret kepez6 vonal' menteben lUatoi, mellybe es nem a' Dimdba, minden 
varosi canalisok vezettetnenek. Csak igy harittathatnek el az onnan ered6 veszedelem, 
mi szerint a'Dunaba a' regi canalisokon kivul, meg mi& fold alatti ulat is nyitott ma- 
ganak, mellyek, a' mostani rendszer mellett csak igen nehezen lesznek elzarhatok. 
Egyebirant ezen kiasatando f6 csatorna mind a Dona' partjaa 's a' Yaczi toltesen, mind 
pedig a' Dunaba valo ismeti befolya^a' pontjan er68 vizgatak (Wehr) altal ugy lenne 
kormdnyozhato , hogy ha a' Duna' arjai bizonyos merteket meghaladniinak, abbol ege- 
szen kirekesztetnenek, 's egyediil akkor eresztetnek bele viz^ mid5n a' Dana' viz^UU- 
sa bizonyos meghatarozando merteket feldl nem mdl. Innen kovetkezik , hogy ezen 
f6 csatorndban a' viz onkenyt61 foggenc) , 's hogy az a' Dana' arjainak lecsapolasi csa- 
torndul epen nem szolgalna, hanem egyeddl a' vdrosi canalisok felvetelere, mellyek 
fdggetlendl a' Dana' valtozekony dll^atol, ezen fd csatorndba mindig kiarulhetnenek 's 
nem leqpienek^' Duna es arjai' nyomas^ak 's ez dltali felrepesztesnek (Beraten), nelly 
^' mostani renHss^er mellett akar mikor m^gtort^eh^tik , kiteve. 



xjs GYuucsBi:^ 183% 61 



Kardes towihhij vqjoa a' Dunioak a' k^t vitros' tfgan bizoajos nonaalis sxe* 
legsegre valo v^tela, mint p# o. olt, h«l as iQlo hid terveltetett^ a' jegvesxedelaMt 
orokra elharitaoa-el a eMe siablUyosiia nem leDtie-e a' palotai azigett61 kesd- 
ve az ugy neFezett pestt iiagy afl kia, bodai '• Marg^tszigetek' elrekesztdse, — a' 
Dunanak a' Sz. Gellert' hegye' tajan a' pesti oldalon szelesbitege — mire nezve a' ki- 
s^jatitagi tdrveay ha valahova, ida bizooyoBan lenna alkalmaztathato , — regre az 
ligy ne vezett aoroksari Duoa' egeaz elzarasa altal legjobban eszkdz6lhel5 ? ez altal a' 
felebb emi/tett £6 Gsatoniat, vagy a' sorokadri Duna' ezea elrekesztesi pontjdn, vagy 
ha meg nagyobb eaea vagy melyseg kivantatnek, az elhagyando soroksdri Dona' med- 
ren lehetne ismet a' Dunaba bevezetni. 

A' legjobbnak ismert munka 200 darab aranynyal tiszteltetik meg , 's az, az el- 
86 kerdesi jutalmazott munkakbol szerkezettel egyiitt minden esetre magyar es nemet 
nyelven ki fog nyomtattatni , 'a az abbol bejdvend6 haazon egyeddl 'a kirekeazt61eg a' 
budapeati meateremberek' ea kezmiveaek' elveazett azerazdmai' kipotolaaara fog ford^ 
tatni egy Peat varmegye ea Peat 'a Buda vdroaek' hatoaagai* reazer61 kikerend6 biztoa- 
aag dltaL 

Mind a' ketkerdeare erkeBend6 mtmkdkrol it4i%tM birdk leendenek Peat vdr- 
megye, ugy Peat es Buda varoaok' hatoaagai aitai kikuldend5 h^rom tag, a' ma' 
gyar tudoa taraaaag' mathematical oaztalyabol megkeread6 harom , 'a Gomdr vdrme- 
gye' reazerSl nevezendd azinte harom tag. 

A* feleletek mind a' ket jutalomkerdeare nem caak magyar, hanem maa nyelr 
yen ia elfogadtatnak. A' k^ziratok a' azerz6' neve n^lkdl, de jeligevel jelelve , idegen 
kezzel olvaahatolag irva, lapozva, 'a a' azerz6' nevet rejt6, a' kezirattal ugyanazon 
jeligevel jegyzett levelk^vel ellatva legyenek. A' keziratoknak a' magyar tadoa taraa- 
aag' titoknoka D. SchedelTerencz Urhoz (Peaten , Kigyo-utcza, 403, az.) bermentea al- 
kalommal bekiildheteai hatdmapja 1840. ^v bojtmda hava' la6 napja. — Kolt Pelsdczon, 
bdjtmaa hava' 7. 1838. 

2. 

Tekintetea Tudoa Taraaaa'g ! Az ahalam Peatnek gyaaznapjai' kovetkezteben 
kitiizott Jutalomkerdeaeknek, nemea Gomor varmegye' elad aliapanja' hirataloa levele- 
b61, at. titoknoki hi vatal altal, a' Tekintetea Taraaaag iameret^be jutott; minek 
folytaban e' aoraimnak czelja, a' Tek. Taraaadgot a' legnagyobb bizodalommal meg- 
k^rni : meltoztatnek ezen ugyben , valamint annak idejeben a' harom birdl6 tagot ke- 
beleb6l kinevezni, ugy id6 kozben iaaze' targybeli kozepponti kezeleat, min5 a' ki- 
nevezend6 vegyea biztoaaaggali levelezea' folytatdaa; a' pdlyamunkaknak a' birdlok- 
hoz aziikaeges kuldeteae ; a' vizagdlat' elmoltaval a' velemenyeknek e' vegyea kuldottaeg 
elebe terjeazteae ; a' jegyz5kony v' vitele ; a' foganat* kihirdeteae ; a' palyamunkdk' ki- 
jovetelere ugyelea atb. atb. magdra vallalni ; da miutan na Peat vdrmegye ea Tiirosa, 'a 



62 A* MAGYAR TUD. tArSASAG* TORTENETEI. 

Buda viCrosa , szinte meg fognak birdok' nevez^s^re keretni , m^tostassek est a' Tek. 
TVnaarfg annak idejeben , a' palyamunkdk' bekuld^si hatibmapja' k6zeledtevel , a' ne- 
vezett nemea hatdsdgokniU einlekezetbe hozni : iz6val elkovetni mind azt , mit a' 
maga bdlcses^ge '• tapasztaldsai szerini szuks^gegnek itelend ez ugjnek legcz^bze* 
rSbb vitel^re. 

A' ki a' Tek. Tdnasrfgnak hazai ttfrgyak ir^nti vonzodtbat annyiazor tapasztal- 
vibi, eg^sz bizodalommal tett kdresem' teljesiteset is remenylem, 's tisztelettel mara- 
dok a' Tekintetes Ttoasagnak Hosszilr^ten Jonius' 29d. 1838. aldzatos szolgaja 

Grif Andrdiji Oyorgy m. k. 



NEGTEDIK CZIKKBLT. 



Jdie%i%vn ugy. 



A! magyar szinmutar' btfvit^s^yel megbizott, *8 a* Ylll-dik nagy 
gyfil^s altal ebbeli munkalkodasaban meghagyott kfildotts^g a' kis gyule- 
sek' folyamata alatt 19 ftlesben folytatta dolgait, 's 24 be^rkezett szia- 
darab kOzfil a' kOyetkeztf tizennyolczat fogadta el *) : 

56. Jhtbmrry grdfm. Yigj. 3 felv. Ancelot utrfn Schneider. Forditotta Fancsy 

57. Negyedik HenriK haxi eleie. Yigj- 1 felv. Madame de Yilleneuve, Em. van 
der Bosch in Desforges utdn Stawinski. Ford. Fdncsy Lm'os. 

£8. Pdrizsi naphpi. Y/gj. 4 felv. Donkel' kidolgoziCsa utan Szigligeti Edvard. 
50. Mdikanezei. Y/gj. 5 felv. Marsano utdn ford. Kiss Iva'n. 

60. A' vesxedelmes nagynene. Yigj. 4 felv. el6jdtekkal , Albini ot^n ford. Szig- 
ligeti Edvard. 

61. Polgltri ^s regiinyes. Y/gj. 4 felv* Banemfeld utan a' magyar szinre alkal- 
mazd LitM MiUot. 

62. A' AaramjdL Szomordj. 5 felv. Schillert61. Ford, iqra D. Schedel Ferepcz 
(kedveskedesnl). 

63. A*fric9ka, Y/gj. 3 felv. Ranpach utan Kazinczy 6f(bor. 

64. A' kaland. Yigj.2 felv. Scribe esYarner utdn nemetre szabadon atdolgozta 
Ernst Kdroly, magyarra Lukdc$ Lajo$. 



*) A' mdlt ^vekben szerzettek' sortft 1. az ^vk. III. kot. 1. oszt. 88 es 89. 's a' jelen 
lY. kot. i. oszt. 17. lapjain. 



KIS GYUI^ESEK, 183J|^ 63 

65. Miert. Vigj. 1 felv. Locroi es Anicet utdn Pitt Fridrik. Ford. Szigligeti 
Edvrfrd. 

66. Kean. Drama 5 felv. Irta Dumas S^ndor, szabadon ford. Fdncsy Lqot* 

67. Pdrixti ados. Y/gj. 1 felv. Meleflvillet6I. FranczUbol ford. Szemere PiO. 

68. Sved Kritxiina. Drama 3 felv. IrtaYogel, ford. Szigligeti Edvard. 

69. A' kUngdoio' koaia. Drama 5 felv. MeleaviUe iB d'Aabigny ut^ D. Woll- 
heim, ford. Szigligeti Eldvdrd. 

70. A' meghiiiek. Y/gj. 2 felv. MuUner utdn KazinczjGdbor. 

71. Sauk) lit As. Yigjit. 1 felv. Steigentesch ntrfn Kazinczy Gabor (kedvea- 
kedesiil). 

72. A' paHjdrfi hdtiga. Szfnjdt. 4 felv. Sheridan Knowlet utdn n^natb. Szig- 
ligeti Edvdrd. 

73. SeviUa^ aiiiaga. Szomony. S felv. Lope de Yega utdn szabadon b. ZedBtz. 
Ford. F^ncsy L^fos. 



#4 a' MAGYAR TUD. tArSASAO* TORTENETEI. 



MASODIK 8ZAKA8Z. 

KILENGZEDIK NAGY GYt^L^S, 1838. 

Aug. 30-t6I. sept. 9-ig kilencx ulessel. EiSlQlS grof Teleki Joxsef. Jelen a' masod- 
eljidk; tiiztehti tagok k5xul: gr. Andrasj Gj5r|;j 5, gr. Deatvrffy Jozief 8, Fa/ 4, Sche- 
dius 69 bar6 Wesselenji 1; a' Utoknok 9 iilesbea; rendeB tagok: Bajxa 8, Balasbixj 69 
Baldgb , Bttnicx , Bugat 8 , Cxccb 7 , Cxucxor , Dobrentei , Gebbardt 8, Guxmicx 6 , G jory 8, 
HorF4tb J6xsef ^ Kallay, Lucxenbacber 9, Pecxelj, Stettner, Siemere, Silemenics 8, Sii- 
larfy, Sztrokaj, VAllas 9, VorCsmartj 8 lilesben; Uvehzok: Alital 1 , gr. Dessewffj Aurel 4, 
baro EotTos Jozsef 4, Fabrics/ 1 , Fenjes 3, Gaal 7, Gjurikovic* 2, Hbrvath Zsigmond 4, 
Jakab 1 , Jernej 8 , Kacskovics 5 , Kiss Karolj 4 , Matraj 4 , Scboepff 1 , Szekacs 3 , Ta- 
n&rkj 4, Tasner 3, grof Teleki Laszlo 5, Thaisz 2, Totb 4, Vajda 5, Vasarbelji 4, 
Warga 1 , Zsoldos 3 ; — - Helmeczj szayazatoi penztarnok 4 , Szalaj Laszlo segedjegjzo 9 
ulesbeo. 

Az elnok' iidyuzlete utaa, Peczely Jdzsef, a' turt^netirasi osztalyba 
a* Vllldik nagy gyiil^sben valasztott vid^ki rendes tag, a nemzeti gaz- 
d(9gsdg' befolydsdrol a' nemzeli mtrelodesre sz6l6 ^rtekezes' felolvasasa- 
val foglalta el hely^t, 's az, szavazatok' tubbs^g^vel, az !l^ykOnyvek' 
jelen kotet^ben kiadatni rendeltetett. X. a IL oszt. VI. sz. alatt. 

£z utan, szokott mdd szerint, a* nagy gyiil^si fdbb targyakbani 
eldk^sziiletek' megt^tel^re harom kiildOtts^g valasztatott ; ^s pedig az 
1837diki nagy jutalom' targyaban Fay Andras it. elnuks^ge alatt: Bajza, 
Czuczor, Luczenbacher , Stettner, Yallas, VOrOsmarty; — az ^vkOnyvi 
dolgozatok' megvizsgalasara Schedius Lajos tt. elnokl^se alatt: gr. And- 
r^y GyOrgy, Schedel, Bitnicz, Bugat, Gyrfry, Peczely, Szemere, Szi- 
lasy ; — a kOz files' elrendel^s^re grdf Karolyi GyOrgy tt. eltfliil^se alatt : 
Balashazy, Balogh, Czech, Dobrentei, Gebhardt, Guzmics, Helmeczy, 
Horvath Cyrill ^s Jdzsef, Kallay, Szlemenics ^s Sztrokay. 

— il* nyehbeli mankdlatokhoz tartozcSlag 1. a* tarsasag altal kiadott 
jyMagyfMT helyesirdi es izoragasztds* fohh szabdlyai^^ ez ^vben harmad- 
8Zor jeleny^n meg , 's ez altal annak haszna a' nagyobb kOzOns^gn^l is 
bebizouyodyan ; egy negyediknek , a* mennyiben szuks^ges leime jayita- 



VtMBCZBDVL HAGY GYUliis 1838. 65 

sbkkal elktfszitet^e hktitoztatottj *8 e* vigre a* Ugok e* munktiatra ne- 
talan levd lijabb ^szrey^teleik' bekiild^s^re szdlitattak fel; a' nyelvtudo- 
manyi osztaly pedig a* szdkOt^* fdbb elveit eldterjesztd javaslatnak a* 
jovd nagy gyiil^sig elk^szit^^vel bizatott meg. 

A' ketttfs betiik' egyvzerit^fi^nek javaslata eldterjesztety^n, a' tobb- 
ft^g az ajinlott formak* (1. az 51d. I.) meglekint^se ulin, azoknak gya* 
koriatba v^tel^dl elall^t jelent^ ki. 

2. Megjdenv^n a* tirsasag* magyar - n^met zsebszdtara, melly a* 
^*^W »^otdr dolgozasa kOrfll yez^rkOnyvfll tdzetett ki, e' szdt^nak, 
a' Ylld. nagy gyiil^ altal megalapitott mdd *) szerint munkaba v^tele a^ 
kis gyiil^sekre bizatott. 

3. Bemutatta a' titoknok a* tdjszavak' gyujtem^nye' kesz p^lda- 
iiyat Az Vdik nagy gyiilcs* terve szerint **) a* magyar mesteremberek* 
muszayaiy elavuit szavak, szcJlasmitdok ^s m^g ki nem jOtt magyar p^l- 
dabesz^dek' gyujtem^ye is ehhez rolt kapcsolandtf, minthogy azonban 
egyfeliil a* tdjszcStar maga rem^nys^gen fipliil terjedelmes lOn ; masfeliil e* 
hozzaad^sokhoz tett k^szuletek szamosak ugyan, de e' mellett igen egye- 
netlenek l^v^n^ *s az^rt kieg^szit^Ok ^s jd rendbe hozasok m^g sok iddt 
kiyanvan, mi alatt az egdszen k^sz tajszd-gyujtemdny' megjelen^se ok 
ndlkiil k^sndk: ez kiilOn magara kiadatni rendeltetett, 's a' kOyetkezett 
sziinidd alatt ki is jOtt illy czimmel : 

Magyar Tdjizdtdr. Kiadia a' magyar tud4s tdnaidg. Buddn , a' m. kir. egy. 
bet. nSr. 397 I. Kemeny tdblrfba kotve 1 ft. 30 kr. cp. 

Egyszersmind a* gyiilds felszdlitotta tagjait e* gyujtem^ny* folyyasti 
neyeldse ds kiegdszit^dre; yalaminthogy Horydth Jdzsef rt. adott is be 
ip^g e' gytll^s* folyamata alatt Yas , Hont ds Bars yarmegy^kben gyujtOtt 
yiddki szayakat. 

4. A' tSrv^nyfudomdngi fikliz6tdrho%j mellynek Perger Janos' ha- 
laldyal megszakadt szerkesztdse Sztrokay Antal rtagra bizatott , Jaszay 



«»i 



*) L. az I^vkoDyvek IIL kot. I. oist. 94. 1. 

* * 

*') L. az Evkoayvek ni. kot. h wtU 4. L 

M. T. T. EVK. ly. 1. 9 



66 a' MAGYAR TUD. TARSASAG TORTillETEI. 

Pal It. r^gi k^ziratok ^s oklevelekbdl gyujtott tOnriSnytudoinanyi muszd* 
kat kiilde be. 

5. Al regi magyar nyehemlekek* gyujtem^ny^nek nevel^se* tekin- 
tet^bdl a' gyiil^s k^rte az igazgatrfsagof:, eszkOzOln^ kia' fens, fdherczeg- 
nador iniiit partfogd* kOzbenjarasa altal, hogy a' lun. m. kir. udv. kamara^ 
valamint a' cs. kir. udv. hadi tanacs' lev^ltaraikban tadyalevdk^p l^ezd 
regi magyar iromanyok kOzfll azok, mik 1560-iial eldbb valdk, a* tarsa* 
sag' e' vegre megbizandd tagjai altal lemasoltathassanak. Dobrentei 6a- 
bor, mini a' r^gi m. nyelveml^kek gyujt^se ^s kiadasaval megbizott rt. 
pedig y kuvetkezd jelent^s^t olvasta fel septemb/ 4d. ez ^vi munkald- 
dasairdl. 



Harmad jelentes 

a' magyar tudiSs tarsasaghos, 
1600-ig jOvtf 9,R^gi magyar nyeiveml^kekrtfi^^ 

Uj gyulemeny ideje iSSTbeli September 5dike ota 1838beli September 3dikf(ig. 

I. 

Csomai orsz^go^ lev^tar. 

Gyongyosy Pal csomai praelatas ^s pr^post nmak , hozzi irt megker6 leve- 
leimre 1837beli martins SOdikan ^s majus 12dikeii kolt valaszai szerint, Csornrfn a* 
lev^lttfrt, ez ngyet igen bnzgon fogadott fentisztelt praelatns ur elAre maga vette 
vizsgdiat ala kdptalana lectordval Pauer Zsigmond kanoookkal. A' mi tehdt igy ta- 
Idltatott, azt mdr el5mbe teve valdk szerencsds kezembe vennem, mid6a oetober 
ISdikdn 1837b. ott njabb keresgel^shez fogtam, mit 19d. 20dikan folytatek az ol- 
vaso kanonok urral, saJDdlva hogy a' prepost nr maga ekkor, hon nem Tolt. 

Mind a' le v^Itdrban fugg6 ezen czimii jegyzet szerint : De stain mrckhi regain 
eolarii^ curae et emtio A'ae venerabiHi praepotUurae Ciomeatit earner edUij hrevii 
relaiiOf aldirra, Csomae 20Ma Jnmi 1813. PoHlfU Oyongyoty, V. Coneemius CsomeK* 
its Leeiorj mind a' Yld. protocollnmban , foh'o 8 taldlt eszrevetelnel , mind pedig 
azon eml^kiratndl fogva, mellyet ker^semre Drinoczy Gyorgy kanonok 's Admimisira- 
tor coHveniualii hozzdm Bndara e' felirattal: Faia arekhi r^gmcolmrit eofwenins 
eiomensis $acri camomci ordims praemomsiraiemti k^sAbben knldeni sziVeskedett , a' 



KILBirCXBIlIK NA6T GYUJLES 1838. 6T 

fenlevS legregibb jegj^dkonyr caak 1530b61 van« kiadas pedig 1535b6l. Sok v4n% 
hinji vete a' levehart, '« igy regi magyar iralomnak itc senuiii nyoroa, noha 1303 
Ota, inidSn Zsigiiiond az 1180 koriil alapAott pr^poatorfgnak hiteles pecsetet adott a* 
koral belnl tiszta magyar yideken, magyar iratok, habar kev^ szrfmmal, hihetfien 
kdhetenek* Kazzai Karicson btftyam y^grendeletenek 1413b., itt se' h^re se' hamva. 
{L. Suedncta MeHc^mm Uungariae ef Tratitihamae Biagrapkia a Siepk. Venpremf, 
VieHMae 1781. Ceniuria altera , parte poster, pag. 198. Ks Tudomdatfos Gyiijt. 1835. 
1835. Vd. kotet SQdik lap,) De axerr, kelhete Karrfcson batyrfmtol Yeszpremi szavai 
szerint a' jjtesiamentuMk a Vener. Conventu S. Michaelit Archangeli de Ciorna anno 
1413 revimm^ tigitlo rohoratum et extradatuMj 'g dgy rfllhat hiteles magyar nyelv- 
maradvdnyul », ha egy^bkent okleveli jellemeit ketsegbe nem lehetne hozni , mid6n 
szerencses veletlens^g elebntatnrf, mik^pen tanuiratul azon masolat, mellyet, ogyan 
a* csornai convent 1398b* ada ki hitelesen a* moriczhidai praemonstratiak birtoka fe- 
^61 az 6ket oda Moricz, kirrflynei udvarbiro 's k^86bb kirdiyi tdrnok dital felajdnlott 
*8 lYd. Bela dltal pedig 1263b. meg;er68itett alapi'tvdny' eredetier6I. (L. Tud. Gyujt. 
1829. //. kotet J 2 — 23i/. lap^ M6ric%kida helys^grSl Gyurikoma GySrgy ertekexete , 
kindl «' mdiolat pan.) 

Jegyzfikonyv nezegetve, legregibb magyar beiraara szemem 1550-nel esett, 
hanem es , caak az akkori iazakos jegyz6nek ket sornyi devaj firkantdsa. Y^gze t. i. 
egy latin MnJUMio* beirdadt ezzel: Datum in feato Bti Mathie Apli Anno dni 1550, 
'a az Apoatoltdl inkabb pincze fele fiitvdn eaze, ntdna ezt Tete: „Borth nem yth az 
Notariua az Nap, merth az kwlthar wr nem adoth^% mi, caak: yth (azaz itt = ivott) 
malt idAbeli kepzeadrt emI/tendA. Kiaomlt mdr, noha: ett = evett mdg divik. Inkdbb 
emleki ratal nezhetA 

1562bAI, 3®n^ balint nap utH yalo 3ombato, kolt zdlog levdlke, mi azerint Dory 
Ambaraa 3olgat>iro, ^z forentot ada ket fel azelewre (azilfire). Taldltak Pauer 
Zaigmond lectorral egjrik jegyz6k6nyybe bele yetett azelet papiroaon* 

1561 bSl yan: Buky Mibdiy ingoinak osazeiraaa: 'a ez convent eI6tti, mert vegen ez 
all: Actum feria ae^ta <pxinia poat featam viaitationia Bte i^ginia Marie, Coram 
Conventu Chornen. 

1564. Hdrom aornyi magyar iraa , egy kiildnben latin nyelva vegrendelkezetben. 

1567. Nagybardti az6M bficauje kilencz bocaaa dltal, a' Illd. azdmajegyzAkonyvbeo. 

1572. aeptemb. 19d. Bodai Sdra, Zoltay latvdn bdzaataraa, caerdjet vallja be a' caor- 
nai conventnek , a' IId« azamu jegyzfikonyvben. *8 im itt , latazik a' kea^bbi , 
dvaortalan bekottetda. 

1578. Haazdr Mdtyda pdpai vicehadnagy kezeaadge Poky Mikloaert Morath agdndl, 
nyolcz azdz forinttal. Toreddk. 

1579. Tatay Mikloa fdldeir61 jegyzea, 4% aorbaii. lid. jegyzAkonyv. 

IMO* Lett ezen vallda dominica die proxima p featam eonceptionia BeattHiime Vlrgi^ 
nil Marie , Frdpoat aram jobbdgym feUU. 

9* 







ft 8 a' MAGYAR TUD. tArSASAG TORTENBTEI. 

156^. In festo S. Nicolai episcopL Tiltas, negy sorban. 

1583. In festo beate Catharine, Oatffy Ora^lya valUaa, lid. gzrfmu jegyz6kdoyvbeD. 

1583. In festo Marci evang. Dory Balaa vallasa. 

1593. Csukn Janos szarfoldi biro , 'a eskutQe Jak Sebostyen ea falubeli tobb poigtf r 
bizonyitvanya , mifele kotest tottek Yarga Petor ea felesege Borbdla asszony, 
az Mdtyas inestorrel az A szolgajokkal* A' lyd.'jegyzdkdnyvben. 

159—? Marczalthfii Gyorgy leyele, faluk neveivel. Az Yd* jeg]rB6kdnyvben. 

Kikereave talaltam volt mar az 1561. 1564. 1567. 1572. 157& 1583. (D.B. 
yallasaj 's 1 593belieket. Lemdsoltam pedig az 1552 es 1561belit BAagam, le a' tobbit 
hasonbetdkkel Pauer Zsigmond lector, 'a megkiilde ezeit Szeredi Kovaca Janoa uro- 
dalmi ugyved es tablabiro 1837b. deeember ls6jen kolt levele mellett, minekotana, 
mint e' hiteles helynek egyszersmind jegyz6je, mindeniket eredetievel oaszeolvaata 
'a a' megegyezest pecsetevel is bi^onyitotta^ 

A* XVnd. sza'zevbSl 

ley6k, k'ezd6dnek a' Yld. szdmu jegyzdkonyvben , mellyek kozol ezeket azemeleaa 
ki, mutatvanyul: 

Taniik vallomasai, 1657. 1659. 1664. 1666. 1668. evekbfiU 

1667b6I van grof N^dasdy Ferencz orsziigbirdj^ak per-egyezese Booia FerenczczeL 

Sarv^ratt, 's januarius 5d. bevallva itt a' convent eldtt. 
1568. Hatarjards, vagy Yeres Balas 1565b, kitetele azerint ,,hatarth iartb leveP' (liter 

rae reambnlatoriae) Tamdsi es Bogyoazlo, mint Sopron varmegyei Babakozi 

fels6 jdrasbeli helysegek koxott. 
1669. Szakonyi Janos veszpremi prepost levele Szent Tamasy nevu akkori csornai pre- 

posthoz i% erdeiyi pasp^khez. 

A' VIH. sziimn jegyz6k6nyv 1669tAl 1681-ig foly, 's itt is magyar beirds, 
elegyesen taldltatik a' latinnal. 

Most, a' XXYIId. jegy«6k6nyv iratik; 

« 

E' csornai prepostsdgot mint foldes orasdgot illetA kulon leveltarbol k6z$ltetett 
velem egy 1247beli iktatasi tuddsftmanynak 2^ latin aora mdsolatban , a' benne Uv6 
kSru da iegenjiefa (khorjs , Jegenie fa) magyar szayakdrt. 

IL 

■ . . . . ' • 

Also Szelestei Szelestey liemzQta^g Uvdltdnu 

^'4 IMjf^Iul^ny Vaa vdtaiegye aaoBibatlielyi jdrdaabeli belyadgbw, tiaiteh 
aty^ laUti^ Szelestey Sdndor tiUil|ibir4 ur, kemdm 'a bardtmi koaW v^lem 1837. 
octdber 24i|^emzetsegdnek ndia lev6 levelei^ A' oz^aMorjiagyaek asorM legrdgibb 






KUJBNCSBDIlk NAGY GYUliES 1838. 69" 

esdc koaott i2a5bil lid. Endre kirilj adonidnylevele » mellyet 1271b. lid. btvan erd- 
s/te meg. — 1221b51 vaa: Metales possesttioQis Ur^j UjfaliL Eredetieben. — 1257bdl 
van: Divisiouales hominum de genere Jak circa eadem bona. Kezdete: Xos Capitulum 
eeclewie Sti Michaelia de Castroferreo .... 1270bdl Moysis palatini adjudicatoriae 
inter faaiiliani Ivdnka et Cbepan ratione terrae .... ts 1500zig 85 darab talaltatik 
itten kuinuly niagyar Djelven azonban caak ax adonuiny, osztaly, 's batdrlevelekben 
elefardulDi szokott belynevek. 

1529b6I v^Itnk lenni a' fegr^gibb magyart, azonban kesAbbi osszevet^s azt 1559-re t^ 
tete. y|8zelestey Berndltne Ruzsint asszony es Szalay Benedekne Adviga asz- 
azony 's bozza tartozdik' inenedeke* Fehette: Martinug literatos de Thaap. 
Kivalasztam, tobb koziil^e' kovefkezokct; nyelvre 's tiszti kelesukre nezve. 

1564. Szelestey Gyorgy valija, Olbey Agoston Yas varmegyei f6szolgabir6 's tobbek 
el6tt, bogy egy pert y^maga kelczigen visel/' 

1564. Zenth Katalyn azzon nap wtaa valo vasarnap. Fogott eraberek itelete, Szeles- 
tey Gyorgy felperes es Rusinta asszony kozott. 

1570. Dersenyi Rusinta, Szelestey Bernard ozvegyenek hagyakozata. 

1571. Szelestey Ferencz es Gyorgy kozotti vegezes, Yas varmegye alispanya, jegy- 
zoje es alszolgabiraja el6tt« 

1575. Szelestey Gyorgy es Hegediis Balas kozott vegezes, Kis 6lb6n. 

1593. MarczaltoTy Gyorgy Moson varmegyei alispannak levele, Szelestey Adamhoz* 

Nem leven magamnak id6m ezeket mindjart helyben lemasolnom, velem adta 
fentisztelt bardtom mind a' hetnek eredetiet Recsbe 's ott Tevd mdssnkat keresemre 
Jdszay Pdl levelezA tag, 1837b. novemberben. 

Eszembe forga ill megint, bogy kulon regi csalddoknal h^jdanibb magyar iral- 
makat, meg pedig nyelvdnk tiszti divdsara, hazi elet festesere nezve sokkal ^rdeke- 
atbbeket taldlhatnank, minfsem kdplalan 'a koavent leveltardban, mert a' magyar 
nyelvnek torveoyi eljarasokba vetelet a* vilagi rend maga kozott kezde, folytatd, 's 
ennek onfanultsagi szelleme, melly 6t, az irashoz elebb kellett pap segedelnie aldl 
kiveve , jelent meg vele a' kdptalan es konvent el6tt , es ez kivand majd , bogy a* 
P^P) ^gyhiizi magyar irdsektol roegvaiva, ugy nevezeit vilagi targyakat is magyanil 
fogadjon el, vagy magyajrdl kezdegessen feltenni. A' tanitvdnyok' utodai, mestereik 
utodain, kitevenek. Mierti Egyik szelleme, helytt dllaa: mdsike, fejtA mozgalom. 

m. 

l^bad kir. Soproi^ nemen vdroiiUiak levelttira. 

Octdber 24d. 1837. jelentem meg az epen egyOttvolt iiemes vdrosi laiMkn iil^se 
eI5tt, fcol Vdgby Ferenoz polgdrmester urban a' magyar akadeiiita egyik ^xgato tag- 
jdt 's alaptfikei gyarapitojdt tiszteldm. EKaddaomra salves oromeat nyittatek-^meg a' 



70 



A* MAGYAR TUD. TARSASAG TORTENBTEI. 



leriltitf 'b a' benne, mik^nt bamar latdm, tokeletesen jirtan leTeltrfrnok SchnlCx Pal 
ur, mindenre konDyuseggel igazita, ez napon 's octob. 25., 26. es 27d. 

Legregibb latin okleveliil mutatd itten 1152b£l Hid. Istrinet, ki azzal Fore99- 
nak szabadsagot *8 ket retet negy malmot ajrfndekoza. Kiadta mrfr Scbwartner, I. 
Introdactio in rem diploniaticam aevi intermedii, praecipae Hnngaricam. Editio se- 
cunda, auctior et emendatior. Radae, MDCCCIL pag. 337* ,,Ex antograpbo, mon^^ 
quod ipsemet aliquando vidi, anonyrous/^ Tehat csak egjszern mtfsolatrol. Uttfna Per* 
ger is /gy. L. Bevezetes a' diplomatikaba Illd. resz , 220d. kp. 

A' niai: Farkcu ^ ebben 1dm Forcot^ a' mai kapu^ kapuDAr pedig eopm$j ad 
arcem cofuu. — 1199b61 van: Laurentius comes r^szere, Sopron vdrmegyeben kapoCt 
joszdgra Imre kiraly' ajandoklevele , az^rt ,,quod cum in Maroraorisio tempore vena* 
tionis Tenatum ivissemus, noster equos velociter cursitans subtns nos cecidisset, et 
noster pes altius in ascensorio retineri contigisset, ipse Laurentius comes solus su* 
perveniens a morte tali turpissiraa et amarissima invocato Dei auxilio nos liberavit et 
per equnm enndem tarn male fuii mntilatus^ quod mji$$e amisstonem manus alterius 
est perpessus. (Lathatni, Fejernel, Codex diplom. Tom* lid. 1829. pag. 346 — 348). Ki- 
rdlyi vaddszat tehat akkor maramarosi medvezet is, kirrflyt vedett egyik kar elyesst^ 
seert pedig fejedelmiesen joszag'^). A' mai: feriSj fertoto, ndvamok, SoproUj Rakas^ 
Cryor, ebben: ferteUf ferieutu, Udvornocii, Suprun^ yillo Racus, Ygrino Geurienii. 
Melly magyar szavakat csak annak eszbe villantdsdert eml/tek meg, bogy bdr: !• Illy 
latin okleveleinkbfil minden magyar csaltfdnev, helyn^v, kifejezet, szazevr61 szdzevre 
iibecse sorba szedetten allitatnek ussze, nyelvtaai kifejtesekkel ; 2. Mntattatn^k 
meg, mikent latszik a' dedk oklevelekben talaltato ^tiJi^artnntffokboI (minoert ezen 
1199belit is kiemelem), a' magyar nyelvnek papsdg kozott is dtaljanosabb divata, 
mert , ez a' kirdiyi cancellariaban , 's a' yildgiaknal meg hivatalosan kozebb fenfor- 
gdsdt is'^rezteti. 

Nemetnl van tovdbba legelsA 1390b41, sziromon , illy kdsAbbi redjegyzessel : 
Testimoniales senatus soproniensis super fassione fundationali per civem suum juratum 
Petrum Ofner ratione 5 libraruni denariorum viennensium pro perpetua missa in tern* 
plo &• M. y. Sopronii celebranda legatarum coram se facta. Fugg6 pecsete is a' vir 
rosnak, zold viasszal, el^g ^psegben tartva* Jjodnla XLIX. ei Z. Z. Foic. I. 

Mdsod nemet irat, 1392b61: Fundatio Zent enderl Yischer civis soproniensis 
ejusdem consortis Dorothee ratione 5 librar. denarion yiennensium pro altari in coe« 



'') A' Fejem^l, Codex Diplom. Tom. II. 1820. p. 81, 4U6 ajandoklerelke is, melljel Ildik 
Istyin, Korugnak ragy Korotnak, fUio Bod eomitiOy as^rt ad4 Illos foidet Nyitraban: 
„qwKl se ab yngyibus yrsi liberarerit^^ ssembeotlo k^pe aaoa ker fierfiat hiboros mu- 
latsaganak. 'S kir41y is, latssik, mindenfde mebt aa orssagban, affeUkre. Kabiae ti 
kfj nest Tolt annyi mint au^^ 's ciyilisilt idftdlt^ scm. 



ULENCZBDK NAGY G YULES 1838. 71 

meterio S. Michaelii existente legatonim. Ladula XLIX. ei Z. Z. Fate. 1. Sziromon. 
Pecs^te ^p. 

A' Yi(ros' fenlev6 jegyzfikonyve kezdetik 1394hen nemetul, azon evben tehat 
meilTben Kassa^ dei^knl^Nagyszonibat^ n^inetnl; minek osszeutes^n^I hrfrom ^gzrey^tel 
azannazbatik. a) Kiralyi parancsnak kelle menni a' kir. vi^rosokhoz ekkor Ztigmond- 
tol, a' vrfrosokat ^pen rendezett kirrflytol, jegyzSkonyvek vitelere; h) Mikent a' yen* 
deges varosok nemetul* deakul inditgatak meg jegjzdkoDyviiket, ligy a' magyarabb 
vag7 ^pen csak magyar lakosuak magyarul-deiikul irogatiinak. u ez hihet6 a* ki- 
viQtsrfgog niez6varo8okr61 is , mit Sajoszentpetemek 1403b61 el^akadott magyar hatd- 
rozata matatna* ex) Kovetkezetesen a' ydrmegyeknek is akkori kirdlyi rendelmenyn^ 
fogya kelle megkezdeni jegyzAkonyyeiket. Mert , azon ellenyet^st : miert kapjuk eze- 
keit leginkdbb csak 1570 korali kezdettel, e* felelet teszi ingovd, bogy vdrmegy^k 
tisztei, uldseikkor, yagy egyegy ydrban vagy mez6yi(rosban szdildsolanak , bol zaros 
leyeltaitik meg nem yolt: jegyz6ik pedig magokkal borddk protocoUumaikat es /gy 
azok el elyesz^nek epen dgy, mikent a* magyarabb ydrosoke hdbordkban, mellyek 
mindig leginkdbb ezeket erek* Itt ott pedig egyeb rongdiat is csapott ele , a' bogy 
Sopron yaroshaza is eI6szdr 1300 folytdban ^ge !e, masodszor 1676b. 's mindenszer 
9l leyeltar, mdsntt meg dpen illyen ^gelem mindent hamuya* ton, yagy gondtalan* 
sdg hdnya szellel. 

Sopronnak fenemHtett jegyzAkonyye m^g a' XYld. szdz^yben sem yeyegete 
magaba akkent magyar beirogatdst mikdpen Kassa ds Nagyszombat^ caupdn nenietnl 
folya Soprone egeszen 1590-ig, ezen innen kezde latinnal lenni elegy. Ellenben sieif 
bevezetese magyar, targyai a* melly nyelyen beadatnak, a' jelen yolt tandcsbeliek 
pedig magyanil irjak aid, es — a' polgdrrd feWdtel okleyele 1836 ota nemzeti nyel- 
yen nyomatott pelddnyban adatik ki. 

Sopron yarmegyenek nemessegetSl kernldnek bd ide a* magyar irdsok, mely- 
lyekre azt itt is a' XYld. szdzeynek iskoldbbisrfga yezete. Nem regibb azonban az 
els6 1552nel , Kisfalndy Benedekt61 Kisfaludrdl Sopron ydrmegyenek Rdbakozi fela/(- 
jardsdbdl. Ezen evben yala Temesydr bosi yddelme a' torok ellen Lossonczi Istydn 
dltal, ez koszoniza Dobd Istydnt az egri nie felotdseyel, 's az ekkori 3d. torydny- 
czikk parancsolvdn szemelyes nemesi felkelest, Sopronert ,,annak Jo^agabol az k^- 
raiy badaba^^ e' Kisfaludy Bencze ment lo vagal, nem, ndmet polgar. Irja tebat a^ 
katonasabb szelletu Kisfalndy a' vdrosnak, bogy szerz6desak szerint „kylgye meg az 
thewbytbys az penznek en Az bath kopyath, mert Aczyg nem Indolbath myg az pez 
nam lezen/^ 7. die Augosti. 

1563. Sopron yarmegye leyele Sopron ydrosdboz. (Yninersitas NobiliQ Comitt Sopro- 
nien , Datum in sede nra Judria Wyker feria secunda post feftu Georgj.) Mikor 
igy mdr a' vannegye maga magyanil ira, nem csak 1552 es 1562 kozott kele 
tobbfele magyar iras a' nemesseg dltal, hanem 1552 eI6tt is, csak bogy a' re- 
gibbeket Sopron ydrosa akkori jegyz6je nem teyd el , taldn csekelyebb erde- 
kok miatt. 



72 a' MAGYAR TUD. TAHSASAG TORTEnETEI. 

1563. novemb. 9d. Hegykdi Mykniych Mark meghivoja, leanya ineiiekex6jere , SoproD 

rarosdhoz. Datum in Hegykw (Sopron vanuegye Kaban kivuli felg6 jariisaba», 

fertdtava partjiin). 
1568. Enyingi Torok Ferencz HuDyad vannegyei orokos £Sispan , ea Dunaii ioB^iii 

fdkapitrfny Sopron varqslChoz, Paparol. 
1573. Enyingi Torok Ferencz ozvegye Gutthi Orszdg Borbala, Sopron vilrosahoz, 

Fdpa variibo]. 
157G. april. 4d. DrykGabor levele Sopron varosa polgarmeslerehez bir^jahoz es egesz 

Tanacsahoz, Also Lindvarol, Szalaban. 

1576. jolios 7d. Yaruiegye gyulesere hivo. Yolcseji Ballot Sopron varmegyei szplga- 
biro , Sopron varosa tanacs uraihoz. Illyeu hasoulokep* regibbe/t u ment a* stl 
Atir. vdroihoz. 

1577. Tengeldi Bornemisza J^nos, leanya menyegyz6jere hija Sopron varosa polgar- 
- mesteret ^s birajat. Kanisdn. 

1578. Osthffy Jakab Sopron virroegyei alispan , taborba kelesre hija Sopron varosat 
Lakompakrol. 

1581. Bapst de Zych levele Sopron varosabox SzoiubatheIyr61. 

1582. Doczy Sknon (Sopron vni. szolgabiro) Ujkeren tartando vmegye szekere liija 
Sopron varosa },pogar mesteret.^' 

1582. Junius 23d. Devecseri Choron Janos Sopron vmegyei fSispdn „ottwen gialogott^^ 

kivan y,az Tyztelendeo Soprony waroszatol.^' Kaboldi varaboL 
1582. octob. 28d. Kalniar Janos , moatoha leanyat „Koroknay«Margith a^^ont eoreok 

felesegwll^^ adja 's annak lakodalmara hija Gernigh Janost Sopron varosa f5- 

birajat. 
1584. Olasz Kristof levele Hernat Janoshoz, NyeTcr6l. 
J 585. januar. 19d. Rechey Istvannak meg Hagioth eozvegie Hyrnik Brigida, fia ine- 

niegfzeie-re hija Sopron varosat , Galoshsizi kastelyaban. 
15tSi. (^ kalendariom szerint sovember 28d* Megyery Inire Sopron vmegye alispan , 

Sopron virostfhoz. Pestis miatt elhalasztando penre nezve. 

1587. aprilis' ltd. Szerdahelyi Deorssffy Ferencz bdro, Sopron polgarmesterenek «« 

birdjrfnak. Lakompakr6I. Penz dolgriban. 
1582. aug. 15d. Yalf Andres, Stanner Jdnos wcamnak Sopronba, KeresztdrroL 

1589. Artner Sebald folyaraoddsa Sopron vdrostfhoz tanuldsiiban penzzel feisegiteto- 
seiTe , Ig^obol. 

1590. januarius' 12d. Yerantius Faustus, Sopron varosahoz. B^csbAl. Yranehich F««- 
stusnak I-s6 Rudolf taniicsosanak 's titkartfnak e' levele , tiszti ngybeli. 

1590. november' 3d. Szerdahelyi Dersffy Ferencz levele Sopron vdrosdhoz, Czinfal- 
varol. 

1591. Pathy Gergely, Zottel Jcinoshoz, Sopron' jpolgarmestertfhez. Katona hopenz meg- 
kuldeset surgeti. 



f 



KILBNCZEDIC NAGY GYULES, 1838. 73 

1592. Nehay wytesleo Ostffy ThamiiBiie , Chwtor Kata, Sopron ytirosahoz. Asszony- 
falvarol. Elszakdott nhjit Petert, adU^k Tissza. 

1593. Marothi Mihrfly gerendel fat k^r Sopron' \iro^t6l. Logon. 

1503. Kiildy Peter, Sopron' Tf(rosrfhoz, bogy a' trfborba, kenyeret katonat kuldjon. 
StirvtfroL 

1594. Tompa Laszlo, ndvarnok '■ Yinodolj Mihrfl rakoai tlszttarto, Sopron' polgrfr- 
nester^bez. 

K95. Kaldy P^ter , Nagjr Tamibboz , Sopron' varosa polgitmiesteriihez. Gydrrarrol. 

1596. Szalay Gdbor, Sopron* vmegyei viceispan Sopron' viirosrft fustonkent ejjel nap- 
pal B^rbe gynlni azol/tja feL 

1598. Daszti Prfl szolgabiro , lei^nya menyegzfijere bija Sopron' y^pogar mester^t es 
az egesz aopronj^ tanacb vrakat/* Daaztifalaban* 

Xemet eg latin levelezctek kozul, mellyek csomoiban ez eleadott inagyarok 
tallUtatnak nebrfnyat igy jegyzek ki ; a' XYId. gzibcevbSl : 

1524* Stepban Amade kuiiigL Mt Hauptinan 5w bungerUcb Altenburg* Sopron' varo- 

sAoz. 
1543. Tbomas Nadasdy, Generalig Capitaneos — FrancUcoa do Battb^an ex arce 

Wywar. — Senney Franciscus Praefectug Cagtri Kapu. Sopron' vdrosaboz. 
1544* Kyfgeryenjf Paulog dicator Ceinitatus Sopronieng* a' vdrogboz. 
1551* Franciscus ab Wylak epiLs Jaurinengig S. Regiae Maiegt. Locuinteneng Pogony. 

Ricbter Burgermeigter und Rat der Stat Preggburg, Sopron varogdboz. 
166S. Yrgula Kanygay CoinitU Tbomae de Nadagd Palatini relicta, ex Sdrvar, 21nia 

\ovembr. 
1573, Tboinag Cbernel de Cgernelbaza Protonotariug. 
1591. Fenemlitett Szerdabelyi Derggflfy Ferencz nemet levelben kert a' varogtol teg* 

lat, 'g ugyan az, ngy, 1594b. (it 
1598. Georgiug Cornea de Zrynio, In cagtello nogtro Yep. 

A' XYHd. gzi(zeTb£l 

ntfr, vagy tobb magyar irat van fentartva, vagy e' gzazevben mtCr dtaljaban tobb 
ment ide magyaral, 'g latgzik ezekb^l, bogy e' nemet varog ig, a' nemeggegnek red- 
hatdaa dltal mind inkdbb megmagyarogodott. Tobbek kozott , menyegzAre hitta meg 
magyardl Sopron vdroaa't 1637b. Oraika Cbetuetey. relicta vidua quond. Genr Dominj 
Ladia Joo; 1624b. Pogan Sigmond; 1624b. nemzeteg eg witezle Wiczaj Sandor wram 
megbbagiotb ozwegye Hagymagj Orgik ; Nemzeteg Nemeg ^g nitezlo Danotzi Bako Far- 
kag Uramnak megbagyot eozvegye Palfi Anna ; 1628b. Keregztelegre bitta meg Ale* 
xander Senyey; 1629b. leanya menyegzAj^re tekinteteg Nagbog Battbyani Ferencz 
Sopron varmegie feo Igpannianak ozvegye Eua Poppel aLobkovicz; 1635b. Paztbory 
Gergel; 1636b. Joanneg Muraj; 1647b. Kygfaludy Pal ara ozvegye Bako Kata; Joan- 
neg Szelegtey; Comes F. de Nadaad; 1652b. Daniel Egterbf(zi; 1678b. nebai tekent e^ 

H. T. T. EVX. rv. 1. 10 



74 a' MAGYAR TUB, TAHSA8AG* TORTjfeNETEI. 

Xgog Kis Sennyey Alberth Uram megh hagjott Eosvedgye Amade Eva stb. Kolondsebb 
figyelmet geijeszt a' varosnak Esterhdsy herczegtSl Eaterhiizy grofoktol urszekre, 
fenyit68zekre 1685^1 G87, 1697b* magyardl meghiTrfsai KUmartoobol, Fraknorol, 
Xagymartonbol : ig grof Draakovich Miklostol 1686b. SarT^rrol. — 1683b* jam us 25* 
dikerAI van Tokoly Imre levele, melly a' v^rost, hozza ^ilasra szolitrf fel, 'a 1683b. 
auguatas' 26d. ugyan Tdkolyt6l, ex castria ad Kiralyfalva positia. 

Ezeket is azonban, csak nagyjtfban 'a mellesleg emlitem, mivel a' tekinteten 
Tarsasrfg csak 1600zig folyhato bAvebb kereaetre bocsata el, nehrfnyat tehdt a' XVII. 
szibc^vbSl csak azert szedek itten ia ki, mert, a' nyeivnek vdltozatos meneteletet nut- 
tatjak I a* XYId. azazevbeliekre ayelvtaai felvilagitdst nyujtanak. Csak oldalvast ve* 
tern ide azt is, bogy lam ekkor a' nemzeti nyelvvel hivatalosan elhet^s miodea vita 
nelkiil folyhatott, bogy azt, keserd hisztoriankbol kifejl6 okok ezen XYIId. szazev- 
nek vege fele lapitatak el a' dedk nyelvveL 

Lemdsolek en itt a' XXXYI. es XXXYIId. azam alatti csomoban benyigtotlt 
47 darab koziil hdrmat magam; leiurfsolt, Yaghy Ferencz polgdrmester 's m. acade- 
miai igazgato tag ur elintezese szerint a' nenies varosi tannics hatiirozatabol hetet Ertl 
Xep. Janos f6jegyz6, huszonkilenczet Schulz Pal varosi leveltaros, massat vevek a' 
tobbinek vdrosi leirok , eredetievel pedig kiilon kulon a' mdsolatot osszeolvasa 's to* 
keletes megegyezeset bizony^ta vagy a' inostan tisztelt f6jegyz6 , vagy a* leveltaroa. 
igy kaptam majd, mindnyajat 1837b. november ISdikan kolt ns varosi hivatalos level 
mellett, oily hazafiiii kifejezessel , bogy e* csomokat a' tekintetes Tdrsasagnak, ke<t* 
veskedesiil mutassani be. 

lY. 
Sopron vtfnnegye leviiltdnu 

Bele vezetett Marton Oyorgy mdsod alispdn ur , ^s jegyezgettem benne October 
2M. 26d. delest, 27diken egesz napon. Igen bozgd aegedelmet ^reztette velem itten 
Kis Tatai Tatay Janos lovoi plebanus ^s e' nemes vmegye tdblabirdja. 

Legregibb dedk oklevelet 1236b61 mutatott Taiaber Istvdn ekkori l^jstroroozo- 
e' kezdettel: Nos Jala judex carie dni regis, ... a' masodik 1281 b6l van* Leghajda* 
nibb magyar pedig 1579b61 a' jegyzdkonyrek els6 koteteben igy: die 22. Novembria^ 
Cz^rakon az warmegjenak g^ wiese liwen walo wegezes. 

Hanem a'kijegyzett egyeb magyar iratok czimaoral ea mindaegdket, akkaor 
fogom mi^d csak eleterjeszteni , midSn a' megigert misolatokat mir vehettem. 

Y. 

Gynia vagy Karolyfejervaratt a' kflptalani leveltdrban ea a' grof Batthyani konyv- 

tarban lev6k. 

Masod jelentesemben emlttem, mikent iparkodik itten mdsolatok njerMa 
Baczy Emil kiiioiiok 's levelez6 tag, most pedig az onnan, kezemhez lSS8b. aogoit 
21d. erkezettek czimeit, k6vetkez6en adom be: 



KJUBBiCZEDVL SAGY GYVhia ^ 1838. 75 

1£61. Telegdi Miklos fdelkez^M Telegdi Mihilj ellm vitt hataliiiaskoiUm p«rben , 

mellyet fogott mraim (viUasztott kosbin(k) iteltek el. 
1565. Chyak Mihrfl canceller levele. Kiknf ninet meg. Monorrfa. 
iJIS6w S^dor, moldvai vqda^ Ittvele, Konus Mikldalios Erdeiybe, Jdazvuarrdl. 
1570* Zrini Gyorgy grof levele Magochy Gtftptfrhos, Csdktornydrol. 

1571. Fejedelmi parancsra tortent megintdsrfil vagy kiadlasrol tadositmany Batori 1st- 
vdn fejedelemhez , kozeplaki Kemdny Kristof eg Szastori Kovacfi LdszIetoU 

1572. Chyaky Jdnos levele. Kihezf tdna meg. Kot Feyervarat. 

1573. Bekesi Gdspdr levele. Kikexf ninei meg, Fogarasbdl. 

1573. Kapolnai Bornemisza Boldisdr ;,Cbyazar ew Felsegenek eiek fogoya'* fogadiisa, 

bogy Bardoczy Janosnak a' csdszdrtol menedeket sserez. 
1576. Somlyai B^hori Kristof levele, Konatantiodpolyba, kovetehez. Szeken. 
1578. Ugyan aze, nunt fejedeleoMi* Kiiezf nines meg. 
1580. Warkoch Mikloa (de Nopasych) levele ugy Utszik, a' vdradi kdptalaahoz. Sze- 

kelyhidi varbol. 

1580. Mehemmet Dragomaiy* levele Konstantinapolybol. Kihezt mnet meg. 

1581. Somlyai Batori Sigmond^, Gyula fej^rvdrrol, Gyulafejdrv^ vdresi tandcsahoz. 
Gondoakodek a' torok kovet' beszalldsolasdrol. 

2583. btvan, lengyel kirdly, Erdely taaiiczosaihoz. Krakko' kirdlyi vcirabol. 

1583. Torvenyes ineginte8r6l tudositrnday. Beadva Sigmond erddyi fejedeleiiuiek. 
Beldy Andras Espanlaky , Buzas Gergelj Elekessy dItaL 

1584. Gerendi Peter, eladja Egerbegyen malombeli reszet 36 fton 25 denaroa 's hat 
talkon. 

1585. 1st van kirdly levele, Krakko kirdyi varabol. Kikexf tdna meg. 

1587. M* Ch. levele, GyulafejervdrroK Kihext nina meg. 

1588. Kowachoczy Farkas^ B. Zsigmond fejedeleiu cancelldra, joszdgai tisztenek n& 
Nyary Mdtyasnak utas/tm^nyt ad , mikent vigye gazddlkodasdt. 

1588. Cosma Horvath Pettijthjeuith levele, Egeresr&l. KiAezf nines meg. 

1589. Sigmond fejedelem, Gyulafejdrvarrdl , dgy likszik, hdzi ciszQ'<ihez. 
1592. Bocskai Istvin Ydrad vdraboL KiAez / nines meg. 

1592. Sigmond fejedelem, Gyolafejervarrol. KiAez ^ nines meg. 

1593. Meldvai Karman Aga megismerv^nye* arrdl , bogy Kerekes BaUstdl mint ados- 
s^l minemn hdzi botort, dtaljdban ingo marhdt vett kezdhez, hiroi elite les 
Qtan. Gyulafejervaratt* 

1594^ Keresztory Kristof tudositdsa Sigmond fejedelemhez, Szent-Benedekrdl. 

1594. 6vdri Istvan , erd^lyi fejedelmi kovet tuddsitdsa Konstantindpolybdl , dgy lat- 
szik Sigmond fejedelem cancellardliez. 

1595. Bodog Jdnos levele, talan ugyan ahhoz, megint onnan* ^ 
1595. Falffy Miklds levele, Sigmond fejedelemhez. Yereskdrdl. 

159 — Ladmoczi Horvdt Jdnos, somlyai udvarbiro vdlasza* Kikexf fiines meg. Talan 

a* fejedelem fSudvarmesterehez (cancelldrdbozf) mert az „azzon es felseget*^ a' 

10 * 



76 a' MAGYAR TDD. tArSAsAg* TORTENBTBI. 

fcjedeleiiin6t, igen is kesMO Yifaja Somly^ra, elfogadni azsal a' mi Tan, u. m* 
35 vagni valo teh^n, 24 borju, 81 btfnby, 653 tynky ISTkappan, 117 lad, 
122 roalacz , 5200 tyakmony , 25 pint vaj. 
1599. Mihaly vajda alcal, az eleibe, Gjulafejenrdratt volt onmtg gynl^^bAl terjeastett 
torr^nyczikkek megerAi/tv^nye* Tiredek. 

iLy n^lkul van agy nvia tored^k , e' kasdettel : Yegexetre Gergel Pap es Mi- 
hal Deak monddk stb. 

Mind ezt pedig az iQtalam beadott XXXVIUd. csomo hd mrfsolatokban mn- 
tatja, Erd^lyi Jdnoa kaptalani reqaizitor altal, mikent biztozitva vagyok, a' Bk aka- 
demia Igazgatozrfg^tol rendelt koltseggeL 

Szabadjon vegeznem e' jelent^semet azon eszrevetellel , bogy e' 4 belyr61 mkr 
megkapott iratok, nyelverdekkel megint sokkal telv^k. 1^ az ezutdni magyar tortd* 
netiroi dszt , magokboz fogjdk inteni bennnk lev6 oUyan nagyobb '■ kisebb nyonok- 
kal , mellyekbAl e* nemzet belsd ^letenek kivebet6k rajzaL 

Bndan , aeptMiber 4d. 1838. 

DoirefUei Oabmr m. L 
aunt ,,R. ■!• ayelvemMk uerketito.^' 



£z alkalommal mutatta be az emlitett tag a' nyelvr^gis^gesek gyuj- 
tem^ny^nek, az 6 gondjai alatt k^szOlt eh6 kOtet^t is, jeleniv^a egy- 
szersmind, hogy a Udikbdl 47 's M, a Uldikbdl 20 iv all ki^zeiL Az 
ezekbe m^g felveendd r^gi leveleh megvalasztasa a* szerkesztdre bizatott; 
az elstfnek pedig azonnali kiadatasa rendeltetett. Czime: 

jjRegi magyar nyehemlekelL IdAkor : A' magyar kereszty^nedes' elejet6l min- 
den, a' mi 1550-ig eredeCieben elekerdh Mdr 1550-t61 1575-ig n^mi vdlogatdssal csak 
a'nyelv* hivatalos eletet, zajatzdgait, belyesirdsdt, elavolt szavait , szerkezeC^t mnta* 
tok, mellyekkel bistoiiai felvildg^tds j, magyar bdzi elet, szokds' kifejiese is jar. 1575 
— IMO-ig ugyan ezen tdrgyoak, meg nagyobb megviOasztdssaL Kiadta a* magyar tu- 
ddi tinaidg. Dobrentei Gabor mint 8zerkeszt6' feliigyelese alatt. Ebo koiei. L TemetAi 
benJd. A kSnyorgA. 11. 6 iestameniomi nehdny konyv. Badan , a' m. kir. egyetem' 
nyomfatdsa. 1838. 124. Oszvesen 493 lap, 8 basonmdssal, finom veHnen, kem^ny tdbl* 
papiroa boritdkban 7 ft, vaszonnal bor/tva 7 ft. 10 kr. p. 

— Eltfterjesztety^n 9,\ pdlyamunidh* tlgye, a* tarsasag , mind a* 
tOnr^ny-y mind a* term^zettudomanyiakra n^zve — ez uttfbbiakrdl a* 



UUSNCZBDOL NA6Y GYULES, 1838. 77 



harom biraltf' szdbeli eltfadasanak kihallgatasa ut^ is — a* kis gyiil^ 
sek' jayaslatdban *) nyngodott meg. Felbontatvin ennek kOvetkez^s^ben 
a* koszordzandtf munkak* jelmondatos levelei, kitiint, hogy az 1. szama 
tOrv^nytudom^yinak , illy jelig^vel: Friendship and virtue stb, szer- 
zdje Koiioeici Kdroly , Pozsony varmegye* tablabiraja ; a* term^szetta- 
domanyi 3 szdmu^ V^^^%9 melly a* magyarorszagi szikes vid^kek* leira- 
sat foglalja magdban, D. Balogh Jozsef^ Kis-Kunsag* rendes orvosa. 

A' dramai Jutalomra ^rkezett v igjdt^kokrdl **) sept 6. olvastatoti 
fel a' birald kfildOtts^g' helybeli tagjainak Oszvesitett, 's KOlcsey Ferencz- 
nek , mint vid^ki tagnak kiilOn adott v^lem^nye ; mik szerint a* tizen- 
nyolcz pilyamd kOzt egy : A* taUiny czimii n^mi figyelemre, Ot igen pa- 
r&nyi, dzenkettd pedig ^pen semmi tekintetre m^ltdnak nem taUitatysm , 
ez uttal jntalom , es nyomtatas eimaradt ; a' tObbi kOzt legjobbnak dics^ 
retes megemlit^ rendeltetv^n. 

Ezen kedvetlen eredm^ny t a* lirsasag egyenesen a* dramai jntalom* 
altalanos becshez kapcsoltatasanak, 's ez^rt bizonytalan kiadatasinak tn- 
lajdonitv&n, jOvenddre oily hatdrozatot hozott, mi szerint , valamint a* 
tObbi tarsas&gi jutalmak , ugy ez is , a tobbiek kozott legjobb munkdnmk 
mindig kijdrjonj lireven ha koztokegy sem talaltatn^k, melly bdrmi te- 
kintetben leghisebb figyelmet is ^rdemelne. 

Yalamennyi fenmaradt jelig^s leyelek, szokas szerint egy kfllOn 
kiildOtts^g (gr. Dessewffy J. y Dobrentei , Szilasy) altal az eldteremben 
bontatlannl el^gettettek. 

— Uj jutalmak* kitftz^s^ben a' tortSnettudmmdnyi 4» matke$i$i 

osztalyokat ^rv^n a* sor ; az iltalok ajdnlott k^rd^ek kOzul a* tarsasag a 

kOvetkezdket fogadta el: 

i. Tdrt^nettndomlSnyi : 

Fejtess^k meg oklevelek '• egy^b rtf gi eiiil^kekb61 : honnaii vecte l^gyen erode 
tit hazdnk* r^gi v^zerkezete , koronk^nt miUy TidtoziUokon meat az keresztul , mik 
hanyatlaaa" okai, eg melly hat^bsal volt e' kOlon fokain, honunk* koz igazgatlkdra, vim 
delmere , 'a dltaltf ban alkotmdnyunk' kifojlosiSro t 



*) L. felebb az 57. 58^. lapokon. 
*) L. felebb az 58-d* lapon« 



78 A^ SCAGYAR TUD. TARSA8AG TORTENKTEI. 

2. Mathedsi : 

A' gorbek' megbatarozrfsllbaB jelenleg a' gdrbe* niiideskort bowna w ^nol&i* 
nek (tangentes) szoge iji v^tetnek eleoiekuL Mellyek ithAt etexk neaiet szerint az elfl6 
68 masod rendu gorbekl Yitessenek ezek a'Ual oszrendesekre (coordinatae) 3 's adassa- 
nak eld fSbb tukjdonsigaik. 

Bekiild^s* hatarnapjaul 1840 mart 25. allapitatott meg. 
Az 1839-ben ^rkezendd szomorujat^kok* megvizsgalasaval Fay ^s 
Schedius tiszt, Bajza ^ Cznczor is Yorosmarty r. tagok bizattak meg. 

— A* kis gyfili^sek* javaslatara a* kOvetk^zd k^ziratok ajanltattak 
nyomtatas y^gett az igazgatdsagnak : 

1. Szdmolaii aeged. Irta Hradnay Ferencz. ^ Javaltak Bresztyenszky Adal- 
bert 89 G^ i^ty^. 

^. Hadtudoma^y' elemei. Xemetbdl/) ford KisaKdroly.EIsfikotet.— Yizsgdltdk 
Baricz Gyorgy es Szontagh Gusztdv. 

3* Tibullus' Elegiai. Az eredetinek ra^rteken ford. Egyed Antal. — Ajdnlottak 
Horvat Endre es Kolcsey Ferencz. 

4. A* Strategia' elvei, Kdroly fSbgtdt. Ford, a' franczia kiaddsra tekinteHel 
Tandrky Sdndor. — Yizsgdltak Kiss Kdroly ds Sswtagh Gnsztav. 

— Az ^vionyvi dolgozatokra n^zve a' kis gyAlds* aj^nlatira azt 
hatarozta a' tarsasag 1) hogy azok* megbirdldsa ezentul ne yegyes kfit' 
duttsdgre bizass^k, hanem mindenkor az iHetd osztalyra. Hogy pedig e* 
yizsgalat a' tirsasag^ kivdnatai 69 cz^jftUioz kdpest eszkOzOltothess^k , az 
l^ykOnyvekbe szAnt ^rtekez<^k* bead^a mindenkor leg^^sdbb julivs* yd- 
gdre hataroztatott , hogy azok nagy gyiildsig az osztalyok' kelybeU tagjaf 
kftlAH yizsgalatdn ^alesydn, ekkor a' yiddki Ugokkal te kOzultethesse- 
nek ; 's a* szokett dvkOnyyi kOldiMtoeg ne tiibbd a' munkak' biialatayal y 
hanem a' biraldk* irasbeli ydlemdnyeik egyeztetdsdyel foglftlko^dk. Azoa 
esetre , ha a* biraldk! y dlemdnyei Hem egyezodnek meg , *s a' kiildOitsdg 
a* felliordolt motiyumokban meg nem nyngodhatndk , magat az drteke- 
isdst olyastatja fel , 's az osztdly* *8 a' maga itdleldt a* gyHys eldbe terjesz- 
ti. E* kuldOttsdg*^ dolga lesz egydbiranta' kOz flidsben fetolyaahatd darabok' 
kijeleldse is. — 2) A' tarsasag* tOrtdnetein, beszddeken, yatamint a* szdkfog- 



*) Eredetienek czime : Beitrage zum praktiscben Unterricbt iia Felde. 



KVLENGSSEDK NAGY GYUUb, 1838. 79 

laltf eltfadasokon kiviil, mellyek essen tul , minden tov^bbi yizsgalat n^l- 
kAl, mindig felveenddk lesanek, csak oily ^rtekez^ek tartozandanak 
ass EvkOnyvek' kOr^be, mellyek vagy nj targyat adnak eld , vagy ismere- 
tes alapokon bar, de lij vissgalatokba bocsatkoznak , lij Osszevet^seket, 
osszeallitasokat , n^zeteket, kOvetkezlet^seket foglalnak magokban; *s 
e* mellett targy* ia nyelvbeli eldadasra a* jelenkor* haladasi fokaQak tel- 
jesen megfelelnek. 

A* Tudomdnytdrba iktatandd dolgozatokra n^zve pedig megiUapi* 
taiott, hogy ha ezek nem ujak is lirgy- ^s felfogast tekintve; de korsze- 
ruek , tanulsdgosak, kOz hasznnak, a' mivelt rendek* foghatdsdgdhois iH^r-^ 
tek legyenek, csiiios ^ hibdtlan nyelven; nem rekesztetv^n ki mind az Al- 
tai oily , szorosan oszbUybeli dolgozatok is , miket szerzdik , barmelly 
okbdl J nem az ^vkOnyvbe szdntak. 

— A* koz hoiznu tudomdnjfoi kSzikonyveJC dolga *), tetemesben 
nem jayulvan a* mult ^v dta a'tdrsasdg' p^nztaranak allapotja, ez uttal 
sem y^tethetett teljesit^sbe. 

— A! jdtSkszini kulddttsegj melly ez ^vben a* rendelkez^se ala 
adott summabdl 198 ft. erej^vel a' magyar szinmfitart ism^t 18 darabbal 
bdvitette **) , lijra meghagyatott munkalkodasaban , szamdra a* mult ^v- 
rdl fenmaradt 208 fthoz m^g 200 ft kirendel^se ajdnltatott az igazgattf- 
sagnak; *s tagjaihoz, Csatd Pal It* Pestrdl elszakadtaval kiilOnben is h^- 
zag tamadvan, Tdth Ldriacz ^s Vajda P^ter 11. tt. csatoltattak. 

-^ Kftyetkeztek a* nagy gyiil^i rendazeres kiildotts^gek* (1. 64. K) 
tuddflitasaik. 

1. Az 1837-ki nagy jutalom ilgy^ben munkalt kiildOtts^g oda nyi- 
latkosett , hogy kiilOnben sem I^ydn a* nagy jutalom* kett^ osztasa pdldat- 
lan dolog, jelenleg pedig egy szdpliteratarai s egy tudomanyos md n. m. 
b. Jdsika Miklds* Utolsd Batoria, is Pdczely Jdzseftdl a* Magyarok* TOrtd* 
netei , yet^lkedy^n , hason joggal , az elsds^g^rt : a* jutalmat kOztOk fel- 



L. felebb 8-11. eg 37, 11. 

'"*) L. azok' sorKt felebb H' 62. 63. lapokoii< 



80 a' BfAGYAR TUD- TARBAsAg' TORTENBTEI. 

osKtatni ajanlja. A* gyuUs azoiiban , eldre bocsi^tvan , hogy a* nagy juta- 
lom* felosztsisa sem az Alaprajzzal, sem az eddigi szokassai nem el- 
lenkezik ; ez esetben m^gis az osztalyt az^rt nem talalta hely^n levdnek, 
mert azon kiviil , hogy b. Jdsika Miklds* emlitett reg^nye f^nyes, a* kul- 
dOtts^g* Y^lem^ny^ben is bdven kifejtett ^rdemekkel bir , minden kor- ^ 
rangbeliekre egyirant gyakorlott hatasa altal rendkivuli tiUiem^ny a* magyar 
literaturaban : P^czely Jdzsef historiaja pedig, mint be nem T^gzetl mun- 
ka, az Utasitd Hatarozatoknai fogva, csak jeles eg^z' nem l^t^ben koszo- 
niztathatn^k. Enn^l fogva a* nagy jutaiom b. Jdsika M. reg^ny^nek itd- 
tetett oda. A* tObbi azon ^vi munkak kOziil, P^czely^n, F^nyes Elek Ma- 
gyarorszagi-Staiisticaja Il-d. kotet^n , ^s Bitnicz Lajos* Magyar Nyelvtn- 
domanyan kivul, mellyek* k^t elseje be nem v^geztet^sOk , a* harmadik^ 
mint lijra dolgozas, minden c^rdemeik meilett sem jutalmaztathattak ; 
a* kiildOtts^g* y^iem^ny^hez k^pest is, a* kOvetkezd munkalmak szavazta- 
tott dics^ret: 1. Bugat Paltdi Cheiins* Seb^zs^ge, ki^t kOtet; ^s Tschar- 
ner* Tem^szettudomanya , k^t kOtet; 3. Nagy Karolytdl: Szamitis 
kiizOns^ges jegyekkel. 4, Vajda P^tertdl: Tarcsai Bende, reginy 3 kd- 
tetben. 

2. Az EvkonyveUe szant dolgozatokat yizsgalt kiUdOtts^g* ajanla- 
tara, Zsivora Gyurgy' eml^kbeszede Petrovics Fridrik rt, — Bitnicz 
Lajos^ b. Szepesy Igndcz tt. felett, Gnzmics Izidor Helien-magyar dra- 
matnrgiajanak egy lijabb szakasza, a* jelen kOtetben terjesztetnek az 
olvasd el^be. Kis Janos r. tag^ pedig: ,,A* r^gi gOrOg ^s romai classicn- 
sok' ^rdekess^g^rtfl'^ a* Tndomanytarban kOzz^ t^tetni rendeitetett. *) 

3. A* ko% ule$ targyai, a' kiiidotts^g* ajaniatahoz k^pest rendeltet- 
tek el. L. ez iil^s* jegyztfkOnyy^t alabb a 11. 

— R^szy^ttel fogadta a tarsasag a* titoknok* jelent^seit a' moUhai 
magyaroh" ugyerol, melly ez ^yben a' kis gyfll^sek eldtt fordnlt meg. Ott 
terjesztetett t. i. eld P. Magni Karoly Janosnak, a moldyai apostoli mis- 
sio igazgatdjanak, Jaszyasart, oct. 31. 1837. kolt leyele, mellyben irja a 
tarsasagnak , hogy minekutana egy r^sze a* Moldyaban lakd magy aroknak 



'). Tuiominjiir f lij folyam, Ertek. risz, VIL kot. 183—198. 11. 



kclbnczedik: nagy oYuiiEs, 1838. 81 

nemzeli nyeivdrdl megfeledkezv^n , mas r^se asit romlottan besa^v^n, 
miiubiyajan pedig mily tudatlansag* homalyaban tespedv^n^ n^mi mive- 
Idd^* terjeszthet^s^re itt oit mar iskolak keletkeznek , nem csek^ly hasz- 
nu dolog lenne a* gyermekeket olahul irt magyar grammaticakkal ellatni. 
Minthogy pedig sokan a* tanitvanyok kOziil szeg^ny ebbek , hogysem ma- 
goknak a' sziiks^ges kOnyveket megszerezhetn^k , felszdlita a* lev^liro 
a* magyar academiat , mozditand eld moldvai atyjafiai' ezen figyet cz^Iira- 
nyos munkak' ingyen kuld^s^vel. A' kis gyul^s ezen, egy r^szt gazdasagi, 
targybau nem hatarozhaivan , azt a* nagy gyiil^s* utjdn az igazgattf sag el^- 
be kivanta terjeszteni ; de a* helybeli tagok kozt maganyos alairast nyi- 
totty melly utonl06 fir. 50 kr. valt. folyyanbe (mikhez Jankovich Mik. tt. 
maga 50 fttal jarult) , a* moldvai magyarok' szamara 30 p^Id. vasdrolta- 
toit Mailer* olah-magyar nyelvtanabdl 's ut p^ld. deak-magyar-n^met-olah 
szdtar. Idd kOzben mindazaltal egy moldvai magyar lelkipasztor altal 
figyelmess^ t^tetv^n a* tarsasag az ottani magyarok' legdjabb allapotjara , 
papjaik* lildOztetdsdre , *s P. Magni' felszdlitasa nem buzgdsagnak, hanem 
inkabb annak tulajdonitatvan , hogy e' fdrfi vadldi ellen ellenkezdt bizo- 
nyithasson ; a* kfildemdny ideiglen visszatartatott , mig ezek irant a* tar- 
sasag biztos forrasbdl a* dolog irant teljes felvildgosit^t vehetne. Ez nagy 
gyiildsig megdrkezvdn, *s ebbdl csakugyan tanacsosnak itdltetvdn a* kul- 
denddknek mas kdzhez intdzdse: a* moldvai fejdelem' belsd orvosa D. 
Viola Jdzsef kdretett a* vasarlott kOnyvek* elosztdsara; egyszersmind az 
igazgatdsagnak ajanltatott, hogy a' moldvai magyar farakban alkalmazott 
olasz papok* szamara Csaszar Ferencz' olasz-magyar nyelvtanabdl , az is- 
kolamestereknek pedig Edvi Illds Pal* KOzhasznu kdzikOnyvdbdl bizonyos 
szamu pdldanyok kiildessenek. 

— A* konyetdr szamara kifogadott szallas' *) felbutoroztatasa mun- 
kaba vdtetvdn ; 's a* gr. Teleki-csalad* alapitd aga az altala felajanlott kiiny v- 
tar atvdteldt siirgetvdn , az illetd kiildottsdg* (Jankovich ; Schedel ; Ba- 
logh , Kallay ds Luczenbacher) javaslata' nyoman a* kis gyiilds a' nm. el- 
nOk grdf * befolyasaval egy mmikalatot kdszitett , melly a* nagy gyiilds al- 
tal is helyben hagyatvan , ekkdp kOvetkezik : 



*) L. felebb a' 42 1. lY. alatt. 

M. T. T. 6VK. IV. 1. 11 



82 A* MAGYAR TUD. tArSAsAg* TORTENETEI. 

A' grof Teleii'Cialdtf alapito dga dltal felafdnlott lonyvtdr dtvdte- 
UrSl^ etmeh *$ az academidStiah egyutt feldllitdsa- V miMpi hiuz- 

ndlatdroL 

I. 

Jtadds 68 dUakeief modja. 1) Az dltalado egy a' melt. cgaUd' resz^r61 neve- 
send6 biztos; az atvev6k a' t^irsasag' reszer61 a' konyvtarnok, 's egy nnuemni biztog; 
'a ennek kinevezesere a' nmelt. elnok grof lir altal a' fenseges fSherczeg-nddor-partfo* 
go fog keretni. 2) Az dltaladas tudomanyosztalyonkeat tortenik illy modon : t. i. az 
atado olvasaa egyenkent a' koayvek' teljes czimeit, elmoadja azok' kotet- ^s lapsza- 
mait, form^^tumokat 's kotesoket: ezeket egyszerre ket irnok irja; *% mid6n igy va- 
lamelly osztdly rfltaladatott, a' ket peldanyu sorjegyz^ket egyfeliil az dtvev6k, u. m. 
konyvtaraok i% maseumi biztos iijak ala nyugtatvanyul, masfeliil az atado, ellennyug- 
fatvrfnyul^ 's egymds kozt kicserelik. 

IL 

Minden osztiOy'tftadatasaut^^Q a' konyvtarnok, a'nm.elnok'befolyasaval keszi* 
tend6 ntasitfts szerintia'k6nyvtar'y<?AJ//?'/a#/7f eszkozli, eI6re is niegjegyeztetven, bogy 
az egesz gyujtemeny harom i6 reszre osztatik, t. i. 1) Adzonseges konyvtarra^ melly 
az egesz kulfoldi literaturat foglalancya magaban : 2) magyar kuuyvtdrra, melly a' 
magyarul, magyarok dltal irt 's magyar iigyet barmikepen erdekl6 konyvekbol alland, 
ide soroztatvan Cornides' bibl. bangaricaja' minden nyomtatvanyai Ls ; 3) keziraitarra^ 
mellybez a' nyomtatas' zsengei (incunabnlak) is soroztatnak. 

m. 

Az dtveteli es esztend6nkent rendesen folytatando , 's igy a' kony vtdrnak ko- 
ronk^nt mik^p szaporodasat is mutato lajstromon kivul^ megbaromfele lajstrom keszul- 
jon : I) egy kozonsege$ lajstrom, melly beturendben az egesz gyujtemeny' minden ne- 
mil es nyelvd kotetei' teljes czimeit, a' keziratoket es incunabulaket is ide ertvc, fog- 
lalandja magdban; 2) egy rendszeres lajstrom , mellyet az osztalyok egy el6Iegesen 
magok dltal felteend6 's a' gyiil^s dltal helyben hagyando terv szerint keszitenek. Ennek 
nyomtatasdra a'konyvtdrnok iigyel; egyszersmind pedig keziratban folytatando ; reszint az 
olvasok' folytonos basznalatara, reszint bogy koronkent potlo fuzetekkel kiegeszitet- 
hessdk; 3) egy helymutato lajstrom , mellyben f6 osztalyok, szekrenyek es fokok sze- 
rint fol leszneka' konyvek roviden, azaz a' czim' belyegz6 *s utasito szavainal vagy 
aorainal fogva jegyezve. Minden konyv' tdbldjara szinte foliratik a' f6 osztaly , szek- 
reny es fok* szama, a' belymutato lajstromroal -egyez6leg ; bogy igy egyfeliil ezen 
lajstrom' segedelmevel azonnal meg lehessen talalni barmelly konyvet; a* tablan alio 
jegyn<^I fogva pedig annak hely^. 



KILBNCZEDIK NAGT GYUhia^ 1838. 83 

IV. 

Az acaderaia' vetel es aj£(ndekok altal gyiilt konyvtcCra feUU^tdsban tfs liifatro- 
mokban osszevegyitetik a'grof Teleki-konyvtarral ; elegge meglevena' kettiminda' knlon 
belyeg, mind a' helymutato lajstromnak egy kiilon rovataba minden czimhes mell^kelt 
T e« A betdk altal kiilonboztetve. 

V- 

A' kdnyvtdr ^venkent egyszer , es pedig a' tLsztogat^si sziliiidd alatt , vizsgal- 
tatik meg, az alapitvany' erteliiie szerint a' museum, academia es alapitoktol neve- 
zendo biztosok altal , a' helymutato lajstrom' vezerlese szerint ; — az elsdnek es har- 
madiknak befolydsa csak a' grof Teleki-tcCrra leven. Gondja leszen pedig a' konyvtar- 
noknak, bogy vizsgalatra minden kunn l^v6 konyvek. okvetetlenul vis zakeriiljenek. 

VI. 

A' kettds peldanyok' dolga mindig a' tcCrsasag' hozzajamlt^val inteztetik el ; a* 
grof Teleki-konyvtiirboz tartozok egyediil a' melt, csalcid' megegyezesevel csereltethet- 
nek ki vagy adatbatnak el. 

VII. 

A' t^rsasrfg obajtbatonak tartja , bar a' kony vv^tel a' museum 's az academia' 
resz^re nemi egyetertessel tortenhetnek : bogy igy egy munka , ba csak bizonyos te- 
kintetek nem kivanjak, tobbszor meg ne vetess^k, 's igy ugyan azon summdert tob- 
bet lehossen szerezni. 

VIIL 

A' hoixomf^ielre nezve batdroztatott : 1) az elnok altal rendelend6 tisztogatdsi 
sz£nid6t 's az unnep- es vasarnapokat kiveve , a' kony vtdr a' tagok' szamdra minden- 
aap nyitva alljon 11— 12-ig; a' kozonseg' szamara pedig kedden, szerddn es pente- 
]cen 9— 12-ig, 's 2 — 4-ig telen, 3— 6-ig nyaron. 2) Helybeli minden rendu tagok 
ket betre bdrmelly munkat baza vihetnek, kiveven a) igen draga pompds munkakat , 
h) ritka munkakat, c) keziratokat. Erre nezve pedig egy kolcsonozesi naplo alland 
a' konyvtarban , meUybe a' k6lcs6nvev6 az elvitt konyvet id6rend szerint irja be ; a* 
konyvtdmok pedig egy beturendd jegyz6k6nyvbe czim szerint. 3) Videki t. es r. ta- 
goknak bat betre kiildetbetik konyv ; levelez6knek csak elnoki engedelem mellett. 4) 
Helyben lev6 nem tagjai a' tdrsasagnak szinte csak elnoki engedelem mellett kap- 
hatnak ki konyvet. S) Sertett , rongdlt , vagy bdr mikep eldiszteleni tett pelddny a' 
kdlcsdnvev6 dltal eppel potlando. 

IX. 

A' konyvtarnok melld addig , m^g a' feldllitds 's a' lajstromok' k^sz/tese tart , 
ssuka^gbez k^pest tobb kevesebb napd(jas adatik ; azon tul 1) egy t6Ie szigoruan fug- 

11* 



% . . f ^ •• , 



84 A MAGYAR TUB. TAR8ASAG TORTENETEI. 

go rendes seged, kiert a' konyvtarnok kezeg; 2)egy hivatalszolga.Hogy pediga'konyv- 
tiirnok , ki egyszersmind a' tarsasag' fizetett r. tagja , az dtveteli , felallitasi es lajstro- 
moz^si inank£[kat gy6zhesse , mig ezek tartanak , minden rendestagi foglalkodiboktol 
fel fog mentetni. 

X. 

A' nemzeti Museum' felugyelfisege az alapitvany* ertelmehez kepest csak a* 
grof Teleki-konyvtar' epsegben tartdsat tcCrgyazvan ; a' konyvtarnok minden egyeb 
kerdesekre aezve eg3redui a' melt, alapito csalad eg az academia' igazgatosaga- 's nagy 
es kis gyiileseihez utasitatik. 

E* javaslat tudomasul 's illettfleg helybenhagyas v^gett , az elnOk 
altal a* fens, fdhg-nador-partfogd el^be is teijesztetett. 

— A' term^szetiek' tdrdt ez ^vben D. Zipser Andras Keresztdy 
beszterczebanyai professor szaz darab magyarorszagi asvanynyal nevelte; 
melly ajand^kat folytaini ig^rv^a, ohajtasara az Zipser-gyujtem^ny n^v 
alatt kiilon szekr^nybeu driztetni rendeltetett. 

— A' tarsasag' tagjat sordban halal altal tObb h^zag tamadt ez ev' 
lefolyta alatt. N^v szeriat b. Szepesy Ignacz tt. , Schuster Janos , Perger 
Janos, Kolcsey Ferencz, Nyiry Istvaii rendes tagok ^s Gelei Jdzsef It. hiiny- 
tak el , kiknek rovid ^letrajzaik alabb lathatdk. 

Az lij vdlasztdsok sept. 7. folytak : EMszOr is a* tagul ajanlottak 
nevei, az ajanlasok inditd okaival egyetemben, olvastattak fel: 's a' va- 
lasztandd levelezdk' szama nyolczra t^tetv^n, altalanos tobbs^ggel a* ko- 
yetkezcf tudds hazafiak valasztattak el : 

Flor Ferencz, orvos tandr, szulesz mester, Pest varosa' tiszt. r. orvosa, 's a' 
pesti orv. kar' tagja. 

Fogarasi Janos , h. ugyv. es tablabiro Pesten. 

Herepei Karoly, nagy-enyedi ref. collegium! hittnd. prof, es predikfitor. 

Kossovics Karoly, h. iigyved es tbiro Nyitra-Ivdnkan. 

Pulszky Ferencz, h. ugyv., ttlblabiro , 's a' romai archaeologiai. intezet* 1. tagja 
Eperjesen. 

Szenczy bnre, praemonstrati szerz. kanonok es prof. Szombathelyt. 

Tarczy Lajos , a' ptfpai ref. collegiumban termeszettan prof. 

Viola Jozsef, orvos tanf(r, a' moldvai fejdelem bels6 orvosa ^ sarkantyus 
vitez. 

Kolcsey Ferencz' halalaval iiress^g tamadvan a* nyelvtudomanyi 

osztaly* vid^ki tagjai kOzt, Czuczor Oergely tOrt^netiras - osztalyi rt. 



khjbnczedik magy gyules^ 1838. 85 

Mjat k^^^re , oda att^tetett ; az igy megiiriilt historiai helyre Kotso- 
vies Kdroly It. valasztatott. Ugyan azon osztaly' helybeli tagjaul Jerney 
Jdnos It; a' tOry^ny tudoinan)riba , mellybol Perger Janos halt ki, 8%a- 
lay Ldszlo It ; a* term^szettudomanyiba Schuster Janos' hely^re FrivaldsZ" 
ky Imre It. Tovabba, a' mathematicai osztalyban egy helybeli rendestagi 
helyre fOlterjesztettek az igazgatdsagnak : 

Vdwirhelyi Pal h. 
Beszedes Jozsef h. 

A' tOrv^aytudomanyiban egy vid^ki helyre : 

Zsoldos Ignsicz, It. 
Fabriczy Samuel, It- 

A' gr. Festetics Laszld altal alapitott hadtudomanyi rendes tagsagra : 

Tanarky Sandor It. , nyug. cs. k. 6rnagy. 
Kiss Kdroly It*, nyug. cs. k. kapitaay. 

Tiszteleti tagoV valasztasara szdlitvaa fel az eInOk az iil^st, a* ti- 
toknok e* nagy gyiil^sen jelen levd minden tiszt. ^s r. tagoknak e* kovet- 
kezd, az elnokokhoz szdld, folirasat olvasta fel : 

Nagymeltosrfgii Grof Elnok tlr ! Meltos^gos Grof M^od EInok IjTr ! A' magyar 
tudos tarsasiig' tagjai gyakraa sajnosan erzek azt, hogy kiket e' zsenge intezet Iegf6bb 
8s&erz6inek , folyvast legbuzgobb p^rtoloinak vall , kiknek boles kormanyok alatt zsen- 
ge elte nem sokrfra nyolczadik evet gzerencsesen be fogja rekeszteni, 's kiknek e' szep 
virdgzdsat legfSkep koszonheti : hogy azokat mind eddig nem mondhatta egeszen, nem 
orokre sajatainak : hogy tiszteleti tdrsaik' soraban Excellentiadnak, Mekosagodnak — 
hizelkedes nelkul mondjuk most es mindenkor ^ dics6 nevei mind eddig hibazta- 
nak. *) 

Itt a' percz, Nagymeltossigu Elnok, M^tosdgos Mdsod Elnok ! mellyben regi aggo- 
dalmunkat eloszlathatjuk, mellyben oromnnket Excellentidd es M eltoslCgod' vezerlete alatt 
aeadenuai pfUyankon jdrdalhatni, Excellentiad es Meltosrfgod teljesse, tokeletesse te- 
hetik: ha t. i. kegyesek lesznekazo i egy fo zalogiit tiszteM hodolatunknak, mellyel Mel- 
tdsagtokhoz mindenkorralebflincselteknek erezziikmagunkategyenkent ^s egyetemben; 
ha azon egyetlen megtiszteltet^st , mellyet mi annyi erdemek^rt , mikkel Meltosagtok 



*) A' rendszabasok szerint csak nyolcz igazgato lehetven egyszeramind tiszt. tag, 's 
miutan a' ket elnok az els6 evekben e' tagsagot mds igazg. tarsaik iranti tekintetb61 
elfogadni nem akartak , ezek szama mdr hetre menven a' tarsasag' kebeleben 9 
vdlaszthatok nem voltak. B. Szepesy Igndcz' haldldval esett 1838-ban nyilas* 



86 a' MAGYAR TUD. tArSASAg' TORTENETEi. 

a' magyar literatura' eg^n ragyognak, nyiijthatank, 'a melly mindenunk mit adhatnnk, 
kegyesen elfogadni keszek; ha Excelleutiad eg Meltosagod megengedik, bogy fenyes 
neveiket tiszteleti tagjaink' koszorujaba fuzzuk ; 's ba Excelleatiild es Meltosi- 
god e' vidasztdsunkat ugy fogadandjak, mint szivank' legforrobb bdlaja' orok kifejeze- 
aet. — Pesten, sept. 7. 1838. A magyar fudos tdrsagdg/iak e' JX fiagy gyulnre on- 
tzegyiUt minden tiizieleii es re/ides tagjai, (Kovetkeznek az alairasok). 

A' tarsasag* ^rz^sei' e' kifejez^s^t az elaOk grdfok kOszOnettel vet- 
t^k ugyan, de azon ohajtasokat nyilatkoztatak, mi szerint ^pen az 6 szem^- 
lyeikre u^zve ne allna el a' gyill^s eddigi gyakorlatatdl , melly a* nevek* 
eldleges kifiiggeszt^s^t ^s titkos szavazast kivau : mire azonban kijeleu- 
tette az iil^s, hogy e* valasztas r^gi felt^tele *s ohajtasa, hogy sem sziik- 
fl^gesnek, sem az elnpkok' ^rdem^hez illdnek uem tarta ez esetben a* ha- 
tarozat* beta szerinti magyarazatat ; 's emi^l fogva tett valasztasatdl elalla- 
ni nem hajlandd. Erre az elnok a* rendszabasok altal kivant titkos sza- 
vazasra bizvdn a* k^rd^st, grdf Dessewffy Jiizsef igazg. is tiszt. tag vallal- 
ta el az elnoks^get, 's megvizsgalvsln a* voksokat, a' valasztast egyet^rtd- 
leg megtort^ntnek hirdette ki. 

Folytatdlag m^g egy tiszteleti tag* valasztasa hataroztatvan , tObb- 
s^get nyert 

Guzmics Izidor^ bakonybeli apdt eg rt. 

Emiek helydre v^gre, a' nyelvtudomanyi osztaly' vid^ki rendes 
tagjaul 

Nagy Jdnog , It. 

Ion eldl^ptetve. 

— A' tarsasag' hrdfoldi viszouyai ez dvben Orvendetes bdviilist 
iiyertek. Ugyanis a' tudomanyok* portugal kir. academiaja Lizabonbau, 
valamint a geiifi term^szettudomanyi tarsasag is, megeldzd felszdlitast 
bocsatottak a' tarsasaghoz tudomdnyos kOzleked^s ds munkaik* kolcsOnOs 
kicserdldse irant ; az angol parliament* tortdnet-emldki biztossaga (a* Re- 
cord-Commission) pedig az altala orszagos kOltsdgen kiadatott, eddig 105 
kotetre terjedd angol rdgisdg-, tOrvdny- ds oklevdl-gyiijtemdnyt kuldOtte 
be, raellynek rdszletes jegyzdke alabb YIIL sz. alatt iathatd. 



KHiENCZEDIK NA6Y 6TULES» 1838. 87 

iaAzoAT6 tanAcs* orOzisB. 

k£t GYiJlitSSEL, SEPT. 5- ^6 8-DIKiLN , 1838. 

Grof Teleki J6iter elSlulete alatt , jelen: gr. Siechenji Ittran masod-elndk ; igaiga- 
t6 tagok : grof Andrasj Gjurgj , grof Cs4kj Karolj , gr6f Dessewffj Joisef , Pecbj Imre, ba- 
r6, Pronaj Sander , Somsieh PongpraGz ; Scbedel Ferencz titoknok (beljettea isayasattal) , et 
Ssalaj L4ul6 tegedjegyzo. 

A* mult ^vi elncikFalasztas* k. kir. megerdsittet^s^t jelenttf partfo- 
gdi leiras* kihirdettet^se utan, a* titoknok eldterjeszt^ : 

I. Az academia* kOzelebb lefolyt esztendei munkalkodasairdl szdld 
jelent^s^t, valamint a* p^iiztarhivatal^t Is annak azon ^yi bev^telei, kia- 
ddsai ^s allapotjardl , mellyek szokott mdd szerint az orszag* ttiry^nyha- 
tdsagaival, 's hirlapok mellett a* kOzOns^ggel is, kOzOltetni rendel- 
tettek. 

n. A* titoknok a* tarsasag' tdkej^nek az utolsd gyiil^s dta a* kOvet- 
kezd adomanyok altal lett szaporodasat jelentette be : 

1. Perlaky David mosony-gydri evang. esperest keriilet^ben 101 
valtd ftot gyujttitt. 

2. Acsddy Sdndor h. iigyv^d ,,Maganyos magyar tOry^ny^^ czimii 
munkajabdl , mellynek bolti ara 2 ft. cp , Otyen p^ldanyt ajand^kozott ; 
valamint : 

3* ^ogy Pdl nyug. kir. prof. „Historia universalis gentium" czi- 
mu 2 kOtetii munkajabdl hiisz p^ldanyt; egynek egynek bolti ara 3 ft cp. 

Masfeliil a* tarsasag* evenk^ntl jOvedelmei a' b. Szepesy Igndcz pd- 
csi piispOk* 600 pengd ftnyi vitalitiumanak az alapitd* kOzben jott halala 
miatti elmaradtaval , drzdkeny vesztesdget szenvedvdn , az igazgatdsag 
kdrte a* fen. nador-partfogdt, hogy annak , a* pdcsi piispOki szdk' betOlte- 
tdseig, a* kamarai p^nztarbdl folytatdlagos kifizettet^s^ , legfelsdbb he- 
lyen kieszkOzOlnd. 

III. Szinte a* penztart illetdleg 1. olvastattak annak ez academiai 
^vben k<^tszer tOrtdnt einoki megvizsgaltatasardl kOlt jelentdsek , mellyek 
szerint penz , szdmold konyvek ds iromanyok rendben talaltattak. 



88 a' MAGYAR TUD. TARSASaG' TORTiNETEI. 

I 

2. A* tiszti Jigy^ altal megvizsgalt 1837-diki szamadasok, veg 
atn^z^s vigett, k^t igazg. tagnak (Andrasy Gyorgy ^s DessewfFy Jozsef 
grdfoknak) adatvdn ki , teljes rendben talaltattak. 

3. A' p^nztar* jeleu allapotjat eldterjesztd jelent^sbea osszejegyzett 
kamattartozdkok (4004 ft) behajtasara cz^liranyos rendeletek t^tettek. 

IV. Hdrom fizet^ses rendes tag hunyvan el ez ^vben, a' sor szeriiit 
utanok kOvetkezdk t^tettek fizet^sbe ; n^y szerint Perger* hely^be Sztro- 
hay Antal 500 fttal, f. ^vi Junius' 1-tdl; Kolcsey hely^be Horvat Endre, 

s Nyiry* hely^be Horvath Cyrill 300 fttal mindenik, sept. 1-tdl. 

V. 1. Az 1837-ki magyar munkak kozt bard Jdslka Miklds ,,Utol- 
sd Batori^^ czimu regdnydnek itdltetvdn nagy gyulds altal az elsdsdg, annak 
a^ 200 arany kiadatni rendeltetett Szinte igy : 

2. A* tOrydny- ds termdszettud. osztalyok* 100 arany os jutalmai, a' 
nagy gyulds' ajanlata szerint , Kossovics Karolynak ds Balogh Jdzsefnek. 

3. A' nagy gyulds altal (1. felebb a' 78dik lapon) felterjesztett mun- 
kak' kihyomatasa is elrendeltetett ; ds pedig az elsd karbeli palyairatokon 
kiviil , mindenikd kdt arany tiszteletdij mellett ivenkdnt. 

Minthogy pedig a' hadtudoraanyi rendestagi helynek betultdse ei- 
hataroztatvan , ez altal a' gr. Festetics Laszld alapitvanya* kamatainak (it 
hatoda, melly eddlg a* melldk (vagyis nyomtatasi) pdnztar' segedelmdre 
forditatott , ennek tobbd ki nem jarliat : nehogy az dvi szuksdgek* nove- 
kedtdvel e' pdnztar' ereje fogyjon, ezen 500 ftnyi summa ezentul a* fd 
pdnztarbdl hataroztatott abba attdtetni. 

YI. A' nagy gyiilds' javasiatara a' Tudomdnytdrnah ezentul havi 
f&zetekben kiadatasa, 's az igy szaporodd koltsdgek' ndrai fedezesdre ara- 
nak egy forinttal fbiemeltetdse hataroztatott. 

YII. A' jdtekszini huldottsegneh a mult dvrdl fenmaradt 208 jflja 
400-ig pdtoltatott. 

YIII. A' mbldvai magyarok kiizt lelkipasztorkodd olasz papok* sza- 
mara Csaszar Ferencznek academiai koltsdgen kijott olasz-magyar gram- 
maticajdbdi 10 — , az elemi oktatdk' szamara pedig Edvi lUds Pal Kdzi- 
kOnyvdbdl 30 pdlddny rendeltetett D. Yiola Jdzsefhez Jaszvasarra kiil- 
detni. 



HETBDIS: XLOZ UUC3 9 1838. 89 

IX. A* kamarai in udv. hadtanicsi leF^ltarakban levtf r^gi magyar 
iratok* targyaban (1. felebb a* 66 L) a* partfogtfhoz felir^ hataroztatott. 

X. 1. K^t tagjat vesztv^n el az igazgatdsdg ez ^yben, u. m. gr. II- 
litehazy Istvant ^ b. Szepesy Ignaczot, helyOkbe titkos szavazassal gr. .^ 
C$dkjf Kdroly szepesi fdispan ^s gr. Nddoidi Ferencz vaczi piispOk vi- 
lasztattak. 

2. A* nagy gyiil^ iltal rendestagi helyekre ajanlott levelezcfk kO- 
zfll , a* mathematical osztalyba harmadik helybeli rendes tagul Vdsdrhe- 
Ifli Pdl f a* tOrv^ny tad. osztalyba yid^ki negyediknek Zioldes Igndcz , 
a* gr. Festetics Laszltf iltal alapitott hadtudomanjd helyre pedig , az ala- 
pittf' tOrr^nyes hozzajamlasaval , Tandrhy Sdndor , neveztettek ki. 

3. Y^gre, az elnOk in m^od elnOk let^y^n az alaprajz* kivanatihoz 
k^pest hivatalat j de abban egyet^rtdleg megmarasztatv an ; gr. Csaky Ka- 

roly ig. tag k^retett e' valasztisnak , a' kir. helybenhagyas* kicszkOzl^se ^^ 

T^getty a P&rtf6g6 6 fens^ge el^be terjeszt^^re. 



HETEDIK k62 DLiS* JECITZ6k6nTVE. 

PB6TEN, a' us VijlMEGTB' NA6T0BB TBRBM^BBN, 1838. SEPT. 9. d£l ELOTT 10 

6aAKOR. 

Elolulo: grof Teleki J6ssef ; jelen.a' nagj g^rfil^n Yoltak. Ssamos ei Unjtt hallgat^ 
kar, nemseti kGntosben a' palotaban, a' n^lkiil 'a aaaioii>*a4gok a' kanaton. 

1. Az elfiok megnyitja az iil^st. L. a beizedet aldbb Hid. $zdm 
alatt. 

2. A* titohnoh eltfadja rOviden a* tarsasdgnak 1837. november 20- 
ttfl fogva, 1838. sept. 8-ig folytatott mnnkalkodasait. 

3. Pe'czely Jozsef rt felolvassa ^rtekez^<5t a nemzeti gazdagsag- 
nak a* nemzeti miveldd^sre befolyisartfl. L. a II. osztdlyban VL szdm 
alatt. 

4. Zswora Oyorgy It. eml^kbeszMet tartott Petrovics Fridrik rt* 
felett. L. azt alahb IV. iss^ alatt. 

M. T. T. EVK. IV. 1. 12 '^ 



t 






00 A* MAGTAH TDD. tArAAAAo* TORTtNETEI. 

6. KdUmy Ferencx rt a* taA6n egyesflletek ^ alapitv^yok* hasz- 
nairtfl olvasott. £. &z ^rt^ke%^$t a H. osztdlyhan TV. $%. alatt. 

6. Cznczor Gergely rt eltfadta Bitnic% Lmjot rt eml^kbese^d^t b. 
Szepesy Ignacz igazg. es tiszt tag felett L. a henidek kozt alabb m% V. 

$%. alatt. 

7. Felolvassa a' iegMJegyzo az ISST-ki^ 200 darab arany jata* 
lomra ^rdemesitett magyar mmika feMl, *s a* miB dics^retes mnnkak- 
rtfl szdld jelent^t ekk^pen: 

Megvizsgrflvtfn a' ti(na8i(g az 1837-ben megfelent figyelemre m^lt6bb magyar 
miinkrfkat, oronunel tapasstalta mind a' tadomitDyoSy mmd a' n^pliteraturai dolgosi- 
sokon azon haladrfs' folytonoasltgtft, mellyet a' molt ^vbeli elmesxAlemenyaken eaaie- 
TeU ; kolonos kitoDtetest 'g a' 200 arany nagy jatalmat m^g is a' kovetkexfi csimd* 
nek tartotta odaitelend^nek : Ax mi^Ui Bdiipri , reg/ng. Iria Jdsika MiU6i. Hirom 
kiM. Pe$ienj 1837. Mert ezea reg^ny nam eaak miaden kor- in rangbeliekre egyi- 
nbt gyakorloU hatdsa dital rendkitnlU lunem^By a' magyar n^pliteratiirdbaiiy baiMm 
beLi6 ^rdemeivel is az els6 ranga m. mimkak' sordban all* Benne ember es id6 si^jdt* 
sdgaikkal hiven felfogra , egy nagyszerf compositio tanulsdgosan historiai alapra al- 
1/tva; a' bonyoloddsok erdekesen szAve 's meglep61eg kifejtve ; az egesz s^jat, fest6i 
nyelven el6adya. 

Ehhez becsre k6zelit6nek meg bdrom monka taldltatott, u. m.: Pecxefy Ji^ 
%i€ft6l a' Magyarok' tort^netei, Fengei Ekkiil Magyaroraadg' statistic{(j^Dak U-dik 
kotete, 's Bitnicx Lajas Magyar nyelvtadomdnya ; mellyek koziil a' ket els6 csak be 
nem v^geztetese, a';harmadik pedig mint nagyobb r^szt mdsodik dtdolgozott kiadds, 
jelessegok mellett is, a' megjntalmazoCtal nem versenyezbettek. 

Ezeken kivol dicserettel eml/tend6nek taldltatott meg a' kovetkez6 ot monka 
becdrand szerint: 

Bugdi Pit, Cbelins' Sebdsisdgdnek Dd. kStete. 

Bugii Pdl^ Tscbamer' Term^szettadomdnya , ket kotet. 

Jiiika MiiUij A.' konnyefandhk , regdny kdf kotetben. 

Nagif Karoly^ Szdmirds kozonseges jegyekkel. 

Vajda Peier^ Tarcsai Bende , regdny karom kdtetben. 

Kolt Pesten, a' m. t U DU. nagy gyfildae Sd. nldadben, aept. 4diken, 1838* 

D. Schedel Ferencx , titokmIL 

8. Olvassa Qgyan az az 1830-baii kitett tOrv^nytndomanyi juta* 

lomk^rd^re beerkezett pilyaiDonkdkrtf 1 aztf Itf » kOvetkezd jelent^t : 

Az 1836-ki koz oldsben kibirdetett ezen tonrdnytadomdnyi kerdesre: ^Hommm 
veite eredeiei HrvJmfeimhhem « Sri jmmk' etidegetriiMnek k^UimtitaP wrikdp gydi^ 



HETBDK KOZ UJLis , 1838. 91 

raUaioii ^% h^txabmkeni ^ *$ a' polgdri idrtoidgra n^xve dlialiban ma voiiak annak 
koiTsnot eg kiroi kSvetkezAei wnndeu oldalr6lf^^ negjr felelet erkezett, mellyek a' tor- 
venTtudomanyi oszt^y' hdrom rendes tagja dital megvizsgrfltatvan , koziSldk ezen jel- 
mondatd : Friendship aad virtue met each other in the street ; the golden age returnd , 
and hang over the town^S mint egy, a' vildg 's honunk' torteneteiben, okleveleink- 
ben 'g tdry^nyeinkben egyirrfnt jartas philosophus f6' lelkes eldadasu munkdja, 100 
arany Jntalomm di kinycmitatdMra meltdnak itdltetett. 

Feltoretrdn vt Mers6' aeydt rejt6pe^te« levelke, nyilvdnossd Ion, hogy ezen 
pdlya£Blelet' iroja Kusoviei Kdroijf ^ Pozaooy vmegye' tablabir^'a. 

K5lt Pesten, a' m. 1. 1. IXd. nagy gyiildse' 2d. nieteben, aag.' 31d. 1838. 

D. Sehedel Fereucz^ tUoknok. 

9. Hasonliik^p a9 1836-)ci term^zettadomanyi jutalomt^telre ^r- 
kezett palyamunkakrdl a' kOvetkeztf jelent^st: 

Az 1836-ban kihirdetett ezen termdszettndomanyi feladdsra: ^jKetzt'tessek bar* 
metttf WMgyarorszdgi 's ioTszd kapcsolt tartowidnyheli vagy erdelyi terjedelmesebb videk* 
termAzetiudomdnyi leirdsa^ hdrom rendbeli pa'lyafelelet adatott be, mellyek kozott e' 
jelmondatn: ,,QlIyan vagyok , ki ddeg hazdmnak boldognldsdn orvendeni, sanyargatta« 
tasdtdl fdini, vegzedelmdn irtdzni tudnek^' , melly a' magyarorszdgi szikes yiddkek' 
leirdsdt czdlba veven, targydra ndzve fontos, a' honi szikes yidekek' ismeretdre yi- 
Idgoazdgot hint6 's a' sziksdrol hasznos tanitasokat jo nyelven el6terje8zt6 munka, 
iteltetett a' 100 darab arany jntalonu^a meltdnak. 

Mire a' szerz6' nevet rejt6 leyel felbontatvdn, kitunt, hogy az eh6 rangunak 
izmert palyafelelet' iroja D. BalogAJozief, a' Kis-Kunsdg' rendes orvosa. 

Kolt Pesten, a' IXd. nagy gyules' 2d. uleseben, ang.' 31d. 1838. 

D. Sekedel Ferefiex^ tiiohtok. 

10. KOvetkezett az 1837 — 8-ki drama! jutalomtdter mibenl^tdidl 
szdld jelent^s: 

Az 1838-ki dramai jutalomert vhott 18 vigjdtek' yizsgdiata azon sajnos ered- 
mdnyt nyi\jta, mi szerint a' jelennen yersenyzett irok' legnagyobb resze meg a' leg- 
szerenyebb koveteleseknek sem felelt meg. Majd nem mindny^'okat belsfi oresseg, 
ftzerkezeti tokeledensdg , da csin nelkuli formdk bdlyegzik. £z okokbdl egy- 
aek sem itdltethetett oda a'jatalom, de mdg a' tiszteletdrj melletti nyomtatds sem. 
Egyet mindazonaltal, mellynek czime: „ul' taldtty^ yigjdtek 3 felyondsban^, a' yizs- 
gdldk ndmi figyelemre mdltdnak, 's az dy' parlagzdga mellett dicsdrettel megem- 
lftend6nek tartottak: minthogy szerzdje egyes Idlekdllapatok festdsebent yalamint a' 

12 * 



ff 



92 A* MAGYAR TUD. tArSASAG TORTENETEI. 

dialogm dramai alkotlCsaban nimi ugjeuiget bisony/tott, 's folytonos gtadinm melleu 
e* nemben id^Tel Cobbre mehetend. 

Kolt Peitra, a* m. t. t. IXd. nagy gjSline' 6d. ul^^ben, sept. 6-kdn, 1838. 

D. Sckedel Ferencx, titoknok. 

11. KOvetkezett az lijonan kitOzOtt jutalomk^rd^ek* kihirdettet^e 
(I. felebb a' 77. 78. 11.) ; mik utan az elnOk az iil^st berekesztette. 

A' jntalomk^rdtfseken kivul kiosztatott ez ultfs' alkalmdval: ^^V m. t. cdnasdg* 
igazgatosdg^ak jelent^se a' ttfrsaarfg 1837-beli mankdloddsairol 's penztdra' mibenle- 
ter61. Hetedik esztend6/^ Bnddn, a' m. kir. egyetem' bet. 1838. 8r. 44 lap. Ennek egy 
lij pontja (F) alatt elfiteijesztetett a'tagoknak az academia* felalldaa 6ta 1837 vegeig 
folyt maganyos munkdlataik' jegyzdke is, de, mint alnlirt kdnytelen Tolt megjegyeziii} 
nem egeszen teljesen , a' bekiildott tudositdsok' hidnyos Tolta miatt. 



D. SCHEDEL FERENCZ, 
titoknok. 





S Z E D S K. 



I. 

B E S Z ]^ D, 

XBLLTBb 

a' m. agADEua' ri-DiK k5z iihiniT , ieptehbbe' l(KDni£ir, 183T. 

llKa!«riT0TT4 

AS ELN 5Ky aR6F TELBKI j6iEEF. 



Tekintetes T^asag ! Nagy ^rdemu KOzOns^g ! 

A' nemzet* rem^ny^n ^pult kOz r^szv^tnek kOszOnheti tarsas^tgnnk 
legelstf alapjity a* kOz bizodalom apolta azt eddig eld, ^ csak a* kOz meg- 
el^ged^stdl varhatja jOyendd fenmarad^at ^8 gyarapodaait ; a' kOzy^le- 
m^ny — ezen var^ erejii, emezt minden kOlsd finye mellett a* porba 
lesujtd y amazt minden fildOztet^sek* daczira az ^gig felemeld Uthatadan 
hatalom — szuldje^ ^Itetdje, in gyamoldja int^zetftnknek. Szflks^gea tehikt 
yele megbaritkoznunk » tenn^szet^t megismemflnk , hogy bnzditd kedve- 
z^eitkelld hiiadattal fogadjok, meg&demlett csap^ait alazatos .migedd- 
mess^ggel tdrjiiJc. 



Sokaknak forog az szajin , sokan haszndljik azt elhatirozrf okiil 
jjllit^naik' megiiUapilisAban, a' n^lkdl hogy annak eszm^j^ig fbl^ndked- 
hetteky ragy azt csak felfoghatt^ volna. ^,A' kOzr^lem^ny mdr ezen tibrgy 
irint nyilatkozotty azt igy vagy anragy mir elhat^zta^^ : majd minden- 



94 a' MAGYAR TUD. TARSASAg* TOBTtSETBl. 

napi kOzmondasoky iu mig is melly kevesen tudnak megmondam mi ezen 
kOzvilem^nyl 

Itt iatok egy kiilsd fiinybe burkolt, viiag;i hatalommal vagy nagy 
gazdagsaggal felruhizott nrat buszk^n, parancshoz szokott hangon hir- 
detni kedvencz elveit : az dt kOrulfogd, az d k^ny^tdl figgd szolga sereg 
alazatos engeddbnessdggei elfogadja, kedvkeresd kdszs^ggel teijeszti azo- 
kat; — ott egy nagy hiru, a kOzOns^g eldtt kedvess^get nyert ird gon- 
dolatjait sz^pen kidolgozza , mesteri ecsettel fesd , yardzs f(^nyben ailitja 
eld, ^8 az olvasd kOzs^g megel^ged^t , helybeiihag3rast tOmj^nez neki; 
— amott egy kOz dszteletu , az emberi szivck* m^ly^be hatni tudd szd- 
nok elragadd ^kesszdlassal irja le, egymasbdl folyni Idtszd okokkal 
tamogatja allitasait^ is zajos tapssal jntalmazza 6t a2 dbajolt hallgatdk* 
nagy tOmege. De yalljon alkot-e mind ez kOzvdem^nyt? Bizonyosan 
nem. Ennek egyfeloi kOzOns^gesnek, minden hozzaertdk* tobbs^ge altal 
elfogadottnak ; mas felftl megdUapodott, valds&gos vdem^nynek kell len- 
ni ; egy k^t, akarmelly nagy tekintetd embernek allitasara, az indulatok j 
a* pilianat* befolydsa altal feltiizelt kOzOns^gnek mul^kony hiedelme ezen 
n^vre nem ^rdemea. 

Az illy ^rtelemben vett kOzrdem^ny kOzOns^gesen ^pen oily igaz- 
sigos y mint kdrlelbetetlen szokott lemi : east mondja a' m^ly ^rtelmu de- 
ik p^dabeszdd isten* szavim^. Jaj annak, kit ez .megrd ; a' legnagyobb 
-dicsdsdg varakozik arra, kit es a* tdfobek' sorabdl felmagasztal ; a* polgiri 
i^letben nem Mteaikazott magossig, mellyet ez eUni nem k^pes, nines 
as a* iiAgy hatadom, melly magiA az ellen dmi tudni; mncs az a* m^lysdg, 
nelfybA az kedyesezeit kiemelni d^g erds nem rolna, ha mindjitrt zsar- 
4ioki k:i$zifiel hiizott koi4dtok kivinnik is el&llani utjist. Ti a* szerenosiSnek 
^demetlen fiai .^ Idmyail azt rem^nylitcfk talin, hogy magos ^istok, 
mellyet a* valdsagos ^rdemnek letiprasaval vivtatok ki, vagy a* mis* kbrir 
val gyujtott nagy gazdagsagtok, vagy alattomos ferde czdjaitokban annyi- 
szor diadalmaskodott eszetek fog bennetek dtalmazhatni ? Csaba gondo- 
Aat: felhat ass m^g hatalommal, f<^nynyel kOnklfogott palot^tokiba is, nem 
.YessEtegieliheti ai^t meg marokkal el^^be szdrt atanyotok, megsz^eniti 
iu&,!taUlmanyos estfeteknek tegJobban.kigMidolt Air&ilgsagait, aemmird te- 
jzi leg^tkosabb csetsfldTi^iiyeiteket . Itdletet tart felettetek ds minden ca0- 



BLirdu MBGmrrro bbsziEd, 1837. 95 

lekedeteiteken y kem^ny ^ ssigorii it^letet : mellyet felebbhivni nem le- 
het 9 melly tdl m^g a* kegyelem* ntja sem menthet fel. 

Csalalkoziidnk azonlMuiy igen csalatkoznink, azt gondolvan, hogy 
ezen rejt^lyes is mig is legnagyobb nyilvdnossagn tOry^nysz^k csalhatlan. 
Emberek alkot}^ azt is , kik egyfttt v^ve ^pen ligy aid vagynak vetve 
minden gyaritfsdgoknak , mint egyenktot. YessOnk csak egy futd tekin- 
tetet az emberi tOrt^netek* nagy kOnyy^be, ^s annak miaden lapjain ta- 
Ulnnk oily C^rfiakat, kik ^letOkben a* kOzy^lem^ny Altai OldOzdbe v^ve, 
dnyomatva, Tagy^ a* mi eg3nre megy, elmelltfztetve, csak a* tisztabban \it6 
jOvendd kor altal emeltettek a* tisztelet, elismer^s ^s megkiilOnbOztet^s* 
azon fokaira , mellyet ^rdemeik kijeleltek ; mig masok az egykoniaktdi 
nyert al fi^nytdl csak az utdiddk' szigoni itdlete altal fosztattak meg is 
taszitattak semmisdgOkbe rissza. Ki nem ismer kOzuliink ollyakat, kik 
irant a* kOzv^lemdny' kedrezdsei vagy ftldOzdsei dletokkel mig nem szfln-r 
tek meg, kiknek mdltatlan megkOlOnbOztetdseit, vagy rejtve maradt dr- 
demeity csak ndmelly beavatottak ismerik. ta yaldban, nem kisebb azok* 
szdma, kiknek tettei , stft m^g nerei is a* maraddkra nem szallvan, vagy 
ennek komolyabb vizsgalatat elkerdlvdn, drdemetlen fdnyOket haboritatlan 
minden k^sdbbi megrovas n^lkOl is dldelgett^k, vagy m^ltatlan sanyarasa* 
gaik* emlekdt sirjokba temett^k. 

Termdszetesen kOvetkezik mind ezekbdl , hogy a* kOzv^lem^n}rt , 
a* mennyiben ezt egyenes ^ szabad uton tenni lehet, megnyernOnky 
megtartanunk, nem csak szOksdges, hanem mnlbatatlan ds szent kOteles-* 
sdgiink , ha mindjart drdraieink* elismerdsdt, flgyekezeteink* mdltanylasat 
attdl mindig biztosan nem rem^nylhetjiik is. Az eldnkbe tdzOtt is tiszta 
drtelmilnk altal megszentelt cadlra mindig egyenesen ds minden melldkes 
teldntet ndlkiil tOrekedve , elvallalt kOtelessdgeinket a* legnagyobb szor* 
galommal ds tehetsdgeink' megfeszitdsdvel teljesitre, Idpdseinkben sem 
az Onelbizottsag , sem a' rosz akarat* gincsoskodasai, sem az dretlen soka- 
sag* mnldkony tapsai Altai meg nem t&ntoritya , bAtran bocsAthatjuk ma- 
gunkat a' kOzvdlemdny* itdlete ala ; ds ha ez az alattomos mesterkedds* ti* 
tokba burkolt sugallasai, vagy a* szraatelensdg* nyilvdnos ragalmai Altai 
fdlre vezeitetett volna is , az indnlatok' lecsillapodasaval vissza fog tdr- 
ni , ds igen kevds , ArtatlansAgonk* drzetdben nyngodalommal tiirendd ki- 



95 A* MAGYAR TUD. tJIbSAsAg' TORTENETEI. 

y^el'ekkel, szinte csak akkor f^lhetOnk tdle, midtf n megro vataMinkra ma- 
gunk adtonk alkalmat. 

A' mi all az egyes szem^lyekre n^zre^ all a*kOz int^zetekrdl is, sSt 
a*memiyiben ezek kOz ^rdekuek, kOz r^szv^tet gerjeszttfk, a* kOzv^lem^ny, 
mint egy szeretettel teljes anya apolva veszi azokat partfog^a aid, is, ha 
k^nytelen is n^a el^gedetlens^g^t kijelenteni , ebben semmi kem^nys^g 
sem mutatkozik , ^s a* hibajat megjavltott gyermek eMtt mindig nyitra 
vagynak a* szeretet' karjai ; habar ezek felett is k^nytelen it^letet mon- 
dani, a' szigorusag mindig enged^kenys^ggel van pdrosodra , a* sujtd 
resszdt is }6 indulattal teljes k^z yez^rli. 



Ezen esetben van a' mi m^g mindig zsenge int<$zetank is. Az eg^z 
nemzet r^zv^tre m^ltatta azt, a* }6 indulat k^ts^gtelen jeleivel hozott 
iranta itdetet 6h mind eddig ncm vonta meg partfogdsit tdle. Habdr nem 
voltunk is mindig k^pesek a* kOz kivdnsdgnak minden r^zrtfl eleget ten- 
niy habar mnnkilkodasink foganatja nem mindig felelt is meg a* lehe- 
tetlent is lehetdv^ tenni tOrekedd ohajtasainknak : a*jd szdnd^k, az flgye- 
kezetek* buzgdsaga elismer^sre talalt, ^ mi a* megnyilt bizodalomban ju- 
talmat arattonk. 

De nem akarom ezzel mondani , hogy nem talilkoztak hazankban 
g&ncsoltfdtfk 9 hogy nem vettettek hibdk szemeinkre, hogy ezek* elhdrf- 
tdsira nem rovattunk meg tobb oldalrdl. A* mennyiben ezek a* jd indulat, 
a* kOz jd* eldmozditasara tOrekedd tiszta szdnd^k' b^Iyeg^t viselt^k mago- 
kon J kuszOnettel fogadtuk , megfontoltuk , tekintetbe vettiik azokat, in 
tobb tetteink, cz^liranyos int^zeteink, ezeknek kOszOnhetik l^telOket. Azon- 
ban tObbek ezek kOzul , mint ezt nem minden hazafiui f&jdalom ^s kese- 
cds^g n^lkiil k^nytelenitetem itt elismemi, mind tdrgyokra is eldadd- 
sokra n^zve, mind a gyar* tekintet^bdl, mdiyben k^ziiltek, a szem^ 
lyess^g, a* megbantott hiusagbdl eredett bosszii , a' megyesztegetett rosz 
indulat* r^szint alattomos, r^zint nyilvdnos tOreked^eit arultdk el. Ezek 
dpen oily varatlanok, mint kedvetlenek, ^s egyszersmind term^szetok mi- 
att tekintetbe nem vehetdk voltak rednk n^ve, dltalok magunkat mun- 



ELK OKI HB6imT6 BESZiB , 1837. 



97 



megzavartatni nem engedhettOk , sdt alldsunk* ^rz^e ^s 
ason illedelem, mellyel a* kdzOnB^gnek tartozunk, m^g azt is tilalmazd, hogy 
azokra feleljank; inkabb cselekedeteink , iakdbb a* tokdetesed^* elv^t 
maga elej^be tiizdtt munkilkoddsunk* btfvebb kifejMd^se, mint puszta 
szavak i» visszatorlott durvasagok , piszkok altal kiv&nvan azokat meg- 
czafolni. Nem illet bennflnket annak bdyebb megvizsgalasa : tettek e ezek be- 
nyomdst az iigyflnkben r^zt vevd kOzs^gre i voltunk-e eleg szerencs^- 
sek csak keves ^vekre terjedtf eHekely, de az^rt tdlOnk kiteltf buzgdsag- 
gal foly tatott munkaikodasaink altai azokat irtalmuktdl megfosztani ? Azt 
m^g is mind raagam, mind tobbi tarsaim* nev^ben bator vagyok kinyiiat- 
koztatni, hogy mi magunkat ^s minden tetteinket k^szek vagyunk file- 
lem i& tarttfzkod^ n^lkfll a* kOzv^lem^ny* hatalmas birdsaga ala bbcsata- 
ni , in most kOzelebhrdl az itt illy sz^p szimmal Osszegydlt jtfakardink ^s 
ezek altal az eg^z haza eldtt, esztendei safarkodisonkrtfl szamot adni. 



M. T. T. EVK. rV. I, 



13 



9g A* MAGYAR TDD. tAbSASAG' TOHTKOTSTEI. 



EMLl^KBESZ^D 

GEORCH ILLES TISZT. TAG FELETT. 

MOia>OTTA 
AZ AGADBMIA TI-DK KOZ tlAskaXH, CBPT. 10. 1837. 

PBBima JtiUM , WL T. 



Szftlet^ *s eny^szet k^t ellenis^g a' nagy term^zetben : teayigwt6 
ereje Altai amaz OrOmviranyokat , *s gyOnyOrbajakat hint ^Itunk* fat6 
napjaira; emez semmisittf hatalma altal borzalommal tOld be a* rokon 
emberi szivet akkor kivalt, midtfn kOzuliink ^rdemes polgart, munkas 
hazafit szeml^lflnk eleny^szni. De hasztalan : a' folyvast rendes kOrben 
forgtf nagy term^szet rendkivfili valtozast nem szenvedhet, kivaltsago- 
kat senkinek nem osztogat, *s igy e' r^mitd tftnem^nyen mindnyijnnk- 
nak iltal kell esni: egyedul az boldog, ki a' tenn^szet* e* melldzhetetlen 
vad jat^kanak nyugodt l^lekkel , *s bator sziyyel tekinthet el^be. Hogy 
azon magosnlt ^rz6s tOlthesse el a'halandd keblet, enSnyek* ^rzet^t kell 
magonk^vi tennOnk, mellyek kitOnd erkolcsi embert, *s nagy polgart 
tOntetnek el6. Sz6p feladas, nemes rendeltet^, Tekintetes Tarsasagl 's 
hoi 6mz ^ 8z(v hia nines, kOnnyen teljesithetd. A' magas erkdlcsis^gnek 
az^p p^lddjit mAi az emberis^g* nagy baiitja, a' viMgtzabaditd , *s a* 
y ez^fonalat annak tanitasiban kiki kOnnyen fellelheti ; a' nagy polgibrt 
honfzeretet vez^rii, melly fdk^pen polgari munkassag is szorgalom Al- 
tai fejlik ki. Igenis, a' munkassag in szorgalom az , mellyel haszndlhat a* 
hazaff polgar kedvelt honjanak: ez varazsolja ^denn^ a* kietlent, 's teszi 



BBOjfaUESEED OBOROH TUJts T. TAG RLBTT. '9^ 

term^kenjmy^ a' siralmgoC ; es teremti , tesasi Annni gazdaggi a* nemsetet , 
*• kellemetfl^ a* hont; egy ssdyal e* n^kiil nines nemzeti, nines polgiri 
j^U^. Hogy asonban a* mnnk^nidg ^ ssorgalom as eg^s polgM test- 
nek j<tt^t^t eszkdsOlje, ssOks^es annak ez^lssera hassniltatisa , melly 
egyeddl as egyes ti^oknak lelki miv eltet^e , 's es ism^t a* tudominy 's 
mflv^seet* honositisa *8 ^polasa iltai ^rethetik el. Mwt bitran lehet mon* 
dani, hogy esak az oUy orszig lehet yalddi boldog, hoi a* tudomdnyok* 
minden nemei viragoznak^ 'a az egyesdk* munkaltfdisit azoknak isteni 
(inym rez^rU. 

Nem ez^lom itt a* tndomanyok' minden nemeirdl ^ekezni, sem 
egjriknek a* mibik feietti hasznit yizsgalni , egyediil a* tOrv^nytudomAny* 
rtf 1 , 's annak felszenteltjeirdl akarok egy k^t sztft mondanL 

A* tOrvifinytudoniany mindenkor a* polgiri tdrsasAg* boldogsiga, yagy 
holdogtalansiga* yal6di l^gm^&j^nek tartatott: hoi ez ala szillott, aVpol* 
gdri jdl^t* eny^zet^t;'hol ez ism^ emelkedett^ annak yirigzAsit mutatta. 
Term^zetlxfl folyt tehit annak tisztdtet^se a* hajdankor* f^rfiai Altai is, 
mert Uttiky mik^pen alapitatik azon az eg^z tirsasigok* 's egyesek* 
boldogsiga; azdriz hatalmas' Onk^ny^tdl gyeng^bbet; az eszkOzli a* bi^k^ 
h^nepnek esend^t, 's nyngalmit ; Ozyegyek, iryik *s gy^talanok annak 
paizsa alatt biztositvdk ez elnyomat^ttfl ; gonosz sziydt az rtoiik meg 
kihiyesb ^rzete* nem l^t^ben, hogy ragadozd kaijit jimborra emelni ne 
metje. Ugy yan ! Am taijnk fel tftry^ykftnyyflnk* eml^ktabldit , *s ha* 
sonlitsnk Ossze az ott foglaltakat honnnk* akkori AUdsdval , azonnal iu 
Mthatjnk , hogy leginkibb azon iddben yiragzott a* hon, middn czti* 
szertf tOrv^nyek dpolak a* nemzeti, 's polgdri mnnldUdd^okat. Mert Id 
tagadhatja azt, hogy sz. Istyan, kinek szelid uralkodiUia alatt a' yit^z 
roagyarok dltal rabsigba ejlett idegeneknek szolgamfcgb^ktfi honunkban 
megt&gftattak ; Kalm&n, kinek' boles kormanya alatt a' yiligszerte el* 
terjedt babonas eldittiletek oszlaid kezdettek ; I-sd Kiroly ^ I-sd Lajos, 
kik a* keresked^t, *8 az azt eMmozditd p^nzlabat a' Idietds^gig jtf karba 
helyhet^k ; Zsigraond , ki a' mar nyomatibi alatti jobbagysAgot ism^ 
szabad embereknek lenni hirdette; nem kfllOnben a*yirosokat, 's ezzel 
egyfttt a^keresked^t yirigzdbb dllapotra emelte; Mityds, ki a' polgari 
triszonyok* *s egymin iranti kotelez^ek* helyesebb irinydt szabta ki , 's 

13 • 



100 A* MAGYAR TUD. tAbAAsAg* TORTEMBTBI. 

as altal a* kOz hitdt nem kev^ss^ nevelte, 's tobb mas kirdlyok alatt nem- 
de honunk' derfllni akartf kora tfinik el^kbe? Nem ^rtem aiMinban a' 
cs^lszeru nevezet alatt, hogy minden orszagok* tOrr^yei haaoa szaba- 
soak legyenek , mert mar a* hires franczia tadtf s Montesquieu roegjegy- 
zette a' tOrv^nyek* lelk^rtfl irt kOnyy^ben, hogy minden tOrvAny jd, mig 
a* status meg nem valtoztatja a' maga elveit, melly bolcs raondas arra mu- 
tat, hogy a* tOrv^nyeknek a* nemzet* polgari allasdhoz, elkftlcsi *s ^rtelmi 
kifejl^s^hez kell lenni alkalmaztatva ; yalamint arra, hogy a* hoi egy- 
szer a* status megvaltoztatta a* maga elveit, ott tObb^ a* r^gi uton ha* 
ladni nem lehet, kiilOnben a* tarsasagi zarar 's OsszeiitkOz^ elkerftl- 
heteden. Mert valljon mi kdvetkez^i lenn^nek annak , ha a* vad indus, 
tatar , vagy mas eff^le miveleilen n^pnek azonnal szelid , *s a* miveltebb 
irsasdgokhoz inkabb illd, a* szabad franczianak vagy brittnek pedig lel- 
ket zsibbaszttf , 's rahldnczokat zOrgettf tdrvenyek hozatnanak? bizonyo- 
san nem egy^b mint tarsasagi sz^lv^z, *8 yires kicsapongas; ellenben 
szeliditessfSk meg el^bb a* vad indusnak durva erkdlcse, *s cz^lszeru ne- 
vel^ altal fejtess^k ki annak ertelmi tehets^ge, azonnal lehet tapasz* 
talniy hogy az csak a* term^zeti igazon ^piilt, nem pedig Gnkeny szfllte 
tiDrv&iyeket fogja partolni, sdt szabadsdgat mar becsiUni tudd nemzet, a* 
becsulettfrz^ altal is fog kormanyoztatni. 

lUyen hasznot szttlv^n tehat a* tOrv^nytudomany, *s az abbtfl eredd 
bAlcs tOrv^nyek, mi csoda, ha felszenteltjeit a* polgar mindenkor tisz* 
teletben tarta, *s fdnyes elsdbbsdgekkel tiszteld m^. Mert a* historiai 
adatok utan, ki nem tudja uzt, hogy mar az tfs kOr nagy f(^rfiai, mint 
Solon 's Lycurgus, a* hellen kOztarsasagok* lijja teremtdi; Numa Pompi- 
lius, a* hires romai kOztarsasag* hatalmas alapittfja; Justinian, szinte a' 
romai birodalom* hires kormanyozdja, *s a' romai tOrv^nyek* rendbe sze- 
ddje; a* Mutius Scaevolak, Porcius Cato, a* halhatatlan Cicero, Cains *s 
tftbb szamtalan torvdnytudtfk mind megtiszteltet^el koszoriiztattakmegt 
Avvagy ki nem eml^kezik maig is tisztelettel honunkban sz. Istvinra, ki 
felebb emlitett ^rdemein kivul mintegy masod Romulus a*magyarhont a' 
nemzet' tulajdon szokasaibdl meritett tOrvdnyekkel boldogitani, *s a' vi- 
Idg' nemzeteit (Izdnvizk^nt elboritd romai tdrvdnyek bev^teldnek gitot 
vetni; a* hatalmasokat az dnkdny* gyakorlat&tdl vissza tartdztatni, egy* 



KUjJaamzij} gborch iLLis r. tag fblbtt. tOl 

MdVftI as emberifl^glies illtf uelid komiinya dltel a' haeit ssasadokra alar 
pitani igyekesett Hat halkatadan Yerbtfcssynlcrtfl, axon magyar Jostinia- 
niuiimkrtfl, nem eml^kezik-e tisstelettel minden magyar, kinek ss^bados 
miuikijat, mint az igazs^' kuizolgaltatasanak egyik remek kiitfej^t 's 
SMradvinyat maig ia tiszteletben tartja nemsetftnkf de eseken kivdl 
•simtalant tudn^k felhoxni , kik mint a* tftrv^nyek* nagy ^rdemA w&filrjai 
honnnkban kOs tiszteletet ^rdemeltek , ha ideje nem volna, hogy mir 
bessMem* fdbb tilrgyara altal t^rjek. 



A' polgiri mmikissag* ^ ssorgalom* illy bnsgd kftyettfje, 's a* tOr- 
y^kiytndomany* illy ^rdemes fehsenteltje yolt tehit elhnnyt tirsnnk Ett- 
rekarichai Georch 111^ , tftbb nemes megye* tablabir&ja , *8 a* magyar tnd. 
academia' tiszteleti tagja. Szftletett d CsalltfkOzben Ettrekarchin 1773dik 
fSvben as. Mihitly hava 25ken nemes, de szeg^ny szOl^ktdl, *n ngyan az^rt 
a* polgdri palyin tulajdon ^rdemei altal kelle n^kie Idvimi azon meg- 
tiazteltet^seket, mellyekre nem finyen szfllet^s yezet^ , hanem egyedftl 
^rdeme emeR Mar koran nyomaszta a' szftks^g az ^rdemest, alig UvAn 
ssfil^inek annyi tirt^ke , hogy a' j6 rem^ys^gd nOvend^ket a* pozson)^ 
elemi iskolakban tahitathassak. Soka vivott a* szorgalihaa ifja az ^lel* asflk- 
a^geivd , mig Wgre a* jd fejedelem ^rtesitetv^n a' serdAld ifju' iakolai ^r* 
demeirdl, mir 12 ^ves koraban kir. aegt^dp^nzzel ajand^koza meg. Esen,, 
*8 n^melly tehetdsb ifjak melletti taniidi szorgalmdbdl szerzett csek^y 
jOvedelm^nek aegits^g^yel jarta iskolai palyajat a* tOrv ^nytadomanyig , 
middn is tetizett n^kie magat az anyaszeategyhdz* azolgdlatjara adni; de 
alig tOltOtt ezen lijabbi palydn k^t ^vet, mas uiat tiize ki y^gzete, 's tar* 
rank key^ idd alatt iigyy^dd^ leye. Gy^ren mutatkozott eleinte a* iiatal 
flgyy^dnek szerencs^je, szomoni szinben k^pezte magat eldtte a* k^tes jO- 
yendd, middn p^y^jitnak hirtelen uj iddszaka tiine fel eldtte. Az Euro- 
pira tolakodni kezdd fergeteg tudniillik felriasztd a nyugalomban sisen- 
dergd nemzeteket csendes ilmaikbdl; Hunnia tarm^keny t^r^n is meg- 
szdlalt a* hadra szdlitd kiirt, 's a' nemesnek kOz felkel^s hirdettetett a* 
csendhaboritd ellen. Ekkor ^brede fel az ^rdemes polgarban is a' haza 
yM^bne, 's ment eskfidni a' felkelt nemess^g* zdszldja ala, hoi fdhad* 



102 A* MAGYAR TUD. TARSAAAo' TORliNBTBI* 

magyi ratiggal tisztdtet^k meg. Alig tolte azonban a* viC^i palyan ffl ^vet, 
BAid^aa kOz felkd^* 8Siika<ige* rbgtihm elenfisttAvel^ r" fdhadhagybdl 
nagyar nyelyUmitd Idn a*pozsonyi iskoliknil. Oiek^ly iiivafalnkk Ut- 
•s^k eiB kivalt m^g axon iddben, Tekintetes Tarsasag ! *s Hem kevin bfte* 
tftr^ kivintatott aimak yineUniTej de nenteet^nek flgye szfv^n volt es 
^rdamesnek , « tudta tflrni az azzal Jard bajt Mert borzadiiwal emldke- 
zik Bd^g most is minden jds^anon gondolkozd magyar azon iddre ^ midtfn 
a' kOzOns^ges tanuld bazakban a* honi nyelr* magynriztfinak eMadibait 
gdnykaczajjal nevet^ ki a* lelk^ben tompult szilaj ifjusdg, vagy ba ezt nem 
tevdy legalabb megyetette azt mint szOks^gtelent, nem gondolvdn meg 
mi szomoni kAvetkezdsiBket von maga utah a' nemzeti nyelv in szoki- 
aok' megvetdse *s kigunyolaaal A* air' sz^li^n is iOott mir a' nmnzctit^ 
gelegyfttt a' nyelv > middn a' honnak n^melly nemesb lelkd fiai et6% 
kiirokkal ragadik meg^ 's adik vissza a* nemzetn^, hegy kincsdt jO- 
vepddre jobban megdrizze. Ti magasb lelkek! Idk a' gyOkeret vert eld* 
itdleteket kiirtatok ^ '» b: nemtrtet balalos szunyadozasdtbdl feldbrMztd- 
Ulkf kOazAni muHkdtokat a* baladatos nemzet TObb dvig vivd csende* 
nen tanitgatasait az ^rdemes tanitd, *8 azok mellett mint ftgyvdd is dol* 
gozgatott, mind addig, mig vdgre drdemei megismdrtetvdn ^ eldbb ugyan 
liereaeg Albert raozkevi urodalmi Qgydsz^nek neveztetdk ki; — * kisdbb 
ttgyan afeOn nrodalom* igazgatdja Iftn ; igy drte tobb megydben tablahirdi 
megtiszteltetds ; a* magyar academiabah pedig nyelvftnkOn irt mimkiidrt 
tiszteleti tagga valasztatott. 

De mind ezen tObb rendbeli terbes Kivatal *8 foglalatossAg' nem 
gitli a* mnnkib hazafit a* parlagon bevcrd magyar literatnra* midEejdn is a* 
imdominyok' istenasszonyinak oUykor ildozni. Nem dri^i , Serin nem 
lang^sz seulte nlnnkdk ugyan azok, Tekintetes Tarsasidg! mikrdi e*Iielyen 
drtdcezni szanddkbm, mindaz^tal az akkdri kOruImdnyeket tekintve mdg 
is ollyaiiok, mellyek, mint elhnhyt tarsnnk* drdemeinek jdei a* kdedbb 
korban is ragyogd szinben fognak a* nemzet* emldktablain tflndftkalni, 's 
azok kOzt fdbb hriyet drdemel ,, Sofiyt lorr^iiy^ czim alattl804 — 1808-ig 
kOzre boeUtoU munkaja. Akkor ada azt ki a* szorgalmas bazafi magya- 
irulf middh a tudomanyok bonunkban trdsHint latin, rdsziht kiftlfoldl szint 
vjaeltek; ukkotj middn az elnemzetlebedds' kdrsdgaban smyvedd szittya 



BMliKBBSZiD OBORCR ILIiCS T. TAG FflUBTT. 109 

gunyoL&y sdt HdA&zi a' honi nydven ^nekM lantmt, *• ae<m nyirf* 
yen ir6 taddst; akkor adi, .mondoniy ki aeon munk^y middn mdg Idhe- 
tedennek tartatdk mind azon esznidket honi nyelven kifejezni, mellyek 
a* tudominyok* roppant birodalmaban kifejMdnek. Idegetlkeddk, hogy 
ne mondjam irtdzdk, mdg akkor a* magyar a* honi nyelven irt munUitdl, 
mert tompa drzdkedensdg szalU meg a* nemzetet, *8 a* neveltetds, szok- 
tatas a* holt nyelvhez, a' k&Ifbldihez ntasitd volt Nem jftve mdg akkor 
korm&nyszdkektdl magyar rendelet, nem minden bird itdle magyardl; 
nem zenge mdg akkor szdp ajkakrdi magyar szd ; ds csak a* miveleC- 
lenftl hagyott pdrsdg hangoztalti ollykor azon panaszos dalait OnB^ 
tehat *s haszonvigy csak a* szokott utra vezette voiha a* kOzOnsdgesebb 
fdrfit: Georch eldtt tOretlen pilyajan rilagot hintd hazafisag sug&rzott, *8 
bebizonyita , hogy a* hajldkony magyar nyelv eldggd alkalmas a* tOrvdny- 
tndom&nyban eldfordiild eszm^k* *s muszavak* megmagyarazasdra , kife* 
jezdsdre. 

De mind befolyasa volt azon szerencs^ uttOrdsnek a* nemzeti- 
sdgre ndzve is, bizonyitjak a* mult orszaggyiildsi magyar tOrvdnyek^ 
mert csak a* ndmelly hazafiak altal kezdett rdgibb prdbalatok, bdr ha 
azok a* kdsdbbiekndl hianyosabbak, 's tokdletlendbfbek voltak is, tevdk 
Hgyelmessd a* nemzetet arra, hogy magyarul szdljon, irjon *s intdzkdk* 
j^ , *8 hogy kftz polgdrai altal is megdrthetd nyelvdn alkossa tArrd-^ 
ilyeit, boles rendeleteit; esak azok figyelmeztetdk a* nemzetet arra, hogy 
nyelv ndlkftl nines nemzet, nines biztos nemzeti iil&B. Hibdzna tefait u, 
ki dhnnjrt drdemes haz^mkfiinak ezen mnnkdjat egyedfti literatarai drAe^ 
mdndl fogva tekintend 's mdltatnd; nemzeti konnyebb kifejldsre, *s nem* 
zeti dllas* biztosbitdsdra hata be annak villanyos szikrdja. Mert isrowe^ 
tes azon Idlektani mondas: hogy nem tOrtdnik semmi ok, *8 egybeflSggdt 
ndlkfil a* vildgon. Sok a* mi komnkban tOrtdnik, meglehet szdmtafaai 
dvek eldtti mnnkdlatok* szfllemdnye ; valamint vildg ds nemzetek' sorsdC 
hatarzd tfinemdnyek sokszor senkitdl sem siejtett kisded forrdsokbctt ve^ 
sasik eredetOket szintngy, mint viharokkal kftzdd szdcados cserek es«k 
^gyes kdz dital elszdrt kisded magoknak kOszOnik IdtelOket Adjuk meg 
tehdt az egyes tnddsnak is a^ maga kisebb kOrdbe intdzett hatdsa* drde-* 
mdt, 's ne bdmuljok egyediil a' fejedelmi nagyobb alkotasokat 's mive-^ 



104 A* MAGYAR TUD. TARSASlo' TOATEMETBI. • 

ket, inert meglehet ezek is szazad eliftti csek^ly sssem^lynek ssazadokra 
hatd kisded mqnkalataibdl veszik kezdetoket. 

Egy^birant az emlitett mnnkan kivul emlit^st ^rdemelnek m^ 
szorgalmas tarsunknak tobb munkai is, 's nevezetesen: 1818-baii ,^a« 
gyarorszdg* uralkodoinak szdrmazdsokrol , *t jeletehh tetteiirol ;^^ - — 
1821-ben j,A* magyar helyesirds fo rendnaibtUmroV^ ^ meliy a' Marczi- 
banyi - alapitvanybtfl jutalommai koszordztatott 1826 -ban: Disquiiitia 
critica dissertationis historicae Boero-Bessertanae de ortu et natMtate 
Joannis de Hunyad^^\ — 1833 — 34-ben ,, TVfrreiijfM tdrgyu drtehez^seh ;^^ 
*s v^gre k^ziratban hdtra hagyott yyFejtegetett honi tort^nyehroV^ irt je- 
les munkai , *s mas folydiratokbati kiadott tudds ^rtekez^ei ^ mely- 
lyek mindannyi tanubizonysagai elhunyt tarsnnk* irdi szorgalmanak , *s 
munkassaganak : hiszem, elegenddk arra, hogy elhunyt tfsz tuddsunknak, 
mint munkas ^s szorgalmas polgarnak, eml^kezete a* hon* neme^b lelkft 
fiai altal OrOkk^ tiszteietben tartass^k. 



Ennyi jeles munkaiddasai , *s tObb terhes hivatal* folytatasa utan 
kezde v^e az dsz tuddsban lankadni az erd. EldszOr is Utastehets^gtit 
ostromla gyengei^g, *s mar mar k^sz vala a* bal sors y^gkfSp elzami az 
drdemes ftreg eldtt a' vilagot, de mind e' mellett a' fenyegetd vesz^y sem 
rettoithet^ vissza benne a* hazafiui igyekezetet ; 6 tovibb is mind v^gig 
mimkis polgar maradott : akkor ada 6 ki utdbbi felebb emlitett munki- 
jat is , middn mar a' latas* kedvez^eitdl majd ngy szdlvan megfosztatott. 
Yaldban azanakozas, de egyszersmind OrOm^rz^s fogta el oUykor a* hn- 
2afi keblety middn az dsz tuddst az academiai Ul^sekbe, mSha masok iltal 
vezettetve, szorgalmatosan megjelenni, 's a' tanacskozasokban dl^nk r^zt 
venni szemltSltflk. Ezen munkatiiz *s kOzrehatni akaras bnzgalma yeaetd 
igen gyakran dt tObb kOz int^zked^s iil^eibe is j mellyekben vdlem^ny^t 
jdllehet nem mindig kiiz tetsz^ , mindazaltal meggydzdd^e szerint bite- 
ran, szokta eldadni. A* kOz jdra vald munkalas ^ figyelem rezet^ teliit 
a* szorgalmas hazafi l^p^eit mind addig, mig a' haUl munkis det^ek 
v^get vete* 



EBfLECBESZED GEORCU ILLES T. TAG FELETT. 103 

Adjuk meg tehat, Tekintetes Tarsasag! kOziiliiiik eleuyciszett jeles 
iarsunknak a* vigs6 tiszteletet, mert mi is lehet egy ^rdemes hazafinak, 
vagy szorgalmas polgdrnak nemesb jutalom annal , mint ha polgartarsai 
altal eleny^szte utan is szivbdil tiszteltetik. Csak ez az egy dicsdsiig *s az 
egyeduli jutalom, mit az Mes hon adhat szorgalmas fiainak: a* tobbi 
mind mulandtfaag *s hid f^ny, nem pedig valdsag! 



M, T. T. KVK. IV. 1. 14 



I __.^ _? ._.'_» 



106 A MAGYAR TUS. TARSASAG TORTEMETEI 



III. 

B E S Z ^ D, 

MKLLTRL 
a' M. AGADEMIA' VII-DIK KOZ tXESET, SEPTEMBER' 9-DIKEN, 1S3S. 

MKON TITOTT A 

Az eln6k, 6r6f teleki j6z8ef. 



Nagy tekintetu Gyulekezet ! Tekintetes Tarsasag ! 

Az eMttiink kitart nagy vilagot, emberi gyenges^geink dltal kor- 
latozolt szemeinkkel es ^rtelmiiiikkel vizsgalgatvan, *s annak nagy rend- 
szer^t keresztul tekintv^n , azt ugyan egy felsdbb, az eg^szet megismer- 
tet6 szempontbtfl felfogni nines hatalmunkban ; de arrtfl m^g is mindjart 
^s igen kOnnyen meggy tf zddunk , hogy annak minden egyes r^szei a* 
legszorosabb Osszefiiggdsben allanak n^melly kOzOns^ges tOrv^nyek , sza- 
baiyok szerint, hogy annak fdbb osztalyai mintegy kOz^ppontjat aikot- 
jak a' kisebbeknek, 6s ezek amazoknak alarendelve, fi^nyt nyernek ^s 
mintegy eg^sz l^teloket kOlcsunOzik tdlok. El^g legyen itt emliteni azon 
fugg^st, mellyben all a* hold a' fuldtdl, ez pedig szamos tarsaival a* naptdl. 

Igy talaljuk ezt, ha a* kev^sbb^ ismeretes nagy vilagbdl leszallunk 
ism^retesebb f&ldiinkre, itt a* term^szet* menetel^t megtekintjiik ^s sze- 
meinket annak akarmelly munkdlatjara vetjuk. Hegyek tartdztatjak a* 
mindent megfagylald ^jszaki szeleket, hogy a* vinczell^r gonddal liltetett, 
apoldn mivelt szdlldj^t egyszerre semmiv^ ne tegy^k ; a' terep^ly tolgy* 
arny^kaba vonja magat a* szeri^ny ibolya, hogy a* deli nap* hervasztd su- 
girai ellen oltalmat kapjon; a* gondos kert^sz* apoltf kezei alatt vidamab- 



EliNOKI BiEGMYITO BESZED, 1838* 107 

ban teny^zneky bujabban ndnek, szebben viragzanak a* fak, a' cseme- 
tf$k ^s viragok; mit csinal a* magaval jdltehetetlen csecsemd, ha anyja 
dajkalkodd kezeit levonja rdla ^s 6t eg^szen sorsara bizza? 

A' mit e* szerint latunk a* term^szetben , ugyan azt tapasztaljnk az 
erkOlcsi yilagban is. Itt is a* nagyobbnak, erdsebbnek, tehetdsebbnek 
partfogasa aiatt ^1, csak az altal boldogiii a' kisebb, gyeng^bb ^s tehe- 
tetlenebb. Ezt minden yiszonyban megvizsgalni az idtf nem engedi, 6h ez 
uUal kituzOtt cz^lanktdl igen messze elvezettetn^nk ; csillapodjank meg 
tehat a' tudomanyoknal , mellyeknek szent flgye kdlOnOsen van int^ze- 
tiinkre bizva, 's a* mellyeknek szeretete vez^relte hallgatdinkat most 
lijabban is e* terembe. 



Hogy a' tudomanyok csak ott keresnek mened^ket, csak ott vira- 
goznak, hoi a' nagyok, a' hatalmasabbak azokat, ^s kedvOk^rt a' tudd- 
sokat partfogasok aid vettek, gondosan apoltak, amazok' szeretetet pdl- 
dajok altal dlesztett^k, terjesztettdk, gyarapitottak; ezeknek az dletre m6- 
dot , a* dolgozasra kedvet adtak : bizonyitjak az emberisdg* tOrtdneteinek 
majd minden lapjai az 6 vilagban, ligy mint az lijabb idokben. Lehetett 
volna-e valaha Athenae a' tudomanyok 6s miivdszetek, ezen uriimest egyiitt 
nOvekedd ikrek', kOz^ppontja Pericles n^lkiil? Mire mehettek volna a 
tudomanyok Romaban, ha nekiuk a' sors Maecenasokat , Augustusokat 
nem teremt? Dante, Boccaccio, Petrarca, az olasz lijabb literatura* ezen 
nagy hdseinek 9 nem maradnak-e minden iigyekezetei foganat n^lkiil, ha 
a* tudomanyok* tovabbi kifejlddt^s^re a* Yiscontiak, az Alphonsok, a' 
Medicisek kezeket nem nyujtanak? Melly viragzasra juthattak volna a* 
tudomanyok hazankban, ha a* nagy Matyas' partfogdi szelleme utddjaira 
is atszall ! 

A' tudomanyok* szeretete, ha azokat sikerrel kivanjuk mivelni, 
nem kis aldozattal jar. Egcisz emberi ^let kivdntatik a* sziiks^ges eldisme- 
retek* megszerz^s^re, keves maganyos embernek vagyona el^gs^ges a* kii- 
lOnbiizd seg^deszkOzOk* eloallitasara ; e* mellett a jutalom, melly az illy 
faradozasokat kOveti, nem mindig felel meg az aldozat* nagysaganak, 

14* 



108 A* MAGYAR TUD. TARSAsAg* TORTENETEI. 

gyakran v^gk^p el is roarad. Hany tudtfs vallalhatja magara ezen terhe- 
ket? A* nagyobb resz k^nytelen volna mas palyat valasztani, vagy a* 
megkezdettrol lelcipni, ha a* tudomanyok* tehetdsebb partfogdi ^s kedve- 
Mi dket segedelmokkd nem gyamolitanak, nekiOk faradozasaik* folytata- 
sira mddot nem iiy lijtauauak , dket a* megkivantatd ^s gyakran m^g a' 
legnagyobb aldozatok mellett is alig megszerezhetd segfSdeszkuziikkel el 
nem latnak, is dket oily allapotba nem helyheztetn^k , hogy a*messzire 
mutatkozd jutalmat elvarhassak, nagy rem^nyeik* megcsalatasdn , vagy 
a* vart jutalom* tOkdet^s elmaradasan el ne csiiggedjenek , k^ts^gbe ne 
essenek, ^s juvendd bajtarsaik eldtt elijesztd p<ildaul ne szolgaljanak. 

Azonban a* tudomanyok* kOr^ben faradozdnak nem csak elelmi 
gondjai, nem csak a* munkalatra megkivantatd eszkOzOk' tekintetebdl van 
szfiks^ge, hatalmasabb, a* vilag eldtt tekintetben alld partfogdra , hanem 
m^g szinte inkabb a* tudomanyos kOztarsasag* elrendeltet^se miatt is. — 
Ebbe a* nagyobb r^z bir ^s n^vvagybdl v^teti magat fel , ritkabban es 
alkalmasint a* nagy beavattak kOziOis csak mimellyekben dolgozik, szol- 
gal egyedul OsztOnul, a* tudomanyok* tiszta szeretete. Igen soknak korla- 
tozott tehets^gei nincsenek illendd aranyban hiusagaval, es igy azt a* 
mit kiv&n, ohajt, sdt mintegy kOvetel^ nem ^ri el: mig masok, kiket fel- 
fuvalkodasaban kisebbeknek tart ^s megyetve len^z, mellette elhalad- 
nak ^s oily tetdre vergddnek, melly kevdys^gOket s^rti, irigys^gOket 
deszti. Mdsok gyakran minden ^rdemOk n^lkiil egyedul vak torttSnet altal 
nevekednek a* kOzvdeked^sben, ^s ezeket az erdemetlenul elnyert tetdn 
kevdys^g ^s a* mindent ingerld gdg' sz^delg^se fogja eL Igy a* hiusag , 
irigys^g ^s kevdys^g, minden tarsasagok* m^telyei, a* tudomanyossag* 
kOztdrsasagat sem kim^lik meg, sdt abban tubb ingert, szabadabb me- 
zdt nyerv^n, m^g ^l^nk^bben munkalkodnak mint akarhol egyebutt. A 
tollharczok — kulGnben mint minden mas surlddasok az igazsag* kidr- 
Ids^nek legbizonyosabb eszkOzei — ^pen ez^rt igen gyakran az illendd- 
s^g' korlatait keresztul tOrik, ^s nem csak az egyes harczoldk* nyngalmat, 
eg^sz l^tez^s^t koczkdztatjak , hanem nem ritkan velok egyfitt a* tudo- 
manyokat is bal itdeteknek , megvet^snek teszik Id. 

Nevekedik a* veszdy, ha m^g a* tudatlansag is r^zt veszen a' meg- 
indiilt vitdban; ollyanok is magoknak tulajdonitjdk a* birdsagot, kik a* 



ELNdKIHB6NYIT6 BESZEB, 1838. 109 

kftztarsasagba nem v^tettek fel, ^s arra nem is ^rdemesek, hogy egy 
illy testulet* tagjai legyenek- Dly szomoni esetekben nem csak iUetlen, 
mindenfi^le, m^g a* legftgyetlenebb altal is hasznalhatd fegyrerek v^tet- 
nek eM, hanem maga a* harcz* mezeje att^tetik a'polgdri, sdt gyakran 
a'csaladi ^letbe; ragalmak ragalmakra halmoztatnak , ^s a* megcsalatolt 
kOzOns^g igen gyakran kdrhoztatd il^letet mond a* bflnOsnek tetszd bfln- 
telen* fej^re. 

Az ekk^p tamadott m^ltatlan flldOz^sek kOzt az egyes tudtfsok el- 
vesziiek , a* tudomdnyok megsz^gyenfllve elhallgatnak , ha nem talalko- 
zik egy hatalmasabb, az ^retlen, bogy ne mondjam rosz indulatii, uldGzdk* 
nek, polg^i dllasa altal is gdtot vetni tudtf partfogo , kinek szamyai alatt 
megvonhassak magokat amazok , melegittf kebl^ben mened^ket, a*kulstf 
zivatarok ellen oltalmat talalhassanak emezck mind ad dig, mig az Ossze* 
szOvetkezett irigys^g, hiusag, gdg ^s tudatlansag* megalazasara megint ^j 
crrfvel kidllhatnak a' csatamezdre, ^s igy lij finyhe burkolva kivivhassak 
roagoknak azon helyet, melly dket illeti. 



Illy sok ^s kOlOnbOzdi tekintetekbdl van szfiks^ge a* tudtfsoknak, 
a* tudomanyoknak az dket szeretettel apold , r^szv^ttel oltalmazd partfo- 
gdkra mindenfttt. Hazankban pedig kiilOnOsen m^g az^rt is, mivel itt 
m^g a* nemzeti tudomanyossdg* alig viritani kezdd mezej^n, a* gyenge 
fcjledezd bimbdkat, mig a' mindent elfojtd r^szv^tlens^g is lij vesz^ly- 
lyel fenyegeti. 361, igen jtfl, ^rezt^k ezt azon fiirfiak, kik tudomanyos 
int^zetflnket, az egyes tudtftok' elkiildnOzOtt munkalkodasainak egyezte- 
^^f ^gy cz^lra vezet^se, a* tudomanyok* meghonositasa , megnemzete- 
sit^se v^gett felallitottak, annak tOrv^nyes l^tez^st adtak; azdrt tobbf^^ 
lek^p kivantak annak pdrtfogasdrdl gondoskodni. Nem eldged^nek meg 
azzal , hogy azt maga a' nemzet vette fel melegitd kebl^be , hanem kii- 
lOnOsen ajanlak azt akkori j6 fejedelmiink* magas kegyeibe, kik^r^k 6 
cs. k. f(d%erczegs^g^nek szeretve tisztelt nadoranknak partfogasat. A* hit 
nemzet* k^r^se nem maradt meghallgatas n^lkul. A* legszebb , legbizta- 
tdbb rem^nyek kdzt flltettetett el a' gyenge csemete; hiven ^s gondosan 



110 



a' MAGYAR TUD. TAfiSASAo' TORTKNBTEI, 



apoltak azt azok, kiknek kezeire volt bizya, ^8 mar sz^p bimbdk mutat- 
kozaiiak, nemelly viranyok fejledez^nek ki, midJn uj yesz^lyek, fenye- 
getd viharok tornyosodtak Ossze felette. A* zordon halal ragada el elstf 
fejedelmi apoldjat, majd terhes nyavalya fenyeget^ nagy partfogtfjanak 
minden igaz hazafi eldtt tizszeresen becses ^let^t ; a* hazafisdg' szent leple 
ala burkolt irigyei ^s ellens^gei tamadtak, mellyek a' nemzet* jd indulaC- 
jat elvonni ugyekeznek. Azonban fejedelmi apoldja helyett a* kegyeskedd 
vdgzt^s fiabaii^ er^nyei* orOkOs^ben, tamasztott egy lij apoldt; a' k^ts^gbe- 
esett magyarok' sirankozasan megindiilt nemzeti nemtd kOrullebegte ma- 
gas kedveltj^nek halalos ^gyat, ^s a* hu nemzetnek visszaadta imadott na- 
dorat, nekiink pedig gondoskodd partfogdnkat : lijitott, erdvel Idpend 
majd kiiztiink fel, a' haladatos nemzet* javan faradhatatlan munkalkoda- 
sait folytatandd *8 a* magyar musakat lijra vddld szarnya ala fogadandd; 
intdzetjink* gondatlan dcsarldi eln^miilnak, mihelyt a* nemzet' igazsagsze- 
retete, kim^ld itdlete bemiunk a' tiszta hazafiiii indulatot, a* minden 
mell^kes czt^loktdl ment buzgd iigyekezetet elism^rve, azt, a* mi talan 
nem eg^szen kivansaga szerint tOrtt^nt volna, inkabb emberi gyarldsag- 
nak, mellytdl mi sem vagyunk mentek, mint a' jd akarat' hianyanak tu- 
lajdonitja , es partfogasat tdliink meg nem vonja. Ennek bizodalmas re- 
mdnyl^se kOzt bocsatjak egy ^vi munk&lkodasinknak tOrtdneteit, mellyet 
a* titoknoki hivatal mindjart eld fog terjeszteni, ds munkalkodasaink* ne- 
melly mutatvanyait , az Osszesereglett jdakardk* itdlete ala. 



\' 



EMIiEKBESZED PETROYICS FRIDRIK R. TAG FELBTT. Ill 



IV. 

EMLl^KBESZl^D 

PETROVICS FRIDRIK RENDES TAG FELETT. 

MONDOTTA 
AZ AGADBMIA* VH-DIK KOZ UL^silBBN , SEPT. 9. 1838. 

ZnVORA GTttRaT, I.. T. 



Ha igaz , a' mit evezredek* tapasztalatai k^ts^gen kiviil helyeznek, 
hogy a* historianak a* nemzetek* mivelddi^s^re, polgarisodasara , erkOl- 
cseire hatalmas befoly^a van: ugy azon jelesek, kik a* r^gi ttirt^neteket 
nyomozni , azok* okait ^s kOvetkczm^nyeit kitapogatni , 's igy a* miilt 
idtfk' homalyat sz^toszlatni torckeszncky nem csak kortarsaik* becsiil^SfSt 
^rdemlik meg nagy mt^rt^kben, hanem arra is m^ltdk, hogy eml^kOk fen- 
tartatvan, dletOk *s hatasok mdg a' kdsd unokanak is pddaul szolgaljon. 

E* n^zetbdl indulok ki, nagy drdemii gyiilekezet, middn feled- 
hetlen baratom 's ezen tudomanyos tarsasag' egyik rendes tagja^ az ^lete* 
legszebb szakaban, munkalddasanak kOzepette, koran elhunyt Petrovics 
Fridrik Keresztdly fclett megszdlamlom, hogy emldkezetdt mind e' fenyes 
helyen megujitsam^ mind az utdkornak altaladjam. Melly czdlomat ngy 
v^lem Icginkabb eldrhetni, ha a* boldogultnak t^let^t^ a* szdnoki viragokra 
kulOnben sem szorultat, roviden ds egyszeriien adorn eld. 

Petrovics* bOlcsejet nem magyar dajka ringatta; nem halloU d 
gondos ddes anyjatdl, nem gyermekkori jatszd tarsaitdl magyar hangot; 
mert azon tajakon, hoi d aziileteit , a Karpat* nyugati videk^n, a' 
Morva' mentdben, nemzeti nyelvunk egdszen idegen. De atyja, a* holi- 



112 a' MAGYAR TUD. TARSAsAg* TORTENETEL 

csi evangelica gyiilekezet' kOz tiszteletji lelki tanitdja, sziv^n viselvin 
hazaja iraiiti kOteless^geit , mellyek kOzOtt k^ts^g kiviil elsd helyen all 
az — a mi fajdalom ! oily sokak 's nem ritkan magas allasaak altal fel 
sem v^tetik — hogy e' haza' gyermeke a* nemzeti nydvet ^rtse, bcszdje, 
szeresse ; sziv^n viselv^n , mondom y e szent ktiteless^get , fiat m^g 
gyenge koraban elviv^ csalldkOzi Somorjara, hogy ott a* magyar nyelvet, 
niinden sajatsagaval egyatt , tisztan felfogja y megtanulja y *s mintegya- 
nyanyelv^v^ tegye. 

E' cziV eler^se ntdn Petrovicsunk a' pozsonyi lyceamban folytata 
tauulasaty oily szorgalommal 's oily kitund eMmenetellel y hogy middn 
egy tanitdsz^k halil altal megflrtilt, annak ideigleni betOlt^e kOz akarat- 
tal drea bizatndk. 

Ez iddbe esik atyja* halala *s atyja* helydbe valasztatasa a* holicsi 
gyjilekezet* legnagyobb rdsze altal; melly valasztason azonban ndmellyek 
nehezen nj^godtak meg, dt, a* mdg nem is 21 ^ves ifjut, a' lelki 
tam'tdi terhes hivatar viseldsdre^ fiatalsaga miatt, eldgtelemiek it^lvdn. 
6 tehat, hogy a* gyiilekezet* egy etdrtdsdt , mellyet minden tcstulet* jdl- 
ldte*9 viragzdsa* elsd kivanyanak ndzett, renditlen megtartsa, Onkdnyt le- 
mondott szdtobbs^g - adta jogardl, *s Pestre jOtty a* kiralyi egyetemben 
tOrvdnytudomanyokat hallgatni. Itt Schedius Lajos egyetemi oktatdtdl 
atyailag fogadtatott , 's nem csak szdval , tanacscsal y hanem tettel is te- 
temesen segitetett Ennek pdrtfogasa *s ajanlasa altal jutott grdf Teleki 
Laszld* Ozvegye hazahoz y mint iQabb grdf Teleki Ldszldnak , most m&r 
e* tarsasag* tagjanak , neveldje. 

Sziiksdg-e emlitenem , hogy a' minden jddrt, szdpdrt lahgold keblu 
Petrovicsra ezen lij allisa nagy befolyassal volt? Vagy volna tin e kdt 
hazaban, ki az imdnt nevezett fdnyes hazat ne ismernd, annak az em- 
berisdg, nemzetisdg ds tudomanyok kOrfll szerzett kitilnd drdemeit ne 
tudna, *s enndl fogva illitisom* valdsagan kdtelkedndk? Ha yolna: an- 
nak, ndhai baratom* gyakori halas vallomasa ds sajat legbensdbb meggyd- 
SEdddsem szerint, nyiltan felelndm ezt: igenis, Petrovicsra ezen lij allis- 
nak , mi veltsdgi ds kivalt tudomanyos tekintetben, felette nagy befolyasa 
volt. A* langeszii ds mindent tudni vagyd ifju eddigeld a* tudominyok' 
minden agaban kivint eldre haladni; a* mi kOnyvet baritjai *s jdakardi- 



EMUbUSESZiD PEtROVICS FRIDRIK R. TAG FBLBTT. 113 

tdl kOlcsOn kapott, yagy a* mit csek^ly tehets^ge megszerezni engedett, 
mind azt hd vagygyal olvasa , a* n^lkill hogy a' tudas* yalamellyik oszta- 
lyit Btudiuma* fd targyava tette volna. Itt, e' f(^nyes hdz* jeles kOnyy- ^s 
k^zirat-gyjijtem^ny^nek megismer^se utdn, e* tudomanyos tirsasag* nagy- 
m^lidsagu elnOk^nek atyai yez^rlete, igazgatasa alatt, nyer^ a* f&radhat- 
lan Bzorgalmu iQu azon irdnyt, mellyben dt uidbb sikerrel latjuk haladni. 
Itt monda d le a* sokoldalusdgrdl, mellyre annak eldtte y^gyott, 's a* he- 
lyett a* legnagyobb buzgdsaggal ^s csiiggedni soha nem tudd erds aka- 
rattal fordita minden erej^t 'n minden, hiyatalos foglalatossagaitdl iires, 
drait nemzete* *s haz&ja* tOrt^neteinek is azon seg^tudomanyoknak ta- 
imlisara , mellyek n^lkfil a' tOrt^neti yizsgalddd magokbdl a' kiicfejekbdl 
yagy ^pen nem, yagycsak zayaros ismereteket merithet. Itt szerze a' kfll- 
fbld* mivelt nyelyeiben annyi flgyess^get, hogy azokat nem csak <$rten^, 
de csinosan is tudna magat rajtok'kifejezni. Itt irta Magyarorszdg* tOrt^ 
neteit iddszaki tabldkban, yildgositya a* yilag* egykoni tOrt^neteiyel *8 a* 
magyar kiralyok* nemzets^gi lajstromiyal. 

Az yolt pedig e* munka* irdsandl legfdbb cz^lja — sajat szayai sze- 
lint is y — bogy a* dicsd magyar nemzet* kiilsd ^s belsd polgari allapot- 
jit, a* mindennapi foglalatossigokban nyilatkozd miyelts^g^nek miyol- 
tit, az orszag* terjedelm^nek nOyeked^«^t yagy fogyatkozasdt, *s a* szom- 
sz^d nemzetekkel yald OsszekOttet^s^t oily yiUgosan adja eld, hogy az 
ember akdrmellyik iddszakot egy tekintetre atlathassa. *8 e* sz^p cz^lt 
d^rte teljesen! Mert, jdllehet d yolt hazinkban elsd, ki az eldadas* e* 
nem^t megkis^rtette , ambar nem yolt eldtte p^lda , melly utan indolha- 
tott yolna: m^gis oily pontos, oily teljes e* monka, criticaja oily jdzan 
is minden homalyost, minden k^est, minden Osszefftggetlent annyira 
kizard elej^tdl y^gig, hogy yele literatorank* egy tetemes hiinyat betOl- 
tetettnek batran allithatjuk. 

Hat nemzeti pallerozddasunk* tOrt^neteirdl, az iddszaki tdblak* tol- 
dal^kardl, mit mondjak? Alig yan kOztfink yalaki, Id nem tudnii, mi- 
kfipen r^gibb tOrt«^netirdink a* nemzet* belsd ^s kfllsd haborgdsainak, *s az 
aUcotmdnyos ^let* kifejldd^tinek, szdyal, az egymis utin kOyelkezett 
esem^nyeknek leirasdt tartyan az orszdg* historidjanak , a* tndomdnyok', 
mtty^zetek', mesters^gek* ^ ipar* kifejldd^^rdl , *s az erkOlcsOk' emel- 

M. T. T. EVK. IV. 1. 15 



■i 



1 14 A MAGYAR TtJD. TAHSASAG TOHTENETEI. 

ked^s^rtfl vagy banyatlasardi in^Iyen hallgattanak. Petrovics volt az elso, 
ki e* hianyt nemzeti nyelvuiikoii orvosoini igyekezett, hazankban a* ta- 
il omany ok*, muv^szetek', mezei gazdasag*, keresked^s* ^s mesters^gek* 
allapotjat szazadrdl szazadra ruviden eMadvan. Nein akarom ugyan alii- 
tani 9 mint ha ezzel mar ki yolna a* bd targy eg^szen meritve y s6t On- 
k^nyt megvallom, bogy m^g tagas mezd maradt miveletlen; de az^rt 
m^g sem fogja senki imiepelt tarsanktdl e' r^zben a* kezd^s* dicstfs^g^t 
megtagadni. 

Ezek vol tak Petrovics* ismert munkalatai az iddben, midtfn ha- 
zank* szamos nagylelkii fiai e* tudomanyos tarsasagot alapitak, *s ezek 
szolgaltak okiil arra, hogy 6 mindjart az elsd tagvalasztas' alkalmaval 
helybeli rendes tagga neveztetett a* historiai osztalyba. 

Ezentiil ligy latjuk dt, majdnem harom ^vig, mint egyik legmun- 
kasabb, legszorgalmasabb tagjat e* nemzeti int^zetnek, ki a* kOz tanacs- 
kozasokban mindig buzgd r^szt vOn y vdem^ny^t , meggydzdd^s^t dszin- 
t^n ugyan , de egyszersmind kim^lve is szer^nyen advan eld. 

y^gre fltott az dra, mellyben bucsuznia kelle kedves hazajatdl, 
hogy a* kjilfoldet nOvend^k^vel bejarja. E* hatarozat nem egy dra* mii- 
ve volt *s d a* ktisziil^s* ideje alatt mindig OrOmmel n^etl a* jOvendd 
el^be, mert mindig csak az volt szemei eldtt, hogyja* kulfiild* hires kony v-, 
k^zirat- ^s oklev^l-gyujtem^nyeiben sokat lelend hazankat illetdt, minek 
segedelm^vcl kdpes l^szen sz^toszlatni azon kodot, melly kivalt XVL ds 
XVU-dik szazadi gyaszos tOrtdneteinket kdtes homalyba burkolja. Es 
mdgiSy middn beallt az indulas* draja, middn a* kedves haza* hatardt at- 
Idpd, kOnyuk rezegtck a* fdriid* szeradben, szivdt biis erzds nyomaszti, 
— annak elddrzdse, hogy tdle a* kulfold nagy addt fog kivanni, — annak 
elddrzdse, hogy d e' szdp haza* kies tdreit, hegyeit, vOlgyeit tObbd Utni 
nem fogja. 

Utja legelsdben Cseh- ds Szaszorszagokon altal Berlinbe vezetd , a* 
hoi majdnem egy egdsz esztenddt toltott; azutan pedig Ndmetorszag* min- 
den mas viddkdt, Hollandot, Belgiumot, Francziaorszagot, Angliat ds 
Schweitzot utazta be , gondosan vizsgalvdn mindeniitt az orszagos ds vir 
'VOSikOnyv- ds levdltarakat, 's szorgosan jegyezvdn fel mind azt, a* mi 
honunk* *s nemzetilnk* tOrtdneteire ndmi vilagot vet. Gyiijtdseirdl iddrdi 



BMIiiKBBSZED PETROVICS FRIDRIK R. TAG FELETT. 115 

idtfre tudcSsita az academiat; sot sajat kez^vel is sokat lemasolt ugyan 
esen int^et* szamara , mellyek jelennen „Petrovic8 - gyiijtein^ny" czf m 
alatt tfriztetnek a' tudds tarsasag' k^zirattaraban. 

Milly vas szorgalommal , milly buzgcisaggal , sot inondhatnam On- 
felaldozassal jart el ezen Onvalasztotta munkaban: annak szemtaniija vol- 
tara magam isParizsban. — Masok e' — kellemeirdl vilagszerte hires — 
Tarosban, a* mulatsagok' ^s szdrakozasok ezen Orv^ny^ben, m^g a* rit- 
kasdgok* ^s nevezetess^gek* megszeml^i^s^re is alig tudnak idtft venni ; 
Petrovics pedig itt is hiv maradt eiv^hez, 's fd cz^ljdt, a* hisioriai nyo- 
mozddast, egy pilianatig sem veszt^ el szemei eldl. Alig valanak hazi 
viszonyai eireudezve, legott el kezde a nyilvanyos fcOnyv- ^s k^zirattd- 
rakba jarniy *s ott naponk^nt hat draig, eldbb a* lajstromok' atn^z^^vel, 
azutan meg a* cz^ljara n^zve nevezetesebb darabok* vizsgalasaval , *s a 
leg^rdekesbek* kijegyz^s^vel vagy Icmasoltatasaval foglalatoskod^k. 
K^sdbben az orszagos leveltar lOii feszitett iigyelm^iick targya, middn 
annak fd drj^tdl az ott driztetett historiai kincsek' hasznalhatasdt meg- 
nyerte. De m^g ez sem yolt k^pes tudasvagyat eg^szen kiel^gitni ; nyo- 
maba akadvan ugyan is, hogy TokOli, Rakdczy 's tobb mas magyar na- 
gyoknak , kik a' X Yll-dik szazadi gyaszos tOrt^nctekben fd szerepeket 
jatszottak, az dket izgatott franczia kormanynyal vitt levelez^seik a' kill- 
flgyek' miiiisteriuma' lev^ltaraban driztetnek, azonnal folyamodott a* ne- 
vezett ministerium* akkori fej^hez , *s nem csak mcgadatott neki , a' his- 
toriai oklevelekkel titkolddni nem szokott franczia kormany altal, a' ki- 
vant engedelem: sdt Mignetben, a* franczia forradalom* egyik jelesebb 
tOrt^netirdjaban, *s a* ministeriumi leveltar* fdnOk^ben, a' cz^lba yett 
munka' konnyit^s^re ^s sikeresit^s^re seg^dtarsat is talalt. Azutan e* tar- 
ban, hoi hazank* gyaszos zavarainak kulcsa let^ve van, napestig dolgo- 
zott, 's middn a* sors Parizsbdl tavozni kdnyszeritd, csupan ez egyet 
fajlaU, hogy az imdnt drintctt levelezdseket, az ugyan azon targyu fran- 
czia kovets^gi tuddsitasokkal egyutt, ligy a* mint ohajtotta vohia, le nem 
masolhatta. 

Illy buzgdsaggal dolgozott Petrovics mindenutt, a* hoi csak meg- 
fordult; illyent akart kifejteni Munchenben is, ^pen middn hazajaba visz- 
szatdrendd volt: de itt aldozatja lett szorgaimanak , aldozatja tudomany- 

15* 



116 a' MAGYAR TUB. TARS AsAg' TORTENBTBI. 

sseretet^nek; mert az orszagos levator* fagyos Bsobaiban, a* hoi tnannar 
hozza fogott a* munkahoz^ Atinyira atjarta a* hideg, hogy ideglazba esett, 
*s ez v^get vete munkas ^el^nek , liCeraturdnk *8 kivalt tOit^netiri&sank* 
tetemes kdrora. 

Igy teh&t teljescdett bus eKirteetel btehei nem miged^k m^g egy- 
szer latnia e* kies haza* t^eit, hegyeit, yOIgyeit; nem enged^k Olelnie 
kedveseit; nenfi 416 szdval kOzlenit *s rendszeres munkaba szednie 
harom ^vi vas szorgalomlnal gyfljtott, *b benniinket m&v a' tavolbiU is 
oUy 8ok sz^p gyiimOlcscsel kecsegtetett tapasztalatait. Elhunyt 6 — *b te- 
temeiti mellyek e* haz^^rt annyit fdradtanak, sziv^t^ melly e* aemzet^t 
orszdg^rt oily htfn vert, — idegen Md* hantfai takarjdk: de m' szelid, 
nyajas, igaz ember*, hiv barat' *s faradhatatlaii tudds' eml^kezete fenma- 
rad kOzOttilnk , 's nev^t ro^g az utdkor is tisztelettel fogja emliteni ! 



EHL^CBBSZ^S B. SZCPBSY IGSACZ 16. E8 TISZT. TAG. FEZATT. 117 



V. 

EMLl^KBESZ^D 

BAr6 SZEPESY IGNACZ IGAZG. tS TISZT. TAG FCLETT. 



IRTA 
BITNICZ LAJOS , R. T. 



Placide quietcai, nosque ab infirmo degiderio et muliebribus lamentis ad 
contemplatioBem yirtutum taamm Toeet , quai ii«que kigeii, ne- 
que plangi fas est. 

TacdiuM in vita Jgrieolae, 

Egy ritka f<^nyii csillag tiint el hazank* eg^rdl : Ncigyesi bard Sze- 
pesy IgnacZy p^csi puspOk^ titkos tanacsos, sz. Istvan rende* kOz^pke- 
resztese 's e* nemzeti academia* igazgatd *s tiszteleti tagja. !l^z^keny csa * 
pas a' hazanaky melly egyik legnagyobb fiat^ ^rz^keny csapas az egyhiz- 
nak, melly egyik legkegyesb piispOk^t^ ^rz^keny csapas e* nemzeti 
egyestiletnek y -melly egyik legbuzgdbb tagjat szeret^ , tisztel^ *fl vesz- 
t^ el benne. 

Igen, egy magas ^rdemu, a' bon^rt 's a* hon* nyelv^^rt h^wel buz- 
gott tarsat veszt^nk^ kinek hazafiiii nagy tettei^rt v^g tisztelettel aldozni 
*8 dicstf sirbalmara orokk^ viritd tOlgykoszorujabdl vett n^hany lombot tuz- 
ni, tagithatatlan halatisztfink. De mit akarank. Eml^kezet^t megunnepel- 
v^n, nem s^rtjiik-e iukabb mint sem tiszteljiik aldott szendergd porait, mi* 
atan szer^ny v^grendelete minden illy tisztelked^st nyilvin eltiltott ? — 
Bocsass meg ritka f^rfiu , iidveziilt nagy l^lek ! nem magasztalas v^gett 
tuntetjiik fel f^nyes erdemeidet — ezeknek arra nines sziiks^gOk; hanem 
mivel belrflok venni akarank^ mi altal szivunk der^ks^gre melegiiljOn. \i- 
ten^nk az emberi val6 nagysag ellen, ha dicsd tetteidet szeml^lv^n, ki 



118 A* MAGYAR TUD. TARSASAg' TORTENETEI. 

nem emelkedn^nk a* mindennapisag* nyomasztd paranyisagabdl ; ha tanul- 
ni ncm akarnank trfled , ki ifjnsagod dta inkabb masoknak mint magad- 
nak iltil ; ha p^ldad, a' nagynak sz^pnek ^s jdnak kOvet^s^re adott jeles 
p^ldad altal azon szent, azon erds eltok^l^sre nem buzdulnank, hogy mi 
is toreksziiuk azok' halajat, szeretet^t *s tisztelet^t meg^rdemeini , kik 
utanunk itt maradnak. 

E' gondolattdi hevtilt yiekkel indulok iidvezult tarsunk* eml^ke- 
zet^t megiijitani *s elhunytan bdnkodd szivunk' ^rzeteit tolmacsolni; de 
megvallom , f^lve *s tartdzkodva indulok, mert igen is ^rzem, hogy ma- 
gas ^rdemeit illtfleg attekinteni, csak az eny^mn^i gyakorlottabb ertfnek, 
*s m^itdlag festeni csak az eny^mn^l ^kesben hangzd nyclvnek sikerulhet, 
azonban mivel a* vald nagysag szdnoki ^kesit^s n^lkiil is szivet *s lelket 
^rdeke], rem^nylem, bocsanatot nyerek, habar csak n^hany tOred^k gon- 
dolatra szoritott gyenge yazlat lesz is a* mit nyiijthatok. 

A' Matra hegyei kozt Egerben , Heves megye* f(5 varosaban ringa 
Szepesynek bolcsdje, hoi a* mult szazad' nyolczvanadikaban szulet^k. EUd- 
deinek fdnye kornyez^ szulet^s^t *s apola serduM korat: oily kOrnyul- 
mc^ny, melly valamint egy r^szrdl hathatds ingcrt nyiijt az dsok* nagy 
tetteinek kOvet^sdre, ligy mas r^szrrfl lij akadalyt, uj vesz^Iyt gordit az 
erdny* neh^z utjara, mert a* nemzetsdgi F6ny faradsag n^lkiil is tekintet- 
re segit , holott az killOnben csak erdem dija szokott lenni. Cdveziiltiink 
beUtvan, hogy az dsoktdl oriiklott nagy ndv, ha f^nyt araszt az unoka' 
^rdemdrc, bizonyara hibajat sem mutatja gyeng^bb vilagitasban , mar ^Ite* 
zsengdj^ben korat megeldzd komolysaggal eltOk^l^, hogy mindig arra to- 
rekszik, mit tok^lyuek ismer, azdrt is mindig tobbet teszen, mint 
menuyit a' szoros koteless^g kivan — 's ez vala a' halhatatlanok* jelsza- 
va minden iddben. Ez okoza, hogy mind alsd iskolaiban, mind miutdn 
egyhazi kontost Oltott y a* bOlcselked^si ds isteni tudomanyokat az egri 
papneveld hazban tanultakor eldljardinak figyelmdt magara vona , szere- 
tetdt kulOnOsen megdrdemld ; ez okoza , hogy tanulasban volt szorgalma* 
gyfimOlcsdt tapssal fogada Pest, tapssal fogadd Bdcs, 's amaz a* bolcselke- 
ddsi, ez az isteni tudomanyok* doctori repkdnydt fuzd homlokara. 



BMIiEILBESZED B. 8ZEPESY IGnAcZ IG. ES TInZT. TAG FBLETT. 119 

Iskolabcil kil^pte utan az egri papnereM hazban tanulasraflgyeM, to- 
vabbad ^eki szertartd, azutdn titoknok, k^t ^v malva pedig egri lelk^sz 
^ aletperes lOn ; *s miutan ezen vald, mert lelki OrOmOkkel term^keny, p&- 
lyin birom ^vet toltott, sz^les tudomdnya, faradhatatlan szorgalma 's 
ptild^ jamborsaga miatt az egri ftfkaptalan* iagjai kOz^ emeltet^k. Ezen 
fdrendil egyhazi hivatal nagyra terinctt lelk^nek magasb tOrekv^s 6s f<^ 
nyesb ^rdemgyiijt^s* palydja lOn. Ha nyomon kOvethetn^m felvillalt fontos 
munkdlatiban y emliten^m : mint szorgoskod^k ^rseke* oldala mellett me- 
gy^je* ligyeinek elint^z^s^ben, *s mint k^szule nagy mestere* vez^rlete alatt : 
egybazi kormdnyzasra ; emliten^m: a' szeg^nyek* egri int^zet^n^I ^s a* 
Heves megyci arvak' biztossaganal elnOk l^t^re mint aldozd fel ya- 
gyonat, mint aldoza fel nyugalmat az ligyefogyottak^rt ; emlite- 
n^m : middn az egri fdiskolaban egyhazi szdnoksdgot visele , milly ptil- 
daja 's tukOre yala tanitvanyinak, milly szelid Omledez^sft nyelven sziva- 
rogtata sziveikbe az orOk ^let' ig^it , *9 milly buzgdn , sokszor milly sz^p 
jutalmat is osztogatva serkentget^ dket szorgalomra ; emliten^m : milly 
csftggedetlen munkaval szed^ rendbe az egri jeles kOnyvtart, melly mel- 
lett biven drkod^k: de hiszem, szdl ezekrdl belyettem Eger* csendes 
vOlgye, szdl ama* sok szcg^nynek ^s arvanak baldja, kiknek ^getd kO- 
nyeit letOrl^ ; az^ri azon iddpontra t^rek, middn ezen ritka tulajdonok, 
az egybazi ^s vilagi palyan szerzett eme* bokros ^rdemek arra birak a* 
kiralyi kegyelmet, bogy dt 1820b. egybazi fdm^ltdsdgra — a* gonddal 's 
munkaval terbes erd^ly i puspOks^gre, 's errdl b^t ^v mulva arra , mellyen 
bajdan Calanus, Cesinge ^sKlimd f(^ny lettenek , a p^sire, emelje. 

E* magas tisztkOrben nyilt neki tag mezd , mellyen elmeje' is szi- 
ve' tulajdonat teljes nagysdgban mutatbata. Erd^lyi ^s p^csi megy^k* lei- 
kes egybdzi f(^rfiai , kik szelid kormdnya alatt legeltet^tek az Ur* nyajat 's 
kik .naponk^nt litvin is csodalvan nagy tetteit , ezek' boldogitd f^nyetdl 
melegiil^tek minden nagyra is sz^pre , ti legyetek tanuim : mint ragyoga 
d elsd rendft csillag gyandnt ezen valdban terbes , r^mitd palyan ; ti latta- 
tok: mennyi aldozatot tOn szent bivatalaban, aldozatot az ^let* csend^- 
bdl, aldozatot az artatlan oromOk* kellemeibdl, aldozatot m^g ^jszakdi* 
nyugalmabol is, middn edzett lelekkel *s faradbatatlan szorgalommal , 
gyakran napjaban tiz, tlzenOt drat is munkanak szentelve gyujtOget^, ne- 



120 A* MAOYAR TtJlK TABSASAG^ TOATEMETBI. 

velget^ azon ismereteket, mellyekkel hazajat boldogitani tOrekv^k , vagy 
sok rendu foglalkodasi kOzt is ritka ser^nys^ggel tanula az iUyr nydyet, 
hogy pontosan megismerhesse mind azok* sziiks^geit, kiket a* gondviadAi 
kormanya ala bizott, ti iattatok : mint nyujti oda yagyonat, n^ha a* szftk- 
s^geseket is meg von va magatcil, hogy a* szeg^nyen 's a* szigord maginy- 
ban nyOgdeltf Azvegyen seg^ijen , is a* tudomanyok' csamokat megnyisaa 
azon szip eim^u iQaknak, kiknek szegenys^gen 's nyomonisagon kivdi 
egy^b nem jutott osztalyr^zul ; ii Iattatok ; milly apostoU buzgctedggal jd* 
ra meg megy^j^t ; mint igazita el behattf ^les it^lettel a* legBzOyey^nyesb 
dolgokaty mint nem iigyelt semmi neh^zs^gre, semmi yesz^iyre, m^g 
eg^szs^ge' gyeng^bb allapotjara sem ^ hogy szent hiyatalat, mint legifjabb 
seg^deinek egyike, ^pfiletesen teljesithesse ; ti Iattatok: milly pontosan 
yizsgalgata a' falosi iskolakat^ milly szelid leereszked^sel ^desget^ maga- 
hoz a* gyenge novend^keket , middn nekik az isteni bulcses^g* tej^t osz^ 
togata; 's illyenkor nemde neld melegult kebellel kOt^ sziyetekre, hogy 
iigyes lelk^szi vezerlete alatt a' kisebb tehets^gu falosi mester is j6 iskoUt 
lalapithat^ ellenben a nevoid irant hideg lelk^sz' konninya alatt a jeles 
tanitd is minden esetre csak kdz^pszera ; ti hallatok szivbajld kenettel tel- 
jes ^kesszdlasat, midtfn hiveit tides Omledez^sel szinte egekig emelve bvz- 
ditd az er^y kdvet^ere, yagy middn k^t ^lii palloshoz hasonldya lettsza- 
yayal szinte pokolig fiz^ a gonoszt *8 azt Onmaga eliStt is irtdzat' targyaya 
tey^; ti Iattatok, ti halidtokmind ezeket, *s tudom: hilas kebellel <firzi- 
tek nagy piispoktclk' szent eml^kezet^t, lelkesjilye hirdetitek nagy tetteit, 
hogy azoktdl jOyendtf tiszttdrsaitok is nemes langra gyoljanak , mert a 
HAgy tett nem hal meg, hanem szdzadok mnlya is teny^szik a fog^kony 
sziyekben. 

FflspOki fi^nyes tiszt^nek sz^p, desuiyos kOteless^geiyel legdsztdbb, 
legbuzgdbb hazafiusagot 's az embernemesit^ben , ebben az «gyhdzi «ltfl- 
jardknak jutott, yaldban irigyelhetd sonban csiiggedetlen ielket pirosita. 
Nyely tesz csak nemzetet; az^t nemzeti nyely n^lkul nines haza, nines 
hazafiiisag. ifertd eet az ndyeziilt, 's ambar nyelvfink '• iiteraturink n«n 
vala egyenest beszdye az Osycinybe, mellyen 6 indult : tuda mindaziltal , 
liogy nemzetisiigjink* e* gyamolat neki mint magyamak, mint eldkeltf 
magyar csalad' sarjad^liinak , mint magyar fdpapnak emelked^e seg^ni. 



B. SZEPfiSY IGNAcZ IGAZG, £S TISZT. TAG* FELETT. 2!L1 



pedig teljes ertfbtfl seg^lni mulaszthatatlan szent tartoziba* Ezea ha- 
4i)fiiii drz^ lelkesit^ azon ^zgydzd fontos azavakra, meliyekkel az 
orszagosan egybegyfllt honfiak eMtt nyelviink* terjesztis^t *s kdz di- 
yatba hozasat giirgette *) ; ez bird arra , hogy tarsasagank' ala{Ht(iitiU , 
kiknek tOrekF^s^t nevelje a* magyarok* istene, adjon nekik et6t a' 
baza irani; tO)>b ^rdemgyujt^sre , mert Seneca* monddsak^nt a* faasioak 
aeha sem tebetftnk eleget : hogy mondom azoA OrOk dicstfs^gii fi^rft- 
akt^ az igazgatd tanaca' tagjai kOz^ szamlaltatva, azok* roppant lUdozar 
t&ban r^t yegyen *s egyesuIetOnk* p^nztarat ^venk^ut hatszaz pengd fa- 
rinttal firegbitse { ez indita , hogy bokros foglalkodasaitdl meggazddlko- 
4ott idej^t aayuiyelye' tadomanyos tanulasara forditya , k^zuljOn roa- 
gyar irdoak. Becsiilte 6 a* latin nyelyet^ mint tudomany* ^ egyhu nyel- 
y^t y irt azon , middn targy ^8 kOrulm^ny kiyana y mert ki nem ismeri 
Kamdnhazi Laszld yaczi pfispOk' halotti linnepekor mondott 8Z<ip gydsz- 
beaz^d^ty yagy ama* yaldban apostoli buzgdsaggal Omledezdt , mciiyel az 
erd^lyi papsaghoz bekOszOntOtt ? Ki nem ismeri egyhazi tOry^nykOnyy^t, 
mellyet az £rd^lyben 1822b. tartqtt egyhdzi gyiilekezet' kOyetkez^a^ben 
irt megy^je- r^z^re ? de szereime* eg^z erej^t arra, mellyen ^t^ben eltf- 
azOr szdlott, ^des anyanyeiyunkre fuggeazt^. Bizonyitja ezt az ^latent 
imddd kereszt^ny^^ neyezet alatt Elrd^iyben kozjre bocsdtott imddsagoB 
kOayye, bizonyitja a' i^^p' helyesebb oktataaara P^ett irt ,,A* kereaz- 
t^ny tudomany rOyideden^^ czimii rendszeres der^k munkaja j bizonyitja 
azon szdgjrujtem^ny , mellyel , mint mindjart az elstf nagy gyiilt^sben yd- 
lasztott tiszteleti tag, legfontosb munkalatmik* elrfk^sziileteit gyarapitd, 
bizonyitja y^gre a* szentirdsaak jegyzetekkel btfyitett magyar uj kiaddsa. 
Egyhdzunk* f^rliainak, mintan Kdldi GyOrgy* kincs^nek magyar ^j fbrdi- 
aa. a* magyardzattudomany* mostani dlidsdtdi kiydnt jayitdsokkal tiik^ete- 
aitye *a mind a* haaznos olvaadst segitd beyezet^el, mind a* homdlyoa ki- 
i^jezdaekefr yildgoaitrf jegyzetekkel gyarapitya, tiaztdbb, cainoaabb, k^ 
nyelmeab alakba dntye, de Kdldioak tagadhatatlaniiJt hu Ibrditaadt *8 tiazta 



*) Demissa opinio de opportanis mediis propagandae atqae omnibus regni Hungariae 
et partinm adnexanim incoKs pedetentim citra coactionem nofae reddendae lin- 
guae Hnngaricae. Az i62% orgsrfggyfil^ieii. ' {ikv#* 

M. T. T, EVK. IV. 1. 16 



222 A MAGYAR TUD. TARSASAG TORTEnETET. 

magyar ajakrdl szedett szcilasait, mennyire lehetne , megtart va, jdjOn nap- 
Knyre. Ezen elvet kovet^ Yerseghy azon tOredtikek* forditisaban , mely- 
lyeket a* pozsonyi egyhazi gyttlekezetnek 1822b. p^ldaiil bemutatott *8 a' 
haza* tuddsaival nyomtatasban kOzlott Der^k p^ldak, ha nyelybeli kil- 
lOnkOd^seivel iiiiicsenek elarasztva ! Cdveziiltjink igcn tuda, mennyi te- 
hets^get, mennyi tiidomanyt ^s erdt kivan e' tOm^rdek vallalat; tudi, 
mik^p e* szent kOuyvek* forditdjdnak finom izlessel mily irzist in nagy 
flgyess^get kell parositania, hogy a* legegyszeriibb elbesz^l^stdl szinte a* 
legfellengztfbb zsoltarig mindegyiknek sajat hangjdt, sajat szin^t vissza- 
adhassa; Cuda, niik«^p ismernie kell nyelvenek minden finomsagaC, kft- 
lOnfi^le fordulataii *8 legk^nyesh arny^kozatit , hogy muv^nek azonkOny- 
nyiis^get 's azon sz^p hangzatot kOlcsOnazhesse , melly a* ballast koUeme- 
sen erdekli 's ax eml^kezetnek seg(ts^get nyiijt ; tuda *8 irzi e neh^s^ge- 
ket , de ttflok vissza nein ijed ve , bator l^lekkel kezde Kildi* mft v^nek 
atn^z^^hez ^s kijavitasahoz. Felszdiita e* v^gre az erd^lyi is p^csi me- 
gy^kbtfl n^melly egyhaziakat, megoszta kOzOttok a* munkai, begyult del- 
gozataikat szigorii vizsgalat aid vev^ , a' barmelly tekintetben nem kieli^ 
gittfnek mas dolgozdt rendele, stft n^ha harmadszor maga teljesen lijra 
dolgoza, 's miutan mindannyit a* helyesiras* egyenlrf szabalyaira vette, 
hat nyolozadr^tu kotetben kinyomata *s ajand^kiil a* hazaban sz^tkflldoz^. 
Nines ugyan e* dolgozat fogyatkozas n^lkfil : hiszen , ez kOzOs sorsa az 
emberi miiveknek; mindazaltal szerzdje' faradhatatlan szorgalmanak *s a' 
magyar cgyhaa;* sztiksegeit ptftolni tOrekyd nagy lelk^nek mindig dicsrf 
oml^ke maradand, 

Enn^l sokkal dicsdbb eml^ke hazafiusaganak az, mit a' nevel^* ^ 
tanitds* szent ftgy^ben ttfn nemzetunk 's az emberisrfg' javara. Szizadnnk* 
egyik legfidvOsb cszmdje a' n^pneveles. Hala az emberis^g' j6iev6 szelle- 
ni^nek, meg vagyon mar idtfttiink ismerve az ember' m^ltctsdga ; meg va- 
gyon ismerve, hogy az szunnyadozd tehets^einek kifejt^^re egyenltf jog- 
gal bir, test^t akar darcicz akar bibor fedezze ; meg vagyon ismerve, hogy 
a' kOzmip nem salakja, hanem egyik igen hasznos^ igen ^rdemes r^sze a* 
polgari tarsasagnak, 's ip^g is fajdalom ! milly tadatlansdgba , mennyi 
babonaba 6s eMiteletbe menilve sinlddik nemzetiink' ezen osztilya, mert 
kinek nagyr^szint tanitania 's ves^^rlenie kellene, a* falusi mester, majd 



GMtiEILBBSKiD B. SZEPBST IGNACZ IG. ES TI5ZT. TAG FBLBTT. 223 

iiem hasonltf tadatlansig^dl , hasonltS babonatdl 's eMit^lettdl elfogaltan 
senyved. A* nagy pilspOk athatva tiszte* legfdbb *s legnemesb n^et^ttfl , 
itesiyia: mit var Idle a' haza, mit a* kor* szelleme, *s belatvan, hogy a* 
jdsan felvilagoBodas' terjeszt^e, az alapos miiyelts^g* eMseg^l^e az egyet- 
len korszerd eszkOZy melly altal a* fattyii felvildgosulasnak *s a' beltfle 
saijadzd f^ktelens^gndc utjat be lehet vagiii , gyuker^t ki lehet irtani , 
Pdcsett tanitdint^zetet allita , OsBzegyiijt^ megy^jc' falusi mestereit *s ok- 
tattatd 6ket y mint fejlegess^k a* gyengc nevend^knek : mi az ember , mi- 
re yaa szflkg^ge , mi emeli , mi alacsonyitja , mi erdsiti , mi erdtleniti ? ; 
mint adjak ^rtenie : mivel tartozik hazajanak, kiralyanak , ur^nak ; mint 
vilagosito^ fel , hogy tadjon 's pedig helyes okoknal fogva tudjon meg- 
el^gedni sorsaval — a* kOz^pszerfls^ggel ; mint ismertesstik meg vele a* 
nagy term^szet* targyait t^s tiinem^nyeit, 's igy mint irtsak a* babonat, mint 
rakj^nak gatot az eldittiletnek, szdval : ismereteit mint nevelgess^k, mint 
tOk^ietesitsi^k. — De lidveziiltilnk* feukoit gondolkoz^ m^g tovabb ter- 
jede. Oda hagyak Preset a' kebl^be nem r^gen szallitott felsd rendtt tudo- 
domanyok, *s korny^ke' ifjai, kik azokra vagytanak, vagy messze he- 
lyekre nagy, n^ha el is vcsztegetett kolts^ggel utazni, vagy a' koltsi^get 
nem birvan , sz^p tehets^geik* kifejt^s^t eiraulasztani Mnek k^nytelenek. 
Ldta ^Bsajnosan ^rz^ ezt a' tudomanyoknak ^It nagy piispOk, latd: mi- 
k^pen a* kOzel drkodd atyai szemeknek kOnnyebb megdni, nehogy n^melly 
leng^bb ifjak riit hanyagsagba meriiljenek vagy vad ^rz^kis^gbe siUyedve 
ifjii erejOket elolj^k , lata: mennyit nyer megy^je, ha nevend^kei mar 
fejldd^Ok* elsd koraban megszokjak a' szoros egyhazi fenyit^ket, ha pap* 
jai felsd tudomanyok* tanitasara alkalmaztatva , tobb oldalu miivelts^gre 
jitthatnak, lata *8 mintegy ihletve Eger* hajdani nagy puspOk^nek, grdf 
Eszterhazy Karolynak, lelk^tdl, szaz ezer peugd forintot aldoza, hogy 
a* bOlcselked^- is tOrv^nytudomanyt ism^t P^cs* kies vid^k^re ^desgesse, 
'b ott allanddan megtelepitse. Diszes csarnokot emele e* y^gbdl , rendsze- 
reB fizet^sel jntalmazott tanitdkat rendele *b minden szflksdgessel felkeBzi- 
tett intcizetdt a' haza* nevend^keinek megnyita. Fol}anak a' tanit^ok 's 
a* tanuldk* Bzima egyre szaporoddk ; az^rt keyds idd miilya intdzetdt tete- 
meskAlts^elyaBarlott 'b ujolagrendbe Bzedett, nagy tervdhez alkalma- 
toBb 4b kdayelmeab m&B lakba sziUlita, *b hogy Bemminek se legyen hiaval, 

16* 



324 a' MAGYAR TUB. TABSASA6* TORTEMETEI. 

mi tudomanyiiz^e sz fiks^ges , kOpyvnyomd sajtd val is megajand^kosa , 
eldbhi ^piUet^be pedig egyik nagy tiszti eltfd^nek int^zet^t , a* pflspft* 
ki kOnyv tart helyez^, 's jeies miivekkel gazdagitva, ism^ kOz haazonv^tel- 
re atenged^. £' ritka leleknek kOszOnheted tehat , P^cs ! a' nagy kiraly 
aiatt. volt tudomanyos fenyednek legaidbb egy r^zbeu lijra derult^t 's al* 
landcS megalapitasat , e' ritka leleknek, ki nyugalmat nem engedv^a so* 
ha magaiiaky ]6tefv6 szcllem gyanant apola t^ged *s ^pflleteidben is ne¥el^ 
becsedety nevel^ diszedet Halas szivvel vallod te ezt^ OrOk aldissal tisz- 
tele4 i^rte boldogitdd' nagy nev^t, *s marad^krdi marad^kra zengedazon 
sok,ifeFend(^kkel egyutt, kik int^zet^ben aktatast ^s nevd^t ny^rnek. De 
mit :fi^4)Ql^ ^ Hiszen, mig (^Jni fog magyar , ^Ini sziv^ben tOnr^nyoy tOnr^ 
ny^t az id({ le nem tOrii^ e* tOrv^ny folyyht hirdeteudi^ bogy ez^rC 8ze* 
pesynek;!^* haza is Orttk hdlavai tartozik. 



Szerencs^sen indul^ba hozott int^zet^t, szive* gyOnyOr^t, 
egyre szorgoskodd k^zzel ^pola sokMe foglalkodasai mellett is, mint 
hajdan boMog atyaink , n^ba n^ha a* baza' rem^nyei kOz^ l^pe , tudoma- 
nyos veteked^sbe ereszked^k yelOk , *s majd szivhez szdld atyai biztatas- 
sal, majd ajand^kkal ^bresztget^ szorgalmokat , stft halala* eset^re is szi- 
v^n hordoza kedvelt int^zet^t, ezt *s a' kOnyvtart rendelv^n yagyona* 
OrOkOs<$nek. Ime ligy pazaria a* pflspOk, illyenekre kOlt^ dus jOvedelm^t 
*s ^des rokoninak nem hagya egy^b OrOks^get, mint magas ^rdemeit. 
Azonban csak kev^s ideig Orfilhete sz^p miiv^nek ; tftddbajban mar r^gtfta 
szenvedtf teste nem birhatvan tobb^ nagy lelke* tOrekv^seit , elhanyatl^k. 
Jnlitis* f 6-dikan estve, embereitdl elvalva , ^pen szobajaba voniila, midtfn 
hangz^k a* b^ke* angyalanak szava , 's a* nagy l^lek egypar sohajtas ntao 
f&Idanket elhagy^ 

Elhiinyt tehat a* nagy p^spOk hazank*, egyhaznnk" 's nemzeti aca- 
deiniank* iUnk f&jdahnara. Elhiinyt ; d<; ritka £^nyii piSdaja lobogd S8»- 
v^tnek gyanant vilagit eldttiink , hogy , mint 6 , faisadhatatlaniil iQunkal^ 
kodjuok *s folyvast gyarapodjunk ism^rethen ^s tap a szta l asban ; » .hogy , 
mint d, szUacd Rettery et alkossmik m^gonknak *a azt dllanfl^aa kM^cs- 
Ht)fif iQ?rt ^1^* tanusaga szerint az.emher y^ghez yiheti, a* iiiitakait; •*«' 
bogy mint d, h^yy^al fo^juk *s OrOmoiel te^^itsiijlt ntind. asty^miihte 



EMLiKBB8S5£D B. SZKFBSY IGNAcZ lO. is TI8ZT. TAG. FELBTT. 225 

sdnkradfszt hoz is boldogsigdt teny^zti. — tfdvezfllt nagy l^lek! te 
jdl 's dicsden vigzM palyidat, *8 ott a' jntalom' hely^n ama* boldogabb 
haz&ban birod m^r a* nem-halanddk* biSr^t, tekints lehozz^nk, fogadd 
kegyesen e' paranyi ildozatunkat *8 nemzeti drszenteinkkel egyesulve 
k^rd a' mindenhatdttfl , hogy a' jd hazafi *s a* jd p^lda kOziLlunk soha ki 
ne fogyjon. 



226 A* MAGYAR TQD* TARSASAg' TORTENETBI. 



tLETRAJZI TOLDALtK 

A' 

M. T. T. TORTlilNETEIHEZ. 



Azon id6 alatt, mellynek academiai tOrt^net^t e* kotetben eloter- 
Jomtettak , a* tarsasag h^t tagjat yesztette el. ROvid ^letrajzaik itt kovet- 
kfBliek, a* grdf Ill^shazy Istvan^t kiv^v^n, mint a* kinck ^et^rol az 
V-d. kOtetben megjelenendd eml^kbesz^d kimeritrfleg szdl. Eldre bocsa- 
tatott a* gT' Kornis Mihaly^, ki mig ISSS-ben halalozott meg, de elet- 
rajza, adatok* hianya miatt, az ^vkOnyvek* el^bbi kOtet^ben elmaradt; 
^s Berzsenyi Daniel^, kieg^szitiisfll az el^bbi kotetben allott eml^kbe- 
sz^dhez* 

igazgatd tag. 

Szflletett D^zsen, aprilis* 24d. 1796. fia g. Kornis Ignacznak, uno* 
kaja gr. Teleki Karolynak. Tanolmanyit Koiosyaratt 1815. y^gczv^n, 
augustosban a* kir« kormanysz^kn^i irnokiil eskiltt fel, de tOry^nygya- 
korlas y^gett egy Dynegy ed miiiya Maros Ydsarhelyre ment , a* kir. tabla- 
hoz , hoi ritka szorgalommal toltott k^t ^y ntan a' tOry^nyes censoran ki« 
tiintf szerencs^yel esett altal. KOyetkezett eyben , angustusban , a* kiralyi 
kormanysz^k mell^ fogalmazdnak neyeztety^n, inneu 1821. noyember 
y^g^n az erd^lyi udy. cancellariara yitetett udy. fogalmazdnak , de mar 
1823. decemberben a' kormanysz^k mellett titoknok, y^gre 1831. y^g^n 



ELBTR.UZI TOLDALEK. 227 

a' kir. kincstarttfsagnal tanacsos lett. Elzek meUett a' Fels^g altal 1826ban 
K6y&T vid^k^nek, 1828ban pedig Kolos vmegy^nek ftfispani helytartdji- 
▼i nev^Mtetett ki. Allandtf eg^zs^ge* elsif csorbajat a* cholerav^z* jinrA- 
nyakor szenved^ , egy veszedelmes meghftl^* kOvetkez^s^ben ; *8 ez lOn 
csirija kora kimnltanak is. Tiidej^nek baja t i. 1832ben mir siilyosodott, 
de ism^t engedv^n , mag&t nem kfm^lve foly tatd K. referens tandcsnoki 
dolgait ; B6t az eMszOr is Kolos vinegy^tdl az tf elnOks^ge alatt sttrgetre 
k^rt, kOzOns^gesen varva vdrt *s 1834ben Ossze is hivott orszigg3^1^re 
is feltnent, polgdri koszordkat aratandd. Meg is nyerte csak hamar tdrsai* 
bizodalmdt ; a* rendek* einOks^g^re a* cathoiicns kijeieltek kOzt az elsdseg 
neki jutott, *s tagja lett azon orsziggyfil^i kOvets<ignek is , mellyet bol- 
dogult fejedelmflnk Brftnnben fogadott el. Kornis, kOzelebbrdl egy ke- 
miny Idz dltal nagyon elgyengulve, *s tfldtfbajinak djra mutatkozd kdrje^ 
leivel is eg^sz l^lekkel elfogadta a* rendek* bizodalmdt^ megindult a* ve^ 
szedelmes dtra, r^zt vOn az ismeretes audientidban , de visszat^ret B^- 
be, nyavalyaja annyira megsulyosodott , hogy nem sokara az orvosok le^ 
mondananak felgydgyulhatasa irdnti rem^nys^gOkrdl. Testi kinok, *s sze* 
retetre m^ltd csaladja* kOr^ben lelki gyOtrelmek kOzt folyt le m^g egy hosz*' 
szu ^v y melly <ilt^nek utolsdja lOn. Halala Szebenben tOrt^nt november 
27d. 1835 ; eltemettet<ise D^zsen a* ferencziek* sirboltjaban, g. Teleki Ka*- 
roly mellett. Kornis* eg^sz palydjdt hivatalbeli p^ldas ser^nys^g, vaiamint 
fogyhatatlan hazafi bnzgdsag b^lyegezt^k ; e* mellett igazsag-szeretd, nya* 
jas J kitflnd mivelts^gfl , mellynek gondos nevel<is vete alapot , foly tonos 
szorgalom *s 1822ben Europa* classicns fi^ld^n tett utazas Oregbitett^k. 
Mind ez<irt, mind a* honi literatnra irinti vonzdd&sa^rt vette fel dt a* m. t» 
t&rsasdg* n^gy elsd alapitdja miadjart 1830ban az academia* igazgatd tana* 
csaba; mellynek gyul^seiben mindausoniltal ^ bivatalos elfoglaltadusaitdl 
gatolva I r^zt nem yebetett. 



BERZSCNri dInisl, 

rendes tag. 

Szflietett nemes sztll^ktdl 1776. majos* 7d. Hety^n, Vas varme* 
gy^ben ; tadomdnyos nevel^s^t Sopronban vette, hoi a* Kis ^tal alkotott 



%^S A* MAGYAR T|JD. tAbSASAG* TORTENETEI. 

faa^y^i; tar^agoi^ t^gjayolt. 1796tdVfogvai atyai hazanal, cseades visai- 
szavonulasbaa y i^* tudpmdnyoknak .dt, folytoiios leveleK^b^ Kissel te 
^[ias^czyyaly kik rea a* fegkedyezdbb hatassal voUak. Yeaei k^ss alatt 
elteijedve, ass ^rtdk kOzt csodajUbt geijesztettek, 'a ennek kOyetkes^a^ 
|)en tOrt<Snt, hogy b. Pcdnay Sandor 1813, midtfn gr. Teleki MfsUtt fiip 
mogy vmegye* fdfispani helytartd sz&Uhe iktatad, Berzsenyit, mint ^ 
szi^t a;* . m. Parii^assusnak fldvezlead , g« Teleki pedig tdblabirdvi nevexnd. 
Vecseit . Helinecz;^^ ^MszOr iSlSbaii, m^odszor 1816ban adta ki Pesten. 
Az . ortliologasok' megtamaflasai dicstfsdgdt caak emelliett^k. K^sdbbi ess- 
tendeiben ;t' musanak ritkabban, leginkabb aestheticaji ds philosophiai stur 
diliinoknak ^It; mi^rt az academia* igazgatd tandcsa is 1830 no v. 17d. a* 
philosophiai osz^al^ban tevi yid^ki elstf rendes tagg^ A* m. t tarsasag* 
Jj^ykOn^Tei* I, kutet.^ben ^^pcitai Hannonistica^^ czimu ertekejs^e all, kiz- 
iratai kOzt pedig a* mezei gazdasag* akadalyairdl sztfld elm^lked^e talaltar 
tik. Halalaval, melly 1836. febr. 24d. tOrt^nt, a* haza nagy irdt yesztett 



leyeleztf tag. 

Sziiletett december 6. 1754ben, Alacskan, Borsoa ymegy^ben, 
hoi atyj.a ref. pred. yolt. Iskolait Miskolczon in Saros-Patakon v^gzette. 
l^pen ekkor kOlt fel a* magyar yilag* hajnala ; 6t lelke a' nemzeti jigybeo 
kOz munkaikodasra hivta. Igy Esztelneki Szacsyai Sandorhoz, ki 1787- 
ben Magyar Kurirjdt inditi meg y allott segediLl , *s az e' mellett feoma- 
radd drait , azon kor szuks^geihez k^pest, att^telekre forditotta* M^g ez 
idd alatt jelent megtdle Pozsonyban, Landerern^: 1. Ifjahhtk MobinxoHj 
irddott a* gyermekeknek gyOnyOrkOdtetd ^ hasznos magok mulatsagokra, 
forditddott Gellei Jdzsef altal. 1787. Sir* 470. lap. — 2. HaUofial boldog 
estveje. N^metbdl forditotta Gelej Jdzsef. 1788. 8r. L szakasz 365 1. 11. 
szakasz 433 1. Magara vonvan ekk^p nmnkassaga altal Kazinczy Ferencz- 
nek, 1786. dta a* kassai keruletben a' nemzeti iskolak* kiralyi ttgyeldjd- 




KLXTTRAJZl TOLDALEK. 229 

nek figyelm^t , ennek , *8 jaltala grdf TiirOk Lajos ugyan asfion kerflletben 
fdigazgatdnak buzditasa *s partolasa mellett, szerencs^sen kiallott concur- 
SU8 utan, melly akkor n^met ^s latin dolgozatokat kivint, noha refor- 
matus volt , a* jaszber^nyi gymnasiumban kiralyi professor lett. Az iddk* 
valtoztaval azonban Geleit a* kunhalasi ref. iskoldhoz latjok atyandorolni, 
innen 8. Patakra, hoi 1807-ig tanitott. Ez idtf alatt irta a* tiszamell^ki 
ref. superintendentia* rendel^s^bdl e* munkat : 3. A% dsrdnyok' orsxdga. 
K^szittetett a* s. pataki ref. hum. oskolak* szdmara. Patak, 1811. 8r. XYL 
^199 lap. — Nyugalomba t^tetv^n , Miskolczon ^It , hoi a* magyar tu- 
dds tarsasag, inelly valasztasaiban mindig a* mult iddk* munkds ^s ^rde- 
met szerzett fcirfiaira is vissza szeret tekinteni, az ilgy r^gi bajnokaiban 
magat az iigyet tisztelv^n, 6t felkereste, 's sept. 1. 1832. lev. tagjai* so- 
raba iktatta. Yisszavonult ^let^t martins* 1. 1838. v^gzette, nyolczvan- 
n^gy eves koraban. XVI. Lajos ^ hitvese elete forditmanya az academia* 
k^zirattaraban tartaiik. 



SCHUSTER jAnOS, 

rendes tag. 

Sziilctett P^csett, majus* 7. 1777. hoi grammaticalis iskolait, vala- 
mint a' philosophiat *s tOrv^nyt is elv^gezv^n, valtoztatott szand^kkal 
Pestre jOtt orvostudomanyt hallgatni , 1796*— 1800, *s itt 1802. febr. 10. 
a* chemia* tanittijanak allandd seg^d^v^ neveztetett, martins* 16. pedig 
orvostanari koszornt nyert. 1804benN^metorszag* academidit latogattameg, 
legtovabb Berlinben mulatvan , 's ez idtf alatt ismertette meg a* kiilfilld- 
del Winterl pesti vegytan-professomak n^zeteit az ^letmntelen term^szet* 
alkatr^szeirdl (J. J. Winterl's Darstellnng der vier Bestandtheile der anor- 
ganischen Natnr. Ans dem Lat. Jena^ 1804. n4r. 46 ^ 528 lap.) Haza 
jOv^n, 1806ban a* gydgyszeres nevend^kek mellett correpetitorkodott 
1808-ig, *s ekkor vette tdle a* tudds vil&g, Winterl' rendszer^t is (Sy- 
stem der dnalistischen Chemie des Prof. J. J. Winterl. Berlin, 1807. 8r. 
k^t kOtet, 510 ^s 320 lap). Tudomanya 's mnnkii* tekintetebtfl 1808. 
sept 26. a* kolosvari lycenm mell^ vegy-, isvany- ^ bdnydsztndomanyok* 

M. T. T. KVK. IV. 1. 17 



M 



Tc" 



(. 



230 a' MAGYAR TUD. tArSASAg* TORTENETEI. 

tanitdj^vi , majd dec 20. a' pesti egyetemhest kiildnOs teriiKitzettOrt^et* 
professorava neveztetett ^ mellyhez tartoztf lag , hallgatdi' szadiara kiada a' 
fay^azi munyelv* rendszer^t (Terminologia botanica. Buda, f 808. 8r. 118. 
lap , 2d. bdvebb kiadas , a. o. 1815. lY is 148 lap.) Alig l^pett lij hivate- 
laba, .mi 1809. febr. 9. tOrt^nt, Winterl halalos betegs^gbe esv^n, azon^* 
nal atvette a vegytan ^s fuv^szet* tanitasat, *8 az orvoti kar* term^zettar* 
gyi gyfijteni^yei' rendez^s^t is. Y^gre 1811. Winterl* iz^k^t elnyerv^n, 
tanitotta ama* k^t tudomanyt 181 Tig , midtfB a* fiivi^ztan az elstftdl elvir 
lasztatvan, 6 mar most csaka* vegytant adta eM mint r. prof, eg^z 1838r 
ig, de idd kOzbeii mint helyettes, hoi egyet, hoi mast az emlitett tudo- 
manyok kOziil is. E' mellett sokaig jegyztfs^et, 1811 — 1813. d^kaiisagot, 
1821 — 2ben rectorsagot yiselt, *s ez utdbbi ^vben a* karnak al-Orcgbik^ 
v^ is lett. A* felebbieken *s szamos alnevd kisebb is nagyobb mimkakon 
kivul m^g ezeket adta : Geschichte der Stadt Pesth, m^g 1806ban nyom^- 
tatva, de csak 1816ban kiadva, Hartlebenn^l ; 8r. YII ^s 140 lap; *8 P. 
Orfila's Rettungsverfahren bei Yergiftungen und dem Scheintode. Aus dem 
FranzOs. iibers. u. vermehrt. Pest, 1819. n8r. XII ^s 184 1.; 6 adta kiKi- 
taibelnek tObbnyire k^ziratbeli anyagait is honi vizeink* tOrt^net^hez : P. 
Kitaibel Hydrographica Yngariae, praemissa auctoris vita edidit. Pest, 
1829. nSr. 2 kOt., s 1830ban egy altala feltalalt chemiai kezi keszfllet* 
ismertet^s^ kOzlOtte. Tovabba tdle van: 1. £gy magyarnak eszreretelei 
Marcel de Serres oasztrtai birodalombmn tett utazMoi irant.. (Tud. 6y. 
1817. Y.), *s 2. A leletindim cholera (Orv. Tar, 1831. L); de fd <irdeme, 
literaturinkat illetdleg , a* magyar vegjrtani munyelv , mellyel bemiiiiikflt 
e* hiratalos iro'muiybftn: OyogyixereV drszabdsa^ (Buda, 1829. 4r.) ajan- 
d^kozott meg, *s melly azdta az orvosi ^s term^szettani irtfk iltal kiUdnb- 
s^g n^lknl dfbgadtatott; vaiamint azon buzgtfsag, mellyel gyiSgyszerea 
nevend^keink kOzt nyelyanket bebozta-, ligy hogy kOzulOk a* magyar 
ajkaak a* magistiH*iiilnH^telkor Hem n^metdl , mint az eltStt ^ hanem m^ 
1826t(Sl fogva, magyai^ul ^rtekestn^nek szdvai ^sirasban, stft 6 ezeknek 
I829ben kiadiisat is meginditotta illy czimmd: Oyegyssseres ertekes^ei^ 
mellyehet a kir. magy. tud. mAidetmesd^ben Schuster JdnoM kir. oktmto 
vMfi'rldte iHtttt a' m. tuvendek gyogymseresek t iisxabott Mixttmettytit' M- 
dUitdtoJwr k9ss6fu^ge»«H elmatuhamk. (Pest, . 181». St. 1 74 1.) Ebbeli ^r- 



i 



KliETRAJZI TOIiDALEK. 231 

demei, valamiut a* szorosban ligy uevezett termeszeti tu(loiiiany4>kbani 
nagy jartasaaga* tekintet^btfl nevezte dt ki a* m. tadds tarsasag* ajanlatara 
az igazgatdaag harmadik helybeli rendes tagga a* term^szettudomanyi osz- 
talyba, febr. 20. 1831*9 mellynek ligyeiben r^szt veve mind addig, mig 
elhatalmazd tuddbetegs^ge altal nem gatoltatott, De ennek tartasa alatt is 
szakadatlan buzgdsaggal vez^rlette tanitvanyait a' idle inegnyitott Ost^- 
nyen , ligy hogy a* fentebbi gyujtem^ny kOtetekre nOvekedn^k , *8 altala 
a* chemia *s pharmacia* nyelve inindea ^gaiban kimiveltetn^k. E* mellett 
nagy tuzzel folytata a* magyar *8 fdlcg keleti nyelvek kOrdli hasonlitd yizs- 
galatait, mellyeknek rendez^e ^s szerkeazt^s^ben mindazaltal megeldzte 
a* halal majus* 19. 1838. Tanitvanyai eg^z a* sirhelyig viv^k sajat valla- 
ikon, mellyet egy magyar feliratu emlcikkd jegyez, a' vaczi gat melletti 
sirkertben , kuzel Kisfaludy Karoly* nyughely^hez. 



PERGER jAnOS. 

rendes tag. 

Sziiletett majus* 15. 1791. Nagy-Yaradon , hoi atyja a* cath. nem* 
zeti iskola* igazgatdja 1801 ben meghalvan, anyabatyja Dragosy Miklds 
egyes. gOrOg piispOk* befolyasaval, majd Hajdu Ferencz mostohaapja' var 
Idban atyai vez^rl^se alatt gondos nevel^st vett ; *8 a* gymnasiumi , phiior 
sophiai *s tOrvcinytudomanyi oskolakat v^gezte. Anyavarosabdl tOrv^qyet 
gyakorlat vdgett Pestre ment, hoi 1813 ^vben a* kiralyi tabla mell^ bi- 
tes jegyzdv^, 1814 -ban pedig lu iigyv^ddd esktttt feL Peres dol* 
gai mellett is folyvsust szeretcttel yiseltetv^n a* tudomanyokhoz , kO* 
vetkezd munkalatival jarult a* literatura* eldmozditasahoz : I. Bevessetdi 
a diplomaticdba » vagyis a% oUevel-isfi^ref tudamdnydba Schwartfier ut* 
(Pest 1821. n8r.). 2. Verboczy htvdn magyar toreeuytdra. Magyarosi^ 
totta *s nemeUy jegyzekekkel megviUigosttotta. (Pest, 1830. foL). 3. A* 
magyar e$ haziifa regetden. (Pest, 1831. 8n). 4. Torv^nyes ds diploma* 
ticai czikkelyek az 1832kiTttd. Gy.ben, a* Kuzhasznu Elsmeretek* tara* 

17* 



232 A MAGYAR TUD, TARSASAG* TORTEI^ETEI. 

2 — 5. r^szeiben *s Szeml^ldben. Amazok* tekintet^bdl valaszta 6t a* m. t. 
tarsasag, elsd nagy gyfll^s^ben , 1831. febr. 17. leveleztf, *s az igazgatd- 
sag, 1832. sept. 3. helybeli rendes tagga a' tOrv^nyiudoinanyi osztalyhoz; 
*s e* hely^t m^g azon ^vben foglalla el egy , a huheri refid$%errol irt ^r- 
tekezes* felolvasdsdval , melly azonban meg nem jelenhetett. Az utdbbi 
iddkben , a* tarsasag' megbizasabdl a* Torvenytudomduyi mtiszotdr szer- 
kesztes^vel foglalkodott , dee* munkalata kOzben, a* budapesti arviz* al- 
kalmaval megbetegedvt^n: rOyid szenved^ utan elhiinyt, Pesten^ maj. 25. 
1838. K^ziratban maradtak ttfle *8 az academia* lev^ltaraba t^tettek: 1. 
Ertekez£s a jobhdgyokrol. 2. Magyar torveuyek* forddtdsa a XV J. szd- 
zadC iozepeig. 3. Emlekbesssed Oeorch IlUs t. t. felett, megjeleiiendik ax 
jj^vkonyvek' I Yd. kOtet^ben. Tdblabirtfsaggal Heves, GOmur <^s Torna- 
ban tiszteltetett meg. 



B. 8ZEPEST IGNACZ, 

igazg. *8 tiszteleti tag. 

Sziiletett Egerben, augustus* 13. 1780, hoi v^gze nagyobb reszt 
tanulasat 18. I795ben az ottani papneveM int^zetben egyhazi palyara 1^- 
pett, *s miutan Pesten a' philosophiaban *s B^csben a* theologtaban ta- 
nari koszonit nyert, 1803 ban papnak felszenteltetett. M^g ez eltftt vala- 
mivel, 's azutdn, is az egri seminariumban tanulmanyok* igazgatdja, majd 
^rseki szertartd ds titoknok, 1808nak ydgdn kanonokka neveztetett, *8 
mint illyen drsek-udvari titoknok, borsodi fdesperes , az egri szegdnyek* 
intdzete*, az drv&kra ligyeM Heves vmegyei biztossag* elnOke , lyceumbeli 
egyhazi szdnok, az egri kOz kOnyytdrnak, mellyet rendbe szedett, felvi^ 
gyazdja, ydgre kisprdpost: mig, 1820. april* 9d. Egerben, ugyan azon 
egyhazban, mellyben kereszteltetett , pftspOkkd avattatott; mire Erddly- 
ben nyolczadfdi dyig yiseld az egyhdzi kormanyt, egyszersmind kormany- 
szdki 's belsd titkos tandcsosi mditdsdggal. Itt tarta 1822ben papi gyflle- 
kezetet, melly nek kOyetkezdsdben Kolosy^rt a* megye* rdszdre latin ny el- 
yen tOnrdnykOnyyet bocs^ta kOzre Statuta czimmel, magyardl pedig 



fjJSTRAJZI TOLDALiK. 233 

jjhtent imddo here$%teny^^ imadsdgos kOnyv^t 1828ban p^csi pftspOkk^ 
neveztetv^n , nem sokara lijra megnyiU a* philosophia* ^s tOrv^ny* osko- 
lait, azokat bdkezuen megalapitd, nyomtatd int^zettel btfyit^, mire az 
iTK^g halilaeMtt, (i Fels^ge ^tal lyceumma emeltetett Szinte P^csett, a* 
ii^p* helyesebb oktatdsara e* munkat irta : A keressst^ny tudomdnff rovide- 
deti (Pest, 1832. n8r.); *8 majd tObb munkas egyhazi f<^rfiak* segedelm^ 
vel a* Kaldi GyOrgy bibliaja atn^z^si^hez 's jadtasahoz Mtvan , azt ama 
hosszu 1832 6diki orszdggyiil^s alatt, mellyben tf folyvast ^l^nk haza- 
fiiii r^zt vett, sajat kOlts^gein ki is adta illy czim alatt : Szent irds, vagy- 
is az 6 szoretseguek $zent lofty ret j magyartd KdUU Oyorgy utdn , a ko- 
zom^ges dial forditdsbol a% eredeti beture is figyelmezve, jegyzetelleL 
JVegy lotet. Pozsouyj Behiay bet. 1835 — 6. »8r. — tjj sssoveis^, kei 
lotet U. ottj 1834—5. 'S e roppant kOlts^ggel eMallitott mmikft* pddd^ 
nyait kOtve, majd mind ajand^kul kuld^ a hazai piispOkmegytfk* KBimos 
egyhazi f<^riiiiinak. A* magyar nyelv ^ nemzetis^g melletti mindenkoti 
buzgdsdga* tekintet^bdl 1830. az academia igazgatd tanacsdba, tinteleCi 
tagiil pedig mindjart a* tarsasag* els<( nagy gyiLl^s^ben vdtetett fd , febft 
15. 1831., meily bizodalomnak 6 nemcsak a* nagy szdtar' kdssflletellieB 
jaruldsa altal felelt meg, hanem 1832tdl fogva az academiai jOvedebnekrt 
is 600 rt. ^vi segedelemmel Oregbit^. '8 folytonos munk^sag *s ftfleg p^ 
csi ftfiskolaja* gondjai kOztt, a* jdmbor szivii, szent ^rzdstt, langold hon- 
fikeblii fdrfiiit, a halal, Pdesett, jul. 16. 1838. estveii 9kor hirtelen ra- 
gada ki az i\6\i kOziii : az egyhaz*, az academia*, az egdsz haza* nagy faj- 
dalmara. — Felebb emlitett munkain kivui mdg kdt latin beszdde latott 
viligot : egy Kamanhazi Laszltf vaczi piispOk felett , mas az erd^lyi pap* 
Mghoz, midtfn piispOk] sz^k^be bekOszOntOtt. 



KttLCSST FERENCZ, 

rendes tag. 

Szuletett Szd-Demeteren , KOzdp-Szolnok varmegy^ben, aag.* 8d. 
1790., *s tannlminyait a' debreczeni ref. coliegiumban vegezd. Mdr itt 



234 a' MAGYAR TUB. TAASASAo-' TORTENETEI. 

baratkozott meg teljesen a* classica r^gia^g k^t nyelv^a kiviil a' francRi- 
aval ^s n^mettel , 's az ottani valogatott kiinyvtar' aegedelm^vel ezeknek 
jeles irdit nagy buzgdsaggal tanulta ; a* inagyar Uteraturat Kazincssy' mun- 
kai kedveltet^k meg vele. 1800, Pesten a* kir. tdblahoz jegyzdnek esklitt 
fel , *s itt szov^ Szemer^yel azon meleg baratsagot , melly dt eg^sz sirja- 
iglaR kisdrte. Elsd , poetai , dolgozatai Horvat Istydu* Damak' kalendari- 
omaban 's az Efddlyi Mnzeumban jelent^k meg. 1815ben kuvetkezett 
Kazinczy mellett a' Felelet a Mondolatruj 's 1817ben Csokonai, Kis is 
Berzsenyi munkaik' birdlatai: melly ek amaz ingerldkeny korban neki 
annyi kellemetlensdget okozanak, hogy yalameanyi rdgi *8 lij kOltdink* 
sz^nd^klott biralasaval felhagyna , 's tobb ^vi hallgatis utaii is csak ver- 
geiet adna az Aurora , Hebe , Aspasia is Koszordban , melly ek felett az 
olvatdk elfeledv^n a'szigoru criticust, bemie a' kOltdt szerettdk meg. 1826- 
ban jelent meg tdle a* kassai Minervaban az Ilias* I. ktinyr^nek forditasa , 
-0 ekkor vdnatott be Szemepe altal a* Muzdrion szerkesztds^be is (Pest, 
1826, I9 9j ndgy kOtet), melly a* m. aestheticai literaturaba nem cse- 
lE^y befoly^sal volt. *S noha 1828ban Szatmarban tiszteleti, majd rendes 
f6jigyz6v4 's 1832ben ugyan azon megye* r^szdrdl orszdggyiil^si kOvettd 
vdlasztatott , melly palyan is orszdgos tisztelet' tdrgyava iOn , m^gis foly- 
vast dblgozgatott , n6v szerint Bajza* Auroraja *s Kritikai Lapjaiba , Sze- 
mere' Auroraja 's a' Muzarion' uj folyamaba (1833), is utdbb az Athenae- 
umba is. A* m. academia' igazgatd tanacsa 6t a* literatura kOruli ^rdemei 
's ritka tehets^gei* tekintet^bdl 1830. nov, 17. a* nyelvtudomanyi osztaly- 
ba vidciki masodik rendes tagga rievezte, 1835ben pedig a' tiszteleti tagga 
valasztatott Kisfaludy Sdndor hely^be elsduek , fizet^el. A* halal dt egy 
heti betegs^g utan Csek^n, Szatmar vmegy^hea aug. 24. 1838. ragadtaki 
csaladja' karjai kOziil, mind azoknak, kik dt mint irdt, hazafit ^s embert 
ismertek , ^Icink fajdalmara. A* m. t. tarsasag* J^vkOnyveiben tdle Kazin- 
czy ^s Berzsenyi feletti eml^kbesz^dei allanak. Szamos , philosophiai , 
tOrv^nyes, aestheticai, szdnoki ^s kultdi munkai kOziil, ^let^ben csak 
lyrai dolgozasai szedettek Ossze 's jelentek meg : ' Kolcsey Fererkcz mun- 
kdji. Kiadta Szemere Pal. Elsd kOtet. Yersek. Pesten, Hartlebennel, 1832. 
n8r. £Uenben haldla utan Osszealltak n^melly barati , 's valamennyi mun- 
kai' Oszves Idadasat hatirozdk el, mellybdl eddig kdt kOtet meg is jelent 



ELETRAIZI TOLDAUiK. 335 



illy czimmel es tartalominal : Xdlc$ey Ferencz' minden munidi. Szerkeasr 
tikb. EOtvOs Jtfzsef, Szalay Ldssltf in SMmere Pal. Elstf kfitrt: Poelii 
munkai ; Masodik kotet : ElbMas^ldsei 6b yegyM beu^dei. Peaten, kiadji 
Heckenast GiiBstiv. 1840. 8r. Az eg^z hat kOtetet teend* Ugyda ezea,(&r- 
ben jelent meg : K6tc$ey Ferencz* gyermek- • ijyiikori 4letr0^%m^ *f fsehdaif 
ereieti h^ele. Jegyz^sekkel kiadja K&llay Ferencz academiai- rendes tag. 
Pesten, Trattner-Karolyi* tulajdonaj j^v n^lk. 16r.^ 



NTf R T 18 TV An, 

reiides tag. 

Sziiletett Atanyban, Heves vmegy^ben, majus* 0. 1776. , hoi atyja 
ref. predikator *8 az eperesti sz. sz^k* tanacsosa volt. Tanulasat S. Patakon 
kezdte, 's azt az ottani fdiskolaban, egy ^yet iddkOzben a* n^met nyelv* 
gyakorlasa v^gett Ldcs^a tOltv^n, be is fejezte. Gyenge iQusagaban szen- 
ved^lyes baratja a' kOlt^szetnek *s a' classica literatura' szorgalmas tanuld- 
ja^ szamos kultem^nyeket irt, mellyekkel azonban soha fel nem ypett» 
A' roennyiseg- ^s term^szettudoinanyokat Barczafalyi Szabd David*, a* hi- 
res neolog* lelkes eldadasai ntan kedvelte meg eldszOr, a* philosophiat as 
akkor nagy hiru SzentgyOrgyi Istvdn alatt. E* komolyabb tanalmanyok 
nem tompitak el Nyiry* hajlamat a* sz^p irant, *s igy dt oily eldmenetel- 
|el latjuk a* fest^szetet is uzni, hogy 1797. az lij fd curator Yay JdzseP 
befolyasaval felallitott rajztanitdi helyre meghivatnek, miutan e* cz^lra 
gyakorlis , ^s k&10nf(61e k^sziiletek kOzt Kassan egy ^vet toltott. De mar 
1798. a' tiszta mathesis* rendkiv. tanitdjava lev^n, a' rajzolasnak csak any- 
nyiban maradt tovabb is gyakorldja, mennyiben a* mathesissel, nevezete- 
sen annak alkalmazott r^sz^vel, fdleg a* fold- ^s ^gabroszok ^s felsd ^pit^ 
szeti tervek' k^szites^vel fiiggutt Ossze. 1806-ban juliusban mint rendes 
prof. a* mennyis^gtudomany' tanitasat eg^sz terjedelm^ben vette altal's nem 
csak annak elemei kOriil jatszadozva, hanem felsdbb agaiba is igyekezvdn 
hallgatdit beavatni E* mellett is iddt tuda nyerni 1810-ben, prof. Sipos 
Pal kil^pt^vel a* term^szettudomany* oktatd szek^t is ellatni, mig az arra 



i _. ._ _^ _/ ._'_» 



236 A MAGYAR TUD, TARSASAG TORTENETEl. 

k^szultf Kizy Mdzses I8l3ban a kulfittldrtfl visszaterv^n , azt elfoglalta. 
Ez idd alatt k^zitette Nyiry elstf munkdjat : A* dynamica physica kezdete 
(1811), melly azonban k^iratban maradt. A* physica Schelling* term^szet- 
philosophiaja* tanulasara vezette, 's ez nj ^s Onalld studiumokra ^breszt* 
v^n m^ly elmu szellem^t, az ofihatoV tudomduydt alkotta, mellyet e* 
czimii mnnkajaban terjesztett eM : Prima dementa matheseos intensonim. 
Kassa, 1821. 8r. Ill4ap, *s mire csakhamar A' szdmvetes' tudomdnym" 
nak kezdete J a' kOzn^p ^s az alsdbb oskolak* szamara, S. Patak, 1822. 
8r. 85. 1. kovetkezett. Ez iddben tOrt^nt, hogy Nyiry, dhajtasa ellen' 
kedvelt sz^kerdi leszdlitva, a* statistica, foldirat, miitan ^s neveldstado- 
many* tanitasaval bizatndk meg ; *s ambar ez Onk^ny mdlyen s^rtette : d 
m^g is lelke* teljes red szanasaval igyckezett e* rendeltet^nek is megfelel- 
iii y *8 leczk^i* szamara Europa* statisticajat latinul *8 a* Nevelestudomdnyt 
magyarol kidolgozta (EL 1822). E* lielyzet k^t dv mulva ohajtasahoz kd- 
pest valtozott , middn Rozgonyi* halalaval, 1824. a* phiiosophia* tanitd- 
szdkdbe tdtetnek altal, mellyet majd halaiaig dicsdretesen betoltOtt. Ez 
idd alatt kOvetkezd miinkai jelentek meg : Conspectus philosophiae empi- 
ricae Lockii, scepticae Hamii, criticae Kantii, transcendentalis Fichtii 
et Schellingii ad suas categorias relati. Cum primis elementis intensorum 
philosophice propositis. S. Patak, 1824. 8r. 194 lap. — Disquisitio phi- 
losophica de causis sermonis latini , grammaticis philosophiae categorias , 
philosophis grammaticam explicans. S. Patak, 1827. 8r. 72 1. — kdt em- 
Idkbeszdde : A^ haldT pMosophidja , phil. prof. Rozgonyi Jdzsef felett, 8. 
Patak, 1823. ; A' vigasztuddsrol yald beszdd prof. Laczai Szabd Jdzsef fe- 
lett. 8. Patak, 1828; — egy programma: De statuis Graeciae, 8. Patak, 
1827. 8r. 20 1., *8 tObb aprdbb ertekezeseken kiviil a* Tud. Gynjtemdny 
ds F. M. O. Minervaban , e' fd munkaja : A' tudomdnyoV oszvesege , I. k. 
Kozouseges tudomduykor, 's uyehtudomdnyi osztdly. 1829. 8r. 366 1.; II. 
k. A' historiat segedtudonuinyok. 1831. 371 1., III. k. A ttdajdon historia 
tudomdnyaij szinte 8. Patak, 1831- 556 1. — a IVd. kotet: Mefmytsegtu- 
domdnyj 1836. kdsziilt el, *s maig is kdziratban van. Ennyi drdemek 
magokra vonvan a* m. t. tdrsasag' mdltatd figyelmdt , inindjart annak dsd 
nagy gyilldsdben levelezd taggi valasztatott ; a* mdsodikban , 1832. az 
igazgatdsdg altal a* mathesis* osztalydba viddki masodik rendes tagul, mig 



*.. 



II' 



ELETRA/ZI TOJLDALEK. 137 

1836. sept. 2., sajat ker^sere, a' philosophiai osztalyba elso, fizetett vid. 
rtagul t^tetnt^k altal. Acadeiiiiai palyajan Nyiry a' kuvetkezd muiikakkal 
It^pett fel: 1. A fa- es hohidC ereje^ sz<ikfoglald, l^vk. I., 2. A' rizeV hel$6 
reszeifwk tuddkos ismerete , £vk. III. , 3. Nojogtan , y. a' ftzepnem' term^- 
szeti jusairdl, U. o. ; 4. Al tapaszialati lelekismerethdl lehozott sz^ttido^ 
mdfu/ J Ttar, I. , 5. A^ Halley-ustohos* eloszolhatdsa. Ttar, YL, 6. A 
foldretiges tudomdnyos ismertetesej Ttar. YIII. , 7. Az dlom philosophidjay 
Ttar. X., 8. Az ipar\e^ nej^szaporodds szdmalapjaij n^hany liitel es adds- 
sag- tOrld k^rd^s' megfejt^s^re. Ttar, uj folyam, ^rtek. r^sz. I., 9. Az 1835- 
ki kiilf. philosophiai munkdk , tudomanyrendszerescn , Ttar , lij folyam , 
literat. r^sz , I., 10. Az a^igol miiipar philosophidja. Ttar, lij foly. drt. 
resz, III. — 1838ban, a* mellvizkdr kinjai kOzt, mellyek dt egy dveii 
keresztiil szakadatlanul csigaztak, fejezte be sajat philosophiai rendszerdt 
eldadd munkajat: Al mathesis intef^orum alkalmazdsa a philosophia tu- 
domdnyaira. Keves hetekkel ezutan, augustus* 27., hiinyt el, 's valamint 
dive kozOnsdgesen becsiiltetett , halalabau szamos tisztelui ds tanitvanyai* 
fajdalma kovette. (Ormos Ldszlo^ tudositdsa szeriftt.) 

Schedel Ferencz. 



.rt 



M. T. T. EVK. IV. 1. 18 



13T 



/ » 



A MAGYAR TUD. TARSASAG TORTENETEI. 



A' MAOTAR TUD6S TARSASAo 

1838-BAN, Az ut vAlasztAsok ejlcStt. 



pArtf(w6. 



f t 



i) CS. KIR. FENSEGE AZ ORSZAG NADORA. 



Cjr. Teleki Jozsef , elolulo. 



G. AndrAsj Gjorg^-. 
Baital GjoTgy, 
Hg. Bat thy 4117 Fuldp. 
Ct. Cxirkky Antal. 
Cir. Dessewffy JozBef. 
K. Josika Miklos. 
(i. Kirohi Gyorgy. 
G. Keglerich Gabor. 
KoIoBTari Sandor. 
Mail4th Gyorgy, 
B. Mednjanszky Alajon. 
Nagy P41. 

Schedel Ferenci. 



G. Andrasy Gjdrgy. 
Bene Ferencz. 
Budai Ezsaiaz. 



EiidLttLdsto. 



G. Siechenyi Istvan , masod elolulo 



lOASKOATd TANACS. 



Pcchj Imre. 
B. Perenyi Zsigmond. 
B. Pronay Sandor. 
G. Reviczky Ad dm. 
Somsich Pongracz. 
Szegedi Ferencz. 
G. Szechenji Ittran. 
G. Teleki Jozsef. 
G. Vaj Abraham. 
Vfcghy Ferencz. 
B. Wessel^nyi MikloK. 
K^t ures hefy. 



TITOKNOK. 



TISZTELETBEU TAOOK. 



G. Desseirffy Jozsef. 
Dome Karoly. 
Fay Andras. 



SZB&fEIiYB8 ALLAPOT 1838 AZ UJ yAIiASZTA80& BliOTT. 



138 



Gombos Imre. 
Jankowich Miklos. 
G. Karoiji Gybrgy. 
Kisfaludy S4ndor. 

Kolosvari Sandor. 
<Kop4cgy Joigef. 
B. LakoB Junos. 



B. Mednjdnsskj Alajos. 

Ragiiji Tamil. 

Schedius Lajos. 

Szalay Imre. 

Vas8 Laszlo. 

B. Weuwlenyi Miklos. 

Ot hely ures. 



Vorosmartj Mihal>'. 
Siemere Pal. 
Balogh P4I. 



Ddbrentei Gibor. 
Kallay Ferencs. 
Szilasj Jknon, 



RENDB8 TAOOK. 

Hel^'beliek. Videkiek. 

I. Nyelvtadominji oestaly. 

Hory4t Endre. 
Guzmict Isidor. 
F4bi4n G&bor. 
Egy hely ures. 

2. Philosophiai ositilj. 

Honr4th CjrilJ. 
Hdrom hely Ures. 



Bajza Jozsef. 
Luczenbacher Janog. 
Egy hely ures. 



Gyorj Sandor. 
V411az Antal. 
Egy hely ures. 



SSztrokaj Antal. 
Ket ures hely. 



Gebhardt Ferencz. 
Bug6t P4I. 
Egy ures hely. 



3. Tort^netirasi osztaly. 

Kis Janos. 
Czech Jinos. 
Czuczor Gergely. 
P^czelj J6zgef. 

4. Mathematical onttily. 

Bitnicz Lajog. 
Nagy Kkroly. 
Ke't hely Ures. 

5» TdTVenytudominji osztilj. 

Szlemenics Pal. 
Stettner Gjorgy. 
Szazz K4rolj. 
Egy Ures hely, 

6. Term^gzettudominji oszt4ly. 

Honrith J6zsef. 
Bal4ih4zj J4not. 
K^t ures hely. 



IS* 



140 



a' MAGYAR TUB. tArSAsAg' TORTKNETEI, 



LEVELEZd TAOOK. 



!• Honiak. 



Angralfy Matj4s. 
Antal Mihalj. 
Arraj Gergeljr. 
Barabas Miklos. 
Bkrkny Agoston. 
Baricz Gjorgj. 
Bartfay Laszlo. 
G. BenyoYsskj Zsigmond. 
Betzedet Jozsef. 
Bolyai Farkag. 
Bratsai Samuel. 
Bresstyenssky Adalbert. 
Buczj Emil. 

Ctap6 (Tunyogi) J6csef. 
Ctassir Ferencz. 
Csato Pal. 

Ctoma (Kdrdfli) Sandor. 
Ctorba Jozgef. 
Deaki Zgigmond. 
G. Degsewffj Aurel. 
Dohovicg Vazul. 
Egyed Antal. 
B. EotYdg Jozgef. 
PalwieBj S4muel. 
tvhm Sindor. 
FAqret Elek. 
Fflreaczj Igtran. 
FiUnger Leopold. 
Frhraldgzkj Inure. 
Ffilepp J6zgef. 
Fiilftp (De4ki) Samuel. 
Gaal J6sgef. 
Gaty Igtran. 
GegS Elek. 
Geyay Antal. 
Gorore L4gzl6. 
Gyurikoyicg Gyorgy. 
H egedut Simueh 



Hetenyi Janog. 

Hoblik Marton. 

Hoffher J6zgef» 

Horvath Zgigmond. 

lUeg (Edyi) Pal. 

Jakab Igtran. 

Jagzay P4L 

Jemey Janog. 

B. Jogika Miklog. 

Kacakoyicg Lajog. 

Karacgon Mih41y. 

Kaggai Jozgef. 

G. Kemeny Jozgef. 

Kerekeg Ferenez. 

Kigg Karoly* 

Klauzal Imre. 

KoT^cg Mihaly* 

Koracg PaL 

Krajner Imre. 

Laggu Igtran. 

Magda P41. 

M4rton Jozgef. 

Matray (R6thkrepf) Gabor. 

Meheg Samuel. 

Nagy Janog. 

Peterfi K6roly. 

Podhradczky Jozgef. 

Polya Jozgef. 

S4rr4ri Pal. 

Schoepff Angugzt. 

Somoggy Janog. 

Szalay L4gzl6. 

Sz^kaeg J6zgef. 

Szenrey Jozaef. 

Szilagyi Ferencz. 

Szontagh Gugzt4r. 

Tanarky Sandor. 

Tagner AntaL 



*■' 



SZEMiliYBS ALLAPOT 1838 AZ VI VAIiASZTASOK BLOTT. 



141 



6. Taleki Domokot. 
6. Teleki L4m16. 
Tessedik Ferenos* 
Thaitz Endre. 
T6th Lorinci. 
Udrardj J4nos. 

Babbage Kiirolj. 
Beudant F. S. 
Bowling Jauos. 
Bright Richard* 
Fesiler Ignaci. 
B. Hammer-Purgitall. 



Vajda Peter. 
Vaiiarhel)^i Pal. 
Waltherr L4izlo. 
Warga J4nof. 
Zgirora Gjorgj. 
Zsoldoi Ig^aes. 

2. Kiilfdldiek. 

Kriebel Janoi» 
Meczofanti J6ssef. 
Palacky Ferencz. 
Pertz Henrik. 
du Ponceau Peter. 
SchelJing Fridrik. 

ti8ZTVisel6k:« 



Lev^ltdrnok e« 9€g^egyxS. Szalaj Latilo. 
Penxtdrnoh : Helmeczy Mihalj. 
ElUnSr : B4rtfaj Latzlo. 
TiMzti Mgydiz : Bertha S4ndor. 

L0ir6k: Kectkem^thj Csap6 Daniel ei Lohonjaj Pal. 
NyoMtaidMt javH6 : Matics fmre. 
Mtghixott kdnyvdro9ok: Eggenberger Joztef es fia. 



■II 



.r 



142 ^ A^ MAGYAR TVD. TARSASAG' t6rTK.\ETEI. 



A' TARSASAO* OYt JTEHtNYEI 

nZAPOKODAsA AJANDEKOK AlTAL 1836. SEPTEMBERTOI. 1838. SEPXIiMBERIG. 

I. • 

KONYVTAR. 

*A' csillaggal jegT>ettek a' k^^dveskedSk' sajat muokaik. 

A. TESTULFTEK' ES INTEZETEK' KULDEMENTEI. 

AMERIRAI PHILOSOPHIAI TARSASAG. •Transactions of the American Philoaophical 5!^- 
ciety held at Philadelphia, for promoting useful knowledge. Vol. V. new series. Part Iff. 
Philadelphia, 1837. 4r. 

BERLINI KIR. TUD. AGADEMIA* *Abhandlungen d. konigl. Akademie der Wissensehaf- 
ten zu Berlin. Aus dem Jahre 1835. Berlin, 1837. 4t. 

— — ^Bericht iiber die zur Bekanntmachung geeigneten Verhandlungen d. k. preuRs. 
Akad. d. Wiss. zu Berlin. Monat Mai 1836 — M. Juny 1837. Berl. 1836 — 7. 8r. 

GSEH RIR. TUD. tArsasAg. ^Abhandlungen der koniglich bdhmischen Gesellschaft der 
Wissenschafiten. Neuer Folge rierter Band. Von d. Jahren 1833 — 36. und Fiinfter Bd., von d* 
Jahre 1836. Frag, 1837. 8r. 

EDINBURGHI KIR. TUD. tArs. •Transactions of the Rojal Society of Edinburgh. 
Volume XIll. part. II. Edinb. 1836. 4r. 

— — * Proceedings of the Roy. Society of Edinburgh. 1836. Nro. 9. 8r. 
MAGYAR GAZDAsAgi EGYESULET. ^Gazdasagi tudositasok. Kiadja a' Gazdasagi F^ye- 

siilet. Bizotts^gi iigyeles alatt szerkeszti Kacskovics Lajos. EIso eri folyamat I. fdz. Budan 
1837. II. fuz. Pest, 1837. Masodik evi foly. I. II. fuz. Pest, 1838. 8r. 

MttNCHENI KIR. TUD. AGADEMIA. *l)enkschriftcn d. kon. Akademie d. Wiss. zu Miin- 
cheti. XIII. Bd. yagyis: Abhandlungen der Mathematisch-Physikalischen Classe d. kon. bay- 
erischen Akademie d. Wiss. 2ter Band, die Abhandl. v. d. Jahren 1831 — 36 enthaltend. — 
Der Denkschriften XIV. Bd. vagyis. AbhandK d. hist. Classe d. kon. bayer. Akad. der. Wiss. 
2ter Bd. erste Abthlg. Miincben , 1837. 4r. 

— — "^Gelehrte Anzeigen. Herausgegeben v. Mitgliedern d. k. bayer Akademie d. 
Wissenschaften. Zweiter bis funfter Bd. Juny 1836— Dec. 1837. Miinchen, 1836—7. 4r. 



GYiJJTEMilNYEK' SZAPORODASAI. 143 

PESTI NEVBNO^K PAPsAg' MAGYAR ISKOLAIA. *Munkaiatai a' pesti neyeiidek pap- 
sag' magyar iikolajanak. lll-d. k5t. Pest, 1836. 8r. IV ^ V-<L kdt. Buddn, 183T— 8. n8r. 

RECORD COMMISSION (ANGOL ORSZAGOS LEViLTARIBIZTOSSilG). ** Domesdaj-Book* 
Seu Liber Cemualts Willelmi primi regis Angliae, inter Archirog regni in domo capitulari 
Westmonasterii asserratus. Vol. I — If. — 1783. fol. — Indices. Accessit Dissertatio ge- 
neralis de ratione huiusce libri. — 1816. foK — Additamenta ex eodic. antiquiss. Exon'Do- 
mesdaj. Inquisitio Eliensis. Liber Wintou\ Boldon book. — 1816. fol. 

— — *A catalogue of the Manuscripts in the Cottonian Libraiy deposited in the 
British Museum. — 1802. fol 

— -— * Calendarium rotulorum patentium in turri Londinensi* — 1808» fol. 

— — *Taxatio ecclesiastica Angliae et Walliae auetoritate P. Nicholai IV. eirea 
A. I>. 1201. — 1802. fol. 

— - — ** Calendarium rotulorum chartarum et inquisitionum ad quod damnum. — 
1803. fol. 

— — * Rotulorum originalium in curia scaccarii abbreriatio. Vol. I. temporibus 
regum. Hen. III. Ed. L et Ed. II. 1805. Vol. 11. tempore regis Edwardi III. — 1810. fol* 

— — *Calendarium inquisitionum post mortem sire Eseaetarum. Vol. I — IV. temp, 
regum Hen. III. usque Ric. III. cum appendice de quamplurimis aliis inquisitionibus a re- 
gno Hen. 11 L usque Jac. 1. nnper repertis. — 1806 — 28. fol. 

— '^Nonarum inquisitiones in curia scaccarii. Temp, regis Edwardi 111. — . 

1807. fol. 

•<— — Testa de Nerill sire liber feodorum in curia scaccarii* Temp. Hen. III. et 
Edw. I. — 1807, fol. 

— — *A catalogue of the Harleian Manuscripts, in the british Museum. With in* 
dexes of persons , places and matters. Vol. I — IV. — 1808 — 12. fol.. 

— — * The statutes of the realm. Printed hy command of his Maj. King George 
the third, in pursuance of an address of the house of commons of Great Britain. From ori- 
ginal records and authentic manuscripts. Vol. 1 — IX. (lO k5t. 1235 — 1713). — 
1810 — 22. fol. 

— — * The chronological index to the statutes of the realm, from Magna Carta to 
the end of the reign of queen Anne. — 1828. foL 

— — *The alphabetical index to the statutes of the realm, etc — 1824. fol. 

— — *Placitorum in domo capitulari Westmonasteriensi asservatorum abbreyia- 
tio. Temporibus regum Ric. I. Johann. Henr. 111. Edw. L Edw. II. — 1811. fol. 

— — * Inquisitionum ad capellam domini reg^s retornatarum , quae in publicis ar- 
chiris Scotiae adhuc servantur, abbreyiatio. Vol. I — III. — 1811 — 16. fol. 

— — * Rotuli Hundredorum temp. Hen. III. et Edw. L in turr. Lond. et in cu- 
ria receptae scaccarij Westm. asseryati Vol. I — II. — 1812 — 18. foL. 

-— — '"'Registrum magni sigilli regum Scotorum in archiris publicis asserratum. A. 
1). MCCCVI— MCCCXXIV. _ 1814. fol. 



144 a' MAGYAR TVD. TARSASAg' TORTENETEI, 

— — * Rotuli Scotiae in ttthi Londineiui et in domo capituiari Westmonasterieii- 
ti aMerrati. Vol. J. temporibas regnm Aogliae Edwardi I. Edwardi !!• Edward! Ill, 1814. Vol. 
If. temporibui regum Angliae Ric. II. Hon. IV. V. VI. Ed. IV. Ric. III. Hen. VII. Vlll. — 
1819. fol. 

— — * The acts of the Parliamenta of Scotland. (Az elsS kotet meg nem Jelent 
meg). Vol. II. _ XI. A. D. MCCCCXXIV — MDCCVII. — 1814—24. fol. 

— - *- ^Foedera, conventiones , litterae, et>;ujuBcunque generii Aote poUi«a, in- 
ter reg^ Angliae et alios quosvis imperatores, reges, pontifices, principes, rel comannitatcs ; 
ab ingressa Gulielmi I. in Angliam A. D. 1066. ad nostra usque tempora habita a«t traetata. 
Ex autographis, infra secretiores archivorun regiorum thesaurarias , asservatis ; aliisqM 
summae Tetustatis instrumentis , ad historiam anglicanam spectantibus , iideliter exieripta. 
Primum in lucem missa de mandato Ser. Pr. Annae reginae ; cura et studio Thomae Rjrniar » 
Historiographi , et Roberti Sanderson, armig. Denuo aucta et multis locis emendata, jussn 
Ser. Regis Georgii Iff. accurantibus Adamo Clarke , LL. D. S. A. S. et Fred. Holbrooke , e 
soc. int. tempi. S. A. S. Vol. f. P. 1. 2. If. 1. 2. Iff. 1. 2. ab anno 1066—1377. — Londini , 
1816—30. fol. 

— — "^Placita de quo Warranto temporibus Edw. I. 11. et III. in curia receptae 
scaccarij Westm. asservata. — - 1818. fol. 

— — ** A' catalogue of the Landsdowne Manuscripts in the British Museum. With 
indexes of persons, places, and matters. — 1819. fol. 

— — "^Ducatus Lancastriae. Pars prima: inquisitionum post mortem etc temporibus 
regpim Edw. I. usque Car. I. Pars secunda : a calendar to the pleadings etc in the reigns of 
Henr. VII. Henr. Vni. Edw. VI. queen Mary and Phil, and Marj. 1823. — Vol. II. Pars ter- 
tta. Calendar to pleadings, depositions, etc. in the reigns of Henrj VII. Henrj VIH. E^w. 
VI. queen Mary , and Philip and Mary ; an to the pleadings of the first thirteen years of the 
reign of queen Elizabeth. 1827. — Vol. 111. Pars quarta. Calendar to the pleadings from the 
fourteenth year to the end of the reign of queen Elizabeth. — 1834. fol. 

^ ^ ** Inquisitionum in officio rotuloruni cancellariae Hibemiae asservatarum , 
Repertorium. Vol. I — II. — 1826 — 29. fol. 

— ^ * Calendars of the proceedings in chancery, in the reigp of queen Elisabeth ; 
to which are prefixed Examples of earlier proceedings in that Court, namely, fk^m the reign 
of Richard the second to that of queen Elisabeth , inclusive. From the originals in the Tower. 
Vol. I. II. III. — 1827—32. fol. 

— — * The parliamentary writs and writs of military summons , together with the 
Records and Muniments relating to the suit and serrice due and performed to the king's high 
court of parliament and the councils of the realm. Or affording evidence of attendance given 
at parliaments and councils. Collected and edited by Francis Palgrave. Vol. the the I. Vol, II. 
Division I. II. III. with alphabetical digest and index. — 1827 — 34. fol. 

— — * Rotulorum patentium et clausorum cancellariae Hibemiae calendarium. Vol. 
I. Pars I. Hen. II. — Hen. VII. — 1828. fol. 



1,-l' 



GYUiTEMENYEK.' SZAPOROBASAI. 145 

— - •— ^Rotuli litterarain clauunim in Turri Londinensi asserTad. Accuraote Thoma 
Duftus Hard^ Vol. I. ab a. 1204—1224. — 1833. fol. 

— - — - * A general introduction to Domesday Book ; accompanied hy Indexes of the 
tenants in chief, and under tenants, at the time of the Survey : as well as of the holders of lands 
mentioned in Domesday anterior to the formation of that Record : with an abstract of the popu- 
lation of England at the close of the reign of William the conqueror , so far as the same is 
actually entered* Illustrated by numerous notes and comments* By Sir Henry Ellis, principal li- 
brarian of the British Museum. Two volumes. — 1833. nSr. 

— — * Valor ecclesiasticus temp. Uenr. VII J. auctoritate rcgia institutus. Vol. I— V* 
1810— 2J. Vol. VI. appendix et indices. — 1834. fol. 

— — ^Rotuli selecti ad res anglicas et hibernicas spectantes , ex archivis in domo 
capitulari West-Monasteriensi deprompti. Cura Josephi Hunter. — 1834. kir. 8r. 

— —- '"'Proceedings and ordinances of the privy council ot England. (1386—1443). 
Edited by Sir Harris Nicolas. 5 vols. — 1834—5* kir. 8r. 

— ' •— * ^Rotuli litterarum patentium in Turri Londinensi asservati. Accurante Thoma 
Duffui Hardy. Vol. I. part I. ab a. 1201—1216. — 1835. fol. 

— - ^ ^Rotuli de oblatis et finibus in Turri Londinensi asservati. Tempore Regis Jo- 
hannis. Accurante Thoma Duffus Hardy. — • 1835. kir. 8r. 

—'—"'* Rotuli curiae regis. Rolls and Records of the court held before the king^s 
justiciars or justices. Edited by S. Francis Palgrave. 2 vols. — 1835. kir. 8r. 

— — *Rotuli Normanuiae in Turri Londinensi asservati, Johanne et Henrico Qnin- 
to Angliae regibus. Accurante Thoma Duffus Hardy. Vol* L de annis 1200^*1205, nee non de 
a. 1417—1835. kir. 8r. 

— — * Fines, sive pedes Anium: sive finales concordiae in curia domini regis: 
ab anno septimo regni regis Ricardi L ad annum decimum sextum regis Johannis, A. D* 1195. 
— 1214. Edente Josepho Hunter* Vol. I* — 1835. kir. 8r. 

— — * Excerpta e rotulis finium in Turri Londinensi asservatis, Henrico tertio re- 
ge, A. D. 1216—72. Cura Caroli Roberts. Vol. I. A. D. 1216 — 46. — 1835. kir. 8r. 

— *— * Reports from the commissioners , appointed by his Majesty to execute the 
measures recommended in an address of the house of Commons , respecting the public records 
of Ireland: with supplements and appendixes. — 1810 — 15. fol. 

— — * The sixth , seventh , eighth , ninth and tenth Reports from the commissi- 
oners etc. respecting the public records of Ireland. With supplements and appendixes. — 1816 
— 1820. fol. 

— ^ * The eleventh , twelfth, thirteenth, fourteenth, and fifteenth reports. 1821 
—25. — fol. 

— — * Record Commission. Scotland. Correspondence of C. P. Cooper Esq. secre- 
tary to the board with Thomas Thomson , F«sq. deputy clerk register. — Memorial of Robert 
Pitcairn. — Reports of the deputy clerk register from 1822 to 1831. — London, 1835. n8r. 

— — • *Public Records* The public advantages of entrusting the records of the ex- 
chequer belonging to the offices of the lord treasurer's remembrancer , and clerk of the pipe , 

M. T* T* iVR. IV. 1. 19 






-i * 

Jt ■ 

> ■■"■ ' . ' 



v..' 
146 a' MAGYAR TDD. tArSAMO^ TttSTlbffiTEI. 

to the irreqwiiiible cmtodj of the kingg remembnuicer , JtCerariiied bj the present conditi- 
on of that ofBoen own records. In a letter , addressed to the secretary of the Record Com- 
mission. Bj a memlier of the temple. — London , 1 834. n8r. 

— — - La Commission des Archires d' Angleterre (Record Commission) anx saTann 
et antiqnaires Irancais. — Paris, 1834. nSr* 

^ -^ Memoria da Commissao dos arquiros da Gran-Bretanha dirigida aos car- 
torarios, bibiiothecarios, e antiquarios do Portngal, pelo que respeita aos trabalhos, e exames 
da mesma commissao. 1834. — - Lisboa, 1835. 8r. 

B. EGYESCK' AJANDEKAI. 

AcMody Sdndor » * Maganjos magjrar tunrenj. Pest, 1837. n8r. 

jindrd9y (Sydrgy. gr, Rozsnjai egyhasi toredekek. Vl-d. fuaet. Kassa, 1836. 8r. 

^ — * Az utak kesziteserol , Gr. Andrasj Karoljrtol. Rozsnjo , 1837. 8. 

~ — HoUok Imre: Egy piUaaat a' deasmakra. Roasnjo, 1837. 8. 

Bdrmny Ag09t0H, Matthaei Wesenbecii qnaestiones de studio juris instituendo«Lipsiae, 1585 .8. 

— — Georgii Vinterii, de re equaria. Norimb. 1703* 
— - — T5bb rendbeii alkalmi njomtatranj. 

Beoihy Z§tgwtOMd.*KovLonL. Poasonj, 1836. 8r. 

Bitnicx Lajo9, * Magyar njelytudoman j. Ket r^ss. Pest y 1 837. 8r. 

BlaekwU /. A. *X Few Remarks on our Foreign Policy. London, 1836. 8. 

Bd$%drwidnyi 1^09. Mausoleum potentissimorum regni apostolici regum. Noriaibergae 1664. t'ol. 

Bugdi Pdl, * Termeszettudomauj Tschamer utan. Ket kot. Buda, 1836. 8r. 

— — *Sebessi esskoztar. Buda, 1837. 16r. 

Charter J6%9rf. * Enchiridion Juris Ecclesiastici. 2 kot Pest, 1837—8. 8r. 
Chorin A. Mgereth Elassaph. Prag. 1826. 8r. 

— — •Der treue Bothe. Prag, 1831. 8r. 

— — *HiJlel. 3 Abhandlungen. Ofen, 1837. 8r. 

Coopw Kdroiy. * Substance of the speech of Ch. Purton Cooper Esq. as counsel for the rev. Ch. 
WellbeloTcd, in the suit of the Attorney General Tergus Shore, instituted iu the High 
Court of Chancery, respecting Lady Hewley's foundations. London, 1834. nSr. 

— — A letter to Ch« Purton Cooper Elsq. on the appointment of a permanent judge in the 
court of chancery in the place of the lord chancellor , and a change in the appellate ju- 
risdiction of the court of chancery and the house of lords. By Causidicus. London, 1835. 8r. 

— — A second letter to the same stb. by Caoaidieut. London, 1835. 8. 
C^ienumcmmy Ji%9rf. Kohari versei. Buda, 1720. 4n 

•^ — A' m. ssentek ^ete latin nyelven. 

-i- — Castellionak sacr. dialog. LL. IV. 

CM9ch Jdno9. Tristram Shandy. 2 kdt. BasiL 1792. 8. 

— — M. Palingenii Zodiacus vitee. Verteutscht dureh J« Sprei^. Frankf. 1563. 12. 

— — leonei virorum illustrium. Argentor. 1587. 









7, 






* ^ ^^^u^" 




^ ^ 






GYUJTBBfiNYEK' SZAPORODASAI* l4T 

— — Magaiin f. Geschichte, l^tatistik u. Staatrecht der Oetter. Monarchie. 2ter Bd. 6dt* 
tiDg. 1808. 8. 

— — Branner, daa Leben eine Pilgrimmachaft imn Grabe.Ofen, 1834. 8. 

— — A' haaa ueretete. frda Vedres Istvan. Sieged, 1809. 8« 

— — Tobb regi aprobb njomtatranjokat. 

Cxente htvdn. *A' bolcselkedo magyar polg4r« Ka«sa, 1838. 8r. 

CMticheri Robert. ^'Szliacs. Peat, 1838. 8r. 

Cniraky Jdno» gr. *Asseitionea ex unirena Juritpnidentia. Budae, 1838. hoasa j4ni] : Dani- 

elia Cornides : Vindiciae Anonjmi Belae regis notarii. Budae, 1802. 4r. 
DercBtk Jdno9, *Senno dum R. UniTenitas Hun{;aiica Binecularem memoriam natalium 

suonim celebraret. Budae, 1836. 4r. 
De9Jardin9 JTaro/y/ Karte ron Europa am Schlusae der Vdlkerwanderung. 
.— — *Europa zur Zeit Karl dea Groisen. 

— — '^Europa's Mittelalter. 

/hf Ponceau Peter, * A memoir on Ibe histoij of the celebrated treatj made hj William Penn 
with the Indiana 1682 bj Da Ponceau and Fischer. Philad. 1836. 8r. 

—. — * A discourse on the prirate life and domestic habits of William Penn. Philad. 1836» ftr. 

— A defence of the Sjstem of solitary confinement of prisoners adopted bj the State 

of Pennsjlyania. Bj G. W. Smith. Philad. 1833. Sr. 

— — Medical statistics, bj G. Emetson Philad. I83I. 8r. 

Egyed Antal. *A' megyalt6. Esstergam , 1836. 12r. 

Gaeparice Kilit. *^Egjh4ai besaed a' budapesti 6a5nTia napjai utin. Pest, 1838. n8r. 

.. — Paulus Fabriciusnak kiil6ni^le apr6 de4k munkai a' 16-d. ss4sadb6l. 

— ... Meisanische Land u. Bergehronika, Dresden, 1590. foh 

— — Krakai hisi es imi ralo kalendariom. Possonj, 1729. 1731. 1732. it33. 4r. 
Gehhardt FerencM. * Utmutat&a as orrosi gjakoiiasra. Pest, 1826. n8r. 

— — "^A* kiilftnOa orroai njaralja es gj6g7itastadom4nj' alapTonatjai. 2 kotet* Pest 
1828 es 1838. n8r. 

Gdvay Amtal.*k* gjrarmati es asonji bekekotes esikkeljei. Bees, K^ fiis. 1837. 4r. 
Grnxmiv Uidor. ''Eg:fhiun T4r. IX-dik fus. Pest. 1837. 8r. 

— — «J6b. Pest, 1836. 8r. 

GySrfi Forone%. Kajoni J4nof egyh. ^nekes k6njTe. UJ kiad4s. Csilnomljo, 1805. 4r. 

— ^ Leges sodalium B. Mariae. Csiksomljo , 1835. 8r. 

Gyorgy J6%9ef. * A' term^sseti testeknek l^esonk^ti kifejlSd^krol. Pest, 1836. 8r. 
GyurtkovicB €fydrgy. Kiil6nii^le alkalmi apr6s4gokat 

Heimecxy Mihdly. ^'Jelenkor ^ T4rsalkod6 1836. — Pest, 4r. 
Hohlik MdrtoH. * Enchiridion legum urbarialium. Ess^k, 1837. 8r. 
Hodor Kdroiy, ^Doboka r^rmegje termesseti i§ polgiri esmertet^e. Kolosrar , 1837. 8r. 
Hohenlohe Sdndor hercMog ^§ imnomok. * Memoires et experiences dans la rie saeerdotale. 
Paris, 1836. n8r. 

19* 



148 A MAGYAR TtTD. TAKSASAG TORTENETEL 

H9ll6k Imre. * Rgj piilanat a' dezsmakra. Rosnjo, 1837. 8. 

Horvdth CyrilL **Kuthen, kiin kiralj, szj. 5 felr. Sieged, 1838. nl2r. 

Horvdth JozBef. •A' tcsti gjermeknereles. Pest, 1830. 8r. 

— — *A' hideg viz derek munkalatjai. Pest, 1834. 8r. 

* — ^Tanacsado az elhalai elott, alatt, eiiitan. Pest, 1829. 8r. 

— -— *Az orvos mint hazi bar4t. Pest, 1830, 8r. 

— •— *Az aranyerrol. Pest, 1830. 8r. 

— « — i •A' bujakorsag, vagy is renusi njayalja a'maga cgesz kiterjedcsebcn. Pest, 1830, Sr. 

— . — Political philosophiai okoskodas szerint valo rendes eletnek peldaja. Locse, 1674. 

Hrahownzky David. * Utazasi rajzok. Ket kotet* Kassa , 1837. 8r. 

lUe% (Edvi) Pal. *EkeE hazi oltar. Imadsagok. Pest, 1833. 8r. 

_ _ ^Vallasi turudelem peldai. Pest, 1826. 8r. 

-— -^ * G^onok' katechismusa. Pest, 1837. 8r. 

— « — Ketta hijaa szaz kereszteny kerdesek Cassai Andras 4ltaL Bartfa, 1643. 4. 

•^ -^ Fontioaliak, irta Szakonji Matjas. GySr, 1830. Sr, 

— — « Hadriani Bererlandi de fornicatione carenda admonitio (Londini, 1698*) 16. 
J6Hd§ J6z9ef. Szepesy Ignacx pecsi puspuk bibliaja 1— IV. kot. Pozsony , 1 834— 6. 
J69ika ATf^/dt. "" A' kunnyelmuek. 2 kot. Pest, 1837. nl8r. 

— — ♦Az utolso Batori. 3 kot. Pest, 1837. nl8r. 
Kac8koviC8 Lufos. •A' kisdedovo egyesliet cvkonyre. Pest, 1837. 12r. 
Kapy latvdn. Nyeireszke. Sarossj Gyulatol. Kasia, 1837. harant 4r. 
Karaca Ferencz, * Mag^arorszag' foldabrosza. 

Karac% Terez. ♦Jatekszinl terr. Szinj. 5'felT. Pest, 1838. Dl2r. 
Kafona Elek. * A' kereskedestudoman/ tanitokonyre. Bees, 1838. 8. 
Kazinczy Gdhor. *MalTiiia. Regenyek' konyve. l-s3kot. Pest, 1838. nl2r. 

— -^ AltesGrab eines Heerfuhrers unter Attila, entdeckt bey Mersebnrg. Halle, I832.fol 

Ktc9kemdthy Daniel. Igazsag paissa Melianus Gnaterethtol. Miabarg, 1741. 8. 

— — Geici Katona Istvaii postillaja, 1647. 4r. 

— — Lc Geographe manuel par Expilly. Paris, 1777. 8r. 

K0re9zte8 J6z9tf, Abbildung von zirei alten Mosaiken welche im Jahre 1823 zu M. Vasar- 

hcly im Hunyader Comitat entdeckt worden. Hermannstadt, 1825. fol. 
/Titt Kdroly. AusfOhrliches Polnih-Deutsches Wdrterbuch, kritisch bearbeitet Ton Chr. Coe- 
lestin Mrongoyius. Konigsberg. 1835. 4r. 

— — Ephemeridum medico -phys. decuriae 2-dae annus nontts.Norimb» 16ftL 
Kolonvdri Sdndor. Uaiszler Gyorgy orvosi munkaja 3-ik dar. Veszpr. 1837. 8r. 

— — A' ncpneveles ug^cben , Beke Kristof altal. Veszpr. , 1833. 4r. 

— — Veszprem yarmeg}'e 1838-ik Junius 18-kan tartott kdzgyulese alkalmayai kuz hirro 
tetetett tudositasok es jegjzlikonyyi kiyonat. fol. 

Kopeczky Ferencz. * Vilag kuzonseges historiaja. 1. 11. kot. Pest. 1837. 8. 

— — Anicius Manlius TorquatusV konyyei. Kass^, 1766. 8. 



GYtrJTEMiNYEK' SZAPORODASAI. 149 

— — Klein , ran den LebenramstSnden und Schriften erangeliicher Prediger in Ungarn* 

Leipxig u. Ofen. 1789» 8. 

Kormoczy Imre. * Az igaz hazafiusag' alapronalai. Pest, 1837. 8. 

Kovdcs FerencM. Egj irlandm otaiasa az igaz rallas' felkeresese regett. 2 kot. Nagj-Vuradt 
1836. 8. 

Kovdcs (Nagyqfiat) /# /v<fii. "^Erdeljorsz^ tortenetei t^ra. Elao kut. Kolozsvar, 1827. 8. 

KovdcB PdL ♦Alvearc. Mehkas. 1837. IV kut, 1838. IT kot. 8. 

*— -— Conspectus almae dioecesis Quinque-Rccl. pro 1836. Pozsony. 8. 

— —- Schematismus V. Clcri dioeces. Nitricnsis pro anno 1838. 

— — Kultomivek Ponori Thewrewk Jozscftul. Pozsonj, 1836. 8. 

— — Theater Journal von Johann Bruno. Pozsony, 1838. 8. 

— — Christus am Oelberge. Oratorium von Beethoven. Pozsony, 1836. 

— — Urbar ad Giriho Palkovice. Pozsony, 1838. 8. 

— — Zuklad od Fedrowati Kr'estan. Pozsonj 1838. 8. 

— — * Krilonfele alkalmi njomtatvunjok. 

Kdn Pal, Anti-Lucretius, sive de deo et natura libri IX. Lipsiae, 1748. 8. 

— — Puer centum annorum, hely es ev nelkul. 8. 

— — Uungarus Tymbaules. h. e. n. 8. 

Kutsera LSrincx. ^Ertekezes a' rovid utii visszatetelrul. Pest, 1837. 8. 
Laddnyi Gyorgy. Beringii Florus danicus. Otthiniae, 1698. 16. 
— - — Saavedrae Symbola christiano-politica. Bruxellae, 1649. fol. 

Magda Pal. * A' mezei gazdasag' philosophiajanak szabasai szerint okoskodo gazda. S. Patak , 
1833. 8. 

— — * Az embemek eredeti forraajarol, programma a' szarvasi evangel, luth. gjmnasium- 

ban. Pest, 1837. 4. 
-— — ** De schola , quae genio saeculi obsequitur , splendidissima , quae eum emendat opti- 
ma, programma. Pest, 1827. 4. 

— — • Pozsonyi kert Lippaj Janos altal. Gjur, 1753. 4. 

Major PdL Viragfuzer a' soproni magjar tarsasagtol. Sopron, 1837. 8. 
Mdiray Gdhor, * Budapesti hangasz-egyesijlet' szabaljai. Buda, 1837. 8. 
MatuMtk Andrdn. *A]phabetum et orthographia universalis. 3 peld. Rosnaviae, 1837. 8. 
Mease Jakah, * Observations on the penitentiary system , and penal Code of Pennsylvania 
with suggestions for their Improvement. Philad. 1828. 8. 

— — * Additions to the articles: Steam Engine, Steam Boat in the Philadelphia. Phi- 
lad. 4. 

— — Description of some of the medals. Hely es ev nelkul. 8. Kolosvar.4. 

— — Introductory lecture to a coarse of lectures upon comparative anatomy. Philad. 1814. 

— — Report of the committee appointed by the horticultural society of Pennsylvania. Phi- 

lad. 1831. 8. 
Mehes Sdmuel. *Hirad6, Vasamapi Ujsag, es Tarsalkodo 1835. 



» ' / . » 



150 A MAGYAR TUD. TABfiASAG TORTEJNETEI. 

Mehe% Samuel. "^Kotongeges Arithmetika az alsobb oskolak' sxamara. Koloasrar, 1833. 8. 

— — Arithmetika, irta Mehes Gybrgy. Kolosvar, 1833. 8. 

MeBMeticM Mihdly, Verboczj Tripaitituma latin eg magyar njelTen. Baitfa, 1643. 4. 

M^9Mdro§ Imre. ^Egyhasi beszed. PoMonjr , 1838. 8. 

Miekolcxy I»tvdn. A' tiegedi hangaizat-oskolanak alajNUtabaijrai. Sieged. 8. 

Mittroweky Antal gr. csehonzagi fScancellar. Codex diplomaticus et epitlolaris Moraviae 

Antonii Boczek. Tomus I. Olomucii, 1836. 4. 
Moindr Sdndor. *VLon\ rezer 1837-re. Pett, 4. 

Sagy Jan—. * A' jo lelkipasztor. Pett, 1835. 8. 
Nagy Kdroly. *Eiemi algebra. Bees, 1837. 8. 

— — *A' kis szaiiiit6. Bees, 1837. 8. 

— — •A' ki« geometra. Beet, 1838. 8, 

Nagy (B^iteki) Zaigmond, Erdelj historiajanak rorid atnezese egy tablan. M. Vasarhel^. 

1837. fol. 
Nagy Pdi. '^Historia pragmatica regni Huugariae. 2 kot. Pezt, 1823. 8. 
Nimeihy Pdi. * Magjar- nemet njelvtudom^nj. Kasza, 1836. 8. 
Nietzner latvdn. *De Pneumonorrhagia. Pest, 1837. 8. 
Nytfry Itivdn. Keresztyen erkolcstudom&n j Zsamaj Lajost61. S. Patak , 1 836. 8. 

Ordddy Tivador. Magyar orsz4gh Deeretomjnak Sommaja Weres Balas altal magya- 

razva. 1565. 4. 
Orm69 LdszU. Parthenon, ll-dik kotet. S. Patak, 1837. 12. 

Pmal Gergeiy. A' legfobb jorol, ford. Szenczi Moln4r Albert. Locse , 1630. 8. 
Pmp (Sxohoaziat) Jt/vaii. ^Dietai predikacziok. Debreczen, 1828. 8. 

— — ^Cholerai predik4czi6k. Debreczen, 1831. 8. 

Pawloviee T6dor a Maticza Serbska altal kiadott szerb munkak 58 kdtttet. 

— — Serbsky Narodni liszt 1835 es 1837-iki foljamatat. 

— — Serbskj Ljetopisz 1838 elso es masodik fuzet. Bodan^ 8. 

P^cxely J6x8€f. *Magyarok' tdrtenetei. Debreczen, 1837, 8. 
Peregrtny Eiek. ^Eletbol 8«edett kepek. Pozsonj, 1837. 12. 

— — *A' magjarok' tortenetei. Buda, 1838. 8, 

— — Einige Worte fiber den Nutzen and die Nothwendigkeil dos Turnens. Basel, 
1835. 8r. 

Perlaky Ddvid. ^Tdrteneti adatok kdlt^ssed toUalddcal. Pest, 18S7« 8. 

Pk'nter Mihdly. ^Oromdai a' Pestca epiilt ni. szinbaB' megnjitasa' alkalmayal. Past, 1837. 4. 

Podhradczky Joxsef. *^z. Uszlo kiraljmak es viselt dolgainak histori^ja. Buda, 1836. 8. 

— — * Szlaroniirol ) mint Magjaroniig' alkotmanjroa r^aseroL Buda, 1837. 8* 

— "^ Ronianomm prinoipumi •fiigies a Joanne HutieKio eonfeetayancta et casligata opera 
Joannis Sambuci. k. n* 1552. 8, 

Poiczer. Nuoro metodo di stenografia di C. Narducci. Lodi, 1838. fol. 
P6iya J6z$if. ^Obsenrationes 4e heiipnc. Pest, 1837. 8. 



GYUJTEMliNYBK' SZAPOROBASAI. 15t 

Fo9igrdc% Lajo9. *Enemenjek. Pest, 1838. 12. 

— — *Karpat uti lengem^njek. B«da, 1838. 16. 

— — Friedrich T. Hagedorn't sSmmtliehe poetiiehe Werke. Wien, I7(l5. 12. 
— • — Xenoerat. Ein Gedicbt in 7. Biichera, 1787. 8. 

— — Napoleon en Egypte par Barthelemj et M^rj. 8tatgart, 1830. 8. 

— — Magyar gy4ta. Peat, 1792. 8. 

— — De populatione etc. disieruit Job. Fejea. Pett. 1812. 8« 

— ^ Hifitoria Hterarnni banaramqae artium ia Hungaria. 8r« 

— — IVoja reazedelme. Dugonics Aodraitol. Poasonj,' 1774. 4, 

— — Magasin fur Geschichte der dtterreichiaehen Monarchie 1« B. G&tttog. 18#6« 8. 

— — Manritins csaszar, laomorujatek ; ford* Keresken^ri Ad4ni. Kana, 1767. 8. 
Fuky Jdnos. KaroH Gaspar biblUja. Visol , 1590. fol. 

Fmuituy Sdndor. *Soteria Jotepbi Palatini. Posenii, 1837. 4. 

— — ^Victoriae Augostae britan. reg^nae etc. inaugurationis soleBuiiis sacrum. Poso- 
nii, 1838. 4. 

R^exey Iwure, *A' hudholjagkomonsolas. Pest, 1836, 8. 

— — * k* sebessi mutan' alapronatjai* Budan , 1 838* 8. 

R6der Alison. ^Egjbasi enekek a' ker. kath. biVek' ss4ni4ra. Buda, 1837. 8. 
Ruchittl Mihdiy, Monoailai munk^ja a' k^pek tinteleterol. Ctonka. 
Rumy Kdroiy. * Populftres Lefarbnch der Oekonomie. Wien. 1808. 2 kdt. 8. 
«* -* * Knne Anieitung xam Bierbranen, Wien, 1826* 8. 

— > — *Ujonnan felfedezett modja a' Metetesaek ss^a nelkfil, niagjar.es n^met. Kas- 
sa, 1833. 8. 

— — Biblische Perlen, Ton Kornfeld. Bees, 1826. 8. 

— ^— Sxentiras' ertelmere reserlo magjar Lexicon Bod Petertol h. n. 1746. 4.,- 

— — VaterlSndtsehe BlSfter i^r dendsterreichiscbenKaiserstaat. 1811. 1812. 1818. B^es. 
4r. 6. k6tet. 

Salomon J6x9ef. *Erdelji predikatori T4r. Vlf. es VIII. k. Kolossrlor, 1837. 8. 

Sdrvdri Ferene*. ^Vilagosito es rendszeres eloadasa az 1836-ik urbert tOnrenjeknek. Pest, 

1837. 8. 
Sa9kH Kdroiy. *Tanitas' alaptudomanya. 3 ress. Pest, 1837-8. 8. 
Sehmmu Ferencz. * Magjarorszag bortermeszteset es borkeizJIeaet targjras^ foljoiras. 2-ik fuz. 

Pcyit, 1837. 8. 
SehediuB LajoB. *Magjarorszag' foldabroszanak 7 njabb tibl4jat. 
SehuMUr Jdno: *Gj6gynen» ertekasesek. 2 kdt. Peat 183^^. 8r. 
Seb€»ty^n Gdhor. Magyar n6tak Ruzsieska Ignicz ihai. 16 fbgaa. k4r fol. 
Spdmyik Giye^. *Oratio ad Patres S. P. Vaeii eongragatot stb. Boda, 1838. 4. 
Sxmimy Imrs. *Egyhist bets^d 8z. Istran kiraly fehtt. B^ 1837. 8. 
Sxalay Ld9»U. ^Majthenyi Sandor emleke. Bad4n, 1836. 12. 

S%dU Lajo9. Selectiora adagia latino-liungarica. Studio Petri Ki»-Vic<aj Bartpkae , 1713. 8. 
Feronez. *Pesti 4rTiz alkalmayal mondott egykasi besaed. Pest, 1838. 4. 






-:i 



9 ._ — '«^*^?_» 



152 A MA0YiUl TDD. TARSASaG TORTENETEI. 

— — * Memoria Joscphi Vurum, Pest, 1838. 4. 

Szekfica J6z9ef. * Rgrhazi be8ze4l a' budapesti TizOsdn utan. Peat, 1838. 8. 
Szenczy Ferencz. *Mikot Uizl6 b. emleke. Koaseg, 1838. 4. 

— — * £g)'haxi beiaed melly Sz. Martonbaa a' ti. Doiuokoi rend bebozataaaoak kettzaza- 
dik evfordultan tartatott. Kuszeg , 1838. 8. 

Szentea SamtteL Reruiu hungaricarum historia, auctore Gasp. £Dt. Col. Agr. 1604. 8. 
Szep Ferencz. *" Bacs yinegye evazazadai. UjWdek, 1837. 8. 
Szerguei Jdnoa. Salmasii defeiisio pro Carolo I. h. n. 1652. 12. 
Sziifidy Kdroly. Petrarchanak 1624beli kiadasat. 40. 
SzUdgyi*Ferenez. Klio. Ill-ik kdt. Koloztrar, 1830. 8. 

Takaca £oa' *Munkai. 2 kGtet. Buda, 182% 8. 
Tatai Andrda. ^Tiszta luathesii kezdete. 11 k6t. Pest, 1836. 8. 

G. Teleki Jozatf, Sketches on the Danube in Hungary and Transjirania. Bj George Hering 
London, 1838. nfol. 

Thaaay Mihdly, Lugdunumi deak biblia. 1515. 4. 
Toth Lorincz. ^Szivhangok. Buda, 1838. 16. 

— •— *0l3'inpia. Pest, 8r. 

Toth Mihdly, * Gjaszolo elmelkedea Sziiassj J6zsef felett. Pest, 1836. 4. 
Tor ok Jdno9, Politica para corregidores y sennores. Barcelona 1616. 2 reaz. 

— — Chronica Seraphica del S. Francisco de Assia. 3. 4. 5. Madrid, 1719. fol. 

— — Historia general de Espana. Madrid, 1650. 2. k. fol. 

— — Soledales de la rida j desenganos del mundo. Madrid, 1713. n8. 

— — El hijo de David mas perseguido Jesu Christo. Madrid, 1676. n8. 

— — El rejr penitente Historia sagrada. 1674. n8. 

— '^ Introducion del simbolo de la fe de Luia de Granada (1 — 5 part.) Lerma, 1619 fol. 

— — Origen de las dignidades seglares de Castilla h. n. 1618. fol. 

— — Autos sacramentales , alegoricos j historiales del ... . doe Pedro Cakleron dela 
Barca. Madrid, 1717. 

— — PersegFido Darid: parte 1. 2. 3. Madrid, 1675. n8. 

— — Ei Parnaso Espanol. Barcelona , 1703. 4. 

— -— Leon de Mendoca en Toledo. 1618. 

— — Code Napoleon, ou code civil des Fran^ais. Paris, 1806. n8. 

— — Rabi Moysis Aphoriami. Basileae. ^ n« 8. 

— - — Beschreibung des Schlosaes Eaterhaz. Presaburg, 1784. 4. 
Vdllaa Antal, * Egjetemes azamtudomanj. Pest. 1836. 8. 

— — Valko Bela Lipolt mnnkai. Elso kotet. Kozons. szamtan. Esiterg. 1835. 8. 

Vaaa Ldazlo, Memoire historiqne sur la Bibliotheqoe dite de Bourgogne. Bruxellaa, 1809.-4. 

— — « Buda es Pest' t^jleiraaa gr. Vasquez K^rol^tol. fol. 
VeazerU Gdapdr. *y religio behatisarol. Eger, 1836. 8. 

Vogi Vilmoa. "^Lehrbuch der PharmaeodjDamik. 4te Auflage. Giesseo, 1838. 2 ki»t. n8. 



\ 



GYUJTEMKNYEK* SZAPORODASAI.' l63 

¥Sr6§mmrty Mihdiy. *Mar6t ban, tiomonijatek. Buda, 1838. 8. 

IF#i«# Fridr. SdmueL Lethenjei Istyao, Zvonarics Istvan eg Zvonarici Gjdrgj magyar pottil- 
laja. Ciepreg, 1628. 4. 
^I^tk Jdm09 id. ''Munkai.2 kut. N. Enjed, 1831-^. 8. 
ZmMom Igndem. ^Nevelesunk' hidnjai. Buda, 1836. I2r. 
— — *A' boai kuzbatoraagrol. Pest, 1837. 8r. 

if. 

k^zirattAr. 

» 

Blmekweli /. A. (Londooban) Copj of a Manuscript in the British Museum , Harieian MSS. 

7314. containing an account of the 16th century. 8r. 
Cneswutnezai J6z9ef. Barclaius Argenisenek niagjar versekbe szedett elso konjve. 
CBorba J6z8^, ^Rovid esxreretelek a'cholerarol a' koxonseg megnyugtatasara. 1831. 
Dedld Zstgmond. Kampus Sandor romai magjar poenitentiarius' beszede Messofanti Joatefhez 

mint uj biboroshoz. 
Gorove Ldszlo, Authographumok grof Aspermont Janos Goberttol. 
Kirdly Antal, 1. Leopold kiralynak 1605 ben kult eredeti leirasa Csongrad vmegye' rendei- 

hez a' forintok' bevaltasa* iigjeben. 
Koiosvdri Sandor. Nchanj magjar level a* XVI-dik szazadbol. 
KolcBey Ferencz, Grof Bercsenyi Miklos 1703ban kolt eredeti levele. 
Lugosy Joz^f. f. Rakoczj Gyorgy fejedelemnek Gyula Fejervartt 1642. jui. 10. a' borosjenoi 

otrosoknek adott eredeti kiyaltsaglevele hart^an. 
Hoy Caetar. * Osseryazioni Geologiche sulle Terre e sulle Montagne metalifere deilaLombar- 

dia. Venezia, 1837. n4. 
Olgyai Gdspdr. Articulusok, mellyek a' magjarorszagi hazajok szabadsagaert dszre szovetke- 

zett Statusok es Rendek, e'foljo 1707. Esztendobeli punkost havanak 16ik napj4ra ha- 

ladott, es az Onod tajan levo mezSben tartatott kozonseges gyuleseben concludiltattak 

es vegeztettek. 
PergerJdnoa' *halaia utan fenmaradt keziiatai (atadra Eusel Sandor yegintczet-teljesito altal); 

* Magyar torvenjtar, mellj magaban foglalja az Arpad kiraiyi hazboi lero kiralyoknak 

torvenykonyyeit, magyarositotta 's nemelly jegyzekekkel folvilagositotta P. J. 
.^ —. * 11, Ulaszlo I II. Lajos es I. Ferdinand torvenykonjveik 1543-ig. 
.^ — Conspectus Urbarii. 

— — * Ertekezes a' jobbagjokrol. 

— — * Megesmertetese a' kozhatsnu Esmeretek taranak , torvenyes ^ diplomaticai te- 
kintetben. 

Rdcz J6z%€f. * Conspectus aegrorum in clinico chirurgico practico R. Scient. Universitatis 
Hung, manuducente Francisco Eckstein. 1819 — 1821. negy kotet. 8. 

Szenczy Ferencz. Egy XV. szazadban Sz. Ilona' napjan kolt deak oklevel, mellyben Vitezli 
L4szl6 Sz. llleshegyi elhagyott szolejet haszonberbe engedi. Hartyan. 

M. T. T, EVK. IV, 1. 20 



154 a' MAGYAR TUD. tArSASAG' TORTEWETEI. 

SMtdor Amtml. Nenscti dtlgjiijtemenj ajandekul •' barataag et tieretetnek. Gjujtdtte Mind- 

Bienti Ddnidi 1832. 8. 
Tahi/ Gdspdr. T6bb rendbeli reg^ mag)'ar lerelek. 

lU. '^ ., -. 

PfeNZGYtJTEMJfiNY. 




Axmj. miHaL Res. 

Beke Kri9t6f. — — tf 

Birk^B Endre — 30 45 

Egyed Antal — — 3 

F&Upf J6x9tf, — 65 31 

Hoiiok Imre 49 Vojtanek Andrds — 4 3 

Maurer LdaxU — — 8 

Mes9etic9 Mihdly — 36 74 

Mi9k9 Ch/orgy — 1 — 

Prikkel Lajo9 — 3 — 

RdcxAlajoB — 17 24 

RucAietl Mikl69 — — 6 

S%dU 1^09 — 10 17 

Szechenyi htvdn gr 1 — — 

Sxerguei Jdno9 — 10 4 

Udvardy Jdno9 1 -— 4 

Vd9drhelyi Pal. — — 18 

Va99Ld9zU 3 50 13 

Viczmuth JdnoB — — 12 

Z9aroldnyi Mdrton Ferenez *— 8 10 

Otzvesen: 5 234 317 

Beke Kr%9t^f t9 Gorove Ld9zl6. Nehanj regi romai fegjrer darabot. To/at JdnoM egy regi 
jail munka (?) eferepkon6t. 

IV. 

TERMtiSZETIEK' TARA. 

Birke9 Endre. Tdbb rendbeli asranj darabokat *% egy meateneges madarfeszket a' nagy-anja- 

lai pu8zt4r61 Eutergam Tmegy^bSl, mellyet a' kdznep kanalnyelu maddr* feszkenek neres. 
Horvdth J6z9e/» Egy nerezetes emberi monstrosm foetust. 
Tatai JdnoM. Nehany kovuletet. 
ZipMtr Andrde. Szaz darab magyaronzagi 4sTanyt (laad r6la a' 84-dik lapoC.) 



mAsodik osztAly. 




A* MAOTAR TUD68 TArSASAo 



<m«r<@aK^S®^S 





«•( 



-8. 



1. 



NYELVTUDOMANY - OSZTALYI 

igltTEKEZl^SEK. 



HELLEN- MAGYAR DRAMATURGIA. 

ouzmcs iziDOR R. taot6l. 



N£GY£DIK SZAKA8Z. 

Alelly nemzetnek nines megallapitott miiszine, melly szazadokra ig^r- 
jen tart(Ssagot *s emelked^st: annak szinmuvei sem lehetnek akar sza- 
mosak, akar, mi m^g kivanatosb/s m^g inkabb hianyzik , jelesek. Okat 
ennek nem keli messze tavoiban keresniink : a* nemzet* jelesb kolt^szei 
nem OrOmest szanjak magokat oily muvekre, mellyekrdi bizonyosak, 
hogy cz^ijokat vagy ^pen nem , vagy csak f(^lig meddig ^rik el. A* szin- 
miinek fd cz^lja, v^g rendeltet^se a' nyilvanyos is tettleges eidadas. A* 
szinmii olvasva csak holt test, neki ^ietet ^s szellemet a' mutatvany, a* 
miiszin nyujt ; olvasasra jdval tObbet ^rnek a* kOlt^szet' egy^b nemei , 
kiiliinOsen az elbesz^l($k. — Tudva a* kolt^sz e* hianyt , vagy ^pen nem 
ir szinmuvet, melly vele omolj^k porra, vagy ha ir, minden erdfeszit^ 
mellett sem fogja 6 azt ligy adni , mikent kellene , mindig eltftte lebegve 
muv^nek szomoru jOvenddje, hogy az, minden tok^lye' daczara, 4i|-> 
n^lkiil siet a' semmis^gbe. ia ez oka , hogy nekjink oily csek^ly sz^onp 
szinmiiveink, s m^g csek^lyebb, igen igen csek^ly szamu j6 szinmu- 
veink vannak. 

1* 



4 I* NYELTTUDOKimr- OSZTAlYI iRTEKEZ^BK. 

De kell tudnunk , hanyadan vagyunk szinmuv^zis^giinkkel. — 
Elstf tekintetre azt y^lhetndk, hogy nines kunnyebb, mint besz^lgetd 
is cselekvd embereket allitani el^ , papiroson vagy szinpadon , *s papiro- 
son tan m^g kunnyebb , mondom sokkal konnyebb , mint szinpadon , *s 
szinmiivet irni , mellyben az ^let* viszontagsagait hozza at a' muv^sz a' 
valddi vilagb(il a* szinvilagba , melljmek nyelve is ^pen oily mindennapi 
legyen, millyen a' kOz det^. *S mi kunnyebb enn^l ? kivalt , ha az nj 
izl^s*, legalabb tiires* kedvez^s^bdl folyd besz^dben , minkebliinkbdl kuny- 
nyen folyd szerdbneket, mindennapi kalandokat irhata* kOlt^z? — Ez 
a' kepzelt 's orOmest hitt kOnnyus^g lehet oka , hogy nalunk is , mint 
egyebiitt sokan ^rzik magokat a* szinmiiy^szetre , kellene mondanom , a' 
komediacsinalasra hivattaknak , kik aztan azoniires, mosdatlan , kendtftlen 
fecseg^seket , ^retlen , ngyancsak mindennapi elm^ss^geket , hiu , ala- 
csony , kacz^r szerepeket , valdban nevets^ges kOrulm^nyeket , fonjak 
szOvik ussze , mellyek inkabb fond , szOvtf , mint szinhazakba valdk. — 
De nem ligy van: a miiv^szetben semmi sem konnyu, ^s nines a' kOlt^- 
szet* t^rin mu, melly annyi ismeretet , oily finom izl^st ^s it^letet, 
annyifel^ agazci gondot ^s mngondot kivanjon magara 's m^g nyelv^re 
is forditatni , mint a* szinmu ; valamint semmi hivatal nem kivan embert 
oily teljes ^rtelemben sz^pet, mint a' szin^szet. — I^ ^ 

Habet comoedia tanto 
Plus oneris, quanto Teniae minus — • 

mond Horatz; nines is k^nyesebben ^rdekltf hiba, mint az ^letben ^8 
^letrajzban ejtett hiba, mellyet aztan nem egyes olvastf n^ma falai kO- 
zAtt, de tOmege az ^letet ismerd 's ^Ini tudd embereknek, a* szinhaz* 
mindenfel^ zngd ^s hangzd *s mindiinnen viszhangzd kOztdren itdl 
meg , kik kOz^ a' melly ird nem tartozik 's szinmuvet irni m^g is bator, 
lehetlen hogy tObbszOr nevets^ges hibakba ne ess^k. Itt a* legesek^yebb 
botlas y mellyre egyes olvasd , mellyre maga a* mfivdsz nem fogna soha 
flgyelni , t^tetik nyilvanyossa , mert sok szem sokat lat 's a* kfllOnf<^le 
izldsfl ^s n^zetfl n^p eldtt semmi oldala , legcsekdlyebb vondsa sem ma- 
a' munek flgyelem ndlkfil. *S a* nyilvanyos , nem kfllOnben muvdssi 
jSadas ! ez maga legszigonibb biraja a* szlnmunek , mellybdl annal ki* 
etlenebbiil ri ki a* koltdss* hibaja, min^l tOk^letesebb szindsznek esik 
hatalmaba muve, mert: muvdszileg jdl esak a' muv^szileg jdt lehet a<lni. 




■*Jr 



HELLEN - MAGYAR ORABIATURGU. 5 

Jelen ^rtekez^emnek az l^v^ii kituzOti cz^lja, hogy fejledesd! 
honi dramatargiankat az dkor vagy hellen tok^lyei szerint, az ujnak 
nem javalhatd kicsapasai ellen dvjam; vagy inkabb, a* hellen komoly* 
vidam kep^nek kimutatasa altal ezt , mellyre minden k^sdbbi vilag 
aggata sajat nemzeti szineit , ezen ujabb idcgen szinektdl , mellyeket mi 
oily zavartan mazolgatunk it, kiilOn y^vc, lassak honunk* szinintiv^ 
szei, mik^pen kell ^s lehet arra V honi szineket,egyedul a* honiakat, 
illeszteni; hogy tegyiik azt, mit amazok tev^nek, de tegyiik tisztin, 
tegyilk kOzvetleniil , szabadon ^s fiiggetleniil. Mindenkor dicsdbben fog 
hangzani egyegy honi szinmiiv^sziinknek im e' dics^rete : SzophohleM^ 
Euripidesz volt eMktJpe; mintseni emez: Shakespeare, Corneille\ vagy 
Ooethe\ Schiller p^ldajan indult, mert: 
Maior e longinquo reverentia — 

*s aztan Shakespeare, Cortieille , Goethe ^s Schiller nem kfilOnben a' 
hellenek* tanitvanyai valanak, pedig 

Dulcius ex ipso fonte bibuntur aquae — 

*s mikor a* magyar ujabbak koziil tiizutt ki maganak eg>'et , nem tudva 
is hellent tiizOtt ki, de mar at^'altozottat a* kOzvetlen tanitvany' keze 
alatt 's athonositottat ; ki a' mester* sajsltsagaihoz , mester akarvan lenni 
maga is, \ gyakran mestere folutt mester, Onsajatsagait , a* hellen arcs- 
hoz unnemzete' szineit illeszt^; *s most a' hellen- n^methez p^lddnl, 
jarul a' magyar! *s ennyi vegyiilet , nem tudom mi sz^pet, mi jdt szfll- 
het, ha sz^p, ha jd a* tarka — kivalt ha a' kOzvetlen pdldanynak, 
pdldaul a* n^metnek — eMk^pe nem hellen, hanem hellen -francz. — 
Legyen tehat , mik^nt egyebiitt volt , nilunk is a' szinmuvdszet* alapja 
a* hellen , *s erre vitessenek at a* mag>''ar szinek : igy a' hellen classical 
idomot nyujtand szinmuveinknek, *s megnemesitendi a* honit, minden 
harmadik ds negyediknek kOzbejOtte n^lkuL 

De itt hatalmasan ziig az ellenoldalon , *s beszddem' csendes fo- 
lyamat szertelen alkalmatlankodas&val szakasztja meg: ^Magyar szinek 
hellen testre! mi idomtalan idomu k^p lenne ez! bizonyosan tdvedt a* 
hellenizald iv6, ki talan hellen szineket akara magyar testre ajanlani, 
de tolla megeMzte gondolatjat. De minek nekflnk ez is? magyar arcsot 
magyar szin diszithet csak jdl , az idegen csak fbrditend , csufftani azt , 
valamint a* magyar testet idegen kOntOs. Magyar , tiszt^n eredeti magyaF 



I. NYELVTVDOMANY-OSZTAlYI KKTERRZ&8EK. 

kell uekuiik , kik szabadok vagyuiik , soha senkinek nem szolgaltunk , 
senki' majinai — servum pecus — nem voltunk , *s lenni soha iiem aka- 
runk. Van Dugoiiicsunk stb 's ez eleg. Yagy ha mar sziiks^gesek idegen 
p^ldanyoky az ujak jobbak is , szamosabbak is> kik a* Mvilagiilt, mu- 
velt kornak l^vcn emberei, kozOttiik az utolsiS elstf iehetne a' sOtet 
6koT fdig vad Mig muveit kolteszei kozott/^ 

Hallom 's szinte remegck c' hatatmas nemzeti biiszkes^g eldtt ^ s 
csak czt mercm rebegni elutte : tisztan eredeti , tOk^letes miive egy mu- 
v^sznck , egy nemzetnek , m^g az ^n kedves hellenemnek sem volt soha; 
*s a' tizenkilenczedik szazadban ez mar tisztadan tisztan lehetlen is , ha- 
bar szaz ^s ismc5t szaz Dugonics verdezze fiileinket. 

Csakhogy rosszul ne t^rtscnek hazam* fijai, kik mar oily sokat 
es sokszor ^rtettek rosszul, azzal enyhitem a' tan szigoru, konnyen kii- 
lOnkod^srdl vadolhatd ajanlatomat, hogy vilagosabban mondjam ki azt , 
mit mondani akartam. ^n tehat magyar szineket ajanlok a' hellen , nem 
testre , mintha a* hellen tort^netbdl vagy my thologiabdl kivann^k a' ma- 
gyar szinmiinek akar kellemet akar anyagot vetetni, hanem miiv^i^i 
szellemre magyar szineket. A^mese, vagy tOrt^net, akar honnan vetes- 
s^k az , a* szinmiiben puszta vaz , *s arra , mind ^s mihoni , fbldi-e vagy 
mennyei legyen az, legkisebb a' gond ; fd itt a* szellem, mellyet a' 
puszta vazba a* szinmilv^sz ontendd, *s egyediil ez a* szellem, *s a* mdd, 
mellyel ezt onteni iigyeskedik a' miivt^sz, 's a' szinek' kever^ke, m^r- 
teke ^s aranya, hatarozza meg a* miiv^szet' ^s muv^z* miiv^szi becs^t: 

Cui lecta potenter erit res. 
Nee facundia deseret huDC , ncc lucidus ordo. 
Singula quaeque locum teneant sortita deccntcr. 
Atque ita iiientitnr, sic veris falsa remiscct, 
Priiuo ne medium , medio ne discrepet imum. 
Ex noto fictum carmen seqnar, ut sibi quivia 
Speret idem, sudet multum frustraque laboret 
Ausus idem : tantum series iuncturaque poUet. 

£s ez a* szellem , nem a' tort^net', nem a* mese* vagy tan* szel- 
leme, hanem a* miiv^szi, a* classical szellem. Ez a* szellem pedig, 
tudtunkra legeredetibb , legtisztabb, legvidamabb a* hellen szinmuv^ 
szetben. Yalami ezen kivill van': anyag , kellem , kharakter , csak a* 
nzellem* kituntet^se^rt van, csak szinei ezek a* szellemnek, mellyekben 



HELLEN - MAGYAR DRAHATURGU- ' 

62 megtestesfllvc jeleng fel^nk. Megjelenhet tehat ez a' szellem magyar 
testben , magyar kOntOsben ; magyar nyelven , magyar szdfiiz^rckbeR 
sz(Slhat hozzdnk; eg^sz kulseje nemzeti, 6 maga, a' szellem atlanos, 
egyetemes, nemzeti kiilOns^get nem ismer, de mindeniitt k^pes meg- 
jelenni mint nemsseti; tehat kiilOn ^s tulajdonlag nem is hellen az, de 
hellennek az^rt nevezziik, mert tudtunkra eldszOr Hellaszban , hellen 
kOntOsben^s szinekkel elboritva jelent meg, a gyOnyOrii, tiszta, yiddm 
gyermek-szellem. Az(ita tobb hclyeken jelent 6 meg, mindennek min- 
dene l^v^n , olasz az olasznak , britt a* brittnek *stb. *s most , a' szaza- 
dok' v^g^n jeleng kOztiink is, ajanlkozdlag , ha hogy fblvenndk dt; 
k^sz , sajdtsdga* s^relme mJlkiil , felulteni a* magyar kOntOst, szdlani 
hozzdnk sajat nyelviinkOn, csak legyenek , kik sz(Slassak ^s ^rts^k rft, 
kisz nemzetiv^ lenni kOzOttilnk ^s honosiva , k^sz bajuszot is venni ffti; 
csak csinos legyen az , magyar tanczra kelni , ha rend ^s szabalyszerft 
az, 's ha a* hangdszatot is rokon szellem lelkesiti. Talan ezzel mdr 
el^g ^rtelmesen sz(Slottam , 's a* kinek ^rtelmesen, annak bizonyosan 
eygteydleg is. 

Mi a* mdsikat illeti: nem azt akardm mondani, hogy minden 
idegent, a* hellenen kivfil szdmuzzlink szinmuveinkben ; ez nit v^tek 
volna a' mai kiilf^ldiek ellen , riit minnen szin^szetiink ellen. Sdt inkdbb 
tanuljuk , becsiiljuk a* mai kiilfold' jelesb elmemuveit ; nagyok 6k , kik 
oily tOk^letes muveket addnak , mellyekkel m^ltdn dicsekhetik az dlta- 
lok dicstfitett nemzet ; millyeneket , nem ugyan szinmuv^szi tekintetben, 
de a* hellennek honositdsdban , a* szineknek remek vegyit^s^ben , maga 
Hellasz sem adott *s az iddlben nem' is adhatott. De soha ne feledjflk , 
hogy mind ezek az uj nagyok Hellasznak yoltak tanitvdnyai ! Az njak- 
nak — ki tagadja ezt ? — nagy tok^lyeik vannak , de vannak fek^lycik 
is; a* helleneknek m^rs^klettebb mindeniik, mert mindeniik term^sze- 
tesb , erOltet^s n^lkul , mert a* mit ertfszak n^lkfll ki nem vihettek , meg 
sem is kis^rt^k, szemeik eldtt tartva mindig azt, mit az o pc^lddjokra 
k^sdbben ajdnlt a' mar hiiin csapongd Oveinek Horatz : 

Et qaae 
Desperat tractata nitescere posse, relinqnit. 

*S ha mindenben a' hellenek ftllOtt dllandnak is az ujabbak, egyben foly* 
vast alattnk dllanak 's ez: a' term^zeti sz^p ^s egjszerfi fbnsc^g. Ezt 



8 !• NYELVTUDOMANY - OSZTAlYI J&RTEKEZ^SEK. 

az igenmuvelt, sokat tanult aggkor el mar nem ^rheti, jobban: vissza 
hozzancm t^rhet, valamint a* bokros gondu f^rfiu vissza nem id^zheti 
letiint gyermekkoranak ^des OrOmeit, gondtalan almait. 

Tanuljuk tehat az ujakat faradhatlanul ; hozzuk at mind nagyobb 
menuyis^gbeu , min^l muveszibb kezekkel az 6 sz^ps^geiket sajat mii- 
veinkre : csak ne hibaikat is , bar milly f<^nyesek legyenek ezek ; hibaka 
magunk is fogunk elkdvetiii tudni, gyakran s tan ieggyakrabban csupa 
hazafiusagbdl. — 'S tegyiik ezt — 's ide megyen minden javalatom — 
tegyiik ezt szabadon, tegyiik teljes ontudattal. Tanuljuk eldbb 
a* hellent *s aztan az uj remekeket; lessiik ki, mik^nt hasznalak ezek 
azokat ; mi hellen ezekben , mi nem az ; mik^nt elegyit^k az6 is uj szi- 
neket, hogy a* muv^szet' atlanos szellem^t, mellynek nines sajat sem 
kora, sem t^re, sem nemzetis^ge, sajat korukba sajat honukba varazsol- 
jak at , rea illegetve sajat nemzeti szineiket ; n^zziik itt is ott is a* ba- 
nas\ a' vegyites' ^s kiilonz^s*, az Osszeilleszt^s 6a el^das' mtf djait ; eze- 
ket tegyiik eg^szen sajatainkka, 's aztan koltsiink; csak szavakat ^s 
szdfiiz^reket ne koltsOnuzziink , mert ez lopas, *s a' mi e* helytt m^g 
rosszabb , ^pen kolduias. — Az , a* ki monda : o imitatores , servum 
pecus ! — t^a — mit egykor a' jd Rajnisnak , utdbb a* mer^z Kazinczynak 
oily rossz neven tudanak venni jdzan lelkii honosaink — 

Libera per vacuam posui vestigia princeps : 
Noa aliena meo pressi pede. Qui sibi fidit. 
Dux regit exaroen — 

&pen abban az ^rtelemben szdla igy , a' melly ben da szdlok ; ^n azt 
tevd y mit in javalok , ki a* rdmaiak kozutt eldszOr foH bator hellen 
szellemben Idpni M , sdt mdg kontosben is , magat a* tatongd latin ny el- 
vet kdnytetd hellen finomsag* ds illem* karjai kuzd simnlni. ta nemde 
Rajnis ds Kazinczy forditdk valanak? Horatz pedig imigy folytatja, a* 
rtfmai gdgOt megtagadva : 

Parios ego primus iambos 
Ostendi Latlo , numeroa animosque sccutus 
Archilochi, non res et agenda verba Lycamben. 
Ac ne me foliis ideo brevioribus ernes, 
Quod timui mutare modes et carminis attem , 
Temperat Archilochi muaam pede mascala Sappho , 
Temperat Alcaeas« 



HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 9 

6 monda: 

Respicere exemplar vitae morumqne inbebo 
Doctum imitatorem , et veras hinc ducere voces. 

A Tehat nagy a* kiilOnbs^g : a' ier^um pecus ^s a' doctus ^ imitator 

^ kozott! 

6 monda: 

Yos exemplaria graeca 
Nocturna versatc manu, yersatc diurna. 

*S mit nem monda m^g 6 ez ^rtclemben ! mit mi tudunk , jdl vagy rosz- 
szul, vagy ^pen nem tudunk? 's ha a mi j(i Dugonicsunk ezt ]6\ tudja, 
uem fog annyit, foudhazaknak ^s csardaknak irni. ]^ m^g is, aldas 
hamvainak! d irt, 's majd egyediii o, csak ligy is, akkor, *s akkor kik- 
uek irjon nem ligy ? De kik ma is csak ligy, vagy kozei ligy, vagy m^g 
ligy sem, es m^g is irnak, valljon kiknek irnak ezek?! 

Scribunus indocd, doctique poeniata passim! 

Iloratz pedig, a' doctus imitator, egyetlen a' romaiak kOziitt miiv^szi 
szepstigre, 's az^rt egyetlen, mert a mire masokat serkente, 6 maga 
faradliatlanul tev^ azt; 6jx legnagyobb sz^ps^gii, mert iegkevesbb^ ere- 
deti Horatz , az eg^szen hellen szeliemA latiuusz. 

KOztiink — absit invidia vero! — kOztunk a' szinkoltiiszetet 
megdicsoitui — b^ke Kisfaludy' hamvainak , 6 sem dicstelenul koltiizOtt 
toiiink — Vorusraarty kezde. 6 legkozelebb all a hellenekhez , *s a hel- 
lenek' legjobbikahoz (a' kor' es hon' sztiks^ges szineit levonva) Szophok- 
leszhez ; o konnyen az lehet nekiiuk a* mi Shakespeare a' brittuek , Schil- 
ler a' n^metnek leve , ha tudjuk mi dt ligy becsiilni , mik^nt azokat becsfilik 
az Ov^ik; csak tobb szinmiiveket ^s csak szinmiiveket irjon, a' Bujdostfk* 
nagy szellemii szerzdje! Miigond* miive-e ez dbenne, ki studiumdva tette 
l^gyen a' helleneket, vagy a' term^szet^, nem tudom ; de hogy benne 
miigond munkal cs term^szet, *s hatalmasan munkal, latom, Orvendem^ 
E' kettd egyutf , illy m^rt^kben kOztunk nem juta meg kettdnek. 



Mieldtt a* dramaturgiaban tovabb ereszkedjem, k^t fontos kdr- 
dest kell flgyeletre vennem, mellynek egyike ligy mint masika azon ta- 
pasztalasbdl ered , melly honunkban maiglan tagadhatatlan , hogy t. i. a* 
szinmfiv^szet niUunk, minden heves ^ zajos hazafiusagank , szinh&z- 

M. T. T. *VK. IV. 2 2 . 



10 I. NYELVTUDOMANY- OSZTALn ERTEKEZESEK. 

epitesi, szininukolt^szi buzgalmuuk mellctt is, kuz kcdvel^st, egyete- 
ines reszvetet nem iiyerhet , sift nagy r^szben megvetest , ellenszegiil^st 
k^nytelen tapasztalni. Pedig, ha' kivanatos , farasztd ^s aggasztd munka 
kozOtt a' kiizbevetett piheiicis; napi gondok, aggalom is boszusagok kii- 
zOtt a' paranyi feled^s ; a' szilaj kicsapongasokat , vad, nemtclen ^s mocs- 
kos vetkeket f(^keld , irtogato, szivet lelkct kc^pztf , nemesito fontebb 
rendii, inkabb elm^t mint tcstis^get foglalkoztatd mulatsag, gyunyur ¥s 
kedvtoltes : in a' sziiieszetn^I e' czdokra jobbat , nemesebbet nem isme- 
rek ; haki ismer , keljen fol is szdljon 's in hallgatni fogok , *s 6t fogom 
hallgatva hallgatni. Mi oka tehat : innen a* r^szvdtlensdg- is megvet^- 
nek ; onnan az ellenszegul^snek ? — 

Ila nem az a' kozOns^ges bajiink , melly kisebb nagyobb m^rti^k- 
bcn mindnyajunkat nyom , mellyrrfl mar tettem szdt, szdltamban a* hel- 
len-magyar kOlt^szetrdl ezen ifevkonyvek' 11. kOtetdben, hogy mi, gyer- 
meks^g eldtt ^s nelkiil megaggott nemzet vagyunk , kikben m^g emlike 
sem maradt fiin a' sz^p gyermek-kornak ; kik az^rt nem is el^gg^ va- 
gyunk fogdkonyak ^s kc^pesek artatlan , gondtalan ^s nemes oromekre : 
ha mondom , nem ez a' kozonsc^ges baj oka a' szindszetre oily szomoiti 
kettus jelenetnek , ez okot vagy a' szinmiivekben ^s szin^zi eldadasok- 
ban , vagy egyes ^s mell^kes eszm^kben , n^zetekben ^s eMitdletekben 
kell keresnunk; de ha csakugyan ezekben van is a' kettds jelenetnek 
kuzvetlcn oka, a' fd- is alap-ok mindig ama' kuzOnseges, mellyet nem 
tagadhatunk, fog maradni. Mutatja ezt az a' mindennapi tapasztalas, 
hogy meg azok is , kik a* szindszetnek baratai , mc^g pedig szenved^lyes 
baratai, mig ezek is a' vig, a' kaczagtatd, eg^sz az alacsonysagig nem* 
telen, hitvany jat^kra sietnek, a' fontebb szellemu, valdban nemes me- 
netu ^s iranyzatu hdsmiivek irant tobnyire hanyagok ; mert ezek is , mi- 
kent mondogatjak, inkabb nevetni mint sirni akamak; mintha a' komoly 
hdsmiivek csak rikatasra valdk volnanak! — Tudom ^n azt, mit Jean 
Paul megjegyzett, hogy mindl komolyabb a' nep' kharaktere, annal haj- 
landdbb a' vigra ds nevetsdgesre , 's megforditva ; de a' ndlkiil hogy ezt 
tagadjani , sdt egdszen el ne fogadjam, tudom azt is, hogy nem csak a* 
hellenekndl., kik vidam szellemuek levdn a* komolyabb mutatvanyokban 
leltek kedviiket, de a* komoly brittekndl is hdsszinmu-kolteszd maiglan 
az elsd koszorii. — Mikdnt izlelhetndk meg a* hdsszinmiiveket? rOviden 



HELLEN - MAGYAR DRAM VTC'RGTA. 1 1 

fclelek: mert az izli^s erdszakot ncm tiir, 's ha szin^szeink a* nagy tOmeg 
ellen turendnek, (^hczni fognak ^s szomjuzni: lassank^nt illik a* n^p- 
izl^st javitnunk : mindig kevesebb lumpaciusokat ; ezekr<$l gyakran t^r- 
jiink at Kisfaludy altal mutatott p^ldanyok szerint jdl k^szult ncmesb 
szesziJIyu vigakra , mellyekre nevessenek, de itt ott illettfdjenek is egy- 
kicsit; oUykor ollykor adjunk Bujdosdkat , Yc^rnaszokat, Ir^ncket i^s At- 
kokat, mellyekre bamuljanak, rezzenjeiiek, emelkedjenek ; de soha ne 
StiboTokat ! illyenekkel a' muvi^szet sem fog megbaratkozni soha , ^s az 
iszoiiyatos hamar fasit benniink , yalamint az utalatos undorit , 's fasult- 
sag , undor nem lehet cz^lja a' miivt^szetnek. 

Honunkban is, mik^nt masutt, de naluiik most m^g iiikabb mint 
masatt, nagy reszben mutatkozik idegenst^g a' szineszet ellen, innen az 
ellenszegiil^s , az akadalyok. Midtfn tehat az egyik r^sz erkOlcsis^g* 
— a* masik erkolcstelens^g* iskolajanak tartja a' szinhazakat; as 
^pitni , szaporitni , ez akadalyozni , pusztitiii torckszik azokat. — Mellyik 
ri^sznek van igaza? it^letem szerint, mind a' kettdnek, ^s sem egyik- 
nek sem masiknak, mik^nt maga a' targy kiilOnfi^le oldalr(Sl miitatkozik 
^s n^zetik. Egyarant tavol jar az igaztdl , az is, a' ki minden tekin- 
tetben baratja, az is, a* ki minden tekintetben ellens^ge a* szin^szetnek; 
mert: all kOzepett az igaz, 's kiizepett jardallani biztosb. — Enn^l fog- 
va igaza mindkc^t r^szrdl annak leszen , ki a- targy' becs^t nem egyedfii 
a' mi-tdl, hanem ^s fdleg a' millyen-tdl fiiggeszti fbl. Kik ezt teszik, 
ki fogjak talalni a* kOzepet 's benne az igazat, *s itt, egyik innen, masik 
onnan talalkozva, baratsagosan fognak kezet, 's in. ott allok koztiik a* 
harmadik. 

Mindenben, 's ittfdleg eszm^i ^s t^nylegi (alkalmazotti) mivoltat 
kell a' dolognak tekinteniink. Az elsd n^zet magaban a* dologban, a* 
dolog' elveiben ^s li^nyeges elemeiben , a' masik annak alkalmazasaban *8 
gyakorlasaban all ; 's ez vagy megfelel a' dolog* cszm^jinek , vagy fdlre 
ut azoktdl. Az kcird^st sem szenved , hogy ennek becse, ^rdeme attdl 
fiigg, mennyire felel meg az eszm^knek: mindl kOzelebb all ezekhez, 
annil tokdletesb , minel tavolabb esik tdliik, annal tOk^letlenebb , mint 
minden, mi emberi e* vilagon. Van rossz szinmii? prddikatzio is van 
rossz; yannak az ^letben jd rossz tarsasagok ? a* szindsziek kOzOtt is 
vannak jdk rosszak. '8 a* jdt Olelni , tamogatni , a* rosszat tivolitani ^ 

2* 




12 I. ^YELVTUDOMANY - OSZTALYI ERTEKEZESEK. 

irtani kuteless^ge emberiiek tarsas ^letbeu, mindeniitt, mindcnkor ^s 
miiidenbeu. 

Tulsagokba meriilten eszm^Uett akkor Platon, mikor boles es 
boldog kOztarsasaganak eszmei vilagabdl egeszen kizara a* kOlt^zeket, 
mint eronyTont(Skat. Nemde , a' nem kiilunben boles ^s etinyOs , 's tan 
tanitvanyanal is bolcsebb 's erdnyosebb Szokratesz becsiil^ Eiiripideszt , 
*s ennek szinmuvei* eleadasakor megjelent a' szinben, nyilvanos peldaul 
arra, hogy nines oka a' bolesnek, atalan mindcn szinmiivet 's muszint 
karhoztatni ? — De hat boldogult-c a* tulz(S biilcs magast ropdezd eszmei 
orszagaval? jiitt-e az l^tre valaha az ember ek kozott? Nem tagadom a' 
nagy ideal' n^mi hasznait 's j(St^kony befolyasat az emberiseg* nemesiile- 
sebe ; de soha nem leteztetf^se , sot meg sem kisert^se azt hiteti el velem, 
hogy az nem embereknek val(S, 's a' mi illy en , azt eroltetni, haszta- 
lan munka. Egyik r^szet az emberi termeszetnek orszagakunn kell vala 
hagynia Platonnak, hogy az embereket abba bevihesse, 's benne meg- 
tarthassa , 's ha nem a' jobb , bizonyosan szebb rc^sz^t annak. Azt nem 
mondom , hogy a* hoi kolt^szek vannak , ott ninesenek y^tkek ; de azt 
bator vagyok mondani , hogy a' hoi koltesz nines, vetkek szinte m^g is 
vannak, azzal a ktilonseggel, hogy amott a' vetkek finomabbak 's ke- 
vesbbe artalmasok ; emitt szilajabbak , durvabbak , az^rt dul6k is ^s pusz- 
tit(Sk. Ki mellyiket valaszsza , am lassa ! ^n , minden tetovazas n^lkiil az 
elsdhoz jarulok. Azt hiszem, hogy ha Platon ^let^ben tObbszor nem 
volt koltesz, ez egyszer, ezen eszmdj^nek sziiltt^ben koltesz volt. 

Mit teszen a* sz^pmiiv^szet' komor ellens^ge szigorn, akar ide- 
genkedes^vel akar ellenszegulc^s^vel , ha mar egy nemzetben, ha mar 
egy kis vilagban annak szerelme folgerjedt? lehet-e esak paranyi reme- 
nyeis, azt elnyomhatni, akar r^szv^tlen vesztegl^s^vel , akar ellensze- 
giil^s^vel? vagy inkabb attdl kell tartania, hogy illy magaviselete m^g 
lobbantja a' vagyat, fesziti az erdket, egyesitve, mit legkevesbb^ akart, 
l^tesitni szerelmiik' targyat? Nem nevets^ges erolkOdc^s volna-e a' hegy- 
rd^l rohand zapornak magat gatul vetni? hiszem , bolesebb leszen, eldle 
kit^rni ^s neki szabad omlast engedni, ha vele sodratni nem akarunk 
esztelenek; ^s m^g bOlesebb leszen, ha kart^konysagat eldre sejtve, neki 
idej^n oily iranyzatot adunk, ha adni tudunk, melly szerint kevesbb^ 
legyen . k^t^kony. Igy itdlek dn a* korszeUem' mindenneniu agardl , 






HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 13 

melly ha egyszer mcgindul , eg^szcn elnyomni akarni , haszontalan erOl- 
kOd^s , nevets^ges tusakodas , valamint mas r^szrdl , azt hanyagon n^zni, 
rombolni engedni, 's magat k^nyek^nt yele sodratiii, csupa gyavasag 
yolna ; igen , ha val(Sban artalmas , int^zni , csinjan vezetni , 's hogy 
Onk^nyt simuljon/ vele kezet fog\^a baratkozni, a' vaganyba, meliybdl 
folyvast kicsapong , nyajas es boles kezekkel visszaillesztgetni , hogy az 
illemes irany t , mellyct neki adui akaruiik, ouk^iiyt fogadja cl, 's ma- 
gat arra vezettetni oromcst engedje. — Jdval okosabban cselekszenek 
tehat a szineszet' ellensegci , ha ellens^gek lemii megsziinnek , sot ha 
baratsagukkal iraiiia fig>'elmet mutatnak, hogy hami rossz mutatkozik 
amiak kiirebeii, azt gyeuged kezzel irtogassak, irtogatd szand^kuknak 
helyes okait vilagosau tudatva, hogy meg azok is, kik a' rossznak, 
akar gondatlansagbdl , akar hiii vonzalombdl lieves baratai , meg azok is, 
fuleszm^lve lassak az urv^iiyt, mellyet keriilai, betapasztani tanacsosb, 
mint vakon rohaimi neki, 's bemie visszafordulhatlanul eltemettetni. 
Korunk okulni akar, *s csak okuiva, tudva akarva javulni ; okulnipedig 
csak vilagossag* ^s meggydzddes' utjan iehet. 

Sziiks^ges, hogy a' tarsasagnak mindenkor legyenek tfrjei, er- 
kulcsi drszemei, oktatdji, fedddji ^s fenyitdji, 's akkor legsziiks^ge- 
sebbek iilyenck, mikor a' nep uj fejldd^senek megyen el^be, hogy a' 
fejldd^s ^s kepzet cl ne ferdiiljon. De ez driiknek csak igen is bOlcsek- 
nek illik Icmiiok. A' bolcseseg javalja, hogy ahhoz, kinek erkOlcseibe, 
^letmddjaba , egesz szellcmi ienyegebe akarunk munkalva avatkozni , 
^pen ne ellenseges , visszalokd gdggel , mindent rosszald ranczos hom- 
lokkal tegyiik munkankat, sdt min^l nyajasb, szeretettel ^s ri^sztevd 
buzgalommal niin^I teljesb arczot mutassunk; ez vonz, amaz eltaszit; 
ez lagyit, amaz makacsit; ez szabad engeddkenys^gre simitja hozzank 
a' tanitvanyt, az kenieny ellentallasra iiigcrli. — A' bOlcsesi^g javalja, 
hogy egy fejlddesthiek indult gyermek-n^p' kedvelt babjait, barmilly 
hiiiknak latszanak azok a' bolcs' szemciben , necsak ki ne t^pjiik erdvel 
kezeibdl , sdt magunk adogassuk azokat elebe , magunk is jatszadozzunk 
azokkal, hogy szeressen beimiink' ^rettiik a* gyermek 's a* r^szv^t^rt, 
meliyel jatekaba eleg>edunk. Nem helyen bOlcs az , a* ki mindig ^s 
mindemitt szigoriin boles , 's a' csak maganak bOlcs , nem hasznal semmit 
a kozjdnak. — Milly konnyii dolog jat^k kOzben int^zni a* gyermek' 



X4 I. NYErATLDOMANY - OSZTAL.YI ERTEKLICZESEK. 

gondolatait, erzeimeit ^s cselekvetcit ! miily koiinyik a babnak, a ma- 
^ban hiiiuak, iranyzatot jatszva adni , millyeiit mi akaruuk, ha szcret- 
ve, lia mintegy mast live teszsziik azt! mik^nt urvend a' szeretett gyer- 
mek tdluiik tanulhatiii, az ot iilcM iiyajas karok koziitt, az eft csdkol- 
gatci ajkakriil , a' vele jatszadozd kczekbdl jatszva vehetni at a' jobb 
iranyt, meliyre sem magatiii, sem semmi eroszakos hatalomtcSl kinytetve 
nem fogott att^nii ! — De mt^g kevesbiilhetnck is igy a hid babok; az 
aiacsony 6s nemteienek' hely^t fontebbiek ^s nemesebbek foglaihatjak el, 
nem rea tolva a' gyermekre, mi kOzons^gesen sukern^lkiili ^s halatlan 
munka lecndiie, kivalt ott, hoi egy nagy gyermektomegrdl vagyon szd ; 
hanem iiikabb kivanva, megkcdvelve a' gyermektdl, ki uriimest lep ne- 
mesebbre , fejldd(5se' fokonkeiiti meneteben, ha ez a' uemesebb nyajasan, 
kOnnyeden lejt fel^je. Aiig van fonakabb valami, mint szigoru katoi 
homlokkal riasztani vissza a' gyermeket. 

De mit fecsegek 6n itt gycrmckrdl? nem elegg^ koros-e, ha csak 
eurdpai ujra sziiletesetdl szamitunk is , a' magyar nemzet ? — Oh , igen , 
csak igen is koros ez a' ini nemzetiink, eg^sz a' kozelgu dsz v^ns^gig 
koros, koporsdjaba diiiendd, ha meg nem iQudik ! — De azt k^rdezem, 
volt-e ez a ma mar agg nemzet , volt-e ez valaha gyermek ? gyermek , a' 
szdnak innen szcp hellcn, onnan szelid, alazatos keresztc^ny ^rtelm^- 
ben? Vagy, ha volt, tud-e az iddre, e' szep korra visszaemlfikezni 1 fe- 
l^nk lebeg-e e' gyenged kor' tavoi aruyalata, hogy pihenhessunk , hogy 
mosolyghassunk n^zet^ben , hogy feledhessiik alatta csak kis iddre is az 
aggasztd kor' komor bajait, hogy simuljanak homlokiink* raiiczai tjik- 

rdben ?! 

De, hova gondolok ^n, balga? A' Krisztus utiin mar kilencz sza- 
zados kereszt^ny magyarok ! t5s, a Krisztus eldtti pogany hellenek ! 's gyer- 
mekke sziiletni, annyi tapasztalas, annyi tanulas utan ! Visszal^phet-e 
az agg ember, a kiilOnfeliieg k^pzett, miivelt, komoly es komor agg 
ember a kepzetlen gyermekkorba ? nem vagjiuik-e mi mar elegg^ phi- 
loszophusok , ra^g pedig kereszteny philoszophusok ? 's most visszafor- 
duljunk, rakmen^st t^ve, m<5g pedig — atok a gondolatnak! — mdg 
pedig egy pogany ni5p' bohds gyermekkorara ! — igy szdlnak Nikodemu- 
saink; de en, bizva iigyembe 's tiszt^ra hozasat remt^nylvtJn , mindeiick 
eldtt ez utamba gOrdiilt akadalyokon kivanok attOrni. Mihezk^pest : 



HEl J.EN - MA O YAR DRAM ATURGIA. 1 5 

Egyes ember iig> an — bar mikifnt s/eressilk c* hasoiilitast , melly 
tcibb tekintetben gyuuyorii is , igaz is — egyes ember uem fog vissza- 
l^phetni aggkorab(Sl a' fiatal korba, hanemha maguszi vesszd altal; de 
csak ugyaii gyakran , a' muuka es gondok kOzOtt i^rdcmteljesen elaggott 
emberre sz^pen sugarzik vissza az eltiint gyermekkor* fOlieg 's boriidaii 
gyonyOrii ege, annak szelid, tiszta esthajnalara, melly hasonld az iQu- 
sag' keM hajnalahoz, 's mellyben az aggember masodik gyermek. Csak 
az a' baj, hogy e' remegd feny koran Ictiiii az uroks^g* oceanjaba. — 
De egy egc^sz embertumeg , egy iiemzet , szinte mint az eg^sz nagy em- 
beris^g , foly vast el uj 's uj niivend^keiben , 's tagadhatatlanul visszal^p- 
het a' gyermek' ^s ifju' vidam koraba, 's egeszen atvaltozhatik. A* hel- 
len n^p sem Homer' idejeben sziiletett eloszOr; de fejledezett, tisztnlt 
r^gi es agg vadsagabdl , 's igy sziilet^k njra , gondtalanul jatszadozu 
gyermekkc^ , vidamaii serdiilo ifjuva , a' Miisak' lantja mellett is a* Kha- 
ri szek' karjaiii. ^^s mik voltak csak n^gy Ot szazad eldtt is a* frankok, 
a' germanok es brittek, 's niikkd lettenek szemeink eldtt, a' kebeliikbe 
ttJrt szelid is szep niiiveszetek altal 1 's nem kczdiink-e mi is n^hany 
tized dtavaltoziii, kivalt midta a* szt^phalmi, a' siimegi ^s miklai lan- 
tok 's ezeknek gyonyorubb rokonaik zengedeznek fiileinkbe ? 

Mi philoszopliiankat illeti : ezzel ma m^g — liala ^rte az egek- 
nek ! — nem igen dicsekhetiink , bator iskolainkban a' kiilfold' feszes , 
redds philoszophiajat korabban kezdek velunk ismertetni a' compUdto- 
rok , semmint minnen sajat magmikat. Maiglan sem tudtuk , szomsz^- 
daink' barmi csillogd , csabitd p^ldajukra sem tudtuk azt megkedvelni- 
'S talan epen az^rt nem , mert gyermekek soha nem valank ; talan ^pen 
azdrtmia' miiv^szetnek miig csak egy agaban sem teremti5nk remeket; 
's hami kozi^pszer- fOluttit talalank meglatni, vagy meggunyoltuk, mert 
nem ismertiik , vagy megcsudaltuk, mert — ismet csak az<5rt mert nem 
ismertiik — mint rendkiviilit. ta — csak valljuk meg, ha bar egy kis 
piruliissal is — nem rig nalunk csak az volt magyar , az nemzeti , 's 
ezzel buszkek valank 's hangosan dicsckvenk , a' mi szilaj , durva , da- 
rahos volt, mint szinte litaink, 's szidtuk a finomabb olaszt, franczot 
^s u^metet. Mert mi a termcJszet' nyajas , egyszerii fbnseg^t soha sem 
tuddk megkedvelni, bajkellemii szeps^geit soha sz^pen nem erezni, *8 
tanultak, igen tanultak, de igen fasok is voltunk, *s az Aiszthesziszt , 



** I- XYELVTUDOMANY-OSZTALYI ERTEKEZESBK. 

Ebbdl az isteni biilcses^g* kiszabadita McJszes' hatalmas keze altal , s 

hosszu vandorlasai utan bevezete Kanaan ti^jjel mezzel folyd birtokaba. 

Veszeked^ , partoskodas , szakadas vala polgari l^t^nek egiaz folyamata, 

majd ism^t szolgasag az igen rOvid viragzatn jobb Wt utan. 'S ezzel 

vege szakadt a' nemzeti fiiggctlens^gnek* Ez a* n^p tehat, melly soba 

vidam gyermekkomak nem Orvendhete, az ifjnsag* szabad *s hdsi mun- 

kassaganak gyflmOlcs^t csak alig izlelhet^; bajok *8 zaklatasok koziitt y^ 

niilv^n meg, nem birt elcg szellemi *s erkOlcsi erdvel a' kereszteny reli- 

gionak Hins^ges , tiszta szellemchez fiilemelkednL Szuntelen* ^nekle 

zsoltarait, olvasa prophetait, de csak kulk^rgen ragodott, a* magas fo- 

galmakba soha nem hatott alant jar6 elm^je; a* tObnyire raboskodd, zak- 

latott szolgai n^p egyediil fbldi jcil^t, kiilf^ny ntan sovargott, szellemi 

*8 erkulcsi jdl^trdil, millyennel dt a* kereszteny religio kinalgata, fogal- 

ma sem vala. Yalamint ma csak hiii nyereked^re vagyon szeme fiile , 

iJg>' akkor csak kulstfseg, esztelen, buta uralkodas utan szive, vagya, 

mellynck middn ^pen ellenk^pet latna J^zusban , megvet^, megOle benne 

a* szcbb , nemesebb , szentebb , a* yaldban isteni ^let* tok^letes eldk^p^t » 

mellyben az eldbb pogany vallasnak csak hamar istent imadanak ! 

Ellenben a* hellen is rdmai n^p* lelk^t m^g ekkor is elevenite a* 
nem rc^g letiint fiatal kornak vidam szelleme , meliy a* kOlt«^szet* viragos 
karjaibcil a' nem kiilOnben vidam philoszophianak karjaba l^pe at, melly 
philoszophia (a* szokratico-platonicat ^rtem) a* kereszteny hitre t^rtek- 
nek is kedvenczuk maradt jd sokaig, *s mellynek jidmelly eszm^i *s 
szemieicti elvei , ligy erkOlcsi szabalyai , kGzel dllanak a* kereszteny re- 
ligio' elvcihez ds szabalyaihoz. Igy a* hellen nip a' phantaszia' szdp or- 
szagabdl l^pett az drtelem' ^s dsz* vizsgalddd in elmdld kOrdbe, ebbdl 
pedig a* szent hit* legfbnsdgesb orszagaba t^rt at, egdssen a* termeszet' 
ugrasndlkfili rendje szerint. A' hellen ds romai maga drzd, a* philoszo- 
phia altal okulva , vallasi vastag nemeseddseit , pirnlva most mar g>'er- 
mck-babjai, hiii istenkdi miatt, 's Onkdnt siete az azokat oszlatd, feled- 
tetd tiszta fdnyfl, igaz szellemii 's erdnyii religio' karjaba; 's mert tudva 
'« akarva tevd a' mit teve, jdl is tevd azt, mit szabadon teve. — Mennyi- 
re sulyedt ez a' mint kereszteny is sokaig szdpen virdgzd ndp a' bekfl- 
vctkezett bonis iddk 's egy kdsrfbbi vad jdrom alatt! Fol fog-e ez, a'mi 
napjainkban magat uj szabadsagra, sajslt ereje siltal kivivta nemzet, haj- 



15 I. NYEL^TUDOMAJ^JY-OSZTALyl EIlTEKEZESEk. 

esfit a gyiiiiybva sizep isteimot maiglan sem ertjiik, maiglan sem erczziik. 
'S ez nagy baj , de beiiiie az vigasztal , hogy szo , iieni megveteadd ki- 
vettel , a nagy tumegrul van ma mar , melly naponkt^nt v6konyul , ba- 
tor intezeteink, melly ckben tisztuljon, emelkedjek a tumeg, m^g ma 
is gyeren leteznek. — 'S mert fasultak valank , a roppant elmemuveket 
sem ertenk, mindenrc ^rztJketlenek ! Vadszavaim' igazsagat kialtozzak 
rendetleu , szennyes varosaink , fuldfolutti vagy alatti barlangu fustus 
faluink, irgalmatlan rossz litaink, buzulgd mocsaraink, teljes nyarban 
is kopasz fejii erdeink , csak igen is puszta pusztaink , szabad , szabaly- 
atlan aradozasu folyamaink, de leginkab az, hogy mind erre siiketek, 
climankra, kenyeriinkre 's borainkra eleg biiszkek tudank lenni, 's dia- 
dallal mondani: Extra Ilungariam noa est vita; de a' szdzat kiilfuldrdl 
soha vissza nem hangzott , hogy irigyletet gerjesztett volaa. Ma szia- 
liaz utan kialtozuuk , 's ha nyitva all eldttiink , bele menai vonakszunk, 
's ha megyuaky csak erultetett (mert igy ma a' divat) hazafiusagbdl me- 
gyiiak, 's csak nevetai akarunk. itS igy vagyuak mi maiglan az Aisz- 
theszisz' orszagaban, igy minden kepzd , mindea haszaos iatezeteinkkel : 
^breagiiak, de fbl egeszca meg sem ebredtiiak; felfellobbaauak, s le- 
lohaduak , hevuliiak 's elhuliiak , egiiak 's megfagyuak ; sokat is be- 
szduak, de keveset tesziiak, 's e' keveset is tubayire rosszul, mert 
eldre vagy tJpen nem , vagy liibasaa szamituak, 's ritkan tudjuk, mit, 's 
ezt mikor 's hoi 's mikent kezdjiik 's vegezzuk ; azert sokszor a' man- 
kanak kuzepette fonsiilunk ; erdt oszlatiink 's vesztegetiink , mert egyez- 
ni 's egyesiteni nem tudunk ; gyanakszunk , dcsarlunk , irigykediink , 
vallat vonitunk , a' kesz es iigycs kezet visszataszitjak ! — A' szineszet- 
rdl ma sokan , sokat , sokfelileg irtak <5s irnak. Mind jd , de nekem az 
tetszik J ki eldbb szint^szeket ohajt kepzetni , 's csak azutan szinhazat 
epitetni: a' jd szinesz, jd szinmuvel miadeaiitt helytJa van, a' rossz 
mindeniitthelydn lehet, csak szinhaz ban nem. 

Demi keresztdnyek vagyunk , 's nem balga kivansag-e az, hogy 
mint illyenek gyermekekkd, mdg pedig pogany gyermekekkd legyiink? 
— Vajha , uraim ! vajha a keresztdny szindszet volna oily tiszta , oily 
feddhetetlen , sajat vallasi ds erkolcsi elveivel oily egyhangu, hiven 
egyezd, millyen a' hellen volt ! volna , midrt nc ellenezze , sdt midrt 
mdg ohajtani is tudja a' szindszetet mdg a* komolyabb valldsu ds erdnyil 



K 



HELLEN - MAGYAR DRAMLcVTURGIA. 1 7 

ember is! — A' hellen vallas mar bOlcsiij^ben kOlt^szi vala, nyajas gyer- 
meke a* vidam phantaszianak. A' hellen nemzet e* soksziuii, sokbohd- 
zatu vallasiiak karjaiii nevekedett, jatszadozott mint gyermek , Orvend- 
ve a* termeszet* szellemitett k^peiben , vigan ugrandozva faragott isten- 
k^i kOrJil. Majd a* komolyabb philoszophia , de m^g eleg vidam arczczal 
vev^ ul^be a' gyermekkorbdl iQu koraba l^pett n^pet, minden ugras, 
minden erdszak nelkiil , sokat meghagyvan m^g neki gyermeks^ge* bab- 
jaibdl, 's a' phantaszia' teremtv^nyeit el nem Olve egy lehelettel, sdt 
m^g mindig ^Itetve azokat, fOntebb iranyt, nemesebb cz^lt tiizve ki az 
eldbb szilajon csapongdknak , 's egys^gre hozni iparkodva a* mer^szen 
zavart 's sz^tszdrt tOm^rdek kt^peket, eszm^ket kapcsolva veliik Ossze, 
a* nemesen fejiedezd ^sz' gazdag tarabdl. lUyen volt a' szokrateszi in 
platdni komoly-vidam philoszophia, mellyben a' gyermek phantaszia 
m^g fbl>i;on sztipen tiikrOz^ vissza magat Segit^ e* munkalatban a* 
philoszophiat a' most legszebben viragzd kOlt^szet, jelesen a' muszini 
kult^szet, legjelesebben Eiiripidesz' keze altal. — j^ n^zzcitek! ez az 
eldbb jatszi gyermek, majd a' komolyabb, de soha sem komor arczu 
ifju , koranak ferfias telj^ben , unva ott a phantaszia' jat^kait , itt a' 
sokn^zetii esz' mindig elvonultabb , mindig sziiv^nyesebb eszm^it : elsd 
vet^ magat az eldovelt keresztt^ny religio' kebelebe , mellynck gyeng^d , 
szelid szellem^t m^g egy nemzet' emberei sem fogak fol oily tisztan is 
elevenen , mik^nt ^pen e' hellenek , 's a' magokat ezek utan k^pzett rd- 
maiak ; ezek kOzuL valanak az elsd kereszt^ny szazadok' legjelesb keresz- 
t^ny bolcsei ^s hdsei. 

Mi oka e' ritka, e' szembetiind tiinemenynek? az egy istens^g* 
hit^ben nevelt , ig^retekkel, jOvendol^sekkel taplalt, csudakkal erdsitett, 
az idvezs^g' igdj<it eldszOr ^s egyenest magatdl az igazsag' mester^tdl 
hallott zsiddsag nehezebben, gy^rebben vev^ M a* kereszt^ny hitet, mint 
a* magara hagyott , sokistenii, hiii vallasu, bizonytalan tanulmanyu, in- 
kabb szinhazakban mint , akar akademiakban akar templomokban novel- 
kedett hellen n^p? — jfen ugyan — imadva az isteni bOlcses^g* csuda 
titkos utjait — legkOzelebbi okat e' tiinemenynek a' k^t nemzet* fejld- 
d^siinek ellenkezd elemeiben 's menetiiben lelem. A' zsiddsag, mdg mi- 
eldtt nemzette alakulna, szolgai jarom alatt sinlddek Egyiptben, hoi 
kiizel vala dai vallasanak, a' teremtd egy isten' hitdnek feieddsdhez. 

M. T. T. 6VK. IV. 2. 3 



18 I. N YELVTUDOMANY - OSZTALYI ERTEKEZESEK. 

Ebbdl az isteni bulcses^g' kiszabadita M6szes* hatalmas keze altal , *s 
hosszu vandorlasai ntan bevezet^ Kanaan* t^jjel mezzel folyd birtokaba. 
Veszeked^s , partoskodas j szakadas vala polgari l^t^nek eg^sz folyamata, 
majd ism^t szolgasag az igen rOvid viragzatu jobb Ut utan. 'S czzel 
v^ge szakadt a* nemzeti fiiggetlens^gnek. Ez a* n^p tehat, melly soha 
vidam gycrmekkomak nem urvendhete, az iQusag* szabad *s hdsi mnn- 
kassaganak gyiimOlcs^t csak alig izlelhet^; bajok *s zaklatasok kuzutt v^- 
niilvc^n meg, nem birt eleg szellemi 's erkOlcsi erdvel a' kereszteny reli- 
gifinak fOnsdges , tiszta szellemdhez fulemelkedni. Sziintelen* ^nekl^ 
zsoltarait , olyasa prophetait , de csak kiilkergen ragudott y a* magas fo- 
galmakba soha nem hatott alant jariS elm^je ; a' tubnyire raboskodd , zak- 
latott szolgai n^p egyediil fbldi jul^t, kiilfi^ny ntan sovargott, szellemi 
's erkolcsi jdl^trdl, millyennel dt a* keresztc^ny religio kinalgata, fogal- 
ma sem vala. Yalamint ma csak hiii nyereked^src yagyon szeme fiile , 
11 g>' akkor csak kiilsds^g, esztelen, buta nralkodas utan szive, vagya, 
mellynek middn epen ellenk^pet latna Jezusban, megvet^, megule benne 
a* szebb j nemesebb , szentebb , a* valdban isteni ^let' tok^letes eldk^p^t » 
mellybcn az eldbb pogany valldsuak csak hamar istent imadanak ! 

EUenben a* hellen ^s rdmai n^p* lelk^t m^g ekkor is elevenit^ a' 
nem rig letiint fiatal kornak vidam szellemc , melly a' kiAtiszet' viragos 
karjaibol a* nem kiilOnben vidam philoszophianak kaijaba lepe at , melly 
philoszophia (a' szokratico-platonicat drtem) a* kereszteny hitre t^rtek- 
nek is kedvenczuk maradt jd sokaig, 's mellynek jn^melly eszm^i *s 
szemieieti elvei , ligy erkulcsi szabalyai , kOzel allanak a* kereszteny re- 
ligio' elveihez ^s szabalyaihoz. Igy a' hellen nep a' phantaszia' sz^p or- 
szagabdl l^pett az ^rtelem' ^s ^sz' vizsgalddd ^s clm^M kOrdbe, ebbdl 
pedig a* szent hit* legfbns^gesb orszagaba tdrt at, egdszen a' termeszet' 
ugrasneikiili rendje szerint. A' hellen ^s romai maga ^rz^, a* philoszo- 
phia altal okulva , vallasi vastag nemesed^seit , pirulva most mar gyer- 
mek-babjai, hid istenk^i miatt, 's Onk^nt siete az azokat oszlatd, feled- 
tetd tiszta f^nyu , igaz szellemii 's erdnyii religio' karjaba ; *8 mert tudva 
's akarva tev^ a* mit teve, jdl is tevi azt, mit szabadon teve. — Mennyi- 
re siilyedt ez a* mint kereszteny is sokaig sz^pen viragzd n^p a' bekO- 
vetkezett bonis idrfk 's egy k^sobbi vad jarom alattl Fol fog-e ez, a* mi 
napjainkban magat nj szabadsagra, sajit ereje altal kivivta nemzet, haj- 



HELLEN - MAGYAR BRAMATURGIA. 19 

dan sz^ps^ge* ^s dicstfs^ge* eg^re emelkedhetni? — Most ^li njraszulet^se' 
ekitf szakat , halaclasdnak az idd fog taniija lenni. 

Mi pedig elm^lkedvc a* mondottak folott, gytfztfdjiink meg arr61, 
hogy a* szepnek , igaznak ^s j6nak elvei nemcsak nem zarjak ki egymast, 
stf t Osszolvadva teszik a' tOk^letes harmoniat , az embert egyediil neme- 
sithettf, boldogithattf leggyOnyOriibb rendszert; gydzddjiink meg arrdl, 
hogy a' ki avatlan egyiknek titkaiba , az a' masik kettdnek orszagaban 
is jtiveny, bdr memiyit tudjon egyikrdi is masikrdl is besz^lni, irni; 
gydzddjunk meg arrdl^ bogy a* kcreszt^ny religio, valamint a* jdzan 
philoszophiat szereti maga kOriil iatni , hogy magas szellem^t vilagitsa , 
*8 kOvetdit holmi elditdetektdl , balgatagsagoktdl dvja: ligy szereti a' 
nydjas , vidam y nemes kOlt^szetet is a* testv^r muv^szetekkel egyfitt , 
mellyek szilard y komoiy homlokat vidamitsak , ktivetdit az aggalmak 's 
komorsag* feliegei kOzOtt derits^k, vigasztaljak. A* szepnek k^peiben 
vonzdbb az igazsag, 's a' jd, a* szilard erdny kellemesb, ha a* szepnek, 
meliy mindenkor *s elvalhatlan tarsa , fakadoz izzaknaibdi ^rzelme. 
Gydzddjiink meg v^gre, hogy a' sziu^szet, ha cz^lszeriileg int^ztetik, 
nem erkOlcstelens^g* sdt erkolcsiseg' iskolaja, *s kOnnyen engedi magat, 
adt kivanja, tekintve fd elv^t 's eredcti rendeltet^s^t, meilyrdl folytou 
fogunk szdlani, azza alakitatni. 

ta most tekintsiik magunkat. Hogy mi, a* most rajzolt k^t nem- 
zetnek mellyike* fejldd^se 's k^pzetts^ge* tOrt^net^hez allunk kOzelebb , 
hiszem ezt ha nem mondom is, miudenki vilagosan latja. Legyen el^g 
megjegyeznem , hogy Asiabdl ide vandorlott dseink a* kereszteny hitre 
majd minden eldk^szfilet n^ikiil t^ritettek; legalabb tudtonkra, kOztflk 
sem proph^tak , sem kolt^szek , sem philoszophusok nem tamadtak , 
sem a' fbntebbi muy^szeteknek nem akadunk nyomukra ; tehat sem k<ipz- 
erd y sem ^rtelem el^gg^ kifejtve nem volt , nem , csak a* koz^pszeriis^- 
gig is muvelye. 'S mit ^s mennyit tudunk *s milly forrasokbdl , dsi re- 
ligiojukrdl ? — tehat , ^p ngyan ^s crds de nem muveit tenn^szettel l^p- 
tek egyszerre , Idrdl ^s csatat<irrdl , a' icgfbns^gesb eszm^k* ^s igazsagok* 
orszagaba ! igaz , mit tjist^nt bdvebben fogunk Iatni , a* kereszteny reli- 
gidnak az a' r^sze , melly embert k^pez ds nemesit , meliy a* szdp\ jd' 
^8 termdszeti igaz* elveit ds szabalyait adja eld, *s a* mdd mellyel ezt 
teszi , oUy egyszerii , oily vilagos , emberhez annyira alkalmazott , hogy 

3* 



20 I. NYELVTUDOMANY- OSZTAIiYI ERTEKEZESEK. 

a' m^g muveletlen, 4e ^p ^s tiszta, el iiem fogult embernek is koimyen 
megfoghatd; igaz, hogy a* fcintebb reiidii igazsagok is, emberi vizsgild- 
das' kOret meghaladdk l^v^n , inkibb gyermeki hitet mint kOzvetlen atla- 
t^t ^s fulfogast kivannak, 's az egyiigyii, tadatian ember kuanyebbeu 
hiszen bar mit is, mint a' f^lig vagy teljesen kimiivelt: de az is igaz mas 
oldairdl , hogy az egyiigyii tudatlan ember csak kiilk^rgen rigddik , fun- 
tebb szellem^be, atlanos ^s r^szletes osszefiigg^s^be , iranyzataba az 
egtisznek hatni nem k^pes; ^s hite, milly sut^t, milly ingadozd a' mii- 
velctlen embernek ! 's annak is , mit jol hiszen , milly zavart , milly ^r- 
telem- 6s c^rzelem - nelkiili benne fogalma! hat a' mit nem jdl hiszen? 
6rtem az eloitdeteket , a' balvelem^nyeket is hiedelmeket , a* babonakat 
is balgatagsagokat, millyenekkel tOmve a' muveletlen embernek hite, 
eg^sz religioja. Igaz, a' kereszteny religio, ha ez sajat szellem^ben, 
eredeti tiszta szineiben adatik, maga legalkalmasb ama' balgatagsagok* 
b61 kiemelni embert; de, fajdalom ! e' szellem , e* szinek , soha ligy 
t^vesztve a' kereszteny vilagban , a' kiiz ^letben nem voltak , mint 6pen 
az iddben , a' magyar n^p' kereszt^njuy^ letenek idejeben , azon sut^t 
ftzazadokban , hoi minden , nyelv- termt^szet- esztan , minden miiveszet 
is muveltseg parlagon fekiidt vagy zavarban. ;^s meddig tarta fogva e' 
sotetscg Eurdpa nepeit ! a' mi nemzetiink pedig m^g akkor is , mikor 
a' tobbiek emelkedni kezd^nek , egy vad hatalommal , egy mindent diilo, 
pnsztitd csordaval, mellynek fanatiszmnsa minden sz^pet, minden szen- 
tet sz^tszdra, ziiza maga eldtt, vala sokaig kuszdeni k^nytelen, gyak- 
ran 's nagy r^szben kietlen igaja ala hajlani. Velhetndk tan, hogy a' 
XVI. szizadi reformatio segitett rajtunk! de middn egy r^zrdl a' hit' 
alapjait megrenditd , is m^g is hitet , szaraz hitet , 's mind csak hitet 
hirdete is parancsola; mas r^szrol, a' religio' szebb r^szit elemeitdl 
megfoszta, a' k^p^szet' is hangaszat' mar mar dledezni kezdett miiveit 
templomaibdl kjtilta, lilduz^ is pusztita; az dsznek szinte mint a' k^pz- 
erdnek fakadozd csirdit ism^t is nagy r^szben eliili. De dpen a' refor- 
mationak e' visszis is fonik indulata dbreszt^ ful , eWbb ugyan a k^t- 
kedf^s' lelk^t, majd az emberiseg' szentsdges jogainak visszakivanasa' 
vagyat a kor' embereiben, melly vajha illd hatarait tiil ne hagta volna! 
's dpen amaz elveknek dacznkra indult meg is sebes leptekkel haladott 
a' k^pzertf is is?, mnnkalni , is szfiletett a' sz^pmuvdszet is philoszophia, 



HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 21 

dc melly utoIs6 , a* szomszed n^metekn^l , ism^t hataron tiil culminal va, 
a' feneketlen orvi^nyu speculatidban mereng. Mi minket illet : ma mar 
azon a' fokon all nyelvrink ^s liter atiirank (a' philoszophia maiglan elemi* 
burkaiban szenderg) melly minden sz^pnek , igaznak es junak k^pes esz- 
kozM muszere lenni. 

Mi tehat , a* mondottakhoz k^pest , atugorva a' jatszi sz^p gyer- 
mek* is a' yidamkomoly ifju' kordt, egyszerre l^p^nk a* sok aggalmu ^s 
baju fi^rfiui korba at. De ^pen most allunk ott , hoi a' hellenek legszeb- 
ben allanak: a* kOltiiszet' eg^szen kifejlett yiragzatanak ^s a' philoszo- 
phia' hajnalhasadtanak kordban ; mert a' szin^szet koronaja a' kOlt^szet- 
nek. De mi visszafordulva oda, hova azok egyenes haladtukban juta- '^ 

nak ; 's ezek egy a' phantaszia altal kt^pzett szep de igazsagn^lkiili reli- 
gioval, mi oUyaimal, mellyre az istens^g ^s a' miivclt emberi esz egy- 
arant nyomak az igazsag* szent b^lyeg^t. Hogy tehat az allasnak ugyan 
az egy poutjan a' gyermeki sz^pre m^g sem vagyunk azokkal egy fogi- 
konysaguak , e' ketttfben , vagy e' kettdnek egyik^ben kell okat keres- 
niink. £s ^n csak az elsdben talalom azt, eg^szen masnak latvan a' 
term^zetes ^s egyenes menetet, 's a' visszafordulast : az jatszva, mint- 
egy tudta n^lkiil tort^nik embernek ; ez nagy erolkoddsbe kcriil *s csak 
nagy unszdlasok, litkOzetek, botlasok^ es^sck 's ismc^ti folkelesek altal 
silkeriilhet, ^s igen sokaig csak kevesek tirzik az elfasultak kOzott, a' 
magat elottiik tavolbdl mutogatd istenndnek deli arczat, lebegd kegyes 
szellem^t. 

*S tehat fOnseges, isteni szellemii religionk nem tiltana benniin- 
ket gyermekileg jatszadozni, mik^nt a' hellenek jatszadoztak ? Igen ^s 
nem : ha mi , mindnyajan , vagy majdnem mindnyajan gyermekileg hit- 
tiink J ^reztiink ds szerettiink volna ; ligy ma mar ott volnank a' ferfiui 
kor' tokdletes teljdben ; beldlunk , sz^p gyermekekbdl , nyajas vidam 
iQakbdl szdp, nemes fdrJQak valtak volna, hasonldk az istenemberhez , 
kinek szeliden dicsd szelleme, az istensdg' ds embersdg' egyesiilt szelle- 
me egdszen athatja religionkat, athatandd ebbdl minket is, ha fulfogni 
kepesek vagyunk. Hogy tehat mindl tobben , mindl tokeletesebbeu azok 
lehessjink , gyermekeknek kell lenniink ; de nem hellen , hanem keresz- 
tdny gyermekeknek, 's ez az elvalasztd kiilonbseg. Ndzziik csak at a 
keresztdny religio' sajat eredeti szellemdt ! 



2 2 1. N YELVTUDOM AN Y - OSZTAL Yl ERTEKEZESEK. 

A' kereszt^uy religidt mar ercdet^hen az istens^g* szent igeje , 
iiinseges szeUeme, OrOk igazsaga (ilelte. Ennek szerzdje, az istcn-em- 
ber, mar tizenk^t esztendds koraban a' templom* falai kOzOtt bOlcselke- 
dett; holott OrpheJisz, a' hellennek* k^pzdjc, huyes barlang* arnya alatt 
jatszadozott hetkangu laiitjan. Amiak szelleme , a' legtok^lelesebb fd^sz, 
a* legtisztabb szents^g* tii^zta sziilOttjc , a' hit', szcretet* ^s rem^ny karjain 
szalla ala a* halanddk koz^ , eget *s f()ldct y a* y^gtlen erkulcsi vilag* 
egyetem^t egyesiteudd. — Mar csak e'fd eszme szerint is tehat, mi mind- 
nyajan gyermekek yagyunk, gyermekei egy atydnak, a* mennyeinek, 
a* legtuk<iletesbnek ! mi ngyan y mik^at a* helienck , azok az ^rz^ki ter- 
m^zet' csalfa sz^gyenyt nem ismerd hu gyermekei, a' term^szet' uagy 
k^peit ^s jeleneteit , a* phantaszia* mer^sz jat^kait, nem szellcmithetjiik, 
nem istenithetjuk ; nem faragkatunk magunknak istenk^ket, hogy jat- 
szadozhassunk azokkal: de leketiink a* teremtd atya altal megszentelt 
term^szetnek , 's ebben maganak a' teremtdnek hii , sz^p gyermekei , kikre 
ha mar csekelyebb c^rdekkei hat a' term^szet' mindennapi kiilsziue , annal 
hatalmasabban muukal eldttiink megnyilt titkos tara , az erdk* is tOry<^- 
nyek' OrOk rendszere, az ezer is ezer yilagok*, *s ezekben a* kiil6nf<^le 
i^nyek* csuda harmoniaja, csak tekintsiink bele, *s tanuljuk azt; *s itt 
nyithatjuk meg annak roppant tara eldtt tiszta kebliinket, hogy benne 
a' teremtd atya* szeretet^re , dicsdit^sdre szikrat kapyan gyuladjunk , 
iranta gyermeki bizalommal elteljiink. — ^, ki kiyanta yalaha tanit- 
yanyaiban ligy fblgerjeszteni a* gyermeki szep drzelmeket , termdszet is 
teremtd irant , mikdnt a* mi religionk' isteni szellemii szerzdje ? ki feste 
egyszeriileg szebben 's igazabban a* termdszetet , mint az , ki a* mezdre 
utasita Oy^it, hogy yizsgaljak annak iiiiomit, elyonya dket a' yakitd hiu 
ktdfiny' tiszteletdtdl , mellyben Salomon, mellyben a' mesterkdlt fi^nseg 
szeret hiiin ragyogni, *s melly annal keyesbbd szdp, mind ragyogdbb; 
hogy yessdk szemeiket a' hig Idgre fell, mellynek gyengdd Obltin kejiikre 
lebegnek az ig' madarai, *s aggalom ndlkul yeszik el a' mennyei atya* 
nagy tarabdl eledeliiket ; hogy elyonja Oy^it , a' testet lelket bilincseld , 
OldOkld szertelen aggalomtdl , mellyel a' csupa test' , has' is pdnz' embe- 
rei , kik dlnek hogy egyenek , kinozya magokat , zsarolya embertarsai- 
kat, minden gondjukat aniiak keresdsdre forditjak, mikent dlhessenek 
holtukig, mikdnt csalhassak a' halalt, a' folyyast halalos rettegdsben hal- 



HELLBN - MAGYAR DRAM VTURGIA. 23 

dokldk, feledve, OrOkre t^vesztve az cmbemek szebb is nemeBcbb* re- 
sztit, a' valddi i^let* tiszta forrasat! 'S nemde 6 monda : ,,Haneinha a' kis- 
dedekhez lesztek hasonldk, be nem mencndetek isten' orszagaba? — o 
tehaty az isteni btilcs, a' leggyeng^debb gyermekbarat , nem bOlcseket 
(hideg , fas philoszophusokat , pedantokat) kivant orszagaba y sot inkabb 
hd keblii, deriilt ebn^ii, szeliden vidam kedvii, egyszcrii kisdedeket, 
kik firezni tudjanak, de tudjanak bolcsek is lenni; bolcsek, vidam arcz- 
czaly deriilt homlokkal, mindig tiszta nyilt kebellel , azartatlan, tiszta, 
szelid Oromuknek , szeretet- *s bizalom - teljessei isten , ember ^s a* ter- 
m^szet irant , hogy a' mennyei atya* roppant hazaban , a' term^szet' nyilt 
szin^Uy mik^nt egy atyanak engedekeny, egymast a* kOzatyaban hiveii 
sz eretd gyermekei lebessenek. — !ll^s az imadsag ! mellyet 6 monda ^ 
mellyre d tanita Ov^it ! van-e abban csak egy vonas is metaphyszikai sub- 
tilitassal, transcendetalis vagy idealis mereng^ssel , elmet feszitd, keblet 
szoritd, szivet uldokld komorsagban adva? Eg^szen a' szelid isteni bol- 
cses^g' ^s szents^g' szelleme lebegi azt at; a' tiszta szeretet ^s gyermeki 
bizalom' OzOn^ben gondtalanul 's bizton hullamzd sziv* szabad Omlengese 
az y az egyszeru term^zet' hangjain. Igy csak az eg^szen gyeng^d er- 
zelmii, tiszta szerelmii, bizalmu ^s hus^gii gyermek tud fiilimadkozni 
a* legjobb atyahoz ; igy m^g nem imadkozott bOlcs ; igy imadkozni nem 
tud J a ki gyermek lenni nem tud ; minden mas szajban , ez az imadsag, 
egyegy szents^gtOr^s. — Vcgten ; a' keresztiny religio hit' ^s szeretet' 
religioja, 'sugyhiani, ugy szeretni, mik^nt ez a* religio kivanja, csak 
a* gyermek ^rzelmii ember tud, lelk^nek, sziv^nek, ^rtelm^nek is aka- 
ratjanak , szabad ugyan de teljes atenged^s^vel ; kinek lelke tiszta , szive 
hd y akaratja k^sz ^s engedekeny , minden k^tked^s , bizalmatlansag , 
Onhaszon szertelen vagya is gondja n^lkuli ; ki a' hideg eny^m *s tied 
szavakat nem irtvin , k^sz tarsaval minden^t megosztani y felei^rt aldo- 
zat lenni. Ulyent talal a' keresztc^ny ember tok^letes eldk^p^nek minden 
vonasaiban, kinek, mikent a' megtestesiilt mennyei bOlcses^gnek , gyO- 
nyorusiige az emberfiakkal jdt^vdleg tarsalkodni; kinek gyOnyOrii vonzd 
szavait : Tanuljatok tdlem , mert szelid vagyok ^s alazatos szivii — min- 
den l^pte , minden tette igazolja. Kik e' szellemben bOlcsek , azok nem 
az iskola' biiskomor bolcsei , szelid vidam bulcsei dk az ^letnek. 



24 I. NYErATUDOMANY-OSZTALYI ^RTEKEZESEK. 

Tehat csakugyaii gyermekekiick kell leiuiiink , uemcsak , mit el- 
sdbbszOr vitattam , hogy a' szin^szetet tiidjuk incgszeretni , de azdrt is , 
hogy kcrcsztc^ny rcligionk* eredeti sajat szellem^ben ^Ijiliik. De ha ke- 
reszt^ny szellembcn kell gyermekeknek lenniink, szin^zetilnknek is ke- 
reszt^ny szellemiinek kell lenuie. 'S ez az , mit kimntatni jeleiileg aka- 
rok. Elvalunk tehat egeszen a* hellen szin^szet* szellem^tdl ? sot m^g 
kOzelebb jarulandunk hozza , jclesen mi a* fd fogalmakat ^s a* muv^szet' 
l^nyeg^t illeti. A' ktilOnzet egyediil, 's ez nem csek<5Iy, abban vonul 
Ossze , hogy az ottan foszerepet viseM phantaszia' kdpeit , itt az ^sznek 
eszm^i, mellyeket a' kereszt^ny religio megszenteit, valtjak fiil; helyt 
adva egyszersmind , de mar nagyobb m^rseklettel , ^s az orok eszm^k 
aid rendelve , a' phantaszia* kepeinek is. K^t fd dolgot veszunk itt vizs- 
galat aU: a' szindszet' v^g czeljat 's eredeti iranyzatat; ^s az emberi vi- 
szontagsagok' fo elv^t , melly a hellen szin^szetben t^veszthetleniil foii- 
lebegy 's minden kOrulOtte ^s alatta mozg. Befejezzfik ^rtekez^suuket 
a* hellen szin^szet' erkolcsi oldalainak atn^zet^vel, ^s a*mi^nknek, ahhoz 
tartva, megit^l^sevel. 

Arisztoteles,a' szinmiiveszet' eivont theoriajanak atyja , a* tra- 
gOdia* f6 cz^ljaul az indulatok* tisztulasat teszi. Platarch pedig, erkOlcsi 
gondolatai kOzott, azt mondja, hogy a' hdsszinmii a' v^gre talaltatott 
ft>l (jobban: iranyoztatott) , hogy az embereket figyeltesse az elet' vi- 
szontagsagainak mellozhetlens^giikre , ^s megtanitsa (jobban: inditsa) 
dket azoknak b^kes ^s turelmes viseletiikre. Hagyjok most Arisztote* 
lest ^s az indalatok' tisztulasat , mint kiilOnben is term^szetes is sziik- 
s^ges eredmc^ny^t a* cz^lszeni htfsszinmunek; vizsgaljuk Plutarch* der^k 
mondatat. 

Ha ez igaz — igaz pedig, nem mert a* philoszoph mondta, hanem 
mert mondatat magabol a* hellen szinmiiv^szet' legfiinsdbb fokon allasa- 
nak koraban irt ^s adott szinmiivek' szellem^bdi vonta el — ha, mon- 
dom, ez igaz, ugy ^n nem latom, mi all az eg^sz tobbistens^gu r^gis^g- 
bdl kozelebb a* kereszt^ny religio' elveihez , mint ^pen a' szinmiiv^szet' 
itt kimondott szelleme. A' platdni nc^zetek ^s eszmek nem allanak 
ezckhez oily kOzel, *s m^g tavolabb allanak a' Stoa' szigoru erkolcsi 
elvci, mellyek a' bajokat nem annyira tilreimesen viselni, mint inkabb 
makacs gdggel megvetni, a* v^gzetet ds isteneket daczolni parancsolak » 



HEMiEN - MAG YAR DRAMATTTRGIA • 25 

's nem , mik^nt a* szirnnfly^zet festi cMttiink , emberi csendes I^lekkel, 
alazatos ^s szelid sziwcl , hddoldlag fbntebb hatalomnak. Ha e' gtfgben 
latjuk Aszkhulosz' cmbereit, p^ldaul Pi'ometheiiszt fbll^pni, karamlani, 
rettenetes kinjaira ^rz^ketleniil , Zeiiszt 6s istentarsait ; hat Szophoklesz* 
is Eiiripidesz' szelidebb szellcme kib^kelteti az emberis^get a' szin^szet- 
tel , kikn^l a* fblallitott elwel tok^letescn egycztf szemdyeket talalunk. 
— A* kcreszt^ny religio' szellem^bcil pedig mi kitiiudbb , mint ^pen az , 
mit a' szimniiv^szet* fdczdjanl tiize ki az ntdlag nem eldlegesen , a* hel- 
len szinmiiT^szetnek eldtte jelengtf szellem^bdl , nem egycdiil az elm^ld 
isz* eszm^ibdl 's -elveibtfl indult philoszophnsz ? t. i. az ^let* viszongasai- 
nak is bajainak b^ketiirelmes viselete. j^s az ^ ki erre szdval tanita j 
serkent^ kOvetdit, legtOk^letesb p^Idanyaul adta magat az emberi erdny- 
neky ^let^ben is haiaiaban; oily p^ldanyid, meliyhez nem Tolt, nines 
eldk^p, millyent nem nyujt az emberisig' nagy tOrt^nete, mellyn^l szeb« 
bet , nagyobbat ^s dicsdbbet nem k^pes eldnkbe k^pzeni az emberi k^pz- 
erd. is ez J^zus, a* bunOkkel ^s gyalazatokkal terhelt igaz a* kereszt- 
fdn , majd dicsdiilten fOltamadt 's egekbe szallt isten - emberhds. 'S ez 
nem rege. 

De egy nagy kiilonzetet nem szabad itt elhallgatnom, meliy 
azonban nem miiv^azi, hanem dogmai tekintetben fontos, 's ez az: a^ 
sokistens^g' emberei fatumot (3foc^a, Tvxi9 avayxfi) kOnyOniletlen , kike- 
riilhetetlen buta vc^gzetet hittek, melly ellen, a' kulOnben szabad k^jil 
is Onk^nyfi istens^gek , maga a' nyilaiban hatalmas Zeiisz sem dvhatak 
sem magokat , sem a* halandd embereket. Maga Heraklesz , Zeflsz' 
gyermeke ^s kedvencze, ala volt vetve a' v^gzet* vasvesszej^nek, 's csak 
ennek nagy l^lekkel tiirt ^s viselt csapasai altal emelkedhet^k az istenek 
kOz^. Nem sajat v^tke iAi meg dt — ezt Zeflsz eltOroltet^ vele a* rab- 
szolgasagban — hanem szOvets^ge Deianeiraval , melly a* y^gzet* munka- 
ja vala, 's Deianeira^ a' jd ^s bOlcs nd, akartlan bM meg a' hdst — £' 
mellett voltak isteni v^gzetek is : ezeket nem kfllOnben kikerulhetle- 
neknek hiv^k ugyan^ de m^g is bizonyos folt^telekr e , p^ld. aldozatok- 
ra J engesztelhetdknek. — ^a jx y^gzet ugyan biint bilnre gyiijt , akara- 
tmik dlen^re is , ^s y^rt y^rrel bosznl (Euripn Medea.) Itt tehat a* b^ 
icetiir^st szliks^g parancsolja: turnOd kell^ mert nem keriilhetedl Milly 

M. T. T. AVK. IV. 2. 4 



26 I. N YEIiVTUDOMANY - OSZTAIiYI ERTEKEZESEK. 

keserii ! ^s m^g is az Onszerzctt bajok keservesebbek ( Odipusz a kirdly). 
Milly nemes ^rz^s ! 

EUenben a kereszt^nyek egy mindeut bolcsen, atyailag kegyesen 
intiz6 isteni gondvisel^st hisznck. Ezek tehat nem , mik^nt amazok , 
bizalmatlanul , nem sziiks^gbdl, nem szolgai hddolatbdl, de gyermeki 
bizalommal teljesek, a' mindent bulcsen, kegyesen int^zd atyai gond- 
visel^s irant, melly alatt semmi buta sorsnak nines helye , 's a' rossz, 
melly a' jdkat ^ri, atyai latogatasok, nem meggydzhetetien kis^rtesek 
l^y^n, fiui hddolattaly bizalmas crdvel viselhetik azt, ftiltekintve , mit 
nem tehete a* hellen , gyunyuni eidk^piikre , az emberis^g^rt , isteni 
v^gzet szerint ugyan , de egyszersmind szabadon cngedve is szeretetbdl, 
artatlannl szenvedd , de majd dicsds^ggel elboritott igazra , az isten em- 
berre. — ^ , a* mit csudaihatsz , a' hellenek , m<ig ama' magaban biis , 
leyerd allapotnak is tudtak vidam szint ^s kepet adni, mi<irt? mert azok 
vidam gyermekek valanak ; mi elaggott , magunkat elbiisult oregek va- 
g3^nk, hiszem ^n, 's nem ^liink elegg^ fonseges religionk* tiszta szel- 
lem^ben. — De lassuk a* hellen v^gzetet, mellytdl a* szinmiiv^szetben 
minden fuggOtt, kozelebbrdl. 

A* hellen szinmilveszekn^l , legjelesebben Szophoklesznel , a* ha- 
landdsag nem egy^b , mint kis^rt^si ^let ^s atmenet. Az ^let* palyaja 
tOmve viszontagsagokkal , ^s vagy Onk^nt szerzett , vagy a' v<5gzet altal 
tudtank 's akartunk n^lkiil reank arasztott t^ved^sekkel ^s bajokkal, 
mellyeken ktiszdye , de kiiszd^s kOzOtt is beketiir^ssel megyen at , foly- 
vast tisztulva , nemesiilve , valamint tapasztalva is ^ okulva, de soha 
jiem csiiggedve, habarkis iddre elkeseiiilve ^s jajdulva, a' halandd em- 
berhds. Ki alavetve magat a' nem melldzhetd v^gzetnek, el nem nyom- 
ja J sdt folyrast gerjesztgeti magaban a* yigasztald , erdsitd jdt^kony sej- 
t^t, hogy bajteljes palyaja enyhiiyst is tagulast nyerend egykoron, 
mellynek eszkOzlds^re minden erej^t osszeszedi , minden hatalmdban alld 
szereket megkis^rt, 's csak a' lehetlens^gnek hddol meg. 

A* v^gzet szakadatlanul van befiizve az emberi Wiethe , munkala- 
tai szoros ^s szilks^ges tisszefiigg^sben vannak ember' egyes cselekede- 
teivel, oda hajtatva ezek azok altal, hova a* v^gzet akarja^ mellynek 
teljesednie kell. E* szoros OsszeRigg^se a* v^gzetnek ^s emberi akarat- 
nak, melly kettd kOzOtt a' csupa esem^nynek ^pen nines helye, t^vesz- 



HELLEN- MAGYAR DRAMATURGIA. 27 

teti veliink az emberi szabadsagot, melly itt a* sziiks^gesnek eg^zea tUl- 
aldoztatiii latszik; hanemha a' szabadsag abban lathatd, bogy a' v^gzet 
alatt bajltfdd ember Onk^nt, elszaiit nagy l^lekkel viseli bajait, hive ma- 
radva a' koteless^gnek ^s erdnynek , bajaiban, szenved^seibeii a' m^rs^k- 
letnek , szer^nys^gnek ^s b^kctiir^snek , de a' melly ertf ny ism^t isteni 
ajand^knak tartat^k. {Euripid- Oreszt. 682. v.) Azonban tagadhatatlan, 
bogy Szophokleszn^l ^s Eiiripideszntil csak miutegy tavolbdl ^s csende- 
sen munkalva hat a* y^gzet az emberi Wiethe , egyes cselekedetekben rit- 
kan latszik erdszak, sdt teljes szabadsaggal teszi ember azt, mit a' v^g- 
zet ^s nem 6 akar , sdt mit 6 , ha tudna , hogy a' y^gzetet teljesiti , te* 
endd nem yolna; sokszor szoros kOtelesseg^t teljesitye, a' y^gzet altal 
kitiizOtt 's kijelentett bunt , rut tettet keriilni akarya , megyen a' kelep* 
cz^be, term^szetes Osszefugg^sben allyan az egyes cselekedetek. — N^z- 
z^tek Odipuszt, a' bOlcs f(^rfiut, a' n^p^t atyailag szeretd, der^k erdnyii 
kiralyty elboritya oily bunOkkel, melly ek nemcsak kOzyc^lem^nyben , de 
y aldban legundokabbak , mert term^szet elleniek , melly eket hogy elkO- 
vetend , eldre intye yolt ApoUon altal , 's a' melly eket ^pen akkor kO- 
yete el , mikor keriilni leginkabb iparkod^k. Eg^sz ^lete , lancza a' y^g- 
zet altal rea m^rt t^yed^seknek ^s bajoknak. Mar atyja Lajosz meginte- 
t^k J hogy sajat fija leszen gyilkosa , ha fiat nemzend. 6 m^g is nemze; 
de hogy a' jdslatot kijatsza , a kis Oilipuszt megoletni parancsola. Odi- 
pnsz azonban Korinthba yitetik, 's Poliibosz kiralytdl sajatja gyanant 
neyeltetik. Apolldn jdsia neki , hogy atyjat leszen megolendd , 's anyja* 
yal ndszendd. Hogy ez ntalatos bunoket keriilje, szorgosan keriil^ az 
atyainak y^lt hdzat, *s ^pen igy litkOz^k, mint yandor, atyjaba, kit, 
mint az utbdl kit^rni nem akardt, y^letleniil megole. Most hiriU yeszi, 
hogy a fejedelmetlen Thibet insig nyomja, nem szunendd, mig Sphinx 
rejtdye meg nem fejtetik; ide siet az emberbarat; megfejti a rejtdyt ig 
ndiil yeszi az Ozyegy kiralynit, yele gyermekeket nemz, nem tudya, 
sajat anyjdyal, a* boldogtalan! boldog mig is, ha mind ezt meg nem 
tudja, De a* yigzet semmit sem hagy filig, is az d intisire mindig kisz 
istenndk , kik semmi biint , semmi illetlent , semmi rend- tOryiny- is 
mirtikellenit nem hagynak boszultlan, bar legjobb akarattol, legalibb 
rossz akarat nilkiil tOrtinjenek azok, nyom&ba estek a yilt- is yitleniU 
bttnhiilt Odipusznak. Uj mirigy is visa borong Thibe is vidike ftiott, 

4* 



28 I. NYELVTUDOMANY-OSZTAtiYI ERTEKEZESEK, 

melly kitiritiii fenyegetdzik a' varost ^s tartomanyt lakosaibdl. Odipusz, 
a* n^p^t atyailag szeretd kiraly , mindent elkOvet , hogy azt megmentse. 
Megk^rdezteti Apollont; az isten Lajosz* gyilkosat parancsolja el^kercs- 
telni , *s vagy szimuzetni j vagy megoletni. Odipusz esket eskszik , meg- 
tenni mit isten parancsol, ^s buzgdu jar el koteless^gtiben. Hasztalan 
tartja eliibe Teir^sziasz , a' vak jds , a' jOvenddnek Odipusz' sajat fej^re 
v^zt sugarzd tiikr^t; hasztalan eseng, rimankodik a' rettenetes dolgo- 
kat mar sejtd anya c^snd: Odipuszt ragadja a' szeut kuteless^g: ,,]M[ent- 
hessem e' varost , egy^b goiid nem feszit", — ds ragadja a' vdgzet , vesz- 
teni dt ds hazat , sajat erduye es keze altal. 

I^s ez a' vdgzet, melly az eg^sz hellen szimnjivdszeten at villog ds 
mnnkal. A' melly csaladot iizdbe vett, azt iildi az utolsd cseraetdig: 
bflnt bunre, bajokat bajokra, vert verre halmozva. fgy vdsz Odipusz' 
haza Eteoklesz ds Poliineikesz fijaiban , kik egymast lilik meg parviadal- 
ban , Thdbe' falai alatt , ds Antigone leanyaban , Id testvdre iranti kote- 
lessdgbdl hal meg. fgy diilt 's veszett Priamosz' fdnyes csaladja Poluxd- 
ndben, kit Akhileiisz' arny^kanak aldozott meg a' hellensdg; ds Poliidd- 
roszban, kit,- a' haz' utolsd figyermekdt, Polumesztor, a' hajdan hii ba- 
rat , most Poluddr' gyamatyja ole meg , hogy nala biztositott kincsdt bir- 
hassa. fgy Kredn ds masok. De sehol nem oily rendszeres, a' siirii 
szOvdny* kifejldsdben sehol nem oily vilagos ds termdszetes menetii , mint 
a' kiraly Odipuszban, mellyet az(5rt a' szinmiivek' pdldanyanak tartott 
Arisztoteles ; valamint az emberi gdgnek ds mertdkf%>luttisdgnek legke- 
gyetlenebb boszuldja Ajaszban, hoi legelevenebben latni, mikdnt hajlik 
meg a' legjelesb embererd a' vdgzet alatt : Itt mutatkozik Athdne' irigy- 
lete' 's gyululetdnek pusztitd ereje. De Ajasz mar testdre is nagyobb 
volt mint illett, lelk^re pedig daczos ds gdgteljes az istensdg ellen. — 
TobbszOr a bunt bunnel bunhiti 's turli el a' vdgzet. Kliitamnesztra , 
az utalatos asszony megoli fdrjdt, Agamemnont; Kliitamnesztrat sajat 
gyermekei Olik meg, boszulanddk atyjok' halalat, Orcsztesz ^s Elektra. 
E' kettrft a' ndp mcgkovezni hataroza el ; de dk , Piiladesz' a' hii ds all- 
hatatos barat' tanacsabdl ds segitsdgdvcl Helendt, Menelaos^' nejdt, a' 
hellenek' utalatat valanak megOlenddk , 's szinre meg is Oldk , igy boszu- 
Idk Menelaosz' rdszvdtlensdgdt 's kcresdk a' ndp' kedvdt. Hermiondt 
pedig , Menelaosz' ds Helene* leanyat fogva tartak , megOlenddk , ha Me- 



HELLEN - MAG YAR DRAMATURGIA. 92 

nelaosz el nem all boszujatdl. E* milve Eiiripidesznek kOzel legszOv^- 
nyesb , mellynek kiegyenit^s^re ApoUon jelen v^gent meg , kijelentdleg , 
hogy Kliitainnesztra ellen 6 Msziti Oresztest , Helen^t pedig fblviv^ 
Olympra. 

Illy hatalma l^v^n a' v^gzetnek a* gyarld emberis^gen , nem vala 
neh^z a* hellen szirnniiv^zeknek, buuOkkel terhelt m^g is biintelen in' 
}6 , nagy f<^rfiakat is ndket allitani el^ 's tavolitani , a' miiv^sz* ecset^rc 
^s izzalmaira m^ltatlan gonoszt; valamint azt sem csudalhatni, ha a' 
t^vedt ember a' v^gzetben vagy egyegy istenbcn lel^ t^ved^se' , biine' ^s 
bajainak eredeti okat , ellent nem allhatva a' hatalmasb erdnek. 

Vajmi utalatos , erdnyt ds szabadsagot tiprd vala tehat ez a' v^g- 
zet y szinte mint magok az istenek is , kik a* jd szand^ku de aranylag 
gyarld , Ontehetlcns^giikben csiiggedezd embercs^ken oily kegyetlenill 
mint k^jk^nyen iiz^k hatalmukat ! — De a hellenek ezt nem igy vev^k. 
6k ugyan a vt^gzetet valtozhatlannak ^s kc^rlelhetlennek hiv^k, de nem 
sem oktalannak, sem igaztalannak , sdt igen is ok- ^s cz^lszeriinek , 
igen is igazsagosnak , azc^rt szuks^gesnek is ^s jdt^konynak mind erdny- 
re, mind boldogsagra n^zve. Atalan monddk mar, hogy a' v^gzet in 
az ennek szolgalataban alld istenndk kiilOnOsen a* gdgOt, minden rend- 
szer- es m^rt^kfOluttit ^salattit, minden alacsonyt ^s riitat, szdval va- 
lami emberhez illetlen, iild^k ^s bunhitik. Mennyi bulcses^g volt, te- 
kintve az iddt 's a* f^lig vad ^s szilaj n^p* csapongni , mindent diilni , 
mindenen hatalmaskodni rohand indulatat, e' magaban barmilly zavart 
^s alaptalan k^pzetben ! Kit fi^ljen , kinek szavara hajtson az Onerej^ben 
vakon bizd , tOrv^nyt csak sajat kdjk^ny^ben ismerd vad szilaj emberfaj, 
ha mar isteneiben is hasonld kejk^nyt teve fbl , 's hitt korabbi kOlt^szei 
utan? azegy v^gzet, halanddk in halhatlanok flilOtt vasvesszdvel lebegd 
v^gzet lehete 's volt egyeddl , melly dt korlatozza , a' rend , szer in 
illem* hatarai kuz^ simitsa a hanykolddd , daczos ^s makacs gyermeket. 
E' szerint embered^s' iskolaja volt a v^gzet' e' fogalma , a* helleneknek. 
\S ezt ^n mondom; mit mondandd vagyok, azt a' hellenek mondatjdk 
velem. 

Tudva az ^let* viszontagsagai kOzOtt bukdacsold emberhds a' v^g- 
zetnek illy befolyasat, kiiszdve szall azokkal szembe, de kiiszd^s kO- 
zutt is folyvast eml^keny, m^rs^kletre ^s b^ketiir^sre. igy tOrve at 



30 I. NYELVTUDOMAN Y - OSZTALYI ERTEKEZESEK. 

azokon , folyvast tisztulva , simulva , ncincsiilve , valamiat tapasztalva 
is cs okulva, halad a' czelhoz. EUszaiitan vetve magat a' nem melldz- 
hetu vegzctnek alaja, el nem nyomja, hogy csiiggedjen, sot folyiast 
gerjesztgeti , taplalja raagaban , hogy allhatatosan alljon, a* vigasztald j6- 
tikowy sejt^st, hogy rejtiilyes is bajteljes palyaja enyhiil^st ^s tagulast 
nyerend egykoron , mellynek eszkiizl^s^re mindeii erej^t Osszeszedi, 
miiideii hatalmabau alld szereket megkis^rt, 's csak a* lehetlens^gnek 
hddol. Bator pedig a' v^gzetet oily komornak, milly k^rlelhetleimek 
hiv^k 's fest^k a' helleiiek, melly ellen erotlen miaden emberi erd, melly 
alatt csak hill 9 bitaiig minden foldi finy is hatalom *s gyOnyOr; m^g is 
az alazatos hddolat, az istenek iranti tisztelet erdt ad a' bajnoknak csen- 
des is ferfias tiiresre , remdiiyt az dt kornyezd bajok kOzul y^gten ki- 
vergddhetni, az enyhitd, jutalmazd czelhoz, az c^let* kellem^hez , m^r- 
s^klett (^Ideletii gyOnyoreihez. Aztirt semmit nem iparkodtak a' hellen 
szinmiiviiszek kedvesebb^ , szeretetre m^ltdbba tenni a' halanddk eldtt , 
mint a' koz^pszenis^get , a' kev^s ^s kc^pesiveli megel<iged^st , az orom- 
*s gyonyorreli mc^rt^kletes c^l^st ; semmit nem inkabb utaltatni , mint a* 
gdgot , hiu ragyogvast , eldre tolakodast , a* tulzast 6s telhetlens^get. 
Innen a* gdg 's megatalkodott makacssag, onnan a' gydvasag is elpuhult- 
sag a* rosszat m^g rosszabba teenddnek tartati^k ; ellenben a* szer^nyen 
szilard , onerej^vel egyezdleg kiiszdd , bajait sem nem a' gdg* daczaval , 
sem nem a* csiigged^s' gyavasagaval , hanem szer^ny erdny* csendes all- 
hatatossagaval viseld, vagyait 's Onmagat megtagadni tudd 's k^sz Idek 
dics^rtet^k, melly majd enyhiilve, majd m<ig dicsdiilve is rekeszsze bajos 
palyajat. 

Ez elvn^l fogva, a' hellenekn^l semmi, m^g az erdny sem me- 
gyen tulzasig; minden az illem' ^s m^^k' hatarai kOzOtt tartdzkodik; 
valami e* folott *s ezen tul megyen , gdgnek tartat^k *s telhetlens^gnek , 
melly istenek is emberek eldtt cgyarant gyiilolt; valami aliil marad, 
g3^vasdgnak ^s tehetlens^gnek , melly istenek is emberek eldtt nevets^g* 
is megvetes' targyavd b^lyegeztetik. Csak a* bajok szdmosak is sulyo- 
sak: ezekben bizonyos nemesb rendu gyOnyOrt latszattak a* hellenek 
talalni , melly ekkel megyivni , legydzni mi benniik legydzhetd , nemesen 
is b^k^n tjlrni, mit le nem gydzhetni, sz^pnek, istenileg hdsinek di- 
csditet^k. 



HELUSN- MAGYAR BRAHATURGIA. 31 

Aiuiak, ki az ^let* bajait, a* v^gzet* csapasait tttrhetlenul viselte; 
ki azokat keriilni , azoktdl menekedni , erdszakos , igaztalan *s alacsony 
utakon torekv^k; ki magat gtfggel emel^ az emberek, vagy a* mi m^g 
kababb vala, a' v^gzet ^s istenek foW; ki hiu ragyogvasban , OrOm- 's 
gyOnyOrOkben elmeriilten tapoda az igazsag', szer^nys^g', illem* ^s m^r- 
s^klet' arany tOrv^nyeit : inaba voltak a' minden tulzast , rend- szer- ^s 
m^rtek-ellenit iildo istenndk , a' Nemeszisz , Dike , ^s Eiimenidak ; aunak 
kimenete csufos , riit , nevets^ges vala. Ellenben a szer^ny ^s m^rs^k- 
lett lelkji, szivii 's ^letii halanddt, a' b^ketiirtft, gyava panasz ; zugold- 
das ^s atkozolddas ndkiil szenveddt — az illyent gyamolak a' kegyes 
istenek ; neki a' kiiszd^sek ^s szenved^sek kOzOtt erdt , yigasztalast , 
enyhulcist nyujtanak; ennek barmilly bajos palyaja, tiszta, szeliden ra- 
Sy^S^9 boldog ^s dicstf v^ggel koszomztat^k , bol kikelve az ^let' bok- 
ros gond-'s bajok* szov^nyes tOmkoleg^bdl , enyhiilten tekint vissza, ^le- 
t^nek fiillegeibdl kideriilt alkonyardl , a' kiizzadt tOvises paiyara , mellyen 
annyi iigygyel *s bajjal, de l^lekkel csiiggetlennel vergddOtt at, ^s teljes 
egy sz^p rem^nynyel , az emberek kOzott maga utan hagyott OrOk eml^k- 
nek, mellyben tisztelje, kOvesse munkas lelke' erdny^t a' hii ufdd, 's az 
istenek kozott el soha nem virulandd halhatlansagnak rem^nyc^vel kol- 
tozik at J a' mar neki arny^kk^nt letiind ^letbdl , a* viszontagsagok', ki- 
s^rtetek', csatak s bajok' t^r^rdl. 

^s ez a' hellen szin^szet' fdiranyzata : megtartani az ^let' viszon- 
tagsagai , oromei ^s bajai , kenyelmei ^s szenved^sei kOzOtt az egyensulyt, 
a* l^lek' szer^nys^g^t , a' sziv* nyiigalmat , a' mers^kletet ; az orom' ^s 
gyOnyOr' rdzsait nem tepni marokkal , de jdzan m^rs^klettel szedni ^s 
tiszta szer^ny k^zzel ; a* szerencs^ben , f^ny , erd *s erddyben , gdg ^s 
fbnhejazat n^lkiil , szeliden *s nyajasan mosolygni , embeiiil munkalni , 
nem tespeskedni, az emberek' szeretet^t, bddolatat a' jdt^konysag' szar- 
vaval, nem gyiilolet^t ^s utalatat keresni megvetd len^z^ssel, a' zsar- 
noksag', Onk^nyii uralkodas' vasvesszej^vel ; a' bajokkal kiiszdeni csiig- 
getleniil, a' lehetds^gig, a' mi ezt fblmulja, b^k^n tiirni. j^, mert mind 
ez a' y^gzettdl ^s istenektdl jOn kOzvetleniil , telv^k a* bellen szinmiivek 
vallasos ^s erdnyOs ^rzelmekkel , istenek iranti tisztelettel , az OrOk v^g- 
zet irant pedig eg^szen vak hddolattal. Mind ennek , ha hogy istengyii- 
lOld, jog-'s erdnytapodd, tftrv^nytOrrf vagy rendbontd szerep is jOn szin- 



32 i. N YELVTIJDOMAN Y - OSZTALYI ERTEKEZESEK. 

padra, szilard v^doje mindig a' kar, a' kOzv^lem^nynek szinte mint a' 
kOlt^sznek szem^lynoke ^s tolmacsa. £z iiit^zi tanacsaval, intes^vel a* 
szenvedd, bajlddd host, hogy az illem' is m^rsdklet* hatarain tul iie l^p- 
jeii, hogy drizze szive' tisztasagat is lelke' szerenys^g^t ; ez feddi, dor- 
galja a' felre l<ipdt, y^delinezi, tiszteletben tartatja az isteneket, az iste- 
nek' jdsait, papjait, teinplouiait ^s oltarait, *s igy vez^rli a' n^zd tu- 
meg' izles^t is it^letet , 's ez kiilonOsen az , mi a' hellen szinhazat erkol- 
csis^g' iskoiajava tev^ ; ezert ohajtanam ^n vissza a' kart szin^szetiinkbe, 
meily finomabb iziest , erkuicsi nemes ^rzehneket gerjeszszen a' mi nagy 
kozOnsegiinkben , mclIy mind a' kettdnek hijauyaval latszik lenni maig- 
Ian, melly hijanyt a' iegteljesb iraiiyzatn szinmu sem fogja kOnnyen be- 
tulteni , mert benne az a' nagy tOmeg csak a' kiilszint n^zi , azt mi mu- 
lat ^s gyunyurkodtet , csak az ^rz^kcket csiklandozd anyagira ligyel , a' 
szellemire nem figyel , hanemha mas altal ^bresztetik. 

I^s most t^rjfink vissza Odipuszhoz. M^g egyszer allitja dt ele 
Szophoklesz, Koldni Odipusz czim alatt, hogy megdicsditse az iszo- 
nyukat szenvedt, igcn boldogtalan jd kiralyt ; hogy a' v^gzet ^s szabadsag, 
a' szerencsetlensf^g es erdny kozutt helyre sUlitsa a' fiilOtte megzavart , 
bomlott rcndet, hogy dicsditessek a' sokaig k^tes becsii, elnyomott 
erdny, az d hit baratjaban 's dpiiljOn az emberis^g az ^rdemnek kitunte- 
tes^ben. — Szamuzve , mik^nt maga atkoza el v^itlen' magat , Kreon ^s 
gonosz figyermekei altal Theb^bdl, bujdosdva Idn e' fiildon, utalata min- 
dennek , a' bunOkkel is gyalazattal terhelt ember , leanyatdl , a' sz^p ^s 
hii szivii Antigonetdl vezetve a vak hds , Athene eldtt latjuk dt e' maso- 
dik szinmuben, kegyesen fogadva Theszeasztdl , 's dicsdit^k dt az iste- 
nek, jdslati tehets^ggel tisztelve meg dt, az eldbb term^szetszeni boles 
f(^rfiut , mi a' helleneknel fd dicsds^gnek tartatek , mert a' jds istenek' 
kegyencze. Mint illyen eldre megmondja kOzelgd atkoltoz^s^t 's a' he- 
lyet, mellyen az tort^nni fog; megjdsola dicsvagyu halatlan fijainak egy- 
mastdl adott ^s vett halalukat a' parviadalban , el^gtetul a' kegyetleniil 
8zamiiz()tt atyanak ; megjdsola Theszeiisz' csaladanak is orszaganak sze- 
rencs^j^t, jatalmul az istenektdl, mert Odipuszt baratsagosan fogadak* 
Miutan mindent elmondott ^s vegzett, mit mondandd vala ^s v^gzendd; 
el^rkezett Zeusz' villamld es dOrgd jelent^se, hogy vt^gnapja, megvalta- 
a&nak is dicsOulet^nek draja itt vagyon. Elmegyen tehat most mar , az 



HEIiLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 33 

Eiimenidik, ngyanazon istenntfk altal vezettetve, kik tft ftldeni latssi- 
naky *s vezetve d, a' vak Odipusz, Theszeiiszt ^s k^t leanyat (e* dicsnapra 
Iszmene is meg^kez^k) a' helyre , hoi palyajat vala y^gzendtf , *s a* rig- 
zettel kib^kOlendd. Ittlettit; (il4he vevi leanyait, gyeng^den bucsuzva 
ttflflk , *s Theszeflsznek ajanl va az arvdkat , eltftnt minden tusakodas , zer- 
dill^s ^ jajdulas n^lk&l, tisztultan ^s dicsdtilten kiszenvedt viszontag- 
sagaiban. 

Men 6t sent isten* tuzldngja 
Dorogve nem zuzta el, sem forgo 8zel 
Tengerb61 emelkedve nem ragadta el, 
De egy isteni kdvet; es a' fold' mely 
Es fenynelkiili kiiszoben , 
Melly nyajasan nyilt meg, ' 
Nem sohajtra , sem nyavalygo jajok kosott 
Kinlodva, simult dt *a csudsilatoaaii. 

Kar 
(a' leanyokhoz.) 

Halljatok, oh gyermekek* legjobbikail 

Mit isten redele, 

Turjetek csendesen. Igen 

Fdl ne hevuljetek, 

De a* fiijdalmat nem kdrhostatom. 

Theszeusz. 

Enyhuljon jajszavatok ! ne » gyermekek , 
Ne zokogjatokl 

6t isten' kegye rejte fold' orszrfgaba. 
Istentelen volna itt a' jajgatis. 

Nem igaztalan tehat, habar kem^ny ^s megtOrethetlen is a* v^g- 
zet : mert middn gtfgOt iild ^s sujt,szer^ays^gre, sajat gyarl(isaga' komoly 
megismer^^re inti , serkenti 6h vez^rli az embert ; iildve , ember' allha- 
tatossagat, b^ketur^s^t, erdny^t kis^rti, melly ha megtOrik a* gyavabaa , 
erdsodik , szilardul ^s nemesul a' hdsben , az dt megrohand csapasok kO- 
zOtt ; v^gten , ha a' tiiretlen gydya dicsteleniLl ddl semmis^g^be , gydzel- 
mesen all a* nem lankadt bajnok ^s dicsdOl. Odiposzhan nem t^veszthe- 
td m gdg , melly dt mer^nyekre ragadta, mellyekben kOnnyen veszti ma- 
git a* azilaj ^s heves iQu ; nemes vala ugyan e* gdg , elme* ^s l^ek* ere* 
j^nek Ontndataban alapult^ de a* mellyuek ^pen aa^t kelle fenyftetnie, 

M. T. T. 6VK* IV, 2. 5 



34 T. NYELVTUDOMANY-OSZTAT^YI ERTEKEZESEK. 

hogy az illem' ^s szerenys^g' hatarait tul ne l^pje, mellyek kdzOtt, mi- 
k^tmonddk, az erdnynek is illik tarttf zkodnia , hogy sz^pen ^ j6tt^- 
voleg legyeu emberi. 1^ a' bajok kOzOtt , nemcsak a' k^pzett szinvilag* 
ban 9 de a' valddi eletben is bukdacsol(i emberis^gnek jeles p^ldak sziik- 
s^gesek , meilyekbtfl ^letszabalyokat voujon el , hogy erdny^t allhatatos- 
sag ^s beketiir^s altal mentse meg. Ezen pddak kOzott a* hellen vilag- 
ban legjelesebb Odipusz. 

Mi meg is a* hcllen szin^szetben legjelesebb az , hogy majd min- 
den egyes halandcSnak szenved^sei a* kOzjdra, a* hon dicsds^g^re ^s,csen- 
dessegere haborgasok utan y jdl^t^re ^s boldogsdgdra bajok is inseg utan, 
voltak iranyozva. Hoi a' kOzjd szdiott , hallgatni kelle mindennek , 
semmi aldozat sem tartat^k nagynak , mellyen az megszereztcthetett. 
Odipusz, az onatok' gyermeke, kinoknak adatik at, 's a* varos tisztul 
inseg^bdl ; Iphigeneia megaldoztatik , *s a* vesztegld hellen had szabadon 
evez Uion ala; Etcoklesz es Poliineikesz egymas' kez^tdl vesznek el, 's 
a* kct ellenhad baratsagosan oszlik Ril, kimelve a* tOm^rdek emberver 
^s mentve a' remegd varos. Semmi sines itt nagy ^s a' szinmu hose' 
szemelysegen tiil emelkedd cz^l nelkiil. Ebben tiszteltet^k a' y^gzet, 
melly csapasaiban ugyan rettenetes , de funs^ges ^s tiszteletre milt6 cz^l- 
jaiban; v^detik a* bajos hds, ki nem aunyira sajat biinei^rt lakol, ala- 
csony mddon, sdt a'kozjd, rend, szabadsag es boldogsag v^gett szenved 
nemteleneket nemesiil ; dicsditetik v^gten a* ssenvedd hds* hona ^s nem- 
zete. E' gondolattal vala tele minden nemwb hellen kebel , *s a* mit 
Iphigeneia, a' hdsleany monda, fblOtte sirankozd anyjdnak vigasztaldlag : 

Nein tuagadnak , egesz Hellasznak szul^l engemet 
Oh anyrfmt 

minden sz^pszellemii helleiln^l visszhangra talalt. £bbeti , szenredni , 
halni a' kOzjd^rt, talaUk dk legfdbb dicsds^gftket, ''s e* dicsdis^gben leg-- 
fdbb boldogsagiikat: 

Adjrftok At Hellasznak testemet ; 
Oljetek meg! d6lj6n Uion otSk emlekemul ; 
£z magzatahn, ez menyekzdtii , ez leend korom^Bi* 

tjs itt vagyunk yiiletlmiil, a' v^reftgzd^ kegyetlen v^gzetn^U 
lehet-e enn^l utilatosfo? embeiildozat { *8 mi^rtl itt, hogy a' reszlegld 
heUto had jd azelet nyeijen Wtorlazhatoi Ilion ali, Jgantahui habonit 



nELUSN - MAGYAR DRAMATDRGIA. 35 

riimi egy b^kes n4p' nyidE^ra, egy hiitelen nc$ miatt, 'stb. ott, Hekab^ 
ben 9 hogy az elhalt Akhilettez* arnya dics<$ite8s^k , megOletik az artatlan 
Polfix^e stb. — Szivembtfl utdlatosnak t^allom in is e' vad szokast ; de 
hdt hoi a* n^p , melly vadsagaban ezt nem tette } sl hellenek kOzOtt m^g 
is a* mdveltebb r^sz ^pen ligy ntitUa, , karhoztatta ezt , mik^nt mi ; de a* 
n^p* megrOgzOtt szokds^ is eMit^leteit csak az ido 's fokonk^nti miivelt^* 
s^g irthatja ki. De milly gyOnyOrd kharakterek fejledeziiek ez undok 
szokas' alkalmdval y az aldozatra szant szcm^lybdl , a* szinmiiv^z* ugyes 
keze alatt! is a* szinmfly^szetbeii mar az istenek sem annyira boszusok 
is y^rengz<$k , millyeneknek Hom^rban litjuk <$ket 's meg y az elstf szin- 
mfly^szben; stft nydjas r^szyevok, yigasztal^k, baj-^s bu-enyhittfk nagy 
r^szben. Apollon Odipuszban csak a* y^gzet' melMzhetetlen folyamat 
mondja ki, 6 maga sziyes tanacslani, enyhitni; Artemisz Iphigeneiat meg- 
menti *s papn^jaya teszi , 's ism^t szabadon engedi dt ^s sajat k^p^t ello* 
patni Tauriszbdl Oreszt ^s Piiladesz aital. 

y ^gten : minden di^almas gonoszs^ j minden rossz akarat , bar- 
kiben mutatkozz^k az, ^rz^kenyen royatik meg, netan diadalmaban 
megkedyeltess^k. Jokaszte' isten - ^s jdslat- eileni giinyszayai , Agame- 
mnon' hatarozatlansaga , Menelaosz* rosszleikds^ge ^s fortelyai igy ro- 
ya^nak meg. Antigon^n, mert kegyes yolt testy^rje Poliineikesz' tete- 
mei irant, eltemetycin azokat Kreon* tilalmanak daczdra, yeghez yitctik 
a* kimondott it^let ; de a* kiilOnben j6 , itt hideg tOry^nyszerfis^gbdl ke- 
gyetlen Kireont ntalat kOyeti. Ajasznak isteneket daczold gtfge ^rz^ke- 
nyen bttnhddik ; a* kor e' csapdst igazoija ugyan , de miatan atment , el« 
rontya az erds embert, kib^kel arny^kayal, megsiratja szomoru halalat; 
Agamemnont pedig ^s Menelaoszt , kik neki temet^st sem akardnak en- 
gedni , mint rossz is kegyetlen embereket yddolja. 

Igy tttdak a* hellen szinmfly^szek a magaban biis , kietlen bnto 
ydgzetet befonni az ^let' szOy^nyeibe, igazsagot szerezye neki ^s j6t^- 
konysigot , *s ez dltal tiszteletet is hddolatot a* halanddk* risziT6l , melly 
middn magaban minden szabadsagot is ertfnyt elnyomni latsz^k , a* sza* 
badsagnak ugyan int^zdj^y^ , az erdnynek pedig ^bresztdji^y^ , kis^rtye 
erdsitdj^yd, illhatatossagdban dicsditdj^yd Idn. ^a igy leyo a* ydgset 
yalddilag miiy^zi^ a' szinmflydszet* legtermdkenyebb anyja, mellynek 
middn sem irtatlan y tiszta is^ yilagot erdnyftek (hanemha aldozatkdnt), 

5* 



36 I. > YELVTUDOMAN Y - OSZTALYI ERTEKEZESEK. 

sem nyilvanyos gonoszok vagy alattomos , csavargfi czinkosok , sem gya- 
YE on- vagy orgyilkosok hdsei , fcSszem^lyei nem lehetnek ; a' magok- 
ban ugyan tiszta , de szinre vagy v^letleniil nagy bunokkel terheltek , 
az^rt is sulyos ^s szamos , egymasra es egymasbdl eredt kietlen viszon- 
tagsagok (mellyek kozutt fobbek ama' biiiiOk) is csapasok ala vettettek : 
ezek a' hdssziimiunek valddi fd szcm^IyeL — Mondta 's ism^t mondta 
YorOsinarty : „Ha gonosz viszi a' fdszerepet , legyen neki fenyes oldala 
is, p^ld. batorsaga^S — ]^ bator gonoszt, kiben a* batorsag erdny 
legycii , mar csak a' valddi i^lctben sem fogadhatok el ; szellemi es szini 
vilagban pedig nem tudn^k folallitani , mert pszychologiai fogalmam nines 
rdla. tiSX sl gonoszt csak gyavanak, mert Ontehetlennek tudom gondol- 
ni, vagy kiilhataimaban elbizottnak es folfiittnak, kegyetlennek , vak- 
merdn diihongdnek, kinek v^ge k^tsegbesi^s. Hogy az illyen tragikai, 
hdsszinmiivi lehessen, 's in annak lenni higyjem, minden fogalmamat 
a' szinmiiveszetrdl valtig le kell tcnuem. 

j^ ollyanokat ugyan ama' vegzet alat^ szamtalanokat teremthet- 
tek y allithattak el^ a' helicn szinmiiveszek , tekintve reg^nyes eldkorat 
is a' helien nepnek, melly forrasa lehetett ^s volt a* legmegl epdbb jele- 
neteknek. Teremthet-e illyeneket a' kereszt^ny gondviseles alatt a* ke- 
reszteny szinmiiv^sz ? ha a' k^t eszmet egymas* ellen^be allitjuk : a' hi- 
deg, kenyk^jii, kegyetlen ^s valtozhatatlan vegzetet is a' kegyes, igaz- 
sagos ugyan, de igazsagaban is atyai orok gondvisel^t; k^rd^sbe sem 
hozva itt , mellyiknek felel inkabb valddisag meg ; minden k^tked^s n^l- 
kill y elfordulva az elsdtdl , mint ^szt ^s erkolcsi ^rzelmet egyarant ser- 
tdtdl , az utolsd ala simulunk , mint remegd sziviinknek bizalmat es nyu- 
galmat Omledezd forrashoz. De itt az a' k^rd^s : nyujthat-e ez alatt a* 
kegyes atyai gondviseles alatt a' valddi vilag anyagot a' szinvilagnak ? 
Ha a* kegyes atyatdl m^ltan azt varjuk , hogy gyermekeit, egyarant sze- 
retve vez^relje az ^let' palyajan , dva azokat minden rossztdl , erdnyt 's 
boldogsagot vesz^lyeztetd jelenetektdl ; ha az igazsagostdl sziiks^k^pen 
megkivanjuk, hogy csak a* gonoszt sujtsa, ezt is inkabb atyai, mint bi- 
rdi komolysaggal , igazulasa ^s javulasft l^v^n nem biinhit^se az elvete- 
miiltnek, cz^lul a* kegyesen igaz int^zdtdl kitiizve , a* jdt .pedig is jam- 
bort dvja minden baj ^s szerencs^tlens^gtdl , sdt kegyeivel apolja ^s jd- 
t^konysdigaival tetdzze: illy iranyzata ^ int^zetti gondviselds alatt tragi* 



UEIiLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 37 

kai jeleneteket ki vaijon ? vsLgy gonosz boldogtalan lepencl itt el6nkbey 
's ez, mik^nt mondiik, nem tragikai, vagy j6 boldog, 's ez m^g ke- 
vesbe tragikai. De valamint a* bellen szinmiiv^szek tudtak a' sziiks^geat 
a* szabadsaggal elegyitcni , a' bajokat ^s erdiiy t osszebaratkoztatni : ligy 
mi kereszt^nyek e' ketttfben semmi neh^zs^get sem latvan y religidnknak 
pedig egy gyOnyOrA elv^t tekintv^n , a* bajokkal kiiszkOdtf eronyt 'a az 
ebben allhatatos jtf ^s nagy ember* boldogsagat j igen is szoros egys^gben 
tadjuk gondolni. A* gyOnyOrii elv ez : a* jelen i^let' viszontagsagai in 
bajai mulanddk , a* jOvendd ^let' boldogsaga pedig tukeletes 6s OrOk. j^ 
ime ezen iranyban vez^rel bemiiink' a* j6 is kegyes atya : nem kOnnyen 
^Id, munkatlan gyermekeket szeret d, de bajokkal kiiszkOddket; azokat 
szereti , *s az OrOk ^let' haboritlan OrOmeit azoknak tartja fbn kiilOnOsen, 
kik tiirnek, szenvednek allhatatosan az erkOlcsi orszagbaii, az igazsa* 
g^rt , szeretetbdl isten ^s az emberis^g irant , bizaiommal teljesek y hogy 
a' kegyes atya , az erkOlcsi sziute mint az anyagi vilag' bolcs es hatal- 
mas int^zdje dket elcsuggedni, Orukon elveszni nem hagyandja^ ha szi- 
lard ^s illhatatos bajnokai leendnek az igazsagnak ; sot inkabb az igy yi- 
vdknak nyitandja meg a* diadalmi kaput *s nynjtandja az igazsag' koro- 
najat. ts illy kiiszdesnek , illy diadalomnak j illy megdicsditesnek Orok 
p^ldija all eldttiink J^zusban , kire az atya maga raka tomeget a' bu- 
nOknek ^s gyalazatoknak. A' kereszt^ny eszme tehat nem fosztja meg 
a' kereszt^ny kOlt^szt tragikai anyagtdl ^s jelenetektdl , sdt mind szen- 
tebb , igazabb 6s yigasztaldbb az atyai gondvise^snek fogalma , a' k^r- 
lelhetlen y^gzet^n^l, annal nemesebb, annal valdszimibb fog lehetni 
az e* szellemben kOltott szinmd ; ^s min^l biztosb alapon all itt az erkOl- 
csi szabadsag, *s az erdny ^s dicsditds kOzOtti viszony, annal ^rdeke- 
sebbek , annal bizonyosb hatasuak lehetnek a* keresztt^ny szellemben 
kOltOtt szinmiiyek , *s annal yalddibb ^rtelemben mondathatnak a keresz- 
iiny szinhazak erkOlcsis^g' iskolainak. 

Igaz , mit nem szabad itt elhallgatnom y a' kereszteny szinmiiyek 
nem emelkedhetnek a* kulf<^ny* ^s roppantsag* azon fokara, mellyen a* 
hellenek allanak : itt a* y^gzct , az istenek szembetilndleg (szemf^nyyesz- 
tdleg) munkaltak , jdslatok , jelenetek altal , de a* mellyek talan ipen 
azert yesztdk koran becsiiket es ^rdekiiket, mert szemf<^nyyesztdk yol* 
tak 6s mindeunapiakki yaltanak. A* keresztdny iot^zetnek is ^ tekiutye 



38 1. N YELVTUDOMAN Y - OSZTALYI ERTEKEZESEK. 

eredet^t, 's a' mi meg eldbb alia, *s mellybol a' kereszt<5ny iudnlt, a' 
r^gibb mdszesinek is yoltak , m^g pedig jdval tOkeletesb csudas jelciietei 
es jdslatai , mellyekbeii az istens^g kOzvetleufil munkalt az ember-vilag- 
bau ; de ezek ritkabbak , csak rendkiviUi , nem aimyira egyes emberek', 
miiit ott egy eg^sz nerazet\ itt az egesz emberis^g', nem idd- 6s t^rszerii, 
de szellemi oruk jiil^t^t, boldogsagat targyazdk, millyenek mar csak e* 
liagyszeriiscigOk mialt sem alkalmaztathatdk a sziiieszethez , melly egyes 
ember' ritka ugyau, de nem termeszet ^s rendki villi vlszongasait allitja 
eldnkbe. E' mellett , a' mai kor kOltve sem tflr illyeket , hatan a' r^gi- 
eket tiszteli , es mint religioja' rendiilhetlen alapjait hiszi is, de a' 
mellyek ^pen az^rt nem szinc^szet* targyai. — E* roppantsag* hianyat 
azonban pdtolja, maganak azeszmdnek, a' kereszt^ny ^rtelemben eldbb 
rajzolt isteni gondviselesnek atyai kegyes term^szete 6^ igazsaga , melly 
j61 ^rtve ^s i^rezve ellentallhatlan vonja magahoz a' hu lelkeket 6s hu 
kebleket. Ide jarul , liogy a' kereszt^ny eszmeben csak titkon is latka- 
iatlanul munkald gondviselesnek szamtalan utjai lehets^gesek mar csak 
a' term<iszet' rendjc szerint is , mellyek kuzul a legjelesebbeket valaszt* 
katja hdse' erdnyenek kitiintetes^re a' szinmiivesz ; ezek kdz^ keverhet 
rendklviiliek helyett almokat, eld^rz^seket, egy egy ismeretlen szemely- 
nek, mint a' gondvisel^s* angyalanak megjelen^s^t y a* szerencs^nek ^ 
melly itt nem kiiliinben eszkOz a' mindent int^zd gondviael^* kez^ben^ 
hirtelen ^s csudaszerii fordulasait, *s tObb ef^l^t. — Ezekhez k^p^t a* 
kereszt^ny szinmuv^sznek legyenek rt^szemrdl a* kOretkezendd javala- 
tok ajanlottak: 

Kelem^t vegye a* kereszt^ny , legkCVzelebb a* magyar vilagbdl , 
akar tOrt^neti legyen az , akdr kOlt^szi eg^szen: mert a* hon| ^rdekel 
legkOzelebbrdl , az idegen irant hidegek tobnyire sziveink; de ha az 
idegen egyetemes emberbarat , nem egy nemzet' de az eg^sz emberis^g* 
sajatja^ tekintve munkassaga' kOr^t ^s sfiker^t: az illyenhez minden 
nemzetnek van joga , van kOteless^ge dt dicsditeni , p^ldanyiil adni Ov^i- 
nek. Legyen a* kelem min^l tavolabb koru a' jelentdl , mert 

Maior e longinquo reverentia , — 

*s a' csalddds , melly fdleg sziiks^ges b^lyege a* szinmfinek , biztosftottabb. 
Bannelly korbdl legyen v^ve a' tdrt^net , a* szinmflvet mindenkor annak 
ulne folyja at, az abban uralkodd szokdsok, v^lem^nyek, elditdetek 



HSLLEN - MA6YAB DIIAMATURGIA. ' 39 

*stb. csak a' nyelv ne , mellyet ugy sem tadna a' kolt^sz teljes; sajatsa- 
gaban elc^ailitani , egyk^t $ajatsaga pedig csak folt lenne (is uevetseges 
folk az ujszerii nyelvben. 

Legyeu a* szinmiT hdse tiszta, komoly ^s szilard lelkii, tele erd- 
vel , elszantsaggal a szellem- erkolcsi sziute mint a' polgari vilagban , all- 
hatatosan aUani hit^ben , bizalmaban ^s szeretet^bcn , tiirni a' rea m^rt , 
nem tavolithatd csapasokat ; el^gg^ elm^s ^s okos folszamitani az erdket 
is ellenertfket, semmi bizonytalanban ^ m^g az isteni gondviselesben 
sem bizni vakon, melly mindenkor erdnkhOz izabott munkassagot kivan; 
de szer^ny is, szembe uem szallani tagadhatlanul filntebb erovel. Ye- 
zesse at hds^t a kult^z min^l tobb, min^l sulyosb bajokon, de ezek 
minel term^szetesebbek legyenek ^s Osszefiiggdk , egymasbdl folyva vagy 
rokon forrasokbdi. Meglepd, ^rz^keny bajain eljajdulhat a' hds, itt ott 
szenvedhet elme-ds szivt^vediseket; de soha ne jajgasson mik^nt gyer- 
mek; ^s akaraija legyen mindig egy ^s allhatatos. Yegten, b^kc^ltesse 
ki hds^t ^s a' reszvevdket a* bajokkal, a* term^szetet ^s s^abadsdgot 
a' sziiksdgessel ^s a' gondvisel^ssel , a* szines bunuket az erdnynyel ; di- 
csditse hds^t , hds^ben az erdnyt ^s gondvisel^st y hogy az elagozott kii- 
lonf(^lisdg, az ellentetek ^s ellenerdk egyscgben allapodjanak meg, melly 
valamint a' termcSszetnek , ligy az egyes ember tehetsdgeinek es vagyai- 
nak, mik^pen a' tarsas ^letaek lelke es eleme. — El^adisa alatt mozog- 
jon a* kOlt^sz hose* koraban ^s kOrdben, muv^n hdse' koranak lengjen 
szelleme, de tisztultan, csinosnitan ^s nemesiilten, a* hellen miiv^szet* 
^s a' kereszt^ny religio' szellem^ben, diszesfilten nemzeti is nyelveszi 
honi szinekkel. Igy leszen mure mfty^szi , yallasosan erkOlcsi ^s nem- 
zeti. tiS igy leszen a* szin^szet azza, a' minek lennie kell, a* tarsas 
elet* tiikre is p^ldanya, az erkulcsis^g' iskolaja, mellyben minden jci 
orumest veszen r^szt. 

N^zziik rekesztdleg at a* hellen is mai szinmiiv^szetnek erkOlcsi 
oldalat, hogy lassuk, a* mainak mit kelljen adnia, a* mit eddig vagy 
^pennem, vagy csak gyeren adott; mit hagynia, a' mit eddig nem jdl 
is nagy m^rt^kben nyujtott. Es a* hellennek ngyan erkolcsi oldalat mar 
nagy r^szben kimutattuk : allhatatossag a* nem akart , nem teljes sza- 
badsaggal elkovetett biinOk is bajok f^lOtti diadalom* kivivasaban, b^- 
ketiir^s a* bajok' elvisel^s^ben , illem is szer^nys^g jdban rosszban; tisz- 



40 I. N YEMTL'DOMANY - OSZTALYI £ RTE&EZESEK . 

telet ^s hcidolat a' v^gzet (is istenek , 's mindeii iraiit mi c^cekhez tarto- 
z^k. Ezekhcz janiliiak kitundleg : baratsag a* rokon szellemii iQak kO- 
zutt *s cnnek allhatossaga halalig. Enuek legkitiiudbb p^ldaja Eiiripi- 
desz* szinmuveben Oresztesz ^s Piiladesz. Halljuk e' ketttfnek gyeng^d 
(irzelmeit. Oresztesz, az anyagyilkos, l^lekismerete' haborgatdsai ^s a* 
haldr aggalmai kOzutt megpillaiitvan az ^rkezd Piiladeszt, imigyen kialt 
f%)l csak latascitdl is oruinre ragadtatva: 

Ott \Atom 6t, az emberek' becsesbiket, 
Paladeszt, ki Phokiszbol sietve jon felem. 
Oh Idtomdny! veszelyben a' hi ember az, 
Mi a' hajosnak vihar ntan a' tengeri csend. 

Es Iblytaban Piiladesz a' baratsagnak b^lyegeit festi : 

A' hi baratoknak kozos ininden. 
Baratnak adni, biis dolog, bocsanatot. 
Egy hi barat tobb mint ezer rokon. 

Halljuk a' kettd kOzOtt valtott igen derek besz^det : 

Oresztesz* 
(haini kesziilten Elektra hugaval.) 

Piiladesz! te legy a' haldoklok kozott biro. 
Te tedd a* halvany testeket le diszesen. 
Atyank' poraval a' mienket egyesilsd, 
'S ^Ij boidogtti ! En mdr dologhoz latok , ^Ij ! 

Puladesz. 
Megallj! az egyben meg biinos vagy, hogy hiszed^ 
Elendni tudnek en, ha niegszunsz eini te? 

Oresztesz. 
'S egyiitt miert kelljen, Piiladesz! halnod veleiaf 

Puladesz. 
Ezt kerdezed? 's ^Ihetek-e ^n tenelkiiled? 

Oresztesz. 
Anydty mik^pen en, nem oltel hisz' te meg. 

Piiladesz. 
Sot ohem^ egyesulve a' tettben veled. 

Oresztesz. 

Atyadnak add vissza magadat , *8 ne halj velem. 
A' ha} fololdta mdr szovetsegunket itt ; 
Neked rokonod en nem vagyok, sem te nekem. 



HEIiLBN - MAG YAR BRAMATURGIA. 41 

Legy, oh szerettem Piiladegz, kedves bardt, 
Legy boldog! im te meg lehetsz, nem en tovrfbb. 

Puladesz. 

Tehat nem ^rt^d , a' mit en mondek el6bb ? 
Be nem veendi veremet, sem az anyafold. 
Sera a' vilagos legkdr , en ha tegedet 
Elhagyra, onmentfen te* drul6d leszek. 
Hogy a' boszdban tars val^k, tagadhatlan, 
1^.8 a' miert lakolsz , tandcsombol teved : 
Meghalnom illik hat veled , 's e' Wnynyal itt , 
A' sziizet ertem , kit teremre jegyztem eh 
Mi dies maradna fon nekem , ha mfg szabad 
Vagy, hived en, boldogtalant hagynalak el. 

Kulonbcii mar j(il ismert dolog volt , hogy a* szerencs^tlens^gben ritka 
barat allhatatos: 

Legy boldog! insegben bardtid nincsenek. 

(Euripid. Phmicznok.J 

,,Mert — KlutHinnesztra* szavai Elektrabau — hatalmas az anyai v^r! 
rossz t^te utan sem tudja gyulolni gyermek^t : — a' gyermeki gyeiig^d 
szeretet is sziil^k , kivalt leanygyermek^ atya iraut , ha j6 , 's m^g ha 
nem legjobb is ez. LegkitiiiicSbb p^lda erre Eiiripidesz* auliszi Iphige- 
neiaja a' 633 verstdl folyton a* 677ig; ki m^g akkor is v^delmezi anyja 
ellen atyjat, mikor mar tudva eldtte 6t megdldoz6 szand^ka (1369 ^s 
1454 — 56. v.); ^s Antigone, Eiiripideszn^I ugyan inkdbb gyOnyurii sza- 
vaiban , Szophokleszn^l inkabb t^tekben. — Iphigeneiat ismcrhetitek ; a' 
sz^p keblii Antigon^t halljatok eMszOr Eiiripideszn^l , lassatok majd 
Szophokleszn^l. — Halva fekszenek mar: Jokaszte, ^s a' k^t fitestv^r, 
Idknek egyik^t, Poliineikeszt temetni akarja Antigone, Kredn parancs- 
noknak ellenere, mit ha teend, halnia kell ; kiUOnben a* parancsnok* 
fijanak eljegyzendd. Antigone temetni akar, lemondva a* f^nyes sze- 
rencs^rdl , aztan szamiizOtt atyjat , ha szabadulhat , kis^rendtf . 

Kreon* 
N6b68ileg ugyan ! dm bolondsdg e' merdny. 

Antigone, 
^rtsd hdt: atydmert en tudok meghalni is. 

Odipnsz. 
Oh gyermek ! illy lelket ki dn nem dllhatok. 

M. T. T. feVK. IV. 2. 6 



42 I. NYELVTUDOMANY - OSZTAIiYl ERTEKEZESEK. 

Antigone* 

Hit n6szni hagysz, 's bujdosni egyedul fogsK, atydm? 

Odipusz. 
Legy boldog 68 maradj; nyngodtan turok en. 

Antigone. 
'S ki gyamoiitand teged, oh atyam, vakot? 

Odipusz. 
Hoi esnem a* vegzet hagyandja, alszom ott« 

Antigone* 
'S hit hova Ion Odipusz, a' rejtelyoidozol 

Odipusz. 
Letunt ! fol egy nap emele , es egy veszte el. 

Antigone. 
Hat en ne osztozzam bajidban, oh atyam? 

Od ipusz. 
Szegyen, vak atyjaval leanynak bolygani. 

An tigone. 
Nem, oh atyam! 86t szep 's dics6 az, velem en. 

Odipusz. 
Vezess anyadhoz most, bogy erinthessem 6t. 

Antigone. 
Ift ime ! erintsd 6t kezeddel , oh atyam ! 

Odipusz. 
Oh anya ! oh hitves I te 's en boldogtalan ! 

An tigone. 
Szegeny anyam ! a' rosszak' egyeteme gyult read ! 

Odipusz. 
'S hoi fekszik Eteoklesz , es hoi Poluneikesz f 

Antigone. 
Itt , itt kinyiy tTa nyugszanak most bekesen. 

O d ipusz. 
Erintni ohajtom kezemmel arczukat. 

Antigone. 
Itt ^e ! meghalt gyermekidre tedd kezedet. 

Od ip usz. 
Oh kedves elhunyf ak ! btgos atya' bajfiai ! 

Antigone. 
Oh nekem is kedves Poluneikesz' neve! 

Odip Usz* 
Most mar jer ; oh lanyom , ha kedved a' vakot 
Yezetni van , 's megosiltni vele csapasaif. 



HEIXEN - MAG Y AR BRAMATUROIA* 43 

Antigone. 
Indiiljunk , nyomorii vandoruton 
Nyujtsd ide nekem a,* kedves kezet^ 
Oh agg atyam! vezetendiek en, 
Mikent hajot a' biztoa fuvalom* 

Odipuflz. 
tine ! indu^'unk leanyom ! 
Legy te, oh azegeny! legy te gydmplyom. 

Antigone. 
Leszek, atydm! leazek ^n 
A' thebei sznzek* 
Legboldogtalanabba I 

Odipnsz. 
Hova teendem remeg6 leptemet? 
Nyujtsd, ieanyom, ide a' botot. 

Antigone. 

Ide , ide lepj nekem ; 
Ide , ide tedd labodat. — 
Ofay 'a er6d aiomgyengesegii! 

O d i p u 8 z. 
Hajh , hajh ! a' boldogtalan 
Bujdosas! az agg kiuzetik hondboi! 
Hajh, hajh! szornyuket szenvedek en! 

Antigone. 
Mit nyogizt mit nyogsz? 
Dik^ nem nezi a' rosszakat, 
Emberi bohosdgokra nem ugyel. 

Odipusz* 
tji yagyok, kinek a' mosa 
8zep diadalmat ada. Mennyei volt ax, 
Hogy a' aziizlany' rejt^lyet megold^m- 

Antigone* 
Oh ne gondolj ama' boldog napokra ! 
E' bajokra iigyelj inkrfbb : 
Szdmnzve a' honb61, honkul 
Halni meg, oh atyiimi -^^ 
Konyuk kozott hagyam oda 
Szeretett sziiz tdrsaimat, 
Messze tdvozando a' hontol, 
Nem ie£(nyilag utazando* 

Odipusz. 
Oh nemea, nemes Itfiek! 



44 I. NYELVTUDOMANY - OSZTALYI ERTEKEZESE&. 

Antigone. 

Atydm* szenvedeseiben 

Dicsoulend meg egykor a* neyem. stb. 

^s most n^zz^tek az itt sz^pen besz^Mt , hdsileg munkalni Szophoklesz- 
n^l. Tobb r^szeit jarva mar be Hellasznak , helyrtfl helyre vezetve az 
iigyetlen agg atyat, vele miuden keserdt *s a' legkeserdbbet , az em- 
bed kem^ny szivtelens^get , utalatot , giinyt megosztva , *s mind ezt 
gyermeki jd szivvel j n^mi gyonyOrrel ^s ^des fblaldozataval t^ve mind 
annak , mi az ^letben , rea n^zve becses ^s kecses lehete : ott latjatok dt, 
a' gyeng^nek, mik^nt maga mondja szerenyen, gyenge tamaszat, de sze- 
retet- ^s hus^ggel teljes gondu 's szorgu tfrangyalat, kit birva m^g, a 
legboidogtaianabb f^rfiu benne boldognak tudja magat ^rezni — ott latja- 
tok dt Athene eidtt, a' titkos ^s szents^gteljes becekben , emelgetni, ra- 
kogatni, egyengetni az erdtclen atyai labakat, minden vagyat, dhajtasat 
az atyai szivnek kile^ni ^s teljesiteni; ott latjatok dt, sirankozva, ri- 
mankodva esdekleni a' k^tes hajlamu n^p eldtt , bogy venn^ fbl a' min- 
deniitt ulduzott boldogtalant; ott latjatok dt a marmar atkOltOzendd 
atyanak v^golel^sei kuzott, vele mintegy osszeolvadni, *s majd az eltiint 
utan hasztalanul terjengetni karjait, fajlalva, bogy tovabb nem gyamo- 
lithatja a' neh^z de ^des terhet, 's utana sohajtva, bogy vele egyesiil- 
hessen. t^ ez a* gyermeki szeretetnek hellen remek p^ldanya. 

A' hcUen bonszeretetre t^riink at. Ez ott kev^s, de erdteljes 
szavakban adatik el^. A' hon! ez^rt, ennek j6Ute6vt is dicsdsegc^rt 
minden aldozat csek^Iy volt, 's annal <5desb min^l dicsdbb. ..Nines sem- 
mi dicsdbb embernek a honndl''. (PAonicznok). Itt Menoikeuszt, Kreon' 
fijat, Teiresziasz, az agg jds halalra kivanja, a* v^gzet* neveben, bogy 
Th^be' varosa a v^gpusztulastdl menekedj^k. Kredn , fija* ^letet men- 
tendd, neki min^l hamarabbi megszOk^st parancsol. — Menoikeiisz szinre 
engedelmess^get ig^rt atyjanak, 's csak annyi iddt kivau , mig Jokasztetdl 
bucsuzhatik. Magara hagyatva azonban , halalra szanja el magat , a' va- 
ros^rt nagylelkiileg : 

Insegbe hagynom Thebet int atyam , ha hogy 
Megszokni tudnek lenni gyiiva en. Neki 
Tdn megbocsiithat aggkora ; neni ligy nekem , 
Ha megtagadnam a' hazat , az eltet6t. 



HELLEN - MAGYAR DRAMATURGIA. 45 

Tadjatok hit : a* vdrosert viiltsagal in 
ElmeoTe , a' honnak folaldom ^Itemet. 
Riit Tolna, mert , ha kik , nem intve isteni 
Job altal, a' halalt nem irtoztaii) paiat 
Hagadva is Air Ait ^ elhallnak a' hontfrt; 
Es en^tagadva hont, atyat, testvert, az £s 
Yrfrosbol illanrfm silrfny kulelkuleg. 
Az igy meg6rzott elet nndok hit hoi is. 
Nem igy, Zeiiszre! nem, redd dics6 Aresz ! 
EI van tokelve : eletem (nem dicstelen 
Zdlog) ti^d oh vdroaom, megmentve igy 
Altala lesz insegeb61 e' hon. 

Miliy l^lekkel mond le az ^letrdl , a* neki oUy igen kedves , milly 
sz^pen virulci ^letrtfl Iphigeneia a* hon^rt, mellynek szeretete, 's a' di- 
csdseg, azt dicstf ithetni , mik^nt felejtet vele mindent, hogy ^rezze ^s 
ereztesse nemes halalanak ^dess^g^t: mar hailhatatok , blvashatatok , 
csak azoQ szavait ism^tlem itt, mellyekkel a' magat szabaditdsara ftil- 
ajanld Akhilnek felel: 

Elszanva mondom: nines kire 's mire neznem i(t: 
Eleg vitez fog haini ro^g a' sok kecsu 
Szep Tiindarisz miatt. , Te am • dics6 Akhil ! 
Erettem el ne halj , se meg senkit ne olj. 
Megtartaitom Hellaszt, ha t61em fugg, bocsfks. 

£s az illy nemii halalban helyz^k Hellasz* szebb lelkei a* legfbntebb di- 
csds^get J *s ezt kiyivhatni , volt leghatalmasb vagyiik. 

A' ncSszem^rem , kivalt leanyban , 's a' f(^rfiui szer^nys^g atalan , 
kiilunOsen a* ndszem^rem* kim^lt^ben, tisztelet^ben iu sertlens^g^ben , 
legfdbb disze a* hellen szininfiy^szetnek ; innen annak fek^lytelen tiszta- 
saga, legalabb a' k^t legjelesb szinmuv^szn^l , Szophoklesznd ^s Eiiri- 
pideszn^l , kiket egyediil tartok soha nem tivesztd p^ldanynak , mellyet 
kOvessen a* szinmiiy^zetnek indult iQosag. Mix az detben is kitflntf 
volt ez a* gyeng^d ertfny a' hellenek kOzOtt, mellyre, hogy kOrOmOn 
till ne csapjak, csak azt emlitem pddaul, hogy szinszerepet ndszem^Iy 
nem viselt , *8 a* ndszerepeket is C^rfiak viv^k ndszem^renmiel. A* f&n- 
maradt szinmflvekben igen gyOnyOrii p^ldaja a' ieanyszem^remnek Iphi- 
geneia, a* tir&ai szer^nys^gnek Akhileiisz. Oreszteszben Elektra el- 
mondvin, mik^pen gyilkold meg Kliitamnesztra » a' hiitelen nd, fi^rjtSt, 



46 I. NYELVTUDOMAN Y - OSZTALYI ERTEKEZESEK. 

okat a* riit t^tnek akarva hallgatja el , mert oUyannak elbeszdesetol tiltja 
dt a' leanyi szem^rem. — Hekab^ban Poliix^ne , mik^nt a* hirnuk besz^li, 
halalaban is oda fordita fdgondjat, mik^nt duljun le illemmeL Szebb ex 
a' jelenet, semhogy el tudnam vonni oivasdm' figyelm^trfl. — Ott alia az 
eg^sz hellen had Akhil' sirja koriil , kinek dicsdit^s^re vala az artatlan 
sziiz megaldozandd. Ekkor kez^nel foga dt Akhil' fija i9 fulvezet^ az 
aldozali oltarra. Yalogatott hellen iQak kis^r^k az dz- szOkelletu sziizet ; 
a* hdsfiu pedig szdlitva hdsatyja' arny^kat, kivonja aranykurzetu kard- 
jat, 's szem^vel int az iQaknak megfogoi a* sziizet; de ez sejtve az in- 
t^st, imigyen szdl: 

,,0h danaok! kik altal ejtv« dult varosom, 
Meghalni szabadon sz^ndokom. Hozzam azert 
Ne nyuljon itt egy is. Szabadon all im nyakain. 
Az istenekre ! szabadon halnom hagyjatok. 
Hdsfirnyak' orszagaba rableany szeriin 
Fejedelmi sznznek menni le , gyalazatos"* — 
'S bogy a' parancsnok szola most , leoltve 6 
Yallairol a' rohat csip6- es koldokig , 
Kitiintete nyakat , melyet 's ugy alia foD 
Mint szepded istenkep. 'S a' foldre terdele, 
Legszivrepesztobb szokat adva ajkirol: 
,,Nezz ide, oh ifju hds ! ha kedved dofni van, 
Dofd e' kebelbe kardodat ; ha nyakra yAfj9st^ 
£l6tted e' nyak is lefodve keszen all'^ — 
Akartaa es akartlanul, mert szanta 6t, 
Fejet nyakiirol szegte le vasaval az. 
d oda dnl , es haliilba diihen is az egy 
F6gonrfia; iRemmel terulni '« szorgosan 
Fddozni *at, init ferfi szemnek rejt a' n6. 

Atalan, a" hellenszinmflv^szek fdtargyul szerelmet nem valaszta- 
nak; csak mell^kleg ^rintetik az, vagy szomoru eredm^nye szolgal anya- 
gnl. Igy Klutamnesztra* biinOs szerelmit Agisztoszhoe elbesz^i Oresz- 
tesz , hogy anyagyilkoss^gdt igazolja. Igy besziiltetnek el Efiripidesz- 
nfl Med^a, Helena, Ion 'st*. czimft szinraiiyekben r^ is uj szerelmck, 
tObnyire \C prologlan, mindig kimt^ld azer^yw5ggel , fcogy soha nem vala- 
A)Eik ama* nyomoni int^sre szorolni k^nytelenek: castis omnia casta, 
mellynek ringyrongy ieple alatt annyi undoksag ftr el , mennyit csak 
akarhat a* r6jf megromlott, jatiilni, tisztulni maie^an iiagy rimbm ma- 



HELLEafr- MAGYAR DRAMATURGIA. 47 

kacs izletii jelenkor ! De magokban a' hellen sziiuntvekben hizelgtf , csa- 

bitd, ^rzelgtf, k^jelgd, sohajtozd, pityergd *stb. szerelmi szerepek meg 

nem jeleimek , f3ntebb targyakra l^v^k ffiggesztve a* hellen szinmuv^szek' 

seemei. A' boldogtalan Phadra — ez az egy szerehnes tdrgyn sziamftve 

Eiiripidesznek — ndhdsileg kuszd a* benne Kiiprisz* irigy boszdja altal 

gyujtott lang ellen ; mono- ^s dialogjai nemesek , tisztan erkolcsiek. Hip- 

polut9sz* ney^t dajkaja monda ki v^letleniil , *s csak untatd hizelg^sei tn- 

dak az Orok hallgatasra karhoztatott titkot kicsalni a* szer^ncs^tlen ndbdl, 

ki utoljan is , a' gyalazat ^s halal kozott , ez utol&dt vaiaszta. Klilonben 

itt is Kfiprisz' bosziija , melly hogy az 6t megv^td Hippolfttoszt megron- 

tsa, Phadrat is folaldozta, volt a szinmu ftftargya. — Szopboklesz maga 

a' szerelemben csapongd volt, szinmuvei tisztaka* legcsek^yebb szepWtdl. 

A* fi^rfiui szer^nys^g , szin^szi t^tekben mutatkozik , kev^s egy- 

szerii szdban nyilatkozik; ha grfg hallatja magat, rOgtOn megrovatik. 

„Ne kivanj mindent! 

Lrfm mindent kivrfnva eltedben elvesz^l^ — 

monda Kreon Odipuszhoz. 

^Mennyivel fontebb minden jok folott a' szerenysegl^' 
kerd^ Teiresziasz; Kreon felele: 

^Mennyivel , hiszem a' bohoskodas legrosszabb**. — 

,,Hatalom nemze zsarnokot , 
Hatalom, a' mellyel csak hinn puffiad 
Azokra , mik nem jdk , nem ill6k^^ 

„ — Haki magasan kez^el 
Yagy szavdval fdnhejazva jib, 
Nem felve Diket , sem a' aizent 
Istenek' lakat tisztelve : 
Ot a* rossz Moira veszitse eV* — stb. 

COdipiiMZ a* kirnlyj 
„A' hasztalan teatet leinti — mond a* jog — 6rvenybe az iften- 
geg, mikoraz ember halandosagaban a' balandosagon ,tiil tekint^^ 

{Ajoiz.) 
„Mit rosszul merunk , csak rosszul sulhet el/* 

fElektraJ 

„A' heveskedes m^g sohasem mnnkiilt igazdn, a' csendes begsf«ed 
miadenkor legtubbet vegez/* fPhofncznoLJ 

>,«A' hatalmas azo , hatabnas csapasban roeglakol vegten , lazdiihc 
miatt, 'm kea6n tantt eszmelni/* C^^ig^^^J 



48 I. NYELVTUDOMAN Y - OSZTALYI ERrTEXJEZESEK. 

,iA' meltatlan hiniti meltatlanra tan/t*^' 

rSiekiraJ 

Az igazsag is tOrv^ayszeriis^g *s a' kettd iranti tisztelet ^s hddo- 
lat nagy m^rt^kben sajatja a hellen szinmuv^szetnek. E* ketttf ala hddol 
minden. 

yyCsak a' iiii igaz ^ all szilardan/^ 

Nines hit igazsag, mert te vagy boldogtalan!^* 

,,A' jol szulottnek a' hazng neV 
Mindig disztelen kin/^ 

A' tOrveayek kuzutt elsd a* term^szet*, majd az isteiiek\ vegten 
az emberi tOrv^nyszerii hatalom* tOrv^nyei. 

i,A' termeszet szentebb a' bolcsnek mint a' torveny^' 

(^ Oresxi€iz.J 
„HataImasok ugyan az istenek , de hatalmasb a* torv eny^* 

f^Hekabe.J 

Es Menelaosz hiszi (Oreszteszben) hogy Phoibosz , parancsolva az anya- 
gyilkossagot , nem tudja, mi sz^p, mi igaz. 

„Ha szabadon ^Ini akarok, kell hallanom, mit akar az uralkodo/' 

(^Elekira.J 

De mindenek fOiOtt Szophoklesz* Elektrajabari ^s Antigon^j^ben nyilat* 
koznak a* legftfbb erkulcsi torv^nyek, legmagasb ^s rettenetesb mdtd- 
sagban. EszkOziil ket leanyszerep valajsztva , legteljesb joggai , mint 
ollyanok, kik az ^rz^ki term^szettel sokkal szorosb kapcsolatban alla- 
uak, mintsem all a* f<^rfiu nem; egyszersmind a' szelid ^s finom erkulcsi 
^rzelem d^nkebb a' kegyesb lelkii, gyeng^debb szivii ndkben. Nem 
f(6rfiulag banik , mikc^pen n^mellyek hiszik , a* kOlt^sz e* ndszem^lyek- 
kel J hanem dket a* ndnem' legmagajsb ^s szentebb jelent^sii dicsds^g^ben 
mutatja. Elektraban ez tulzasnak latszhatik , de Elektranak atyja mel- 
lett kelle kiiszd^iie, egy magat minden erkulcsi tOrv^nyeken till tett 
gonosz anya ellen. Itt az ertfny kOzdpszeriis^get nem turr az atya ^ 
anya iranti term^szeti szent OsztOnuk , tOrv^nyek ^s kuteless^gek iitkOz- 
nek itt egymassal : g^Olniink kell azt , kit a' termeszet szeretniink 
k^szt, parancsol; kegyetlenkedniink egyik ellen, hogy a' masik irant 
kegyesek lehessiink ; a* szeretett, tisztelt meghaltnak aldoznunk , a' nem 
kulOnben szeretett , de most nitsdga miatt gyiilolt ^Mnek v^r^vel. Ez 
nagy beltusaba, nagy erOlkOd^be kerfll. Ellenben Anti^ne' gyOnyOrfi 



HBLIiEN - MAGYAR DRAMATLtRGIA. 49 

lelk^ben, hoi tOrv^nyes kiralyi parancs es erkulcsi ^rzelem 's turv^ny 
iranti engedelmess^g kiizd , kOiinyebbea gy6z az elso az utolsd fOlOtt , 
a* kegyes erkolcsi ^s a' kcm^ay emberi Mott. Itt nem ^sz ^s erzelem , 
de az erkolcsi erzelem ^saz ^rz^kij a' halaltdli fi^Ielem allanak csataban 
ogymsus ellen ; csak az utolsdn kelle ertft venni , *s a' gydzelem bizonyos 
is dicsd. *S e* fiilOtt egy hellen hdsleany iiein sokaig kiiszde magaval , 
mik^nt tiist^nt latni fogjuk. 

Dies ^s tisztelet , fd jdnak tartat^k a' hellen szinvilagban , de csak 
az, melly sz^p, nemes t^tekbdl sugarzik ember fel^. ifes ez sziiks^ges 
is volt oily n^p* erdnyenek taplalatara , melly a sirontiili halhatlansagot 
48 boldogsagot csak kulOntis isteni keg^^nek tarti, melly csak egyegy 
isten' kegyencz^nek lehet osztalyava. Kiilonben a' fuldalanli sot^t vilag, 
melly vara komo r karjai kOz^ a* halanddt , nem c^pen vala *s lehete ki- 
vanatos. Enmil fogva a* dicstelen ^s tiszteletn^lkiili c^letn^l tobbre be- 
csiiltet^k a' dicsd halal. F^ldak erre a* hdsleanyok: Antigone, Iphige- 
neia, Poliix^ne, sdt, n^mi tekintetben ^s bizonyos pontig, a' szerencs^t- 
len szerelmii Phadra is. Latvan a' hellen hdsOk, hogy a* halalt becsii* 
lettel nem keriilhetik , megsiratvan gyeng^d panaszban az ^letet ^s kelle- 
mes fenyt, melly az alvilagban nem lengend felejiik, nagy l^lekkel men- 
tek a' halalba , az abbdl reajok sugarzd dicsds^get tartva szemeik eldtt. 
— A* halal v^gten nem vala legnagyobb rossz , sdt a* rosszaknak m^g 
legjobbika, mond'Hekabe. Eurijndesznel. Innen az Ongyilkossag , nagy 
bajok kOzOtt *s a* gyalazat* tAvolitasa v^gett , nem vala bun ; az ember- 
aldozat, e* n^zetbdl, fOntebb jdnak eset^ben » gyakorlott, nem titkolt 
ellen^rz^siikkel m^g is a' jobbaknak. 

Igen rossz kharakterii szerepek atalan a* hellen szinmiivdszetet 
nem mocskitjak; az erdny nem annak ellent^t^ben mutatkozott, mint 
inkdbb, mik^nt mar monddk, az ^let' viszongasainak , a' v^gzet vagy is- 
tenek ^Ital kOldOtt csapasoknak A^rfias ^s b^kes viselet^ben , megviv^sd- 
ban vagy tar^^ben , az erdny* sdrelme ncSlkul , sdt ennek szilar d allha* 
tossag^val is v^gteni dicsdit^sdvel. A' csalardsag azonban , ^s a' keser- 
^des boszuvigy legkozGns^gesb emberi gyengesdgek, itt s ott mtJg a* hiu 
uralkodasi vagy, de mellyek kOzOtt az elsd is utolsd rOgtOn megrovatik, 
a' kOz^psdben m^rt^k ds szerdnysdg ajdnltatik. A' hiu uralkodasi vagy 
a* k^t testvdr Atridikban , Agamemnon- is Menelaosiftban (EOrij^, mnlUzi 

M. T. T. 6VK. IV. 2. 7 



50 I. N YETiVTt DOMAN y - OSZTAIiYI ERTEKEZESEK. 

Iphig. es Oreszt.) Szophoklesz- ^s Euripideszn^l a*k^t testv^r, Eteoklesz- 
is Polfineikeszben legiiagyobb. A' csalardsag' p^ldanya Odiisszeiisz tOb- 
bekben, de legutalatosabb Philokt^tben Szophokleszn^l , hoi jat^kot uz 
a* fiatal Neoptolemosz' erdny^btfl , 's minden gonoszt k^sz eszkOziil hasz- 
nalni kittiziitt czc^lja* el^r^s^re. A' boszuvagy f^riiakban is nagy ugyan , 
de hasonlilhatlanul nagyobb a* ndnemben, mellynek ftf p^ldanya a' ftfntf, 
Kuprisz, ki hogy az dt gdggel megvetd Hippoliitoszon bosziit al]jon, 
mert ezt a' v^gzet ellen ktilOnben nem tehet^ , tiszteldjenek , Phadrauak 
is halnia kelL (Eurip. PhUdr.) Nagy a* boszuvagy Medeabaii is, ki 
azonban sajiialatunkra szamithat inkabb mint utalatunkra, Eiiripidesz' 
muv^zi keze aiatt , *s a* kar it^let^ben is , Jaszon m^ltan bunhddOtl. 

Az uj kor szininuy^zetehcz t^riink vissza, mellynek atlan csak 
azon oldalat tekintjiik , mellyrdl az kuz kedvez^st ^s javalatol maiglan 
sem tuda nyerni , 's nem nyerhet , mig ez az oldal nem tisztoland , bar 
a' muT^szet' fdpontjara emelkedj^k kiilonben. — Ha a* hellen szinmii- 
v^zetnek nem ok n^lkill gancsoljik a* mdbirak ^ mubaratok egyszinii- 
hangu- ^s oldalusagat, mellyben Orokon az Orok v^gzet^ vagy egyegy 
bosziis istens^g int^zkedik , jdslatok jatszanak , ^s hdsOk , meglehetds 
^yszeriis^gben ^ egyformasagban yajudnak in yiaskodnak, a' reajok 
eresztett bajokkal ^ csapasokkal, egyhangulag jajongnak ^ panaszol* 
kodnak ; a kar egy hangon pengeti moraljat 'stb — a' kulOnben sokszinu, 
hangu *s oldalu jelenkornak sem kOnnyen megbocsithatd hasoh v^tke 
annyiban j hogy majd valamennyi szinmiiv^z egy targy kOrfll miiv^szke- 
dik, 's ez a* szerelem, majd boldog, majd boldogtalan, de mindig ^r* 
zelgd, epedd, majd k^pzelgd 's abrindozd , majd szomorgd ^ kesergd 
eg^z halalban in halalig; ha kiLlOnben, hit csapodar <te kacz^r. E]- 
mondhatjuk sdt , hogy az lij korbtin szerelem az eg^ kOlt^szi vilagnak 
balvanya, 's a* szerelem as itt , mi a' y<igzet hajdan yala; ^rinek ott , 
amiak itt hddol minden, in mikiipen hddol itt annak igen sbkl Mi az 
^raelgd romankor szenyjeibdl oily nehezen tvdank tisztnlnil 's tan az 
ugy neyezett yigjat^kokban ez m^g — csakhogy itt is kedyesebb kacz^r- 
saggal, 's nagyobb illemmel — tiirfaetd yolna, kiyalt a bohd sserdem' 
iieyets^ges oldalainak kimutatisaban ; a' hdsszinmiiyekben szwelenmek 
yagy seha n^m kellene a' flite^repet yisdnie , yagy csak igea fontos i» 
sKftks^es befolydb* eset^ben. Az^rt a' ndssemiily^k »e» fognak gy^reb- 



HEIiLEN- MAGYAR DRAMATLTIGIA. 51 

ben megjelenni a* szinpadon; hatiemha az a' balv^letn^ny tartja fogva 
komnk* embereit, bogy nrfszcm^ly az egy szerelem' szerep^ben k^pes 
fOll^phetni ! Milly dicstfn jelentek meg azok a* hellen szinpadon ! Nines-e 
a* kereszt^ny ndknek oUy dicstf j n6t m^g dicstf bb kharakteriik , rendel- 
tet^iik, hat^konysaguk in mnnkakOrilk * Van-e szebb, nemesb ^s di- 
cstfbb , mint egy milvelt lelkil, finom ^rzclmii is izletu number az 6 sajAt 
kOr^ben, hazi fogialatossagaiban ? Miily sz^pen fejledezhetnek , tundO- 
kOlhetnek a* n^mberi jeles erdnyOk , bar milly targyu ^s iranyzatu hds- 
szinmiiben, eg^sz a' csuddlasig! a* lednyi szem^rem, szer^nys^g, gyen* 
g^ds^g, sztil^k , testv^rek iranti szeretet, bizalom ^s enged^kenys^g , an- 
gyali tiszta vidamsag; a' ndi m^itdsag, f<^rj irdnti hiis^g, gondoskodas, 
gyermekek ^s eg^sz csalad irdnti szeretet , anyai ^dess^g ; a* kOz }6Ut\ 
megei^ged^s', b^ke ^s boldogsag' fOntartasa, kOrularasztasa mindenekre, 
f^ a* mennyei csendes tilrelem , az Ov^i^rt titokban szenvedt fajdalmak- 
nak hdsi visel^se, a* lassu dldozat! — 

Hat a* mdd , mellyel az urOk szerelmek is szerelmesked^sek adat- 
nak, a* v^getlen hizelg^sek , csdkok , Olelkez^ek , t^rdel^ek , csiisz- 
maszasok , a' Airfiunak teljes iealjasitasaval , a' jobbizletii , nemesb ertf- 
nyii f(^riiunak ^s ndnek eg^sz undoraval, a* gyeng^bbeknek botrdnkoz- 
taval, a* kOnnyelmidfeknek ^s y^riieknek pdtolhatatlan kdraval stb. *S 
aztan csadaljuk, bogy gondosb szul^k, eMljdrdk mind magok ovakod- 
nak , mind gyermekeiket , nevend^keiket dvjak a' szinhdzaktdl ; csudAl- 
juk, hogy a* szilardabb erdny, a* gyeng^debb ^s finomabb erkOlcsi ^rze- 
iem remeg a' szini eldadasoktdl , hogy egyediil maga a* jobb izlet utalattai 
fordul el ttfliik! ]fes hogyan is ne? mikor ott oily dolgokat viszflnk v^g- 
hez, miUyeneket, nem mondom kOz helyeken, de csak kis tdrsasagi kOr- 
beu is pirulna v^ghez vinni , pirulna latni a* nem ^pen elvetemtilt kha- 
rakterii ember! Azt v^lik-e szin^szeink, hogy csak magok vannak a* 
szinhazban , mintha a' n^zdket ig^ordlni kellene I Yaldban ez kiss^ 
messzevitt fogalma a' szini , kftlOnben szfiks^ges csalddsbnak ! 

Az erkOlcsis^gnek ^ tdrsas ^letnek m^g majd vesz^lyteljesebb 
jelenetek az epedtf , em^szttf ^s gyilkold szerelmek , mellyekben , 
middn egy r^rdl semmi igazsig nincsen, m^ r^zrdl nagy ^s von- 
zalmas az ertf ^s hatds, a' kfilOnben is szenyed^lyes , dbrandozd fiatal 
lelkekre , kikben nagy a' hajlam , htfsileg kflszdeni ^s haini meg , *s ha 

7* 



52 I. nyelvtudomany-osztalyi ertekezesek. 

szerelmesek , szerelem- hosileg tenni azt , mire az illy mutatvanyok ra- 
gad(} p<ildak, *s okot rea a'koz ^let is konnyen nyujt, m^g konnyebben 
kult pedig 's mintcgy erdvel szerez maganak a* fblhevult phantaszia, 
melly a* fOliiigerletl szeiived^lyeket szomoru jatdkaiva teszi. 

De ha a' szcrelmet kitiltjuk szinmiiveinkbtfl , mint hidegek f^lre 
tetetiiek — kialtaiiak szimniiv^szeiiik ; ha szerelmes jeleneteket nem 
adunk , liresek lesznek most is ritkaii tumutt szinhazaink — jajduliiak , 
maiglan balsorsu szineszeink. — Es, fajdalom! meg kell vallanunk, iga- 
zuk van; mi ismet csak azt bizonyitja, hogy nalunk a* milv^szi izlet 
maiglan hianzik ; mi isra^t aunak szomoru jele , hogy fiilotte erz^kiek 
is csak igen kis m^rtekben szellemiek korunk* emberei. Ha kiilOnben, 
mi^rt nemesb 's fontebb szellemji szinmiiveink vagy ^pen nem, vagy 
csak igen igen ritkan, ekkor is majd minden r^szvet ^s ^rdek n^lkiileg 
jelennek meg szinpadainkon ? De hat orOkun igy tartson ez? ha igy, 
magam is a* m^g csek^ly szamu szinhazak' lerontasara y a* szinesz tarsa- 
sagok* foloszlatasara szavazok ; inkabb semmi , mint erkoles- ^s izlet- 
rontci szineszet ! — De nem : in bizom ; az izlet napoiik^nt kezd emel- 
kedni honunkban , a* honestum decorumnak folyvast szaporodnak bara- 
tai, terjed, szilardid orszaga, melly erkolcsi erzelmeinket is tisztitja ^s 
nemesiti. 'S hogy cz min^l tobbeket, min^l hamarabb hiiditson zaszldja 
ala , fdleg a' ti dolgotok kolteszek es szin^szek , kiknek azonban elsdk- 
nek kell ott iennetek, ha masokat oda vonzani akartok. Adjatok, csak 
ne urokon, szerelmes muveket is mutatvanyokat , de ne soha szivrontd- 
kat ^s ^letduldkat; adjatok az illem is szer^nys^g' hatarai kozott gyen- 
g^den ^s nemesen viragzdkat , a' kereszt^ny szeliem altal tisztultakat ^s 
megszentelteket. Ha mar a' tobbi reg^nyes istenk^ket megsziintjink 
imadni, mi^rt balvanyozzuk az egy Kiipriszt, istenitve, mikent nem 
illik 9 a' hiu szerelmet ? Higyjetek el , ez az istennd is csak ama* szerte- 
len rendszerbe illhetett j azonkiil nem tomj^nyezhetni neki illemmeL A* 
kereszt^ny tisztabb t^s fOntebb nemii szeretet , melly et isten alda is szen* 
tele meg , l^pett kOziinkbe amannak hely ette , meliynek kereszt^ny kegy- 
tarsal a' hit ^s remeny. £* nemes eszme y mellyen tiil vinni a' nemi sze* 
relmet , kereszt^nyelleni bun , emberi m^ltdsagot alazd , test , s'/Av- *s 
Idekvesztd hiusag, azert tisztult jdzan ^sz-clleni is; pedig ti, szaza- 
dunk* gyermekei, ti szerettek isz' embereinek neveztetnil Lassatok a* 



HELLEN- MAGYAR DRAMATURGIA. 53 

heUen szinmiiveket , milly tisztak , milly nemesek azok e* tekiiitetbeii , 
bator kOz ^letbcn a' hellen el^g csapodar volt is szcdelgu ; de epeu azt 
tarta a' hosszinmuv^z legszentebb kOtelessegenck , nipe erkOlcs^re tisz- 
titcUag, nemesitoleg hatni ; az^rt itt is, mik^nt mindeniitt, m^rteket, 
illemet ^s szerenys^get tuzOtt ki szerepelnek fu iranyzatul. 

Nem nynjtom tovabb ez anyagot, az ^rt'elmeseknek miiident 
iiiondtam c* kev^sben; ^ bator tObb vulna m^g sziiimuv^szetiinkbeu 
gancsolhatci ^s javithatd, mert mind azt az idd, muvelts^gunk megin- 
dult folyama nalam n^lkiil is eltOrlendi, tisztilandja: csak cgy atlanos 
nezetet mdg kereszt^ny religionk* szellcm^re ^ zarandom kiilonben is 
hussziira nyult ^rtekez^scmct. 

A* kereszteny reiigio , valamiiit minden oiik^nyiick ^ szilajsag- 
nak, turv^nynelkilH- ^s ellcnis^gnek ellens^ge; ugy szeilcmc az, iimen 
a' tOry^nycken alapuit hatalomiiak , onnan a* torvi^nyes szabadsagnak , 
szdvai, szellemc az erkolcsi szabad Onmimkassagnak ; de szelleme egy- 
szersmind a' m^rtdknek , iiiem- ^s szer^nys^gnek , a* szilard , de nem ke* 
m^ny, vad ^s durva eronyiisdgnek , a' szelid tjirelcmnek. Az istcni 
gondvisel^st mindig lehet, sdt kell uruk y^gzetnek neyczni, mert az o, 
's utjai nem kfiliinben titkosak ^s megfoghatatlanok ; csak ne feledjuk, 
hogy az aitala es benne intezd, boles, igazsagos ^s szcnt atya, kinek, 
reank n^zve , a' siron tiil is terjednek n^zetei. — Ti , kereszteny szin- 
miiy^szek! ne adjatok angyalokat, hit- is y^r-tanukat, fatyolozott sziV 

zeket, zsakba tiltOzOtt remetdket ; adjatok az igazsag*, az erony*, 

az emberszeretet* ^s tiirelem* bajnokait , yalddi keresztdny sze]lemben, 
mindig a* kor* szineiben, is a* muy^szet' egyetemes tOk^ly^ben; *s ti 
lesztek az izlet* tisztitdi , az erkOlcsis^g* t^tieges mesterei , az emberis^g' 
sz^pitdi, boldogitdi ^s dicsditdi. 

EUdttunk a* k^t eredeti magyar p^idany: A'bujdosdk ^s Ir^ne. 
Juhettek azdta, hogy e* kettdt pc^ldanyul yalasztam , ezekhez hason be- 
csiiek, juhettek jobbak is^ a' ndkiil hogy ez eidbbieknek becsc^t legke- 
yesbb^ is szallitanak ; a' magiban jd jobbak kOzOtt is jd fog maradni , 's 
az utanzd jdk tOrp^k yolnanak, ha elddieikn^l jobbak lenni nem tud- 
nanak. 

tiS a* Bujdosdk iigyan gyakran kitund keresztc^ny szellemben sajat 
kora\ a* 15-dik szazad' szinei alatt : nagy es suiyos bajok , kiiszdesek, 



m 



54 1. NYELVTUDOMANY-OSZTALYI ERTEKEZESEK. 

allhatatossag, tOrv^nyszerii szabadlelkiis^g , megtOrhetetlen ^s tureliiies 
erdny; fi^ltekint^s , majd fajdalmas k^ts^gek kOzOtt, majd a* halhatat- 
lansag' erdsittf retn^ny ^vel a' mindent int^tf gondvisd^sre , meilyet sziik- 
sdgnek, szerencs^iiek, sorsnak, idtfnck, emberi igazsag* vagy igaztalan- 
sag* emlit^s^vel nem ront el a* kOlt^sz , miutan mind ezek a* gondvisel^s' 
eszkOzei kereszt^ny n^zet szerint. 1^ ez erdny Ok Kontban, a* fdszerep- 
ben tundOklenek. Kont nagy m^rt^kben tokeletes f^rfiu, kiben fd a' 
tOrv^nyszeriis^g , ez a]a rendelve benne minden, jelesen fejedelem iranti 
htis^g ^8 honszeretet; az^rt Kontban nines semmi tiilzas, minden a 
szfiks^g szerint j51 megfontoltan m^rve ^s t^ve, ezentol nem megyen 
batorsaga , melly mindig szer^ny ^s illemes ; e' hatarokon tiii csak egy- 
szer engedi magat ragadtatni, a* fejedeiemnek nej^veli illetlen bansusa 
altai, mikor az erdny diadalmasan kiiszd a* hatalommai. Gyunyuriien 
tflndOklik ki Kontnak, erdnyos neje irant szeretete, nem tantorgd 's 
nem tantorithatd bizaima ^s hus^ge , gyeng^d kimd^se ; fija irant aggal- 
mai ^s gondoskodasa , baratai irant szilard ailhatatussaga. 6t nem 
sajat, de szeretteinek bajai torik meg; d nala csak ez egy a* k^rd^s: 
„Mi jobb hazanknak V^ Kinek 

Er6t adott es bdtorsdgot a* 
Kemeny termeszet.^^ 

'S e' batorsagat csak a' fdjdalmas nd* konyiii gyengitik ; kinek a' haial 
nem iegnagyobb rossz ; ki az (irokre bucsuzd ndt juvendd viszonlatassai 
biztatja. — Az eg^szen tobb jeles szinek , meglepd , f(Klkapd ^s ieverd 
jelenetek ^s besz^dek omlenek ei , ^n ket hellen is egy kereszt^ny szei- 
lemii jeleneteket hozok olvasdm' eml^kc^be vissza. 

Rdzsa* hellen szei lemii panasza: 

Jer , jer , szerencse hagyta kis fiam , 
Jer felre inoen, itt nines gyamolod. 
Oh most 9 mi van meg hatra , melly er6 
Hoz engem helyre f Kont elvesztelek , 
Es ^g fold tobb^ vissza nem id nekem. 
Jaj ! gyermekem , jaj jaj ! mert sziiltelek ! 
Koldds anyaddal a' vilag elStt 
Csufsagnak itt maradtal , es igaz 
Konyedbe merget ont a' biiszkeseg. 
Ah ! mert maganyban nem hervadtam ef , 
Elfitted mehem zdrva nem maradt , 



A 



HELX£n'* MAGYAR DRAMATUHGIA, 55 

Hogy a' napot ne latncid , a' nap tegedet 

Ne latna , Kontnak drva gyermeket. 

Ki mondja majd : jer edes kis fiam , 

Ijlj asztalomhoz , jdtszal es oriilj ! 

Nem , nem , te fereg ! azt mondjak neked , 

*S mbslekot adnak , mint kit undokiil 

Veszendoben biydk nemzettenek* 

Jer gyerinekera , le , lasd szegeny apadat : 

Apad' hazaja fold alatt vagyon*^* 

Vesd ezzel (issze a* leanyaitdl bucsuzd kiraly Odipuszt, s ]atni fogod 
nem az utanzdt, hanem a* hasonszellemu teremttft. 

Kont* oUn heje ^s fija. 

Rozsam, szerelmem, hallgasg avvai ei. 
Minden szavad tor es halal nekem. 
Hallgass el es figyelmezz jol ream* 
Borulj olembe Kozsa, igy borulj; 
Simulj hozzdm kesergd kis fiam* 
Lassrftok, a' boldogs^g' karja kozt 
Igy elni , minden veges id6 rovid , 
Es szazady mint pillantat elropiil- 
De j6j6n bal sors , es felhoi kozt 
A' jobb remenynek hunyjon csillaga , 
Szdzad lesz akkor a' percz 's minden ora, 
Kis^rtd, gy6trd, hosszadalmas ej. 
Ezert ohajtsa vissza napjait , 
Ki mas oromben ele, hogy mid6n 
Alig vehet reszt pillantatnyi joban , 
A* bdnat' es baj* azazadan epedjen* 

Rozsa. 
Oh }BJ ha eihagjrsz, melly isten segif meg, 
Melly eftiber adhat eayhiilcst nekemi 

Kont. 

Hagyd a' panaszt , edes n6. 

\e sir] , ne sirj , te lelkem' jobb fele. 

Ne zokogj , ne busits Rozsa , j6] szivemre , 

A* messze k6lt6z6nek karjain 

Pihenj at6szar, add ri csokodat, 

Hogy kedves emlekiil azt elvigye* 

I m r e. 
Atylim, kexemre forro viz esett. 



56 I. NYELVTL'DOMANY-OSZTAli\I EllTEKEZKSER. 

Ko n t. 

Csak VIZ ? torold le. Oh itt ver lobog. 

Ki vagy te gyerinek? lasd orczadon ii^ 
Yiz aradoz. Mikor benniinket aid 

Az eg vagy megver, akkor ad esot. 

Mosdjal meg a' keserv* arjaban , az 
Nem fogja csufla tenni Kont' fiat. — 
De jer kozelb y jer nezd meg jol apadat , 
Meg fogsz-e emiekezni gyermekem, 
Hogy Kont magyar volt es te vagy fiat — stb. 
Azert jegyezd meg, a* mit most beszelek, 
A' mit magyarnak tudni, tenni kell: 
Imadj istent , de embert ne soha. 
Klj a' hazaert , es ha haini kell , 
Halj a' hazaert , a' becsuletert. 
8 az igazsag elotted mindig szent legyen. — stb. 



>^ 



Itt IiclleJi is kcreszt^iiy szcUein cgjiitt van. — Kiilunben e' sziiimu gaz- 
dag kiiluiifele kharakterckkel ; k^pet talaljuk benne a* gogdaczosnak ^ 
hizelgdaek, a* valtoz^konynak ^s f(^l^nknek, a' gyavanak 6s makacs- 
iiak , a szepldtelea eroiiynek ^s a* Icgutalatosb gonoszsagnak ; ollykor 
tulzcisokig vi ve ; de ha mar a* kOz dletbeu is vaunak tiilztf emberek y a 
sziaimr szerepei kuzott is Ichetiiek illycuck, jtSban, roszban, csakhogy 
rogtuii biinhodj^k a* rossz y 's a' tulzasig jd ne boidoguljoa y sdt gigaszi 
mereszlet^^rt sz^gyeniiljOn is valamennyire y raik^nt itt Laczfivai torte- 
nik. Ncm biralat iev^n kitiizOtt cz^lom , az alsdbb rendii szerepeknek^ 
meg a* jdknak is ollykor kataron tiil vitt pajkossagokat eihallgatom ; de 
egy irtdzatos, undok jeleaetet szeretaek e' nagy ^s komolyszeru mubol 
orokre szamiizv e latai ; iakabb ezer , kegyetlen gyilkolasl vitess iiak v^g- 
hez a' kozoaseg eldtt, mint egy illy termt^szetet undoritd erdszakot. — 
Vegtea^ az iildozott *s aldozatul diilt crday tokdletesen van dicsditve 
abban, hogy eldttc a* legnagyobb emberi hatalom is meghajlott, *s akkor 
leginkabb y mikor mar szemeiak eldl eltiiat. Szilard araydka eldtt ott 
remeg a' rideg hatalom , oaboszujaaak csiif aldozata. 

Midda a* Bujdosdkbaa csudaljuk, a* szilard nagysagot, komoly 
mdlysdgbdl^ rettenetes mdltdsagban emelkedni; hevvel Oleljiik Ireae- 
b e a a* nem koloabea allhatatos , de gyeagdd szelid erdnyii hdsleaayt , 
ki hoa iraati szeretet-ds kotelessdgbdl martaldknl adja legdragabb kiacset. 



HBLI^BN - MAGYAR DRAAiATURGlA. 57 

elsd gyeng^d szerelm^t, az atyai szeretetet, a' n^p* j6 v^lem^ny^t, 's 
mag&t a* szertelen szerelmil rettenetes hatalomnak veti viszonszeretet 
ndkiil karjaiba, hogy honjat, hogy n^p^t idvezitse. K^tes becsii kha- 
rakter , mellyct nem a' szilard igazsagu ^sz ^ csak a' sziiz* sz^p ^s linne- 
p^Iyes elszantsdgat istenittf sziv igazol. Az^rt a* muv^sz' r^sz^rtfl is 
v^szteljes vallalat vala Ir^ne ; de a* neh^z csomd abban van filloldva sze- 
rencs^sen, bogy utdbb yeszedelmes ertfnyii aldozatsbak hiusagat maga is 
atlatja Ir^ne , 's azt egy szepldtelen dicsd halalban tisztiija ^s szenteli 
meg; ^s most az eltfbb boszankodtf ^z engesztelten fog kezet Ir^ne* 
tetemei flilOtt a* sziweL Ir^ne nagyszerji, iimiep^lyes md, teii nemes 
^ fOns^ges eszm^kkel , nemes , gyeng^d ^s ragadtf ^rzelmekkel ; diis gyO- 
nyOrii k^pekben, mellyek a' besz^dnek tiszta, yidam zengzetii folyamd- 
ban hullamozva lejtnek le. Itt a' kereszt^nys^g' szelid, hit^ben ^s bizal- 
maban szilard , ertfny^ben allhatatos, szabad szelleme all szemkOzt a* 
vad , valtoz^kony , Onk^nyt ^s zsarnoksagot leheld , rablanczokat pengettf, 
iszonyu kdpii vallas' szellem^vel. Ez pusztult orszagokon , rombolt vi- 
rasokon , rablanczra fuzott n^peken tombolva emeli M v^rrel festett zdsz- 
Idit , ^s vad OrOmek kOzOtt uli a' pusztitasnak — a' sz^p ^s dicstf Hellasz' 
y^g pusztulasanak — iszonyu flnnep^t ; az busongya , kisirt szemekkel , 
t^yedezd labakkal tamolypg honjanak, yallasanak, nemzeti dicstfs^g^nek 
romjain, 's r^mittf csendben iinnepli a' roppant nagy haldl* sOt^t iinnep^t 
Leonak erne* fiilkialtasaban : Oh haza! fekszik minden, mit illy kOrfll- 
m^nyekben csak ^rezhetni , ki nem mondhatni. Lassunk egyk^t jeles 
el^adast. Az elstf felyonas prolog egyszersmind , ^s kezdete a' szinmd- 
nek y szophokleszi ligyess^ggel , eiiripideszi bds^ggel ^s ^dess^ggeL Nagy 
hasonlat az elsd jelenet ^s Odiposznak Athen eMtti megjelen^se kOzOtt ; 
de nagy kiilOnzet az Athen yid^ki n^p ^s a' rabltf tOrOkOk kozutt. 

A* nagysrfg' romja. 

Agenor. 
Itt tfUok en, gyok^rtelen torzs, 
Szabad polgar el6bb, bolyongo 
Arnyek most, itt az omladek kozott 
Sotets^g mindeniitt kordlem. 
Kietlen az ^let, poszta partjain 
Orom tobb^ soha nem virdgzik. — 
Rablancz csorg, fisz fejem mix gorbedez, 

M. T. T. 6VK. IV. 2, • 8 



58 h NYELVTUBOMANY-OSZTALYI ERTEKBZESEK. 

Hull a' keressty dtkot kidlt 
L^temre minden perczenet, 's szivem' 
Minden ver^se elvildsra k^tet^ 
Rejts^tek el tehrft dicsS 
Oszlopok, ekes fejeiteket sorti 
Bokrok koz^ ! tovisek n6jenek 
E' nagy v^as' hely^n! sl(padt kigyok 
Lakozzanak a' puszta palotdk kozott! 
Merges lehelettel a' leveg6t rontsl(k, 
Hogy a' vrfndor rettegve a' helyet 
Kerfilje es ne szdmldlhassa vesztunk' 
Esztendeit , 's Kongtantindpoly' 
GSzlepte halmain bz eny^szet 
IJlje diadalma* iinnep^t! 

Ir^ne 

(sejtve a' halal' drijit im^dkozik.) 
Csendes ihlet! 
Te a' hMV kovetje vagy, 
Oil ^rtelek ; lefolyt az dra , menni kell- 
Ogzoy sot^tseg, v^gy fel karfaidba 
Mennyei atyani! azon vil^gos 
Orszdgba vedd fel drva lydnyodat. 
Hoi az orokkevalosrfg' sztfrnyain 
drok nappal vir/t. — Znlima ! 
Az ilet tavozik. — Ti ^des 
Helyek ! most el kell vdlnom , egy titkos 
Erz^s bucsuzni k^nytet t£letek. 
Zulima jer I — stb. 

Irene' v^ge. 
Irene 
(rftdofetve Mohanimedt6I) 
Oh egek ! — Mohammed ! koszonom. 
Kimeld atyamat , legy kegyes, 
Irgalmas , nemzetemhez — oh Mohammed ! 

Mohammed. 

Itt fekszik vereben, ki t61elek 
Elvett! Im a' mindenhatonak 
Szent v^ghetetlens^ge most karombol 
Igy omiik vissza. Most csoddlj vilrfg! 
Halando ezt nem tette. Im, orok 
Dicsdseg^rt hamvdba d61t 



HELLEN - MAGYAR DRAHATURGIA. 50 

£' foldi jonak minden foglalatja , 
A' sz^ps^g' hodito hatalma. 

I r ^ n e« 
Atyihn ! Leo ! az ^g nyilik — 
Boldog vagyok — megltftlak bennetek — 
Ott — ott — Leo! (meghal.) 



Honum* szinmflv^zei ! illyen htf seket , illyen szerelmeket, illyea 
halalokat mindig a^atok* % ti honfiak ^ honle&nyok ! mindig ill y ene- 
ket kedveljetek ! 



8 



n. 

PHILOSOPHIAI - OSZTALYI 

MiRTEKEZMlSEK. 



II. 

A' PHILOSOPHIAI RENDSZEREK' M^LTATASA 

OLYASTA, 

mid6n rendestagi sz^k^t elfoglalna, 

a' M. T. T. NAGT GTiiLisiBBV , AUGUST. XXII. M. D. CCC. XXX. Vn. 

BoavATH ctrhj.. 



i- §. 



Van bizonyos (iszton az emberben , melly dt kisebb vagy nagyobb ha- 
tdssal ugyan, de mindenkor nemesitdleg inti egy teljesen Osszehangzd 
l^thez. Rajta nyugszik az 6 v^giranya : ^s mig is szamtalanok az elet- 
ben szabad kifejldd^^nek akadalyai. Ezekhez szamolhatni egyfeliil az 
drz^ket, iniddn tompitd szdrakozassal teszi foganatlannay mit az ^rte- 
lem egysdgre dolgozva megeszkozolt ; . sdt masfeliil , valahanyszor ez az 
6*telein kizdrd hatalomig jut, 's majd pusztan elvont hatarozatoknal 
resztegcl , majd v^ges cz^loktdl elfogultan egyediil a' hasznos utan indii] : 
Onmaga lelketleniti meg sajdt munkalkodasat. Lehetetlen , hogy az illy 
elhajl&sok yalddi megnyugtatast sziilhessenek ; mert egyoidaliisagaikban 
^pen oily erdket latunk t^velyegni, mellyek az im^nti OsztOn' szabad 
kifejt^s^re gy^oliil adattak. Mindazaltal, uralkodj^k barmi rOgzotten 
ferdes^gOk, irthatatlan marad d, 's kOzepette a legamitdbb dldeletek- 
nek is fiil fog rillaDni vagy mint feddd vagy mint jdzanitd sugarlas. 



A* FHILOSOPUIAI BENDSZEREK* MELTATAsA. 61 

Es ime itt azon belsd meghasonlas , melly haborgd iranyzataival 
^etiink* Icgfontosb ^rdekeit is oily artalmasan szokta megrazkddtatni. 
Tanii erre a* tOrt^netiras. Sdt ha vizsgalatunkat a* term^szet* osztalyira 
forditjuk, bizonyosan m^g ott is mcgvaldsuitnak talaljuk 6t. A' melly 
kiitfdbdl fakadott az ^let: ugyan azonnai ^rleMdnek az eny^zct* magyai 
is ; ^s min^i tisztabb 's min^i dicsdbb sajatiiagot fejtend ki amaz : ann^ 
zavardbb ellenmunkalast alapitand meg emez. Oiunaga szdlal fbi ezek . 
mellett az i\6k* sokasaga, sziiks^gtelen tehdt: hogy itt tettdolgok id^x- 
tessenek. ta valdban , ha melys^g^t 's ama* kiilOnb oldalu valtozasokat 
itgondoljuk , mellyek az illy belstf, *s ^pen az^rt ligy boldog, mint bol- 
dogtalan i^tmdduiikra nagy befolyasu mcghasonlasbdl eltftolakodnak, 
csodalni alig lehet : hogy a' vizsgalddd l^lek mdg akkor sem sziinik meg 
titkainak nyomozgatasitdl , middn tiidasi vagya m^ltatlan akadalyokkal 
is kfizkOdik. Homian ez a' mindenfitt feltiind , *s m^g is titokkal teljes 
meghasonlas? Mi^tyan, hogy ennel a* szabad l^nynekis egyirant kell 
osztakozni a' termdszet' sztiks^g ala yetett allapotjaban? Yagy talan 
^pen ez a' szabadsag az , melly bizonyos irany^atokban kimuyelye kdpes 
6t az irant megnyugtatni ? 

2. §. 

Legbiztosabban yalaszol ezekre az iijabb speculatio , mellynek hjt 
elfogaltsag ndlkiil m^ltatjuk eszkozleteit, ligy jelenik meg az ellenmon- 
das, 's ellent^tel, mint oily tiinem^ny, melly mindenkor egy teljesen 
Osszehangzd igazra mutat. Toyabba , miyel fbldunkOn egyediil az ember 
az, ki e* m^lyen hatd yiszonyt megeszm^lheti , czafolhatatlaniil bizo- 
nyos: hogy 6 fel is tnd emelkedni azon igazhoz, mellyn^i, mint egyesi- 
td kOz^ppontndl , kiyant megnyngtatast rem^nylhetnek az diet' haborgd 
iranyzatai. Ezt nyomozza ydgsd tamaszul az elme, middn a* kOzyetet- 
lensdg* ydltozatait szemldlgeti ; ez utdn tOrekedik az akaras is , melly m^ 
ndlkiile szabadsaga* birtokdban sem latszik eldggd szabadnak. Bizydst 
itdlhetni tehat: hogy ehhez siirget azon hianydrzet is, mellyndl miudbi 
Bzdrakozasibdl Hllrezzen az dmiilt Idlek , megnyilik eszmdletdnek a* min* 
densdg, 's mindl inkabb gazdagiiland tArgyakra, 's mindl derultebbd yi- 
lik beldtasra ndzye , annal keyesebbet nyugodhatik meg a* tdtoyazd min- 
dennapisagon. 



« 



Gi FHILOSOPHI AI - OSZTAliYI ERTEKEZESEK. 

Mihely t pedig eiinek korlatin tiil verekedik, *s a* tObb oldalr61 el- 
fogiilt elme szabadabban hat , m^lyebb vizsgalatot forditand az ^let* sok 
iranyu tartalmira is. Mindazaltal a* m^g mindig tcired^elt gondolas » 
legyen az egy^blrant akarmilly tag kOrtt, *s a' n^etek* szovesztes^ben 
akarmilly forgatag, k^ptelen azt^mi a* dolgoknal egyedul igaz , kivantan 
at^rteni. 

A' rendszeres tudomanyok, niellyekhez alapitottabb ismeret* oka- 
ert folyamodik , sokkal gyiimOlcsozdbb palyara vez^rlik szorgalmat Ke* 
resztul is hat segedelmOk altal mind a* teriii^szet*^ mind a' tOrt^netek* 
birodalmain , 's miutan m^g a* legellenkezdbb valtozatossagban is csodal- 
ni volt k^nytelen a* bOlcs elint^z^st, alm^lkodassal sejti a* vilag' szellemi 
oldalat. 

^s ez ama* m^ltdsagahoz illd fordulat y melly tisztabb elm^lked^ 
utan sajat kebel^ben talaltatja fol vele a* mindens^g* titkait hatalmival 
egyiitt a* y^getlent tiikrozd ^sznek. Yalamennyi tehets^ge kOzt ez avat- 
ja be 6t az ideak' orszdgaba , honnan azutan a' gondolat ^ l^t* oUy buz- 
g6n keresett frigy^ben minden munkalkodasara lelkess^g Omledezend. 
Ez kolcsOnOzi azt a* titkos ertft , melly meggydz , ha igazat fork^szAnk, 
belszilks^gii alapossaggal ; ez nemesit meg , ha jdt gyakorlonk , allandd 
magassaggal ; ^s nyajasan ez varazsol kOriil y ha sz^pet alkotunk y Ossze- 
hangz6 elevens^ggel. Ezeknek blrtokaban valdsul meg v^gre azon f&ls^ 
ges nyugalom, melly az ^szt dicsditi, miutan az sz^toszlatvdn a* bot- 
lasztd ellentdteleket y kdpessd valik , hogy a* mindensdgben Onmagara 
ismerjen. 

3. §. 

Bizonyos , lelkilnk* mdlydbtfl fakadd ydgy siirget ezek utdn ama' 
tudomanyhoz, melly el a'rilag* bOlcsei, gerjesztve mind saj&t^ mind az 
emberis^g' boldogsagatdl , kitetszdleg iparkodtak az emlitett' megeszkOz- 
Idsdn. Itt valdban a' bOlcsesdg mar maga Idnyegdn^l fogva v^atja ye- 
Iftnk , hogy legalabb hatarain beliil y meghasonlastdl tiszta palydhoz ju- 
tonk; azzal kecsegtetdnek az imdntiek is : ^mde valamint egydbfitt^ ligy 
itt sem talalhatni mast elhajlasoknal. Yannak tudniillik a* bOlcsek kOzOtt, 
kik emberi gyarldsagokon kelletdndl inkabb aggddvdn, lehetetlennek al- 
litjak a' f&lebb igdrtet ; m^ok ellenben , miutan a* yiszonyossag* rend- 
szerdtdl csaknem minden igazsagot megtagadtak , teljesen valdsithatdnak 



A PUILOSOPHIAI RENDSZEREK* MJfc/TATASA. 63 

it^lik ; talalkoznak v^gre , kik kOz^p litat tartvan a* sz^lsds^gek kOzOtt , 
ama* fbls^ges iranyt ideanak veszik, mellyet emberi allaspontlMSl telje- 
sen megvaldsitoni ugyan nem , de tudomanyos ^lettel m^g is megkOze- 
liteni lehetseges. 

A* nil ezekben mondatott^ fontossaga miatt is ^rdemli mar, hogy 
itt se maradjon ^rintetleniil ; de sokkal inkabb mint felvilagositd pent a* 
kOvetkezdkre n^zve. 

Tudomanyos ^letiink' v^gsd alapjat az ^sz teszi, melly amannak 
ttfbb oldalu szerkezet^ben csak (inmagat fejti ki. Tudasunk* targya a* l^t, 
mellynek k^pviseldje bennfink ism^t az ^sz. A' i^t allad^kos nyilatko-* 
zasban k^pzelve Onmagabdl kOlcsonOzi a* targy* kiilOnb osztilyozatit: 
hasonldlag az ^sz szabad kifejMd^se* masmas fokain Onmagabdl a' formd* 
k^it. KulOn valtan nem egyebek puszta eivontsagoknai ; amde middn 
a' targy ^s forma , belfil az eszm^iet* hatarain , egymast kOlcsOnOsen at* 
hatjak , *s egy Osszehangzdlag eleven eg^szsz^ olvadnak , megszulemlik 
az idea, melly esetdi^es oldalakkal ftiltiinve, a' tObbi kOzt, tudomanyt 
's miidarabot alakit. Hogy ezeknek kisebb vagy nagyobb tOk^lye az idea' 
tobbe vagy kev^sbb^ cz^iranyos tisztasagatdl fiugg , a' jdzan critica ren- 
dithetetlenul bizonyitja. 

Tovabba , mivel a' v^ges tartalmu tudomanyok , minden Onallasi 
belyegOk mellett is , mintegy Onk^nyt ajanlkoznak Onhianyaik' kolcsOnOs 
kieg^szit^s^re , k^ts^gbe hozhatatlan: hogy mindenik Wnyeges tag egy 
nagy eg^szben. !lfes ez ama' pont, melly ha vizsgabb folfogasra ^rdeme- 
sitetn^k, koransem kellene a* tudomanyos vilagban oily fonak egyolda- 
lusagokba iitkOzniink. Sdt az isz alladc5kos emelked^se irAnt sem diva- 
toznanak annyi m^ltatlansagok. Fontoltass^k csak meg a' dolog egy 
kiss^ veldsebben , 's azonnal vilagos lesz : hogy epen azok a' kOlcsOnOs 
kieg^szit^st vard hianyok, 's ^pen azok az ellent^telek , mellyek min- 
den v^ges targyu ismeretben lappanganak , sziiks^gk^pen okozzak : hogy 
az ^sz sehol meg nem szunhetik Onmagat tovabb lenditeni, valameddig 
az altalanyos targyat mint tiszta l^tet 's az altalanyos format mint tiszta 
gondolatot megragadvdn , sajat mely^be nem szall , hoi miutin a' Ut' tOr- 
v^nyeit azonoknak ismeri a' gondolat^ival , k^pess^ vAlik Oumagat a' 
mindens^gben ftiltalalni. 



64 PraLOSOPfUAI - OSZTaLYI ertekezesek 

ia ez teszi fo felt^tel^t azon biztos allaspontnak , mellyrtfl az al- 
talany mindcn ellent^telt sz^toszlatd ideajat megeszm^lv^n, kieszkOzli 
a' philosophia^t is , mellynek eleme az altalany* mcgismer^^ben all. 

4. §. 

Hogyan, igy szdlal kOzbc itt is, mint mindenutt, hoi az dsz tisz- 
tan hataroz, a* f^Iszeg tapasztalas, hogyan, philosophia-e azon tudo- 
many, melly az altalany* megismerdsevel valddi megnyugtatast eszkOzGl- 
hessen? Nem latjuk-e, bogy tfmaga is tarhaza a* Icgbotlasztdbb ellent^- 
teleknek 1 Van-e csak egy a' rendszerek kozOtt , melly koz ^rtdkunek ta- 
laltatndk? Alig tiinik fol itt egy, tiistdnt folkerekedik amott a masik is , 
bogy az eldbbit sarkabdl kiiisse. M^g clvbcn, kczdetpontban , srft foga- 
lomra ndzve scm hataroztattak m^g meg a* philosopbiak , bogyan lebetne 
tebatnekik elsdsdget tulajdonitani a* tobbi tadomanyok fblutt? 

Igy a* tapasztalas, melly it^letdvel nyilvan mutatja forrasat is. 
Ha tudniillik a' pbilosophia' tOrt^nete lelketlemil , vagy is az idea* nyilat- 
koztaban belsd Ic^nyeges Osszefiigg^s helyett csupan eset^kes oldalakra 
ligyelve fogatott ibl , nagyon term^szetes : bogy az illy utf(^li aUaspont 
divatra vergddbetik. Errdl ered azntan ama* n^zet, melly szerint a* 
pbilosopbia nem egy^b, mint megbasonlotlan ingatag v<51em^nyek* palya- 
kcire. Elrrdl szarmazik amaz dcsarld fblszinessdg is , mellynek harapozd 
karat el^ggd lathatni a' l^tel* kiilonben alladdkos , de a* pbilosopbiatlan 
ismeretektdl szinte meglelketlenitett tartalmainal. 

Bizonyos ugyan, bogy a* pbilosopbia is, mint minden ^M, csak 
kiizdes altal fejlddbetik ki , amde gancs bclyett ez adbatna dpen egy ma- 
gasabb allaspontrdl kivant folvilagositast. A* felvilagosodott belatas pe- 
dig sziiksf^ges f[>lt^tel a* valddi megn^aigvasra. l^s valdban , ba lelkesul- 
ten atfontoljuk, bogy ama* bel(^nk oltott osztOn, melly tdl egy teljesen 
Osszebatigzd Idtbez surgettetiink , pbilosoplua ndlkiil a' vart tokdlyig soha 
fb\ nem jutbat, tovabba, ba szemiigyre fogjuk a' befolyast, melly el a' 
tarsasagi yiszonyok* boles elintdz^sdre munkalbat, valamint azon rend- 
Bzerezd alapossagot is, melly altal az ismeret* mas tartomanyait vald 
becsre segiti , czafolbatatlan : bogy dt csupan magasabb allaspontbdl lehet 
illdleg mdltatni. 



• ^._ t 



A PHn.OSOPHIAI BENBSZEREK BilCI/rATASA. 65 

Errdl itt^lve a* philosophia csak egy , mint ideija ; a* koronk^nt 
tdroadozd rendszerek pedig ugyan annyi formak, mellyekben az idea 
megnyilatkozik. A* philosophia* idedja a:z titalan/ teljes megismer^s^t 
teszi fcil , a* mi emberi allaspontbdl lehetctlen l^v^n a* rendszerek is csak 
fokoiikf^nt emelkedhetnek. Innen van , hogy mindenik sajatsagaban vi- 
seli mar azon h^zagot^ melly egy szerencs^s vizsgalat altal kiemelve 'a 
kieg^szity e , magasabb aliaspontaak » vagy lij iranyzatnak , ^s igy egy uj 
rendszernek fog alkalmat nyujtani. 

5. §. 

1^ ez ama' lelkes , vaiamennyi l^p^t ^lettel ftiifogd , *s mind a* 1^* 
nyeges mind az eset^kes eldalt ez^lszeruleg m^ltatd alapn^zet, melly 
miftta elfogadtatott , szfinik a' philosophian diilakodd egyoldalnsag. A* 
mit ugy kell n^zni , mint csalhatatlan b^lyeg^t ^zszenis^g^nek. Lehe* 
tetlea is masunnan kihozni azt , mi yildgosan kOvetkezteti : hogy nines 
philosophiai rendszer^ melly valddi bees n^lkfil szukOlkOdn^k. De ki 
van egyszersmind altala mntatva , mi vakmerd bizakodast kOvet el , ki 
a* philosophiat ^s rendszereit utf<^li allaspontbtfl m^ltatja. 

Hatehat ezt, mint napi renden Icvdt, kOriilm^nyesebben atgon* 
doljnk, nagyon korszeriinek fog latszani a' prdbilat, melly bizonyos 
targy* kiemel^se helyett egyengetd vizsgalatot forditand ama* mtfdra, 
mellynek hianya 's fonaksdga mind tndasi, mind akarasi szempontbtfl 
ingatag 's lelketlen folsziness^get- , birasa *s helyes alkalmazdsa ellenben 
szilard alapu tOreked^t szokott gyiimOlcsOzni. Hogy pedig ezen mdd 
nem lehet mas , mint a* philosophianak m^g valtoz^kony rendszereiben 
is illd m^ltatasa, az eldadottakbdl sziiks^ges eredm^ny gyan&it kOvet* 
kezik. 

Az illy sajdtsaga m^ltatas, mellyet altaUnyos drt^ktfs^g diszesit, 
az el nem fogultak kOzOtt, egyediil a* rendszerek* valddi becsdn nyn- 
godhatik. Tovdbbi, mivel azt, a* mi valddi, sem a* mdltatd* mdl^kony 
^zelmeitdl, valamint ama* n^zetektdl sem lehet okosan felfUggeszteni , 
mellyeket az drtelem egyoldahilag megfasitott , Utni vald: hogy ittnem 
alanyi , hanem tdrgyilagos becsrdl van szd. Ezt kell tehdt cz^dbiyosan 
meghatarozni, a* mi csak critica altal tOrt^nhetik. Amde a* rendszer 
oily egdsz , mellynek rdszei egym&st kOlosOnOs^n filltdtelezik , kOvetke^ 

H. T. T. £VK. IV. 2. 9 



gg PHILOSOPHIAI - OSZTAIiYI ERTEKEZESEK. 

xoleg pliilosophiai criticat eldre kiildutt tisxtan tcljes fulfogas n^lkul adni 
lehetetleii. Hogy ezeknd fogva sikeriiltcbben kitess^k, mi legyea a* phi- 
losophiai m^ltatas , sziiks^ges aranyszeni vilagossagra hozni l^nyeges ol- 
dalait, vagy is : L a* philosoptiiai fdfogast; es 11. a' philosophiai criticat. 

6. §. 

L ij^rdekiobb valamit alig talalunk a* tudomanyos vilagbaii , mint 
ama* meghasonlas, mellyrc bizonyos philosophiai rendszer njiijt alkal- 
mat, ha feitiint^vel nevezctes fordulat okoztatott. ia nem ok nelkiil. 
Mert a* mellett , hogy illyenkor az uj allaspont , vagy iranyzat az eddig 
mcgyitatottnak k^nyelmeit meghaboritja , m6lt6 k^ts^get is tamaszt, ha 
vajjon az igaznak allitott ismeret tiil van-e hatarain az egy6ldaiusagiiak. 
Sokan , kik az lij rendszerben sajat ncizetoket egy magasabb allaspontrol 
kieg^szitettnek valljak, javaldlag tapsohiak ; .mig masok kiilOnb, de nem 
mindig ajanlatos okok miatt, ellenkczd par tot alkotnak. Igy ered meg 
azutan a' vitatkozasok' iddszaka , mell^oiek Kant dta ieginkabb tapasz* 
talhatui kuvetkczeteit a' mdyen hatd ndineteknel. 

Kant egy azon ritka f(^rfiak kuziil , kik a fols(^ges nyugalmat, az 
alapitott tudomanynak azt a' valcidi gyiimulcset, mind ^ietokben, mind 
munkaik altai dicsdleg kijelentcttek. l^s valdban, ha Kant faradhatat- 
lan szorgalommal irt munkuin a' tdle valasztott allaspontrdl keresztiil- 
hatott, nagy term^szetcss^ggei mondhata: hogy cridcai a* philosophia* 
haladasat bcvdgezt^k. A' mi tudniillik benne, ki a* scepticismus* nyug-> 
talansagait eieggc^ tapasztalta, oily fbls^^ges nyugalmat tudott megalapi- 
taui , azt vdte d , hogy azon szigorii vizsgalattal ^pitett tudomany k^- 
pes lesz a' philosophiai szakadasokat is kibdkiteni. Eg^zen mask^p 
turt^nt. Mar c^lete tanuja volt a' tdle okozott forrongasnak. Halala utan 
]>edig egymast ^rt^k a* criticakban gyOkcrezett , meg is ellenkezd irany- 
zatok. 

Tobben vailalkoztak eddig , kik e* tartalomban dus iddszakot at- 
fontolvan , elhajld iranyzataira fiiggeszt^k ieginkabb figyelmOket. Mi 
nagyon sok hasznos, 's az 6sz' szabad nyomozasait tekintve, mi sok ta- 
nulsagos jOve igy napfdkiyre, csak az a* tOrt^neti allaspont' tisztabb ki- 
emel^se is el^gg^ bizonyitja , mellyrdl most a' jdzanabb r^sz a* philoso- 
phiai tunem^nyek«t vizsgalgatja^ Azonban, mivcl az igazsagot csupan 



a' PHiLosoPHiAi rendszerek' meltatAsa. 67 

tiived^s* litjan Icliet kifejteiii^ sziiks^ges volt mindl hatarozottabban at- 
^rteni: hogy a* philosophiaban szinte, mint mindenfltt, puszta ellent^te- 
lekn^l vesztcgleni , karos cgyoIdalusAg. N^ha Kantbdl ugyan azon hc- 
lyek valtak targyaiva a' magasztalasnak , mellyeket liiasok , mint iegve- 
szedclmesebbekct , karhoztattak. Stft n^mellyik , ugyan azon gondolat- 
sorban ttizte ki a' legvastagabb tt^ved^st , mellyben masok legkitctszdbb 
bt^lyeget csudaltak az igazsagnak. Ncm term<^szetcs-e, ha illy nemu te- 
tovaz^s kOzt Onk^nt tola magat eMrc a* kc^rd^s: hoi rejtcznek ezen az 
igazsiig' barati kuzOtt oily visszadobbento mcghasonlasnak yigs6 gyOkerci*? 

7- §• 

Sokf(^lere'akadt a* nyomozd, de m^g is leginkdbb szembe otMnek 
talaltatott az egyoldalu felfogas , melly akarhol mutatkozz^k , lehetetle- 
niti az illtf m^ltatast. Neha megrOgzutt n^etek, masszor meg elhajltf 
kJilOnOss^gek okozak, hogy majd silany ^rt^kdnek, majd fires eszeske* 
d<isnek tartatott , valami csak Kant* munkaiban szem^lyes tetsz^re szert 
nem tehetett Melly igen botlasztd m^ltatlansagokra vetemedhet^k illyen- 
kor a* m^ltatd , azt az elfogaltsag' termciszet^btfl is gyanithatni. A' kti- 
lOn fogott oldal , tOrt^nj^k barmi rendszern^l , soha sines hiany n^lkal , 
melly szliks^ges kieg^szit^st a* tObbitdl yar ; ugyde mivel ^pen azokra 
nem forditatott Osszetartd meggondolis^ nagyon kOvetkezetes : hogy az 
elszigetelten birt oldal* hianya miatt az eg<^zre is csak m^ltatlan it^let 
mondathatott. Mi klilOnb mddot kOvetett ebben Leibnitz! 6 minden 
m&s eldtt azon ligyekeziik: hogy teljes fblfogassal necsak a* rendszer* 
f(5bb r^szeinek , hanem birtokara jusson ama* pontoknak is , mellyekn<^l 
a* tagok egymast kieg^szitik , *s kolcsonttsen f[>lt^telezik az eg^sz* orga- 
nismusat. De nem is lehet mask^p a* rendszer* szellem^be behatni , ho- 
lutt pedig csak ez mutatja, mint keljen a' betdbdl szarmazhatd ellen- 
monddsokat megnyugtattilag feloszlatni. 

Teljesst^g a* tudomany' egyik f6 bi^Iyege; Leibni^z* dszszerii banas- 
m<idjab<ii it^lve ugyan az teszi cz^liranyossd a' felfogast is. Tudomany- 
ban a* teljess^g fokonk^nt alapuici haladasban nyilatkozik, hasonltflag 
a* felfogas is , hogy szabad legyen , az eldbbi h^agokttfl , tisztdn , vagy 
is belszflksegii pontossaggal iparkodj^k a* rendszert magi^va tenni. 1^ 
hogy* eszkdzdthettf vajjon ez ) Bizonyara nem mask^p , mint ha a' fol- 

9* 



68 PHILOSOPHIAI - OSZTAI^YI JCaTEKEZESEK. 

fogd a* lehetd legnagyobb hus^ggel at tud helyezkedni a* philosophus' 
szellcmi ^let^be. Az illy . k^pessegtdl fiigg: 1) a* felfogas' targyszerus^ge, 
melly magaval hozza, hogy a* rendszer* sajatsaga valameniiyi elemevel 
egyiitt birtokdva legyen ; 2) csak ez nyujthat miSdot , melly dltal a* tu- 
das* allapotja mellett azokat is kiny oinozhassa , melly ek a* tudas ^s nem 
tudas kozt elofordiilnak. Mivel pedig az , mi a' tudas ^s nem tudas kiizt 
elofordiil, nem mas, mint a* t^ved^s, vagy is az igaz* r^szletes rae^- 
ismer^se , vilagos : hogy a teljes fblfogas meg ennek szakadc^kaira is vizs- 
galatosan kiterjeszkedik. 

8. §. 

Philosophiai rendszerben az esznek elete abrazoltatik. Ennek 
oldalai koziil n^mellyek czafolhatatlan vilagossagra hozva, tobben ma- 
gyarazva, masok f^lig homalyban marasztalva, sot n^hany elem csaknem 
eg^szen a' sejdit^sre szokott bizva lenni, ligy mindazaltal: hogy vala- 
mennyi l^pes tudtaval ess^k a' kieszkOzlendd iranynak. A* szerint te- 
kinthetni tehat a* rendszert , a* hogyan egy organismust, melly szamta- 
lan elemet elfogad, de yalcidilag csak azokat sajatitja el koziilOk, mely- 
lyek lenyege' megvaldsitasara sziiksegesek. A* mi , ha nyomad^kosabban 
atgondoltatik , cinkent nyilik meg a* philosophiai folfogas' m^lys^ge. Va- 
lamint a* rendszer* alkotasakor , ligy itt is az ^z latszik nagyobb vagy 
kisebb fokozatii munkassagban. Ez tehat azon tehets^g, melly folfogas- 
kor pontos hus^ggel tartozik megiijitani ama' nyomokat j mellyeken ha* 
ladott, midon a' philosophiai eszm^t sziiks^ges kifejldd^s^n^l fogva meg- 
valdsitotta. 

Az ^rintett eszme t6bb l^nyeges oldalt fejt ki , az ez altal nyilat- 
kozd sziiks^gess^g pedig tubb fokot tesz lehetdvd. Ugyan is, a* folebb 
mondottak szerint , csak akkor tiinhetik fol az eszme , ha az idtS- *s t^r- 
beli eset<ikekkel megvegyul, az^rt vilagos : hogy tobb allaspont mellett 
tobb iranyzat is lehetseges. Mihez k^pest a' rendszer oily tadomanyos 
alakulaty mellyben a* philosophia* eszm^je bizonyos allaspontrdl eset^ 
kesen megvaldsitatott. 

Kdt szempont ajanlkozik e* magyarazatbdl , nevezetesek a* fblfo- 
gasra n^zve, mert kOlcsOnOsen fbltdtelezik tiszta teljess^g^t. Egyikbtfl 
a* rendszer, mint tadomanyos alakulat, m^ikbdl meg amaz okok tar- 



A* PUILOSOPHIAI RBNDSZBREK* MELTATAsA. 69 

gyaltatnak, mellyek miatt illy, 's nem mas sajatsagu allapotban jelenhc- 
lett meg. A' mi nyilvan mutatja , hogy a philosofftiai felfogas is Wt 
iranyzatra oszlik: A) a' belsore, ^s B) a' kiilstfre. 

9. §. 

A) Ha vajjon a* philosophia tudomany-e, vagy nem, az irant, 
mint sok masban , elagaznak az idegen szcmpontu vdem^nyek. Talal- 
koznak, kik azt mesters^gnek , vagy oily kOzvetetlen folfogasnak it^Iik, 
melly mas viszonyok kOzOtt mas eszm^ire terjeszkedik az ^sznek. Mind- 
azaltal , mivel az illy v^lem^nyek tubbnyire cz^lszeriitlen prdbalatokbiSl 
erednek , *s mivel a* philosophia* tOrt^netirasa mindenutt tOreked^st mu- 
tat a* tudomany* eszmdj^hez ; nem lehet tubb^ jdzaniil k^t^elkedni. Azon* 
ban , mihely t k^rd^s tamad a* kOzte , *s mas tudomanyok kOzt l^vd ku* 
lonbs(^grtfl, ism^t elhajlasokba iitkuziink. N^mellyek inkabb formaja, 
mint targya altal kivanjak a* tobbitdl megvalasztani ; masok ellenben 
targyra n^z ve is. Annyi bizonyos , hogy a philosophiai tadast egy neki 
tulajdon Osszefiigg^s bdyegzi. Azon feliil, hogy ez szorosan tudoma- 
nyos,nem szokott kiiloncis targyosztalyhoz csatlakozni , banem kiterjesz- 
kedik a* tudas* eg^sz tartalmara. . 

Ezekhez k^pest a' felfogas belsd iranyzataban is k^t dologra tar* 
tozik flgyelni : a) a* tartalomra ; 6s h) a' formdra. 

10. §. 

a) A* philosophia , mint tudomdny, az iltal nyeri tartalmdt, ha 
a* szellemi munkdlkodds targyara vonatkozik , 's as illykc^p gyujtOtt is* 
mereteket rendszerbe iktatja. Hogy a* philosophia igazsagot nyomoe, 
az irdnt nines k^ts^g; imde az igazsag ^pen azon m^ly titok, mellynek 
mivoltdt fi)lotte neh^z meghatdroznL Az tijabb *s tndomdnyosan ism^telt 
vizsgalatok szerint valddi , *s minden t^to vazdstdl csak dgy lehet szabad 
a* philosophia , ha t^rgynl az dltaldnyt veszi. Azonban mig ennek fo* 
galma is kulOnb fokozatokra , 's az illaspontok* kfllOnbsdge miatt ism^t 
m&B elhajlasokra vezet, mellyek a* helyett , hogy kiegdszit^st mindenkor 
elfogaduinak , kOlcsOnOsen szokttt egymdst ostromlani. 1^ ezen tett- 
dologbdl akardk niimellyek a' philosophiinak , mint tadomdnynak lehe* 
tetlens^g^t kihozni; de csak lift gMbfoiekbdl is Idthatni mir: hogy et a* 



'1 



p 



70 PHILOSOPHIAI - OSZTALYI ERTEI^EZESJBK. 

uicgliasotilas , ^s hogy ez a' kolcsonos ostromlas nem azt illeti , a' mi a' 
reiidszcrekben l^fijii^ges , haiiem a' mi eset^kes. 

£z pedig a' pliilosophia* kifcjlodes^bdl sziiks^gk^pen szarmazik- 
Elkerullictetleiiul megkivanja tudniillik ez, hugy midon az, a* mi ligy 
a' tcsti, mint a szelleiui vilagban cgyedul igaz, l<inyeges tisztasagra emel* 
tctik , Icrontassek cgyszersmiiid az esetckes, ^s puszta veiem^nyhez 
lartozd. 

Maga a' goudolatok' osszefiigg^se siirgeti, hogy itt emlit^s legyen 
f az allaspoiitok' laiiczolatarol , melly az eset^kes oldalak' kisebb vagy na- 

gyobb tumcgetol kitctszo mertc^kbeii mddositatik. A* magasabb allaspont 
sziiksegcs kOvetkezm^nye az alsdbbakaak , ^s ezekbtfl ugy fejlodikki,, 
lia az esetdkesck' leruiitasa altal a' leiiyegesek tisztabb Osszehangzasban 
fogatnak ful: tehat a' magasabb miiidig magabau foglalja az als6bb fo* 
kiiakat leiiyeges oldalaiknal fogva. 

Mihez kepest ket oldal tuiiik ful a' readszer* tartalmaban is : c) 
az allitd ; es d) a' iagado. 

11. §. 

c) riu vixsgalat alu vcszszuk a', pliilosophiai criticakat, tObbMe 
nitidjara leliiiik az allitd resz' fiilfogasaoak. Ollykor mint egyedul biz- 
tositd, csiik az eMadusi rend ajanltatik. £z a' tartalomra n^zve ncm 
cgyeb atnczetacl, melly szabadon usszetartd belatas nelkul szukolkud- 
r6n, inkabb elokesziilct, mint valodi fxilfogas. De m^g kev^sbb^ kOvet- 
heto azon p«51da , melly mindcn egyesit » tamaszpont n^lkfil ragadja meg 
a kiilon r^szekct. E* m6d szolgailag tapadoz a' betuhOz , ktSjitelen tebat 
arra: bogy a' rendszcr szellcmtH at^rtse; pedig csak ligy lebet tisztau 
teljes a' folfogas, ha magara az eszme' belsziiksegu kibontakozasara 
iigyel. Illyenkor a' ynyeges oldalak kOzul majd ezt , majd amazt talal- 
batni batarozott pontossaggal kiemeltnek , melly, ba uralkodd iranyza- 
tot alakit, megeszkozli egyfeliil az eg^sznek sajatssigat is. Ama k^tea 
zavar , mellybe ez altal a' criticak bonyoltatnak , sziiks^gess^ teszi : bogy 
itt a* felfogas kiUOnOs gonddal tort«5njt5k. Mindl fogva emeltessenek ki 
liatdrozottan 1) az alap- vagy is oily gondolatok , mellyek bizouyos rcnd- 
szerben uralkoddk gyanjint kivive tetemes forduiatot, vagy haladast sziU- 
nek a' philosophia' kifejldd^^ben ; 2) gyiQteMdk szerkezetten Oasze, va- 



a' PHIIrOSOPHIAI RENBSZEBEK* MEI^TATASA. 71 

lami csak kiiluiib reszekcn , mas viszonyok kuzt ezcii alapgondolatokrol 
inondatott. 

Sziiks^gtelcnnek latszhatik ez; inert j6\ bevegzctt readszernel 
inindcnik alapgoiulolat inegkapja a* maga heiyt^ii c/eliraiiyos magyaraza- 
tat ; de koraiitsem fuliislcgcs mt^g e* miatt az iineati tanacs. Ugy kell itt 
tekinteiii a* folfogast , mint szuks^ges fbit^telet az alapos criticanak , melly 
pentosan meg tartozik hatarozni, ha vajjon az alapgondolatok' elemei 
Osszehangzdlag vitettek-e ki, vagy nem. Tudva van, mi sokat m6dol- 
tatott Kant* criticainak m^ltatasa, middn az ^rtelem, ^s isz* fogalmai 
olt^r^eikkel egyiitt atvizsgaltattak. 

12. §. 

Tovabba bizonyos jn^g a* tapasztalasbdl az is , bogy mindenik 
alapgondolatnal tiibb alapn^zet 's mindenik alapncizetn^l tObb iranyzat 
lehets^ges. Folotte nagy kiilOnbs^g tamad ezekbdl a* rendszerekre n^zve, 
a' mi, kivalt ott, hoi mdltatasrdl esik szd, csak ligy h^m okozand t^to- 
vazast , ha megismerjiik : bogy philosophiai turekeddsnek csupan az igaz- 
sag* szeretete szolgalhatott valddi OsztOnul. 

Minekutana valameimyi alapgondolat az eMadottak szerint teljc- 
sen, *s tisztcin megeszmeltetett , nyomad^kos gond legycn az uralkodd- 
ra. Meg kell cnn^l hatarozni az alapric5zetet , ligy szinte az iranyzatot 
is , melly a' rendszert mindenkor egy neki sajat frf eredm^nyhez vez^rii. 

Mivel pedig akarmilly alapgondolat *s enndl akarmelly iranyzat' 
segedelm<^Tei valositass^k meg a* pbilosophia* eszm^je , bizonyos : bogy ex 
tobb allaspontrdl tOrtenhetik. TJgyan ez^rt: 1) hataroztass^k meg eg^sz 
alapossagaban az, mellyrol a* rendszer alkottatott; 2) emeltessenek ki 
azok, melly eket, mint alfokiiakat, magaban foglal; 3) vilagosan ^rtes- 
sek meg azon tulajdpnsag, mellyel ezeknek hianyai kiegeszitettek. 

Tovabba iigyelni kell az esetc^kcs oldalakra is. ForrAsaik a* phi- 
losophaldk* sajatsagaihoz; kdpest kfilOnbek lehetnek. Legyenek azonban 
barmi forrasbdl merit ve, azigoriin hataroztassanak meg okaikkal egyfltt 
ama* reszek is, mellyek miatt a* kOlcsOnOz^s, vagy ftilv^tel tOrt^nt 

ifes csak az illy mindenk^p vizsga figyelmez^s juttathat el^gg^ ftJl- 
k^szulten ama' tagokhoz is, mellyek a* rendszerben Wnyeges tisztasagra 
polemia iltal emeltettek. Stft , ha m^g a* philosophia* idedja rendszeres 



72 PHILOSOPHIAI - OSZTAIiYI ERTEKEZESEK. 

terjedts^gig ki nem boutakozott, mint p^ldaiil Jacobinal^megtOrt^nhetik, 
hogy az allitolagos oldalt is csupan a* tagad(Slagos segedelmevel lehet ki- 
vantan megismerni. 

13. §. 

d) Yalddi rendszert, alkottass^k barmilly allaspontrdi , tagadcS- 
Jagos oldal n^lkul nem gondolhatni. Lehetetlen is, hogy alapos meg* 
ismer^s^hez jnsson az igaznak, ha eldre meg nem veti a' talpkOvet, 
mellyen az eg^sz biztosan nyugodjt^k. E* miatt gancsoltatik sokaktdl a* 
rendszer, mclly polemiaval nem kezdetett. > jfes csakugyan becsifnck kell 
tulajdonitani, hogy most a* philosophia tisztitottan jeleiiik meg a* czel- 
szeriitlen aggatekoktdL Mindazaltal itt is konnyu a' megbotlas, mihelyt 
az eszkuz, foganata* nagysagaert, magaval a' cz(^Ilai fulcserdtetik. Ha 
tehat ment akar lenni tObbncmii fouaksagtol , mindig szem eldtt viselje a' 
philosophia' vf^giranyat , melly altalanyos ^rtek^n^l fogva kiv^anja: hogy 
a* poiemia koronk^nt hathat(is jogaval l^pjen ful az alapiiltsagnak. 

Eldszor is kiilonos gond Icgyen a* belsd polemiara , melly a' te- 
ved^sben lappangd ellenmondast szokta megragadiii. Mivel pedig a* t^- 
ved^s, mint r^szletes megismcrese az igaznak, soha sines helyes oldal 
n^lkiil, melly kepes volt a teveddben meggydzddc5si ^rzelmet gerjcszte- 
ni; az^rt a* belsd polcmia is kt^t iranyzatban munkalkodhatik. Egyik 
a* t^ved^s* igaz oldalat illeti, 's miutan azt az idegen aggat<iktdl meg- 
tisztita, egyesuletbe hozza a tobbi l^nyeges taggal. Masik a* melli^klet 
ellen fordiil^ 's bontogatasit addig lizi , valamig az onmagat le nem rontja. 

KiilOnbOzik ettdi a' kiilsd polcmia, mellyel a* rendszer egyfelul 
el veit alkalmazza az cyiethez , 's egy^b tudomanyokhoz , *s middn az ezek- 
ben divatozd egyoldaliisagot tulajdon becstubbs^ge altal megerdtleniti , 
kOzvetve sajat ^rt^k^t igazolja ; vagy masfelul a' rendszerek fellen masun- 
nan kOlcsOnuzott , de Onelveihez kc^pest igazaknak ismert szempontokat 
fordit , 's kimutatvan a kOzottiik levd ellenmondasokat tagaddlag iteL 

Sok tekintetre n^zve fontos iranyzatok. Hatarozottabban kitet- 
szik altaluk 1) a' rendszer* sajatsaga, nines is crre biztosabb prdbakd, 
mint a kfUunb oldalu alkalmazas; 2) kiemeltetnek a* pontok, mellyek- 
n^l fogva mas ismeret-agakkal gyamolitdlag, vagy lerontdlag Osszefiigg; 



A PHILOSOPHIAI RENDSZERBK AfKLTATASA. 73 

3) leginkabb kijeleltetnek a' r^zek, mellyek tobb ok miatt k^tked^t^ 
sdt fejtettebb meggondolas utau n^ha tovdbb vitelt is tamaszthatnak. 

14. §. 

b) Megesik azonban , hogy az eltfadottak* v^grehajtasa mellett is 
talalkozik , a* mi a' figyeimet kiker iilte , *s ^pen az^rt csorbat ejt a* cri- 
ticio. Szjiks^ges tehat ez clicn is cz^lszerii mddot ajanianunk. 

A* tartalom, niellynek bonczolgatasavai eddig foglalkozank ^ szo- 
ros Osszefilgg^sben , *s alapitott teljess^ggel tartozik megjelenni. Hogy 
pedig az illy sajatsagok csak ott mutatkozhatnak , hoi a* tudomanyos for- 
ma kivantan munkalkodott , a* dolog* term^szet^bdl kOvetkezik. 

K^tfi^le formara kell itt iigyelni : e) egyik a* philosophiai taddst 
kifejti ; f) mdsik a' mar kifejtettet eldadja. Nem igen latszik ugyan a* 
mindennapi szokas e* kiilOnbs^gre figyelmezni ; amde vizsgdbb megfon- 
tolas utin , mint sok mdst , ugy ezeket is haszoanal lehet megvilasztani. 

15. §. 

e) A* ki philosophal , iltalanyos ^rt^kii ismeretekre tflrekedik. 
IJgy kell tehat haladnia, hogy minden t^tov&zdst elmelMzzOn. Ez h«r 
tarozd szabaly n^lkiil lehetetlen. Ugyde , mi vel tObb vez^rszabdly gon- 
dolhatd J kOnnyii it^teiii a' tndast fejtegetd mddszer* tObbs^g^t is. Mind 
a* mellett , ha eszm^lettel elvonatkozunk a* bennOk feltjlntf kftlOnOss^gek- 
tdl, harom diyatozd mddszert talalunk , ligymint az dllitdt, k^tkedtft, 
is birdldt. 

Az A\lit6 J mellyet Onk^ny b^lyegez , szilardan meg nem alapitott 
elyekbdl inddl ki , 's a* m^lkal , hogy az eszmelet' fejldd^si fokaira sokat 
figyelne, kOvetkezetesen szarmaztatja alHtasait KOvetkezetess^g tessi 
tehit ndla a* fd nyomad^kot. Mint latszik, ennek Mnczolata mellett 
szflks^ges elveit is vizsgalatosbban felfogni. 

A* k^tkedd, mdd a' philosophiai bizonyossdgot vagy iltalaban 
vagy csak n^i tekintetben tagadvan, kimutatja egyszersmind , hogy tffe 
alanyi okok* meg^rt^e ntan , gyarapod&sa 's alkalmaz^a kivdn veldsebb 
ii gyel^t. 

A* birald mind a* kettdt egyesiti , a' n^lkfll m^g is , hogy helyes 
oldalaikkal a* helyteleneket is elfogadnl Kikerdli az ilHtd* 6nkinyM, 

M. T. T. 6VK. IV. 2. 10 



74 PHUiOSOPraAI - OSZTAliYI ertekezesek. 

midtfn az cmberi allaspontok* tulajdonaira figyelniez , ia szigonin meg- 
hanyja elveit , mieltftt reajok ^pitene. Megtisztitja tovabba h^zagitiSl a' 
k^tkeddt , middn pontos atvizsgalas utan megvalasztja az igazat a* nem- 
igaztdl , *s ligy alkot rendszert , mellyben valamennyi lep^sn^l szem 
eldtt tartatik a jdzanitd v^gczd. 

Felfogaskor kiilOnOs gond legyen 1) azon theoriara, mellyet az 
eszmelet' kifejldd^si fokairdl , *s hatarairdl tart ; 2) azon pontra , melly- 
ben a* tehetsc^gek* iranyzatait egyesiti; 3) azon szabalyozd n^zetre, 
mellyet a' gondolat es l^t kOzOtti viszony irant kOvet. 

16. §• 

f) De fOlfogasi szempontbdl nem kev^sbb^ fontos ama* mdd is , 
mellyel a* mar kiszemelt , meghanyt , megalapitott , 's felvilagositott is- 
meretek eldadatnak. Pla itt is a* tapasztalashoz folyamodunk , k^t diva- 
tozd mddjat talaljnk az eldadasnak, mellyek ollykor kulOn, ollykor el- 
yegyitetten is hasznaltatnak. Az elsdt, mivel kiviilrdl jariil a* tartalom- 
hoz , kiilsonek ; a* masikat pedig , melly magat a' tartalom* belsziiks^gu 
kifejlddeset abrazolja, belsdnek mondhatni. Amannak, minthogy ^let 
nelkiil sziikOlkOdik , fd belyege a* lelketlens^g : emez<i ellenben, mivel 
mindent ^lettel nyilatkoztat , a* lelkess^g. 

A' lelketlen mdd targyat mint adottat ragadja meg, *s a* rdla 
gyiijtOtt ismereteket elvalasztas , Osszehasonlitas , osztalyozas , Onk^yes 
kieg^szit^s , szdval , ligy adja , hogy bennOk az Osszefiigg^s kivulrdl ta- 
madjon. Ellenkezdieg halad a* lelkes, *s mig amaz az eldbbi mddok- 
nak csupan eredmc^nyeit sorozza , ez magat az ered^st veszi targyazatba. 
Amaz tobbnyire elvont fogalmakbdl alkotja rendszer^t; ebben minden 
&. Amaz nagy hatalmat enged ollykor a* kozvetetlensi^gnek , es az<irt 
k^ts^ges : ha mind azt cz^lszerulcg kizarta-e y v alami csak a* dologhoz 
mivoltosan aem tartozik, vagy ha a* l<inyegest belsd alapossaggal szdtte- 
e a* tobbi kOz^. A* lelkes mdd' targyilagos menetele ligy int^zi a* tartal- 
mat , hogy az utdbbiak necsak sziiks^ges eredm^nyei , hanem kieg^szitdi 
is legyenek az eldbbieknek. Nagy benne a* pontossag, melly miatt a* 
melWkletekben is csupan a' cz^liranyost yeszi szemiigyre , *8 szOyi az al- 
lad^kosak kOz^. Innen van , hogy az altala eldterjesztett eg^sz mindig 
egy bey^gzett organismushoz hasonlit. 



A* PHUiOSOPHIAI RENDSZBRJBK* MEIiTATAsA. 75 

Min^l fogva szorosan meg kell hatarozni , ha yajjon a* laiiczolat 
nem szakasztatott-e meg valahol idegen tag* becsuszszantasa , yagy titkon 
tOrt^nt ugras iltal. Minthogy tovdbbi a' lelketlen mdd csak kulstfk^p 
egyesiti az eg^sz' r^szeit, szftksdges az egyesit^* okait, valamint azon 
sajatsdgot is pontosan kijeleini , melly miatta az eg^zen elOmlik. 

Ezek ntan ligy dlland eldttiink a* redszer , mint valamelly kOzve- 
tetlenfU ftlfogott mudarab , mellyet azonban , m^g teljesen megmagyari- 
xottnak itilni nem Ichet. Sajatsagairdl , allispontja* srft n^zeteinek mi- 
nds^g^rtfi is tehetni m^g oily k^rdt^seket, mellyekre a* ftilfogas* belstf 
iranyzata kiel^gitiSleg nem valaszolhat , hely- ^s cz^lszeriinek latszik te- 
hat, hogy a* kaisiT fejteget^s^re bocsatkozzunk. 

17. §. 

B) A* teljes megmagyarazhatas okvetetleniU megkivanja azon ele- 
mek* kijelel^^t, melly ek miatt a* rendszert kitiintettf^ sajatsagos, is a* 
philosophus* szem^lyess^g^ben m^iyen alapuld n^zet y korszaka* kivaoa- 
taihoz , *8 tudomanyos aliasahoz k^pest csak igy , ^s nem mask^p fejMd- 
hetett ki. Nem is lehet a' philosophiai rendszer yak eset* sziilem^nye, 
valamint az Onk^ny^ sem , hanem szerztfje szellemi sziiks^gtdl OsztOnOz- 
tetett arra , hogy tudasat ^pen illy sajatsaggal nyilatkoztassa. ia ez ama* 
pont , melly miatt philosophiai rendszer sziiks^ges elem^ben soha szii- 
kOlkOdhetik az igazsagnak. Hasonldiag munkalt alakuldsava a* korszak 
is. *]^ ^pen az^rt a* felfogas* kiilstf iranyzata k^t szemponton nyugszik : 
g) a* tOrt^netin j in h) a* szem^lybelin. 

g) Alljon pedig barmintf yiszonyban korszakahoz a* philosophiis, 
mindenkor az marad n^zeteinek , stft egesz szellemi ^let^nek inditd alap- 
ja. Megesik ugyan, hogy kora* uralkodd iranyzatatdl eltayozydn egy 
ellenkezdt nyit maganak ; de m^g akkor sem mas , mint kora' tagaddla- 
gos embere. Leginkabb gyarapiiland tehat a' felfogas* tOk^lye, ha kil- 
zelebbrdl megismerkediink a* rendszert folt^telezd pontokkai. 

Toydbba , miyel a* yalddi philosophusban , tuddson kiyftl , m^g eltf- 
addsi mesters^g is kiyantatik, latni lehet: hogy a* tOrtc^neti szempont 
k^t dologra ilgyel , ugy mint : i) a* tuddsra ; ^s j) az eldad^i mesters^gre. 



10* 



76 PHIIiOSOPHIAI - OSZTAI.YI ERTEKEZESBK. 



18. §. 



i) A* philosophiai tudast, mellyet az ember szabad gondolko- 
dassal csak Onmagabdl fejthet ki, kOzOlni tulajdonkepen nem lehet, bi- 
zonyos m^g is: liogy azt a* philosophiai dolgozatok nagy m^rt^kben 
k^pezik. Nekik kOszOnhetjiik a tobbi kOzt, hogy middn a beimOk 
abrazolt eletet eszin^letiiiikben megiijitjuk , sajatunkra nyomozcibb figyel- 
roet forditunk. Nem szaporodnak, az igaz, ez altal tehets^geink ; amde 
a* kulOnb targyak miatt, mellyeknek fOlfogasara gerjesztetnek , tobbne- 
mil iranyzatra lesznek fogekonyakka. Megbaratkozunk azutan ama' kit- 
lOnbuzetekkel is , mellyek altal az egymast megtamadci y vagy az uralko- 
A6t6\ elt^rd iskolak sajatsagaikat kieszkuzlik. 

Azonban f artozz^k barmellyikhez a* rendszer , lehetetlen dt tort^ 
neti fillfogas nelkjil illdleg mdtatni. Ugyan is, ha szamba y^tetik a* 
korszellem* iranyzata , vagy meghddol neki , vagy ellene szegul. Maga- 
sabb dllaspontrdl it^lve egyik eset sem tanacsolhatd ; mert mindenik gi- 
tolni latszik a* szabad gondolkodast. A* meghddolds kulOnvaltan nem 
egy^b , mint a* kor* szuks^ges eszkozlete , valamint az elszigetelten vett 
ellenszegul^s is csak oily term^k , melly rOgzOtt subjectiv kiilOnOss^gbdl 
szarmazhatott. Amde minden k^tked^s eloszlik , mihelyt a* dolog tOrt^- 
neti szempontbdl kap magyardzatot. 

Sdt a* philosophia* tOrt^neti kifejldd^s^n kivlil vannak m^g mas 
oldalak is, mellyekre iigyelni kell, ha a* rendszert, Idyalt eset^kes r^ 
szeiben megnyngtatdlag ohajtjuk felfogni. lUyenek a* philosophus* nem- 
zete, vallasa, tudomanyos allapot, kormanymdd, iarsasdgi muvelts^g, 
rOviden , vallami csak a* szellemi kifejldd^sre gyamoHtdlag vagy akada- 
lyozdlag munkalt. 

19. §. 

j) Bi|sonyit|a tovabba a* tapasztalas , hogy a* korszak nem keve- 
sebb hatasi gyakorol a* szdbeli eldadasra is. Azon eszkOzOk' kOziQ, 
melly ekkel az ember szellemi ^let^t abrazolja, egy a* nyelv. A* term^ 
szet* torvdnye szerint a' belsd oily szoros kapcsolatban all a' ktUsdvel , 
melly miatt ^zt nyelv , ^s nyelvet ^sz n^lkiil kivanatos tok^lyben nem 
gondolhatunk. Ugyde a' mi az ^szben egy eg^z , az nyelv altal tobb 



9 » 



A FHULiOSOPUIAI RJBNDSZEREK M£XTATASA. 77 

r^sure oszlik ; ^s ezek kOzul inindenik csak egyes penM^ szilarditja meg 
BZ eazminek. Megturt^nhetik azutan mc^g az is, hogy a' melly sztf a* 
gondolkodtf eldtt tuk^letes jele a* gondolatnak y ^pen nem hasould a' hal- 
Idra nixve. £s nem ok n^lkjil , mert mjndenik egyed szellemi fejletU^- 
g^hez kc^pest egy neki tulajdon nyelwel bir. A' mi, kivalt a* phUoso- 
phiaban, hoi a* nyelv egyirant halad a* gondolai' bontakozasaval , 's ^pen 
az^rt a' kOz ^let^ ligy , a* mint van , nem mindig cz^liranyos , szamtalan 
f<^lre ^rt^re szolgaltat alkalmat. ^^jt^ 

Ha tehat a' philosophiai ^lei bizonyos iddig valamelly iskolaban 
megszilardnlt , meg kellett szilardulnia a' munyelvnek is. Middn pedig 
a' philosophiai (^let lijolag megindul , haladasaban csak az eldbbi fokok* 
eredmenyeinel v eheti kezdet^t , a' mi nyilvan mutatja : hogy a' rcndsze- 
rek egymasi nemcsak tudasra, hanem sztfbeli eldadasra n^zye is (til 
szoktak vilagositani. 

20. §. 

h) Az eddig ^rintett oldalak riyithatnak ugyan mar valddi criti* 
cara litat , de meg nem k^pesek azt mindenk^p megalapitani. Hianyzik 
tudniillik egy a* rendszerre ^pen azt a' b^lyeget litd oldal , melly dt sa- 
jatsagos det^ben valamennyitdl megvalasztja. Ez a' philosophus* sze- 

melyess^ge. 

K^t pontra kell itt yigydzni, ligymint: az egyedis^gre, in ala- 
nyisdgra , mellyek kOzt nyomozdbb megfontolAs utAn nagy a* kiilOnbs^g. 
Amaz , mivel kepes magdt a* dolgot gondolni , nem akadalyozza az eszme* 
targyilagos folfogasat 's kiviteWt; ellenkezdt szokott eszkOzleni az aim- 

nyisag. 

Hal^lektani szempontbdl vizsgaljuk az embert, szellemi oldala- 
nal fogva is egy organismus d, mellynek l^nyeges tagjai megmeg kuIOn, 
de kisebb organismusokat alakitanak. Middn kOzuiOk mindenik rajta 
van , hogy munkdlkodtiban saj4t tOrv^nyei mellett az eg^sz^it is ponto- 
san teljesitse, akkor diszlik a* tehetsigek* altalanyos ftsszehangzasa , melly 
tetdpontjat teszi az alanyi tOk^lynek. Ezt kivannd a philosophia' mwr 
mije; de valamint ez az egiisz emberisiSgre, ligy amaz is oily eszmc u 
egyes emberre n^zre, mellyhez tudomanyos battel cwk kOzeliteni leheL 






78 PIULOSOPHI AI - OSZTAI. YI ERTEKEZESEK. 

m 

Okait est mig k a* tehetsc^gek' meghasonlasaban kell keresni, melly 
azonnal mutatkozik, mihelyt a* kisebb organismusok kozul valamellyik 
fbltetszd hatalmat gyakorol. Ez yeti meg azutan alapjat azon ^lapotnak, 
melly miatt az ember fog^konyabba lesz az igazsag* n^mi oldalainak fel* 
fogasAra, mint a* tObbiek^re. 

K^t eset tamadhat itt. Ugyan is , azon organismus , melly kitet- 
ftzd hatalmat gyakorol, yagy csak kormanyt tart, *s a' tobbit Onsajdts^ga- 
hoz iranyosan munkaltatja ; yagy annyira megszilardul , hogy a* tObbi* 
hatasanak igen csek^ly alkalmat enged. Y^lem^nyem szerint ezekben 
rejtezik az egyedis^g in alanyisag kOzt leyd kulOnbs^gnek lelektani eleme. 

21. §. 

A* hoi egyedis^g mankalkodik , sziiks^ges a* fd tehets^g' hatdsa- 
gat azon elyegyul^ssel egytitt megismerni, melly a' rendszer* sajatsagat 
nagyobb r^szint folt^telezi. A* hoi ellenben alanyisag hataroz, kisebb 
yagy nagyobb, de mindenkor bizonyos, egyoldaliisagra talalunk, Itt az 
nralkodd iranyzat utan azon majd az ^letbdl , majd masunnan felkapott , 
de kiyant tOrt^neti usszefiigg^s n^lkill kisz^lesitett n^zetre kell leginkabb 
flgyelni , melly fasitd szerepet jatszik. 

Ha mind azt, mi eddig a' philosophiai felfogasrtfl mondatott, 
cz^lszeriileg atfontoljuk, yilagos: hogy az teljesen tisztaya csak ott lehet, 
hoi elfogulatlansag , m^lyen hatd c^sz , ^les ^rtelem , ^s oily phantasia ta- 
laltatik , melly k^pes az eg^szet tok^letesen leabrazolni. Azonban , mi- 
yel a* philosophiai m^ltatas a* rendszcr' fblfogasa mellett m^g azt is meg- 
kiyanja , hogy yalamcnnyi tag' ^rt^ke tudya legyen , tanacsos ezek utan 
a' critical oldalhoz jariilnunk. 

22. §. 

II. Min^l szaponibb, 's mind elyeiben, mind iranyzataira n^ye 
t^toyazdbb azon banas, mellyel az el^gg^ nem ajanlhatd critica megki- 
s^rtetik , annal sziiks^gesebb^ yalt , hog>' miyolta kOzelebbrdl yizsgaltas- 
8^k. „Nincs , ugymond a' lelkes KOlcsey : sem inkabb gyulOlt , sem ke- 
y^bb^ ^rtett szcS , mint ez : critica.^^ De honnan ez a' gyulOl^s ? Ills mi 
okozhatja , hogy annyi hasznossag mellett m^g most sines ohajtottan at- 
gondolya ezen szd •* critica ? 



a' PHILOSOPHIAI RENDSZEREK IKCELTATASA. 79 

Tdl kellene bizonyara l^pnem a* kitdzOtt hataron , ha az ezekre 
mondandd v^laszt , buzditva yart siker^tdl , kOrulm^nyesebben akarnim 
ez uttad fejtegetni. Talalkoztak ugyan mar, kik az ir&nt felsztflamlanak ; 
imdemind a* mellett, bogy bizonyos iranyzatokra kiilOnOsen hatottak, 
lehetetlen m^g is meg nem litkOzni t^to vazasukon , mdly mindeiifttt, de 
criticandly melly yalamemiyi tOreked^st biztositott kifejldd^sre tartozik 
segiteni, sokkal inkabb visszatetszd. Mivel pedig nagyobb reszint es 
okoza; hogy az MzkOzlOtt siker is vagy eg^szen kiaviilt vagy legaldbb 
meghanyatlott , nem lesz czdirany talan , ha nyomait szemugyre fogjuk. 

Minden mas eldtt feltiinik ezeken is amaz egyoldalu ragaszkodas 
a' kOzvetetlens^ghez, melly alapitott belatas n^lkiil szukOlkOdv^n , soha 
4iem k^pes a* dolog* velej^ig eljutnL Yalamig tudniillik a* criticus , mint 
szinte a* philosophus is , csupdn a' kOzvetetlens^g' hatarain beliil veszte- 
gel , orOkOs fel nem oszlatott ellent^telek kOzOtt lesz k^nytelen ingadoz- 
ni. Foliil iparkodj^k tehat azokat mulni , ha tiszt^nek szabatosan meg* 
akar felelni. Hogy az illy elvonatkozas a' kOzvetetlens^gtdl soha kuzde** 
lem n^lkiil v^ghez nem mehet, azt ama' jelszd is bizotiyitja, mellyet a' 
valddi haladas* emberc mindig szemmel tart. ,,Kell critica^^ ezt halljuk 
ism^telten, 's mivel ^pen ez a* nyomad^kos ,,keU^^ ragadozza a' critica^ 
sok* tokdyre vagytf kebel^t^ Onmagok is kiizdve jariilnak eldbb az esz- 
m^k' birodalmdhoz , hogy az ott elsajdtitott kincset , melly k^pes volt 
bennOk is az ismereteket n^mi salaktdl megtisztitani , becsm^rt^k gyanant 
hasznalhassak azutan az elmesziilem^nyek' m^ltatasakor. Hogy pedig 
az illy uemu nyomozas^gyiimOlcse, vagy is a' becsm^rt^k, csak egyenlet- 
len nyomad^ku legyen , azt a* tapasztalas mutatja. De mik^p is nyer- 
hetne ott kiki mas^hoz hasonltf becsm^rt^ket , hoi ennek minds^ge leg* 
inkabb fagg a nyero milvelts^gi fokatdH Nagyon term^keny pillantM 
ez a* criticusok* muhely^be , milt6 is tehat egy kis puhatolasra. 

23. §. 

Akar tudomanyos, akar muv^szeti legyen a' critica, hogy, mint 
valddi , tiszt^t szentiil v^ghez vihesse , bizonyos alapon kell nyugodnia, 
melly az eldbbiek szerint becsm^rt^knek mondatik. Mennyire szdks^ 
ges ennek szilard meghatarozasa , a* t^tovdzds* helytelens^g^bdl lathatni 
Alig tort^nhetik pedig ez c^^^lssserdbben , mint ha nemcsak kijeleltetik 



80 PHCLOSOPHIAI - OSZTALYI EJITEKEZESEK. 

a' crilica* l^iiyeges iraiiya, hanem azon is ugyekeziiJik , hogy tudta n^l- 
kfil soha l^p^s ne t^tess^k. 

FolOtte neh^z a' sok mell^kirany kOzOtt , mellyekkel a* criticak 
gyiilOls^gbe hozattak, a* l^nyegest tisztan kiemelni ; mindazaltal , ha vi2»- 
gabb nyomozasra fogjuk az oily igen szapora megvegyit^sek* elemeit , ki 
lehet minden mas eMtt tapogatui a* melltJkcs forrasokat. Hogy ezek , va- 
lamint czc^lzataik is , csak roszalast ^rdemelhetnek , eszkOzukbtfl el^gg^ 
vilagos, melly nem egy^b, mint az dszinte haladast akadalyozii vissza- 
^^s. ElkiilOnOzv^n tehat minden idegenszerfitdi azt, mi a' criticakban 
l^nyeges , bizvast it^lhetjiik : hogy a' criticanak soha sem lehet mas ira- 
nya, mint a' teljesen, *s tisztan folfogott targy' becs^ek meghatarozisa. 
Vgyde, mivel a' bees k^t oldalrdl tekinthettf, nehogy itt is a' minden- 
napi zavar uralkodjc^k, kivdnatos a* dolgot ^lesebben illetni. 

A* bees, mint folebb mondatott, targyi, vagy alanyi: kOyetke- 
zdleg az it^lethozas is , melly dtet targyazza , k^tf^le. A* melly ^tal az 
alanyi bees hataroztatik meg, v^lem^nyadas ; az ellenben, melly a' targyi 
becset ^rdekli, eritica szoros ^rtelemben. Ezen killOnbs^g* szigordn meg 
nem tOrt^nt ateszmel^se okozd gyakran, hogy a' philosophia* mezej^n 
szinte , mint a' miiv^szetin , oily botlasztd fonaksagok uralkodtak. N^ha 
nem adatott mas puszta v^lem^nyn^l , mellynek ismet csak y^lem^ny va- 
laszolt , ^s m^g is , mivel mindenik part critical hatalmat kOyetelt , alig 
csudalhatni: hogy az illy buzgassal vitt, de csabiilt vitatkozasok tfhajtott 
gyftmolcsOt teljess^ggel nem hozhattak. 

24. §. 

Nem lehet ugyan a' v^em^nyadast minden alap n^lkul szukulkii- 
donek mondani ; mert van neki is alapja , — de mivel az alanyisagra te* 
hat kiilonOss^gre ^ptil, iltalanyos ^rt^kiiv^ soha sem valhatik. ^^s ez 
ama* pont, miert a puszta vileminy , ha critical ^rt^ket kO vetel , Onma- 
ga szolgaltat elemet , melly vizsgabb kifejt^s utan elkeriilhetetlen omlasat 
seokta megeszkozleni. Hiaban itt az ipar, melly a v^lem^nyt mivolta- 
val ellenkezd hatalomra kivanja fulemelni. Haszontalanok a' mell^kle- 
tek , mert azoknak is , niivel soha tul nem verddhetnek az ^rz^si zavar* 
'a ^rtelmi egyoldaliisag' hatarain, sziiks^gk^pen meg kell esOkkenniOk az 
im' magasabb allaspontja eldtt. 



A* PHIiOSOFHIAI REMDSZERBX:* H^LTAtAsA. 81 

Nincsenek mind a* mellett a* v^em^nyek haszon n^lkOl ; mert a* 
ki nem k^pes alanyi becsrdl it^lni, kev^sbb^ lesz az, ha targyirdl esik 
sz(t. Sdt ezt mar az eszm^let* kifejMd^se is ligy hozza magaval. is va- 
I6bati , a* ki az ^rz^si , *s ^rtelmi tartomanyokon mestenO at nem vere- 
kedett, nem fog kivant sajdtsdgokkal fblk^sziilten az ^sz' birodalmdba 
beavattatni. Abban hibaz tehat a* y^Iem^nyadtf , bogy az alanyi bees* 
mindenkor h^zagos, ^s igy mas dltal kieg^szftendd m^rt^k^nek altali- 
nyos ^rt^kus^get tulajdonit. 

Ezt csapan a' targyi becsn^l lehet keresni. Mivel pedig ez egye- 
dill a* tisztan yett dolog* term^szet^n alapulhat , azon kell alapiilnia m^r- 
t^kc^nek is. A' dolog' term^zet^t az isz csak ideaban foghatja fel yaltf- 
dilag , tehdt azon dltalanyos ^rt^ku becsm^rt^k , meilyen a* yalcSdi critica 
nyugszik , nem mas^ mint a' dolog* Or Ok idedja. 

25. §. 

Azonban m^g az illy hatarozat mellett is megiijiilhat az emlitett 
t^toyazas , ha yilagosabba nem t^tetik. Az idea tudniillik alaki oldalrdl 
y^ye eszm^letiink* hatarain beliil ^1, 's oily eszkOzlet, mellynek kifejt^- 
s^re yalamennyi lelki tehets^g munkil. Innen ama* szoros Osszef^gg^s ^ 
melly kOzte, *8 az eszm^let* kfllOnb fokd formai kOzt yagyon. Innen 
szarmazhatik toyabba az ideanak meghanyatlasa , szinte mik^nt tisztdta- 
lan folfogasa is, Yalahanyszor ugyan is az idea' fblfogasakor hat^ko- 
nyabb siily esik az ^rzelmi , yagy c^rtelmi fokozatra , ehhez mell^kelte- 
tik azon sajatsag is , mellyel csak a* tisztan felfogott ideanak kellene di- 
szeskednie. Az illy el^gg^ meg nem gondolt elsajiitit^ okoza: hogy 
tObbszOr az ligy neyezett sz^p*, jo', ^s igaz' ^rz^se , maskor meg bizo« 
nyos diyatozd , de l^nyeges szarmaztatds n^lkill ftilkapott rendszer , yagy 
csak r^znyire fejtett n^zet ajaiiltatott, mint dltalanyos ^rt^ku becsm^rt^k. 

Egyediil a' tiszta idea teheti tehat azon becsm^rt^ket , meilyen a' 
yalddi criticanak , legyen az tudomanyos yagy mfty^szeti , sztiks^gk^pen 
kell nyugodnia. K^t fontos eredm^ny foly ebbtfl: 1) hogy yaltfdi criti- 
kat csak ollyan adhat , ki eszm^let^ben az ideat a* lehetd legnagyobb 
tisztasagban y is teljess^ggel kifejtette; 2) hogy a' philosophiai critica 
csak oily dolgozatokra terjeszkedhetik hataroziilag, hoi a' philosophiai 
idea , kifejMd^e* barmilly fokain y megyaldsitottnak tal^ltatik. 

M. T. T. kVK. lY, 2. it 



ii 



82 FHILOSOPHIAI - OSZTAJOYI ERTEKEZKSEi:. 

26. §. 

Elsd, mire illy dolgozatnal figyeliii kell, a* philosophiaitU alakl* 
tott fogalom. Nusslein ebben y^li fbllelhetdnek ama* gyokut, melly vagy 
^letnek , vagy eny^zetnek ereit szokta magabdl kizsenditeni. Stft mar 
azok az elhirlelt kuIOnkOd^sek *s azok az egymast ostroraM vitatkozasok 
is el^gg^ mutatjak: mi nagyon sok fontos, *8 a* philosophiai eg^et te- 
kintve, mi nagyon sok sajatsagos fugg a* fogalom* meghatarozasatdl. 

A* meghatarozast eszkOzM m6d tOrt^neti is speculatioi is lehet. 
Amaz a' rendszereket Osszetartja, l^nyeges oldalaikat kiemeli, is ezek* 
cgyesit^s^bdl alkotja a* fogalmat ; a* speculatioi ellenben tobbnyire csak 
egyes rendszer sajatsagaihoz m^ri a* fogalom* meghatarozasat. Innen 
a* visszatetsztf kiilOnkOd^sek. 

Azonban , hasznaltass^k barmellyik mtfd , szoros atvizsgalasa utan 
figyelemre m^ltd a* hely is, hoi a* fogalom eldkerul. Ollykor mindjart 
a* rendszer* elej^n talalhatni dtet, *s a* szerkezet az altal lesz, bogy a* 
benne osszekapcsolt hatarozatok tndomdnyosan kifejtetnek. Azon felul , 
Jiogy illy esetben nagyobb r^szint csak Onk^nyes k^pzelet adatik a* phi* 
losophiartfl , n^ha tobb, n^ha kevesebb van a* rendszerben, mint a* fo* 
galombol kOvetkeztetni lehetne. 1^ e* pont mindig kulOnOs vi^galatot 
^rdemel ; mert nagyon biztos liton vezet a* h^zagok* rejtekeihez. Ha el- 
lenben a* fogalom , mint sztiks^ges eredm^ny , a* rendszer* v^g^n fordiil 
,el6y Onmaga tesz rtfla bizonysagot a* numka* szerkezete. 

Hasonld vizsgalatot kivan a* felosztas is, melly altal az eg^z 
reszekre tagoltatott. Midtfn ebben a* rendszer a* divatozd szokasttfl el- 
jt^r , biraltassek meg minden mds elott az azt eszkOzM alap. Igy n^ 
mellyek az Aestheticat l^nyeges r^znek tartjak , masok pedig azt a* Phi- 
losophia* hatarai kOzul eg^szea kizarjdk. Ugyan ez tOrt^nik a* Logicaval 
is. Hogy itt annil kdnnyebb legyen az eligazodas , szemiigyre fogass^k 
a r^szek kOzOtti Osszefiigg^s , melly ha belsrf, a* rendszer* l^nyeg^n-, ha 
kiilsd , szokas szerint Onk^nyen alapuland. 

Tapasztalhatni torabba, hogy a* r^zek* tartalma irant sem igcn 
osszehangztfk az it^letek. P^ldaul: sokan Logicaban fejtegetik a* cate* 
goridkat , mellyek masok szerint az Ontologiahoz sziimoltatnak ; namely* 
lyek meg Ontologiaban szibriiiaztatjik azt, mi nem keresek* allitasakiint 



«' 



JL PHILOSOPHIAI RENDSZBRBK* MELTATASA. 83 

a* Psychologia- vagy Ethicanak tartalma. Ne hogy az ill y kfilOnkOd^sek 
tflstint kezdetben megzavarjak a* critidlty okaikra kell vizsgalatos ligye- 
l^el lenni. 

Ezeket kOvesse az irdnyzat, mellynek vilaszt^a a* kezdetpon- 
tok* kJilOnbs^g^n^l fogva tObbMek^pen mtfdoltatik. Latni valci tebat : 
hogy a* kezdetpont' meghdnyasan kiviil szoros biralatot ohajtanak amaz 
okok , mellyek az egy^b iranyzatok* megerdtlenit^se utan a* valasztottat 
k^zitett^k fbl hatarozrf nyomad^kkah 

Az allaspontra n^zve pedig , mellyrtfl az eg^sz alkottatott , nem 
lesz cz^liraiiytalan, ha a* kOvetkezd kerd^seket szem eldtt tartjuk:'!) 
Min alapul az dllaspont ? Itt harom dolog ^rdemel kijegyz^st : a* rend- 
8zer' l^nyege , a* szem^lyes sziikseg , ^s a' kiUstf viszonyok. 2) Mint ju- 
tott allaspontjahoz a' rendszer? Elz n^ha kivantan megmagyaraztatik , 
n^ha csak fontolgatas utan lehet nyomaira taldlni. 3) £gyszeru-e az al- 
laspont y vagy nem ? Ha nem : mellyekbtfl tamadt ? Mi oka az egyesit^s- 
nek? Osszehangz(tk-e elemei? ^s belsdleg, vagy kulsdleg tOrt^nt-e az 
egyesites? 4) Hu maradt-e mindig dllaspontjahoz a* rendszer? OUykor 
m^g a* legkidolgozottabb is mutat eM hatarozatokat , mellyek kiilOnb- 
nemu allaspontokrtfl szarmazlak. Hogy az illy elvegyitc^s' kOvetkezetei 
annal vilagosabban kitessenek , szigoriin fontoltass^k at amaz ok , melly 
miatt a' kiilOnb ^aspontok* hatarai tartdsan meg nem rovattak, ligy 
azon sajatsdg is, melly^rt a* kfilOnb fokok* hatarozatai ugyan azonrtfl 
szarmazottaknak it^ltetnek. Ezekbtfl Id lehet azutan hozni az allaspont' 
tudomanyos fontossdgat is, melly annal nagyobb^ min^l tobb alfokiit 
foglal magaban. 

28. $. 

Hogy pedig ezek' h^zagait megnyugtattflag kieg^szithesse , hata- 
rozott alapn^zetre van szftks^ge. Oily faklya ez, melly az ismeretek* 
tOmeg^re egy neki sajit vilagot vet, hogy azokat bizonyos oldalaiknal 
fogva kiemeltebbekk^ tegye. Sdt n^mi tekintetben etttfl f!igg az eset4- 
kesek* megvalasztisa , valamint a* rendszer* egy- vagy tobboldaliisaga is. 



84 PHLOSOPHIAI - OSZTAliYI ERTEKEZESEK. 

Pontosan meg kell itt hatarozni , ha vajjon az alapnezet eredeti-e, 
vagy nem? Ha nem: honnan kOlcsOnOztetett ? TOrt^nt-e rajta valtozas? 
Ha igen : mi okra n^zve ? Saijad^ka-e egy mar tudomanyosan kivittnek, 
vagy csak n^mileg magyarazottnak ? Yilagosan, vagy csak gyanitdlag 
adatott-e kifejMd^se? Tovabba, mellyik benne a* fd gondolat^ ^s ebben 
mellyek a' fd hatarozatok? 

Ha mindenik az itt fblhozott k^rd^sek kozui megnyugtatd feleie* 
tct kap , kOmiyu lesz kitudni : bogy az alapnezet tudomanyos kOvetke- 
zetess^ggel kivive mit eszkOzOlhet meg altalaban , ^s mit kiilOnOseiu De 
mivel az elvek n^lkul soha v^ghez jutni nem szokott , azon kell ugye- 
kezni : bogy azok ^ akar tartalmazdk , akar szabalyoziik , kivantan meg- 
biraltassanak. 

Elzt vaijak a* kulOnvett alapgondolatok is , mert csak igy fog Id- 
tetszeni : ha vajjon elemeik Osszehangzdlag viszonyitattak-e. Lehetetlen 
pedig ezt nagyobb pontossaggal teljesiteni, mint ha valamennyin^l ki- 
emeltetik az alap, tartalom ^s eredm^ny. Az emlitettek utan meg- 
tudhatja m^g a' critica azt is : bogy a' fblvett elvek szerint kimeritetett-e 
cz^liranyosan a* tdrgy* ismerete, vagy nem; ^s bogy kiel^gitd-e azon 
Osszefugg^s , mellyel egymast az alapgondolatok kieg^itik i 

N^ha bizonyos elv a* belyett bogy kOvetkezetesen kivitetn^k, 
csak r^sznyire fogatik fill , ^s bozzd ism^t egy hasonlcUag fUlfogott mel- 
l^keltetik. Igy tOrt^nt a* dolog azoknal , kik Kant' alapn^et^t Jacobi- 
^val akartak osszeolvasztani : azonban mar csak a' kOlcsOnOs kizaras is 
el^gg^ mutatja a' tOreked^s' foganatlansagat. N^ha meg csak egy viszony* 
elmelldz^se okoz tetemes csorbat a' rendszer' szOved^k^ben ; mert elfo- 
nakitja a' szempontot. Ezekn^l fogva igen sziiks^ges, hogy az eldfor- 
diild alapgondolatok mindenkor folvitessenek az alapn^zethez ; mivel 
csak igy fog kitiinni, ha az elemek ennek sajatsagaihoz k^pest belsd 
usszefugg^ssel szarmaztattak-e , vagy nem. 

A' mi pedig az eredm^nyeket illeti, ezekn^l kiilOnOs gondot kell 
forditani a' kiitfdkre. Ha talan nem annyira az alapn^zetbdl , mint a' 
philosoph&ld' szem^lyess^g^bdl folynanak, Onmaga tiinteti M a' rendszer* 
tObbnemu h^zagait. 

De kitetszdleg pontos vizsgalatot kivan a* fd eredm^ny. Ugyan is 
n^mellyek' allitasa szerint a* rendszer* tudomanyds fontossdgdn kivul m^g 



A* FHILOSOFHIAI RENDSZEREK* MELTATAsA. 8S 

is csak ebbtfl lehet kitudni : hogy mi benne helyes ^s helyteleii , mi 
l^nyeges ^s eset^kes , meiiy oldalak kiilOnben a' foni|M||ltal egy eg^szaz^ 
olvaszlattak Ossze. 

Azutan szigoni vizsgalat aid vetess^k a' mdd , mellyel a' rendszer 
mind azt lerontotta , valami csak a' ftf eredm^ny' kihozasara mivoltosan 
nem tartozott^ vagy vele n^mileg ellenkezett is. A* mi hogy amial in- 
kabb sikeruljOn , nyomoztass^k ki : ha a* megczdfolandcS rendszerek , 
vagy n^zetek betii szerint fogattak*e A^l, vagy szeiiemben is egyszers- 
mind; ha a' t^ved^sek eredeti forrasaikig fi>lvitettek-e ; ha eg^zben ^ 
vagy csak tagonk^nt tOrti^nt-e a' cz&folas ; ha v^gre a* kieg^zit^ az allas- 
ponthoz , 's alapn^zethez k^pest kOvetkezetesen eszkOzOltetett-e meg. 

Ez altal Onk^nt adja magat eltf az aikaiom , hogy a' forma* cz^l- 
iranyossagardl szoros it^iet hozass^k. 

29. §. 

A* mondottak utan jeleltessenek ki szigoni biralattal a* pontok, 
mellyek kOvetkezetesen kivive melitfzhetlenekk^ tev^k a* rendszer* 
fogyatkozott oldalait. Szemes gond legyen meg is egyfeliil arra , melly 
az eg^szet Onmagaval meghasonoltatja ; masfeliil meg a* fd t^ved^i^ 
mivel ez forrasa tobb szarmaz^knak. N^ha legtanacsosb a* fd eredm^ny- 
hez fordolni, melly ha ellent^telt rejt elem^ben, lehetetlen, hogy a* 
rendszer valasztott allaspontjardl valamennyi speculatioi kerd^st kiel^gi- 
tdleg megfejthessen. 

Azonban egy m^ly, 's tudomanyos kOvetkezetess^ggel kifejtett 
vilagnezetet kivfilrdl lerontani soha sem lehet ; mert belsd erej^nd fogva 
k^pes 6 minden lerontott forma helyett egy ujat alkotni maganak. Ya- 
16di czafolas tehat a* philosophia* hatarain belul csak fi»lebb vitel altal 
tOrt^nhetik. 

30. §. 

Minekutana igy a* tisztan 's teljesen fS9lfogott, is mind allitrf- 
lagos mind tagaddlagos criticaval valamennyi r^szben szigonin megfon- 
tolt rendszer v^gsd eredm^ny^ig fblvitetett, szerkesztess^k a* philo- 
Sophia' ideaja ala: hogy vilagos legyen a' gazdagsag, mellyben ez a' 
valasztott alldspontrdl kifejtetett. Mert a* ki nem k^pes azt ^rtelmesen 



86 PHUiOSOPHIAI - OSZtAIiYI iRTEKEZtSESi, 

meghatarozni , hogy bizonyos rendszerben mennyire fejtetett ki az alta- 
lanynak , mint oU^ kOz^ppontnak ismerete , mellyn^l az ellent^telek ki* 
vantan feloszoltatnak ; az bizonyara hiaban janil a* philosophiahoz tfhaj- 
tott megnyugtatas^rt De fUlOtte csalatkozn^k az is , ki latvdn az alias- 
pontok* n^ha visszatetszd kfilOnkdd^seit , egy elszigetelten fi^lkapott, 
vagy iddszaki divat altal a' tobbiu feliilemelkedett rendszertdl varna a* 
valddi megnyugtatast. ,,Ki a' philosophiaban , ligymond Fichte: fonna- 
lis egys^get kOvetel , nagyon fonakiil itd ; mert min^l terjedtebb , 's m^- 
lyebben hattf valamelly igazsdg, 's min^l gazdagabb yalamelly belataa; 
annal kev^bb^ fog egyes prtfbalat altal kimeritetni. Ha valahol , itt ya- 
Idban a* kOlcsOnOs kieg^szit^s' organismusa , mellyben az egyesitd idea 
mindenkor diadalmasan fog megnyilatkozni , elkerOlhetleniQ sziiks^ 
ges/^ 1^ ime itt lijolag ama' pont, mellyen nem csak a' yalameimyi 
rendszert l^nyeges y is igy melldzhetetlen momentumnak ismertf in^ltatas 
nyugszik, hanem azon szellemi kOzOss^g' yaldsaga is, melly kOlcsOnta 
kieg^zit^re , 's akarmelly yiszonyban kOlcsOnOs ^rdem-ismer^el frigye- 
sitett Osszemunkalkodasra szokta felsztflitani az igazsag* baratit Ez kOti 
Gssze a' mult kor tudomdnyos faradozasat a* jelen^yel ; ez a* jelen^t a* 
Prd^yeL Ezen alapiil y^gre ama* lelkesitd bizodalom is, mellyel a* 
nemzet' kiilOnb foglalkozasu osztalyai a* tudds tarsasagokhoz , ez meg 
egyes tagjaihoz yiseltetik ; *8 mellyet r^zemrdl csak akkor it^lek leg- 
szentebben meg^rdemeltnek , ha fbls^ges iranyat, a' nemzeti mflyeltse* 
get, 's az ebbdl szarmazhattf kOz boldogsagot mindenkor szem eltftt tart- 
via J ilM mdtatasara tehetsdgem* k^ iparkodasat dszintdn rea fordi- 
tandom. 



III. 

OHAJTASOK A' PHILOSOPHIARA NJBZVE 

hazAnkban. 

IRTA 



Helyesen ismemi mindent , mi a' hazdt illeti , az ^pszivu hazafinak oily 
tenn^zetes vagya , miiit tudni : kik 's mintf allapotuak azok , kikkel 6 
legkOzelebbrtfl ^rintkezik. KfllOnOsen pedig azoknak, kik a* tudomi* 
nyokkal foglalkoznak , jtfl kell isinemiek: mind ezek' allapota hazank* 
ban ? Ezen oktdl indittatva figyelmemet a* philosophiai tanulmanyokra for* 
ditdm y hogy ezek* allasat helyes szempontbdl tekintv^n ^s illdleg m^ltat- 
ran , lassam : mit kellene legeldbb 's mit Ichetne haszonnal ugyan ezekre 
n^zve tenni a' magyar honban ? Yizsgdlddasom' sikere taldn nem eg^szen 
^rdektelen: ezt teh&t legalabb rOviden e* hdyen eldterjeszteni annal ia 
inkdbb szdnd^kom ; minthogy akarmelly csek^ly ft^lvilagositas oily targy 
kOrftl , melly minden gondolkozasunkban *8 eg^sz ^letmddunkban szO* 
y^tnekdl szolgal , nem lehet nem kedves ^s kivanatoa. 



Az emberi Idek^term^zet^nd fogva, szabadon munkdl, szabadon 
gondolkozik , ^s szabadsaga annyira korUtlan , hogy , eredeti tisztasagi* 
bantekintve, Ontermeszet^n ^pult tOrv^nyein kivtil munkalkodasa kOzben 
semmi altal nem gatoltatik ^). £z vala mindenkor szemiik eldtt a* hajdan- 



*) Ide tartozik egy ujabb bolcgeIked6' ezen ^Ilftdsa: i,Der wissenschaftliche, 

selbstdenkende Mensch bt auf immer dem Gebiete des blogsen Autoritatsglau- 

bens, dem unreflectirten DafurhalteD entfuhrt, and nie wird er den Ruckweg zu sei- 
ner alten Uberzeugung , Robe and Befriedigang anders finden , als ganz darch die 



# 



gg PHLLOSOPHIAI - OSZTAIiYI ERTEKEZESEK. 

es jelenkor' legncvezetesb biilcseinek. Ezen nyomon kell indulni annak , 
ki mindcn eldit^lctttfl menten akar gondolkodni. Ezen elv' szemmel- 
tartasa u^lkiil a* leggyakorlottabb bOlcselkedo elt^vedv^n , igen gyakran 
az igazsag ^s valdsag helyett csak arnycikat latja az igaznak es valdnak. 
Ez okra n^zve fd tiszte a' boIcses4g- kedveldnek , hogy az embcri l^lek- 
nek Onterin^szet^ben gyOkerezett tOrv^nyeit szemesen kik^mlelv^n, ugyan- 
azokat goldolkozas kOzben szem eldtt tartsa. 

De tal&n innen az kovetkezik: hogy a* korunkat megeldzOtt to- 
ddsok* kiilOnf^le munkai inkabb akadalyozzak , mint segitik tOreked^- 
sinket — Yajha , legalabb n^melly tekintetben , ez ligy ne yolna ! Ha* 
latlansag' v^tke n^lkiil azt meg nem ismerni lehetetlen , hogy elddink a* 
jdzan ^szt , emberi valdnknak ezen isteni szikrajat helyesen hasznalvan, 
sok y egy^bk^nt igen neh^z targyakra n^zve biztos utat nyitanak : mind 
e' mellett az is tagadhatatlan , hogy n^melly , fdleg njabb bdlcselkeddk , 
egy^b kOrulm^nyeket elhallgatvan , majd a' kitiizOtt targy* fens^ge, majd 
a* gondolkozas* ftilengz^se , majd a' kifejez^s' homalyossaga miatt akara- 
tonk ellen is azon gondolatra birnak benniinket, hogy az emberi ^sz* 
termeszeti tOrv^nyeitdl , legalabb a' kuzOnsegesebbektdl eltavoztak. 

A* most mondottakat honunkra alkalmazvan Orummel emlithet- 
jfik, hogy nagy szammal vannak oily tuddsink, kik r^szint unercjOk' 
flgyes hasznalasa , reszint helyes oktatas , r^szint sokfdle olvasas altal a' 
Fhilospphiaban jeles eldmenetelt tev^nek: mind e' mellett, ha Onhitten 
magunknak hizelgni nem akarunk, ki kell mondanunk, miszerint olly- 
nemii bOlcselkeddink , kik munkalas kOzben miivelt eszuk' tOrvdnyein 
kivul minden mas tekintetet fdlre tenndnek, kevesen vannak. Rend- 
szerint megeldgsznek azzal , ha a' mas nemzetek* bolcsei altal fi^ltalalt ds 
eldterjesztett allitasokat iskolainkba athozhatjak. Nagyobb rdszint szo- 
rosan azon rendhez kOtik magokat , mellyet atyaink az ifjusdg* tanitasa 
kOzben kOvetenddnek allltanak. Kovetkezdleg honi bOlcselkeddink a 
Philosophiat, tartalmara ndzve, nagyobbadan a* kftlfiildi bolcsek' tekin- 
tetdre; a' rendre nezve pcdig, jobbadau a' bevett iskolai rendszerre dpi- 



Wissenschaft hindurch'^ L. Ilistorische Entwickelung der speculativen Philosophic 
von Kant bU Hegel. Yon Heinrich Moritz Chalybaus, Doctor d. Phil, and Profensor 
an der konigl* Militarbiidungsanstalt zu Dresden* Dresden , 1837. a* 4. lapon. 



n. OHAJtAsoK a* PHILOSOPiStARA lihsVB tlAtkSKaAS. 'S^ 

tik; ts i^ kiki Idthatfa, ho|y tfk ax 4M' tOrHnyi^'iiiiiatik' Wtinil^i^- 
vel elcser^ly^n kev4» er^iletis^gi^ i(l!cl»ek«dhetiiek.' " ' 

'-' - Itt azonhan egy\^laki azt mondhathA : '^t^it' az szerieacs^je 's di- 
eaSnige a' magyat^honi tuddsnak , mi Metiiit a* vilag' bOleseihek irotiiyi- 
nyiu itmenvitif jd IbI^^^ ^ Ixrt^sen kirdlassstja a)st, liiit -has&jira ni^sve 
jdiiak' \» ' hasnenosnak it^l. — Erre egy masik kdnnyeii azt mondhatja , 
lidgy te ut&nozin *n OSKveisri^^, bdr miUy elm^ is hMthoB legyen, % 
cBak asB^ is kevesdbb^ di(MSH( ; mert sekkai, dd tgen sokkal neheKcbb ni'- 
lamit (^Italalili , miliil a' ki^sz d^lgoC egyben vagy ni^MI»an mddositnt. 
Hervadhlillltii kMeordt ^9 e^ illMon halhatatlansigot j^bbira ^llyanek 
szerz^nefe, kik a* term^szet' kMntf ajaAd^kat goikdosaa miifrelv^n vala^- 
melly mftv^zetben , tndomsmy^an , vagy egy^b k^hasKtiii targybaA 
oUyakat fclde»^ek f^l , mikbe itiasok betiatni kA^ehek ntm y^lindk. X 
term^sset' kirdktoztoUilnak , a* nagy elmiinek, a' bMcses^g^ folkent^fiek 
^iKkok* talalmanjra legft>lebb arra szolgal, bogy lassa, mit muvelj^ii', 
egyebk^t p^dig magara hagyatVa, totetl^n lilon, szokatlaii belitassri 
*B figyess^ggel jar el dolgaban. 

Tovabba azt mondhatna valaki : a* magyar tadds mis nemzetbeli 
bOics^k* b^ddsin c^knlvdn, biiTtM mddat kOvethet munk^ifban. — Igaz, 
begy a' t9Hin6tiriB* taflusitisa iszerfnt afig van tudomiltiy, melfy tobb 
eli^mt^t^lfe , tflM) ^hnke^6 vilemSnyte y tObb egymassal m^gfttkOzd rend- 
s^erre szoigitt vblna alkatmaC, tniht a* nem hielyeseti ^rtett pbildiopbia. 
Igaz, hegy'i^en ki^aiikbMi^ k!ilf<Mdi bdleselkedtfk elannyira term^ke- 
nyek az lij Ineg lij 'philosopftfai reftdMserV kigoiidol^is^aii , hdgy alig'ibii* 
lik el egy ^vtized , melly oily bolcseket ne sziilne, kik minden eldbliri 
rendszert fbldulni , ^s az altalok kigondoltat Orok iddkre megallapitani 
ne tdrekfidniiiidk. Igaa^ heigy a l^lek* mSiiden teh^Udgdt Id^drasztd 's 
n^ba nevcRa^eSftalsagiolBra yeeetd iilmskodib^ ; nemosak keflemelleBek, 
hmiem veszedelmeaek: is. De milly^ nagy a' kfilftbbs^g a' reszedehnels 
tiilsagok ^s haszliM reudsflwrek k<Hstf milly s«k jd mag f ejteaik a' IcHl- 
^d' bftleseiiiek uj meg lij nadazeriben ff Milly saftks^ei^k az < eHent^Cie^ 
lek, a kiilOttibOzd Y^emi^^k, stft az dj meg ^ rendsserek a' trntt^iM^ 
heatcjtettiigMssagok' fOlfedcB&^sdpetl Tehit m* kiiUbldiekhek itt emKtcfti 
botlasai a. jafaUM ftsvidayftdl^eakit ei nem rietteRtbetnek, legftfiiebb attb 

M. T. T. iVK IV. 2. 12 •' ' '^^ 



*c 



'# 



90 PHOiOSOPHIAI - OSZTAIiYI ERTEKEZESEK. 

intlietv^n mindenkit, bogy v^ges elm^ak* kOr^t, hatarait *s tOrv^nyeit 
sziintelen sz^In^1el tartvan, minden hibatdl tfrizkedj^k. 

De m^g azt is mondhatui: a* magyar, philosophiajanak mostani 
illasa mellett, f^ken tartvan elm^je' tehets^git nem vesz^lyezteti polgari 
alkotmanydt 9 nem vallasdt, nem semminerau javat. — Ha ez igy van 
is J fenmarad erne' k^rd^s: vajjon elegendd-e az embernek, nemzetnek 

^ *s emberi nemnek ezen szent kincseit nem vesz^ly eztetni ; vagy talan 
ezeket m^g v^dni, tOk^letesitni *s a* kozjdra alkalmazni is szuks^ges) 
A* mi majd nem ezer ^ves alkotmanyunk , isteni vallasmik 's egy^b tdr- 
v^nyesen birt javnnk a' jdzan ^sz* prdba-kOv^tiJl annyira nem tart , bogy 
a* jdzan ^9* fegy verei altal m^g y^delmeztetni is obajt. Az ddit^lettdl 
ment, *s indulatokttfl el nem fogiilt embert alokoskodas altal igen neh^ 
valaroelly t^velyg^s* tartds elfogadasara birni: ezt tenni anndl nehezebb, 
min^ gyakorlottabb elm^je a* fogyatkozott kOvetkeztet^ek* alfogasai* 
nak Mtalalasaban. Hasonlit az 6 meggydzdd^se a' m^lyen gyOkerezett 
tOlgyhez, mellynek a* rea rohand sz^lv^zek nem csak nem artanak, ha- 

• nem annyiban m^g hasznalnak is, bogy a* meginditott gyOkerek mind- 
inkabb terjednek ^s ertfsOdnek. 

Minthogy tehat sem a* szabad valasztas* jtft^konysaga, sem a' bot- 
las* kikerfll^s^nek rem^nye, sem legszentebb javaink' tekintete el^gg^ 
meggydzo okul nem szolgal arra : bogy a* berett szokdstdl ^s azon miid- 
t6ly mellyet bolcselked^s kOzben elddink kOvet^nek, legkevesbb^ se ta- 
vozzunk; legyen szabad ohajtanunk: vajha a' nemzet* Unillasu^ 's ma- 
gokat a' nemzet* sziiks^geibez jdzanon alkalmaztf bOlcselkeddwk szapo- 
rodndnak ! 



Talan nem lenne ^rdektelen ^s minden haszon n^lkAl , ha itt n^v 
szerint fi>lhozatn^k 's pentosan roeghataroztatn^k : mire kellene ftfk^p 
figyelmezni annak , ki nalnnk a' philosophidban kivdnt sikerrel szeretne 
foglalkodnif Ezt azonban yalamint egyenesen kimondaai *s hatarozott 
szavakkal kijelelni nem kOnnyd: ligy illyet^n hatarozott kijelel^ leg- 
alabb azokra n^zve, kik a' szdban forgd targy' fontossigdt, minds^g^t 
's terjedelm^t ftllfogni ki^pesek, szflks^gtelen. Mind e* mellett n^hiny 
tirgy-illetd ^zrev^tel ^ a* fenforg6 k^rd^hez tartozii ^rint^ nem less itt 
helytelen ^s fblOs, 






% 
4 



n. OHAJTASOK A* PHUiOSOPHlARA NEZVB HAzAnKBAN. 91 

Mindenek eltftt kiyanatos volna , hogy a' philosophia* eg}^eteini 's 
r^zes tOrt^nete a' hajdan- ^s jekenkor' forrasibtil meriive ^s a' k^<Ibbi 
idtfszakokban helyesen hazankhoz alkalmazva, okfejttfleg, beldtassal ^ 
bitor Idekkel kidolgoztass^k. Itt azonban melMzni kellene minden cse- 
kdyebb hatasu kOriilm^ny t , 's egyedul oda kellene irinyozni, hogy a* 
philosophia' detteljes k^pe tflntess^k eM ^). Ezen tOrt^netnek }6 sikerd 
eMadasa, egy^b hasznok kOzOtt, azt eszkOzOln^: hogy honi bOlcselke- 
dtfink l&tvin az el<Itt6k ^It tudtfsok* f^radoz&sit, fbiserkenve, — latvan 
azoknak majd szerencs^s eMment^t , majd roszkOretkez^su botl^it y <Iriz- 
kedve fognanak munkaikhoz. 

Azutin hasznos volna , hasonldan a* hajdan- 's jelenkor' tulajdon 
forrasibdl, i^rtelmesen *8 veltfsen eMadni: dltaldban a' philosophidt te- 
kihtye 's kfllOnOsen a* philosophia' nagyobb n^szeire n^zve , niellyek a' ne- 
vezetesebb philosophiai y^lem^nyek 's rendszerek; ^s ezek kOzul az d 
nem fogadhatdkat melly okokkal czafolhatni, az elfogadhatdt pedig 
melly oiokkal tamogathatni ? Hogy a« kevesebb^ i^rdekes kOrfilallasok itt 
is kihagyanddk lenn^nek, magaban ^rtetik '). Egy^birant az illynemu, 
de jelesen dolgozott munkanak honunkra n^zre az a* szembetflnd haszna 
lenne : hogy a' honi tudds egy r^szrdl megismerr^n az utat y mellyen eld- 
dei nein legjobb sikerrel faradoz&nak , ngyanarra l^pni ovakodn^k; rods 
r^zrdl dszrevdvdn a* cz^lhoz vezetd mddot nagy haszonnal dolgozndk. 

Tovdbba jd] volna helyes renddel fblhozva 's nyomos okokkal bi- 
abonyitva megmutatni: mellyek a* philosophia* alapjai? meddig terjed 
kOref mellyek r^zei? mind a* rdszek* dsszeftiggdse ? vdgre melly alap- 
rajz szerint volna az eg^z philosophia' kidolgozandd ? Ezen k^rd^ek 
eldleges ds jdl sikerult megfejtdse nemcsak bevezetds gyanant szoigalhat- 
na a' philosophidba ; hanem egyszersmind biztos litat mntafna az egdsz 
tudom&ny' legjobb kOvefkezdsu eldad&sara ds a' mdlyebb gondolkozAsra. 



lit dicstfrettel end/tendd e' cximd munka: ^Philosophiai Palyamunkak. hi- 
ad(ja a' magyar tadot tinaaig. Elsd kotet. Buda'a 1835/' Alniiisi Balogk Pal orvos 
doctor , magyar tad^s titrsasifgi levelezd tag' jutaloiii felelete. 

*) E* tiirgyra nezve jo litat mutat e%en munka: ,,Propylaeamok a' magyar 
philosophiahoz. Lrta Saontagh Gasztdv, a* magyar tudos tiCrsasdg* levelezfi tagja. 
Radan, 1839/' 

12* 



92 PHUiOSOPHIAI - OSZTAliYI JSRTEKBZESEK. 

Figyelmet ^rdemeln^aek m^g a' philosophianak 's ncvezetesb re- 
s^eiiiek fd elvci. EiAek az egi^z tudomdnynak 's r^zeinek alapiil moir 
galvan, helyesen kidplgozya, azon hasznos kdvetkezc^t sziiln^k: hogy 
eine* szoros kapcsolatii tadomanynak mindea allitasa , nunden czikkelye 
's miaden akarmi nevea nevezendd r^sze legnagyobb usszefiigg^sel adat- 
hata^k elo. A' niit csak az hozhatna k^ts^gbe , ki soha meg iiem gpn* 
dolta, hogy az emberi iaZy term^szeti alkatanal fogva, miadent Os^ze* 
kOtniy mindent egy cz^bra vezetni tOrekszik. Ha tebat ez mas ismeren 
tinkre 's miadea tudomaiiyunkra u^zve bizonyos ; annal inkabb ugy kell 
lennie a' philosophiaban , melly a' szellemi vilaghoz tartozvan nam k^ldn* 
ben vagy m^g inkabb egy fd elven ^pul , mint valamelly ^piilet ax ^rz^ki 
vilagban a' helyesen letett sarkkovun. 

lilyet^n eidk<^sziilet; utan vagy mellett ohajthatd voln^: hogy a 
philosophianak jelesb s nehezs^giik mellett is hasznosb vagy szuks^ge^ 
sebb r^zei dploghoz ^rtd belatassal ^s jdl atgondolva egyes ^rtekez^ 
sekben fejtessenek ki ; hogy a' philosophianak nagyobb r^szei miat meg-* 
annyi tudomanyok mas reszektdl s mas tudomanyoktdl elkuliimOzve ma- 
ganyosan de teljes kiterjedesben adassanak eld; hogy v^gre az eg^z 
philosophia mint ku)Onnemu , roppant terjedelmii 's jogdnden ismerWd 
t^gyat athatd tudomany alapos rendszereken ^pitv? , x^zeire Mzye oka- 
san osszefuggesztve , *s kiilonfi^le szempontbdl tekintve jeles elm<^k altal 
dolgoztassek kL Ulyen allasat a* philosophianak honiinkban csak az 
nem kivanja, ki vagy magaval taljesen el^^gedve azt k^pezi, hogy mar 
a* boicses^g* tetdpoi^tjan vagynnk; vagy kiitsi^gbe esve semmi mddon 
nem rem^nyli y hogy mi masokndl csak kiss^ is tovabb hathatmik* 

De talan van ollyan, ki mindezt haszontalan feles^l^snek, vagy 
epen vt^tkes szdveszt^snek veil,; hiszen nalunk k^rdd^ek fejtetnek, 
ertekez^ek k^szittetnek , *s nehan^a eg^sz mnnkak jelennek. — Igen 
valaszok jdnek y ^rtekez^sek kc^szulnek, sdt n^ha eg^sz munkdk jelentet- 
nek. Azonban valamint ezt nem tagadjuk , ligy talan el^gnek sem mond- 
hflEljok; vagy legalabb tObbre, jobbra 's nagyobbra mint kfilOn nyelvu 
liemzet tOrekedhetank. Sokszor iegy szd, v^letlendl ejtett'szd nagy del- 
gokat sziile; sokszor a* szives dhajtas rem^nyen ftilul teljesille; a* jd 
szand^k pedig ha nem sikertilt , jobbdra helybenhagyast nyert. 



n. OHAJTASOK A* PHLLOSOPHIArA NKZVB HAZijUKBAN. 93 



MiA6n a* philosophianak honankbaii most Idthat^ 
eszrev^eleket gyiijt&nk: a^ eddig mondottakon kiviil figyelemre miM 
m^g a' nyelv, mint a' szabalyosati rendezett gondolatoknak kubeje, 's 
mintegy kOntGse. Yannaky kik a* k^pzetek* ezen kiilsejtivel , a* nyelv- 
vel keveset gondolnak, hibasan azt allitvdnt miszerint a* jeles ea miLr 
magaban sz^p *s jd gondolat nem szoriilt nyelv^zeti csek^lya^gekte *a 
szdbeli ^kesget^sre. — !l^ is bizonyosnak tartdm , hogy yalamint a* leK 
ketlen, holt testet a* gyOngyOk ^ egy^b dragasagok bajos aJakka neml 
valtoztatjak : ligy a* veMtlen gondolatot a' szavak' piper^je ereded st- 
lanysagabtfl ki nem emeli , sz^pp^ nem teszi De ellenben ki meni]^ . tar 
gadni? hogy azilM szavak* meg valasztasa , a' szavaknak szabilyos szer- 
kezete,^ a* jdl szerkezett kifejez^seknek csinnal tOrt^nt valtoztatasa* a* 
miiy elme- 's fenkdlt ^rz^s-sziilte gondolatot szinte ligy keilemeski , mint 
a* finora izl^sel kdszdlt draga eledelt az ennek faasonid k^sziiletu , tisztm 
's csinos ed^nyben foladasa. Egy^bk^nt is ha a* gondolatok* vilagos, 
hatarozott 's jdl rendezett kifejez^ mar a' kOz dletben annyira fcivanatos, 
hogy e* n^lkiil mdg a* mindennapi besz^d is kellemetlen *s unalmas : mit 
raondjunk azon irdrdl, ki helyes ^s jd szern gondolatiban bizakodvay ^^jfH^' 
ezeket illd szavakba oltoztetni 's csinos mondatokkal fiiszerezni gondat^ . 
laniil elmulasztja? KuliinOsen pedig mdg k^rdezhetndk : mind ddmene* 
telt tdn az a' bOlcses^g* iskolajaban, ki a' nyelvben, az elme* ezen noha 
legkOz&sby mdgis legrendszeresb miiy^ben, akarhogyan tekintve, nem 
eldgg^ j^atos , vagy legalabb annak hasznalataban nem el^gg^ gondosi 
Ki tehat valamelly nemzet' szine eldtt mint bOlcselkedd nyilvan foll^pni 
kivan: annak nyclve sok szd n^lkul legyen vilagos, homaly ndlkul Ic- 
gyen szabatos , legyen nem mesterk^lt de csinos. 

A' biiszke Rdma* hajdani pompas nyelve a* philosophiai nyelv' most 
emUtettem sz^p tulajdonit elfogadni alig vala k<ipes. Egy , e' tirgyban 
ha nem csalhatatlan , bizonyara legilletdbb bird a* latin philosophiai nyelv- 
rdl illy drtelemben szdl : „Sokan azok kOzul , kik a gorOgokndl philo* 
sophiat tanulaiiak , nem valauak azt, mit tanultak, hazafiaikkal kOzOl- 
ni k^pesek ; minthogy a* gOrOg nydven tannlt t&rgyakBt nem rem^nyldk 
latin nyelven kifejezhetdknek" «)• Mind e mellett ezen, a gOrOg egysze- 

*) A' ml I'gy van az eredeti nyelven : „Coniplurei graecis institutionibuiT 
eruditi ea , quae didicerant , com civibus suis commnnicare nan poterant , quod ilFa , 



9 4 PIULOSOPHIAI - OSZTALYl EIITEKEZESBK. 

rd philosophidhoK is csak nagy neheasen simithatii nyelv , mint a* tudrfs 
vil^g* majd , nem egyetlen nyelveidtf' jartaval csaknem egyedul maga 
bOlcselkedeit , vagyis inkabb a' bOlcselkeddk csaknem mindnyajan latin 
nyelven bolcselkedtek. Eidbb ugyan , m^g a latin nyelv* tiszta- 's csinos- 
niga, becsesb ^s a* philosophia* minden targya egyszernbb vala , sz^p latin 
nyelvet hasznaianak ; utdbb pedig m^g ezen sz^ps^gekkel is kevesebbet 
gondoltanak. Igy volt ez hazankban is , nagy r^zint igy van ez most is. 
Nalonk tobb jeles ember faradoz^k abban, hogy a kulft^ld* majd minden 
philosophiai kincs^t honnnkba hozza, ^s a* nyelv, mellyen ezt eszkOz- 
leni akard, jobbara a* latin vala. Minthogy pedig a* kftlH^ld* philosophia- 
j^nak majd targya fens^ges, majd nyelve f^llengztf , majd kifejez^se szo- 
katlan: a' mi philosophiai latin nyelviink igen gyakran nem tiszta, sok* 
szor pedig homalyos. A* latin nyelvre n^zve egy biilcs nem helytelenfil 
monda : ,,Caesar szinte mint Cicero lij szavakat hasznalvan oda ir&nyza- 
uak^hogy a* nyelvet bdviten^k ; azt azonban eMre nem lathatak, hogy ut5- 
daik koziil n^mellyek elvadulvan ugy elaljasodjanak , hogy a* szavaknak, 
fdk^p a' szjiks^gtelen szavaknak zavarasaban semmi m^rt^ket ne tartsa- 
jfH. naky ^ hogy fi^lre t^v^n minden tisztasagot, a* (latin) besz^det mocs- 
kokkal 's ocsmanysaggal szennyesits^k^^ ^). Hogy a* panasz illy keserdn 
kifakada: annak, ism^telve allitom, az lijabb targyakhoz nehezen alkal- 
mazhatd latin nyelv egyik oka ^). 

Honi nyelvttnknek, mint ^lo *s mind inkabb fejM ^s viragzd 
nyelvnek alkalmasnak, k^pesnek kell lennie minden tirgy\ minden gon- 



quae a Graecis accepissent, larine dici posse dif&derent/' Oc. De naf. Deoram L. 
I. c. 4. 

^) A' mi ekkent van a% eredettben: ,yXibiloiniiius Caesar qmmi Cicero ver- 
bis recens editis eo spectarnnt, nt facerent lingvani locupletiorem ; id auteni doq po- 
terant animo providere , homines e posteris fore tarn immanes ac barbaros , qui nallam 
commiscendi , praeserrim non necessaria, modam adhiberent, et abjecta omni mon- 
difie , sordibns orationem , eoenoqne foedarent^^ Bergems de natoral. palchrif. Orat. 

') ^^^ ajabb iro igj si&ol e' tirgyrol: „laceal hajusmodi et Tocabalis et con- 
structionibua uti, qaae classica quidem latinitas respait^ qoam tamen omnino doq 
ferre videtar expogitio hiqus pbilosophiae (llegelianae) , quae ne vernacalam qiiideni 
iingvam salvam esse sinit/' L. De genetica philosophandi ratione et niethodo prae- 
sertim Fichdi, Schellingii, Hegcriii. Scripsit F. C. Biedermann PhiL Dr. et BB. 
A A, M* Lipsiae^ 1835. a' 43. lapon. 



II. OHAJTASOK A* PUIIiOSOPHlARA NEZVB HAzAnKBAN. 05 

clolat* kifejez^s^re. — De ha nines sziS , batran hasznalhatd ! — Talan 
van sz6 , de nem eli^gg^ ismeretes. Talan a' szd alkothatd , mert a' targy 
is gondolat igen term^szetes ^). Nyelvilnknek: mint minden egy^bnek 
majd borult majd derdlt vala allapota ; majd ££nyes majd homdlyos volt 
csillagzata. Sokszor a' tudadansag, majd pedig a* gondatlansag a' nagy 
kincsnek, a* szep nyelvnek artalmara vala. Egyszer vallasi viUongis', 
m^szor hazafi buzgdsag' bdvebb kifejt^s^re eszkOzul szolgaia. A* nemzel 
pedig mint egyi^b szokasiban , ligy a* nyelv' tolajdoninak fentartasiban 
mindig allandtf marada. Az^rt menjiink vissza nemzeti nyelviink* szebb 
koraira, *s eml^kezziink annak igen jeles tnlajdonira. Sok jiSl alkototl 
m6 van a' r^gis^gben, 's kivanatos yaltozdsagot talalunk nyelviink* ter- 
m^szet^ben. Egy^bk^nt is tobben vannak, kik az litat eldttiink meg- 
tAr4k J kik a* philosophianak minden r^z^t gondosan (lAvevik , kik a* 
tObbszOr eidforduld 's hasznalhatd szavakat magyarul kifejez^k. Azon- 
ban sok szd van m^g helyesen alkotandtf, sok a' tubbf^le kuzul oko- 
san kivalasztandd , sok a* homalyossag miatt ^rtebnesen meghatarozandd. 
Ezen fbliil philosophiai nyelvilnkbeu mennyit kell m^g simitani ? Hiny 
helytelen kifejez^st kell jobbal fiilvalUni 9 Milly sok rOgos mondatot kdi 
csinosbra valtoztatni? E* cz^lra aikalmatos minden legkisebb de j61 do]- 
gozott philosophiai ^rtekez^s; hasznos minden, nagyobb gonddal k^zi- 
tett philosophiai nranka ; hasznos minden szdfejt^ , minden sztfgyujt^ , 
minden szdtdr-k^szit^ ; hasznos minden , mi a' philosophiai nyelvet kOny- 
nyiti, b<Iviti, sz^piti; egy szdvai hasznos minden, mi azt akarmelly 
roddon eldseg^li. 

Itt azonban e' gondoskodast valaki taldn szerfolottinek mondja f 
a*' philosophiai nyelvnek tisztft^dt , simftdsat 's akarmind tuk^letesft^s^ 
ha nem haszontalannak , legalabb sziiks^gielennek dlHtvan. Hiszen , ligy 
mond , mas , fdk^p enrtfpai nemzetek* p^ldaja szerint vannak a' philo- 
sophidnak tulajdon ^s igy mindeniitt megtartand<( vagy legaUbb megtart- 
hatd szavai *s kifcjez^sei. Az^t mit mas nemzetek a* gorOg vagy latin 



^ 



^) Az ekesssfidlrfs* nagy megftere a' philosophirfrol ^rtekesven igy ir: ,|Noliis 
etiain verba parienda snot , imponendaque iiova novis rebus noraina ' quod quidem 
Qemo mediocriter doctns mirabitur, cogifans in oinni arte, ciqas usus vulgaris com- 
nmnisqne non sit , mulfam noTitatem nominum esse , quum constituantur earum rerum 
vocabula , quae in quaque re versentur/* Cic« De finibus L« III* -c. 1. 



4 



96 PHn.OSOPHlAI-OSZTAI.Yr ERTEKEZESEK. 

nyelvbcfl kOlcsOnOzve, *8 kOlcsOnOzv^n meg nem valtoztatva egyezdleg 
elfogadanak : azt ha a* magyar nagy mdfgonddal fejtegetve, 's fejtcgetven 
csak valtoztatva akarni hasznalni , a' dolgot nchezltn^ 's a' mnnkat soka- 
sitna. — Igaz, hogy e' mondas nem eg^zen alaptalan. Igaz, liogy az 
ajanlott nyelvtisztitas faradsagos is sokszor haladatlan. De, hiszem, 
eidttiink az is tudva van, hogy az eurtfpai nyelvek a* latinnal igen 
sokban rokonok, in hogy a* mi nyelvftnk napkeleten eredv^in, *s m&r 
osak az^rt is gyOk^rre ^s szerkezetre n^zve a* latintdl igen sokban elt^r- 
v^, nem k^pes magat mindenben ehez alkalmazni. Enlonben is a* ma- 
gyar nyelv oily szuz ^s tiszta , hogy elsd szdra kiri bdrfle a* hiba, Tehat 
minden szd , melly nem magyar hangii , fiilet s^rtd *8 csaknem botran- 
koztattf. Az^rt az idegen szavat *s kifejez^st csak ott *s akkor tnijuk: 
hoi 's mikor a' targy vagy gondolat elannyira krfnyes, hogy nemzeti 
nyelvunk azt ^rtelmescn kifejezni meg most nem k^pes. Legyen nycl- 
vttnk , hoi csak lehet , Onterm^zete szerint tiszta ; legyen kifejez^silnk 
\ minden mondasnnk kerekded magyar 's csinosan sima. 



Hatra van m^g a' rend, mellyrtfl bolcselked^ kilzben elfeled- 
keani nem szabad. Az emberi l^lek oily szabadon saseret munkalni, 
hogy a* k^nyszerit^st 'a megszoritast igen nehezen turheti. Az Onalkot- 
ta rendet mindaziltal csak az^rt is kedveli , minthegy a' legkiilOnbAzdbb 
fogaJmakat is egyeztetni, «gy cz^lra vezetni igyekszik^ Bolcselkedd ha- 
zdnkfiai nagyobb r^szint a* bevett iskolai rendhez alkalmazvan magokat, 
wrnika kOzben mindegyre oily korlatok kOrdl jartak , meUyeket az On- 
hatasu l^ek megszokni ^s szorosan kovetni csak kenyszeritve tuda. E 
Mcrint a' fogyatkozast ^zrevev^n , es azt valdban fogyatkoz^nak it^l- 
v^n , a* bevett rend bolcselkedonk' szabad munkassagat soha ne gatolja ; 
sdt inkabb e* rendjiek mar csak az<^rt is , hogy bevett , alapos megbira- 
iabara inditsa. Az esz , kivalt a* nagyobb erejii ^sz minden mftv^t on- 
tOrv^nyei szerint k^sziti ; 's az^rt miiveiben a' kiszabott rendet nem min- 
deiikor kedveli. Az ^pitcT mflve *s igy rajza is mas mostan , mint haj- 
dan. Yaltoznak mnszereink, fegyvereink 's mindenflnk. Sokszor mit 
egyik jrfnak tart , azt a* masik roszalja. Igy van ez , igy kell ennek lenni 
a* bOlcselkeddk altal kOvetett renddel is. 



♦ 



n. OHArrASOK a* PHIIiOSOPHlARA NEZVE HAZANKBAJN. 



97 



A' bOlcses^g* bardtja kim^ri kOr^t, leteszi alapjat, eMadja r^szeit, 
fblhozza elveit tudomanydnak. Allitdst dllitashoz j egyik r^szt a* masik- 
hoz , kisebb dolgot a* nagyobbhoz , mindent ugy kOt 6 egymashoz , hogy 
fogalmak , it^letek , okoskodasok ^s a' kOlcsOnOs kapcsolatban levtf tu- 
domdnyok egjrmast kOvess^k ^s, ligy szdlvan, egym&st sziilj^k. Az 
^z e* szerint mindig lij alapot, a* 8ziy mindegyre mas taplal^kot, az 
eg^sz ember jtft^vdleg serkenttf foglalatossagot lelv^n a* philosophiaban, 
mind inkdbb kOzelit v^g cz^ljahoz. A* l^lek e' szerint roagdt Onmagdval 
kib^kitve, ismereteit' egyesitve , 's viszonyait meghatarozva szeml^ly^n^ 
annak utjan *s mddjan eljuthat az igazsaghoz , er^nyhez ^s boldogsaghoz. 



Philosophiank* jelen alldsat rOviden megismertetni , kiilOnbft^l^f 
egy k^t szdval ^rinteni, ohajtdsimat a* philosophi&ra n^zve kijelenteni 
cz^lom vala. A' magot elhinteni az^rt szoktak, hogy idtfvcl gyiimOl- 
csuzz^k. Talan itt az idtf , hogy a* magyar Onall^iag , nagy targyakrdl , 
jdl magyarul , helyes renddel bolcselkedj^k. 



J . 



*. T. T. 6VK, IV. 2. 



- k 



«■'« ;■ 



»•■ 



13 



IV. 

tud6s EGYESULETEK 'S ALAPITVANYOK' 

hasznair6l- 

OLVA8TA, 

a' m. t. tArsasAg' vni-d. k6z tJLis^BEV 

kAiXAT FEREXfCSE. R. T. 



A bOlcsek sokat tOrt^k azon , *s mindegyre tOrik fejOket , mi mddon al- 
lott az emberi tarsasag Ossze ? E* neh^z feladat* titkait feszegetni ^rteke- 
ztfnek nem czi^lja, hanem egymas szintolly fontos, ^letkOrOnket m^g 
inkdbb ^rdekltf k^rd^st, ugymint a* tudrfs egyesiiletek' eredet^t 's term^ 
szet^t yalasztotta ki ^rtekez^se' targyaiil , mellyeknek hasznos eredm^* 
nyeit itt rOvid vazolatban eldadni is igyekszik. 

Mikepen egyes emberekben eMbb az ^rz^s, k^dbb az eszm^l^ 
(reflexio) fejlenek ki , mire a' mindemiapi tapasztalas legbiztosabb kezes- 
s^g : ugy tObb egyes' tOmeg^ben is , vagy is tarsasagban nem eldbb 
kaphatnak labra a' tudomanyok , mig az ^rz^ssel rokon poesis a* k^pze- 
let* vimld t^rein meg nem termi a* maga viragait : mirdl viszont a' his- 
ttfria nyujt k^ts^gbe hozhatatlan bizonyitvanyokat. Igy van a' dolog 
a* term^szet* orszagaban is: eMbb bimbtfnak, lev^lnek ^s yirdgnak kell 
fakadozni, hogy ^rett gyiimOlcs alljon eld, mint szinte az emberi tarsa- 
sagnak eldbb meg kell valni a' phantasia* hatalmatdl , hogy az okos ^rte- 
lem* szigoru paranesainak jdt^kony hasznai az eg^szre lassank^nt kiarad- 
hassanak. 

M^g magaban a* poesisben is ^szrevehetdk a* fokonk^nd fblemel- 
ked^sek: n^p-poesis eldbb volt mindenfltt, mint mftv^sz kOltd, mik^p 
besz^ldnek eidbb kellett lenni, mint szdnoknak. A* lyra megeldzte a' 



m. tud6s botbsulbtbk 's ai^afttvJLmyok* ha»kair6jl. 99 

larvat in cothurnust, Tirtaeas* n^p dalai eMbbi jelenetek Aeschilus* kar- 
^ekein^ly azdrt Rosenkranz ott keresi okat drama* nem l^t^nek a* zsid6j 
arab *s persa nerozeteknd^ bogy ezek nem hatottak a' miivelta^g* azon 
foUbra fel y melly dramai kifejl^sre sziiksi^ges ^). 

A' gOrOg poesis szorosan egybefugg a* mytbologiaval , kezdete 
Gsek^y vdlt , '8 l^pcsdnk^nt yergddbtt fel a* mythusokon keresztul eg^ 
a* h6H kOltem^nyig. Linuirolf Orpheuirol^ Chironrol valtf mes^k csak 
a* term^szeti erdk *s latvanyok' szemdyesit^ei ; azaz a' phantasia a' maga 
muikalkodasanak masodik stadiumaba ypett mar akkor, mikor a* kill 
term^szeti ertfk emberi alakokban megszem^lyesitettek , mert elstf palya- 
litja mertfleg az ^rzi^kis^g* kOr^ben hataroztatott el, az^rt a* legr^gibb 
hymnusok is a* termdizeti ertfket istenesitik. 

De nemcsak a' helleneknek voltak n^pdalosai , hanem mas 
nemzetek is azokkal l^ptek at egy bardolatlanabb allapotbtfl a' tudomi- 
nyossagra , melly et a' civilisatio nyomba szokott kOretni. 

Honi tOrt^neteinkbdl tudva van, hogy Ill-dik Andras' kiralyi 
udvaraban magyar ^nekesek laktak ; hogy a* nagy kiraly Matyas* asztala- 
nal, mint Galeottus irja: non sine sermone inconcinno, azaz 
kellemes magyar ^nekekben ^ndceltettek a* magyar htfsOk' tettei: csak 
hogy ez az ird abban t^vedez , mondvdn , hogy az olasz- rdmai szokas , 
mellyet elsajdtitottak a' magyarok. 

Ez allitas* igaz volta ellen maga a* dolog' term^szete besz^lne, ha 
histtfriai adatok nem volndnak is; mert vit^z, hadakozd nemzetekn^i 
jtfval a' proven^ali poesis* ideje eldtt divatban volt az ^nekesek* egyesil"* 
lete , *s nemes ^rzem^nyek ^ indulatok Onk^nt tOrnek litat a' dalokra , 
melly ekben magokat mintegy vissza tiikrOzik, honnan aztan csak egy 
l^p^s kellett m^, hogy az ^nekesek szabalyos tarsas^ba ypjenek *s 
mily^szeti kifejl^re pdlyautat nyissanak. — A* vit^z Theseus , meg^rkez- 
v^n hadi tettei utan atyjahoz , vend^gi ^nekek kOzt fogadtatott. 

— — — — agitaot coQvivia patres 
Et mediam vulgus nee non el carmina vino 
Ingenium faciente cannnt* 

rOvid. Metam. L. Vllj 



*) Hatidbvch #iner allgem. Geschichte der Postie, von Kari Rosenkranz. 1. 
Theil Halle 1832. 

13* 



100 PHILOSOPHIAI - OSZTAIiYI EHTEKEZESEK. 

A* chinai poesisben is , mint Lacharme' latin forditasabdl a* Chi- 
kingnek Icitetszik, mellyet Confucius szedett Ossze, az asztali ^nekek jtf- 
kor fd helyet foglaltak el '). A' parthus kiraly Arad' udvardban gOrOg 
enekes mulattatta az asztalt , mikor Crassus* levagott fej^t bemutattik a* 
vend^geknek *). 

Rdma alig kezdte el hadi palyajat, azonnai feltuntek az ^nekesek 
is , kiknek csatadalaf elveszt^t Cicero keservesen fajlalja *). 

Attila* udvaraban hunnus kultdk tartdzkodtak , kik dt 's taborat 
mindenhova elkis^rt^k , azzal a* kulunbs^ggel , hogy itt nemzeti nyelven; 
nem mint a' parthusoknal gurugul zengettek a' hadi ^nekek ^). 

A' tOrOk fogsagba esett n<^ytelen erd^lyi barat hason tamibizony- 
sagot hagyott hatra a' tOrOkOkrdI , hogy <5k is hadi ^nekekkel buzditot- 
tak seregeiket a' harczra , 's a' vez^rek' asztalainal turuk ^nekesek mulat- 
tattak a' vend^geket *). 

A' gallus bardnsok' egyesiilet^t magasztalja Lucanus kovetkezendd 
verseiben. 

Yos quoque qai fortes animas , belloque peremtas 

Laudibus in longmn vates dimittitis aevum 

Finrinia securi fudUtis carmina Bfirdi. (Phars 1* l-o.) 

Tacitus a' germanokrdl, Eginhard a' frankokrdl, Turdczi a* het 
magyar vezerekrdl hason bizonyitasokat tesznek az dnekesek* tarsasaga 
felett ^)j ligy hogy Galeottusnak semmi esetben nines igaza , hogy a' ma- 
gyarok olaszoktdl tanultak volna el e' szokast, ^s nem honi eredetd 
lenne. 



M Die DIchtkunst der Chinesen: Erste Epoche. Confacii Chi-kiiig, give liber 
earminum. Ex latina P. Lacharme interpretatione edidit Jalias Mohl. Stuttgartiae 1830. 

'; Bayeri Historia Oshroena p. 85. 

') Utinam exstarent ilia carmina, quae multis saeculis ante suam aetatem in 
epulis esse cantitata a singulis convivis , de clarorum virorum laudibus in priginibns 
scriptom reliquit Cato. (Cicero in Bruto.) 

*) Priscus Rhaetor Excerpt, et Gothic, hist. p. 128. 

*) Septein castrensis de moribus Turcarum c. XI. p. 40. apud Hortingenim 
Hist. orientaiU. Tiguri 1660. 

*) Tacitus de mer. Germanor. c 4. Eginhard c XXIX. Turoczi CJkron. P. H. 
c. IX. 



UI, TUDOS EGYESULETEK S AliAPITVANYOK HASZNAIROIi. lOl 

Valamint a* hellen 's rdmai mivelts^gre a* poesis nyitotta meg 

«lsd kifejl^si utat, ligy latjuk azt kestfbben is a* nemzetek* vandorl&sa 

idejiiben , mikor Eur(ipa* statusszerkezcte a* kereszt^ny vallas' felvetel^- 

vel allanddsagra jutott. — A' kOz^p^vi kor* tort^neteibtfl nyilvAn van, 

liogy akkor is a' trottbadourok y niebelungi ^nehesehj Minne- es Met- 

stersungerek , a scaldoK tarsasaga fd szerepet jatszottak a' tudoroanyos haj- 

nar hasaddsa eldtt. Mikor pedig a* scholasticismus Marsilins Ficinuiy 

mirandolai Pico grof^ Boccaccio j Dante j Petrarchan medici L6rinc% 

miikOd^seik utan Olaszorszagban y^g^t el^rte, ligy a' n^met fi^ldOn is 

ReuchUn , Hutten , Agricola y Pirkheim j Wimpheling , Erasmus , ^ 

masoFk a' latin ^ gOrOg literatnrat ^letre hoztak , a latin nyelv* hajdani 

disze ism^t a' poetakban yimlt fel. A* mi volt a* magyar honnak Ce- 

sifige Jdfiosy ^pen az volt WestphalianakZ<9fig'JRtii{o7f, eg^sz Germanianak 

Celtes Konrdd. A* karolyfejervari templomban a* tajon, hoi Isabella 

fekszik , marvanyba v^sett versek kOzt most is ol vashatni Cesinge Jdnosrolz 

Unus erat Janns proprias qui primos ad oras 
Duxit lanrigeras ex Helicone deas. 

Szinte hason eml^ket szentelt Chytraeus Lang Rudolfnak : 

Primus Melpomenem qui rura in Westphalia duxit 
Cum caneret laudes maxime Paule tuas* 
^s Celtesrdl Bocerus Janos : 

Primus hie in nostras phoebea numina silvas 
Duxit , et his dulce carmine fecit iter ^). 

£z id6 tajban (1501) allitotta fel I-sd Maximilian a poctak* ^ 
mathematicusok* egyesiil.et^t B^csben, *s alapitvany level^ben az eneke- 
sek* megkoszoriizasa' jogat maganak fentartotta. Testv^r tarsa volt ennek 
a dunavid^ki tarsasag, mellyben , mint Tenczel kimutatta , sok magyarok 
r^szv^nyes tagok voltak ^) , 's hogy a* tudds Eder annak nyomaba nem 
akadhatott, bamiilni Ichet. -^ Hasonlrf egyesuletek (sodalitates) keletkez- 
tek ugyan az idd tajban Bavariaban , Saxoniaban , Angliaban , *s igy 
a* hellen 's latin literatura* feldledds^vel az ligy neveztetett humana studia 
mint uj oltovanyok atplantaltattak az addig m^g csak klastromos szabd- 



^) Bayle Diet. Hist, et Crit. Tom, 3. p. 52. es Burckhard de lingvae latinae in 
Germania fatis. Wolfenbutt. 1721. p. 309. 
') Borddiard L c pag/402. 



102 tHUiOSOPHIAI - OSZTAIiYI 

sii neveld intt^zetekbe , mellyekkel a* realis tudomanyok' napKnyre hoza- 
^ Cala megkOimyitetett. 

Nem szand^kom itten a* minden orszagban kulftnOsen a* refor- 
matio* ideje ntan felallltott vagy mddositott academiakat rendre eltfszam* 
lalni : hanem , a* mi ^rdekesebb , azoknak szellemi mivoltokrcSl akarok al- 

talanos rajzokat adni. 

EOzOns^ges paaasz ma a* kiilfi^ldi folydiratokban , hogy a* filtXL- 
pV ddsok'szama megszaporodott, hogy bizonyos pedantsag foglalta di ma- 

gokat a' tudomanyok korul forgoldddkat is, melly azoknak megtanula- 
satdl vissza ijeszti a* tanultf kat ; ds a* mi m^g tobb , az oskolai tanitaa- 
m6d felett is merges harcz eredett a* humanistak is reaiistak kOzt; 
mint ha az egyeztet^spontra mar semmi kutfdk nyitva nem allananak. 

De ha jdl meggondoljuk a' dolgot, mind a* panasznak^ mind az 
erintett harcznak ingatag alapjai vannak; mert derdk tuddsok' szama- 
ban ma sem fogyatkozik Eurdpa , sdt mondhatni bdvelkedik ; az oskolai 
nevel^sben pedig az iddkorhoz k^pest mindenutt lathatni czi^liranyos ja- 
Yitasokat, ds javalatokat, mellydcnek practicai hasznok nem maradoak 
ki. Az eg^sz k^rddsnek sulya tehat vdgre is az ember* testi ds szdlemi 
term^szetet drdekli. 

Hogy a* tiidomanyoknak , bar mellyik agazatfat tai^azzak is azok 
a* cselekvdleg munkas ^letnek y tagadhatatlan nagy becsOk van , arrdl szdt 
is vesztegetni felesleges volna ; nem is e* legkOzelebbi sz^npontbdl foly* 
hat ki a* feudrintett dletbeli fd k^rddseknek egyenes magyarazata ^ hanem 
mdg egy felsdbb szempontot kell keresni^ melly azt tudassa meg veliink^ 
honnan eredtek a* tudomanyok y *s mi hozta azokat Idtelre ? ds h^ ezen 
felsdbb szempontot megtalaljuk, az egymastdl most messzire elt^rni lat- 
s/d dletbeli kdrddseket is a* magok eredeti kiitfejdre vissza vezethetjuk, 
*s egyszersmind a* tudds egyesiiletek* ds alapitvanyok* termdszeteirdl tisz- 
taba jOhetiink. 

Mar felyebb drintve voltak a*phantasia* dsokossag* mint kdt 
tetlegesen dolgozd erdknek munkalatai az emberre : middn az egyik szinte 
bevdgeznd a* maga munkalatat , akkor a* masik' uralkodasanak kell sziik- 
segeskdpen elkezdddni , jdl megjegyezve^ hogy itt nem egyes emberek* 
vagy nemzetek* hanem az egisz emberisdg* kOzOns^ges rajzanak kell szem 
eldtt lebegni ; mert egyesek , mint ndmelly nemzetek is , sokiiig , vagy el* 



m. TUDOS BGYBSUliBTBK S AXiApfrVAI9 VOK RASZNAIROL. 1 03 

eny^sztekig is roegmaradhatnak a* phantasiai ^Ideletben; de az okossag 
egyik vagy masik osztalyandl az emberi n^pcsoportoknak iniiiden ^v- 
szakon keresztul be ult a' maga trtfnjdba, *s mint tiszta intelligentia 
gyakorlotta ^s gyakoroija is szuntelen a' tObbi tudatlan tOmegen azt a' 
hatalmat , melly szellemi — vagy is isteni szamiazatjattfl elvalhatatlaif. 
Phoenicia, GOrOgorszag, Rdma^ komnkban Anglia , Franczia- ^s N^met- 
orszag bizonysagok erre. 

Mig az ember csak a* testi ^rz^ek* hatalma alatt van *s okossiga 
sznnyadoz, addig a* tndomanyos ism^retek idegen vend^gek naia, 
mellyekben az^rt szellemileg nem is gyOnyOrkOdhetik ; de ha egyszer 
kOiiilm^nyei oda ^rhettek meg , hogy az eszm^l^s* utjin lassank^nt meg- 
vdlhat az i^rz^kis^g' rabldnczaitdl , akkor lelki idomiilasdnak stadiuma 
is elkezdodik. — Ezen kOzOns^ges igazsAgokat el^g itt csak meg^rinteni ; 
sokkal fontosabb dolog arrdl szdt tenni : mi a* tndomdny , 's honnan ered 
az? 

A* tudomany theoriai tekintetben a* rendszerezett ism^retek* t(h 
mege magunkrdl in a* rajtunk kivlil es<I dolgokrdl; practical tekintet- 
ben pedig a' szerzett ism^reteknek alkalmaztat^a az ^letre. 

Az ism^reteknek kutfeje egyr^szrtfl maga az ember , a' vilig, ^ 
az isten, melly ek targyi adatok a* megismer^sre , masr^szrtfl az okos- 
sag y melly inkdbb munkdsan mint szenveddleg hat a* tdrgyakra ki , hogy 
azokriSl maganak tiszta ism^reteket szerezhessen. Min^l szamosabbak 
is helyesebbek az ismeretek , az ^letre annil jtft^konyabb befolyasa van 
a* tudomany oknak ; mivel az ^letbeli rendelkez^sek biztosabb alapokon 
nyngodhatnak y *s az Onk^nynek ^s tudatlansignak Ossziibb szoritvak 
lesznek hatarvonalai. 

A' tudomanyossig tehat az emberis^g* f(5 kincse , mellyet szentdl 
meg kell tfrizni. Jdl mondja Oelsner az islamismusrrfl k^szult paljra 
irataban. ,,Minden tOrv^nyhozd hatalom , mellynek nem a* tudomanynyal 
teljes ^rtelem az alapja j kOvetkezetlens^geket hiiz szflks^gesk^pen 
maga utan: latasai korlatozva lev^n, tObb kOvetkezetlens^gbe is esn^k, 
ha a' feldcezetek' ^rdeke , a* sectak' mor^ja nem kOlcsOnOzn^nek iddrtfl 
idifre az ^rtelemttfl gazdagsigokat^^ '). 



^) Des Effefg de la religion de Mohammed, etc. a Paris 1810. p. 32. 33. 



104 FHELOSOFHIAI - OSZTAIiYI ERTSKEZESEK. 

Igy l^v^n az okossaggal , 's az annak sphaeraja ala tartozd tudo- 
manyos ismeretekkel a' dolog, a* volna m^g hatra, hogy szdljak arnSI 
is valamit : mi az oka a* mar ^rintelt panasznak a* fi^ltuddsak' szama* meg- 
szaporodasa felett, *s a* humanistak is realistak kOzt vald harcznak. 
Csek^ly belatasom szerint onnan ered a* t^ved^s^ mert azt hiszsziik , hogy 
a* tudomanyok minden embernek valdk, holott csak a* tu- 
domanyoknak rcsultatumai, jdl megvizsgaltatva, hely* 
ben hagyva ^s megertfsitve a' kOzOns^ges haszonra valdk. 

Ezen egyszeru allitmanybcil kiindulva^ tekintve tarsasagos szO- 
vetkez^s jinkre , akar a' histdria* akar a' philosophia' utjan eligazalhatank 
komiyen a' kitett k^rd^sekben. 

Memiyire csak histdriai Osm^reteink felhatnak a* vilag* turtdnetei* 
ben , ligy latjuk , hogy az emberisdgnek csak egy kis rdsze foglalatosko- 
dott mindig tudomanyos ismeretekkel, mivei azok huzamos idtft^ ku* 
lonus tehets^get , izzasztd faradsagot , eg^szs^gfelaldozast kivannak : el- 
lenben a tudomanyos rizsgalatoknak kOvetkez^sei atszivarogtak a' tar- 
sasagok' kOzOns^ges ^let^be, 's azok az egdsz emberisdg' sajat javaiva 
valtak. Hogy diszes hazakban lakhatmik , k^nyeimes OltOzetekben jar- 
hatuiik, szcival, hogy az ^let* tiszta OrOmeit ^Ihetjiik, mind ezekre sok 
szazad' lefolyta alatt k^szitett^k el a' tudomanyos vizsgalatok az litat. 

Murberg azt jegyzi meg a* stockholmi akademia* dvkOnyveiben ^ 
bogy a' daniai udvarnal m^g a* Xll-dik szazad' elej^n is a' pompas lato- 
gatasok' alkalmaval juhbdrt viseltek a' nagy urak. Adelang pedig azt 
irja , hogy a XV-dik szazad' kOzepe fel^ m^g Vll-dik KAroly' ndj^nek 
csak k^t kendergyolcs inge volt >). Mind kuliinbsdg akkor ^s ma kOzt ! 
ROvideden kimondva, minden ^letbeU k^szs^gek, ugyessdgek, poly- 
technicai mesters^gek a' szoros tudomanyossagon alapulnak, mellynek 
eldbb kezeskedni keil minden lij talalmanyokrdl , fblfedezdsekrdl , hog}^ 
azok aztan a tarsasagban allaudd gyakorlatba v^tessenek, 's minden- 
kinek sajat janil szolgaljanak. Vagy az angol gyarak el^rt^k vol- 
na - e azon magas tetd- pontot , mellyen ma allanak , ha a* tudoma- 
nyok' felvirulasaval a' mathesis, physica, chemia, geologia , botanica, 
mechanica , (is az ezekkel rokon mas tudomanyok el^bb a' tuddsok altal 



') L. Gotting. gelehrt. Anz. 1708. p. 220. iu AdelaDg* nagy szotdrrft Uw^%Uk 
alatt 



in. TUDOs Ei^YJBSuUnmL *8 AiiAPiTvAiryoK haszmair6l. 105 ^^ 

rendszerbc nem v^tettek volna? Illy hatalmas az ember* szellemi erej^- 
nek mnnkalata , ha az Osszecsatolja magat a* neki szolgdlci kalterm^ 
szet' erej^vel ; mert az aiz izmos kar , melly a' legvastagabb hajdkOteleket 
fonja , egyszersmind a' pamnt nOr^nybrfl a* legv^konyabb csak nem Idtha- 
tatlan szalad^kokat ereszti ki , ^s az a' gdzmozgony , melly az oceannal , 
^ orkannal kuzd , egyiszersmind a* leg^kesebb asszonyi OltOzeteket szOvi. 

Yaldsagos t^edez^s hat az, mikor a' humanistak ^s realistak 
egymassal ]>erlenek a* felett : mit kell , ^s mit nem kell tanitani , *s egyik 
a* masik* hatirdban akar htfditasokat tenni. j^rtekeztfnek illyenkor Kant' 
mondata szokott esz^be jutni, ki az illy polemizalast a' levegtfi harcz- 
hoz hasonlitja, ,,Az illy viaskoddk, ugymond, drny^kokhoz vagdalnak, 
roeliyek mint a' Valhalla* htfsei egy szempillant^ban ujra kintfnek, is 
isro^t Osszeforrana'k/^ 

Mind a* sz^p , mind pedig a* realis tudomanyok sz^pen megf<^rnek 
egymas mellett; a* status csak arrdl gondolkozzc^k, hogy oskoldi legye- 
nek, mellyekben azok tanitassanak , tudds egyesiiletei yiragozzanak , 
mellyek mindenkor a' szoros tudomanyossag* drhelyei voltak. 

P«ilda erre a* Ptolemaeusok altal Alexandriaban felallitott tadomi- 
nyok* <^s miiv^szet* academiaja, melly kiralyi bo keziis^ggel eliatva a' 
hellen miyelts^get, melly GOrogorszagban mar megcsiikkent volt, nem 
csak soka fentartotta Aegyptusban , hanem mas nemzetekre is kiirasz^ 
tatta a' tudomanyos jsm^reteket: mert dtt tanultak el a* zsiddk is az illy 
iatezetek* feUllitasat, mellyek a* Il-dik szazadtdl fogva az Euphrates 
mellett l^tezd varasokban vir&goztak ; majd a* zsid<(ktdl a* Nestorianusok 
vett^k at a* Yl-dik szazadban iC tudomanyos ismi^reteket, kikttfi as 
arabokra szallottak azok altal, 's Almansor^ Harunj Alraschidj Almm- 
unm * den^k kalifak* h4 keztfs^gei Cordovatdl elkezdve Bocharidig be Asi^- 
aba viragoztattak az Eurtfpdban mar kiveszni indult tudomdnyokat. 4^ 
lettaZ) hog}' Il-dik HaJ^in^ spanyol kalifa tudds tarsasigot, 600,000. 
kOtetbdl alld ktoytart itllitott fel Cordovaban, mellyeknek laistroma 
egyediil 44. kotetet tett^ 's ^zt csaknem azon iddben tette, mikor, Ma^ 
lat gr6f szerint, Cordovanal szinte osszetalalkoztak a* magyarok az ara- 
bokkal, mikor egy m^ ird (Asbach) arab kiitftfk utaa irja, hogy a' 

M. T. T. 6VK. IV. 2. 14 



106 PHIiOSOPmAI - OSZTAIiYI ERTEKBZESBK 

cordovai kalifak* testdr^nek egy r^sz^t magyarok tett^k '). E' der^k 
kalifa nemcsak Cordov&ban , hanem Spanyolorszag' tObb reszeiben , 
allitott fel academiakat ^s kOnyv tarakat , mellyek kOzt a- 40 tagbdl 
all6 toleddi tudomanyos egyesiilet leghiresebb volt, mellynek formajara 
k^peztetett ki kesdbben a* XlV-dik Lajos alatt felallott tudomanyok' aca- 
demiaja , mik^pen V-dik Fiilep a franczia academia* p^ldajara allitotta 
fel a spanyol academiat, melly hat foliantban dolgozta ki a spanyol 
szdtart ^). 

Illy kOlcsOnOs szellemi befolyast gyakorol egyik nemzet a* m^Ldk- 
ra! 's m^g is nem atallak n^mellyek az iUy tudomanyos egyesiileteket 
giinyolni , mintha azokbdl a* realis ^letre semmi vagy kev^ haszon ha- 
rulna , *s a' corporatio* szelleme ellen merges nyilakat Mnek. — Yolt^rnak 
aligyolt m^g szakalla, mikor Jocastaval elmondatta: 

,,No8 pr^treg ne sont pas ce qa'an vain people pense 
Notre credalite fait toate leor gci^Qce/' 

De ezen r^gi thema az egyesttletek* szelleme ellen szinte el van mar vi- 
selve; mert ha az ember a* vallast ^s tudomanyt ugy n^i, mint fidves 
int^zeteket, mellyeknek vdlogatott tanitdiknak kell lenni, ha megbardt- 
kozik azzal a' nehezen penetralhatd ideaval , hogy egyik ember lehet a* 
masiknak lelki tanitdja, termdszetes kOvetkezds is, hogy az egyesfllet* 
azon tagjai kOzOtt , kikre illy fontos ^rdekek' ellatasa van bizva , testfl- 
leti szellem fejtse ki mag&t , mellynek munkalatai aztan csak a* fokozat- 
ban killOnbOznek. — Yalamelly kOrOm' szakadtaig szoros kimutat&sa 
annak , milly k&ros befolydst gyakorlottak ndmelly egyestlletek , p. o. a* 
p apsag a' vallasra , az Agydszek a' tOrv^nyre , a' diplomatak a* politidbray 
az academiak iltalaban a* tudomanyokra , sziiksdgeskdpen valdvi tennd 
minden vallas* tOrvdnykezds* , mas nemzetekkel vald diplomaticai kO- 
flliftlds' dsa' tudomanyok* megszfintetds^t , a* mi utopiaban kivihetd. 

De forditsuk mar szemeinket ddes hazdnkra is , kdrdezzvlk meg 
tOrtdneteinket arrdl , mit tett nemzetflnk a* tudomanyossig kOriil ? 's ha 
tett aldozatokat dvszakonkdnt a' haza' oltdrara , a* mint hogy tObb izben 



^) Gescfaicfate der Magyaren. Wien 1828. IL p. 13. es Geschicfate der Ommaya* 
den in Spanien von Jos. Aschbach. Frankfort am Main 1829. 

>) L. JahrbuGher der Literat. B« LIT. HaUisch Lit.Zeit. 183i.Febraarp.211. 



m. TVDOS BGYESULBTBK* *S AI/APITVAnYOK HASZNAIROI.. 107 

tett , mi az oka m^g is hogy a* szor6s tudomanyossagban tencny palyat 
oily nehezen fhthatunk mas szomsz^d nemzeteidkel , kOc nekiink pliaro- 
szi tuzzel vilagitanak eMl, hogy dketa* neh^z dicsd palyan ktivesstik? '<^ 

Yaldban szivragadd ^rzem^nyek kOzt tanulhatjuk meg nemzeti 
histdriankbdl , hogy a* kereszty^n vallas* felv^tele dta eg^sz a* szomorii 
mokacsi utktizetig a' nemzeti f<^ny nekiink is oily sajatsagiink volt, melly 
mellett masok^t nem irigyelhettiik. Yerancz , Matyas kiraly* halala* nap- 
jara teszi nemzetis^gjink* hanyatlasa* pontjat; de Mohacs volt az a* hely, 
liol belsd erdnk' nagy r^sz^t sirba temettiik, middn aztan a* turOk iga 
elkezdte k^t szaz ^vig sorvasztani a* sok r^szre szaggatott haza* kebel^t. 

A* tudomanyok* azon iddszakaban, melly scholasticismus niv 
alatt ismeretes , kiralyaink mindent az iddkorhoz k^pest elkovettek y 
hogy a* jtheologiai tanulmanyok a'* kereszty^n vallassal cgyiitt koztunk is 
g}'okeret verjenek. Azon szamos alapitvanylevelek , erseksegck , piispOki 
sz^kek, szerzetek* felallitasa felett, mellyeknek cscndes kdfalai voltak 
akkor mindeniitt a* tudomanyossag* mened^khclyei , liatalmasan szdla- 
nak azon igazsag mellett, hogy Magyarorszag e' tekintctben nem volt 
mas orszagoknal alabbvald. Yeszpr^mben, irja Katona, r^gen volt mar 
oskola, hoi theologiat, es az ugy nevezett artes liberales tanitottak, 
mikor Kan Laszld a' parisi egyetem' p^ldajara ujra alkotta azt , *s tdr- 
vdnytanitdsz^ket allitott fel. Nagyvaradon szintiigy viragzd oskola volt, 
mikor lY-dik Karoly Pragaban, Kasimir Krakkdban, Rudolf Csaszar 
Bdcsben academiakat fundaltak; nagy Lajos kiralyunk itt sem maradt 
ezektdl hatra , mert P^csen felallita azon hires egyetemet , hoi az olasz 
Bachini ^venk^nt 600 arany fizet^st huzott, 's a* p^csi piispoktdl egy 
faluval megajand^koztatott ^). Igy kdsdbb a* vilag* finyinek nevezte- 
tett Zsigmond Budan allitott egyetemet , kinek charactert festd feleleti^t 
Celtes Conrdd fentartotta; middn masok k^rdezn^k tdle, mi<^rt pir- 
tolja a* tuddsok' egyesftlettJt 1 Azert ugymond: wi^r* azokat tobbre becsii- 
lorn fndsohndlj mert az isten hulonos tehetsegehhel felruhdzta oket j 
melhjekct en hirdlyi IStemre is minden czimeV es birtokok' elajdnd^koz- 
hatdsa mellett is nem osztogathatok ^). Igy beesiilte a* tudiisokal a* 



^) Keletiien Higtoria Juris.iirivati hungarici. Pest. 1818. 
') Riirckhard L c. p. 183. 



JUf 



108 PHULOSOPHI.VI - OSZTALYI ERTEKEZESEIC. 

derek AlfonB nipolyi kiraly is , ki a' tuddsokbaii sziikolkodtf kiralyi ud- 
varokat a* csillagtalan cjsKakaklioz hasoolitotta , 's a' tudomanyokban 
uem gyoiiyorkudd fejedelnicket megkoronazott veresbegyeknek nevczte 
^). Nem sziikseg Matyas kiraly' feiiyes iddszakardl szdlani , kit Spittler 
a' XV-dik szazad' legnagyobb emberenek nevez,kirdl a' magyar museum* 
tudds drjc meg 1815-beii jeles ^rtckezest irt; de meg kell azt emlitenem, 
hogy a* mohacsi romlas utan is nem aludt ki soha nemzetiinkben a' ta- 
nulni vagysis* szikraja, ha sziiite koriilmenyei zsibbasztdlag nyomtak is 
a fdld feld. Haladatlansag volna I-sd Ferdinand es Maximilian derdk ki- 
ralyaink' drdemeiket a* tudomanyossag es magyar nyelv kdriil meg nem 
ismerni, sok magyar nagy urak pedig nemcsak magok is szerettdk a' 
tudomanyokat , hanem bd aldozatokat tettek azoknak viragoztatasara. 
A' Thurzoj JVddasdij Perenyi^ Bocshay j PdzmaUj Bethlen, Szechenyiy 
Tekki nevek a' XVI-dik , XVII-dik ^s XVIII-dik szazadokbdi atra- 
gyognak hozzank literaturank' ^vtortdneteibdl. Megdrdemlik itt Bocskay* 
vegrendelet^ben foglalt velds szavak a kozl<ist „Az historicus, meliye- 
ket mind magunk es eldttiuik vald fejedelmek* idejeben 's dolgarol irt 
Szamoskozi Istvan lir deputiltunk a* conventrol 7,000 forintokat , mely- 
' lyeknek kinyomtatasara hogy szorgalmatos gondjok l^gyen, lelkekre 
kutjiik a' testamentumosoknak, es az istennek szeke elebe idezzuk oket 
erette 9 hogy ha abban hiven es szorgalmatosan el nem jdrfiakJ'^ 

Tem^rdek summara mennek a* magyarorszagi tudomanyos alapit- 
rany ok mind a' catholicai mind az evangelical r^szrdl , mellynek egy jd 
nagy r^sze maganosoktdl kerult ki. Csak az egy Sz^chenyi- alapitvany , 
mint az 1695-ben februar* 15-dik napjan summaztatott 2,407,000 fo- 
rintra ment fel ^); 's mit szdljak Erddlyrdl , hoi mar Janos Zsigmond fe- 
jedelem Ramus Pdterrel Parisban, Zabarella Jakabbal Paduaban levele- 
zett egy magyar tudds academia* felallitasa felett^hol kesdbb a* halhatat- 
Ian Bethlen Gabor a* ma is fenyld enyedi collegiumnak fejedelmi talpkO- 
vet vetett ; hoi Apaczai Cserei Janos velemdnyt is kdszitett egy magyar 
academia felallithatasa* mddjardl , mellyet Barcsai Akos fejedelemnek be 
is nyujtott; hoi 1775-ben foldmivcles' ds mestersdgek' egyesiilete Lizar 



^) Geschichte der Konigreichs \capel von I4l4. bis 1443 von August Grafen 
von Platen. Frakf. 1833. p. 358—359. 

') Catelogus Bibl. Szechen. T. 1. p. 5G0, hoi taMn hibrfsan ^11 24 millio. 



#:. 



# 






'. •* 



in. TUDOS EGYBSUIiETEK:* *S ALAPITvAnYOK HA8ZMAm6li. 



m 



100 



Janos grdf elnOks^gc alatt, majd nem soka a* magyar nyelvmiveM tarsa- 
sag is l^telrc jOttek ; hoi y^gre magok az uri asszonyok is , egy BetMeti 
Kata, Teleki J6%8efne\ egy Kendefi Rachel^ Telehi Mihdlyn^y egy Ne- 
mes Julianna , Korda ZsigmondnS boy ajand^kokkal gazdagitottdk a% os- 
kolakat. Hallgatok a* jelen detkonmkban tOrt^nt iiemes aldozatokrdi 
tudomanyos int^zeteink* gyarapitasara, azokrdl majd egy igazsagosabb 
jiiyendtf fogja itiilet^t megtenni ; csak azt k^rdem m^g , mi hat az oka, 
hogy eunyi ertfkodc^sek utan is tudomanyos kifejMd^siink nem jutott 
azon tetdpontra el, hoi azt minden igaz hazafi latni szeretn^? — Vald- 
ban e* k^rd<is megfejt^se sokkal nehezebb, mint az elsef szemmel latszik, 
mire «^rtekezd itt most ki nem ereszkedhetik , de az fontos megyitatasra 
mindig ^rdemes leend. 

A* mi felyett targyahoz szorosabb kapcsolatban all , az — mai 
idd konmk' azon jelenete , mellyn^l fogya cz^hek , *s mas hason term^ 
szetu egyesuletek a' cselekyden munkas ^Ictbdl mind inkabb kezdenek el- 
tiinni: ellenben a* tudomanyok* mezej^n azok esztenddrdl esztenddre 
szaporodnak. Mire mutat ez a* jelenet? Nemde nem azt kell- e hinniink, 
hogy (irzik a' nemzetek az illy egyesiiletek* sziiks^g^t tudomanyos szem- 
pontbdl, hogy a* mitegyesek* bar mi yas szorgalma meg nem birhat, azt 
iisszctett yallakkal tObbek y^ghez yihetik. 

A' rdmai archaeologiai tarsasag 1829-ben alapult a* burkus koro* 
na herczeg' fd partfogasa alatt, 302-re megy tagjainak szama, mellybdl 
I45 01asz-, 61 Angol-, 45 N^met-, 40 Franczia-, 4 Orosz-, 3 Holland-^ 
Belga-, 3. GtirOgorszagbdl yaldk , *s azon key (is idd alatt is mar a' tudds 
yilag* archaeologiai osmcireteit e' tarsasag folydirasayal rendkiyul eld- 
yitte. Mit szdljak a* parisi asiai tudds egyesflletrdl , mellynek ^rdemeit 
a' chinai zsakmanynyal gazdagon yissza t^rt Neuman oily m^ltdlag magasz- 
talja? melly alig szamlalja 12-dik dydtldtdnek^ mar is az asiai nyelyek, 
szokasok, literatura felett sok homalyban rejtett kincseket napKnyre 
hozott. Vagy az 1826-ban Wcstphaliaban alapult hazai miyelts^get cz^lozd 
egyesuletrdl tcgyek - e szdt ? mellynek histdriai ds rdgisdg osztalya Ndmet- 
orszag' eldid^jdt minden oldalrdl felyilagositni igyekszik. Emlltsem-e 
hogy a' londoni mukedyeldk* tarsasaga yilagszerte utaztatja tuddsait , *s 
azoknak utazasait kOzre bocsatja ! hogy Bekker ds Brandis nem rdgiben 
is a* berlini academia* koltsdgdn jartak be Olasz-, Franczia; *s Angolorsza- 




110 PHUiOSOPHI.VI - OSZTAIiYI ERTEKEZESEK. 

got csak azc^rt , iiogy Aristoteles* mindeu k^iratait osszehasonlitsak i 
vagy a* pomeraniai tudds egyesiiletrdl ssdljak-e , melly tiz ev dta a' balti 
tengermcllciki dolgokaak tisztaba hozasaban munkasaii faradoz? El- 
kalgassam-e hogy Strojew ^s tarsal az orosz kormany' koltseg^n minden 
megyit mcgjartak , a* templomokban klastroraokban talaltatott okleve- 
ket ^s actakat usszekerestek , melly ek az orszag' histdriaja* lij kidolgoza- 
sara sziikscigesek ? hogy ezen biztossag n^gy foliant kotetet szedett Ossze, 
mellyek mar nyomtatas alatt is vamiak , hogy a* mellett Ot tarczat 
( portefeuille ) gyiijtott a' slav literatura' hisU&riajara , es meg is Mosz- 
kauban sok iromanyt hagyott hatra, a* mi ^jszaki Oroszorszag *s Szibe- 
ria' torteneteire szolgal felvilagosltasul , a* minek tadasa reaiik n^zve is 
oily felette sziiks^ges ^). 

Yaldbaii ezen tudomanyos forrongas az eurcSpai mivelts^gnek al- 
iandd disze! melly, meg nem elegedv^n a* mar k^szekkel ^s folfedeztek- 
kel, meh' mddjara zsibong az eg(^z fold kuriil, 's nckuiik magyaroknak 
is ezeknek tudcisura dagadni kell kebeliinknek , hogy a* lehets^gig koves- 
silk a* der^k pddakat ; nagyainkat felbuzditsuk a* tudomaiiyok' partola- 
sara , mint egykor azt eldddjeik tettcik on nemes ^rzeteket kovetv^n , es 
ha az irigys^g vagy fi^lrecirt^ek a' magyar tudomanyos egyesiilet' muii- 
kalkodasait homalyba boriilva akarnak latni , vigasztaljuk magunkat azon 
histdriai adattal , hogy mas academiak is az illy Osszeutkozesekct el nem 
kerulbettek , hogy a' parisi tudomanyos academia is 1696-ban szinte a 
megcsiikkeneshez kOzel volt azon alaptalan hir miatt, mintha az udvar 
kiral>d[ partfogasat meg akarta volna vonni tdle; hogy kezdetbcn a' ber- 
lini tudomaiiyok* academiajara is a' ragalom* nyilait szdrtak , de Leibnitz 
egyik fd cszkOzldje az egyesiiletnek m^lyen behatd it^lettel irta a mi 
tanitasunkra m^g akkor meg, hogy egy lij tudomanyos egyesiilet mar a' 
dolog* tcrm^szeteiiel fogva csak lassii lep^ssel mehet eld, dc elcget is 
jdkorat halad az, ha jdl Up. Sat cito, si sat bene? ^) 



*) A' honi tortenetek' felvilrfgositeUat Uirgyazo neinetonsxagt tudos egyesiile- 
tckrol 1. Jahrbuch. der Literatur. Band. LXIX. lap. 98—99. ' 

«) A' parisi academia' allapotjarol lC96«ban 1. Bulletin dea seieaces hi&tor. etc 
1831. May x\ro 5. p. 98. 

A' berlinirol Leibnitz' levelet Hoffman Fridrik iameretes orvoshoz. Opera 
omnia T. II. Pars. 11. p. 9* 



m. tud6s bgyesiIlbtbk s al apitvan yok' hasznairol. Ill 

Mi magyarok is hat a* tOrt^netek* illy j^t^kan ne akadjnnk fel , 
sdt inkibb csuggedhetleniil menjfink m^ nemzetek utan a* sz^p palya- 
dton eld : <^n pedig a* kfUfbldOn is egykor tiszteltetett Otrokdtsinknak 
kiy^^aval rekesztem be jelen ^rtekez^met , mellyet az a* Szentiraa- 
b61 meritett: ,,Kedvezz uram a*te n^pednek, *s a' te elkezdett munkd- 
dat vidd v^gbe benniink, ^8 a* t^ged szerettfkben. Yidimits fel min- 
ket a* mi napjaink* sorai szerint, mellyekben bflntett^l minket , 's esz- 
tendeink* szamihoz k^pest, mellyekben szenvedtflnk/' (Fkahn. 90. 15.) 



^ 




III. 

TORTjfeNETIRASI - OSZTALYI 

RTEKEZ^SEK. 



V. 
ZREDNAI VIT^Z JANOS, 

N^MELLY TEKINTETTEL MAGYARORSzAg' AlTALANOS AlLAPOTJARA. 

OL VAST A, 

MIDON RENDESTAGI SZEK^T ELFOGLALNA, 

a' M. T. T. KIS GYUU&SEBEX , mAjUs' VIII. M. D. GCC. XXX. Vlf. 

CZUCZOR GERGELT. 



« 



IHiddii nemzetek* viszontagsagai , cldmenetclc , vagy hanyatlasa feldl , 's 
fejedelmek' tetteirdl a* tOrt<^netirdk eml^ket szerz^nek, az egyes poiga- 
rokat sem feled^k figyelmokre ineltatni , valahanyszor ezck a* n^ptumeg- 
bdl kitiiiiven annak iiyilvanos ugyeire hathatds befolyassal voltanak. ta 
ra^ltaii ; mert meg a' kdeties Onk^ny* birodalmaiban is mindenha l^teze- 
iiek ti^rfiak, kik^ jdllehet korlatlan uralkodd* szolgai , beavatkozas, 
oBeLszovdiiyck , tanacs, v^grehajtas altal az orszag* ^s kormany* dolgai- 
ban reszt vduek: alkotvanyos nemzetbea pedig, hoi a* kOz iigy kuz la- 
nacs' targya , l^telt es muiikalatot orszagos elm^k n^lkiil goiidolni sem 
lehet , szOvetsegbeii allvan tagjaival a' fd , ez amazok n<ilkul ^s viszont 
iiem int^zkedlietdk. Azcirt , ha fejedelmer tetteit tudni hazafihoz illik, 
egyes polgarok^it ism^rni szinte hasznos, bennok lei vein leginkabb p^l- 
dakra, mellyeket szemmel tartanunk kell; mert kOzelebb dk allnak 
hozzanky 's middii amazok' fenns^g^ii is ragyogtan bamulimk, eseek' 
kiizddseit ds meneteldt utanozni is kedviink gyiilad. 



aSRBDNAI VTTEZ JANOs' EliETRAJZA. 113 

Meg is van mindegyik polgarnak sajdt munkakOre , esakhogy a* 
mint hat&sra 6» sikenre ligabb , vagy csekilyebb , kOzOs , vagy szem%- 
szerii , a* szerint a* nemzet' tOrt^nct^ben kitHntet^sre m^Itd , vagy nem 
ollyan. De a' nagyok* ^rdemef osztalyozasaban is a* dolog maga n^meUy 
fokok' felallitasdra inteni litszik bennflnket, annal magasabbra helyez- 
v^n a* tett* becs^t, mind aiantabb dll^n 's tobb viszontagsigokkal k^y- 
telen vala kfizdeni a* fclvergtfdhet^ig bajnoka. Mert dicspdlyan is, 
mellyre sziilct^s altal jutank , polgiri cseragat ^rdemelni sz^p ; de ha ki 
paiyat Onmaga kerese, *s anuak rOgeit, mieldtt fatnia engedtet^k rajta, 
izzadoz va tOrdel^ , az igy ki vivott palyaag m^g viruldbb sz^ps^gil. 

E* gondolatok fogak el elm^met, middn Zrednai Yit^z Janos* 
dete *s tettei kOriil foglalkodnam ; mert a* tOrt^netek* nyomain indul- 
tomban , 's kordnak sajdtsagairdl vizsgaldd van , mind inkabb meggydzdd^m, 
mennyire jeles elm^knek sem alacson eredet feled^sre , sem neh^zs^gek 
a* fenntebb palyin akadalyoknl nem vilhatnak. Azonban , hogy az or* 
szagos fi^rfiu ^letrajza n^mileg is megkOzeKtse a* vaidsdgot , nem ei^glem 
a* tettekct el^id^zni , vagy azokat a* jelenkor* szemu veg^n vizsg&lgatni ; 
96t ennek uralkodd eszm^itdl, szokasitdl, *s kOrfilm^nyeitdl , mennjdre 
lehet, elvonnltan, ama* r^giek vissza elm^nkbe varazslanddk. A' szdzad' 
sajit szelleme legyen m^rl^flnk , mellyet ha fbllel^nk , itdetunk a* vald- 
sagot megiitheti, ndkflle ingadoznia, ^ csai^konynyi kell lennie. Tad* 
niiilik a* korunkban mit talan alacson ^s veszdyes elvek hajdanta fen* 
s^ges ^s hasznos mgtfkul szolgaltanak , 's mit ma nem k^hoztatni, ^ 
nem irtogatni , gyavas&g is biln volna , azt egykoron oltalmazni ^ tar 
mogatni polgari er^ny ^s szentseg volt Igy lesznek az uralkodd elvek* 
viltozasai szerint a' tevdk' 's tetteik* ^demei szinte valtozdkka. 

Mieldtt tehat felvett targyamhoz fogn^k , nem roszalom kOvettH 
mit jeles ttirt^net* *8 detirdk hely^n in sikerrel gyakorlinak , eldadvin 
iltalAnos vonasokban a' rajzolatbeli f^rfiu' iddszakat, hogy a' beirandd 
rajzlapon hatirozottabban , tal&n batrabban is jarhasson a* prdbaecset. 

A* tizenOtOdik szazad* kOz^p harmada voniil eldnkbe , hazankn 
valtoad ^s veszdyes, Onmozgalmai altal ^ szomszMai miatt. A* hosz* 
szasan, de kev^s ildassal, tObb s^relemmel uralkodott Zsigmond ntifcn 
rOvid, vagy ingatag hatalmii fejedelmek, Urti^ iQn, gyOnge asszon/ 
kisdede; nemzetfil osztrtic, lengyel, megint osztrdk, v^gre serdftid , d^ 

M. T. T. tVK. IV. 2. 15 



114 ni. TORTENETIRASl - OSZTAIiYI EKTEKBZE8EK. 

nagy remeiiynyel valasztott es biztatd magyar iQu valtozkodnak a* ki- 
raiyi sz^ken. Helyettcsiil a' k^t utcibbak mellett fd hataloramal korma- 
ny ozdk, ott Hunyadi, itt Szilagyi A' Zsigmoud altal rettegetett na- 
gyokat halala batrabbakka, de a* batorl^t elbizottakka is, a* gyakor 
trdnvaltozas gyiilolet yagy kedvez^s altal partokra hajlanddkka, Onma* 
gokkal viszalkodasokba tev^. Iimeii oligarchai hatalinaskodas , hazan 
ejtett sebek, belsd haborii, mellyet^ ha ouerejok csorbula, idegennel 
folytattak, 's middu kiilou kfiluii masoknak kedveznek , mi kuzepelt 
alia, a* haza, sinlette csapasaikat. Jiszkra* kdbor hadai, yagy Ulrik* ^ 
Gara* cselszov^nyei szaggattak-e inkabb a* hont , nch^z megmondaoL 
De kiyiilrdl sem csek^lyebb gatok , feneget^ , yeszdlyek. A' kisded 
Laszid* gyamatyja Fridrik halogatya, yonakodolag, beayatkozasaiyal , 
inajd fegyyeresen, b<ik^ben ^s hadbau egyirant ^rezteti terhes szomszM* 
sagat. Husz* yallasbeli ujitasai ingerek a' l^lekben 68 hadban yiragzii 
cseh nemzet' erej^nek, batorsaganak ; a'Ziskak', Podiebradok, Jiszkrak* 
korahoz csak amaz Ottokare hasonlithatd. Keletrdl nagy ^s ddtolongi^ 
y^szhullam , driasi hatalommal , Eurdpa* rettegetdje , ennek falait , a 
magyar hazat , rombola. A* kOzbe szorult aprd yajdak ds fejcdelmek ma- 
gokra hagyya gyamatlauok, mint szerencse ds haszon yezdrle, ide oda, 
a* legujabb gydzteshcz hajladozyak. Velenczdtdl keyds , mi a' hon' bel- 
sejdre baj haramolhatdk , mert kalmarkodd teryabrosza csak a* tengerpar- 
tokra terjede. Az eleitdl legbaratabb szomszddunk , a* lengyel,8cm muto- 
gata fbldJinkOn fegyyereit, hanemha Idralyfiait, az oralkodasra meghi- 
yottakat tiszteletkdp , mint I. Lllaszldt, yagy yddelemiil, mint Kazmdrt, 
kisdrte be. 

De ama* bel- ds kiilhoni mostohasagban OrOraei , *s gyamok sem 
Manyzottak a* hazanak. lilt Hunyadi, *s a* nemzeti erd benno, a* sza- 
kadozott , rOyid uralkodasok egygyi forradanak fegyyere* ds lelke nagy- 
saga altal, 's middn a' kiralyi ndy fdrdl fdre szallt, a' haza* yddelme in 
boldogitasa , e* yalddi tisztei a' fejedelemsdgnek , holtaiglan rajta fiuggd-- 
nek. A* kOz nemessdg , a* nemzet' nagy ereje dmelleite , a* fondor par- 
tok ellendre. A' fdpapok* sziyei ds zaszldi utana lobogyak, yalahdny- 
szor cselszOydny, yagy harczyeszedelem leyiyandd yala. Husdg, ragasxs- 
kodas a* mdg gyermek kiralyhoz, nemzetiink* e' legertfsb oldalai, min- 
den boszantas*, ingerlet* ds megtagadis' daczira sem tantorithatd Idbon 



ZREDNAI VITEZ JANOS EliETRAJZA. 112 

al|||ttanak. KOveteld beavatkozasai altal n^lia alkalmatlan, cle tObbszOr 
kedveztf a* rdmai udvar^ a' mit yallasi engeddyekkel es OsztOiuiel, sur: 
getdleg^ kOzbejarcik^p , felszdlitgatas , p^nz* ^s hadi segeddem* utjan ter 
hete, megkis^t^. A* vallasi ^rzelem iUnky de n^mi maradvanyaiyal 
a* sOt^t szazadok* vakbuzgcisaganak; mas vallason, ^s ellens^gnek lenniy 
m^g kOzel egy dolog. Hadi feny it^k ^s mer^zlet , a* csatak' nagy isko- 
lajaban serdiiltf nevezetes hdsOk, nemzeti jogokoak bitorldk 's beavat- 
kozaaok elleni v^delmey fdpapok' ^s orszagnagyok' elmelldzhetetlen be- 
folyasa a* fd kormanyra , b^lyegzik e' korszakot , 's ez utolsdk kOzt tftr- 
tenetrajzom' f^rfia honott ^s hadban, egyhdzi ^s polgari tiszte szeriot 
jelesb helyet foglal. De errdl szdljanak m^ hiteles kiitfdkbdl meritett 
tettei 6» viszontagsagai ^). 

Zrednai Yit^ Jinos Tdtorsz&g* dravamell^ki falujaban Zrednan, 
homian mellc^kneye, vette eredet^t, nemes^ mint eszter garni sirkOv^re 
y^ett nemzeU^gi czimere mutatja, de szegdny szjii^ktdl, ugymint ki- 
nek leany testydre CzezingdnekySzerdmi bogndrnak ^ juta ndiil. Sziiletd- 
se* idej^rdl , mint akkor nalanal C^nyesb eredetikekrdl is , nem szdl a* t(ir- 
tdnety de hogy a* 15-dik szazad* elej^n sziiletett , dites koraban kimul- 
tabdl bizonyosan yisszaszimolhatnL Elsd gyermeksdg^n homaly borong, 
szftldi' hazadhoz egyenid. Ezek' akaratja^e, yagy yalami jdteyd sors, 
bizonytalan, lanulasra intd. Hogy a* tudomanyokba , ha nem alaposan 
is , de elsd elemeikbe honn ayattatdk , ds talan , mint unokaiicscse Czezia- 
ge, ugyan azon egyhazfi altal, kdsdbb a* kOzelldyd p^csi oskolakban, 
onndt szabad gyanitani, mert bdyebb ismdretek' szerz^se ydgett csak 
ndmi eldk^ziUet utan indulhata utnak. Olaszorsz&g a* tudomanyok* ds 
szdpmuydszetek' akkori hazaja, jelesen Bononia^ yonzotta kebeldbe a 
lelki miyeitsdgre yagyakodd iQiit, hoi a' gOrog ds latin nyelyekben is 
literaturdban hasonld jartassagot, *s a* mathematicai tudomanyokban, 
leginkabb csiUagjdslati tekintetben ^ jeles eldmenetelt tdn. Onnau mint 



^) Jelesb kiitf6k» mellyekbjl adataini ineri'tvek: a) BonfiDiasHist Decad. Hiuig. 
b) Galeotus Martius. c) Epistolae Joannis de Zredna, Schwandtnera^l. d) Alexias 
Horrfnyi Memoria Hang, e) Schmidt Archi Eppi Strig. f) Ant. Grfnoczy faistoria Eppatas 
M. Yarad. g) Pray, h) EngeK i) Historiae Ecclesiasticae R Hongariae Tom. TI. 
k^zirat a'pesti egyetem' kooyrtrfrltban ; ris Paalns Wallassky Coospectas Reipnblicae li* 
terariae in Hant. 

15* 



116 ni. TORTENETIRASI- OSZTALYI EBTEKEZESEK. 

feiszentelt pap tcre-e vissza , vagy azutan avattat^k az egyhazi reiiilfie , 
egyikre sines adatnnk , valamint hogy Zsigmond es Albert kiralyok alaU 
mar titoknoki hivatalt viselt yolna, miutan BudaiFereucz ebbeli aliitasa- 
ra kiitfdt nem id^z, hiteless^gec^rt csak dmaga kezeskedhetn^k. Bizo* 
nyos , hogy Hunyadi Janos' cmclkedtf hiril ndvaraba jutott , hoi kiliiii- 
tetett okossdga, iJles it^lete *s ligyessc^g altal oily kedvez^st ^s becsflle* 
tet szerzc , hogy az orszagos befolyasu nagy polgar 6s bajnok partfog6 
altal kiilOnfele hivatalok' fokain fdpapi m^ltdsagra verekedn^k. Rend- 
ben, is nem csalatkozom, nagy kovetkez^s^re elsd hivatal, mellyet vi- 
sele, a ket iQu Hunyadi Laszld' is Matyds* neveldsOk vala. A' h^za- 
nak kevcsebbet, mint hazajanak (ilt apa benne tiizte ki azon fdrfiat, ki 
az atyai szent iigyben , gyermeknevel^s korul , megbizatni ^rdemes vala. 
jfes ha a' serduld tanitvany' ism^reteibdl , meg inkabb jdzan dveibdl , sza- 
bad a* tanftd^ira a' viszonkOvetkeztet^s, Yitdz Janos^i a' legtisztabb 
f^nyben tiinnek eU. Az athletai termetft ^s idomu Laszltf ngyan el^bb 
aldozataul esett a* kajan fondorlatnak , hogysera hadi figyess^gdn kivfil 
ama' tudomanyossal is visszaragyogtathatna oktatdja* ^rdemeit : de annal 
csalhatatlanabb taniink driztetctt meg Matyasban. 6 a* gOrOg is latin 
literaturaban egyirant okult , a* tOrt^neti , ftildleidusi , matheroatioai , ^pi- 
t^i tudomanyok* szenvedc^lyes kedveldje , de leginkabb , mi telteit lei- 
kesiti , felderiilt, 's koran tiil eMre jdzanodott elvekkel bird fejedelem, 
mind ezen tok^lyek* bimbajat mar akkor fejleszteni kezd^ , middn so-- 
diild ^yeiben az oktatdszdk eldl alig bucsuzva, amazok' fejdben, a' 
uemzet* vonzddasat es rem^nyeit Onmagaban Oszvesite. Nem kdtlero , 
tttzel^ a* term^szettdl k^pzdkeny elm^t atyjanak hdzi szokdsa, a* yen- 
d^gld asztalokat viditd hdsdalok , utdbb az 6 kiralyi udvardban is Mtho- 
nos zengetilek ; de szinte tudnivald , hogy az fdleg a' sz^pmfivdszet* ds 
enekek* honaban csinosult oktatd' OsztOnSz^s^re , nerel^i elvbdl tOrtdiit 
tegyen , a* tettekkel gazdag haza* hdsei* magasztalasira amannak mdsse^ 
reit, az linekl^si es hangszeri zen^szetet parositvan. A* fiai' eldhalada- 
sat tapasztalt atyanak lehetetlen volt bdvebben meg nem ism^mie neve- 
Idjok' ^letbOlcses^g^t , tudomanyat, belatasat a* dolgokba; 's innen tOr- 
tent , hogy a* mdg akkor jobbara az egyhazi karra szoritott allapotjaban 
az irastudasnak , dtet az orszagos iigyek* jegy adjdv ^ , *s hogy terhes hi- 
vatalat n^mi disz es jutalom Orvendeztesse, a' nagyvaradi kaptalan' prd- 



c 



ZRBDNAI VTTEZ JAWOS* iLETRAJZA. ItT 

postjiul ajanlani. Igy a* szifk hdzi kOrOn tiil m^ nyilirdnosak , es messs^ 
szehatdbbak munkaiati. 

Birjuk levelei* gyiijtem^ny^t , *s bennOk lelkesed^t ^s ertft, szer* 
zdjOk' lelki b^lyegit, csmdrni tanuljuk. Tartalmok r^szint On^rdek^t, 
tobbnyire a' kOziigyet illeti. A' mubirak gancsoljak ugyan majd az el- 
avult, majd az lijdon szavak utan szerfeletti kapkodast, a* kelletin^l 
gyakorabb viragokat, n^ha a* mindennapiast , majd ism^t a' dagalyt el^ 
adasaban ; de ezek kora* kOzOs hibdi , melly csak alig kezd^ a' classieai 
literatura' eredeti csinos egyszerus^g^t kedvelni : az ebbeli fzl^s^ tisztnla- 
saaz Erasmusok* szazadara n^zv<5ii. Belsd tetemes be€sOk eMtt azon- 
ban eleny^sznek az aprdl^kos hibak; mert middn egyfeliil Hunyadi* ^8 
az orszag' tanacsanak bolcs is szilard hatarozatu v^gz^seit ktizlik , mas 
r^sztt magasztaljak a* toilat, *s ennek int^zdj^t az ^szt, miutin hyily^n 
dolog, bogy a* tanicskozasok csak anyagot n3aijtanak a' jegyztftollnak : 
az inditd okok' szOvev^nye, rendszer, el^ad&s* hatalma *8 ereje, is a* 
szellem, melly lelket Ont a' miibe, a* feitevd* dicsds^ge. Bizonydra a* 
figyelmes olvasd k^uy telen faggdben maradui , ha Hunyadi* ^s az orszag* 
tanacsanak a' nemzet* ^s kiraly* jogaihoz szoros ragaszkodasat, hazasze- 
retetuket, eltok^lt szilardsagokat tisztelje-e inkabb, yagy azon l^lekism^- 
retess^gneky r^szrehajlatlansagnak , tiszta n^eteknek tnlajdonitsa az el- 
sd^s^get , mellyek e' levelekbdl tundoklenek. Milly gondoskod^ az el- 
hagyatott, vagy iildtizOU egyhazak' ^s szolgai' iigyeircJl a* rdmai szdkkel 
is kOyetekkel valtogatott levelez^sekben , milly stirgetd buzditasok amott 
is n^melly kftlsd fejedelmekndi a tOrOkOk ellen! milly finom karczolat- 
tal adatik tndtara V-dik Miklds papdnak , bogy tobb OrOmet szerzendd 
rala Hunyadinak , ha a* herczegi czim helyett , mellyel ezt megtiszteld , 
inkabb poganyok elleni segedelemmel jutolmazta yoUia. Mit szdljak 
azon yitalisokrdl , mellyek eral^kezetre m^ltci tanajelei a' rdmai beayat- 
kozasok ellen derekasan yddett nemzeti tekintetnek »), yagy ama* panasz- 



*) Ezek V-dik Miklog prfpa* gyontatd atyja in kovete Brflint fefett foTytanak , 
ki a* 46«6si pnSpostsrfgba , a' kirrflyi firtfogii jog* daczrfra erdszakkal be akart he- 
lyetkedni. Eleinte ugjran k/indke , '« udvarias kifejoziSsekkel k^rA At az osszegyfilt 
rendek j moadaiia le torvenyteleii kif^lmirSl ; de miutdn a* feU^el^ben makacs egy- 
hdzi atokkal is fegyrerkesnek httin eistergami' prdpozt mint vdgjrtdrsa ellen , einld- 
keztetek a' pdpdt ? kogy a' kirdlyi pdrtfogdi jog , meilyet kezdetfdl flztek a* magyar 



118 in. TORTENETIRASI-OSZTAIiVI ERTEKEZESEK. 

lev^lrdl, inellybeu Fridrik' halogatasat oily ^les es elenk szavakkal fes- 
tik ^) ? Csak honi szcretettdl laiigolo sziv , ^s deriilt 4hz leliettek az illy 
^rzelmek* hivs^^es tolmacsai. 



felsegek, most a' fejedelem tavoUeteben az orsz^g mellett vagyon , hogy a* domosi egy- 
hcizba keszebbek ellens^get , mint illyea vendeget bebocsatani , 's veszszen inktfbb a* 
haza , mint caonkuljon szabadsaga* Hasonlo szellemben izentek a' biboitiokok' fjur 
lekezeteQek : A.' vilagi szabadisagert mar sokan felaldoztak kozdldk eletoket » ann^ 
kevenebbe vartak illy nyugtalanitast a' lelkiekben. Ok ugyan kiralyok' eg korooa- 
jok* letartoztatdsdt Fridriknel , noha iiemi szegyennel , a' papa' kedveert eltortek ; de 
hogy a' kirftlyi partfogoi jogban a' roaiai szek akarmi rovidsegokre legyen, eiszen- 
vedni epen nem akarjak. Fenegetek vegre Bdlintot , ha m^g tovdbbd az emiitett prrf- 
postsagot kezere keriteni mesterkelend , nem csak az ohcgtotta egyhizbal» hanem 
szeleg Magyarorszagbol kitiltatik. Schwandtner. 

^) £' targyban szolo levele Hunyadinak kovetkez6 foglalatu : ,,Tttcya Ssents^* 
ged J milly regen vagyuak keaytelenek elnyomni fajdalmunkat , de napookeat minden 
foglalatossagaiak kozott feliijul az sziveinkben azon igazsagtalansdggal egyutt , melly 
a' mi valasztott kiralyunk' szemelyet, 's vele nemzeti bccsuletiinket fogsagban tartja* 
Annyi, mindeddig halasztgatott alkadozasainkkal tobbet nem eszkozlottunk | mint ho- 
malyos, ingatag kinyilatkoz^okat , mellyek sem bekevel nem hagynak, sem a' ^i(- 
borut meg nem engedik. Mindig gajnoaabban erezasiik, milly keszantag fiirasztatik 
beketiirelmdnk , 's mint vettetik meg , ha elfarasztatott. A' romai kiraly pedig az aUtt 
csaknem naponnan ellensegeskedeseket ilz hatarainkon, es miatan minden jogainkat 
megsertette , nemzeti meltosagunkat ingadozasba hozta , batorsagunk' einyomasara 
torekeszik, idegenek' karaval onhasznait eszkozIend6. Minthogy teh^t sem az idfi, 
sem a' romai kiraly nem segi'te mindeddig bajainkon , elhafdroztuk magankat a* romai 
szekhez mint az igazsdg* nem szemelyvalogato kiszolgaltatojdhoz segedelem^rt fblya- 
modni. Mi valoban nem tudjuk y mit kovetelhetne igazsaggal Magyarorazagon a' ro- 
mai kirdly, haneniha talan aztveli, hogy joga van minden gonoszt elkdvetni r^'tank. 
O kotott belenk , 6 vetett eloszor l£(ngot hazankra , mellybdl egy gonosz kovette a* 

masikat. Ha pedig a' dolog Szents^ged' k5zbenjdrdsdra sem mehet veghez , 

akkor kenytelenek leszunk szomyd verontiissal snrgetni iigynnk' elviUlMt; mert as 
az elkeseredes minden korlatokon altalront , ha a' megsertelt es megvetett felaek aa 
igazsag' paizsa vedelmet nynjtani kesedelnieskedik/' 

Fridrikhez pedig igy irtak: „Gyakrau kertunkmar, bocsataoad el Laszlot, a' 
mi kiralyunkat , orszagai* es uradalmai* altalvetelere : de te megvetven konydrgese* 
inket , a' fdf6 szdrmazatii ivadekot, a' mi remenytinket , beke' ^s egyesseg'angyaUt ide 
gen orszdgokba vitted eL Ez Uj nekfink , ris nUr eluatak iUetlen bao^smododat lo- 
vabb turni. £gyertebuiileg elhat^oztak, hogy urookat kiszabadiljuk kezeidbSL Ha 
szep azereyel kiadandod fitet, Uladatosak^^s ri\ju ieflzunk, hogy kozted ^s kiralyuok 



ZREDNAI Vmfcz JANOS' ELBTRAJZA. 119 

Jelet tOrt^netii^iik Engdi* vallomisa szeriut, as inkdbb csatik- 
ra , kevesebb^ tudomanyeknak nevelt 6» 6\t Hanyadinak az magasztal- 
ja term^zefi jtfzan okossig^, bogy nem csak ^rzelmei' 's halirozatai' 
ei^adasara , hanem gondjai' r^szes^v^ , *s a' baza' figyeiben munk&lk^dtf 
tanacsiiiak belstfleg megbizott tarsanl oily f^rfiut, millyen Yit^, va- 
laszta ki. 

MiUy bizodaiommal volt pedig nem csak 6, hanem a* nemzet* 
egyeteme is hozzija , a* y^mai szerencs^ilen csapas ulin 1444 m^g in- 
kabb kinyilv^ult, hoi Y. Janos varadi piispOk is lakolt a' nemeet\ 
vagy helyesebben Juliani bibornok' hitszegd biiue miatt; meit a' megArfllt 
pflspOki sz^kre kOz akarattal vagytdrs n^ikiil 6 k^retett sftrgetdleg a* rd^ 
mai szek* fej^tdl, ^s tandcsdttfl. ^^Ydrad kulcsa l^v^n Erd^lynek, igy 
ira Hunyadi a* papahoz , Yit^zre van szilks^ge , honott hivebb tfr naldndl 
nem maradhatvan , mig dmaga messze a* pogdny ellen harczolna'^ Az 
aquil^jai bibornokot bizodalmasan fi^szdlitvan k^ri , bogy a' varadi egy- 
haz* is levelebeli, vagy is nem ngy sajat, mint az egyetemes haza* ki- 
vdnatat az apostoli sz^k eldtt gyamolitsa. Tudatja Eieutherius Keresz- 
t^lylyel , ama* puspOks^g' megurfllt^vel Bihar megye , *s eg^sz orszag' 
nagyjai , ^s lakosai csoda egyet^rt^ssel , nem isteni sngallat n^lkul , kire 
szavaztanak l^gyen. Legsflrgetdbb Caesarini GyOrgyn^l, ^rdemeinek leg- 
fdbbik^t, a* tdrOkOk ellen kereszt^nys^g meilett valialt faradozisait , 4m 
diadalmait vetv^n kedvencz^^rt kOzbe. Ohajtasa' hev^vel vetdkeddk 
annak tolt^btfl kelt Orome, (1445) feies levelekben halakOszOnetet mond- 
van kivanata' eldmozditdinak , jelesen a' tarentumi hibomokot, ki 
Yit^z' figy^t leghathatdsban gydmolita, udvari kaplanja Pdter mMter 
altal tiszteitet^ meg. 

A*fdpapi m^ltdsagnem csak ftny^t, de munkalatai' kOr^ is ne- 
veW Yit&nek. Az iigyes, bolcs, *s szdnoklatban gyakorlott pilspOkOt 
orszagos killdotts^gek' elnOk^Al fogjnk ezentul gyakran Idtni. M6g 



koaott rfltand6 barrftsrfg eg orok fr/gy alljon fel. Ha pedig «t tovrfbb is megtagadan- 
dod t6ldDk, el Tagyunk tok^lve ligjr teniii, mint nrokert h^v alattTaUkboz illik. Ha 
habora tidiiadand, 's pnsztulandnak a* ines6k, vrfrasok, falvak libigba borulnak, es 
emberek oldokoUetnek : ligy r^jtad legyen a' bdn eg a' bunhod^s , mint torvenytelen 
ellenzdjeo igazgifgos koTeteleguaknek.^^ 



1 20 in. TORTENETIRASl - OSZTALYI tllTEKEZESEK. 

1446-ban a'B^csbe ^rkezett rdmai kOvet, szemUmi a* risKalkodasokban 
Fridrik ^s hazank kOasott, karolva a* poganyokra hasznosabban fordit- 
hattS erd* pazarlasat, Yit^zt lev^l altal siirgeti, vetn^ hathatds szdzatit 
a' korroanyozo in nemzet eldtt kuzz^, Fridrikkel ktitendd b^k^re. 1^ 
csakugyan a* kOvetkezett ^yben (1447) tartott budai gyul^bdl kinevezeU 
kiildOtts^get szdnokkf^p o yezct^ Austriaba. De a* csaszar, mint fiflni , 
iiem rem^Ueni lehete , inkabb ueheziti a' feltciteleket y mintsem a* baza* 
riividsege n^lkul elfogadhatdkat. Beke tehat nem, de a* rdmai kOret* 
surget^seire Racolsburgban k^t ^vi fegyverszfinet kOttetik* E* kOzben 
ama' megbizasnal fogva, mi szerint a* badviselo kormanyzd az egyhaz* 
uemi iigyei' eliatez<is^t tav oll^t^ben rea hagya , Csupor Demetert , a' Czil- 
leiek' fondorlataval Zagrab* eliizOtt piispOk^t, parlfogasaba 's udvara* 
vendegeiii fogadja. Majd az agg korara tiiszteletes , de ^l^nk ravaazsagn^ 
iiziiieskedd , amlasban , ^s karon kapott GyOrgygyel , Servia* araval , al- 
kudozik, is pedig, ha a' despota' hite oily biztos volna, milly kedrezd 
a* beke' teteleiuek tartalma , jd sikerrel ; de ugy latszik , n^ha a' son is 
tirveiid a* ncm jdkat palastolni, mert GyOrgyot nem sokara hitsz^^re 
szabadita, az alkukotes egyik fd czikkelyet, a* despota' leanyat, hOl- 
gyiil Matyasnak eljegyzettet, halalnak ad van. 

A' kiraly most is mdg idegen, fukar gyam alatt, nem csak nem 
kOzelithet magyaraihoz , de Romaba k^nytelen a' koronazandd csaszarral 
litazni. EUenmondaSy *s a* papanal kOzbevetett kemeny szavak kis^rik 
dketa* nemzet' reszerdl. Erre Pozsonyban gyules, (1452) kebeldbdl kft- 
vetek inditatnak Becsbe , kik eldtt Yitez szdnokol az iQu kiralyt szek^re 
meghivandd. Az igdret megldu, 's viszonos hajlomds a' bdkdre hit' ere- 
jdvei pecs^telve, de a' szdtartast mdg koralja Fridrik. t^v lefolyta ntdn 
(1453) tolt be vdgre a magyarok* hosszas yarakozasa, de hogy orOmiik 
is teljdk, Lllrik, a' tandcsaddk' leggonoszbika , akadalyoza. Az drke* 
zendd' fogadasara meat fdnyes killdottsdgnek a' varadi piispOk is egyik 
tagja , 's a' pozsonyi gyiilc^sben eloliilt kiraly , miutan a' kormanyrdl le- 
mondott Hunyadit orszag' fdkapitanyav a , dt kir. cancellarnak nevezte. 

Hivatala' valtoztaval is Yit^z , ama elebbi orszagember , hazafi , man- 
kas polgdr, ^s fdpap. A' ndmet rendek' gyaldsdben Regensbnrgott(1454) 
rdszt veszen, hogy Castiglioval , a* rdmai kOvettel, a' tOrOk ellen segddet 
pdnziil ^s fegyverben eszkozoljOn tdlok. De mit d biztatdlag dpit, azt 



f » 



2SR£DliAI VITEZ JANOS ELETRAJZA. 121 

Fridrik* kOvetei lebesxdve elrontjak , egy^birant is a' vesK^lyt csak hir- 
btf 1 , nem nyakaikoii ^rztf birodalmi kiildOUek a' vallalkozasra kevesbb^ , 
jobban vesztegl^shez hajlanddk. De Hanyadi' ^lete' cSvasaban'tett ^rde- 
mei sem ^rdektelenek. Ulrik a' fondor, a' nagy htfs* veszt^re tOnr^ 
szinlett ur iigy , kiralyi n^v alatt B^csbe id^zi dt , 's az engedai csaknem 
hajlaadcSt Yit^z' dvakodd tandcsa tartdztatja vissza. Miutan pedig KOp* 
csdnyndl az orszag' hataran talalkozott Ulrikkat, 's rajtai nagylclkiileg , 
megvet^ssel , mert dlete kez^ben vala , bosszut dllott , a' kiraly , hogy az 
orgyilkossag' szenny^tdl megtisztuljon , a* budai gyiildsre id^zi Hunya- 
dit (1455); de ismdt Yit^z' tanacsara nem mask^, mint biztositvany 
mellett jelen meg. Ekkor Yit^z tobb tarsaitdl kOrny^kezve, a kiralynak 
eleven szinekkel festi a' veszt^ly t , mellybe dt m^tatlan kedvenczei dOn- 
teni sietnek: ^^Yejw^ gondoldra^ mondyany hogy Hunyadi az Oszves ke- 
resztduys^g' oszlopa. Egdsz Eurdpa* szemei rajta fiiggendnek. 6 vele 
gydznek, vagy elhiulnak a' pogany' megalazasat szivOkOn viseldk* remd- 
nyei. 6, kit fejedelme balra ismdrt, ki ellen csabitd tanacsaddk szOvet- 
kezdnek , d volna az egyetlen , kinek hatalmas fegyvere visszaverni kd- 
pes az ozman erdt^ kinek zaszldi eldtt Mahomed' gdgje meghajolna^^^ 
A* szd fogott az ifju kiiraiy' szivdn, de a* tanacsosak' boszuemldkezetd- 
ben, mint gondolhatni, mdlyebben, rdva maradt. 

A' haladatos kegyelt nem sokara, de a' haza, ds keresztdnysdg 
is eivesztd hatalmas gyamolat, mert Hunyadi ama' thebaei hdskdnt, ha 
bar nem a* csata' hevdben , de legott diadalmai* legfdnyesbike utan Zi- 
monban, dsz fiirtokkel, mdg is hamar kimuit, nagy remdnyu fiait jele- 
sen Yitdz Janos' gondjaiba ajanlvan. A' yesztesegi fajdalomnak hamar 
tobb gonosz all nyomaba. Ulrik' kajan szemeiben kdt tjirhetetlen szal- 
ka, Laszld ds Matyas, a' Holldsiak. £z csemete mdg, de nagysag' bim- 
baival, amaz eldg erds visszatorolhatni a' gonosz merdnyt, annyival fd- 
lelmesebb is a' roszaknak , oUyan kivalt Ulrik ds czimborai eldtt. ^^Hlflil 
az ebfajnak^^ volt a' czinkosok' jelszava. Az erejdben viruld y 's magahoz 
nem bizodalmatlan Laszld, a' termdszet' isteni szavara, On vddelmdhez 
nyiil, elfojtandd a' lelket, melly rea vdtlenre halalt liheg, 's szanddkat^ 
mi tevdlegyen, megnyugtatasaul Idlekismdretdnek , melly jdkban a' kdp- 
zelt rosztdl is visszaborzad. Yitdzzel a' varadi piispOkkel kOzli, 's ez 
rejtdlyes valaszaban ,,d senkinek, ugymond, megOletdsdt tiszteletes papi 
M. T. T. 6vK. rv. 3. 16 



122 in. TORTEStriAksi - oszfAiiYi ertekez^sbk. 

hlvatala , *s b^k^t , 's enges^td^M inttf in^ltdsaga Iniatt nem tanadolbat- 
jsi: de ezen Oldokl^t, ha v^gtehajlatn^k, foszalhatni sem fogni^^; '9 
a' jdk' ih keresKt^tiys^g' OrtftA^f e Ulrik , a hallos vita' kezdtfje , elenik, 
de btitaibbrdi' bosszuvagya felkel, 's Laszld a' kiriiyi bocsanat' 's eskfl* 
daceara Budin bOrtOnbe, nem sokara y^padra jut; fogolytsbrsai tobb 
eldkeltf, koztok a' varadi pfinpOk Yit^z is. E2(^k meglett dolgak, 'a 
Vit^* fabiil est^t idtfnkhOK kdpest taldii atalljnk, tatan m^ltanoljuk. Am 
szazaddt se feledjiik , 's kdrtarsai' it^lete iAtizM a' mi^nket is. A' kOz- 
y^lem^y itiellett^ y a* magyar egyha^ ^ apodtoli kOvet siirgetik a* ki- 
rdlyt , 'fi red biijak , hogy Yit^zt ax esztergami ^rsek 8z^i Dienes* egy*- 
h&zi tOrv^ny szerinti it^let^re , *8 rfri^ete ali bizza. De hogy ez inkabb 
szabadit&sara l^p^s, nefn yi^tk^nek vadja yala, olinah tfln^k ki, inert 
niihd a' papa III. Callist^ mind Aeneas Sylvius bibomok, titcSbb rd^ 
mai fdpap, a* kiralyhoz folyamodtak felment^e^rt az irtatlannak. A' 
kozbejar&s ttem ti^veszte cz^lt. L^zld Esztergamon iltalrandultdban ma- 
gahoz id^zv^n dt,szabaddi& tev^: ,,Yaradi atya , mondvdn , ne neheztelj, 
bOrtOnbe, higy nekem, akaratomon kiVftl est^l. Oily nagy f^u m^td* 
sagdt soha nem it^ltem volna illy moesokkal illetenddnek. A' csiny Bu- 
din tOHi^ht , hoi mit az orszagnagyok* v&d k^nye akart , nem csak elndz^ 
ni , de tiirni is k^nytelen valdk , mert tdlOk fSggtem. Most makaratom- 
ba helye^ked^m , 's miutin jaroborsigod' 's erdnyeid' Osmdret^be jutdk y 
nem kegyelmembdl , inkdbb igazsigos itdlet szerint fblmentelek. Yedd 
tehat szabadsigodat vissza, *» a* yiradi pfispOksdget azon hatalommal, 
mint eldbb/yiseljed^\ Yisszanyert szabadsagan nem csak a' magyarok, 
Oryehdettek idegenek is. Aenlsas Sylyius a* kir&lyt kttszOnd, Vitdzt 
Oryendezd letdllel tiszteld meg. 

A* koz jddrt szenyedett mdltatlansi^ Aem sujti le , Hem a* Jdbail 
dt oyatosbba hem teyd, haladvan mint eldbb, esakhdgy szSIirdabban ^ 
mert mdltatlan sz^tiVedds tniddn dermeszteni latszik , ^ytilaszt ttagy d^ 
m^ket. Azalatt a* kiraly Prigaban m^hal, rendes nyayalya* szftksd^ 
gdbdl-e, yagy mdreg iltid, bizonytalan: mert mindkettdte yatinak ta- 
niik. A' haza legott kettd szakad , a' Hnnyadidk' 's elletteik' pirtj^a. 
iSzeknek a' hely' erdssdge, mert Bttdan gyftlekezdnek , ama^okn'ak a* 
kOzydlemdny , tobb tiadi erd , 's l^ek mdg elszintabb , kedviez. Sziligyi 
a* kemdny, dracoi szfgorlbdggal l^iUilokat mntogat ase eHehTl^ndky ho|;y 



2REDNAI VITEZ jAnOS^ EliBTRAJZA. 133 

az *T^it bia&tosiCsa. Ontettv^r B^nj^, Hanyadi' dzvegyit sem kim^li, 
inert; middn a* fitav^ny aggntf kiocstarit megnyitni a* kOzre vonakoda^^ 
mit j^ «zerrel nem tehet , bottal csikarja ki t4le , 's Yit^st Pragdba Pgi- 
diebridhoz kiUdi , lelk^e k&tvin , hogy Mity^^ussal t^jea vissza. £* bi- 
sMdalmat ertfsit^ Szilagyiban a' 8z. angddi bibomok is, kiaek Callist 
pdpa , mint kOvet^nek meghagyd , eszktlzlen^ , hogy Mdtyas' megszaba- 
dkasara Yit^ valasztass^k. Oily nagy volt hozza a' bizodalom Roma- 
ban is. De Podiebrad hasznalni vagyvan a* magyarok' heves ragaazko- 
dasat Matyaaboz ^ csak tOmc^Qtelen yaltsagdij^t mntatkozik liajlanddnak , 
*B Yit^z draga ig^retea yett rem^ny* hir^vel Badara t^r visaza , hoi , aiig 
fizUagyt a' makaossagot rettegetve , 6 a' tantorgd , de nem rosz elm^ket 
^kesszdlaaaval liajtogatja a' cem^nyteli ifjuhoz, 'a munkajok sikerul, 
Matyas kiralyaak kiakatvan ki (1458). E* hirre Podiebrad foglyahoz nya- 
jaabba lenni , dt vej^iil kitiizni , 's azza tenni legott hajlandd , 's az /el- 
fogadolt Fda^g e« barati .egyesa^g* viazonig^rete utan Matyaat Magyar^ 
orazag' hataraig Straanltzba kis^ri , hoi a' yalaaztott kiralyt Yit^z Jaooa* 
azdnoklata mellett f^^nyea kO^veta^g OrOmriadaaok kOzOtt , nemzeti azoka- 
aaok' rendkivitli kedyez^^vel idyezy , daczara a' hatyan ezer aranyoyi 
valtoagdijnak , melly annyi rem^ny^rt caek^ly arnak lataz^k* 

Az lij kiraly alatt YitiSznek iam^t ujabb tiazt* ^ ro^ltdaag* pa- 
lyaja nyilik. Az Erza^betttfl elzalogoaitott azent korona Friddkndl, 
mellynek yiaazaazerz^dre dt bizza meg Matyaa. De a' caaazar alkura 
aem mntatkozik k^sznek^ rem^ly^n a* Garai^k* partjaban , kik a' tiibb- 
a^gtdl erdazakkaly mint mondak, reajok tolt kiraly helyett Fridriket ki- 
naltak meg a fd hatalommaL ^y' mnltayal (1459) ian^^t aikeretleniil jart, 
(kOzelitye m^g ia oz^ljahoz annyiban , hogy a' korona' kiadaaa , 'a magya- 
rokkal kotendd OrOk frigy megig^rtetn^k , ha a' zdlogp^nz, 'a tett ka- 
rok pdtoltatnak , *a a* caaszarhoz azitott fd magyaroknak kOz bocaanat en- 
gedtetik. |1' kikOt^a^k azonban kem^nyebbek yoltanak, hogyaem az 
.^gybegyiUt rendek aital elfogadhatdk ; harmadazor ia tehat ipegkis^rte- 
itett.a' caaazari yonakodaa, de aeinte aikeretlenul. Y^gre (1460) Yit^z 
nem orazdg' kftldOtteAl , hanem maganoak^p latogata meg Fridriket , 
mire kOzel harom ^yi alkndozaa^ ^a yiazonizenget^jsi folya kOztOk ^). Y^g- 

^) Ez iddkoaibAl Talo Ml(tyi(aoak azon levele , mellyben Yitezt magiiboz Baddlra 
idezi , hogy a' caiitadrra] vrflcogatott alkadoz^irol bivebben artekazhaaa^k. ^rda^ 

16 • 



124 in. TORTEIilETIRASI • OSZTAI^YI £RTEKBZ£sGK« ^^ 

re (1463) Yit^z hat kovettarssal kiindult Ujhelybe. Melly alkalommal 
kitetsz^k mind az orszag' mind Fridrik' jeles bizodalma hozzaja. Merl 
noha a kalocsai ^rsek is tagja a' kOvets^gnek , de a* szdnokiat ovi volt, 
a* csiszar pedig egyediil dt bocsata k^tezaz lovagbdl allcS csapat* kis^re^ 
t^beu a* varosba, a' tobbiek Sopronban varakozvan az alku* kimeaete- 
l^re , melly egy hdnapos vitatkozasok utan berekesztetv^n , a* korona 60 
ezer arany^rt yissza - 's a' b^kess^g Fridrik ^s Matyas kOzOtt hel3nre alii- 
tatott. 

Ha orszagos targyak' folyamata nem akadalyoz , el^bb kell vala 
emlitenem , az elhagyott ^s bitorolt zagrabi piispOkmegy^re n^zve tett 
fh*demeit Yit^znek. (1460) Tudniiilik a' hazankra vesz^es Cilleiekttfl 
az egyhaz sem vala mindenunnen nyngalomban. A* zagrabi puspuks^g* 
ttgy^be avatkozdlag, annak tury^nyesen kinevezett fdpasztorat Csapor 
Demetert sz^k^bol kiuzv^n, idegen kedvenczOket Zoll Benedeket Altet- 
tiSk hely^be. A' m^g Hunyadi Janos' idej^ben 6s a' papa eMtt folyt p6- 
rftk utan elhagyatva, egyhazi fenyit^k ^s rend n^lkiil zavargd megy^be 
Matyas Yit^zt kiildd , hogy helyettes igazgatdi hatalommal , mi oily so- 
kdig roszul tOrt^nt , jdva tegye ; 's az iigyes fdpap' szem^lyes megjele- 
ndse, helyben tartdzkodasa^ 's munkalati altal mind a* megbomlott fenyf- 
tdk, mind a* bitorlott piispOki jdszagok csak hamar visszaillitattak. 
Azonban, hogy Yitdz a' nagyvaradi szdkrdl lemondvan, emezt foglalta 
yolna el, mint n^mellyek ydlik, okleyeles tanuadatank nines rei ^). 



kesnelcv^lem tiszta elvn nezetei miaft e' level' kivonat^f kozleni : „Malta qnidem an- 
dique non solum de die in diem, sed de hora ia horam* saepius occarmnt, qaomm 
fere gingula taati momend sunt , ut in eis totius regni status pendeat , et nisi quam 
celeriter provideatur , periculum in mora sit. Cum autera nos plene cognitos non ha- 
beamus Yestrae Fidelitatis tractatns, nescimus interim de talibus negotiis aliquam 
certam inire deliberationem , turn propter alia, tum quia ignoranter tale^aliquid dispo- 
nere possemus, quod forte ill is tractatibus noceret, Tel aliquam turbationem adferret; 
proinde Fidelitatem Yestram diligentissime requirimus , qnatenua non babito respeetn 
ad hos dies sanctos , quam citissime ad nos festinare debeatis ; quia humana negotia 
temporum opportunitatibus plurimum gubernantur, divinis vero servitiis qnodlibet tern- 
pus est aptum , et quidquid pro salute patriae agitur , sacri&cii loco est. Ant. G^oczy 
Eppi M. Yarad. 

^) Ant. Gam^zy. 



ZREBNAI VITEZ JANOS* ELETRAJZA. 125 

Aiinyi ^rdemei^rt Matyas mindjdrt koronaztatasa utan SzdkeB- 
reli^rvaratt Bihar Tarmegyei OrOkus ftf ispansaggal , es terjedelmes jdasd- 
gokkal jutalmaza meg dt, e* kivaltsagot kiralyi szc^ken iilv^n, fejedelmi 
palcz^val ^keskedve , sajat szavaival hirdetv^n : ,,Minthogy Yit^z Janos, 
kinek benniinket egyedul ajanlott haldokld atyank , a jd ds bal szeren- 
csdn yeliink egyiitt altalment , 's hasoiiltf veszdlylyel bOrtunbe esett y ki- 
Bzabaditott a' cseh fogsagbdl , honn ds idegenben tanacscsal , muiikalkodya, 
inindenkor seg^diiukiil volt, a' viszalkodasokat ds haboriikat elnyom- 
ta , a' cseh , bosznyai , ds torOk taborozasaiDkban vagy szemdlyesen y 
vagy seregei altal kOvette zaszldinkat , es kOvetsdgi tisztdben a' legnehe- 
zebb ligyeket szerencsdsen viselte, 's most a' szent koronat, sok idid 
roulva, visszaszerezte ; tetszik nekiink ^s tanacsunknak , dtet ds piispOk 
utddait azon kuldnOs buzgdsagbdl, mellyel az isten anyjahoz, ds •szent 
Laszldhoz viseltetiink , Bihar varmegye' tiszteletdvei (honore, azaz:jdve- 
delmoivel) OrokOsen megajandc^kozni , hogy ama' iiusdgi kOtelessdgeket 
anfial aikaimasabban foly tathassa , mi pedig a halatlansag' biindt kike- 
rill ve az erdnynek jarandd jntalmat lefizessiik.^^ 

De ezen megtiszteltetdsben nem sokaig reszesiilhete , rendre , ha* 
tasra , is mdltdsagra ndzve mdg nagyobb jatalom varvan rea. TudDiillik 
meghalalozvan az esztergami drsek Szdcsi Dienes^helyette a' magyar egy- 
haz' fd kormanyara legott Vitdz Janos keretik (postulatur) 's II. Pal papa 
altal megerdsitetik , valamint Matyastdl Esztergam varmegyei Bajdth ds 
Hontban Tdth Miklds' Telke nevii helys^gek' birtokaban is. Uj hiva- 
tasa' kezdete az egyhaz, ds akkor egyedul a' papsagra ndzd dolog, a* 
tadomanyok' ds oskolai intdzetek' iigye. Szanthd Ambrus szent Istvan 
vdrtanurdl nevezett esztergami pr^post ugyan ott alapitotta kdt kanonok- 
szdket megerdsiti. Javalatara a' kiraly , a' kor' szokasa szerint , egye- 
tem* felallitasadrt a' papatdl engedelmet kdrt. Ugyan emez altal (1466) 
kalocsai drsek Istvannal , is gydri puspOk Csupor Demeterrel egyiitt, 
felszdlitatik y hogy a' szent Janos' ispotalyosaf soproni monostoranak 
eldbbi jdszagait ds jogait, mellyek az iddk' zavaraban sdrtettek ds bi- 
toroltattak , tOrvdnyes birtokosaiknak szerezze vissza , hasznalvan , ha 
jd szerrel nem vdgezhetne y az egyhazi atok* fegyverdt is. Hasonld pa- 
rancs utan munkalkodott a' szdkesfehervari keresztes baratok' (ordo cru- 
cigerorum) birtokai' megtdritdsdben. Turvdnyes szertartasi uton, nador 



126 in. TORTEBrETIRASI - OSZTAIiYI ERTEKBZESEiC. 

Oiwagh Mihaly akal, megujitatja szem^e*, megy^je , mrodalmar, *s 
jobbagymi* idydltsagait is ssabadsagk , es utotedk^it kivalt a»oa okluSl , 
wiert gimesi F<nrgach Janos, P^ter, is Friderik testv^rek 'b jobbagyaik 
ainaKok' n^melly jogait k^^diozassal , sot s^reiemmel iilotf;^ A* 
kiralytdl pedig megertfsitet^k anaE utddaira is kiierjesztett szabadalMa- 
ban J melly «zerint 6 saj^ szem^ly^ben eskiiimi nem koteles. 

Azon iddt ^rtftk (1467), sdt mar meg is haladtek, mellyben Bla- 
tyis a* kiskonisig' korldtaia atl^pv^, Onakaratu fejedelemn^ Ma, imiiek 
el^b mar igen ^ies , s ka fiatal kora nem menti , diaracteri^re homaly t 
rethcftd tamisdg&t ada, middn nagybatyjat , felmagasztalifjat a* kkalyi 
sz^kre^ a^ Mnr^nyesen meli^ rendelt kormanyozd Szilagyit, mert akarat- 
j4val ellenkezdk, bOrtdnbe yettet^. Nem adhatom, de nem is ssaksii&g 
adnom, Mafyds' terjedelmes rajzat, mellynek eltfter^n bizonyosaa erde- 
mei fognanak nagykodni; azonban, mi cz^kemhoz vaid, elmelltfsnOn 
nem lehet, a' felt^tdeiben erds, v^grehajtasban szilard akaratjat^ de ae 
alkotvanymikban mindig gytilOlt , ^s tiknrdnyekkel f^^kezett Onk^nyt sem^ 
melly szerint a' hub^ri rendszer' term^zet^n^l fogva, middn a* nagyokat 
rendkiviil zsarola , az ezektdl iiiggd , *8 m^g igen hatarozatlan m^rt^k- 
ben addzd nep' zsarolasara is k^nyszert nyujta. ^a fiircsa^ ezdcu^ m^g 
is Mdtyas' igazsagos neve nem csak nem caorbula ^ sdt megi^rOkiilL igen^ 
mert a' sokasag csak azt nizi, mik^nt feniti is rdja a' kiraly az eddig 
btimdetlm nagydkat, de az dltala kOzvetdleg, 's a' nagyokUl kOzyetetlen 
elkOvetett rosz' gyiUftlete egyediil az ntdbbakra harult Igy esik n*p 
«lrftt a* T^grehajtrf gyakran ntalatba , mig a vdgrehajtaUS , mint tivoU^ 
Yd ismeretlen, feddetleniil all szemeiben. De Mdtyasnak e binifcmiddja 
az orozagnagyokkal mas oldallal is bir. Zsigmond* rettegetdsei ntAn hnsz 
-iv alatt a' fd hatalom' osztogatasa gyakran mellettok : dMg idd elszokni 
asfi engedelmess^gtdl y a' hatalomiiz^* ds fennbdjazas* megrflgsdsdre pedig 
sok is. Middn tdliat Matyas ezek* kitOrdseit korUtozni indnl , szimdd- 
4can t^ibbftzOr csak szine , de ndha valdsaga is megvan az Onkdnynek. E* 
szempontbdl gonddlnam ndzenddknek az ezutan eldadandd viszontagsd- 
gokat d ds nagyjai , kivalt Vitdz Janos kOzOtt. De mieldtt ezen orsza- 
gos ds .Vitdz' sorsdra nagy befblyasu tdrgyhoz latndk^ ennek ndmi ma- 
ganos tetteit fogom elmondani. 



ZREDNAI VIT^ jAnOS EUmiAJZA. 127 



ftfpapjainak, a* tndomanyoa itit^eteket gyarapitani, '» a* kor* szellem^ 
hec ezilirinylHg alkalmazni. £* hivataa' ^rzelm^ttfl , melly utdbb tar 
madt oskoUinknak ia jobb^ alkotdja vala, inditatydn, Maiyaanak, 
tandcsot ada , egy ftfiskola* alapitaa^a , melly Pouonyban Academia btro* 
polttana n^v alatt 1467-ben vette kezdet^t. N^ellyek ez iBt^zet* alkot4* 
jit Yititeben tiaztelik , de y^lem^nyOk csak annyiban igazolhatd , hogy 
az inditvinyt^tel is belatf elrendel^ altala tOrt^nt , ki mint kiralyi meg* 
bizott oda forditi gondjait , hogy az lij alapitvany min^l cz^bzeraebben 
int^zteas^k el« £' y^gre a' kiilHlld' n^melly jeles tuddaait fdnyea jutal* 
makkal ^ mellyekben Mityis* dicsyagya is tudomanyszeretete nem fakar* 
kedott^ az oktatrfsz^kek' elfogadasira be^deaget^ Igy jottek be, re* 
giomontumi Janos, a* caillagaszat , Yitdz' kedyencz tadomanyanak tani-* 
tdja 9 florenczi Brandolini Aurdl dkesszdlast , kirch dorfi Thdringer 
Pdter azdpmflydszetet 9 lengyelorszagi Marton Theologiat, Knimpach Ld* 
rincz is medlingi Gruber Matyas a* zsidd is gOrog nyelyet, in szentr 
iraa' magyardzatdt tanitanddk. Fdcancellari czimmel tfmaga tiazteltet^k 
meg, helyetteae pedig GyOrgy a' helybeli kaptalan' prdpostja yala. -^ 
KOyetkezd^ dyb^i latyan, hogy az esztergami azent Miklds' tiszteletdre 
szentelt oltar' jftredelmei nem elegenddk a' szolgald pap' azuksdgeure, 
azt egy az ottani Ids Duna* partjan yasarlott malommal ajand^koza meg. 
Haaonld iigyelettel yala az drseki fdegyhiz* oldalan alld azuz Maria* ki* 
polnijara , mellyet mintan KOzdpb^li Mihaly haaonid neyn honti helyad* 
ge' feldnek oda ajanddkoztayal yallasi bozgdsagbdl megtisztelt, a' miao- 
dik fel^t ngyan azon czdlra az drsek yette meg. Eligazita az esztergami 
fdkaptalan, ds saghi prdpoat Pal kOzOtt keletkezett jdszigbeli pert. Eld^ 
folytanak ngyan az ^nlitett kaptalan , da pdcsyaradi apatoig' rdgi yi- 
•zalkodaaaik la ndmelly tizeddc miatt , meUyeknek ydgkdpeni elegyrnii* 
tdadt azonban, miyel Matyisaal az emlitendd cseh haboruba aietnie kellett, 
Miididaro, a tinnini pAapOkre bizta (1470). De tdrjunk mar, honnan el* 
tayoztiuik , yigaza. 

A' Pesthez kOzel Szentfidyan tartott orsziggyillds ulin kflyet^ 
Vitdz «*bb zaszl4aokkal Matyiat az erddlyi zenebona csillapitaaira. tl^ 
kOzben Za|M>lya , a' Szepeaadg* hatahnaa nra , azemdre lobbanta az ifjn ft- 
jedelemiiek My^^yes walkodaaat, az onsziggyilldai hatmrozatok* dmeU^ 



128 III. TORTENETIRASI - OSZTAJLYI £RT£KEZ£SEK. 

as^s^ben^ *s hatartalan engedelmess^g' megkivanasaban lautatkozdt Olaj 
volt ez Matyas' heves iiidulatara. Bosszusan ^s,feaeget($ieg valaszol a* 
halalmas aristocrataiiak , 's ez szinte biiszke a' visszatoriast tOrni , a' ki- 
ralyi tdbortdl elszakad , yisszamendt fuvatvan zaszldja' aljanak. A* szi- 
lard hatarozatu kiraly ^ ^s makacskodd orszagnagy kOzOtt Yit^ Ma k&z- 
betijard , 's k^rlelve , csillapitassal rea bira Zapoiyat y bogy ha nem tsi- 
vileg is , de szinleg megb^kiilne fejedelm^vel. Ekkor es itt ^kextek 
Matyashoz felszdlitasok , mellyek valamint dicsvagyd ielk^nek kedvesdk^ 
ugy teljesit^sOk mind neki kev^ dics^ret^re y mind a' hazanak karo»ak» 
Yit^zre pedig sors-hatarozdk is valanak. A' rdmai papa tudniillik, ^ 
a' calholicus csehek OsztOnOz^k dt Csehorszag* elfoglalasara^ amax val- 
lasi tekintetbdl, ezekpolgari ^rdekekbdl is , tudtaui adyan, hogy tfkos- 
za, minden yagytarsai felett legszamosb a' ragaszkodd. Az ajanlisoD 
Oryendd kiralynak kedyeze a' kOrJilm^ny , hogy Podiebrad hadat izent 
Fridriknek, 's ez hizelkedd felt^telekkel a' magyarokhoz segedelon^rt 
folyamodott. Matyas a' dolgot tanacskozasba yeendd , Egerbe orssaggyu- 
l^st hirdet (1468). A' rendek' egyik r^sze eliene a felszdlitasnak nem 
jayalak a' haborut y eldgurdity^n az ligy is pdnz' sziik^en sinld hasa' 8Z^ 
genys^ge meliett, a' tumdntelen koltsdget p^nzul ^s emberekben, majd 
nem gondoihatak a' hadat Podiebrad eileni halatlansag' bune n^kOl meg- 
indithatdnak , majd a' szomsz^d yagytarsak' irigyked^seit hozyan feL De 
a* hidegen szamolgatd megfoutolast Matyas' dicsyagya 's az est OsztOnd- 
zd y 's yallasi elyeken dpiilt szdiioklata Yit^znek alanyomd. ^^A' hibord' 
cz^]ja, monda ez, jambor ^s szent, csak az^rt is, hogy Magyarorszag 
a* huszitai eretnekscigtdl megtisztuljon , igazsaggal yiseiendd. A* kiraly' 
okos belatasa ds yitdzsdge kezeskedendnek a' jd sikerrdl. Erdtetdst fog^ 
ugyan ndmileg a' haza pdnzben ds emberben szenyedni, de a' hadra ya- 
gyd magyar ndpet kiilsd csatakkal szuksdg elfoglalni , nehogy bebdkkel 
jTongalja unmagat, idegen segedelem is fognaa' terhen yalamennyire kOny- 
nyiteni.^^ E' szayakra Matyas, azon hiedelembdl, hogy Podiebn&ddal 
mint eretnekkel kutott frigye a' papa altal feloldhatd , middn a* vdghati- 
rozatot kimondd, hizonyosan Onkiyanatdt jelentd ki; 's ha ezen haboru 
miatt Matyis mdltan feddetik , keresztdnyekre pazaroly^n a' sokkal ve-* 
szdlyesb pogany ell en forditandd erdt, az drsekre innen haromold yidat 
sem melldzhetni el , hanemha a' korszeilem' diyatozd elyeiyel , ds yaliis* 



f « 



ZREDHAI YTFEZ JAN08 EXETRAJZA. 129 




beli felettes bazgdMgdlyal menthetd volna. A' beldle keletkezett karok 
pedig, 's hogy YitiSz* v^gsorsa oily kellemetlenn^ , ftfk^p e* miatt, Itfn, 
iiem tagadhalcS dolgok. Mert dmbar a' haboru' folytaban, middn Podie- 
brid Magyarorszagba rontani k^szulne , Vit^z hathatdsan munkalkodott, 
ama vid^keket elpusztitvan , *8 lakdikat biztos helyekre Pozsonyba ^ 
Trencsinbe szdllitatvan , majd sanczokat h^nyata akadalyozandd eldnyo- 
mulfatdl az ellenhadat, szdval a* morvai tabor ozasban mind y^giglen 
nagy r^zt vtfn: mindazaltal oily kOrftlm^nyek fejlddtek ki e' h&boru 
alatt, mellyek a* kirdly ^s 6 kOzti baratoagot hidegg^^ naprcSl napra 
bizodalmatlanabb^ kezd^k tenni. A* tandcsad^hoz szokott^ ^ arrameg- 
k<$r^t gyakran tapasztalt ftfpap nem javala ollykor Matyas* teryeit^ ^8 
tetteit A* kiraly vdltozvan regi , mint neveMj^hez viszonyai , el^bb 
idegen tandcsot kOvetni , utdbb kdrni is megszurnt. A' tOmdntelen kOlt- 
sdggel folytatott habord kiiiritd fendkig a' kincstart, 's a' rendes sege- 
delem , az orszaggjniildsben ajinlott , a* hianyt nem fi^dOzvdn , rendkiviilire 
vala szflksdg. Iddrdl iddre rovatnak tehat a' fdpapok ^ 's a' yonakodd- 
kat rffgtun bftntetds fenegeti. A' tOrvdnyes litra hivatkoz&s' eliendre Ma- 
tyis megtiltja Yitdznek , ne merdszeljen a* banyak' jO vedelmeibdl , pdnz- 
rerdsbdl, az ngy nevezett pisetnmban rdszt venni. A* zsarolasok ellen 
orszagos tOrvdnyekben kikOtOtt feltdteiek ds zdraddkok' folytonos sdrte- 
getdse elannyira elkedvetleniti a' fdpapokat ds orszagnagyokat , hogy 
Yitdz* unokaOcscse Czezinge pdcsi piispOk a* kiraly ellen Romaban panaszt 
tenne , 's az eldgflletlendc megunvan addzni , a' lengyel kiraiyra forditanak ^ 

iigyelmOket. 

A* mi mdg csak gondolatban csirazott, Po.diebrad' kttzbejott balaia 
inegdrleld. Matyds tudniillik Csehorszagot elfoglalandd , orszaggytiids 
ndlkiil a' fdpapokat njonnan megrdja, 's Yitdzre bdt ezer aranyat, azon 
iddben, *s annjri csikards ntin tetemes sommat, yetvdn. Innen a' nagy 
sdreiem ds yisszatorl&s. Mert a' Prdgdban OszyegytUty utdbb Kutten- 
bergben tandeskozott cseh rendek mdr hajlani kezddnek Mityashoz, ve&r 
dtfn Yitdz Jdnos ds tobb fdpapok, *s orszagnagyok' kfildottei sainto 
megjelenydn, lebeszdldk a' cseheket az Onkdnyes uralkoddsunak, mint 
monddnak , megyalasztdsdrdl , sdt az ott Idyd lengyel kOyetekkel alattom- 
ban alkudozdnak. Mire , elmdldztetydn Mdtyds , ugymint kiyei a' magya- 
rok is eldgedetienek, Kdzmdr lengyel kirAly' Aregbik fiahoz UldszldhM 

. M. T* T. feVK. IV. 2. IT 



1 30 in. tortenetirAsi - osztajlyi ertekjbzssek. 



\_ ■ _ 



hajioU a* valaszt^k' tobbs^ge. Errdl 's az njsdgofc' Ibrraldk' szand^ka 

feldl Matyas Igldban mulattakor nador Orszag WUbtiy iltai ludositaMk. 

De bizvin erejiihez ^s batorsagaban , jtfUehet nem csak a' csehektol, de 

Fi-idrik' ^ a' tOrOkOk' r^z^rdl is vesz^ly jelenkezelt , dLvarand^nak it^lte^ 

hx^i iitend ki a haliett , de alig bit! dolog. Am laintan az ddg&letl^A* 

sig elharapcSzyau , ^it^ere esett, bogy kilencz yarmegydt kiv^ye oruag^ 

szerte kOvetdi talalkoztak Yiteznek, kik Kazm^rt a' lengycl kiraly' ifjab* 

Mk fiat hivak meg a* fejedelmi sz^kre, igeirdn, bogy Rakos' meze|dD 

fegyvereiSen fogadandjak dtet: Matyas a' dolgot tovabb haJafizlbatikiak 

Teszi^ly n^kiil nem gondolta. Felszdlitvan leh^t biveit , bogy a' lengyel 

szeleken drkddjenek, Bndara orszaggyuldst birdet, hoi a' hatelraaabak* 

riiindegyik^t adomdnyok' in \lj mdltdsagok' kiosztasaval ^ a* ftisvdays^g* 

is Mgyravdgy^s' h6dit6 «szereivel , magahoz ^desitL De az eU^af^ aem 

veszteg^ , ^s Kazmer' badizentf nyilatkozasa KrakcSbdl legott az ortzag- 

gytkl^fttin meg^rkezik Matyas kiralyboz, ragyis inkabb, miiit alUlatott 

bemie , bitortdboz. „Mert 6 , szdlt a' badizenet , csak a' magyar korona* 

btcb^f ese , kinek r^lasztasa atyjafiai' wdszaka ikal cgikartat«tt ki ^ eUen- 

ben Eazm^r lengyel berczeg. Laszld kiraly' n^nj^tdl, Zsigmend' unokajattfl 

szarmazdtt. 6 a* papsag' ^s nemesek' szabadsagait eltapo^M^^ mind^i 

retiiteket szbkatlan teriiekkel nyomdos y 's a' kizaarolt jOvedebneket nem 

a* baza^ yddelmdre , turOkOk elien ^ banem mas kereszt^ny fejedelmek* 

^yomasara fbrditja. Nem a* magyar nemzet, csak Matyis 4m kOyeltfi 

^ elten indftatik b^born''. Erre iQv Kazmdr kiind^yan Krakdbdl (oct. 2. 

1471«) Rozgonyi Rajnald' ^s Fer^nyi Istyan* kist^ret^ben Hatranhoz ir^ 

hUl mtgy binftnlya yeszi eszre y bogy a' Rakoson , mint igdnre yala , mel- 

i^ gyfilekezendtf eldgtiletlenek hdyett , Maty^nak 16,000-btfl alltf derdc 

seregdre bnkkaivt A* kiraly maga a* kOeben Yit^ Janost Esstergam' vi- 

dkban tatta bekentye. A* lengyei herez^ teh^ Rakosttfl elfordslya 

Nyitranak viUt lilat , Alatyas pedig tikyolrcSi nyomaban az dnek* jdtzagak 

titeel pniztiltjli) Vagy yiidzeinek;, bogy vonzalmokat annyiyal inkabb 

itMgnyerje, rbgadozasul engedi A' Ikorban a' nyitrai pAcipOkseg* meg'^ 

ftrtttte mifttt az igazgatdsag Yitdz mettett yaia^ '» a* yarban Czezinge Jiin 

nM p^i pikspOk parancsolyait^ Kazrai^rt seregesfcnl bebocsata. Wie a* Ion* 

gyel megijedydki a' pnsztitya kOzelgettf ki^ytdl , ejnek idej^ »' Ararbtfb 

elMtoti, TisszaTowilainlii orszagikay V Nyitut, >nas: ateiolly varaklttA 



ZHSDNAI VITfiaS XANOS EUTTRAJZil. 131 

tfrseregekre bizrin. A* t^l* be^ldsa miatt nem folytathata Mityis a* hi- 
bordt, de a* relejird kart^teleket igen. Sz^lt^ben pasztitgatak seregei 
a» ^rseki jcSszigokat^ a' szeg^iy v^tlen fuldn^p urasaga* in kiralya* v^- 
keB visz&lkodasamak legsulyosabb terh^t viselF^n. £z alkalommal a 
Item r^g alkotolt possonyi acadetnia is sinl^ alapitiHnak bosszus hara|^ 
jit: regiomontumi Jinos, hihetdleg, inert Yit^znek kedvezd kimenetelt 
jdsoia Tallakttiban , Niinibcrgbe menekedett, hoi a* viros* tanaesa ^ven^ 
k^nti seg^dp^nzt rendele neki. 

Mityas latran, bogy Yit^zt sem a* jdszagaiban tett k&rok, ^ 
zsAkminyok , sem fegyverek megtOrni nem k^pesek, bosszuja alkudo- 
zisra szeiidflL K^vets^get bocsat az esztergami yirba zarkozotthoz , 6a- 
bort a* kaloGsai ^rseket , Jinost a* gytfri pflspokdt , nddor Orszagh Mi- 
hdiyt, is a* Szepesfbld* urat Zapolya Imr^t. Kik Yit^. el^be eresztet- 
v^n , k^r^k a' szilard hatarozatuat , lenne hus^ggel kiraly&hoz , ,,mert hi- 
'szen, mondanak, atyai ^ fiui viszony illna kOzOttOk, *s ha n^ha hiba- 
zik a* fiu, illendd, bogy az atya megbocsdsson neki, jobbdra ugy is en- 
ged^kenyek l^^n az atyak , gyermekeik' csinyeit el szoktak n^zni. All- 
jon el a' sikeretlen vallalattdl , nem mehety^n ez ujitas y^ghez orszagM 
nyomoriisag n^lkiil. Az annyi, es jeles er^nyekkel ^keskedtf kirilyt, 
ha y^tett is, el kell tdrni; dicsyagya* palydjan, 's orszaga' oltalmatdl kar 
yolna dt tart<iztatni. Az oily nagy munkakra tOrekedd l^ek csak szOr- 
nyu y^tekkel akadalyozhatd doigaiban , kiyalt miutan ezen felkel^s altal 
ugy is elegg^ magaba szallt , megisni^rte botlasait , *s joblmlist ig^rt , 's 
a' mi rendkiyiilit , ^s tOry^nyek ellenit kOyetett el, arra haboriii altal 
k^nyszeritetett, dszinte megyallyan, bogy sajat kincstarat nem gazdagi- 
totta , 's ezutan mindenekkel m^rst^klettebb banasmcidot fogadyan.^^ K^ 
r^k toyabba ^s esedez^iek , fegadni fiat szokott kegyess^ggel is szere- 
tettel , a' mit kiyinand is kikotend , a' kiraly helyben fogni hagyni : yisz- 
szatt^ritendd a' tdle kicsikart p^nzs-ommakat is. Azutan n^mellyek ste- 
getdleg labaihoz hullottak, Oielyi^n t<irdeit, bogy az orszagos zayart te 
yeszedelmet elharitsak. « 

Yit^z pedig , imhir n^ellyekre kAzdlAk lemted pillantatot yete, 
mintegy fedddleg bennOk a' hirtelen yakozast is allhatatlansagot, el- 
nyomyin m^g is indulatit , m^rs^kelye felelt : „6 a' fdpapok' i» orszdig- 
nagyok' egyetem^dk hatirozatiyai elienkeznt nem akar, oliy nagyraUtil 

17* 



132 



in. tortenetirAsi - osztalyi ertekezesek. 



sem lesz, hogy akaratukon kiviil valamihez fogjon. Nem tagadja, hogy 
oUykor Matyasra felgerjedt bosszusaga, 's bizodalmasabban , mint fiiit 
szokas y megfedd^ ; panaszkod^k is gyakraii ellene , mert tOrv^a3^elen 
^s v^tkes dolog^ egyhaz* juvedelmeit kiralynak bitorolnia. Megvallja 
Kazmc^rhoz yiseltetett hajlanddsagat » de e' yallaiat nem csak Ov^, or^ 
szagszerte yoltanak tarsai , kik azonban ingadc^kony ^szszel elsz^ied^nek. 
Ha valaki , 6 r^gen ismc^ri Matyas' erkulcseit ^ ^s bizonyos benne , hogy 
e' lagysag mind Onmaganak , mind sokaknak yeszedelmOkre yalik : de ha 
ligy akarjaky ^s siirgetdznek, 6 mint el^bb, hiye ieszen Mdtyasnak/^ 
A* koyetek a' kiraiy* ney^ben bocsanatot fogadyan yisszat^r^nek Matyas- 
hoz , 's ez k^sedelem ncilkul a* y arba indult fel yelOk , hoi yiszqnyos szd* 
yaitogatasok utan el^rz^kenyulye , nem kOnyhuilatasok n^lkiil megb^ 
kiiltek , k^sdbb Roborella rdmai kOyet' kOzbejartayal illyet^n felt^telek- 
kel erdsity^n az engeszteldd^t : 

Yit^z egyedfll Matyast ism^rendi tOry^nyes kiralyanak, 's minden 
eiiens^gei ellen oltalmaul Ieszen. 

l^rseki yarait a' kiraly altai heiybenhagyandd yamagyokra bizza, 
kik tiszti utasitasuk szerint, yalahanyszor tetszeni fog^ a' yarkapukat ki 
fogjak nyitni a' kiralynak. 

Rajta ieszen Yit^z , hogy a* lengyelek Nyitrardl kitakaruljanak , 
^s Szegzard' yara foldig lerontass^k. 

Az drulkoddk' ^s fondorok' szaydra egyikok sem hallgatand, 's 
yiszonyos bizodalom alland kOzOttOk. 

Az ^rseki juyedelmek csonkitatlanul Yit^z^i maradnak ^ a' beeli , 
szentjdbi apatsagok', saghi , i% bozdki pr^postsagok' partfogdi jogaiyal 
egytitt. 

A* banyai jaranddsagok' fej^ben , mellyekhez az ^rsek fenntartja 
jogait , karpdtlasul a' tolnai ^s somogyi portaktdl egyenk^nt husz ezjiat 
kisp^nz fizettess^k nekL 

Y^gre azon h^t ezer arany, mellyet a* kiraly kicsikara tdie, a* 
jOyd tayaszig yissza fog t^ritetni. 

Miatan az alku' pontjai yiszonyosan hitelesitettek ^ a* kirdly eibo- 
csatyan rendkiyiili seregeit, csak a* zsoldosokat tarta fegyyer alatt, a* 
felt^telek' mik^pen teljesit^s^re ydrakozandd. Jaszonszky , a* lengyel ydr- 
nagy j felszdlitatott agyan Yit^z altal Nyitra* altaladasara ^ de az^ a* y^re- 



ZREDNAI VTTEZ JAMOs' ^LBTRAJZA. 133 

hajtasttfl vonakoddlag drseregeinek csak egy r^sz^t bocsdta el , kik haza 
t^rttikben iszonyii posztitasokat , ambar nem torolatlamd vittek v^ghez- 
£' miatt, *b mivel Nyitra v^gk^p ki nem flritet^k^ felgerjedt ism^l a' 
kiraly' haragja, aiuial engesztelhetetlenebbul ^ mert a' tettet Vit^z' szi^ 
lardtalansaganak tulajdonita, ugymint ki a* hathatds v^grehajtast sjir* '•^. 
getni hanyagul elmulaszta* De akar inn^t , vagy bosszuvagybdl tOrt^nt y 
az ^rseknek lakolnia kcilett^ kit 1472-ben fontos tanacskozas' iirilgye 
alatt Budara id^ze Matyas. Az jdliehet vesz^lyt gyanitani nem alaptalah 
okbdl hajlandtf vala ; de m^g is a' kiralyi szdban ^s b^kul^sben bizakod- 
va megjelent. Mert noha az ellenpartnak tekintetre feje volt , de csak* 
nem utdljara allott hozza, az orszagnagyok' 's leginkabb unokaOcscs^- 
nek a' p^i piispOknek buzditasara , a' mi nem csak a' kiraly eldtt , de 
orszagosan tadva volt, Rakos' mezej^re is mint Kazm^rhoz dllandd csak 
^gy ig^rkezett, ha mindnyajan oda gyiilekezendenek szOvets^gesei ^). 
A' biztosan megjelentet Matyas letartcSztatvan^fogolyk^pYisegrddba zara- 
ta. Ugyanazon sors varta a' p^csi ptispOkOt is , ha , gyanuperrel ^Iv^n, 
jcS koran a' zagrabi pitspOkhOz nem menekszik. Azonban akar a* fogoly' 
vetlens^ge, vagy el^bbi ^rdemei *s a' kOz szeretet , meginditak a* fdpapok* 
es orszaguagyok' sziveit. KOzbejardk^p kdrt^k a kiralyt Yit^z* szaba- 
dulasadrt. De ligy latszik , a* kOriUmdnyek is kedvez^nek nekik. Tud* 
niillik az ujonuan valasztott papat lY. Sixtust Ger^b LaszlcS kOvete altal 
megtisztelvdn Matyas , annyira magahoz vonzotta annak kedv^t , hogy 
Fridrik csaszarnak , Kdzmdr lengyel kiralyhoz , a' cseh , morvai ^s szile- 
ziai rendeknek kemdny hangon irna, mellyben Matyast, mint az apostoli 
szek' ds tiszta vallas' v^ddr^t kinyilatkoztatvan , a' cseh koronahoz kizard- 
lag neki tulajd'onit jogot; Frideriket segits^g^re szdlitja fel, Kazm^rnak 
pedig megtiltja, ne mer^zelje a' hoszitdkat pdrtolni. Mire a lengyel 
kiraly Nyitrat kiiiriteti , 's Matyassal fegy vernyngvast kOt. 

Illy kedvezd helyezetben a kiraly , hihetdleg tetemes valtsagdij^rt, 
kibocsatja fogsagbdl Yittizt 1472.aprir 1., de oily kikOt^sek mellett, hogy 
csak a* fogsag* helye is nevezete valtoztatii^k meg, mert harminczk^t 
szolgdval Esztergamban kell laknia. Az ^rseks^ggel jard egyhdzi ds pol- 
garijogokat gyakorolhatja ugyan, de az esztergami varat ds uradalmat, 

') Bonfio. 



134 ni. TORTENETIRAsI - OSZTALYI ERTEKEZESEK. 

Janos egri piispOk tartja tfrizctul , mig a' Imgyelekkel kOtutt fegyver- 
nyagvast b^kekates fel nem yaltja , 'a addig legfelebb hat szem^lyel le- 
ssen ssabad egyszerre siwiba ereszkednie. A' lengyel b<ke utan yisszm 
fogja a' varat kapni, de a\*helybeli varnagy azatan is nem caak neki, 
hanem a kiraly' hiis^g^re is leteszi az eskut, 's ha 6 a kiralyoai hama- 
rdbb halna meg, vara ennek fog altaiadatni. De Yit^zre kedvetlenebbAl 
hatott e' visszatorlas , liogy sem azt az aggkor , 6b nyavaiyak aital meg- 
korhadt testalkata, 's a* veie Oszveszdtt l^lek ne sinlen^. !l^tunalom 
n^mi sz^gyennel parosuiva szallta meg lelket, 's a' gyakraa sohajtotta 
faalai elvagd sek munka kOzOtt megfutott palyaja fbnalal: 1472« aag. 8. ^) 
Tetemei az esztergami fdtempiomban takaritattak eL 

Utolsd vallalafa^ melly ^lete' v^g^t oily kellemetlenn^ tev^, kft- 
klnbOzd v^lem^nyekre 9 gancsoldkra ^ mentegetdkre nyujta okot. Ne- 
kiink j azon kortdi oUy messze esv^n 9 mas kurulm^nyekben ^s elvekkel 
i^vdknek, it^letiinket neh^z kimondaoL Emliteni m^g sem feiesleges, 
hogy valamint eletben kezdeCtdl utdig orszagos volt a* bizodalom ^s ra- 
gaszkodas hozza, ugy halalaval koz sajnalkozast gerjeszte (Bonfin). Be- 
csjillet^s^t Romaban is tobb jeick hirdetik, fdleg az^ mert ^rdemi^ a* 
rdmai udyar bibomokai kOz^ szamita , melly egyhazi f(^nyes m^tdsigot 
hogy maga ^pen nem keres^ , ugy vcilem , abb61 el^gg^ nyiivin van , mert 
e* czimet , legalabb alairasaiban , sehol nem hasznalta. De mi Yit^z ne-* 
v^ fdk^ OrOkiti , a' tudomanyok' szeretete , ^s tuddsok' partfogsusa ^). 
Nem is k^telkedhetni benne, hogy azon dicsds^gnek^ melly Matyast ee 
oldalrdl Europa szerte elhiresztelci , egy jelesr^ze dtet^a* p^daaddt, a* 
buzditdt ilieti. Mert kiralyi bdkezus^ggel vet^lkeddleg^ valamint nagy- 
varadi piispukseg^ben , ligy utdbb £sztergamban goriig 6s latin jeies irdk* 
munkaibdl fc^nyes kOnyvtart^ 's hogy legyen kinek a' begyajtdtt kiacse- 
ket hasznalnia, ngyan ott oskolakat allita.. A' tudomanyok' siieretet^ 



*) Nem Hoki rea meghalt unokaocscsft Czezinge is , Rozgonyi BaJnsQddal. Dia- 
gofis lengyel tortenetiro azt allitja, hogj Maty^s mereggel oleite Tolna el dket; de 
a' lengyel itt partes tanu, Kazmer' iigyehez hajlongvan inkabb, mint Maty^ehox^ 
valamint I. Uldszio' elestet is Yarnanal egyediil 6 tulajdon/tja Hunyadi Jdnosnak. 

*) Qui tempestate nostra Mosas ex toto orbe fugatas ad se revocavit , Hunga- 
riamque noTum Musarum domiciliam constituit. Unde factum est, ut qui dispersi 
fuerant docti ,ad ipsnm tamqnam literarum parentem tnrmatim confluerent. Igyi.Galfotai. 



ZREDNAI VITEZ JANOS* ELETRAJZA. 135 

ttfl ihlettetv^n, mint varadi pfispuk 1451.engedelinet k^rt a* papatdi , 
hadd utazhass^k, merre tetszenie fog, tudomanyanak Oregbit^s^re ; de 
hogy ez engedelmet netn hasznaihata, a* rea varakozd orszagos ugyek* 
gyakor visel^se akadalyoza. Regiomontumi Janos elstf csillagaszi kaien- 
dariomat , is Galeotus Martius az emberrdl irt kunyy^t neki ajaiilva bo- 
csatak f^nyre. A' csillagjdslatnak ugyan szerfelctt kedveldje volt el- 
annyira y bogy a* naptart foly v^st magdval {tordozvsto , eMre bocsitott j6- 
solat n^ikiil munkahoz soha ncm nyulna; de e* y^lem^nyhiba a* tulsa- 
gos tudomauyszeretetbtfl ragadt rea, tandnl, in| neh^z a' legjelesb fdk- 
nek is az iQantan beszivott balit^leteken , 's koruk* hibain feliilemelked- 
ni. Egy^birant hajdan az olasz fuldOn tanult, ^s jartas fdpap nem csak 
a' komolyabb tndoindnyokat szivta be, megkedvel^ az olasz izl^sfi ^pi- 
t^smddot is. Esztergam vdraban f^nyes palolit eraeltete, mellynek ele* 
j^t YorOs marvany oszlopokon alld k^ emeletes s^tacsarnok ^kesit^. A' 
palota' homlokan boltos terem alia , mellyben a* sybillak* k^pei sorral le- 
festv^k. Beliil a' palotaban nem csak Magyarorszag' minden kiralyai 
Matyisig, banem lathatdk valanak a* saittyai fcj^delmek is« SJt n^ljai 
jfisolati sejt^bdl n^gy ismereilen k^et festete m^g utanok. Az elstf 
sz^ben szumiyadozd kiriJyt abrazela. A' mdsodik' labainal ttUiuA emr 
bereket siitOget^nek. Hmrmadikiii k^t baj virdt kata, Mngyarorszig^t 
kttzkodtfket. Koronas patyolat bul&lta a! negyedik* fej^t A' barom elsd 
k^pben a' kOvetkezetl kUalyokat, ntols<5n a* tOrOk zultant gyaniiotta 
volna. — Tovabbaa* varat nyaridd ^ melc^^azakkal, keltiSs fliggokert- 
tel , ezek tetej^t kOrOs sdtabelylyel s^ipiti. A* kertek kozOtt , fenn a* 
sziklan 9 kerek torony, t6bb aprd ter^mmel^ arkdlyekkely 's egy altala 
kOzOns^gesen lakott seobdval emelked^k# Szent Albert' templomdt tuz* 
ellenes , *s bogy az esd ^ hd' viszoatagsagainak kevesebb^ engedjen ^ 
csiicsosabbra emelt palafbd^lel ^jfti meg. 

Ekk^p' egyesit^ Vit& egyhazi's polgari tisztekkel amaz inz- is^ 
szivaemesitd erkOlesOket, a' tudomanyok* in sz^muv^szetek' szeretet^t,. 
gyakovlasat, dicsd«i^g^re szdzadanak^ welly benne oily hatalmas k^t par- 
toldtszule a tttdtfsoknak, tft magal, is nOvend^k^t Matyast; de pi^ldaal 
is t&bb kOyetV;ezett nagy ^i^kekaekt Olah, Vraacsics, Pazman^ Lippai^ 
Szdcbenyieknek, kikhez eldddot ^ 's el6p6kUt \i%izui\ matiibbat, ma- 
gyar fi^ps^i sz^ken^ wm id^hetnek^#l^ tOrttfnetkAnyyeink. 



f f 



VI. 
A' NEMZETI GAZD AGSAG' BE FOLY ASAROL 

A' NEMZETI MiVEL^DjfcSRE. 

OLVASTA , 

MIDON RENDESTAGI SZEK^T ELFOGLALNA , 

a' M. T. T. NAGY GYiJL]&S^E2f » AUGUST. ZXX. M. D. GOG. XXX. VHI. 

PtCZELT j6Z8EF. 



Mit hozhatn^k lUy fiiiiyes g}nftlekezet\ ennyi tndtfs fd^rfiak*, lelkes haza- 
fiak* varakozasahoz m^ltdt elstf f^U^ptemkor eltf , megralloin nem keve- 
set gondolkoztam. Semmi szokottabb , hasonld alkaloimnal mint a* ta- 
domanyt, mellyhez hivatal, hivattatas kapcsolnak, magasztaini; de ha 
^n ezt cselekedn^m , ha azon tudominynak , — mellynek kOr^ben tdfzte 
kOzelebbrtfl munkalddisomat , a* ti, tdlem eUgg^ nem m^ltdnyolhatii , 
aagy becsii bizodalmatok , tndds ft^riiak! — ngy az detben, mint'a* pol- 
gari tarsasdgban fontossdgit , elmevilagositd , szivnemesitd jdt^kony be* 
folyasat akarnam mutogatni ; miutdn kiralt azt mar annyin tefti^k , tu- 
domany-, ^kesszdlas-, it^lettel kitfind f^fiak tett^k , eldttem : nem m^l- 
tan attdl kelle-e tartanom , hogy semmivel nem fogna ^rdekesb lenni be- 
sz^dem, mint ha azt igyekezn^m megmntogatni , bogy vilagft, hogy me* 
legit a* m^rhetetlen fdny* i» tiiztenger, az aidott nap? Eldadni szandd- 
kozam tOrt^neteit , kifejldd^s^t a* tudominy nak , melly a* mdltnak tIsz- 
szatukrOz^s^vel oktatja a* jelenkort; elszamldlni hdseit, kik iltal azon 
fokra emelkedett , hogy diet* ds bOlcsesdg* oskol^jdvd alakdlhatna az 
eldbb puszta emldkezetek* tara : ezt is elfoglalva , tObbek altal kimeiitve 
talalam magam eldtt. Gondoldm , majd kdpdt adom egy minden tekintet- 
ben tokdletes tOrtdnetfrdnak, eborozom a* kirinatokat, mellyeket ki 



A NBMZ. CAZDACtsAc Jifil^OLYASA A* NEMZ. BiivEli5DESILB. 137 

kell el^gitni aoMK^ ki e* fontos nevel; meg akarja ^rdemelni : hogy min- 
deneknek eMtte ne csak tudjon , hanem akaijon is , *8 ne csak akaijon , 
hanem meijen is igazat mondani, tudjon, hogy ezt tehesse, kedrez^t, 
haragoty rem^nyt, felelmet , minden indulatot, nK^g a* baritsag* oily 
ides Yonzalmait is — csak az er^ny*, a* mennyei eTiny\ szavait meg* 
lelkesittf, sorait iltmelegitd, Idngoltf szent szerelm^t nem — elfojtani 
kebl^ben ; tudjon toyabba elm^t szivet egyfltt foglalatoskodtatni , tehit 
nem csak tanitni, hanem gyOnyOrkOdtetni is egyszersmind , izl^st ertfvel 
pirosilya , Idket Ontve a* holt betukbe , ^letet in valdsagot a' mult *8 je- 
len kor* nagy f^rfiait , nagy asszonjrait dbrazold k^peibe ; *s mikor mind 
eseket megtette y tudjon v^gre , mi n^lkiQ csak Mig teljesitve magas 
tiszte , nemes yigy at ^breszteni a* sz^p , nagy — , utalatot , irtdzast a* 
nit , alacsony tettek irdnt : de majd eszembe jutott , hogy vannak pdl- 
dinyaink, fd^rfiak, kik ezen kiyanatoknak a* lehets^gig eleget tettek, 
yannak — hogy csak az annyi korok*, szizadok\ ezredek* it<^Iet^t ki- 
illott gOrOgOkre, rdmaiakra szoritsam magamat — yannak Thucydide- 
seink, Tacitusaink, kikre mutatya: ,,igy mint ezek^': nem csak rO- 
videbb mddon, de biztosabban is feioldya a* csomd, mint bar menny! 
szabalyadas iltal , mellyek mellett mindig tdmadhat mdg azon k^r- 
d^: yalljon teljesithetdk-e, yalljon ydrhatdk-e embertdl? yalljon a* 
k^p I meliyet annyi gonddal , lehet bajjal is adank , nem jar-e tiil a* 
lehetds^g* hatardn? a* mikor annak semmi hat^a, is igy sem hasz- 
na y sem becse tObbd. Felhagy^k hit e* gondolattal is , *s masutt prdbi- J^ 
\ik keresni targyat , mdltdt a* ti yarakozastokhoz , illdt e* helyhez , nem 
idegent a* tudomdnytdl, mellynek kiyalya szentelye munkam, mellyeC 
isk J akar e* tudds , ak&r a* polgdri tarsasagbdni dllasomat tekintem , k^t- 
szeresen sajitomnak mondhatok. Keres^em kOzben szemem , lelkem 
eldbe yillantak nemzetflnknek , midta egy jobb genius iltal almabdl 
felrazatott , jelenleg minden er6h6l oda iranyzott tOreked^sei : mint 
fejtsen naponkdnt tObb tObb' anyagi er6t ki ; mint nyissa az egye-^ 
sek* yagyonosodasanak , ezzel a* kOz nemzeti gazdagsignak mindl tObb, 
min^l gazdagabb forrisait , naponkdnt fel : *s megMn hatirozatom : 
ennek, az anyagi ertfnek as drtelem* kifejl^dre, a* nemzeti gazdag- 
signak a* nemzeti miyeMd^re , befolyasirdl drtekezni eldttetek rOyi- 
Aen ; *8 ezt a* tOrtdnettudomAnybdl yett adatokkal biz<myitani. 

M. T. T. 6VK IT. 2. 18 



1 38 in. TORTENETIRASl -* OSZTAIiYI ERTEKEZESEK. 

Jdl tudom , nagy tekintetu gyiilekeasetl 'g iieiii l^Mrt, hogy meg ne 
emliteem, melly killOubOztfk a* tudcisoknak a* nemseli iniyeldd^t $mk6 
okokriSl ^rtelmeik. Kik mindeat egysa&eresiteni , mindent egy {6 okm 
yesetni si^retnek; most term^szeti, majd erkftlcsi okoknak tulajdoiut- 
jak azt eg^szen, ^rty^n aroazokon aa cighajlatot, fald* tetmi$zet6t^ feik^ 
ri^itf term^keit, *s az azokkal kapcsolatbau Ubi d^smddot; cMkea 
kalOnOsen a* nevel^st , vallast , igazgataftformaL De caak egy ke^^ 
igyelem^ csak egy tekintet a tvirt^nettudomanybai 'a kiimiya meggyd- 
ztfdnliiik) hogy egyik fiilnek iigy nincci igafisaaga, mint m mafiiknak. 
Mert hogy el^bb ia az eghajlatot , foldet , mellyekbe mind a* tobbi tctm^ 
szeti okok ia befoglalvak ^ vegyftk fel : nem ugyan azon-*e Oiirugorulag* 
nak ^ghajlata , fiilde ma is ^ a' ml volt hajdan , OrOkre eml^kezetes as^p 
nagy napjaiban? Teti-e a* termei»zet valami enfszakoa, valami szembe^ 
tiuitf valtozast Angol-^ N^etorszagok' eg^Oyfuld^n? 'S m^gis mimoat^ 
a' mivelts^g* egykori dassicus fillde Graecia? EUenbeo a* mivelta^! 
melly magas fokara vergddtek a* kozelebb lefoi^yt misKl szazad alsM a* 
m^g csak Tacitus' idej^ben is oily vad, oily sivatag^ durra Britaania, 
i& Germania. 

Az emlUett erkulcsi okok kozul ^pen ligy nem mondhatni egyet 
is, aem a' nevel^st, sem a' yallast, sem az igazgatasformat , sem a* tu- 
domanyok* *s tudcisok' partoiasat, oily miilhatatlan fiilt^telnek , melly^ 
bol kiilOnkulOn kovetkeztetni lehetne az elm^k' kifejl^^t, a* nemzeti 
^ mivelts^get. Yalamint van p^da, hogy mind ezen okok sem k^pesdk 
az ohajtott kOvetkez^st eldhozni: ugy van arra is, hogy ez el^bb mar^ 
mint amazok sziUhettdiC volna, letezett valamelly nemzetn^L 

A* nevel^Si atalaban csak kuzuna^ges fdkre n^zve elhataroztf; a\ 
Ungelme (genie) legtobbsjsor elol kezdla roagii^t, a bamulatoa fokra emel- 
kedik, barroi liibasan vei^ettetett l^yen is eMizftr* Kitlunben a nevcMs', 
mesters^g^ben tett minden elomenetel maga mar mivelts^t tesz fel » iik, 
igy annak S2(arma%tat(( oka nem leheU Ki nevelte Homert, Dan(^t 
^^akespeai:t, ezeket W magok nemzateik* P^ometheasait , kik szikrat mr 
gadtakaz ^gMl , melly majd yiiagitd ^kl^a lett:li(aaajoknak9 hazafiaikiiak ?j 

Hpgy aVvall^s aokk^pen befolyhat a! nMdzet* mivelod^^bei ki-' 
mern^ azt t^ffadni? Uair^iki^ ha kAltdi * largyakat adhat a sz^fmea- 
ters^geknck , r^tf^lkvd^re serkentheti it! , mJinri^eket ^ba, etvonti a^ 



> ; 



a' NEMZ. GAZDA.6SAg* BEFOIiYA3A \ NBMZ. MIVJBI«6dESRB. ^30 

okosMgot ipkibby miiit MpzeMd^at foglalatoskodtatd : tileszttfje lehe( 
a* koinolyabb tudomwyokiuik , a* philMppbiaaak. De hat nem a* gii- 
rOgOk* k^p^ 1^8 xefiayteli vall^sat .(ett^k-e ^g^iszen magok^ya a* rdmai^kl 
'a hagUk-e a^i^rt nyomukba a* kiv^Uva ugy nevezett k^pzdmesterv^gak'' 
beu) mutathatnak-e f millyek^t aipazok szavntalaaokat^ csak egyet(^ 
egy b^foldi nagy muviiszt » egy uobras^t , miiii Phidias ^ yagy Praxiteles^ 
egy festdt, mint Timanthes^ vagy Apelles? Neqa sziatiigy a* rdmai- 
catholica hitet koveti-e Spanyol- 's Franczia-9 mint OIa3Zor9zag? *s vafi- 
nak-eaz^rt AngeMik, Raphaeljeiki ha seimnit le nem vonunk is a* Ye- 
Ja«qiiezek\ AIurUl<ik\ Ribeirak', a Le-Pussiuok', Le-BrunOk| Le-SueurOk' 
^demeikbdl ? X protestans vallas nem a' legnagyobb gondolkozd ftfket 
hozta-e eld Angol- ig N^metorszagbftn 9 isteni fi^rfiakat, Oriik dicstfs^- 
geit nem csak nemzetpknek^ haneqd eg^sz emberi nemiinknek is? De 
tette*e azt mindeniitt ? szuU-e , bogy tovabb n^ menjiink , tobb mint barom 
millid protestans lelkeket szamlald , egy^bk^nt i3 , istemi legyen a' dicstf- 
^^89 ugy elm^knek, mint a' term^^^^t* minden adomanyainak hiaval 
nem levd k^t magyar hazankban egy Lockot , vagy Newtont , egy Lmb- 
nitzoty vagy Kantot? 

Hasooldul van a' dolog az igazgatas' formajara n^zve. Ha meg- 
u^zziik a' tOrt^netirast, 's kiveszsziik az egy v^ruralkodast i% fejetlen- 
sdget, mikkd nem magok*, hanem az emberek* hibai miatt, minden iga»- 
gatasformak fajiilhatnak y 's akkor ezek m^g^^^^nnek lenni » a* mik vdltak: 
ligy talaljuk, nincsen egy igazgatasforma is, melly term^szettel ellen- 
kezndk az elmek' kifejl^s^vel , 's val^hqi csak a' tarsasagi rend* .c^^lj^ , 
a* batorsag, polgari szabadsag biztositva, akarmelly fojrmak, eszkOzOk 
altal ^ressdk , vagy tartassdk az fel , viragoznak ott a' tudomanyok 9 sz^p- 
mesters^gek. Alhenae, szabadsaga* aranykoraban , mig kiiloniisen nagy 
polgarja , Pericles , tekintettel inkabb , mint hatalommal kormanyza ; Rdma^ 
miutdn szabagsaga* elhiinytaval egy ur' k^ny^nek hddola, Augustus ds 
kuvetdi alatty latak feltunni a halbatatlan f<^rfiakat, kik csiUagbetiikkel 
ifik be az dket sz)Ut haza' nev^t a* szazji^ok' kOny v^be , 's tiil tmta^ma', 
tdl urasaga' eny^szt^n , OrOk iddkre biztositdk ragyogasat a' mil vdszet' 's 
tudomanyok' eg^n. 'S az lijabb iddk nem rakvak-e hasonld pdldakkal ? 
Nem viragzott-e tudomany , miiv^et ugyon azon egy iddben Flormicz- 
beaa n^pmralkodaR' (democratia) szakadatlan partvaltoztatasii for- 

18* 



» 1 / 



140 m. TORTENETIRASI - OSZTALYI ERTEKEZESEK. 

rongasi kOzott, YelencK^ben a* katalomft^lttf , magokkal csak egyben, 
a' n^p* *s minden kitiintf* nyomasdban egyes eldkeltfk (aristocratik) , 
Rdmiban ^s Francziaorszagban a* semmi tOry^nyekkel nem korlatozott, 
hatartalan egyedurasag (monarchia) , ott a* Pipak*, itt a* Lajosok* 
kormanya alatt ? 's ha megengedjfik is , hogy egyik igazgaCisfornia 
egy , masik mas aganak nyiijt a' tudomanyok' 's sz^pmesters^gek- 
nek term^szettel tobb taplal^kot; hogy p^ldaul hoi n^pgyul^sek, kOzOn- 
s^ges OszrejOvetelek, tanacskoz&sok hataroznak a' tOrv^nyhozasban , *8 
a' polgarzat' minden nagyobb dolgaiban, ott tagasb mezeje nyilik ae 
^kesszdlasnak, tobb, a' kOlttfket ^nekre hevitd, szobraszokat , ferttfket 
nemes vet^lked^sre gyiilasztd nagy tftrtdnetek forrnak ki ; hogy tovabba 
a* sok tanulassal jard komolyabb, *s kivalt a* huzamos, haboritatlan 
gondolkozast, vizsgalatot kivand termdszeti tadomanyok dtalaban inr 
kabb szeretik az allandd , meghatarozott igazgatasformakat , hoi nem kell 
a' iigyelemnek minden Idpten nyomon a* kOz dolgokba egyenes avatkor 
zas altal elhivattatni kedvelt targyatdl : annyi minden eseire dll , mit fen- 
tebb mondank , hogy valamiht egy igazgatasformahoz sines az elmdk* ki- 
fejl^se, a* tudomanyok*, sz^pmesters^gek* virsigzasa kizardlag kdttetve, 
ligy egy sines , melly ezeknek termdszettel litjaban allana. • 

Mit mondjak a* tadomanyok' 's tuddsok' partoldsardi ? szdljon itt 
is a* minden okoskodasnal tObb tapasztalas. Pdlda^rt mdg esak messze 
sem sziiks^g mennflnk. A' szomszM djszaki nagy colossnak nagyra td- 
rekrd, erdt ^szszel , termdszetet mestersdggel , miveltsdggel szOvetkeztetni 
prdbald uralkoddi milly gonddal , kolts^ggel kezddk a* miilt szazad* utdl- 
sd fel^ben mindenflnnen kfllfoldrdl Oszve szerezni a* tndds fd^rfiakat, kik 
majd mesterekul, pall^rokiil szolgaljanak tudatian, bardolatlan, dnrva 
ndpeiknek ! *s vertek-e gyokeret a' szelidebb dghajlat-szulte, eMre illd- 
leg el nem k^szitett miveletlen fi[>ldbe altaliiltetett , nemes plantak? mu- 
tatkozott-e a' bar hazank\ bar Europa* fiiggetlens^gdt veszt^lylyel fenye- 
getd, az emberis^g* baratjaitdl csak dicsdrhetd, csak helyeselhetd — lei- 
kes tOrekv^snek ohajtott kovetkez<^se — nem mondom a* ndpen magAn , 
de kOzelebb csak tuddsaiban , mflvdszeiben % szaporodott-e ezeknek ssMfi- 
betiinden szdma? tisztiilt-e izldsOk? emelkedtek-e , a* tudomany *8 Ti- 
lagossag* rakhelyei, a* kOzOnsdges oskolak, mind addig, mig nem u 
lijabb iddkben mas okok azoknak yirigzdsat csakagyan eMalHtdk ? Vala- 



A* NBBfZ. GAZDAOSAg' BEPOLyASA A* NEMZ. MfVBLSDESRE. 141 

meddig valamelly nemzet meg nem ^rt a* tudom^nyokra, ^s sz^pmestcr- 
s^^gekre, azaz valamig csak el nem jutott a* mivelts^g^ azon fokira, hoi 
a* lelki gyOnyOriis^gek yaltfsagos szfiks^gg^ vaitiak : bar mint partoltassa- 
nak a' tadomanyok , serkentesscnek a* tuddsok jutalom , tisztess^g , meg- 
kttlOnbAztet^ iltal , mind ebbdl a' yarhatd legnagyobb nyeres^g n^hany 
kOs^pszerd irtfk, minden hatas n^Ikul a' jelen, minden nyom n^lkfll a* 
jOvd korra , minden haszon is ^rdem n^lkul a' tudomanyra n^zre. EI- 
l^iben, hoi ki ret^ bizonyos hogy btfven arat, ott a* korminyon iiMk 
batran levehetik gondjokat a* tuddsokrdl , batran mondhatjak ezek ama- 
zoknak: protegez- nous, et laissez- nous faire! igen, mert 
reajok a* fejedelmek* *b nagyok* kedvez^sei n^lldil is jutalom v&rakozik, 
tObbegyn^l, gazdag in dicsd, jutalom munkaik' haszndban, jutalom a* 
kdz tissteletben , egy ^rdemeiket m^ltanyolni tudd, mivelt kOzOns^g* 
tapsaiban, mint ezt komnk* legpall^rozottabb n^peinek, az angoloknak, 
francziaknak , n^melly r^szben a* n<^meteknek is el<^gg^ bizony itjdk p^i- 



/ •' 



De ha ezek szerint sem a* szdes drtelemben vett ft^ld , *s ^ghajlat, 
<8em a* nevel^s, sem a' vallas, sem az igazgatasforma , sem a* tudoma- 
nyok\ *s tuddsok* partolasa nem tartathatnak a* nemzeti miveldd^s' mul- 
hatatlan fblt^tel^nek : az a* kdrd^ , van-e valami , a* mi tobb joggal , 
mint ezek , annak tekintethetik ? Mire in bator vagyok azt felelni : hogy 
az elmdk* kifejldse vagy dpen nines semmi feltdtelhez mulhatatlaniil kOt- 
tetre, vagy ha van, az a' nemzeti gazdagsag. Eldre meg kell jegyez- 
nem, hogy e* rdszben eg<^szen mask^nt van a* polgdri tarsasagokra, mas- 
kdnt az egyesekre ndzve a' dolog. Egy mivelt gazdag nemzetndl nem 
egy tit njitva a* szeg^nyebb egyes tagok eldtt is sajat igyekezet*, munka*, 
kOzintdzetek* segedelmivel kifejteni tehetsdgeiket , kimivelni magokat, 
kikre ndzve aztdn a' mfveltsdg lesz majd gazdagsag' forrasavi ; mi dpen 
roegforditva van a* polgdri tarsasagokban , hoi a* gazdagsagbdl fakad 
kezdetben mint kutftfbdl a\ kdsdbb maga gazdagsag' forrasava valaiv- 
dtf, miveltsdg, 's a' szegdnysdgnek elvalhatatlan tdrsai a' tudatlansdg, 
miveletlensdg. A' termdszet minden Idnyek' kifejtdseben egy bizonyos 
valtozhatatlan litat tiizOtt ki maga eWbe, mellyet emberi erdnek csak 
siettetni lehet ndmikdp , de tdle elfbrditani ^pen nem. Altala szorosan 
megszabva mindennek ideje ; megszabva tehat az is : hogy a' kdpzeMd^' 



i 



143 m* toatenetxrAsi ^ osztalyi jSijitekczesek* 

^s goudolkozas* fel^bred^e , roelly a sz^p' i» igaz' sziilet^s^nek 19 pUla- 
iiatja, ne el^bb» hanero c»ak azon iddftzakban kOvetkckzh^ss^k el, melly- 
ben valamelly nemzet iiem k^nytelen tobb^ csak a' azflkA^geiidt^ iszm- 
dozni f banem ellatva mar mindennel , a mi az ^letet kami3n{v<& i$ ki- 
nyelmess^ teheti, ra if arrdl is gondoskodnii mik^ot legye azt mioitt 
gyOoyOnis^gesebb^t Assokban, kik magokat a tudomaayoknak^ u^p- 
mesters^geknek szentelik ^ akar az^rt, bogy magok tereoilsenek » heflwi- 
nak eld azok altal valamit , akar az^rt bogy a* masok altal eldhpaottak- 
kal roagoknak ^Ideletet szerezzenek, oily li^lek^bredtsdg in sftabadiag 
kivantaiik, mellyel term^zet szerint nem birhatnak aaok, Idk caak 
az^rt dolgoznak, hogy ^Ijenek, l^lek^^bredta^ iu szabadsag, melly Aw- 
szefi^rhetetien a' szuks^g* ^rzet^vel, Osszefi^rhetetlen a* sz^^nya^ggel , 
melly az eg^sz embert, annak miadea erej^t ugy elfoglalja, bogy Mm 
kedv sem uaalom, e' k6t bataimas Osztun, nem serkentbetik, a* meg^ 
3Zokott mindennapisag* nyugeibdl szabadiUni prdbaini. Aztiit TaME, 
az^rt yagyok lijra bator azt allitani : hogy , ba van a* tudomanyok*, S8^p- 
meaters^gek* yiragzasanak valamelly miilbatatlan fcilt^tele , az nem lebet 
egy^b, mint a* nemzeti gazdagsag' azon l^pcsdje, mellyen a* test* iB m 
mindennapi sziiks^gek* teljeslt^s^tdl fennmaradd erejok lij monkassii- 
got, iddtult^st kerestet az emberekkel, sziiks^gg^ teszi rajok nteve a' 
lelki gyOnyOriis^geket , 's mddot szolgaltat kezOkbe, bogy azokat teati 
jizuks^geik* rOvids^ge n^lkiil ktfvethess^k, Innen oUy csekdly miveltadg 
rendesen, vadasz^ baromtartd, sdt a' csupan szantdvetd n^pdcn^l is. 
Neh^z ott az diet; szilksdgok, bar kevds, sok nyugtalansag , munka, 
faradsag utan teljesithetd , OsztOn semmi , hogy tobbet gyi^jtsenek > 
termeszszenek , mint szuksegOk hozza magaval , mert, kozosiil^s-^, min- 
den drintdabe jOvetel ndlkiil mas ndpekkel , feleslegjOkOn tni adni ugy 
4sem tudnanak ; igen egyiigyil , egyszeru dletmddjoknal , r^ziot; bisony- 
talan , rdszint elszigetelt helyzetukndl fogva lehetetlen nalok minden fiay-- 
iiz^s , mellynek sziiksegeskdpen eldre kell menni , bogy , a Itilak fitey* 
uzdse ^^ a' tudomanyok iR szdpmesten^gdc labra kaphassanak ; MZtaiy** 
rdszOk OrOkOs egyformasag, szegdnysdg, legfeljebb tisztess^ges kOs^ 
szeriisdg. Egdszen m&skdpen yaOf a* dolog azon n^pekadl, bol A* a«&n- 
tasvetds mellett szQrgalom <^s kerwkfiAte viragoznak. Itt miwlenouinka 
jutalmassra; ez kedve^ sziil a nmnlfifUio^; a t»bb manka.M^bb.0M<M# 



A* MBMZ. GAZDAOaka BEFOLYASA a' NEMZ. UtVEXJSVESRB. 143 



tftbb peozmi tennivaldt; ez tObb tObb, elevenebb kOzleked^ kitttl 
belill; ez vign gazdagsagot, mellyet nyomon kOret a*' iz^pmefters^ 
gpk* nem^uje — a* fiayiiziB. £* haromnak , a* siAntiMvetiBaek , Mor^ 
galomnak ^ kereaked^snek kOaereraonkilkodaM tekdt aZ| mMy mia* 
maztatja W jDemzeti gazdagsigot, formalja a' tiizpontot, mellyn^l fbhncH 
legulnek ^s megvilagosodnak, meg^rnek ia kifejlenek az elm^k. R4mit 
ia gazdagga tev^ Afrika' ^s Azsia*, mint az lijabb iddkben Spanyolor* 
szdgol; Amerika* elrablott kincsei t de ^pen mivel nem a* nemzeti iparoii 
akipiilt, bar nem hatastalan , nem volt a* nemzeti mireldd^re , sem city 
altalaaos , seib oily jdt^kony befoly^u gazdagsagak , mint kttlOnben le*- 
hetett, *s kellett volna lennie. 

Kifogyn^ az iddbtf 1 , 's vitaza kellene tdr^tekkel ^ nagy f^nyid f^r-* 
fiak ! ^nem , ha szavaimnak a' tOrt^ettudomunybdl igazolisara , minden 
ide iild adatokat eld akarmik hordarn ; legyen el^g a* mondottakat a' ta- 
domanyok* 'a sz^pmesters^gek' legkitundbb iddazakaira alkalmaztatnom* 
Hoi kezddddtt a gOrOg miveldd^sf kol sziiletett Homer, a* kolti^szet^ 
Thales , a' bolcselked^s' atyja f Nemde kia Azsidban , mellyet lakd gOf 0- 
gdknek volt eliibb, mint enrdpai rokonaiknak, yiragzd keresked^fikl 
Mi^rt k^dbb Athenae a' tudominyok' in sz^pmesters^gek' legviragzdbb 
indiielye? *a ezel^nek ^pen Pericles alatt tetdre, d^li pontra jntdsa? Nem 
vDlt-e OOrAgonzagban tObb varosoknak az Atkenae^vel teljesen egye^d 
cghajlata , foldje , szintugy tengeri fekv^se ; ugyan azon nevel^a , vall&l, 
*s ha nem ngyan azon, de haaonldan szabad kOztanasdgi igazgatisfbr^ 
maja? Nem volt-e maga Athenae Pericles' idej^ben is a* r^gi Athenae, 
aat az eg>^ kiv^ve, hogy a' perzsa erdnek sz^razon vizen tObbszOrf 
osBverentasa , ezzel tg^sz GrOr6gorsz^g' *s a* tmgerek' nraaaganak maga^^ 
hoc ragadaaa utan gazdagabb vote, mint valahaf Mi^t Rdmiban, mi-» 
utaB' a* kir^lyi Ankdny* megszAntetfo^vel , mint Athenae , szabad lett id, 
a* mhreks^gBek egiSsz a* earthagdi badakig mondvan semmi, azutan is 
sokaig igen ker^ By oma t Nemde! mivel szeg^ny, 's ebben mig bflszke 
is v«it9 veszedelem' idejcin , sef egei* vefesdrl^s^r^ az eke melldl hivta el, 
odatwesztette a' veszedelem' megszunt^vel viasza, mas dicsds^get, mint 
a* iMeHy a* serdiiy katona, |d fAldmiveltf (iStrenims mll«Sy 
batiBS ajgrieola;) tievezetbdl eaediBft^ nem Osmerd fijaitf Homian 
a' ktMAraasiftf* olbbdbbdveiben, «r beisd^ vMlongiiMk' 'n hazaff haborik»i 



144 m. TORTENETIRASI - OSZTALYI ERTEKEZKSEK* 

nak kitaepette? honnan a* ssabadsag* teljes elenyt^szt^vel , soka a* csii- 
szarok , a* legirtdztattfbb zsamokok alatt annyi kituntf elro^k , annyi hal* 
hatatlan irdk? Mi ez oily hirtelen, oily varatlan valtozasnak oka? A* 
gOrOgokkeli bdyebb megOsmerked^s , tarsalkodis , az Ath^aaebe jaris ? 
mondja talan valaki? De honnan ism^ ez? k^rdem lijra. Nende mivel 
aV lerontott Carthagd* ds Corinthus\ 's a' meghddoltatott Azsia* kincset 
szokatlan bds^get, a* bds^g vigyakal szdlt, mellyek az ei^bb, sfMeu 
birtoka mellett is , igen korlatolt vagyonu varos* lakdi eMtt Osmdrelle- 
nek valanak i Rdmat , mi a' hamar gyult, nem sajat szorgalona , nero 
nemzeti ipar-szfilte gazdagsagnak szinte elvalhatatlan t&sa, esztrfen 
f^uyiiz^s , Athenaet irigy szon[isz<idok , kftlstf belsd szakadatlan hatez 
niegertf Uenitv^n : nem szallt-e mindkettdnek mivelts^ge azon mdrt^kben, 
mellyben gazdagsaga , alabb , m^g mieldtt Athenae Rdmanak szdid , 
Rdma a* barbarusoknak vas jarma ala kerult volna ? — EljOtt az idd , melly- 
ben mil szazadok*, ezredek' egyesitett iparkod^a , lassan haladva ^pitett^ 
kev^s dvek alatt lerontotta a* diild y<^szk<^nt keletrdl nyugotra Cdduld vad 
n^pek* kOltOzkod^se ; sirba* szallt a* gOrOg-rdmai miveltst^g; egy mijd- 
nem ezer^vi hosszii pdlyat kellett lijra megfutni Europanak , mig , oazol* 
van aprddonk^nt a* surd sOtdtsdg, fiilyirradt y^gre a* vilagossag* ntLgy 
napja , ott dpen , hoi mar egyszer teljes fdnyben ragyogott , honnan ere* 
gette, sz^llel diet- ds vilagossagtenydsztd siigarait, az olasz filldOn. *8 
miert dpen itt? A* Napoly*, Florencz', Yelencze* napja nem ragyogdhb, 
nem melegebb , mint keleti Spanyol-, vagy ddli Francziaorszigd ; a* ne- 
relds , kicsiny kiilOnbsdggel egdsz ddli Enropaban ugyanaz , itt mint ott 
testi gyakorlasokban, holt nyelvek' tamilasaban hatdrozddott ; Lather leek- 
's vilagrazd tudomanyaval mdg nem allt eld, egy hit, egy vallai volt; 
a' fejetlensdg, 'szsarnoki Onkdnynek mindenutt vdge; batorgig, polgari 
szabadsag semmivel tObb, talan valamivel kevesebb Olattorssdgban ^ 
mint masutt , a tobb varosaiban urasagra kapott egyes hatalmasok miatt. 
Mi volt hit 9 ha nem ezek , a' mi megkillOnbOztette, a* mi az lijra dledd 
enropai miveltsdg* tdzpontjava tette Olaszorszigot ? Semmi egydb, mint 
gazdagsaga. Onnan^ a* legviragzdbb fiildmivelds', legkeresettebb idlyem-, 
pamut-, aczdl-y ezttst-, aranymugyirak*, keletre da Indiakra a* legdldn- 
kebb kereskedds' hazajibdl , pdtUUc jobbara szOksdgeiket miaden tarto- 
mtoyok, oda folyt tehdt pdnzOk te Owze; ott kellett kOvetkezdskdp«i 



a' NEMZ. oikOAGSAG' BEFOIiYASA A* NEMZ. MIVELfiDESRE. 145 

a' legtObb anyagi ertf , legmegsokasiiltabb ^lelemeszkOzOk mellett, leg- 
tdbb l^lek^bredts^gnek, legnagyobb szellemi erdnek kifejleni, oU el^bb 
a' test', roajd a Wlek* Knyvixifiinek is labra kapni. ta valljoii, kikaek 
aonyi r^szOk nem csak Olaszorszagban , hanem eg^sz nyugoton a vUagos- 
sag', izl^' terjeszttis^ben , a* tOrOk jarom eMI fiitd gOrOg tuddsok valasz- 
tottak volna-e Olaszorszagot lij hazajoknak , ha ott nem latszik vala mar 
akkor a legelk^szultebb ftild , a legbdvebb aratas yarakozni tudds niua- 
kajokra 9 valljon a* halhatatlan Mediciek , ezek az olasz ft^ld* Periclesei, 
a* legszivesebb akarat mellett is, lettek volna-e k^pesek, a' kOz jdll^' 
forrasabdl fakadd maganos tem^rdek kincsok n^lkul azt tenni, a' niit 
tettek a* tudomanyok* *s sz^pinesters^gek' viragoztatasara ? Igy hat itt 
is ott is a' nemzeti gazdagsag volt a' miiiden hatast megeltfzOtt , lehetdve 
tett elsd ok. — • Yessiink egy tekintetet az ujabb iddkre, a' tudomanyok* 
^jja sziilet^s^tdl fogva jelen korunkig lefolyt negyedf(^l szazad* tOrt^netei- 
re ; mutathatni-e csak egyetlen egy p^ldajdt nemzeti mivelts^gnek , 
mellyet nemzeti gazdagsag ne eMzOtt — , 's nemzeti gazdagsagnak , mellyet 
aV koriilm^nyekhez mei*t nemzeti mi velts^g ne kOvetett volna? Nemde 
egy II. Janos utau kOvetkeztek a* Camoensek? egy Erzs^bet utan a* Sha- 
kespearek ? egy nagy Henrik , Sully utan a* CorneiUek , 's Colbert utin« 
a* Racinok? vegyiik fel jeien szazadunkat, e* mozg^' ^s haladas' nagy 
szazadat. Hoi talaljuk jelenleg az elm^k' legnagyobb kifejletts^g^t , *s 
a* legjelesb irdkat, legkitundbb miiveszeket? Hoi latjuk, mikkel oily 
gazdag koruuk, a' legbamulatosb, emberi nemiinket dicsdittf, tudomany 
is gondolkozasra mutatd, hasznos talalmanyokat l^tre jdni? Hoi lat- 
tuk legeMszur , hogy egyebeket elhallgassak , a* testetien gtf znek anny i 
testi erd* pdtlasara — , a* vilag' kezdetdtdl annyit , 's csak hasznosra , csak 
szilksdgesre szolgalt szilard vasnak, egy ism^t igen fontos, egdszen 
lij hasznalatra, tavolsagok*, vizek altal elszaggatott szarazok' Oszve- 
kot^^re fordittatasat? Hoi a' legmer^szebb gondolatokat , a' sujtrf villam' 
felfog^at, levegdi litazast, a* vizek* szine, sdt ezeknek arkai alatt U- 
lelem nelkiil jarast , egykor az almok% a' lehetetlens^gek* vildg^ba tarto- 
zdknak hitteket, hihetetlen munka, allhatatossdg altal valdsagga vara- 
zaoltatni) Nemde t^pen azon n^pekndl, mellyeket szorgalom, kereske- 
dds minden m^oknal gazdagabbakki tettek, a* k^t vilagban honos d ds 
uj angol *s a' franczia nemzetndl ? 

m 

M. T. T. 6VK. IV. 2. 19 



146 in. TORTENETIRASI - OSZTALYI ERTCKBSSlbEK. 

De inintlia hallanam, mik^nt vetik ais ermenonvilli bAltflcsel so- 
kan elleuem: ,,Minden l^p^s, mellyet a* mivelto^g fel<^ tessEesz, egy 1^ 
p^ssel kOzelebb visz az erkOlcstelenit^ghes ; nines hat mi^rt dhajtanmik 
szfildj^t , a* gazdagsagot^^ Nines ! ^n is azt kialtotn , ha All az elstf. De 
ez ^pen a' k<^rd^s. ,,A* nemzeti gazdagsag, igy sztfl az ellenkezd tHy 
kedrezd, nem tagadjuk, az elnM^k' kifejl^^re; de gy^zos 6s paMtitiS 
kOv etkez^sii az ereny re , erkOlesokre n^zve ; tiplal^kot nydjtvan az ^z- 
tehets^geknek , azt nynjt a* szenyed^Iyeknek is , 's nem esak ing^rt tAb- 
bet , iijabbat a* roszra , hanem mddot is jobbat v^grehajtasara ; rendesen 
egy illy n^pn^l sok eszm^t , tndomanyt , de el vet , allhatatossigot keveset 
talalhatni; lesz lisl^e, de nem szem^rme; mntathat bamnlandd muveket, 
de atinal keresebb b&mnlandd tetteket; Athenae Perides* idej^ben oily 
megvesztegeteit Tolt^ mint megvilagosodott ; Roma Angnstna alatt lakjfei 
a* legfbls^gesebb elm^knek, 's egyszersmind a* legondokabb v^tkeknek; 
*s jelenleg hoi tobb erkOlcstelens^g , yalUstalansag , mint ^pen azon n^ 
pekn^l, mellyek a* gazdagsdg*, mivelts^g* legfelsdbb fokan illni tartat- 
nak?^^ Fajdalom! a' mondottakban sok igaz van: igaz, hogy a* gazdag- 
sAgban sok a* kfs^rtet, mitdl, ha nem egeszen, nagy n$szint dva a* sze- 
g^nys^g. De ha min^ a?t, mi kis^rtettel, *s ha vele vissza^nek, ve- 
sfeedelemmel jar , karhoztatjuk , szamkive^flk a* koz ^letbtfl : ngy kar- 
hoztassnk, szamkivessiik magit az emberi okossigot is, mint a* mdly 
roszra foirditas , vissza^l^ dltal mir annyiszor annyi kirt romlist oko- 
zott ligy egyeseknek , mint eg^z t^rsasAgoknak ; akkor irigylendtf lesz 
az oktalan allatok* sorsa , mert mentek e* kis^rtetttfl. *8 vdljon nem a* 
kis^tetek kOzt fejKk-e ^pen ki , *s edztfdik meg er^nyfink 9 *s hogy ha 
kisi^rteteket iijakat allitott eM a' gazdagsdig, nem szolgtitatott-e maga 
^pen az altalb kifVjt^tt tObb okossag , mfveltebb ^sztehetsi^gekben fegy- 
vett ellenOk keziinkbe, mellynek segits^g^vel , ha bar neh^ is, hogy 
nem lehMef letl a* gydzedelem , minden idtfbtfl f<^nyes peldik bizonyftjiftk. 
Hogy, legmiveltebb ilkpotjaban sem szunhetv^n meg ember leMii Hz 
ember, mivrit n^peknek is vannak v^tkeik , is ezek kOzt olly^Wok 
is, mrilyekrdi taldn k^p«eltfd^sOk is ali^ van miveletlen diirta tt^pdk- 
nek:: megengedjOk , stft azt is , mi tObb ennd , hogy ^pen a' legmiveltiibb 
n^pek kOzt talilkoznak ollykor a* leglstcMelenebb , legelvetetnMtebb , a* 
m^nak artasra legtobb ^zszel f^lnihazott,MAi igy legyeszeddm^SeUb 



a' NEMZ. GAZDAGSAQ* B^OLYAsA a* N£MZ. MiyEI^5jlE8R£. 14T 

goao6zt^y<$k : de kO vetkezik-e ehbdl akar az , hogy abdaban jobbak vol- 
nanak a* palUrozatlao , mint a* pall^rozott n^pek ? akar az , hogy bun-, 
erkOtcstelens^g-teny^ztd a* mivelts^g? Hat, tekintve az erkOlcsOket, 
oily tisztan, szepMtelen all-e a* nemzetekSiek , niig szeg^nyek, durvak, 
a* tOrtenetek' evkiinyveiben eod^kezetOk? Nem testvergyilkolassal van-e, 
kezdetben mlndjart, m^g alig szulelett emberi nemiink' bolcsdje meg- 
hily^gezyei L^edzhetik-e tObh, nagyobb bdnOkben a leggazdagabb , 
legmiveltebb n^p , mint a' mennyi - 's miUyekben amaz , fennl^vtf leg- 
r^gibb tOrt^neti adataink szerint , isten valasztott sem gazdag , sem mi- 
T^lt n^pe, hajdanl^ledzett? Mellyik mai palltirozott nemzet' elravaszuH 
fia ragadta valaha nagyobb mesters^ggel testv^re' OrOks^gi^t magahoz, 
mint amaz, batyja* ehs^gevel, Oreg atyja* vaksagaval vissza^lt testv^r *s 
fiii) 's hanyat lehetne hasonld p^ldat felhozuunk ? *8 nem ^pen ez-e egyik 
azon pont, miben kulOncisen karosan hatni tapasztaltatik a* miveltseg az 
erkOlpsis^gre ? Hat valljon buntelenek-e , mig pall^rozatlanok , a* gOrO- 
gOk? Nem ellenkeztft kell-e mes^vel elegy legr^gibb hagyomanyaikbcU 
kihoznunk, ha mind azt igaznak nem hiszszuk isi, mi riitat, borzasztiit 
az Atreusok-, Thyestesek-, Phaedrdk ^s Clj^emnestrakrol olvanink ? Hat 
Rdmanak nem voltak-e Augustus eltftt is elleos^gfiek haszonvagybdl kaput 
nyitd leanyai? erkolcs-, szem^remtapodd fiai? nevOket a* szuz Lucre* 
tiak , Virginiak mellett uudok tettokkel halhatatlanitott fajtalan Sextusai, 
Appiusai? Nem talalkozott-e , mdg mieldtt gazdagsag, miveltsdg meg- 
ronthattak volna az erkuicsiiket , kiraiyi szuzei kOzt egy TuUia, ki 
atyjdt, kiralyat fdrje altal meggyilkpltatni ^ *s azutau holt test^a m^ 
kocsiayal is gazoini nem irtdzott) Nem fertdztette-e ^pitdj^nek, inaga^ 
nak Romulusnak ,, eldszftr mindjart testv^ri vdr kezeit ? *S ha v^tkeket^ 
mellyek addig Osmdretlenek valanak, allitott eld a* miyelts^g: de nem 
szuntetett-e meg sokkal tfibbeket *s taldn nagyobbakat ) Ha p^ldaul » 
mikkel fdk^pen vadolt^tik^ vaUastnlansag, vagy szelidebben *8 talan he^ 
lyeiiebbea szdlvau , a vallas* kaisd szertartasaival keveset gondolas fakadt 
itt ott nyomain ; h^ tagasb lit nyilt a mesters^ges csalasokra altala : de 
neom enyAwitette-c el , vaUniPFre hatott, a babonat , vakbuzgdsagot ^ 
meUyek oktaJan lUlatnal alabb l^lacsonyitak, vagy farkasavi valtdztatak 
embertarsimak asi eipbert f nem tett-« szazados elditeleteket semmivd ? 
newkevesit^lto-^ a v^eAgz^st, az erdszakkal elsajatitast? nem totter 

19* 



148 ni. TORTENETIRASI - OSZTALYI ERTEKEZESEK. 

a* minden gonoszok* legnagyobbikat , a* nemzetek kOzt OrOkOsen fenn- 
a]ld haborut magat sokkal emberibb<^? *s inindent egyflv^ y^ve; nem ne- 
mesitette-e az ^rz^seket, nem szeliditette-e az izl^t, erkOlcsOketl *8 
hogy enuek csak egy bizonysagat , a* legkitetsztfbbet hozzuk fel, nem 
ritkitotta-e az annyi v^tkek\ rosszak* szerztfj^t, a'v^rlazitd, ^z-zarar<( 
italokkali vissza^l^st szembetfinden meg? ^s v^gre nem rakott-e a* sz^p- 
nek, jdnak, az er^ny- 's kOteless^geknek erdsb alapot, azon arinyban, 
mellyben az ertelmet vilagositotta ? — Hogy Athenae Pericles', Rtfma 
Augustus' idej^ben igen m^lyen silly edt az erkOlcstelens^gbe , igaz, a* 
n^lkftl, hogy valamlt bizonyithatna ellenfink. MerLa mi a' mivelts^g* 
sajat menet<inek valamelly nemzetn^I , *s csak bizonyos kOrftlm^yek- 
nek tulajdonithatd , kell-e , k^rdem , lehet-e igazsdgosan abban a' mivel-> 
ts^get atalaban okolni ? A' gorOg inkabb ^rz^ki , mint okossagi miveld- 
d^s, parosiilva a' sok istenimaddssal , tiszta erkolcsi tudomanyt nem 
szulhetett : emlitetlen nem hagyhatva azonban, hogy Athenaenek mivelt- 
s^ge* tetd pontjan alltaban is, voltak, a* merget, halalt Inkabb, mint 
a' — bar haladatlan — haza ellen harczolast vaiasztd Themistoclesei ; igajc 
lelkii , megvesztegethetlen Arislidesei ; adakozd Cimonjai ; ^ soka 
m^g ezek utan is , a' gazdagsag', hatalom' kis^rtetei kOzt tantorithatatlair 
Phdcionjai. Rdmanak, a kOruIm^nyek' hatalmanal fogva, igen rogtOn 
esett a durvasdgbdl a' pall^rozottsagra dtmenetele, ^pen azon iddben, 
mikor egymast ird , arviz' mddjara teijedd hddoltatasai' kOvetkez^s^ben 
egyszerre v^gtelen kincset , vele mindenfdle szenveddyt ^s v^ket foga- 
dott kebl^be a' szeroncs^tdl ittas varos. De ez-e az eset a' tObbi miTelt 
n^pekre n^zve is ? a' veszetts^g', erkOlcstelens^g' kis^reC^ben lf$pett*e (6\ 
atalaban mlndenutt a' miveltseg? Yessilk csak szemeinket konink' azon 
nemzet^re , mellynek nyujtja jelenleg , nemzeti szorgalom', keresked^te*, 
's ezek lUtal szerzett gazdagsag', miveltseg' tekintet^ben , a' nepek' egye- 
zd it^lete az elsds^get. Hdt rosszabb-e a' mai angol, mint dsei, kik 
szinte masf(^l ezer <^yyel ez eldtt N^metorszag' vadonaibdl , a' bator Hen- 
gist ^ Horsatdl vezetve, a' Szorostengeren lij hazajokba dtkeltek, *8 
rabigat tettek a' nemzetre, melytdl segits<^giil hivattak? erkolcstelenebb^e 
mas mai nemzetekndl? ^, miyel van tndomanya, ran izl^e, nincs-e 
az^rt allhatatossaga , nincs-e szem^rme? 's mivel mutathat bamulandd 
muveket, nem matathat-e az^rt b^mulandd tetteket? f^itttnkre a' legna^* 



A* NBMZ« GAZDAGSAG* BEFOLTASA A* NEBfZ. MfVEL^BESBB. 149 

gyobb kormanyf^rfiaknak , a* legnevezetesebb embereknek, a' minden 
idtfbeli legjelesbek* soraba bitran l^phettf Pittek ^s Canningeknek nem 
Anglia-e hazaja? Hoi van altal&ban tobb vallasossag? a' fennalld tOrv^ 
nyekhez , m^g ha az eMre haladt idcf kivanatinak nem ^pen megfeleMk 
is , nagyobb ragaszkodas ? tObb haza szeretet ? a* szemi^yes es nemzeti 
becsttletre , az adott szd* szents^g^re ti^ibettartda ? a* szerencsdtdl lUdO- 
zQttek irdnt — legyenek idegenek , legyenek bir ellens^gek — tObb rdsz- 
v4tf felseg^ldsOkre nagyobb kdszs^g, tObb jdltevtf kOzint^zel;? minden 
szdpnek, jdnak, nemesnek eldmozditdsiban nagyobb bozgdsag, mint 
^pen ott? 

Karhoztassdk bdr azdrt a* miveltsdget, megril^gosodast , kiknek 
okuk van attdl f^lni ; karhoztassak tehit annak sziildj<^t is a' gazdagsa- 
got; mert mindkettd gondolkoz^ra ^breszti a* lelkileg ^s polgarilag el- 
nyomottakat , szabadsagra ^rleli a* rabszolgakat : de kiknek telve kebe- 
lOk szent ^rzdssel az emberis^g irant, kik, Utva fels^ges tehets^geit, 
v^getlen tOkdleteseddsre, nem OrOkOs vesztegl<^sre, nem csupa dllati l^te- 
zdsre, hanem nagyobb, dicsdbb ez^Iokra hiszik teremtveaz embert, le- 
hetetlen , bogy yelem egyfitt forrdn ne ohajtsak az elmdknek lehetd leg- 
nagyobb kimiveltet^sdt , ezzel a* nemzeteknek a* tudomdny ban , igaz meg- 
>ilagosodasban , bOlcsesdgben szakadatlan nOvekeddsdt; *s hogyha azt 
ohajtak, lehetetlen, hogy karhoztassdk annak miilhatatlan fiilt^teldt, a* 
nemzeti gazdags&got. -^ 

*S most batran forddl beszddem hozzatok hazam* lelkes Itjai! 
hozzatok, kik a' kor' *s nemzetisdg* magas kiranatit felfogya, a* tarsa- 
sagok' anyagi erejdnek, azok' szellemi ds erkolcsi kifejldsdre, a* nemzeti 
gazdagsagnak a nemzeti miveldddsre nagy befolysbat drtve, 's voltakd- 
pen mdltanyolni tudra , bAtoritva az idd', bdtoritva egy szelid kormany' 
lelkcaltal, nagyszerd torekrdseitek' egyediili czdljddl tilztdtek ki : hdrit- 
ni az akadalyokat , mellyek eddigeld nemzeti vagyonosodasmik' gdtolak; 
kikeresni, szaporitni a' forrdsokat, mellyekbdl az eredni szokott; szar- 
nyat fiizni , 's iran}^ adui a* nemzeti szorgalomnak ; sokasitni , nemesitni 
a' termdszet 's mestersdg' szfUemdnyeit , nevelni azoknak beesdt , OsztOnt 
adni eldallitdiknak kOnnyn belsd kOzOsdlds , kiterjedt kftlsrf kereskedds 
altal. Oh! micsoda kOszOnetet mondjak nektek! mi ndren nerezzeiek 
benneteket, ddes honom', nemzetem* jdltevdi! egy egeszen dj iddszak' 



150 m. TORTKNETIIIASI - OSZTAIiYI ERTEKEZESEIL* 

aiapitdi! Hogy, mint egykor a teremtiT lehelet^re a vizek' szia^n, 
mozgi» 4^ i\et terjcdt el uz^ip haaankou , a' soka tespedetten , a' halal- 
Ul tvataros alomba meruloi la^zotton , a ti ^rdemetek az. Azok a' kii- 
tftnbf^le nem^eti egyefiiuletek, mcUyeket, honfiakat lelkeaittf, kOvet^t 
bii;^4it(i, akadalyokat gydzd tuzallhatatoMag , 's a' haza dltarara tett 
apnyi szanUalhatatlan maganos aldozatok altal l^re hoztatok ; azok a* — 
csak mini gyulpont is, 's atkalpin az oszvejOvetelre , el^gg^ nem b^csul- 
fcettf, figy^lem s ipar^breszto 5 tobb nemu versenyezesek , itt, ez aayagi 
4% ^telnii kifejMd^suok' rakbelyea, ezen, ndiany ^vek dta tfriasi l^p* 
tekkel eldhaladott, 's bar ah! vdrzik gondolatjara a' hazafi kebel , 
kOz^l^bb szOrnyd csapast szenvedett , de ezea nehdz estdbdl is , hiszszuk 
isten\ }6 kiralyunk\ F^zvevd emberbaratok' — idegenek' ^s honfiak* ^ 
*ft egy egisz lelkes nemzet' egyesitett kuzre munkalkodasa utan, rOvid 
iddn, fejevesztett hydrakdnt, y^igy mint ama Heraclestdl fuldhilz sdjtott 
szurnyi nuvekedett erdvel, lijra nagyobb fdnyben kelendd fdvarosaban 
hazanknak ; azok az eddig s^sii^j kdnydn gazld Dunank' zabolazasara for- 
ditott roppant munkalatpk, azok a* hatan repiild, hazankat a* messze 
tengerrel koziisui^be hozd biiszke gdzOsOk ; azok a* legerezhetdbb hia* 
nyiyikat pdtld , nemzeti jdUdt^nk* ^let-er^t , belsd kereskeddsiiilket eleve- 
nitd y kplctkezd vasiitak ; s hogy tiibbeket ne emlitsek , az aV mar mdr 
munkaba vett egygy^ forrasztasa hazank' eddig kett^ metszett sziv^nek^ 
a' nemzeti nagy testben ezzel bizonyosaii eszkOzlendd ^ sz^hadabb ^ aka* 
dalyozat^nabb y dltetd verkering^: mind ezek — mir caak eddig is 
anuyi szepuek szuidi^ annyj szebbnek ig^di — hatalmas eszkftzei, ellat<r 
halation hatasii 6s kuvetkez^u emeldi a* nemzeti gaasdagsagnak ^ is igy 
aVfeiDzeti miveldd^iiek is. 

^ Ki m^tany olhatna illden erdemeiteket I ki a* haihatatlan fdrfiiinak 
erdenpi^t? ki szinte mar f^lszazadon keresztul^ 's meniiyi zii^ttar, vi* 
szqntagsagok k^^^t ! tartja erds karral haz^nk* kormanyat ; ki az aiatt — 
lelke kilenos^ orszaggyul^n^k^ a' legnevezetesebbeknek , meUyek Valaha a* 
kiisyd', nemzeti becsulet *8 emberis^' szent figy^ben tarCattak / lelke 
maiglaii, lanks^datlan erdben, hazai legfdbb igazgatd — s tjirvdnysz^ke- 
ioknejjc -T- aqnyi sz^pet, jdt, nagyot alkotott a* magyar niv *s Oo neve' 
Orujy: dicsd^sc^^re i 's hiszszuk , sokat alkoimdg, ha az altata boldogitott 
hQfi^^^hft e Jl(et t^BXvir f^v^^u^k, moUynek a' esik imdnl: atziigon 



I 



A* NBMZ. GAZDAGSAg* BBFOLYASA A* BTEMZ. MIVEI^DIESRB. 151 

pusztitd y^sz kOzben <Srangyala volt 6^ Camillusa most, bozgd fohd- 
szai draga ^lete^rt meghallgattatnak ott fenn ; ki nektek is hazam* nagy 
fiai! lelke* szokott hev^vel nyiijtva seg^dkezeket , hatalmas partfogasa, 
munkas r^zv^te altal lehet6vi tette hazafiiii nemes tOrekv^seitekben az 
dhajtott cz^lhoz jutast. A* hazafinak esak szive van ^rezni, szavai nin- 
csenek kifejezni hal^jat, mellyel ne&i, mellyel nektek tartozik. Majd 
egykor , ha a* most iltalatok elhintett neMek Mag termd fava nOvekedik, 
szaggatva ennek ^rett gylimOlcseit, *8 megeml^kezve hogy ezt nektek 
kOszOnik, szirbtfl kiforrrf kOhycseppekket tintelik hamVaitokat a* hdlas 
utddok f *s mig lessz egy magyar , aldva ^s dicsekve hirdeti halhatatlan 
neveteket 



IV. 

MATHEMATICAI - OSZT ALYI 

l^RTEKEZl^S. 



VII. 
A' LUDOLPHI SZAM 

TOBB ivEK* 6rlvt6i Altal KIPEJTVE. 

EIi5ADTA, 

MID6N RENDESTAGI SZEKl^T ELFOGLALNA, 

A M. T. T. KIS GYULfes^BEN, NOV. XX. M. D. CCC. XXX. VH. 

vAllas antal. 



9 



A. ludolphi szam, melly kuzuiisegesen n alatt ertetik, tudottk^peii a* 
f^LkOr' aranya a* fi^Im^rdhOz. 

Elzt mar Archimedes is kereste, azon helyes eszm^bol iiidul- 
va ki, hogy a* kiir a* kOnil- ^s beirt rendes sokszugkOriileteknek ha- 
tara, azon esetben, middn a* sokszugoldalaknak szama v^g n^lkiil nu- 
vekedik. Eredm^nye Archimedesnek, hogy a* mondott arany vala- 
mivel kisebb, mint 

14688: 4673 Ji , 
*s yalamivel nagyobb , mint 

6336: 201 7 Ji ; 
azaz , kisebb szamokra menv^n altal , hogy ugyan azon arany 

kOz^ esik, is pedig az^rt, mivel 3% valamivel nagyobb, mint 

14688: 4673^8 y 



A* IXTDOLPHI SZAM. 163 

's mas feliil 3% valamivel kisebb, mint 

6336: 201 7 Ji . 
Vizsgalatat Archimedes csak a' rendes 9,6-szOgre terjeszt^ ki, mi 
akkoron csak nagy iigygyel bajjal tiirt^nhet^k. A' maiglan is ,,A r c h i- 
medes* aranya^^ n^v alatt ismeretes arany nem 6 t6\e vald. 

Viet a e* szamot, beirt ^okszugOk' segits^g^vel ^ sokkai tuk^le- 
tesben fejez^ ki. 

De sokkai tovabb ment Ludolph vonCeulen avvagy Van 
CoUen, ki is a* m^ltan 6 t6le ligy nevezett szdban lev6 ludolphi 
szamot kurill- ^s beirt sokszOgOk* oldaiaibdl kimondhatatlan faradsaggal 
a* 32-dik tizedesig kereste. 

Utdna Snellius e' szamolast , lij m^rtani t^telek* feltalalasa ^Ital, 
egyszerit^ *s egyszersmind megmutata, mik^p az Archimedes altal 
vizsgalt 96-szOgb($l a* mondott szam a* 7-dik tizedesig talalhatd. 

Az ujabb analysis' feltaldltatasa utan Newton, Leibnitz, 
Wallis t^s Brouncker foglalkoztak e' szdm' kifejt^s^vel. 

Wallis ^s Brouncker* eredm^nyei maiglan is figyelemre md- 
tdk. Az elsd> x-i illy alakban allita eld : 

^ 2 2 4 4 6 6 

2 1 3 3 5 5 7 

mig lord Brouncker szerint a* megforditott arany, n^gyszer v^ve illy 
lancztOred^ket k^pez 

1 

•i-4-3» 



2-1-5' 



2-+-7» 



Leibnitz volt az elsd, ki az ivet, ^rintdje' paratlan hatvanyai 
altal ada, ambar e' sz^p fblfedez^t nimellyek Gregory Jakabnak 
tnlajdonitjak. A' kifajt^s, mint tudatik, ez: 

X = tgx _ 1. . tgx ^ H- ^ . tgx 5 _ |. tgx V - 
mibdl akkor , middn x M ktirnegyedet tesz , azaz middn 

X = -7- y 



• • 



M. T. T. 6VK. IV. 2. 20 



154 IV. MATHEMATICAI - OSZTAIiYI ERTEKEZES. 



— . nek ^rintdje =1 lev^n , egyszeruen kOvetkezik : 
4 

^ . 1 - ^ ' 



11 



• 9 



;r = 4 U 



■\- 



i^j_ L-i-Jl — -L 

F T 7 9 IT 

E* nevezetes egyszerus^gii sor Osszehajld agyan, mint a* meUy 
valtva allitd es tagadd mindig kisebbiild tagokbdl iX\ ; Osszehajlasa azon* 
ban igen csek^ly , mi altalaban a' sor megtekint^s^bdl is mar kitetszik. 
De sokkai szembetiinobb ez , ha bizonyos hibat engedve y az eniiek meg* 
felelo kifejtendd tagoknak szamat keressiik. — A* nevezdk itten a* ter* 
m^szeti paratlan szamok lev^n , kitetszik , hogy a* kOzons^ges tag 

1 1 

vagy 



2nn-l "-^ 2m— 1 

mi utan 2m+l ^s 2m — 1 a* term^szeti paratlan szamok* altalanos aiak- 
jai. Az elsdbtfl, middn 

in=l,2,3,4,5 . . . 
kOvetkezik : 

1 1.1 1 



3 5 7 9 

mi a* szdban levtf sornak meg nem felel. A* masodikbdl ellenben , ugyan 
azon folt^tel alatt 

1.1 1 1 



• • • 



3 5 7 9 11 

mi hogy ^pen a* mi sorunk, szembetiind dolog. Az altalanos tag, azaz 
minden egyes tagnak k^pviseldje tehat ez : 

1 
2m— 1 
Tovabba k^t egymasmelletti tagnak kiUOnbs^ge, mert csak ezt vehetni 
itt tulajdonk^pen szdmba, nyilvan ez : 

1 _ 1 2 

2m — 1 Im-Jhi 4m* — 1 

'S mar most arra, hogy e' kiilunbs^g az n-dik tizedesn^l kisebb legyen, 
megkivdntatik, hogy 



a' liUDOLPHI SZAM. 156 



4m*— 1 10- 

legyen. Ebbdl kOvetkezik 

\/2.10--Hl 
m > 2 ' 

A* 96-szOgb($l Snellius utan ;r a' 7-dik tizedesig talaltatik. Ha mar 
most ugyan e* tOk^letess^get Leibnitz' sorat61 is kivanndk, 

n = 7 , 
tehat 

'|/2.10°-+'l ]/2.10^H-l 

2 "^ " 2 ^ 

= 7071 
lev^n y nyilvan vald , hogy legaiabb 707 tagot keiiene kifejteniink. 

Tehat Leibnitz' sz^p soranak semmi haszna nem volna f Leg- 
egyszenibb alakjaban, minden bizonynyai nines. 

Sharp Abraham, Halley' utmutatasa szerint, a' SO^'-nyi iv 
^rintdj^t vette alapul , meiiy mint tudjuk 

_ 1 

~ V3 ' 
s ennek segits^g^vel x-t a' 72-dik tizedesig talaita. Utdbb ez iigyes sza- 
mold tObb mas ^rintdt is vizsgalt. 

M^g inkabb kOzelitett n ^rt^kj^hez Mac hi n, a* londoni 6 res- 
ham College* egyik tanitdja, ki is a* kiszdmitast a' 100-dik tizedesig 
vitte. Alakja y melly utan dolgozott , ez : 

Arc 45^ =5 4 Arc tg y^ — Arc tg Y^ . 
Mi vezette legyen e' nevezetes 's igen alkalmas alakra , nem tudjuk. De 
azt igen is tudjuk , hogy az y szinte talanyk^nt allott az analysisnak csak 
akkoron miveltetni kezdett mezej^n , mig E u 1 e r sok faradsag utdn ha- 
sonldt talalt. 

Lagny, S h a r p n a k ny omdokain tovabb menv^n , a' kOzelit^st 
a' 12 7-dik tizedesig vitte. 

A' sok egy^b tekintetben is m^ltan hires Euler nem csak a* ko- 
vetkezd alakot talaita: 

Arc 45^ = Arc tg Ji -4- Arc tg y, , 

20* 



156 IV. MATHEMATICAI - OSZTAIiYI ERTEKEZES, 

hanem a* theoriat magat is tuk^letesitetie , ^szrevev^n, hogy k^t, lehe- 
td legkisebb aranyos szamok altal kifejezett ^rintd y ha illetd iveik* osz- 
szete 45^-ot tesz , leginkabb fel el meg a* feladatnak. 

Ez altal felnyilt a* palyat^r, *s valdban talalgatas altal lij meg lij 
e* feladatnak megfeleld ^rintdk talaltattak — 's voltak , kik a kOzelit^t 
bamulatra m^ltd turelemmel m^g tovabb vitt^k. Igy Vega a* 140-dik 
tizedesigy 's egy ismeretlen, kinek k^zirata az oxfordi Rateliff- kiinyv- 
tarban driztetik, a* 154-dikig. 

Ezek utan a' valddi kiszamitasban mar nines mit tennunk. De 
van a* theoria' kuzuns^ges megalapitasaban. 

A* k^rd^s tulajdonk^pen ez : Valljon mi viszonyban all ttibb ivek' 
erintdje, azaz 

tg {« -4-/? -+" y -t- . .} 

az egyes ivek* ^rintdivel, azaz a' kuvetkezd mennyis^gekkel 

tg«, tg/9, tg/ . . . ? 
mert ezen k^rd^s* megfejt^se , mi jelen ^rtekez^semnek fd cz^lja, maga- 
ban foglalja azon esetet , middn az ivek* Osszete 45^-ot tev^n , az iisszet* 
^rintdje nyilvan =1 ; melly utan k^nyleg felvett egyes ^rintdkbdl cgyct, 
az utolsdt kOnnyii lesz meghatarozni ; magaban foglalja tovabba azon 
esetet, a* middn az egyes ^rintdk kOzt tObben egymassal egyenldk lev^n, 
a kiszamitas lehets^gig egyszenivi ^s kOnnyuv^ valik. 
Tudva van , hogy 

.. tg«-»-_tg^ 

T^tessik itt p helyett /9-+-y , lesz 

' tg«^tg(/?-t-y) 

tg{a-H/J^r} = l_tg«tg(/9^.y) ' 

avvagy az alapt^tel' segits^g^vel 

tg« -H *^ -+■ tgy 

tg {«-!-/? -«-y|= 1 — tg/gtgy 

i_tg«. ^-^'^r 



1 — tg/? tgy 
mar most , ha ezen tOrtnek mind szamoldjdt mind nevezdj^t 

1 — tg/9 igr 

altal szorozzuk, lesz 



A JAJDOUPm SZAM. 



157 



tga(l 









(tg< 



tg/? tgy -. tg« (tg/9 -i- tgy) 
tgfi ■+- tgy) — tga tgfi tgy 



1 — (tgatg/J-t-tgatgy 
Ha marmost e* k^t kifejez^t : 

tg{»H-/J} = 

tg{« 
(tg« -h tg/? H- tgy) 



tg/»tgr) 



tgtf ■+■ tg/g 

1 — tg« ta» 

— tgtf tg/? tgy 



. 1 — (tg« tg/? -f-tga tgy-4-tg/?tgy) 
szorosabban vizsgtijuk, kOnnyen talaljnk, hogy az elstf* ftzimoltfja e 
k^t elem 

tga, tg/? 
dsszet^bdl, azaz egyes esoportaibdl iU, mig nevezdje agyan azon'ele- 
mek o-es' is kettds csoportaibdl (millyen itt csak egy lehetd) all : minek 
kOvetkez^s^ben ugyan azon els<( egyenletet , fblt^ve hogy iltalaban : 

Co ^ «/ /? . ' \ =1 

Ci I a, /? . . \ t=: « -H /? 
Ca { «, /? . . } = «/? -f- «y 



Ca { «, /? . . I 



afir 



afii 



azaz , ha a' o-es', egy es , kettds , harmas . 

csoportozatokat igy irjuk : 

C. { «, ^ 
Ci { »f /? 
C, { «, ^ 
C, i a, /? 



I 
} 
\ 



158 rv. MATUEMATICAI - OSZTAIiYI ERTEKEZES. 

kOvetkez<$ mddon fejezhetni ki: 

Ci { tg«, tg/?} 



tg { «-t-/J } 



Co {tga, tg/?} — Ca {tga, tg/?} ' 

a' mdsodik egyenletet pedig ngyan azon okokndl fogva igy-. 

tg{«-t-/?-+-y} 
^ C»{tg«, tg/?, tgy} — Ca :tga^ tg/?, tgy} 
Co{tga, tg/?, tgy} — C, {tg«, tg/?, tgy} 
mar ebbtfl sejdithetni, hogy 

tg {»-H/?H-y-h . . . }' 
kifejt^s^ben , akar csak 

tg«, tg/?/ tgy . . . , 
akar ezeknek csoportozati altal, bizonyos rend fog matatkozni. Sejdi- 
t^siink m^g alaposabba lesz, latvaii, hogy ugyan azon mddon talaltatik: 

tg |a-f-/?H-y-|-*} 
Ci {tg«, tg/?, tgr, tga} — Cj {tg«, tg/?, tgy,tgJ} 



• CJtg«,tg/?,tgy,tg«} — C,{tga,tg/?,tgy,tg5}-»-C,|tga,tg/?,tgy,lg5} 
Ha a' kOvetkezm<inyeket figyeleinmel vizsgaljuk , kitetszik , hogy 
eddig , az Osszetek' ^rlntdit kiivetkeztf mddon fejezhetni ki az egyes ^rin- 
tdk csoportozati altal : 

1) A' szamold' tagjai, az egyes csoportozattdl kezdve, paratlan 
elemii csoportozatok » ^s pedig tagoiikdnt vaitozd eldjegygyel. A' sza- 
ntoid tagjai tehat a' kovetkezdk 

Ci {tg«, tg/?, tgy . . } 

C3 {tga, tg/?, tgy . . } 

C5 {tga, tg/?, tgy . . } 

Ct {tga, tg/?, tgy . . } 



niagaban drtetv^n, hogy 

C> {tga, tg/?, tgy . . } = O , 
miheiyt m az adott eleraek' szamat meghaladja , mi nem csak itt , hanein 
altalaban vald. 

2) A' nevezd' tagjai a' o-es csoportozaton kezdve pdros elemuek , 
szinte v^tozd eldjegyekkel , tehdt a' kOvetkezdk : 

-J- Co {tga, tg/?, tgy . . } 
— Ca {tga, tg/?, tgy . . j 



A* lATDOjjpm szAh. 159 

C4 {tg«, tg/9, tgy . . } 
Ce \tga, ig/J, tgy . . j 



Enn^l fogva tehat fs itt valamint a' kOvetkeztfkben rOvids^g' oka^rt 

tgce s=a a' 

tg/? =/?' 

tgy = y' 

• • • • 

lesz) nyilvdn vald , hogy a* mondolt szajnold ez : 

C5 {«' , /^ » y' . . I 



a' neveztf pedig ez : 

Co \af ,^' ,r' . . } 



(-)-'C^ { a' , /?' , y' . . I 

's itt, mi egy^birant magaban vilagos, 

(-)->c^. {»',/?', y' • • } 

a' szamold ^s neveziT altaUnos tagjai. Ezen dltalanos tagoknal fogva 

tehat felt^telflnk 

a , ^ , r . . . ^ 

ivekre n^zve, a' kOvetkez<? alakot nyeri: 

t«> -h ^ -+- y . -I- f» } 



:j Co {a' , /J' , r' . • f ' { 

— C. {«»' , ^' , / • • "M 



460 rV. MATHEMATICAI - OSZTALYI ERTEKEZES. 

E' felt^teliinket t^tell^ emelhetjuk felsdbb inductio ^tal , azaz a' dolog* 
term^zet^bdl mutatyiln meg, hogy valdnak kell lenni p-f-l elemre n^z- 
ve is , ha val(> az p elemre n^zve , azaz , hogy vald ezen alak is 

tg {a -f-/9 . . -h (i -^- V \ 

Ci{a' ,/?'.. (if , V \ 



:j Co {«' , /?' . . M' f y' \ 



Emiek megmutatasara legyen tehat az elsd kOzOns^ges alakban ft ezz4 
f*-+-v . Minthogy emi^i fogva tgft ezze leend : 

tgi« •+- tgv 



tg \ f*-i-v 



1— tg^ tgv. 



1 — pV 
szuks^gkepen 's a' dolog' term^szet^bdl lesz : 



< * ' 1 — /u'vO 

1 — m'v ) 



1 _^/ y/S ^ 



a' liUDOLPHI SZABC. ' 'l^i 



«' -1- v' 



C, i .< /»- , . . . I^t4^! 

1 U^V' J 



(-)->C,^ {«',/?' 






azaz : mind a' szamoliit mind a* neveztft 

1 — iu'v' 
altai szorozva : 

tg { a -h /? ■+■ . . -f-f*-hv } 



1 — fcV^ J 






.. » ^» 



■■• v 



(-)->(l-|«V)C^,{a' , ^' . (~^l ] . 

1 jU^l/') I 

Minekeldtte azonban ezen egyenletet, melly a* k^rd^s* eldunt^s^t maga- 
ban foglalja, megfejtendk , meg kell eml^keznunk , mik^pen 

a ^ b ^ c . • m 
adott elemek lev^n *s ezekhez m^g az elem n jdrulvan, altalaban all, 
hogy : 

C, {a , b . . . m , n I = C, {a , b . . . m I 

-+- C,-i {a ^ b . . • mj • n ; 
mert midtf n adott elemekhez egy lij elem jdrul , egy felfil az eldbbi csopor- 
tok valtozatlaniil megmaradnak ; mas feliil az lij elem az eldbbiek' egygyel 
kevesebb elemu csoportaihoz adatyan , kimeriti a* kivant csoportok* sza- 
mat. Ezen ^szrev^tel szerint tehat altalaban 

M. T. T. £VK, IV. 2. 21 



162 rv. M ATHEMATICAI - OSZTAIiYI ERTEK£ZES. 



azaz : 



1 — a V* 



(l_^/vO.C>' ,fi'..X',t 



V 



/, 



1 — ^^'v': 



vagy is 



1 — m'v'j 



1^' 



Az el<5bbi ^zrev^tel szerint: 

C, y , p' . , X'] 

tehat lesz 



1 fA^V^ 5 



Innen egyes esetekben : 



/ . ^/ 



1 — fi'v' 



A* liUBOIiFHI SzAm. 163 

— Ca{«' , /?' . . X' I . »' 

1 (A^V^ 

— €,{«',/?' • • A' } . f '»»' 
's altalaban: 

A' szamold e' szerint tehat ez : 

-HC«X , /?' . . X' \. »' 
-hCay ,^'..X'\, p'y| 



21 • 



y' , 



1 64 IV. MATHEACATIGAI - OSZTAliYI ERTEKEZES. 

Minthogy pedig altalaban 

es seg^dt^teliinkn^l fogva 

nyilvanvald, hogy lesz 

C, {«' , /?' . . X' , /*'} 

-hC^{a' , /?' . . X' \ . ti' v' 

= C, K , /9' . . X' , |«M 
H-C^il«' , §' . . X' , ^' } . v' 

= C, {«' , /?' . . f.' , .^ { . 

Mit a' szamold' egyes csoportozatira alkalmazva, ugyan azon szamold 
v^giil ezz^ lesz: 

-c, {«' , <s' . . f*' , "M 



(-)-'Ca^,{a' , /?' . . I.' ,v' \ 



Hasonld banasmdd altal pedig a' nevezd nyilvan ezz^ alakiil : 

-C,y , /3' . . ^' , v'\ 



M-c.^K ,/?'.. f*' , v I 



A* LUBOIiPHI tziH. 165 

A' mi t^tdank tehat p-f-l elemre nizve , mit feljebb csak fbltettunk 
volt, valdban ez: 

tg{« -f- /?-t, . . . ^ft^V ] 



;| -t- Co {«', /J' . . li\, v'\ 
C4 {a' , /?' . . /?'/»'} 



'S e ' nevezetes t^telt tiiztem ki fdleg ^rtekez^sem' czdjiid. Nem lesz 
azonban ^rdektelen , mi feladatom' masodik r^ze y e' t^telt alkalmazasd- 
hoz kOzelebb vimu. 

Igen czdszeni , ha az ivek 

»//?// . . . 

(igy vilasztatnak , bogy OsszetOk 45''-ot tegyen. Ezt felt^ve, minthogy 
ekkor 

tg{eH-/J-4-y-+- ..}«!, 
e' kOvetkezd igen egyszeru's sz^p alakot kapjuk: 

C4«', /?',/. . I 
C4»S /»',/. . I 



melly kifejez^sben az eMjegyek' tOrv^nye magdban vilagos. 



> 



166 IV. M ATHKMATTCAI - OSZTAIi^ ERTEKEZES. 

Mar most a* legegyszerubb kifejez^sre menv^n dltal , lesz : 

a) 

1 — a' — /?' — a'/9' =s o ; 

azaz, ha 

./ _ 1 



a 



n 



n — 1 

7" / 



t^tetik , minthogy ekkor 

n 
nyilvan kOvetkezik: ^ 

Arc 45® = Arc tg 1- Arc tg 



n n 

vagy is, minthogy 

Arc 45<* =5 — 

4 ' 

egyenesebben : 

n— 1 



7C 



4. \Aic tg H- Arc tg 

C n 



n-+.l 

melly kifejez^sben n helyett akarmeUy szamot tehetni. Ha itt egymas 
utan 

n= 1, 2, 3, 4 . . . 
kiivetkezik : 

jc = 4. Arc tg 1 ; 

= 4. {Arc tg % -f. Arc tg % } ; 
= 4. {Arc €g y^ -H Arc tg fi } ; 
= 4. {Arc tg >4 -h Arc tg ?i } ; 



Itt az elsd egyenlet azonos, a' masodik a* harmadikkal egyazon 
— 's ezt J mint feljebb mondottam , mar £ u I e r talalta. A* tubbiek , ki- 
szamitasra , a* masodik ^s harmadiknal alkalmatlanabbak. 

b) Harom ivet vevtJn lesz 

1 — 



a' - 


-/?' - 


/ 


a^r- 


— ay^ — 


^/ 


H 


- a'^y 


=! o; 



a' liUDOIiPHI SZAM. 167 

*s ha itt 





a' = 


_ 1 
n 


/ 






/3' = 


1 
n' 


/ 




kiivetkez<$leg 










y' = 


_ nn' — n — 

nn' -4- n-+ 


-n' 
-n' — 


1 

• 

1 ' 




lesz : 










1^ 


s 4. JArc tg 


n 


- Arc tg —^ 

IV 






-t- Arc tg — — 

nn' 


— n — n' — 
-h n -f- n' — 


- 1 
- 1 


's innen ugyan azon 


felt^tel alatt, 


hogy 








n' _ 1, 2 


, 3, 4 


• • • 




lesz: 










7t = 


=s 4. {Arc tg 1 ' 


-f-Arc 


«4 





Arc^ (_ -L)j. 



1 1 

4. {Arc tg -h Arc tg 



2 ^ n 

n — 3 



Arc tg I ; 

c 1 1 

4. 5Arc tg -J- Arc tg 

(3 n 

2n — 4 ) 

-4- Arc tg •- 1 ; 

^ 4n -I- 2 > ' 

(1 1 
4. jArc tg — -J- Arc tg 

^4 n 



168 



rv. HATHGBCATICAI - OSZrAliYI ERTEKJBZES. 



's ha itt hasonldlag 



n IS 



1, 2, 3, 4 . . 



t^tetik , lesz a' masodik egyenletbiH (az elsd ism^t azonos lev^n) egymas 



utan: 



4. {Arc tg Vi 
4. {Arc tg >a 
4. {Arc tg Mj 
4. {Arc tg >2 



Arc tg 1 
Arc tg Vi 
Arc tg Yi 
Arc tg Ji 



Arc tg (— Ji) { 
Arc tg (— h) \ 
Arc tg ( o ) } 
Arctg y,3 } 



avvagy n^mi reductio utan 
ff = 4. {2Arctg % 
=s 4. { Arc tg % 
= 4. { Arc tg Va 



Arc tg % {; 
Arc tg % }; 
Arc tg Ji 



Arc tg \s \\ 



• •••• ••••■ 

A' harmadikbdl hasonldlag kOvetkeznek: 

jr = 4. { Arc tg J^ -H Arc tg J^ | ; 
= 4. {2Arc tg >3 -+- Arc tg >7 } ; 
= 4. { Arc tg J^ -+- Arc tg >4 -f- Arc tg % } 



a* negyedikbdl a'^ mar ismerteken kirul : 



n 



's ha itt: 



4. {2Arc tgJi - 


4- Arc f 


tg y,3 ] 


• • • 

gy ivet vevin 


• 

^ lesz: 


• • 


1 — a* ■ 


-is' . 


-/_« 


— a'/?'- 


- ay 


— a'S' 




- /?y 


— §'S* 


-+ 


- a'^y. 

m 


+■ §yi' 


/ 


1 




a 


n 


■ / 



a' IAJDOLPHI SZABf. 169 



/?' 



n' 



/ * 

Icsz: 

^, _ nn V — nn' — nn" — n'n' — n — n' — n" -f- 1 

mellyaek kOvetkes^^ben 
ir=4.)Arctg — -h Arc tz — 7 -f- Arc tg 



nn^n" -+• nn' -H nn" -h n'n'' — n — n' — n" 



n ' n' n'' 



, . ^ nn'n'' — nn' — nn'' — n'rf^' — n — n' — n"-|-l ) 
-+- Arc tg — f • 

nn'n''-hnn'-+-nn''-hn'n'' — n — h' — n'' — 1 ^ 
Minthogy mar ezen eset is oily sokat foglal magaban , hogy azokat ruvi- 
den eld nem adhatiii, legyen, hogy egyes esetet tartsunk szem eMtt: 



n s=a n' = n" 



lesz tehat: 



4. ^3 Arc tg h Arc tg i ; 

'^ n ii*-f-3n^ — 3n — 1 > 



^s ebbtfl , hasonld mddon , mint feljebb ; 

« = 4. {3Arc tg Vj — Arc tg ^13 } ; 
= 4. {3Arc tg }^ — Arc tg Jn \ ; 
t= 4. J3Arc tg Ji -4- Arc tg Ji> } ; 
= 4. {3Arc tg 34 -H Arc tg >Q } ; 



Mint lehessen ez liton tovabb menni, mir ezekbdl i9 vilagot. 
Csak azt veszem mdg dszre , hogy altalaban all , hogy 

« = 4. (Arc tg — -+- Arc tg — - -f- Arc tg — ; -h . . . 

n n^ n' 

Arc.tg9> (n, n' , n" . . . ) j , 

melly kitdtelben 

9 (n , n' , n'^ . . . ) 

C.{n,B'. .} _C^,{n,n' . .}— C.^{n,n^ .}-+- H- . . :i: 1 



Cil{n,n^ .} -f- C^i{n,n' . .} — C,-t {n,u^ .} ^ 0' — * 

M. T. T. 4VK. IV. 2. 22 



• 



170 IV. M \THEM ATICAI - OSZTAlYI ERTEKEZES. 

melly kifejez^s akkor, middn az egyes ^rintdk egymassal egyenld>k , 

nyilvan ezz^ lesz: 

in(in — 1) „ - 

1 . 2 
in(m — 1) „ , 



1 . 2 

tigy, hogy 

M ^ 4 * 1 . A^^ ♦«.^" — mill*--* — nijn— »H — f- . . ) 

7t = 4. ]m Arc tg h Arc tg — i— — 1 :ZL ( 



miur * — man , 
legyen , hoi m ^ n helyett akarmelly szamot tehetni *8 hogy , mi egy^b- 

irant magaban vilagos 

ni] =: m 

m(m — 1) 



m^ 



I . 2 



Middn itt m==4 ; u=;5 ^ egyszenien kOvetkezik a* mas ismert alak : 
3t = 4. U Arc Ig — Arc tg Kjw j • 




V. 

TORV^iNYTUDOMANY- OSZTALYI 



^RTEKEZ^S. 



VIII. 
A' LEANYI NEGYEDR6l 

^TEKEZIK 
BZUEMEmCB pAx. R. T. 



A.Z iagatlan nemes jtfszag, a* mint azt sz. Istvan II. kOnyv^nek 35- 
dik , ^8 Kalman L kOayy^nek 20-dik fejezete , tovabba II. Andras* arany- ^ « 

bullajanak 4-dik agazata, ^s Harmas tOrv<^nyunk* L r^sz^nek 18 -dik 
czime bizonyitja, bazankban rendesen leanyokra szaild nem lev^n, 's 
velOk egyenld osztaly ala nem tartozvan, ezeu reajok n^zve mostoba 
tOrv^nyszokasnak n^minemii enybit^^re jtf koran divatba jOtt a* leanyi 
negyed (quart a filial is) vagy is azon szokas , mellynel fogvast 
minden OrOkOB,a*jtfszagbagytf atya* leany gyermekeinek , az atyai jdazagok' 
negyed^t kiadni tartoz^k. — !l^n e* szokasnak elsd nyomat, 11. Andras' 
arany bullajanak 4-dik agazatan tiil , melly szerint a* ft^rjfi magzat n^lkiil 
elholt atya , jdszagainak negyedr<^BZ<^t , leanyinak bagyui kOteleztet^k ^ 's 
mellybdl a* leanyi negyednek egy^bkenti keletben l^t^t is gyanitani le- 
het; ugyancsak IL Andras alatt az esztergami kaptalannak k^t rend- 
beli taniileveleiben talalom, mellyek kOziil egyik 1227-dikben^ masik 
1231 -ben kult. Amabban a* kaptalan arrdl ad taniisigot: bogy Gnn^nak 
fia Yid<^ky ^s Provojnak fia Janos anyjaval egyiitt ^ minden atyjokfiainak 
egy et^rt^s<^vel y Fys belys^gbeli Janos nevu rokonuk* leanyainak ottan 

22* 



172 V. TOR VENYTUD OMAN Y-OSZTALYf ETfiKEZES. 

birt ll^ldj^nek , kaszaldjanak , liget^nek, ^s Sytwa folydbeli igazsagaiiak 
negyedr^sz^t Oruk jussal atengedt^k ^). Emebbcn pedig Tamas pr^post 
a' kaptalannal egyiitt eldadja : hogy Burulch helyst^gbeli Louknak hit- 
vese Beata , eldbbeni ft^rj^nek Predovojnak teslv^reit, Videket, Vechlout, 
es Mikout, 50 markara mend hazassagi jutalmanak (dos), ^s Fyns hely- 
segbeli Predovojjal nemzett leanyanak negycde v^gett Istvan mester 
borsi fdesperest eldtt perbe id^zte , ^s hogy az alperesek iiekie kdt rend- 
be]i kuvetel^s^nek fejeben, Predovoj' vagyonanak feldn till, egy Gage 
nevii szabados embert, *s 150 hold fuldet, ^s Sytwa folydban halaszati 
helyet atengedtek ^). — IV. B^la alatt mar szamos oklevelekre aka- 
dunk, mellyekben a' leanyi negyednek kiadasa vagy megvaltasa eldfor- 
dul »). 

Ezen leanyi negyedre ndzve hat kdrd^s kivan fdk^pen felvilagi- 
tast , ugymlnt mellyekrdl vagy irott torvenyeiiik' readel^sei nem elegg^ 
yilagosak 's meghatarozottak, vagy irdink, v^lem^nyeikben, egymas kcizt 
meghasonlanak. £' k^rd^sck a* kovetkezdk : 

1) Melly jdszagok legyenek ezen igazsagnak targyai ? 

2) Kiket illessen a' leanyi negyed ? 

3) Hanyszor jarjon az ugyanazon jdszagokbdl kif 

4) Jdszagban kellessek-e azt , vagy pedig csak becsiiben kiadni i 

5) Kizarhatja-e leanyait a* jdszigszend? leanyi negyedokbdl t 

8) Kihalvan a* leanyi negyeddel terro^szeti mivoltaban birt leanyag, 
kit illessen a' lednyi negyedtil nyert jdszagokban az GrOkOsOd^ f 
Az 1-srf kfJrd^sre ndzve tOrvt^yirdink iigyan egyarant azt alKtjik, 
hogy a* leanyi negyednek egyedul csak az ollyan kozadoniany mellett 
f^rjfiigta nyert OrOk jdszagokban legyen helye , mellyekben a' leAnyAg 
sem a* jdszag* sajatsagara , sem az adomanydrt netalan felillflzetett p^nzre 
n^zve, sem tiistdnt a' jdszagszerzdnek haldla utdn, sem a* fdrjfiagnak 
magonszakadtaval nem OrdkOsOdik; de irott tOrvdnyftnk egyetlen egy 
sincsen , melly ezt meghatdrzottan , ^s vilagos szavakkal kimondani. Stft 
azon tOrv^nyeink , mellyekre irdink a leinyi negyed' targyara ndzve ta- 



') Ldad Fej^r Oklevelgyiyt. III. kotet II. dar. 485 lapjat. 
') Ugyan ott 490 lap. 

*) Ldsdngyan azon gyiijt. IV. kot. I. dar* 146, 340, II. dar. 333, 345 ,517, 
518 , III. dar. 25 lapjdt. 



f 



A* liSANYI NBOYBDRSI/. t73 



nitasaikat ^pitik , a' f<^fiagra kirekeszttfleg szdlld jtfssdgokat , — 
moad' YL tOrv. 19. 's 20-dik, Korvin Maty^* YL tdrr. 20-dik, UinzW 
L tOrv. 63-dik dgasalai , ^s Harm. tOry. I.r^z.l7. czime* 6-dik pontja is 
SQ-dik 8 30-dik cziinei agyan minden kiy^tel n^lkill , Harm. tOry. L r^sz. 
6*dik caim^Dek 4«dik pontja pedig egyedul a* p^nzen vett jcSszagokat *) 
(iura emtitia) kiv^ve, — italinosan emlitvi^n, nem eg^zlen alaptalaii 
k^ts^get Umasztanak a* feltfl , yalljon nem l^gyen»e a* lednyi negyednek 
az egy^bk^nt, l^alabb az ^rdemjutalmazd OrOkyallAs (inscriptio 
perennalit) meliett f^rjfiigra szerzett jdszagokban helyel ^s pedig 
annyiyal is inkabb, iniyel Harm. tOry. I. r^z. ainlik czim^nek iHitf 
pontja a* maganyos hazapolg^ok* bdkeziis^g^bdl , r^szint ^demek^, 
r^szint p^nz-reaadMsal nyert jtfszagokat is nyilyin OrOkjtfszdgoknak 
(haereditaria iura) mondja, a Harm. t. l. r^sz. 88*dik czime pedig 
az atyai OrOkjdszagokat atalauosan leanyi negyed' targyainak neyezi , -*• 
ide jarulyau egyszersmind m^g az I. r^sz* 17-dik czime' 6-dik pontj^- 
tiak azou kifejez^se is , hogy a' leanyoknak igazok yagyon atyjok* jdsza- 
gaibdl yagy illendtf r^szt, yagy pedig leanyi negyedet kOyetelni. — * De 
a* kiralyi curianak y^gzesei sem yiyjik ki teljes bizonyossdggal tOryeny* 
irdinknak fenn ^rdeklett ailitisit. Tudniiilik a* ietoyi negyed' kisza- 
kasztasat kuyeteld perrdl szdid l-stf curiai y^gz^ az, mellyei irdink ye* 
lem^nyiiket tamogatni szokjak. ^-«- IMUur igaz ugyan, hogy ezen y^gz^ 
kOzadomanyi jciszagokrdl sztfl , stft hogy a' ledayi negyedet ollyan kftz- 
adomanyi jtfszagokbdl is megtagadja, meilyekben a* lednyig nemzets^ge* 
ferjfiaganak magonszakadtayal , yagy magiban a* jdszdgban, yagy a' jtfszig* 
urOkiK^i^rt fizetett p^nzben rem^nyiheUl jussal bir, azt adydm a* kiralyi 
curia it^let^oek ok^ui, mert a* leanyi negyed egyeddl csak oily jayak* 
bdl kttyetelhettf, meilyekben a' leanydg semmi nemtf OrOkOsOd^st sem 
rem^nylhet — Azonban ezen y^gz^btfl sem lehet teljes bizOnyossdggal 
kOyetkeztetni azt, hogy a kiralyi cariinak y^leked^se szerint egyedul 
csak kOzadomanyi jiiszagok legyenek leinyi negyednek tiurgyai , r^zint 
miy el e* y^;z^snek sera egyenes szaya , sem alap-H>ka fel nem menti ax 
egyeb ollyao j6szagokat is a* leiUiyi negyednek terhe altfl, meilyekben 

'^) A' penzen vett joszagokbol \einji negyed mar a* regi korban sem jart. Yi- 
lagos nyomdt tal^ljak ennek lY. B^Unak aUbb bSvebben elAteijeiztett i239-diki 
itelSleveleben. Ldsd Fejer lY. kot. I. dar. 146—149 lap. 



174 V, TORVENrrUDOMANY-OSZTALYI EATEKEZES. 

a* leanyag minden OrOkOsOd^sbtfl ki vagyon ziurva, r^szint pedig, miyel 
a* jus* egyenltf- vagy kfllOnbOzds^g^Q ^puld perrdl szdld 10-dik v^gzdsd- 
ben minden kiv^tel n^lkul azt mondja : hogy a' leanyokat ferjftagra ki- 
rekesztdleg int^zett javakban leanyi negyed illeti. — Vdeked^sem sze- 
rint annak, hogy a' leanyi negyednek terhe egyedul csak kozadoma- 
nyi jdszagokon fekszik, legvilagosb taniisagara Harm. torv. I. r^zenek 
6-dik czim^ben akadunk. Ezen tury^ny t i. azt mondja: hogy a' ne- 
mess^gnek bebizonyitasara a* leanyi negyedrdl kolt nyngtatvany is el^g- 
a^ges, ha az mar a kiralyi fiscus' igazai* eliddsitds^nekjiat&ridej^t felfil- 
kaladja, ^ pedig azon okbdl, mivel leanyi negyed p^nzen yett jdsza- 
gokbdl nem jar , hanem csak szerzem^nyiekbdl ; miyel tehit ugyancsak 
EUrm. tOry. L r^sz^nek 4-dik czim^bdl bizonyos az, hogy csupin csak 
fejedelmi adomanybdl nyert jdszag nemesit, e' tOry^nybdl nyilyan ki^ 
tetszik: hogy Yerbdczink, Harm. tOry. I. r^sz^nek 6-dik czim^ben, 
szerzemenyi jayakon, ^s miyel nala, L r^z^nek 21-dik czime sze- 
rinl , a* szerzemenyi jayak ^s OrOkjdszagok hason^rtelmu kiejt^ek , I. 
r^z* 88-dik czimeben Orukjdszagokon a' leanyi negyedre n^ye egye- 
diil kOzadomanyiakat ^rt — Tamogatja ezen okoskod^nak yaldsigit 
az is , mert a* leanyi negyed* kiszakasztasardl alkalmaztatdlag szdld tOr- 
y^nyeink y dgymint Zsigmond , Koryin Matyas , 's IL Ulaszldnak fenn 
kijelelt tOry ^nyagazatai ^ 6a Hdrm. tOnr. L r^zt^nek 28. 29. 30-dik 
czimei mind csak fejeddemre azalld ds kiralyi adominy ala tartozd, 
Harm. tOry. I. r^sze* 17-dik czimdnek* 7-dik pontja pedig kiralyi 
adomanyul nyert jayakrdl szdlanak, ^s miyel egyetlen egy illy en tOryd- 
nyiink sincsen, melly az egy^bk^nt szerzett jayakrdl emlit^st tenne. — 
Ide j^rul y^gt^re az is , hogy mar a* r^gi korban is nyom^ akadnnk 
annak, hogy a' leanyi negyed egyeddl csak a* kOzadomanyi jdszagokat 
terhelte. Tanda&gul szolgal erre lY. Bdanak azon OrOkyallast megerdsi- 
tdl244-dikileyele, melly et Kl^tus grdfnak Ozyegye ^s fia, Orywa neyrf 
puszta felett, a picsi kaptalan eldtt tett *). Ezen okleydben t.i. eldadya 
yagyon, hogy ezen pusztanak fel^t mar Kl^tus grdf tulajdon yej^nek 
Bencentius grdfnak eladta, de miyel d azt testydr^nek, Filep grdfnak 



-^ 



*) Lasd Fejcr IV. kot. I. dar. 340-342 lap. 



•■-. 



a' IjeAnyi negyedrSl, 175 

magonssakadasabdl kiralyi adomany altal nyeri , OrOkvall^t Filep gr6f 
leanyaiaak negyede miatt k^nytelen lett l^gyen visszayenni. Hogy 
Qrywat Filep grdf is kiralyi adoinany mellett birta, onn^t tetszik ki: 
mert a' kirdly , megertfsitdlevel^ben , azt is mondja, bogy ezen jdszagnak, 
Filep grdf magonszakadasa altal, orszagank* szok&sa szerint koroiu&ra 
kellett yolna szallani; mar pedig , ugyancsak lY. B^Ianak Tupulchdn felett 
Di^nes kiralyi fdlovasziiok* r^sz^re kolt 1235-diki adominyi levele sze- 

• 

rint , egyedfll csak a' kOzadomanyi jdszAgok yoltak oUyunok , mellyekrdl 
a' birtokos' kirilyi megegyez^s nt^lkfll , sikeresen nem rendelkezhetett , 
kOyetkezdleg mellyeknek a* birtokos' magonszakadtayal szftks^gk^pen ki- 
ralyra szallani kelletett. — Ide jaml ngyancsak lY. B^linak azon perben 
kolt 1239-diki iti^Mleyele is, mellyet Sathumar fiinak Mikltfsnak test- 
y^rei es yeje a* templariusok* mestere Rembald ellen inditottak ; melly- 
ben az alperes ltfikl6s yej^nek, hityese* leanyi negyede irint tett, ke- 
resete aldl azon okn^ fogya mentet^k (bl 5 mert a* perben forgtf jtfszA- 
gok Mikldsnak nem OrOk, hanem p^nzen yett jdszdgai ley^n, azokbiSl 
ie^yat , miy el nekie n}dlyin semmit sem hagyott , y agy is miyei azokrdl 
szabadon rendelkezhetett, tOry^ny szerint semmi r^z sem illeti ^) ; mAr 
pedig ezen it^letnek alap-oka, az eldbb mondattak szerint , lY. B^la* ko- 
rdban minden egy^b jdszagokra, a* kOzadomanyiakon kiyftl, kiteije- 
dett, es egy^bk^nt is akkor OrOkjdszagokon (bona haereditaria) 
egyedfll csak a* kOzadomanyi yagy ne talin teleped^i jussal birt jdszA- 
gok ^rtettek. 

A* 2-dik k^rd^re n^zye irdink kOzdl n^mellyek azt tanitjik, 
hogy a* leinyi negyed a* szerzdhez '), yagy szerziS dshez *) legkOzelebb 
liY6 leanymarad^kot ; masok pedig m^g hatarozottabban azt allitjik, 
hogy a* j6szigszerzdnek leanyait, 's ezeknek OrOkOseit, ^ ason esetben, 
ha a* jdszigszerzdnek leinyai nem yolninak, a* jdszigszerzd* fiainak azon 
leanyait illeti , kik a* jdszigszerzdhez kOzelebb izen allanak ^). Az ^n 
y^leked^sem szerint y^gre leinyi negyed* igazsdgiyal egyedfll csak a* jd-* 
sz&gszerzdnek lednyai ^ azoknak marad^kai bimak ^gy, hogy ha a 



') Usd Fejer lY. kot I. dar. 146 lap. 

') Kelemen , Kovy , Frank. 

*) Georch. 

HusKty, Fleuchakker* 



176 V. TORVENYTUDOBiAWY-OSZrXLYI ERTEKEZES. 



jdszagszerztfnek leanyai nem voloanaky a' jrfszag ezen teherttfl magHW* 
badal. Okaim e* kOvetkezd k : 

1) Mert a* lednyi negyedel kiadatoi parancsold toy<^nyeiiik ^ ligy- 
mint Zsigmond' VL torv. 17. 18. 19-dik,Korviii Matyas' YI. torF. 26-dik, 
Ulaszld'L tOrv. 63-dik agazatai, *8 Harm. tOrv. 17. 29. 30. 88-dik czi- 
mei mind csak a' jdazigszerzdiiek keresm^uyi jtfszagairtfl, kovetkezdileg 
caak a' jdszagszerzo atyanak leanyairdl szdlanak. — Kiviliglik ezen ai- 
litasnak gyOkeress^ge Zsigmond^ Korvia Matyaa *8 Ulaszlci' tOrv^nyeire 
is Harm. tOrr. 29-dik *s 30-dik czimeire nizve ugyan onnan^ mert e* 
tOrr^nyekben oUyaa f^rjfiagat kirekeszldleg illetd jdazagokrdl vagyon 
szd, mellyekhez az oldalagi atyafiaknak kOzOs jusok aiacsen, ^ mivel 
azokbdl a' leanyi negyedet minden esetre kiadaini rendelik, egyszers- 
mind ollyanokrdl , raellyekbdl a' leaoyi negyed m^g ki nem adathatott ; 
roillyeneknek Harm. torv. L r^sze' 43. ^s 47-dik czimei szerint egyediil 
caak a* jdszaghagydnak szerzem^nyi javait lehet mondani; — Hirm. Uirv. 
I. r^szenek 17. in 88-dik czimeire n^zve pedig onuan, mert a* 17-dik 
czim ugyan a' leanyi negyeddel terhelt javakat az atyai vagy anyai p^* 
zen vettekkel teszi ellent^telbe , a 88-dik czim pedig 2-dik pontjabaii 
nyilv&n atyai ^rdemszolgaiattal szerzett jdszagokrdi in a* szerzd* atyjanak 
leanyairdl udi. — Ide jarol az is , bogy ezen tOrv^nyek az atyai, ^ a* 
leanyfiuitasnak eset^ben az anyai jdszagokbdl rendeiik kiadatni a* leanyi 
negyedet , dsi javakrdi sehoi emlit^st nem tev^n , jdllehet masutt , a* hoi 
tOrv^nyszt^ki szokasaink az atyai is dsi javakat egyarant ^rdeklik , jele- 
sen Harm. tOrr. I. r^sze 58-dik czim^nek 1-sd pontjaban a* s^relmes 
oriUarallasrdl szdlvan Yerbdczink mind a* k^t rendbeli jdszagot kuldn- 
kiilun emliti. 

2) Mert Harm. torv. L resze' 88-dik czim^nek vilagos szavai 
szerint in signum parentelae propagationis, sziildi nemze- 
t^nek vagy is annak jel^iil adatik : bogy a* negyedet OnnOn eredeti jusa- 
yal kOveteld leanyt egyenesen a* jdsz^gszerzd, 's a' nemzets^* tdrzidke 
nemzette ; melly ok a' jdszagszarzd atya* fiiigyermekeinek leanyaik mellett 
nem barczoi. — Hogy a' sziildi nemzet^snek (parentela ptopagatio) 
mas 's tagasb jelentc^se itten nem lehet, onnan tetszik ki; mert mask^p 
okat adni nem lebetne sem annak , hogy mi^rt legyen csak egyetlenegy- 
szer szjiks^g leanyi negyedet ugyanazon jdszagokbdl adni^ sem annak » 



▲ UBAMYI MBGYEDROL. 171 

bogy mi^t nem kOvetelhetaek a* }6s%iguzen6 atya' fiainak leaayagi ma- 
n^dtfkaik leiayi negyedet akkor , ha a* jtftasagszerztfnek leanyai yoltak , 
itk asoknitk tnarad^kuk vagyon ; minthogy a* sziiMi nemzet^t tagasb ^rte^ 
lemlieQ v^ve -— a* jdsaagszend atya* fiaaak vagy unokajanak leiayai is 
tdle ssarmasvan — a* leaayi negyedadasnak alapja velok is kOzOs voir 
na. Ide jarol az is , hogy Harm. tArr. L r^ze* 1 T-dik czim^nek szavai 
sserint a* leanyokat egyedul csak s^Aldiknek jdszagukban illeti ragy osz- 
tilyr^ vagy leanyi negyed , nem pedig a' kibolt testvt^reik^ben is ; mert 
isfn^t Yerbdczinek ezen ailitasat sem lehetae Harm, tarv^njruiikaek 
leaayi negyedrtfl szdld czimeiv^ megegyeztetni , ha a' szOitfi nemzet^ 
a' jitez^szeratfnek leanyaia tiil masokra is alkalmaztatbattf voloa. 

3) Mert Harm, tdrv^nyiink* L r^sz^nek 67-dik czime , az egye* 
dOi f^ijfiigra szalliS javak iranti oldalagi OrdkOsOd^ekben a' fiii marad^k 
n^lktil kibolt testv^r* leanyainak csnpan ha jadoni igazsiHgot (jns capil- 
tare) n^n pedig leanyi negyedet is tulajdonit; a minek egy^b el^gs^- 
ges 's Idnierittf okdt adni nem lehet , mintsem azt , hogy ezen leiny ok a* 
jdsziUgszerzdnek leanyai semmi esetre nem Uvin leanyi negyeddel soba 
sem birnak. 

A* 3-dik k^rd^ irant minden tflrv^nyirtfink egy sz6yal azt tanit- 
jak, hogy ugyanazon jtfszagbdl egyetlen egyszer jar csak leanyi negyed. 
Ugyah ezen v^leked^el vagyon a* kiralyi enria is, yalamint ezt a* jus* 
egyenld- vagy kiilOnbuztfl^^g^n ^pilld perrdl szdld iO-dik v^gz^s^ben nyil- 
van kimondja ; meliyben ezen okbdl mind addig , mig a* jdszagszerztf- 
nek leanyai ^letben vagjoiak , a' leanyi negyedre n^zve minden tdvnlabb 
izen levdktdl megtagadja a* keresetet. — Ezen allitas Harm. tOrv^nyiiink* 
I. r^sz^nek 89-dik czim^n alapul, melly azt mondja: hogy akar egy 
akir tiz vagy tobb lednya legyen a* bardnak , nagynak 9 vagy nemesnek, 
mind azoknak leinyi ne^yedOk ugyanazon egy fizet^sel (una et «a- 
dem solution e) kiel^gittetik. — Igaz ugyan, hogy ezen kifejeziisnek 
esnp^ azon egyenes jelent^se vagyon : hogy a* jdszagszozdnek akarhany , 
egy, tiZy vagy tobb lednyai legyenek, leinyi negyed' fej^ben soba sem 
tobbet sem kevesebbet nem kapnak , mint Oszvesep a* jdszagnak negyed- 
r^z^t vagy ennek kOzOns^ges becsuj^t ; azonban bogy ugyan ezen kife- 
jez^ kAvetkeztet^k^pen a leanyi negyed' kiadisanak egyetlen egyszeri 
tartozasat is jelenti, bebizonyul onnan; m^rt, a' mint raegmutatam, a 

M. T. T. 6VK. IV. 3. 23 



m 



* # 



178 V. TORVENYTUDOMANY-OSZTAIiYI ERTEJKiSZES. 

leanyi negyed, tulajdon eredeti jnssal , egyedul csak a' jdszagszerztfnek lei- 
iiyait illeti , kOveCkezdleg ha azok vagy marad^kaik mar egyszer kiel^ 
gitettek, az altal minden jnsok megsz^nt. — Hogyan hnzhattik l^gyeii 
ki magok r^sz^re Harm. tOrv. I. r^sze* 89-dik czim^bdl ezen kOyetkeK- 
tet^st azok , kik , a* jtiszigszerztf le^nytalan ley^ii,fiai*leinyainak is leanyi 
negyedet tnlajdonitanak, nem tadom; mert, ha a* leanytalan jrfszag- 
szerzdnek tObb fiai yoltak,az<> y^Iem^yOk szerint mindegyik fin*leiny* 
agi marad^kainak kiilOhknlOn jnsa ley^n a* leanyi negyedhez , a* negyed* 
terhe* egyetlen egyszeri kiel^git^s^nek az eg^z jciszagra n^ye helye sem 
lehetne. — Mis ligy latszik , ezen neh^s^g yolt az oka , hogy HtiMty 
meg nem elc^gedy^n a* most emliteit tOry^nyre tett hiyatkozdssal , ason 
till m^g Harm. tory. I. r^sz^nek 67-dik czim^ben is keresne y^dfalat, 
melly, a' mint fenn eMadam, az oldalagi OrOkOsOd^ekbmi a' f^rjfi mag- 
zat nt^lkul kiholt testyt^r* leanyainak leanyi negyedet nem tulajdonit. — 
De itten sem taldlnak a* most ^rdeklett y^lem^nyuek ingadozatlan alapot; 
mert ha, a' jdszagszerzrf leinytalan ley^n, fiainak leanyait is illetne a* 
leanyi negyed : a' f^rjfi magzat n^lkiil kiholt testy ^rnek leanyaitiil meg 
nem lehetne azou esetben tagadni a' leanyi negyedet , ha 6k yolninak a* 
jdszagszerzdhOz azon agon legkOzelebbi leanyagi maradekok ; kOyetkezo- 
leg Hdrm. tOry. I. r^ze* 67-dik czime* rendel^^nek oka nem az, hogy 
csak egyszer tartozik a f<^rjfiag jciszagaibdl leanyi negyedet adni , hanem, 
a* mint eldbb megmutatam, az , hogy a* jdszagszerzd' fiainak leanyait ^ 
leinyagi maradekait a' leanyi negyed semmi esetben sem illetheti , ligy- 
mint a' melly egyediil csak a' jtfszagszerzo atya* leanyainak i» marade- 
kaiknak tulajdona. 

A* 4-dik k^rd^re n^ye Zsigmond, Koryin Matyas, *sll. Ulaszld 
kiralyainknak tory^nyei ^s Harm. tOry. I. r^sze* 29-dik ^s 88-dik czi- 
mei nyilyan kimondjak: hogy a* leanyok , negygdok* fej^ben^az atyai jtf- 
szagnak negyedr^sz^t nem orOkiil kapjak , hanem azt f^rjhez menetelOk 
ntan ttflOk atyjoknak OrOkOsei aV leanyi negyedfll birt j6szag* kdzOns^ges 
becsuj^nek lefizet^se mellett magokhoz yalthatjak, azon egyetlen egy 
esetet kiy^y^n /ha a* lednyi negyeddel bird leany , ^des atyjanak , yagy 
annak holta utan leanyi n^yedtit kiadni kOteles testy^reinek megegyez- 
teyel , birtoktalan emberiiez ment yolna f<^rjhez. — Hogy a* le&nyi negye- 
det, a' mint Kelemen tanftja, akkor is jdszagban OrOkfll kelless^k ki- 




# 



«!- 



a' JOEAnYI NEGYEDROli. 179 

szakasztani , middn a*leany, atyja* vagy testv^re* megegyez^s^vel , nemte- ^ '^ 

lenael l^pett liazassagra, onnaa tetszik ki: mert az ^rdeklett tOrv^nyek 
birtoktalan fi^r|fit emlitv^ii rendelesOket nemesekre nem szoritjak. Ide 
jarulnak Korvin Matyas* felhozott tOrv^ny^nek szavai is, mellyek a' bir- 
toktalan f^rjfival kututt hazassagba megegyczd atyat vagy tcsty^rt arra 
kOtelezik : hogy a* leaiiyt leanyi negyed^ben megnemesiteni tartozz<^k , — ^ 

nbi autem alicnius filia vel' soror cnm consensu et vo- 
luutate patris ant fratris homini i mpossessionato nu- 
pserit, talis puella in quarta ilia puellari per ipsum pa- 
trem aut fratrem nobilitari et provideri debeat, — ambar 
itt a* megnemesit^s nem yaI6sagos nemess^ t^telt, melly kiralyunknak 
egyeduli jusai kOz^ tartozik , hancin megbirtokositast jelent. 

Mikor jott l^gyen szokasba az , hogy az atyai jdszignak negyed- , 

r^sze a* jdszagszerztf atya* leanyainak leanyi negyed' fejdben nem OrOkiili 
hanem f erjbez menetelok utan visszavalthattflag adassanak y nehdz megha- 
tarozni. Szamos regi okleveleinknek taniisaga szerint I. Lajos' kora eltftt *), 



*) Illyenek a' mar fenn emiitettll. Andr^ alatti k^t rendbeli okleveleken kivnl: 

1) IV. BeMnak azon i244-diki levele, melly filtal Orywa pnsztdnak eladasrft meger6- 

8iti| mellynek tandsdga szerint annak eltfbbi eladdsdt Kl^tos grof, ki azt testverenek j^^ 

magonszakaddsabol adomdnyal nyer^ , testvere' leanyainak negyede v^gett, mint.mrfr 

f<;ljebb is raonds(m, vissza venni kenytelenitetek. — 3) Az esztergami prepostnak es 

kaptalannak arrol koti 1259-diki levele, hogy zorachnni Endrenek hitvese Iwdna ^ 

Tesmog , Kelenew , i% Moras fdldj^b6l jaro negyedet a* saghi monostornak egy eznst 

markan eladta. Fejer Oklevelgyiijt. lY. kot. II. dar. 517 lap. ^ 3) A* p^csi prtf- 

posHiak ^s krfpfalannak arrol szolri 425 9«diki tanulevele ; hogy Chen asszonystfg , 

opori P^ter grofnak ozvegye , szent Ivdn foldjet , mellyet tcsfverei leanyi negyed^nek 

68 anyja' hazassdgi jutalmanak fejeben nekie adfanak , 45 fizedik ^getesil eznst mlbr- 

kan nekiek atengedte. Ugyanott 518 lap. — 4) A' fejervflri kfiptalannak 1276-diki 

tamilevele arrol, hogy Karoch nembeli Barleusnak hitvese, Gynng asszonysag, Miska 

grofnak leanya, axon vdmusbeli fel pusztrft, mellyet anyja' hrfzassdgi jutalmrfnak i^ 

tnlajdon lerfnyi negyedenek lej^ben birt, lelke' ndve^rt a' veszpr^mi kdptalannak 

ajrfndekozta. Fejer V. kot. II. dar. 364 lap. -* 5) Az esztergami kaptalannak azon 

bariitsiigos egyezesr6l kolt i290*-diki levele, mellynel fogvdst Bitter grbf Demeter 

mebterrel es Myk^vel 6r6kul birt Hydweg, Aba, es Ojywar helysegeiket minden 

szoigakkal in 200 iiiiirkaval egyutt Peter grcif d:6vegy^nek , reszint tiilajdon hdzassdgi ^ 

JQtalma' es ket leanyai' negyede', resxint pedig esere' fejeben Peter grofnak sserse^ 

menji ei piinzen vett JMzdgai^rt, ugymint Seel, Dorohan i% ket Oljrwlbr helyvege* 

kert es Keyken vdnitfrt , 6r6kte i^teng^k. FeJ^r V. kot. IIL dar« 500 lap. ~ 6) A' 

23* 



• 



^. 



18 V. TORVEHiYTUDOMANY-OSZTAIiYI iRTEKEZES. 

94% m^g ass tf koraban is ^) leanyi negyedul a* jdszigokaak negyed- 
r^sze term^zeti mivoltaban OrOkul szokott a leanyi negyed* igas- 
M&gavai bnrd ieanynak vagy OrOkOseinek kiadatni^ is ha nt^ha p^nzflel 
valtat^k meg a leanyi negyed , az csak egyez^* utjan tOrt^nt *). ^— Leg- 



vaczi Uptalannak arrol kolt 1293-diki tandlevele, hogy a* Tekns nembeliek^ leibiy- 
testveroknek , Mirk mester' hitvesenek , Beaeta belyseget , orszfigank' bevett szokiaa 
szerint , leinji negyed' fejeben 6r6kjua«al dtadttfk. Fejer VI. kot. I. dar. 268 lap. — 
7) I. Karolynak 1328-diki levele, mellyben f6IovtfszDokanak ker^s^re lemasolja a^ 
nyitrai ktfptalannak arrol kolt 1328-diki level^t: hogy az emlftett kir. f61ovi(«snok* 
tsolgiija, Terestien, Terestien Dyweke neva egess hilziielyet, lerfaya' ntgjeiimk^ 
4a red fiaetett 30 marka denrfrnak fejeben , vejenek Chnka Mikldanak , ea mind a' k<t 
Hgi maradekainak drokul dtadta. Fejer YIII. kot. IIL dar. 293 lap. — 8) Az egri 
kaptalannak azon perbeli egyezest eI6ad6 i34l-diki levele, meUy fUtal a' perben for- 
gott helysegnek negyedr^ze Gepdn' ozvegye' lednyi negyedtfnek fejeben az 6 oroko- 
fteinek drokjosaal dtadatott. Fejer YIII. k5tet IT. dar. 530 lap. 

*) Illyenek: 1) A' T^adi kaptalannak 1356 dikban kok k4t readbeli taniUev#- 
le, mellyeknek egyike tzerint batori L^zlonak bitveae, 'a medgyesi Moriczaak M- 
nya Anna , testverevel Siinonnal , led nyi negyedere es nagyanyai j6szi(gaira nezve , ko* 
tott egyeze« dital Soinlyo varat hozza tartozo ot falnral egyntt drokul nyerte , miiaika 
Merint pedig azt rendelte : hogy ezen joszilgoknak leanyi negyede' fejeben jiri ha- 
sonfele egyediil fiaira kirekeszt61eg aziUljon, mdaik feleben pedig fiai ^s lednyai 
egyarant o^ztozzanak. Fejer IX. kot. lY. dar. 657—663 lap. — 2) A' nyitrai kipta- 
lannak arrol kolt 1358-diki levele, hogy musonyi Lendrdnak fiai atyjok' le^yteat* 
vere'gyermekeinekylednyi negyed' fejeben , Musony helyiegnek, 6ket temeaxet' tor* 
winje ea orazagonk' szokaaa szerint illetd egy negyedreaz^t orobjuaial fidrei fiihra 
ea orokoaril orokdare lltengedtek. Fejer IX. kot. IIL dar. 677 lap. 

*) Illyenek: I) A' pecai kdptalannak arrol kolt 1255-diki tanulevele: hogy 
Bochond nembeli Matenak ozvegye, Zsofia asazonyadg, Kndmen fdldjeb6l nekie jdro 
leanyi negyed vegett, Ohile prepoatnak teatvereit a' nddor el6tt perbe idezven^ eaek 
nekie , egyetertea ea beke' helyredll itdaa vegett , 10 mibrka eznstot fizettek. Fcger YI. 
kot. IL dar. 345 lap. — 2) Filep nevd vdradi prepoatnak j mint a* vdradi puapok gaae- 
ralia vicarioadnak , arrol kolt 1260-diki levele: hogy toldi Chokaaak fiai, nagy any* 
joknak ledayi negyede vegett , dnbzecheni Pooaanak , aehai nMomak y fiai ellen ia* 
ditott perokben, aok becauletea nemea einbereknek kozbenjdrdadra, egyezeara leptak, 
aneUynel fogvdat ezek nekiek 185 forintot fizetni tartoztak, da valoban le ia fiaettakf 
Fejer lY. kot. III. dar. 25—27 lap. — 3) A' pozaoni kdptalannak arrol kolt ftSIO- 
diki tandlevde, hogy Bagndnak fia, Marton, hoaazd perlekedea ntdn egyesda md* 
leH ikrdni Mikldanak ea Paaeaaioanak Dominka aaazonyadg* hdzaaaagi JQtahna'9 ea le* 
aayaaak, Gyang aaaaonynak, Mnyi negyede' fejeben 2S avirkdt lefiaetett» Fi^ 
YIII. kot. L dar. 387 lap. ^ 4) Ugyan azon Irdptaiannak ISlS-diki leveK meUy 



T 



$ 



*■* 



A* IabAnti kbgtedr6l 181 

elsd yilagos nyomdra annak t hogy bird i k^let altal a' leinyi negyeddul 
lerhelt jdssag* becsiij^nek , nem pedig a* jdasignak magiiiak negyedr^iM 
it^lletn^ a kOr^tdldiiek , csak 1372-dikbeii Lifteltf nddor ^9 opuliai 
hercsegneky Kl^a neyd nemes asusoaysdg* r^E^e kOlt it^ldieyel^ben 
akadtam , mellyben az moudatik : hogy Pankatha , N^meth&lva , ^ Tlidt- 
fklva helys^gekbdl jard leinyi iiegyed* fej^ben Klira assionynak az atya^ 
fiai , easen helys^geknek , a* nador* embere ^ kaptalan* biaonys^^ iltal , 99 
^ m markara aoamlilt becsflj^bdl 35 mixkit 52 dendr' hi^bnii kilcet- 
lek. •). 

Ae 5-dik k^ddit tflnr^ayirdiiik kOsul egyedal csak Kovy in 
Qeotch tfrintik meg viligosan ; a* tobbiek elmelldzik azt^valdszindleg aooii 
okbdiy mert Wrv^nyeuik, agymint Hkna. Wtv. L r^ze* S^lik 4m 67* 
dik Gzimeiiiek, ^ 1723-diki tOrv. 47. ^ 49*dik agazatainak az iranti ki^ 
fejez^eik, hogy a* jdszdgtzerzd valdaagoa szerzem^y^dl OrAkAaeire 



lint Jino%* ozvegye , Gyarcha hel jg^gbeli Eipehnak ledCaya , Margit , Margot helyi^g- 
beli Pikernek fiai ellen folyt perilben abiNiB egjeaeft meg: hogy as alperesek nekle 
lahgdon hrfaamtgi jatalaiitnak in homondnjinakf tovihhi leaoya' leinji negyed^ek 
ftgeben 4 mirkat fizessenek^ es azontdl isokadgeiben aegMil legyenek. Ugyan «tt 
475 lap. — 5) Karolynak i332-diki levele, nelljnek taaiLidga aseriat pcaytenbrnni 
Jdnosnak ozvegye , vezekeni Didnes' lednya , Margit aassonj ddes anyjdnak Prayten- 
bran helysegb61 jdrd lednyi negyeddr61 Pal grdf orszag* birdja , ds LArincz matter ado- 
mdnyesoknak rdsadre 11 mdrka cseh garas fizetdi mellett lemondott. Fejdr YIII. 
kot. IlL dar. 605 lap. — 6) Az egri yoipdk' viearfdnak, Jaiiea mestemek, arrdi 
•adld i343-diki levele, hogy bodcai Pdl » ndhai bda, fidaak Mikldsnak ozvegye Bor* 
bdla , I wdnka mestert orokoseivel egyott lednyi negyed irdnt folyt minden kereaelmre 
nezTe 30 mdrka garas fizetds mellett megnyngtata. Fejer IX. kotet L dar. 132 lap* 
— 7) Yibnos pecai pdspoknek , dgy mint a' kirdly' kapolndja' groQdnak , ds titkos 
OMoelldrjdnak arrdl kolt iSeO-diki tandlevele: hogy azon perben, mellyet Yoroa 
Mikdly meater da latrdn anyfokoak lednyi negyede miatt Konth Miklds adder eldtt 
rozgonyi Ldszld da testverei ellen inditotuk, a' felek 6 eldtte egyezdire Idpteoek; 
melly dital az alpereaek magokat 275 arany ferint fizetdare koteleztdk , da hogy azt 
valdsdggal le is fizettdk. Fejdr IX. kot* III. dar. 600 lap. — 8) A' szepesi prdpost 
vlearjdftak Pdhiak arrdl szdld 1371-diki levele, hogy sperndorfi Janosnak lednya 
KaCalin azon perben , meHyet a' nddori gyildsbea Sperndorf helysegnek birdja in la* 
keaai ellen, kik az 6 nagy atyjdtdl bizonyea, arannjal addzd, fdldeket (terras an* 
ridatorias) vettenek, lednyi negyede irdnt indita, a' per 6 hozzd mint illetd bird- 
hoz ntas^tatvdni 6 el6tte as alperesekkel 8 ferial fizetds mellett egyessdgre lepett. 
Fejdr IX. kdtel IV. dar. 368-^370 lap. 

*)^(ad Fejdr Oklev. IX. k. lY.d. 443-449 hp. 







r> 



• 






182 V. TORVENYTUDOMANY - OSZTAIiYl ERTEKEZES, 

n^zve szabadon rendelkezhetik , kdvetkeztfleg azokat abb61 kinye sze- 
rint ki is zarhatja , atalanosak is yilagosak leven , ezen k^rd^aek meg- 
erint^s^t sziiks^gteleimek tartottak. Itt is csupaa csak az^rt y^etik az 
szdba, mert fena einlitett k^t irdnknak e* k^rd^ iranti egyinassal el- 
lenkeztf vi^lem^uyeik kiilonOsen meglepiik. Georchnek y^leoi^nye — 
ki a* jdszagszerzdoek hatalmat tulajdonit arra, hogy leanygyermekeit 
leanyi negyedokbdl kizarja — meglepd, nem alaptalansaga^rt ugyaii, 
mert y^lem^aye megall ; hanem az^rt , mert 6 a* y^gsd int^zetekrdl , min- 
den torv^nyirdinknak ellen^re, hosszasan azt yitatja: bogy a* jdszilg- 
szerzd atya, y^giat^zete 's testamentoma altal, keresm^ny^bdl t6ry^nye8 
okn^lkiil gyermekeit ki nem zarhatja ^); — KOyy^ P^dig, ki a* jdszag- 
szerzd atyatdl a' leanyi negyedbdl kizard hatalmat megtagadja , r^zint 
az^rt, miyel ezen tanitasa , a* jdszagszerzdnek szabadon rendelkezhet^ 
tulajdonitd tOry^nyeinkkel , meg nem egyeztethetd , r^zint miyel az 0n- 
maganak tobb reudbeli allitasaiyal eilenkezni latszik. Tudniillik ezen 
elm^s irdnk azontiil , hogy a' jdszagszerzdnek keresm^nyire n^ye szaba- 
don rendelkezd, 's gyermekeinek teljes kizarasokra is kiterjedd hatal- 
mat tulajdonit ^), m^g azt is nyilyan tanitja, bogy az elsd sziilOtts^gi 
yagy Oregebbs^gi jdszdgokbdl (bona maioratus et senioratus) 
leanyi negyed nem jdr ') ; mar pedig ezen allitasnak egy^b alapos oka 
nem lehet, mintsem az, hogy a' jcSszagszcrzd szabadon rendelkezhetd 
tehets^g^n^l fogyast a tiszta adomdnyul nyert jdszagot az azt ajanddkozd 
kirily iltal ligy szabalyoztathatta : hogy az, f(^rjfidgi marad^kaira dsd- 
szOlOtts^gi yagy Oregebbs^gi rend szerint minden lednyi negyed* terhe n^l- 
kiil szalljbn. 

A' 6-dik k^rd^sre Kovy , emlitett tudds munkajanak 199-dik lap- 
jan , ezeket mondja : „Ha pedig , ugymond , az oUyan leinytesty^r a f6r]- 
fiaknal eldbb magonszakad, yaldszindbbnek latszik, hogy leinyi ne- 
gyed^ben ftrjfi testy^rei, nem pedig a' fiscus orOkOsOdik. Masok pedig- 
len, ugymond, azt yitatjak: hogy, a leanyi negyedet bird leany magon- 
szakadyan,abbaa azon leany yagy annak orokOse OrOkOsodik , ki d ntinm 
az elsd szerzdhez legkOzelebb izen all." — Ezen utdbbi y^leminyben va* 



U«d Ilonnyi torveny 1806. IL kon jr I. kot, 176 lap. 
') Ldsd Elementa JurisprudeDtiae hungaricae. Cassoviae 1804. 240 lap 
^) Lasd ugyanott 198 lap.. ^ 



r ■ 




• 




A* IjEAnYI NEGYEDROIi. 



183 



gyoii jelesen Georch UUs , a* mint azt erdeklett munkaja* IL reszinek 
173 §-abaii olyasni lehet. — Az in vileked^sem szerint,e* kird^snek ki- 
meritd megPejt^s^re , tObbKle eseteket sziiksig megkulOnbOztetni. Tudni- 
illiktvalamelly leanynegycdi jdszagokkal bird leany orOkOs n^lkul elhal- 
vAn, vagy kihaltak mar a jdszagszerzrfnek egy^b leanyai es azoknak 
marad^kaik, vagy ncm. Ha nem, ezek OrOkOsOdnek a kiholt leanynak 
negyedi r^z^ben az oldalagi OrokOsiUAsnek szabalyai szerint , ezt kivan- 
van Harm. tOrv. I. r^sze' 47-dik ^s 67-dik czim^nek ^rtelme szcrint ju- 
saik* kOzOss^ge. Ha pedig a* jdszagszerztfnek tObb leanyai nem voltak , 
vagy pedig voltak ugyan, de mar magonszakadtak , akkor vagy virag- 
zanak m^g a* jdszagszerztfnek iiai *s ezcknek f^rjfiagi f^rjfi marad^kaik, 
vagy mar ezek is kihaltak. Elsd esetben ezek orOkOsfilnek az oldalagi 
firOkOsdd^snek szabiUyai szerint az adominyi lev^lnek erej^n^l fogvast , 
ezen esetben sem a* Icanyagi atyafiak*,sem a* fisciis* OrOkOsOd^s^nek helye 
nem lehetv^n, — amazok^nak ugyan az^rt nem, mert,a' mint fenn meg- 
mutatni igyekez^m, leanyi negyeddel tOrvinyeink egyediil csak a' jdszAg- 
szerzd atyanak leanyait, is ezeknek marad^kait ajdnd^kozak meg; — a' 
fiscus^nak pedig az^rt nem, mert az eg^z jdszag a* jdszagszerztfnek 
f^rjfiagi marad^kaival egyiitt ajand^kozva lev^n , mig ezek ki nem hal- 
tak, a* jdszagszerzdnek csaladjat a'jdszag* legkisebb r^z^re n^zve sem 
lehet magonszakadottnak tartani, ^ Igy mind addig magonszakadas' fe^ 
j^ben fiscnsra a* jdszagnak legkisebb r^sze sem szallott, ds pedig annal 
kevesebb^ , mivel a' leanyi negyedet n^melly esetekben termiszeti mivol- 
taban OrOkiul kiadni rendeld torv^nyeink nem a* fiscusnak, lianem csu- 
pan a* birtoktalan emberhez ferjhez ment leanynak ^s maraddkainak ked- 
vd^rt vagynak alkotva, kAvetkezdleg a' fiiscns ezen tOrv^nyeknek ren- 
delds^t maga rdszdre nem alkalmaztathatja. A' masodik esetben mind* 
azaltal a' leanynegyedi jdszag, egy^b tOrvdnyszerinti OrOkOs nem Ic- 
vdn, ligymint szinte kOzadomanyi vagyon 1715-diki tOrv. a6-dik 4ga- 
zata szerint kto^gkivul fiscusra szAlL 






"iiaP^ 

mac. 



VL 

TERM^ZETTUDOM Any - OSZT ALYI 



iSRTEKEZl^SEK 



A' HONI VtZSZABALYOZASOK' t6kELETESIT6s6r6l 

FOLDMIVELESI TEKINTETBEN. 

OliVASTA, 
a' M. T. T. HATODIK Kite t^LisibsN, SJBFT. Z. M. D. OGG. UZ. Til. 

BALAsmAxr jAnob r. t. 



Ha a* viiszabalyoaaaok* targyat altalanosan gondoldra vessssflk, asok- 
nakmddjaiy CK^ljokhoz k^pest, meilyekre iranyozva vagynak, tOhhfeli 
agasnaky *a rendeltet^OkbOz k^pest kuldnf(^le nevezettel is illtf asokat 
felruhazni: pddanly ha yalamelly folydk yagy tavak &Boit erekkel (csa- 
tom^kkal) egybekapcsoltataak 'a hajtik&zhatdvi t^tetnek keresked^i 
tekintetbdl j ezen szahalyoaast kereskedM cx^lunak nevezhetni. Ha egy 
vagy tObb folydk* yizei ngy nevraett Tin kapnkkal vagy rekeszekkel 
eilattatnak, *s tObb nagyobb kisebb caatornik altal a* lejttfsebb filldterfi- 
ietekra M^tagaztatnak az^rt, hogy aszaly* idej^Q, a* vizi kapuk ragy 
rekeszek dital dagadasra kinynzeritetvin j a* veiok kapcsolatban lev6 
csatomdkat is megtolts^k , 's kidraszszik a' kOrillfekytf yetem^nyes , yagy 
tutermtf terdletekre, 'a eszkOzOitess^k buja nOy^kenys^ge a' hasznos 
plantdknaky az illy teryff szabalyozdst ft^idmiyel^i tekintetbeninek mond- 
hatni ; annak azt is y ha p^iddul egy mocsaros ttfrs^grdl , melly a' feles- 
leges nedyess^g miatt r^szint hasznalhadan , r^zint key^bb^. t&plalds 



>?:■■- 



TtZSKABAZiToeAsOX , FOIAMIVBLto TBKnctVTBEIT. 185 

saraRyn fardcet temn, a* feleslef^es nedresi^g isott erek (csatoraik) 
alUl leoapikllitfik, '• luunkkuatatrant luMmavebet^ Md46 t^teCik. V^ 
re a' viz' szabalyozasaioak mindenf^te nmicit, vaeOyek a' kOrnyAen 
CAvtf fiildeknek , litcknck term^kenyiUi^re cz^zra t^etnek , f^id- 
miTdM szabalyoaadokiuik neTezhetni. 

VagyoB mig egy hartnadik ne>M is a* vizek' azabilyozaginak , t i. 
raidtfa nuDd kereskedM , mind fbldinivelM a^etekbdl t^teitik ; p^ld^ 
mikor a' kAlOoben kajdkazhatd fbty^k' iiiedrd[teH re^estf, *i a' kaj^zasl 
gatol^ tOru&kOk , ssiklak , malomgatak stb kitiaatilatnak , nagyobb 
kanyarulatcA, uott erekkel egyeoes ronalba's rOndebb fokv^be v^tct- 
nek az^rt, hogy a' hajrfaat, fa-iaillitas itb batrabban 's nagyobb kereii- 
g^a«k nfSlkal tito-t^ttkesgek , mind pedig a' riz' scbwebb lefolyatasa Altai 
a* szonisz^d teriiletek az aradaaoktdi hanuHr^b megMabadfttatran hasz- 
nosbakka tiStesseuek. Elzen nem^vel a' szab^yozasnak , reiidszerint 
egybe szokott kapcsolva lenni honunkban , a' folyitk' partjainak tult^- 
■ekkeli megerdait^e , nnellyn^I fogva a' kfilOnben huzamosabbaii 
akttt levd lapalyok a szikkadt iLttapotban tartatnak. Az doadott viz- 
siiabalyozist vegyea n^hinak, azaz, kereaked^si *s fftldmirel^i tekinte* 
tekbdl v^frehajtottnak nevezketiii. Illyen szabiUyoaisi mdd fordul ettf 
kaxBokbau leggyakrabban , *« ez rendszerJDt kirilyi bizt«si 's tOrvAay- 
faatiiaigi aton azokott amnkaba T^tetm. 

KitiizMt MuuWkom ler^ eanpia a* foldmivd^t ^rdekk? TizasM- 
baiyozasokrdl ^ekezm, 'a baUa tiaatdeCtel emlftve in mind az»n na- 
gyobb axeni nwokalkodiaojh^at, mellyek jctenleg kereskeiMsi ezM riz- 
SHabalyoaisainJc kOrdl fordalnak eltf, ^intett tirgyaimoak megritataia 
'a kOnuyebb feUagbataia' ttMattMMl az6iam Togok: 

i-miiw arrdl, nkicaoda hatiba, ereje vagyon a' viznek a* fold' ter- 
indcenyiC^a^e 'a a* pUirtak' det^T& 

a-Bzor. Bai akkakaaztatoct eUSazOr a* via a' Wgra k^siill caatornik 
akal nagyobb tcaiiletek', «fl egew megy^ fMdeinek termAenylU 
nedresjt^^re a' kttUbJkKin 'a mik^paa} 'a nera t^tettdc-« pr4bak hennnk- 
ban ia? 'ami siker^ lapaaataljik a' azabtiyozott krigati^kmiB vagyi»viiKh 
araaBtaaetknak a.' fiskvd vagyoaok* jOvedahnes^^re 'a iHekin mixn. 

3-i«kr. V^lefeett-e e4)Ug tdcintatba a' azaMlyoaott viaAmaztianak 
bMHUia iiUal&baa T4ve reg^atMc' aUulmAvai hanankbaa o«t is , bol aat 
«. T. T. iva. IT. 2. 24 



"'<*^ 

M 







.i^- 



186 VI. termeszbttdbomAny- oszriiiYi krtekbzesjsk:. 

a* fold* teriileti lejtdM^g^n^l fogva, nagyobb *a kOlts^gesb mnnka n^lkfil 
lehetett volna eszkOzleni , *s mik^nt lenhe l^tesithetd e r^ben a' readies 
vizszabalyozasok* tok^letesit^se. 

Noha nem eldszor szdiok most kOzhasznii targyrdl a* nagy tekintetd 
miyelt kOzOns^g eMtt , *s a' hiii reraeny biztathatna , hogy ^rtekez^em- 
inel sikerre szainot tarthatok : mindazaltal , akar kitiizott targyambani 
jaratlansagomat , akar eldadasi csekdly tehetsdgemet yeszem tekintetbe , 
koteless^gemnek ismerem eMre bocsanatot k^rni vitatasaiin* ki nem ei^ 
gitd volta^rt , annyival is inkabb , bogy itt hosszasabban kimeritdleg ir- 
tekezni egy tOred^k munkaban az idd' rovids^ge sem engedi ; 's inkabb 
cz^loztam jelen ^rtekez^semet iranyozni, tok^letes utasitast nem adra 
is, egy izmosabb talentum* serkent^s^re, melly talan kOnilm^nyesebb 
utasitas* kidolgozasara ^bresztethetik. 

I. 

A' viznek kettds hatasa van a* plantak' -^let^re ; eMszOr magaban 
' aVvizben taplaid r^szek rejteznek; masodszor folydssaganal fogva a* ke* 
miny foldben levd taplald r^szeket feloidozza , 's alkalmassa teszi arra^ 
hogy a' nOv^ny* beszivd ed^nyei felfoghassak , gyarapitsak termdkeny- 
sdg^t, 's igy a* vizet a* plantak' egyik fd allatd r^z^nek lehet tartani 
annyira, hogy nala n^lkiil azoknak kelid diszUse nem tOrtdnhetik. 
Azonban , ha szerfelett van jelen a* viz , vagy eg^zen eirojtja a* hasznos 
term^nyek' nuv^^t , vagy ^t^kileg alaszallitja j 's kev^bb^ hasznos mo« 
csarokat ^s savanyii sikeretlen mocsar-nOv^qyeket eszkOzOl. Ezen rO* 
vid eidadasabdi is a* viz tulajdonsagainak ^zrevehetd mar, hogy nem 
csak azon munkalkodas hasznos , melly azerint a* felesleges viz, aaott 
erek (csatornak) altal lecsapoltatik egy terftletrdl: de fdk^pen hasznos 
az is, melly altal kivalt aszaly' idej^n a* szomjas GAA megnedvesitethe- 
tik. Bizonyitja ezt egy tekintet forrd ^vszakainkban oily helyeken, hoi 
akar term^zetes de m^rsdkelt, akar mesters^ggel eszkOzlOtt ^izlepte 
terjileteket tekintiink meg *s egybe hasonlitjnk a' szomsz^d hdtasabb ko- 
parsiggal , melly telve van ugyan taplald erdvel , de a* nedvessdg* hiinya 
miatt , sem a* plantak* gyOkerei nem hatbatnak a* szikla - kem^nysdgd 
fitldbe f sem a* taplald anyagokat szigorii voltok miatt fel nem szi vhat- 
jAk* Melly fontos tehit a* fttldmiveldsre ndzve azon intdzet , melly dltal 



* 



vfzSZABiZiTOSSAsOK* TOIMdVEUtsi TEKINTBTBEir. 187 

a* viEet ugy kormdnyoshatni , hogy mikor szftks^ges, nedvesitse a' ft>l- 
det; middn ssftks^gtelen , ne fojtsa el tem^rdeks^ge tital a* plantik' nO- 
T^^t, 's ne eszkOzOlje silanyoknak eidallasat a' liasznosak* hely^n , 
magdban Idtszik. j^zrevehettf tovdbbd az is , hogy azon szabalyozdst , 
mdiy csnpdn a* viz' eltdvoztatisdra van iranyozva ott is , hoi a* mester- 
s^ges ^rasztasi m6A kOnnyen kivihetd lenne, 's a* helybeli kOriiiintfiiyek 
javasohiak ^ egyoldaldnak *s tok^letleimek mondhatni. 

a 

A' filld* term^kenys^g^t szerfbiott gyarapitd yizszabalyoz^ok , 
mint mas illy nemii int^zetek is , azon orszagokban keletkeztek ^ hoi a' 
n^pess^g* nagysiga a* szflks^gnek kfllOnf<ile nem^it inkabb ^rezteti a* la- 
kosokkal, 's ntazasi adatoklxil viligos, hogy a' foldmivel^s* legmagasb 
pontjin alld chinai birodalomban az j igen sok szazadok dta gyakorolta- 
tik; azonban r^zint azon nagy tdvolsag, melly kOztiink vagyon, *s azon 
eitf it^letess^g , mellyel a* felhozott nemzet az idegenek irant viseltetik , 
gitolta az irdkat eddig felvildgositd eldadasoHiat tehetni , *s igy e* risz- 
ben ismeretfink kopdron mar ad t. KdnUallasosabb ^rtesit^t tehetni azon 
rizi int^zetekrtfl , mellyek kivilt felsd Olaszorszagban divatoznak. Az 
itteni int^zetek m^g a* hatalmas rcimaiak iltal y^tettek munkaba^ de 
azon magas fokra, mellyen az diszlik, csak a' nimaiak' korszakan tali 
szazadok emelt^k, 's a* non plus ultra hatarkOvet ezen iparag* palyajan 
az utdbbi ^vtizedekben tett^k le. 

A' mildni kOztarsasdg ftfk^pen tiintet^ ki mag^t e* t^gyra n^ve 
''s mdr 1178 taj^n egyedul a* mivelet alatti terOletek' Ontdz^^re kdizitet^ 
tf riisi mnnkaral az ugy nevezett Naviglio grande csatorndt , melly a' kO- 
v^eztf szizadban, ru m. 1257-ikben eg^z Milano* r^rosdig kosszita- 
tott, 's ekkor kezd^k a* nevezett csatornat egyszersmind hajdkazisra is 
alkalmassA tenni. Ezen korszakban ujitak meg *8 tok^letesit^k a' Yetta- 
bia neyti canalistis, meilynek kezdete a' homdlyosabb anilt iddkben 
tOrt^nt, *8 mir 1037-ik esztendtfben irominyokban eml^kezet t^tetik 
rrfla, 's igy gyanithatni, hogyha a* XL 's Xll-dik szizadban az irrigati- 
4knak haszna a* felstf olaszorszigiakat titalinosan ^breszt^ folyrfik* vizei- 
nek sz^tdgaztat^i^ra , nem csak egyes birtokosok*, vagy faluk *s vArosok* 
hatiraiban: de eg^z m^;y^kben 's orsz^^zekben is, hogy ezen jtflterd 

24 • 






.<■■ 

/ 







• 



^ 



ftH^zetek w^ a* IX 8 X-dik wiMdban vett^ ^redetdket^ 'a igy ason 
korszakban , im<lda dddd^ink hdditva jOy^ek 'a tekped^aek boldog 
hasattk* fdld^ 

A* vizek' ^larawtasa term^keayit^s' tekintet^btfl It^m^yobb M^ 

ti&ben a* lombardiai ktralysagban talalhatd, inima iu tiil a* P4' yMhp 

j^ '• mmdeB €gyA foly^kbdl, meilyek^t ax kebUbe fogad^ 's bel alkalmaa 

a' fbldterulet , csatomak altal tObb mf^rtfoldnyi tavolsagra agaztatik el a' 
VIZ a* megy^kbea, melly az uralkodd* tulajdona; 's a* fbldbirtokosak 
gyakran tarsasagba all va veszik a* vizet a* kormanytdl , 's tartalekba rejt* 
ve ir«l|Ak a* tenneMtokndc , kik axt fiuldeikre , r^eikre vezetik kisebb 
csatornaesk^k iltaL 

Eldmozdit^ ezen tartomanybaft a' yizi iatizeteik' j6ltev4 elCerje- 

* d^s^ *8 gyakoroiluitdsagaty e^ tObb szazadok dta divatozd tdrv^y, 
inetty,afison kiVul hogy a* Jfolyamokal; az uralk^dii* tulajdonanak ralUa^ 
egyszersmind Jogot is iiA anm, hogy a* ki maganak vizet b^r^, p^ldi«l 
egy tS ^satomib^l , aet m' Mas* ftlldein r^in is dltvezethesse, mefjUrkr 
v4n azon kdrtas illeitf birtokoseknak , mellyet a' azAks^gea arkolaaA- 
kal elkdretett. A* csatamakba ereszteadtf vizek rendszerezve vagynak 
m^g a* vizfolytttas' idcj^re n^ve is ; p^danl 1 5 napban k^tsaer vagy hir 
Toimzor tereazletik viz a' aaellAi-erekbe, *a azt is bizoi^oa tfrakbaa 'a 
itt^ig gyakoroljik^ melly iltal r^Sazinl; eszkttzOlteUk a viznek ilM m^- 

• t^kbmi drasztdsa , r^szinC az , hogy ezen taplald azer haazontalanul el 
nem fogyasztatvan, mindeifkinek jut beltfle aziika^^^ez k^pest. A* fo- 
lyt$k* vizelti^k az oldat-csatomi&kba k^nyszerit^ae , ^ etzekfotfl a' kisebb 
erecak&be igaztataaa term^seetes arad^* idi^t^n kiv^^ mesters^eaea 
k^zfik , "s ligy nevezett vim kapok dUtal tOrt^nik » mellyekkel a' fblytf 
toviMM men^s^ben negHkadalyoztatvin , a* melldk - caateruikba UM^^ 

. hMttan t^ caekdyeUi ereken a* azanttffiildekre 'a r^ekire j4itevd!Ieg arad ki 
Az Arasztaa jdatt levtf terflet vagy term^aaetf lejttfaa^g^n^ fogm 
alkrifmas illy mddts miveMare, vagy ineMera^g iltal egy^etOitetik ti a fUkI* 
airfiie , hogy azt a* v^z mkideBkol eUepliesse. Ax egy^nliiiSat neai IMd- 
Mir A, de a* gyakorlat Utid beCaitult bizmyoa osstilya kimiti el a* fUA- 
iniv«s#kfiok , kiket ott ca m pa riknak fieveanek ; ezek ^lly flgyeaett Md- 
« jAk mmnk^okat v^ehnStani , ho^ , kivait LoMbardiabM, «* kisebb erek 

rekmzek n^lkfti is egy«*MaD ^aradratayak a' vizet, 'a k#tdsa^ik «igy 



^ 



# 



# 



» 



vizSKAfiiXiYOZASOK , Fdxa>MrV flLESl ISUNTBTBEN^ 189 

vagyon alkalmaiFa, hogy a* felesleges viz ism^t Ossssefolyva yiMMiat^r ta^ 
volabb a* ftf ^be, mellybin az ^adas eszkOCftlteCetl. Ezen camparik 
ftgyelnek fel a* vk* egyeaitf asdaMra is , ezek nyitjak vagy zwj^ be a* 
vki kapukat 's rekeueket, *i9 megigasitjak a* Tiafolyasokbaii Uhrt^nC 
iiiUUcat. 

Honunkban eddig esupan Karoly ftfhercaeg' uradalmaibaii taUljidi: 
maa^t a* lombardiai viearasztasokiiak a* SMdmivel^s' gyarapituara iwie^ 
^yozva. Ugyaii is a* magyar-dvari uradalomhoz tartozd puszlikon in^g 
1813-ikban) magas ligyess^el *s tOk^letes cz^k irve kezde el itfadikni 
ftfkomiaiiyzd Witmaim a* Lajta* vize* ^ Dana* aga* segedelai^Fel £6kipen 
a* Marienau-nak nevezett puszta r^szen az ^rintett szabilyozast , hoi a* 
ter&let* lejttfss^ge enged^, a' Ibldnek egyenlft^se n^Ikul, hoi erre sziik- 
9ig Tala az egyenlit^ is alkalmaztatott. jferclekes ezen nagyszerii szaba- 
lyozasnal az: hogy nagyobb capitalisok' rea forditasa n^lkfil hajtat^k 
v^e 9 csupan a* lassan lassan javitott teriiletek* jOvedelmi szs^orodasa 
hasznaltatott ^venkdnt a* yallalatra, *s az eldhaladas m^g is oily nagy- 
szeru , hogy a' jelen vizsgald ezen munkat tem^rdek aldozatokba kerult- 
nek v^ln^. Az dvari uradalomban tett szabalyozasi szerencs^s prdbak 
utan, Witmann 9 Karoly foherczeg* partfogasa altal, bamnlasra milt6 nagy 
Cerveket *s munkakat t^tetett, nem csak a* tobbi magyarorsz&gi jdszagai- 
gaiban, de Morvaban, Silesiaban *s Galiciaban is, 's valamint mer^sz 
vallalali^rt , dgy faradhatlansaga^rt is nagy tiszteletet drdemel , ugy 
szinte halas kOszttnettel tartozunk 6 cs. kir. ftSherczegs^g^nek , hogy 
maseknak is p^ldat mutatva , honunk' gazdasagi szorgalmat liberalis se- 
gedelme *s pdrtfogasa altal eMmozditani m^ltdztatott. 

Ertekezdsem' cz^os voltara n^ve, ^rintenem kell itt m^g azt is, 
hogy a' k^rd^ses szabalyozasok nem osak a' szem* gyOnyOrkOd^^nek 
nyujtanak taplalatot: de fdk^pen nevelik a fbld* belsd becs^.is nagyobb 
jOvedelem-adas altal. Igy p. o. Olaszorszagban ktft haroni annyi ^vi b^rt 
fizetnek a* mesters^ges yizdrasztas altal tenn^enyithetd fSld^rt, mint 
hasonlii nagys^igu^rt ^ melly rendes term^zeti dUapotban az aszalynak ki 
yagyon t^ve. Yilagos a* vitatott drasztassal egybecsatolt magaaabb Sold" 
mirel^i int^zetek* haszna, a' fent eidhozott dvari uradalomban is. 
Ugyanis ^ hiieles adatok szerint, ISlSehStt as dvdri uradalomhoz tartozd 
*s mpst fiUdiBiyel^i tekintetben tokdietesen szabalyozoU jdszdgokban 



M 




190 VI. TERMESZETTUDOMANY-OSZtAlYI ERTEKEZiSEC. 

15 — 20^000 vala csak a birka seregek* szdma, mig is takarmanyt gyak- 
ran igen nagy soramak^rt kelle vasarolni ; a* mas nemu labas jcissag* szi* 
ma is igen csek^ly. Most ugyan azon teriileteken 40,000 birkdnal *s 
igen szdmos szaryasmarhanai tobb lege! , *s ^renk^nt m^ nagy m^rt^k- 
ben eladd takarmany is marad fenii. ^^rtelmes ^s nagy tekintetu -gazdak* 
aiiitasa szerint, a mesters^ges vizarasztas alatti fbidteriiletek* holdja 
300 pengtf rftnai tobbre becsultetik, mivel ennyi sommanal tobbnek hoz- 
za be kamatjdt. — KOriilm^nyesebb utasitast talalhatni ezen targyaknSi 
gubemiaiis tanacsos Burger Jdnos* Reise dnrch Ober-Italien , 's Witmann* 
Landwirtschaftiiche Hefte czimu munkaiban y *8 a' b^i cs. kir. gasdasagi 
tarsasdg 1833-iki J^vkOnyv^ben. 

III. 

Hogy honunkban a' korraany, is az illettf megy^k iital is kfllO- 
nOs szemiigyben tartat^k a* vizszabalyozas : bizonyitjak tObb megy^beni 
regolatidk minden nagyobb folydvizeink* kOrny^k^n , ugy szinte n^melly 
maganosak dltal y^gbevitt sz^p munkalatok is, mellyek kOzul tObb ki- 
sebb terjed^ueket elhallgatva , m^ltan emelem ki nagyobb szerds^ge^ 
a' Fej^r *8 Yeszpr^ra varmegy^kben tOrt^nt sarvizi szabatyozast. Azon- 
ban , noha elismerem is , hogy lehetnek kOrfilallasok , hoi egyeddl a* fdes- 
leges viznek iecsapoldsa, *s az dradas* zabolazasa iltal el van ^rve a* 
cz^l szabalyozdsi tekintetben : de sehol nincsen p^lda rea , hogy hoi a* 
rizet szerencs^s helybeli kOriilallasoknal fogva mesters^ges araszt&i ilia- 
potban lehetett volna is hasznalni , hogy az gyakorlatba y^tetett yolna , 
's az eddigi munkalatokbdl okszereseii azt kOyetkeztethetni , hogy a* viz 
csak pusztitd elem, *s a* folydk* partjain leyd tolt^sek* is mocsirok* 
kOzep^n hdzott csatornik yizikapnk vagyis ^silipek n^lkul yagynak , *8 
szabalyozdink key^sbb^ yett^k figyelembe, hogyha a* szerfblOiti iradas 
egy yid^knek artaimas , ugyan azon yideknek lapdlyosabb Mtermtf r^zein 
hasznos lenne m^rs^kelten megnedyesiteni a* szomjas fT>ldet ; *8 gyakran 
tapasztaljuk , hogy szaraz esztendtfkben a* kiilOnben buja lapaly , zsom- 
bdkos helyek is , aitaliban el ley^n rdlok a* yiz rekesztye , term^ketle- 
uekk^ yalnak nemcsak: de hoi az ingoydnyok is kiszikkadtak, 's hoi 
zsomb^k fbld (Torfartiger Boden) teszi a* teniletet , a* meg^g^* yesz^ly^ 
nek is ki yagyon t^ye. MegtOrt^nt ez szdraz esztenddkben a* s&ryizi 
csatoma' tij^kdn tObbszOr, *s 1834-ik* tfsz^n Czecze in Bogird mellett 







f 









VIZSZ^bAlYOZASOK , FOLDMIVBJJESI TEKINTBTB&M. 191 

magam ig taniija val^k illyei^n fi)l d^g^snek. Nagyobb alakban tOrt^at 
csen szomoni p^lda ^ Zempl^u y armegy^nek BodrogkOz nevu ker&let^ben, 
kivalt tavaly Czigand , Paczin , Kis- ^s Nagy- Rozvagy stb helys^gek kO- 
rfli a* kiBzikkadt ingovany tobb n^gyszeg m^rtfi^ldnyi teriileten lassan 
mn^ztd tiizben vala n^hany hdnapokig, *s a* filst magas oszlopokban 
^nelkedve jelent^ a' borzasztd tiinem^nyi messze a* tavolba is. 

A' tiiz a* Aild* fuvel lepett szine alatt szokott menni , *s imitt amotl 
mintegy k^m^nyeket csinalva kiuti Ihagdt , 's a* tOrt^netbdl ott levd ^gh^ * 
t6 tirgyakat, p^daul sz^a-boglyakat megem^szti. Gyakran a' fUldi 
f&ve\ lepett szine zolden marad a* m^lyebben egd tiiz alatt; de a' nem 
ig6 felsd r^teg oily gyOnge, hogy ha ember vagy barom megyeu red, le- 
szakad 's oda vesz ; *8 taraly a* fent ^rintett vid^ken j tobb ezer szek^r 
se^na es szamos labas j6szag lett aldozatava a* fold^g^snek , *s magam is 
Ricse 6s Kis- Rozvagy kOzt utazvaD , egy kiszOgelid iagovanyon keresz- 
tftl y sJIrgettf dolgaimban , a* jobbrdl ^s bairdl filstOlgtf tiizet nem gondo- 
Unk az ut alatt is munkalddni , *s midtfn kOzel ^rnenk sz^l^hez , a' ibid 
kocsink *s lovaink alatt ieszakadt , az ^gd elem* kOzepette talaltuk ma- 
guikat, 's megmenekv^siink* csak lovaink* gyorsasaganak kOszOnhet^nk, 
mellyek ser^nyen kiragadtak a' szomsz^d agyagos szantdftlldekre. — Az 
illy kiszaradt zsomb^k t6\dn lapalyok, egy artatlan cz^lbdl rakott tik- 
zecske iltal is meggyiijtathatnak , *s rendszerint a' muikasok' ^s pdszto- 
rok* deiel^skor rakott ttizeitdl szokott tamadni. 

A* Sdrviz* tij^kdn, hoi kOz^pen vagyon a' vizzel tolt csatorna- 
Tonal, ennek berekeszt^se altal kiarasztott vizzel ^ szokott a* tiiz elol- 
tatni, mellynek jdt^tem^nyeit ott nem alkalmazhatdk ; hoi, noha na- 
gyobb folydk vagynak szomsz^dsagban , de a* partokon fi^lallitott , *s vizi 
kapuk n^lktil levd erds tolt^sek vagynak. A* most vitatott, *s m^g a' 
SBflks^ges vizet is eltdvoztatd szabalyozasi mdd ellen hallhatni a* k^rd^ 
ses vid^keken a* fi^ldmiveM n^pnek ziigolddasat , *8 hivatkozasat a* bol- 
dogabb iddkre; sdt p^lda van rea, hogy tavaly egy tiszamell^ki vAr- 
megye' helys^g^ben, egyik addfizetd foldmives, a Tisza toltds^t tavaszi 
Arriz' idej^n kivagvan, elterjeszt^ a* r^ts^gen ez altal az aradast, 's ezen 
ttftte^rt foghdzba vitetv^n , a* tobbi lakosok, kiknek gazdag jfiiterm^sOk 
lett, hdlddatossagbdl megmivel^k foldeit r^teit a szerencs^tlennek. Szo* 
moni sikerrel gyakorla illy nemu mer^nyt a jelen ^v' tavaszan Czigdnd 



192 n. TBRBCiffiraTTUDOMANY^OSZTALYI ERTEXJSZESEX. 

kelystfg*^ fA^irdsBgSL is Zempl^nben; ugyanis a* Tiua partjain feUlU- 
. lolt erds tult^k altat , lapalyos 's nagyobhara ingovanyos teriiletbol iM 
hataruk a* tavasKi aradasok' j^t^tem^yeibea meg Ui^iti gatolTa, 's Bagy 
karokat vallvan a* mult eszleaddkben a* futerm^' ailinysagdn kivAl , a* 
fttf^g^sek altat is, titkon megallapitak a' Tissa' tdlt^einek kiragasdlt, 
bogy viz tefm^kenyithease katarakat. A* szaud^k tettlcg y^gre is haj- 
tatott, asMibaOy mint tudva van, a* jelen 6y* laraszaa szecHlliMtiek l^v^n 
' 98 itad^k , a* toh^' ny ilasau zakand viz oHy ertf vei rohama y bogy ast 
iOB^t begatolai lehetetlen y»lt , *s az aradas* tera^rdeksi^e mas szomszM 
hdys^ek* hataraioak batasabb r^zeit is eUepWu, tobb ezeraket it6 
kir tdit^t aa dsai 's tavaszi ret^ekben. 

A' fent ^rintett kedveCkn kOrolmenyek* orvoslasardl gimdolkoft- 
ya, magdban tunik eld, bogy az egyedii csak ugy tOrti^yMittk , ha a* 
yiMt ezentiil, kola* belybeli kOnilm^nyek alkalmasak, weak csak elhi- 
ritani tOrekszenek a' szabalyozdk: de meanyiben sz&ks^s, eszkOzOl^. 
telik a* megkiyantatu ro^rs^kelheld arasztaa is kiyak tavaszszaL Igaz , 
hoiiuidc^ A^pess^ge 's boldog hazaiik' jd f«lld^aek bds^ge ^ nem k^aysze- 
nteaek vgyan m^ ally nagyobb terjed^sa inl^etek' t^tel^re, mint fettr 
lebb Olasaorszag* p^dwbaa lattnkr de hel az kdonyen kiy&ettf^ gya- 
korlatba yenni koteless^gdnk , miyei erre, mint lattuk, nem csak term4* 
kenys^get eMmozdit^ ^rdek^nk , de tObb szerencs^ilen eseteket kikwdl- 
ni yagyd ohajtasaink is setkentenek. lUszemrdl sok taj^ot ismesek ui 
Dnna^ Tisza *s Bodvog* folytaban, hot a* partokon leyd tolt^ekben, a* 
krjtds teriiletek' iranyaban yizi kapok' felallitasa cziliranyw leane, ndy« 
lydkn^l fogya , iradsis' idej^n annyi yiz y mennyi a' r^tek* JMdvesit^ft^ 
szaks^ges, kibocsatatbatn^k , 's a' fefesleges ebrekesztetketn^ Csoih^ 
lenae y^lem^yem szeriat , a lecsapolt macsarok', p^ldaul a Sanrix' caft* 
tomait is elMtei az ^intett yizi kapokkal , mellyekkel akannikeff la da^ 
gadasra k^yszerf tetketndk a* csatornaban folydogald yiz y 's kitMuJlytta 
jobbra 6» balra, *s megnedyesity^ a* szomjas fSyidet,, nagyahb tem^ 
kenys^gre' iagereln^ kiyalt aszaty* idej^n. De szainlatiUatatlMi aok szei* 
tencsfis feky^u helyek yagynak honunkban, kol nemcsak tAry^ybat^- 
g» erdyel, de egyes birtokosok is, yagy tObben OsazeszOyeCkezye, |dsaa^ 
gaikban a* fenl Mnteit mdddal y ftkldeik" term^kenyseg^t magna fokca 
tmetfcetn^. 



VIZSZABALYOZASOK FOLDMIVELESI TEKINTETBEN. 193 

Az eldterjesztettekn^l fogva, ligy y^lem, vilagos, hogy a' viznek 
tuJajdonsagai oUyanok, mellyek nem csak eltavoztatasat javasoljak, de 
jelenl^t^t is az idtf* jarasahoz 's helybeli koriilm^nyekhez alkalmazva. 
Tovabba a* fentebb ^rintett kill 's belfoldi }6 szabalyozasi szerencs^s p^l- 
dakbdi , valamint az egyoldaliilag tett szabalyozasoknal eldforduld hia- 
nyossagokbdl *s szerencs^tlen esetekbdl nyilvanvald : hogy mdltan ohajt- 
hatjuk vizszabalyozasi inttizeteinknek tiik6leteniti$6t MdadyelM tekin- 
tetben, *s talan nem felesleges a' jelen korszakban azon jd pezsg^s ko- 
zepett, melly divatozik Europa' fd folydvizeinek kereskeddsi tekintet- 
beni szabalyozasa irant , serkentenem hazank' buzgd fiait^ kiket a* fels^g* 
*s megydk' bizodalina illy nemii vallalatok* ligyel^sdre mdtatott, 's 
mind azokat, kiknek dicstf orszagos alkotmanyunk* rcndszerdndl fogva 
joguk van megyis gyiildseinken befolyni 's inditvanyt tenni koz hasznii 
targyak irant: hogy az altalam noha gyiingen vitatott szabalyozasokat 
figyelmokre m^ltdztassak , 's mit adandd alkalommal tehetni ezen ipar- 
ag'palyajan^ el ne mulassak. KillonOsebb ligyelm<it k^rem ki ezennei a' 
honi fi>ldm^rdi karnak is , hogy jelen inditvanyomoal fogva is , hoi hely- 
beli kOrtilm^nyek engedik, az irrigatidt l^tre hozni torekedjenek , 's 
ezen targyat valddian kimivelui 's czdlos utasitasokat adni iparkodjanak. 

Yigre targyamtdl kevdssd eltf^rve^ legyen szabad itt drintenem , 
hogy ujabb 25dik tOrvdnyczikkelyiinknek , mellya'kOz hasznii magaoos 
vallalatok* apolasdrdl szdl , 's mellynek Idtre jotte tOrvdnyhozd testiink* 
magas drdemeinek bizonysaga, hatasat inkabb ohajtanam, vizeink' sza- 
balyozasaban latni^ mint vasutak* eldteremtdsdben. Ugyan is magaban 
folydink* vad arjainak nehdz zabolazhatasaban rejtezik talan a* gondvi- 
seldsnek azon intdse , hogy azokat egyedul hasznos kereskeddst *s fbld- 
miveldst egyirant gyarapitd csatornavonalok altal lehetne szeliditeni. 
Melly felsdges csak kepzelni is, ha a* Tiszabdl, a* szomjas fekete foldii 
alfoldsdgen keresztiil, a' pesti Dunaig egy csatornavonal hiizatndk, 
melly orszagonk' felsd zordon bdrczes tajdkait, alsd termdkenyebb me- 
gydivel *s ezeken tiil is a' tengerrel kapcsolna egybe. Engedje a* ma- 
gyarok' istene, hogy szives dhajtasaim mindl eldbb boldog czdit dr- 
jenek ! — 



M. T. T. 6VK. IV. 2. 25 



X. 

TERMlgSZETTtJDOMANYl UTAZAS A* BALKANV 



*S LBIRTA 



FRIVAUMBKT OBB BJEMDMB TJM. 



HARMADIK KOZLl^. 

A. term^zettadomanyi ntazasnak sok kellcmes oldala iu sokf^ile }6 ered- 
minye szokott lenni , de ezek kOzOtt k^ts^gen kivfli legtObb ^rdekkd 
birdk ^s Icginkdbb kiemelendtfk az lij foifedez^ek , mellyek e* teijedel- 
mes tadoinany* valamelljdk agaban tOrt^ntek. J^n kflidotteimnek pontos 
utasitast adtam e' r^zben , *s ftfk^pcn az allatok 4» nOv^nyek* orsz&git ta- 
z^m ki vizsgalddiaaik* cz^ljaul. A* sikcr ncm hiositd meg rem^nyemet. 
Ha az uj fillfedez^ek ncm tOrt^ntek is rendkivflli bds^gben , szeg^yek- 
nek sem allithatom. Az eg^zrdl eddigel^ k^t ^rtekezdsben ssrfltam; 
mieldtt az egdsz utazast terjeszten^m a* Tekintetes TirBaaig el^be , m^g 
n^mcUy uj lirgyakat mutatok be , kOlOnOseii n^hdny u j ndri ny f aj t , 
mcllyeknek nagy riuze Rumeliaban a' Rhodope iB Despoto hegyek* Idn- 
czain fedeztettek fol. Rem^nylem , e' kOzl^sem is enged^kenyen fogadta- 
tik a* Tek. Tanasig altal. 




Hegyes Icydit Csobor envaZOsxJiy. Atjnos acmninafus >! 






BAIJL^Y - VIDEKI TERMESZBTTUDOHANYI VTAZiS. 195 



I. 
UEOTEMLEVELO CS80B0R. 

Acffnoi acumtnatuM. Friv* 
L« I. Tdbla. 

x\. FoliLn elyptico-lanceolatis utrinqne protractis , apice acamiiiato- dentlttis i tri-qnatnor 
nenriu , corolla rabello - violacea maiascula , Iota hispida. 

GyOke ktfrtfs ; sz&ra tOvOn gurbe vagy heverd , agas ; levelei kOr- 
kOrita-lancsasok , k^t v^gOkOn keskenyebbek , kihegyzettek , hegyes fo- 
gasak, 3 — 4 idegesek; bokr^taja nagyocska, veredd-viola szinu, az 
eg^sz nOv^ny borzas. 

A* neh^z-szagii demutkatdl (Acynos graveolens M. B.) nagyobb 
bokr^tija , *8 rOvidebb szarai-; a* mezei demutkatdl (Thymus acynos L.) 
bokr^taja *s kituntfbb hamFass^ga altal kiilOnbOzik; leginkabb kOzelit 
Tenore* csobordad demutkajahoz (Thymus acynoides Tenore) , de bokr^- 
tajanak egyszeru 's kicsfpett ajaka , ugyan emiek a' cs^sz^t k^tszer meg- 
haladtf nagysaga , 's v^gre himszalainak hosszabbsaga 6t , tulajdon , On- 
alltf fajja b^lyegzik. 

a) Az eg^sz nOv^ny. b) A* cs^sze , bokr^tistul , oldalvast. c) 
A* bokr^ta eliibrdl. 

Terem Karlova 's a* Rhodope hegys^g* vid^kein Rumeliaban.] 



25 • 



196 VI. TERM^3ZETTUbOMANY-OSZTAi:,YI iRTEKBZKS. 



II. 
MUfUSViSNy CSOBOR. 

Acyn09 erectus FH^. 

L. n. T^bla. 

A. Foliis ovtito-orbiculatis , basi , et apice attennatii , apice reoiirvo subpungente , aer- 
ratis oervosifi ; catile erecto , ramis brachiatia paucia ; tota sabhiipida. 

GyOke kdrds, szara ertfs, OsztOrA-dgaa , gy^ren ftdtt agai me- 
redtek , erdsek ; levelei tojas - kerekek , fUr^szesek , idegeaek ^ y^gOkOn 
keskenyebbek, hegyOk hajlott, kev^ss^ ssdrds^ Az eg^z tiOv^ny bor- 
zaska. Yiragai aprdk , veresMk , a' cs^sze' torkabdl alig kitftntf k ; cst^ 
sz^je Ot-fogii szdrOs. 

KOzel all a' ktf rds demutk&hoz ( Thymiis patavinus Wild. X ^e 
szdra' merevens^ge , az eg^z tiuveny' zOmOks^ge , V^gre himsz^ainak a* 
hokr^tahoz egyiranyossaga azt attdl el^gsi^esen megkfllOnbOztetik. 

a) Az eg^sz nuv^ny. b) A* cs^sze. c) A* bokr^ta elulrdl. d) 
A' bokr^ta oldalvast. 

Viragzik Karlova' 's Filipopol' vid^n , juliusban. 




Merev^ny C sober y5w«&*-js%< Aeynos crectus .(»>w 






1/ 



Nentvtch SzirontAk D-imaatxAu. Ranunciihi* XcnMcliii jHv 



BALKAJHY - VIDEU TBRMESZETTUBOMAMYI UTA2BAS. 10 T 



III. 
MKNTVICU - SSORONtAk. 

RanunculuM NeHteichii Friv. 

L. III. Tabla. 

R* Foliis radicalibus caalinisqiie loDge petiolatis , bvato-lanceolAtis ikitegerrimis ; can- 
libus abbreviatis fistalosis, floribiHi axillaribus subconfertis , br^vissime pe- 
duncnlatis , petiolo vaginante involncralis, pedunculis d^mum elongatis fru- 
ctiferig , carpellis compressis disco rugulosis , rostello acumioato , elongato , 
petalig minimis flavis. 

Az eg^sz nOv^ny kicsiny , 2 — 3 huvelyknyi magas ; gyOke roj- 
tos ; levelei szamosak , hosszii-nyelesek , tojas-kerekek vagy lancsasok y 
^pek, homalyos idegesek, kopaszok, tOvOn gyakran eleny^szdk, fbldre 
hajldk ; szara csek^ly , riivid , egy k^t viragu , csuves ; viragai aprdk , hdn- 
aliak siirucsk^k bokretaja kicsiny sarga; kocsanyai vagy igen ruvidek, 
a' hiivelyezd ny^l altal gall^rozotiak , vagy ismiit hosszabbak, gyiimOlcs- 
hozdk; magtyiii' lapitottak, kOgeiii reddsek; gyOkOcsk£i hosszak, arhe- 
gyiiek, a' magtyii kug^ig nyiildk; cs^sz^je Ot levelii, 's mint az eg^sz nO- 
y^ny kopasz. 

A' kigydnyelvlevelii szirontdkttfl leginkabb gyOkOcBk^ hossBii- 
saga altal kiilunbOzik. 

a) Az eg^sz nOv^ny. b) Nagyitott bokreta. c) A' magtyii na- 
gyitva. d) A' mag nagyitva. 

Karlovai liavasok' tOveben , juliusban. 



19S n. XBRMESZBTTUBOtfANY-OSZrAlJYI IRTEKEZES, 



rv. 

tUm&tt 



i ^^ t: 



Ziziphora compacta Friv- 

L. IV. Tdbla. 

Z. Bracteis pluribos , inferioribus ovato-acuminatis , ciliatU nervosU , ai^remU orbieula- 
ribns apicnlatis ; floribcus terminalibos in capituliun eongestis, foliU linear!- 
lanceolatis; caule erecto, ramis tribos qoataorve. 

Szara meredt , U\ vagy eg^sz arasznyi , agatlan ; vagy 2 — 4 el- 
lenes agu, zuld-veresld , szOgletes , ^rdes ; levelei ellenesek, szalas lancsa- 
sok, gerinczesek, idegesek, kopaszok, ^lukOn rOvid szdrOkkel, 's kev^s 
fogakkal ellatvak ; viragai szar *s aghegyiek, gombidomiiak , szdmosak, 
bokriitaja violak^kes, a* cs^sz^bdl kinyiild; cs^sz^je hengerded, royatkos, 
vigaly sztfrOs, z6ld, fogai arhegyiiek, viola-k^kesek; mnrvai szamosak , 
pr^mesek, tObb ives- idegesek , az alsdbbak tojasdad kihegyzettek , a* fill- 
stfbbek kerekek , hegyesek , iuvun sztfrOsebbek. 

KOzel all a' gombos zizifiihuz (Ziziphora capitata L.). 

a) Az eg^sz nuv^ny. b) A' cs^sze nagyitva. c) A' bokr^a elfil- 
rdl. d) A' bokr^ta oldalvdst, nagyobbitva. 

Talaltatott Guklina vid^kin Rumeliaban , virdgzik juliusban. 




Tomfitt Zizifii fi-u,au,K)y. Ziziphora compacta JHt. 




K6tor Homokhbr^<«'<ni«-<^: Arenaria ssxifra^a. jytn 



baXikAnT'Vidsu tbrbceszbttddomAnyi VTAZia. 100 



V. 

k0t6r HOMOKHdR. 

la 9mxifraga. Friv. 

L. V. Tdbla. 

A. Cespitosa, foliis infimis rosaceo congestis, linear! -lanceoIatU, snperioribna daobus 
quataorve oppontU, sessilibns, ovato-lanceolatis, acatis, nervosU; cauiiculis 
erectis | apice floriferU » floribiu tribiis - sex pannicnlato - sabfastigiatis. 

GyOke cserj^s, szdra meredt, tOv^n pizsitos leveM, szaranak 
hirom vagy nigy pdr ellenes levelk^i tojdsdad-lancsasok , hegyesek , ide* 
gesek , alstf levelk^i szdmosak , tOmOtt kOrben helyezvik , szalas Idncsa- 
sok , tObb ideguek. Szdrai egy gyOkbtf 1 tObbek , rOvidebbek vagy hosz- 
azabbaky tetdn vir&gzdk, virdgai 3 — 6 mintegy bugaba tetdztfk, bokr^lii 
feh^rek, a*cs^sz^bdl kidiszltfky sziromjai eg^zek ; cs^zelevelk^i Uncsd- 
sok 9 idegeseky a* bokr^tanai rOvidebbek, az eg^sz nOv^ny borzaska. 

a) Nagyobb p^ldanya ezen nOv^nynek. b) Kisebb p^ldany. c) 
A* cs^sze* levelk^je. d) Egy szirom. 

Terem Karlova' havasain. Yiragzik Junius ^s juliusban. 




^ •* 



2O0 VX TBIUkUCSZBTTUDOBCAMY«OSflTALYI ERT&CEaES. 



VI. 

Btipleuntm apiculatum. Frir* 
L. YI. Tdbla. 

B. Involucru, iovolucelltaque peDtaphyllia , laoeeolatiiy looge wistatUy foUis angute* 
Unearibiii^ aparaui, acamiiiatU ; caiila recto, tenoi, patulo ramoso; flores 
ochrolenci; involucella apice serndala* 

Szar^ migar , kev^ agu y levelei sxalasok y hegyesek , vigaly ok ; 
erny di az dgak' T^gin gall^roaak , 5 leveluek ^ ernydcsk^inek 5 levelk^i 
lancsasak, hegyOkOn saalkasok, hdrom ideguek, v^gOk fel^ fur^szesek^ 
sargalldk. Az eg^sz nOv^y aima y gyeng^ , v^kony , fi^l vagy eg^z lab* 
nyi magas^ szarainak alad levelei hosszak, cz^rnaa-szalasak » felsdbb leve- 
lei rftvidebbek , aUpjokon valamivel szdesebbek , azaranak agai nyiltak^ 
valtogatdk. 

a) Az eg^z nOv^y. b) Nagyitott gail^ja, 'a gall^rkaja. c) A' 
gall^r' nagyobbitott levelk^je. d).A* kis gall^roitk nagyitott levelk^je* 
e) A* magzat, nagyitva. f)' A* virag himekkel, nagyitva. 

Karlova* vid^kin , juniusban. 




Icis Stin^aUiT AhO'aM^- Bupleunim apiculaium^A>r 




Terjedtt Cseiigetyiikey9-«^/«;..4«; CanipanidA expansa>9» 



baIikAnv - viDici tbrmgszbttuoohAnyi utazAs. 201 



VII. 

ZnJjLT CSENOEirtfKE. 

Cmnpanula sparsa. Friv. 
L. VII. Tilbla. 

C. Ramosissima ; floribas panniculatis diffusis , pedunculis elongatis filiformibos diver* 
gentibus , sepalis longis , tenuissirois patentibus reflexisve ; corolla infundi- 
buliformi, 5fida. 

Szara szOgletes, magas, 2 — 3 labnyi , meredt, feliii teriilt buglyos, 
8ok agu, agacskai sz^talldk, hosszak, fonalk^piiek, egy viragaak , szalas 
leveliiek; szarlevelei tojasdad-lancsasok , fiiriiszesek, nyeletlenek, szarra 
futdk ; cseszelevelk^i hosszak , szalasak , arformak , nyiltak ; viragzasa 
biigas , sz^jjel teriilt ; bokr^taja bdkold , a* v^kony kocsanyon maganyos, 
tOlcs^res , 5 kar^lyii k^k ; az eg^sz nOv^ny sima. 

a) A* nOv^nynek felsd r^sze. b) A' magzat himekkei 's anya- 
szdllal J nagyitva. c) A* csesz^nek egy nagyobbitott levelk^je. 

Ncf Karlova hegys^g' arnyas vOlgyeiben. 



M. T. T. £vK. rv. 2. 26 






'1 



202 VL TERMESZETTUDOMANY-OSZTALYl £RTEK£Z£SEK. 



vm. 

r6vid uensLt szEOPff. 
Dianthus brevif alius. Frit). 

m 

L. yill. Tabla. 

1). Floribus fasciculato-capitatU 3 — 5, tubo calycis viridi, bracteis calycem subacquan- 
tibus aristatis; caule subquadrangulo scabrido; foliis angustis , internodiis 
multo brevioribns, nervosis, scabris. 

GyOke cserj^, egy vagy tObb szara, tdlevelei szainosak, paxsi- 
tosak, arhegyuek, hiivelykiiyi hosszak; szara ^ — 1 labnyi, egyeiies, 
n^gyszOgded , kevesbb^ ^rdes; szarlevelei ellenesek , ruvidek /^ — 1 hii- 
velyknyieky harmas idegiiek, keskenyek , arhegyA; viragai csoindsak 
3 — 5 pirosaky sziromjai hegyes-fogasak ; a' cs^sze* torkolatja zOld, pikke* 
lyei tojasdad-lancsasok , a' cs^sz^n^l rOvidebbek, arhegyuek; murvaja a* 
os^szen^l alig ruvidebb, kalaszhegyii. 

a) Az egesz nOv^ny. b) A* csiisze nagyitva, c) Egy nagyiUitl 
sxirom. 

Karlovai havas* aljan , julinsban. 



» 




RoTidleveliL iSze^ffty^«>»^x4$i Dianthus brevifolius »iv< 




Szirti Tutei irmooiiky. Euplifltbui rupefiiis 



BALKAN Y •> VIDEKl TBRMESZCTTUDOBCAJN Yi UTAZAS. 203 



IX. 

man f#tbj. 

Euphorbia rupestrism Friv* 

L. IX. Tabla. 

K. Lmbella quadrifida » radiis fUiforniibiLS , folils parvis sessilibus sparsis , ovatU , acu- 
tU| glabrisy iategris, margine ad lentera cartilagineo-semilatis , involucris, 
involucellisque orbiculato renifonnibuA , nervo medio mucronatis, petalis 
flavU bicomibos, capsolis glabris. 

GyOke fas , tobb sziru ; szara meredt , fi\ vagy egesz arasznyi, 
sima, ernydje n^gy dgu, igai hosszak, fonalk^puek, nagy 's kiB gall^rai 
sargalldk , simak , kerekded veseformik , gerinczesek , sz^kahegyuk ; 
levelei hartyasak , nyeletlenek , simak , ^pek , ^liikOn nagyitd iiveg alatt 
porczogds fiir^szesek , az aisdk kisebbek , tojasdadok , hegyesek , a' fel- 
sdk tojas-kerekek , nagyobbak , szaruieldk , szalkahegyuk ; bokr^taja 
sarga k^t szarvii, tokja kopasz. 

a) Az eg^sz nOv^ny. b) Nagyitott bokr^taja. c) Gali^rkaja na- 
gyitva. 

Viragzik majusban, Banjo' granithegye* ormain. 



26* 



204 VI, tbrmesebttudobcAnt-osztalyi ertekbzesbk. 



X. 

KoirruLd holotokAl 

Hieracium cernuum. 
L. X. Tabla. 

H. Foliifi linearManceolatU glabris sessilibiu, canle glabro folioso ramoso, ramis elon« 
gatis paceifloiis, floribus antantibas, calycibna glabris cylmdrieis. 

Szara felalld , elagazd , leveles , kopasz , gOrgeteg , vonatos , 
agai hosszak , sugarok , ritka leveluek , 3 — 6 viraguak ; szarlevelei majd 
mindig agtoviek, szalas lancsasok, kopaszok, nyeletlenek, ^luk itt ott 
fogakkal ellatva; viragai sargak, nagyok, konyoltak, cs^zepikkelyei 
szalas lancsasok, kopaszok, set^tzOldek. 

a) Az egtJsz nuv^ny. b) Nagyobbitott anyaszar. c) Nagyobb 
bokr^ta. d) Szironi. 

Dervent' havasain , septemberben. 



^%.^ 




U)iijnl6Hol§vomal>;;ii>u^^. Hicracium cemuum fi-u>/ 




tcaioB^taLssLEoi^omHrnnua-x^y. Hieracinm Sefsiliflonim . 



BAXiKANY - Vmiu TERMESZBTTUDOliAHYI UTAZAS. 205 



XI. 
kocsAnttauin HOLOTOKAIm 

Hiermcium sessiliflomm. Friv. 
L. XI. T^la. 

H. Caale simplici piloso ; foliis oblongo-lanceolatis , inferioribas peduncnlatis , superi* 
oribus sesftilibag , remote dentatU , piloginsculis , floribus axillaribus ieisili- 
bos , et tenninalibug congestis , capitnlUi glabris. 

Magassaga 2 — 3 Idbnyi , szira meredt y ign^lkiili , gOrgeteg y vo- 
natos , vOrhOnyeges , vigaly szdrOs , gyOkir-levele tObb , nyeles , lancsas- 
hossziidad, vigaly sztfrOs, itt ott rOvid fogii, gerincz^n szdre hosszii, 
alsd lapja vilagosabb zOld; felsd szarlevele nyeletlen, szarOleM szabasiiy 
aprd fogas, hegyes, tOv^n szdrOsebb; viraga, a' szaroldalon kev^s ^ te- 
tej^n csoportos , kOz^pszeru nagysaga sarga , kocsanya igen rOvid , mnr- 
vas, sziirkesztfru, 2 — 3 vir^gu, cs^sz^je sima. 

a) b) Az eg^sz nOv^ny. c) Nagyitott bokr^ta. 

Terem Calophir* hayasain , augustusban. 



206 VI. TERACCSZETTUDOHANY-OSZriliYI ERTERGZES. 



XII. 

Rottboellim Sdndorti. Friv. 

L. XII. Tdbla. 

K. Culiiio 2 — 4 pedali siinplici vel ramoso , basl hirsuto , incurvo , deia striclo , so- 
lido farcto, spica articulLs longe distantibus , vagiais 3 — 4 (suprema longis- 
sima) sulcato-striatLs albo-villosis , villis saepe ex basi glandulosa proveni- 
entibus, foliis inferioribus longis linearibus sparsim pilosis, infra carinatis, 
supra fascia longitudinaii alba notatis: radice iignosa crassa, vaginis foli~ 
oruui einarcidis tecta , semiaibus lineari-oblongis j apice rosteUatis. 

A' gerincz' mindeniz^n k^t kal^zka, egyik ftld, a' masik' ko- 
csanya az filtf' hosszasigat majd folUti, lapos *s az izes csucs alatt ol; 
mindeiiik a' gerincz' m^lyed^^be van mindenik oldalon meriilve, a' pe- 
lydk k^tri^sziiek, k^t viragaak, majd egyeidtfk, vonal-lancsdsak, begO- 
nyult sz^ilel , hegyesek , porczosak , a' kulsd kem^ny , vonatos hegyu , 
alapon sima f^nyes; az onddcza rOvidebb a' pelyiin^l, hartyaf^le, ho- 
malyosan ideges , ndalatti pikkelye ruvid ; egy viragcsa him vagy nemet- 
len , masik ndshimii ; k^t bib^je oldalvast n^z hintezdk^pii , hime harom, 
porhonai hossziik, kigongyOlodtek ; szara 2 — 4 labnyi, alapon begOr- 
biilt, azutan fesziilt, szilard, tomott, kalasza hosszii, gyakran agas^ 
izei tavolalldk , gOrgetegek, igen simak; hiively 3 — 4 a fiinsd leghosz- 
szabb barazdas-vonatos , feh^r bolyhos , bolyhai gyakran mirigyes alapon 
allanak, a* fons6 ruvid lev^lbe v^gzddik^ az alsdbb levelek hosszii-vona- 
losok , elszdrtan szdrOsek y alul csdnak idommal , foliil hosszanti vonallal 
jegyezv^k; gyOke fas, vastag, maszd, a' levelek' aszott hiivelyeivel ta- 
kart ; raagva vonal-hosszukas , csiicsa gyokOcsk^s. 




iSandor'Tdrfuj^«»»^i^g^ottEoellia SAndorii jrivf 



B.VLKANY- VIDEKI TBRHESZETTUDOmAmYI UTAZA8. 207 

a) A' leirt nOv^uy' p^ldanya egyes kalaszszal. b) Ugyan az , agas 
kalaszszal. c) A' himek ^s bib^k nagyitva. d) A* magzat nagyobbitott Jftr 
bib^ivel egyiitt. e) A' csupac^kas kalaszka nagyitva. f) Egy filo kalasz- 
ka nagyitva. 

Tereni Filipopol es Karlova' vidtJkin. 



■ ♦ 
'I 



"t • 



«* 



>